Magyar Nemzet, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
Éljen a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság! A Közel-Keleten felgyorsult a diplomáciai tevékenység A külpolitikai helyzet A KÖZEL-KELETI DIPLOMÁCIA újabb élénkülésére -*• számítanak a genfi Gromiko—Kissinger megbeszéléseket követően. Jóllehet a szovjet és az amerikai külügyminiszter a két hatalmat érintő számos kérdést vizsgált meg, tanácskozásaik előterében — a jelentések szerint — a közel-keleti kibontakozás lehetőségei álltak. Kairói politikai körökben — mint azt az MTI idézi — a két külügyminiszter találkozójáról kiadott közleménynek különösen azt a bejelentését emelik ki, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok összehangolja lépéseit a békés rendezés érdekében és támogatja a genfi értekezlet felújítását. Kairóban elsősorban arra számítanak, hogy a genfi megbeszélést követően a részleges jelentőségű katonai-technikai intézkedések szakaszát érdemi tárgyalások követik. Egyes megfigyelők azonban túlzottnak tartják azokat az egyiptomi kommentárokat, amelyek gyors eredményre számítanak. A realitásokból kiinduló elemzők éppen a Szíriai fronton megélénkült harcokra hivatkoznak, valamint arra az izraeli magatartásra, amely szerint Tel Aviv a megszállt területek teljes kiürítése nélkül próbálja megoldani a csapatszétválasztást. Az amerikai külügyminiszter egyébként kíséretével kétnapos algériai megbeszéléseit követően kedden Egyiptomba érkezett, s Szadat elnökkel ugyancsak a Golan-fennsíkon esedékes csapatszétválasztás és a genfi békeértekezlet előkészítésének kérdését vitatja meg. Ezen túlmenően teret szentelnek az egyiptomi—amerikai együttműködés fejlesztésének, valamint Nixon elnök május végére tervezett közel-keleti útja előkészítésének is. A PORTUGÁLIAI KATONAI JUNTA rendelettel nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét. A lisszaboni eseményekkel foglalkozva a francia lapok a bejelentést úgy ítélik meg: ennek az ünnepnek megrendezése lesz az első próbaköve annak, hogy zavartalanul biztosíthatják-e Portugáliában a demokratikus fejlődés útját. A Figaro vélekedését arra alapozza, hogy május elsejét esetleg szélsőséges irányzatú csoportok megzavarhatják, s ezzel a néptömegeket szembefordíthatják a katonákkal. A Pravda ezzel ellentétben az eddigi eseményekből olyan következtetést von le, hogy Portugáliában a megkezdődött pozitív folyamat jelentősége túlterjed az ország határain. Mint a lap írja, a katonai vezetők megkezdték annak a programnak végrehajtását, amely egyebek között előirányozza az alapvető polgári jogok helyreállítását, a pártok szabad működését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a gyarmati területek politikai problémáinak megoldását. Az új katonai kormányzás célkitűzésének próbája viszont az lesz, hogy mikor fejezi be a háborút az afrikai területeken és mikor biztosítja a függetlenséget — az ENSZ határozata értelmében — gyarmatainak. A katonai junta egyébként kedden bejelentette, hogy rövid időn belül kinevezi az új polgári kormányt, a gyarmati területek jövőjéről pedig majd a nép dönt. A baloldali és a centrum jellegű pártokból alakult polgári demokratikus mozgalom képviselői viszont sajtóértekezleten jelezték, nem értenek egyet Spinola tábornokkal a gyarmatok kérdésében. E téren a legfontosabb teendőket a mozgalom három pontban határozta meg: véget kell vetni a háborúnak, tárgyalásokat kell kezdeni a felszabadító erőkkel és önrendelkezési jogot kell adni az afrikai népeknek. években bebörtönözte a kommunista politikust, akinek 1961-ben sikerült megszöknie börtönéből és emigrálnia. A DPA értsülése szerint dr. Alvaro Cunhal kedden repülőgépen megérkezett Lisszabonba. A katonai junta folytatta a fasiszta rezsim tisztségviselőinek eltávolítását. Leváltották Portugál-Guinea főkormányzóját és funkcióit átmenetileg egy katonai triumvirátusra bízták. Egyben feloszlatták a helyi nemzetgyűlést, betiltották a pártokat és a tüntetéseket. Az egyetemi rendszer megreformálásának első lépéseként elmozdították az egyetemek rektorait és helyettes rektorait. Francois da Costa Gomes tábornokot, a junta tagját ismét kinevezték a portugál fegyveres erők vezérkari főnökévé, arra a posztra, amelytől Caetano fosztotta meg alig hat hete. A Nemzet Megmentésének Tanácsa (a katonai junta) a legrövidebb időn belül kinevezi az új polgári kormányt, a gyarmati területek jövőjéről pedig az egész nép fog dönteni — mondotta kedden Joao Mariz Fernandes őrnagy, a junta újonnan kinevezett szóvivője, első sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy Antonio de Spinola tábornok, a junta feje, rövidesen, talán még ezen a héten, maga is sajtóértekezletet tart. A szóvivő közölte, hogy Spinola tábornok folytatja tanácskozásait a politikai vezetőkkel, összehasonlítja programjaikat, de még nem döntött arról, hogy kiből állítsa össze az ideiglenes kormányt. A szakszervezetek vezetői kedden délután találkoztak a tábornokkal. A Reuter jelenti: Nyilatkozatokat adott ki Angola két függetlenségi mozgalma. Az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) felhívásában május elsejét a portugál gyarmatosítás elleni harc napjává nyilvánította. Az Angolai Nemzeti Felszabadítási Front (FNLA) nyilatkozatában kijelenti, hogy az önrendelkezési jog kivívásáig folytatja a harcot. Az FNLA meglepőnek nevezi Spinola tábornoknak azt az állítását, hogy a portugál uralom alatt álló területek népe még nem érett arra, hogy megválassza jövőjének útját. Guinea-Bissau és a Zöldfokiszigetek Afrikai Függetlenségi Pártja felszólította az új portugál katonai juntát, hogy haladéktalanul ismerje el a független Bissau-Guineát. A függetlenségi mozgalom közleményében ugyanakkor rámutatott, hogy a lisszaboni hatalomátvétel óta fokozódtak a portugál légitámadások a felszabadított területek ellen, és hogy főleg polgári célpontokat: falvakat, iskolákat, kórházakat és üzleteket bombáztak. Ebből a tényből a hazafiak csak azt a következtetést vonhatják le, hogy Portugáliát még mindig olyan emberek vezetik, akik bűnös célokat követnek Bissau- Guinea népe ellen. Az AP szerint a perui kormány bejelentette, hogy hivatalos értesítést kapott Lisszabonból a kormányváltozásról, s ennek megfelelően elismeri a kormányzó katonai juntézmény igazságérzetére” bízta ügyének, Watergate-szerepének megítélését. Evégett enged az elnöki beszélgetések bizalmasságának eleddig féltve őrzött elvéből, most már ezt az elvet csakis ily módon lehet újból megerősíteni — fejtegette Nixon, elismerve, hogy a jegyzőkönyvek tartalma felettébb kínos helyzetbe hozta őt, viszont felmenti a vádak alól. Az elnök kemény szavakkal illette a hónapok óta folyó, személyével kapcsolatos vádaskodást, s előre jelezte, hogy „politikai és sajtóbeli ellenfelei” ki fogják használni mind e jegyzőkönyvek kínos hatású kiszólásait, a nem publikálásra szánt magánbeszélgetések részleteit, mind pedig azokat az ellentmondásokat, amelyeket e hangszalagok a dolog érdemi részét illetően is jócskán tartalmaznak. Ám a kialakult belpolitikai helyzetben immár Nixon szerint is elkerülhetetlenné vált ez a feltárás. (Miért nem előbb? — mondta az elnöki beszéd után jóformán minden nyilatkozó, kommentátor.) A másolatok egybevetése A jegyzőkönyvekben csak nemzetbiztonsági vagy kifejezetten személyes okokból vannak „lyukak”, de az elnök felajánlotta a jogi bizottság rangidős demokrata és republikánus tagjainak az írott másolatok egybevetését az eredeti hangszalagokkal. Viszont a Fehér Ház birtokában maradó szalagok technikai ellenőrzésére így nem kerülhet sor, holott beszédében Nixon is utalt az általa „rejtélyesnek” nevezett 18 és fél perces törlésre, s ez a kérdés — az első visszhangból ítélve — foglalkoztatja a jogi bizottság tagjait. (Az elnök szerint a mostani vaskos anyag „tükrében” eloszlik majd az ominózus törléssel kapcsolatos gyanú is.) Nixon ugyan elismerte, hogy ily módon továbbra is maga határozza meg, „mi tartozik a tárgyhoz” a Watergate-ügyben, holott e megítélési jogából nem akar engedni a jogi bizottság, ám az elnök szerint most már mindenki „teljes képet” kaphat az ügyről, s ami a fő: a benne játszott elnöki szerepről. A beszéd alatt a tévékamerák többször is végigpásztázták a Nixon mögött szépen oszlopokba rakott jegyzőkönyvdossziékat, amelyeket az elnök minden amerikainak tanulmányozásra ajánlott, s ha — amint várható — a túlnyomó többség mégiscsak a sajtó elemzéseire támaszkodik majd, Nixon eleve ellenfelei akciójának minősített minden sajtóakadékoskodást. Az pedig a publikálás pillanatában rögvest kezdetét veszi, hiszen maga Nixon is jelezte a kritikus beszélgetések többféleképpen való értelmezhetőségét. S már a beszéd befejezésekor kezdetét vette a jogi bizottság döntésére váró vita: vajon az idézésnek meg nem felelő elnöki válasz elfogadható kompromisszumnak tekinthető-e, vagy sem? Nixon a jelek szerint megosztotta a bizottságot, s alighanem ez is egyik célja volt. Támadás Dean ellen Az elnök — talán a Mitchellék felmentő ítéletétől is felbuzdulva — kifejezetten a vád koronatanújára, Deanre összpontosított, amikor újabb, még részletesebb — és a korábbiaknak ismét ellentmondó — változatban elvenítette fel a legkritikusabbnak tartott tavaly március 21 -i beszélgetést Deannel és Heldemannal. Mostani fejtegetésében Nixon elismerte, hogy megfontolta a Watergate-betörő Hunt-nak adandó „hallgatási pénz” ötletét, de csakis meg nem határozott, szigorúan titkos nemzetbiztonsági érdekeket féltve Hunt fecsegésétől. S a beszélgetés során, Deant faggatva, az elnök különböző, félre is érthető formában tett fel kérdéseket, vitatott meg „változatokat”. Erre áll a korábbi kijelentése: „Én tudom, hogy mit mondtam, gondoltam és akartam”. Vagyis, számolva félreértelmezéssel, a többek által kitűnő jogászteljesítményt nyújtó Nixon elnök úgy indította el egyelőre meg nem ítélhető kimenetelű, sorsdöntő kampányát, hogy tudatosan a legkényesebb pontokon fejtette ki a maga változatát, s persze a legnagyobb közönségnek. Avar János Losonczi Pál hazautazott Bécsből Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki magyar delegáció élén részt vett Franz Jónás osztrák szövetségi elnök temetésén, kedd reggel Bécsből visszarepült Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét a schwechati repülőtéren dr. Kurt Enderl, az osztrák külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete búcsúztatta. Kissinger Algírból Egyiptomba érkezett Az AFP jelenti: Egyórás négyszemközti megbeszélésen fogadta Huari Bumedien algériai államfő hétfőn este Henry Kissinger amerikai külügyminisztert, aki röviddel előbb érkezett meg ötödik közel-keleti körútja első állomására. Találkozójukat munkavacsora követte, amelyen mindkét fél népes küldöttséggel képviseltette magát. Az algíri repülőtéren érkezésekor adott nyilatkozatában Kissinger kijelentette, hogy jelenlegi közvetítő körútján is a legkomolyabb erőfeszítéseket kívánja megtenni annak érdekében, hogy a Golan-fennsíkon egymással szemben álló felek mindegyikét kielégítő, igazságos csapatszétválasztási megállapodás születhessék. Algériai látogatásáról szólva hangsúlyozta: igen fontosnak tekinti útjának első állomását, minthogy Algéria jelentős helyet foglal el a közel-keleti országok között. Az amerikai külügyminiszter kíséretéhez tartozó személyek elmondották, hogy Algéria és az Egyesült Államok kapcsolatai az utóbbi időben javultak, de a diplomáciai viszony helyreállítására még mindig nem érett meg a helyzet. Az amerikai külügyminisztert először az elmúlt év decemberében fogadták Algéria fővárosában. Kissinger algériai látogatásának befejeztével kedd délután Egyiptomba utazott, hogy Anvar Szadat elnökkel tárgyaljon. Kissinger algériai látogatása idején két ízben (hétfő este és kedd délelőtt) találkozott Rumedien köztársasági elnökkel. Mint a MENA jelenti, Kairóból elutazott a Ion Ioniata hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezette román katonai küldöttség. Szadat egyiptomi elnök hétfőn este fogadta Ionitát. A találkozón jelen volt Iszmail Ali egyiptomi hadügyminiszter is. A portugál gyarmatok, nyilatkozatai Lisszabonban elmozdították az egyetemek rektorait A portugál katonai junta rendelettel nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét. Egyben felhívta a lakosságot, hogy rendbontás nélkül, fegyelmezetten vonuljon fel. Portugália katonai vezetői hétfőn hozzájárultak, hogy hazatérhessen száműzetéséből dr. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. A fasiszta rezsim még az ötvenes Chilében és Uruguayban betiltották május elseje megünneplését A TASZSZ jelenti: Chilében és Uruguayban betiltották május elseje országos megünneplését, Argentínában nagyszabású rendőri „biztosítással” rendeznek hivatalos ünnepségeket. Montevideóból, az uruguayi fővárosból érkező jelentések szerint a fegyveres erőknél rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak május elseje alkalmából, és a katonai kormány hivatalosan is betiltott minden gyűlést és felvonulást a munkásosztály nemzetközi ünnepén. Az intézkedés ürügyéül azt hozták fel, hogy „felforgató cselekmények terveire” bukkantak. A chilei katonai junta betiltott május elseje alkalmából mindenfajta felvonulást, ugyanakkor a fővárosban szerdán a puccsisták által létrehozott „szakszervezetek” 200 képviselőjének részvételével gyűlést rendeznek, amelynek szónoka Pinochet tábornok, a junta vezére lesz. A fasiszta katonai vezető körök, attól tartva, hogy a dolgozók és a többi hazafias erő megmozdulásokat szerveznek május elsején, április 30-ára és május elsejére két órával meghoszszabbították a kijárási tilalmat. A chilei legfelsőbb bíróság megindította a kiadatási eljárást a svéd nagykövetségen tartózkodó Miriam Contreras Bell asszony, Salvador Allende magántitkára ellen. Contreras asszony szeptember 11-én menekült a svéd nagykövetségre. A puccsista hatóságok most „adócsalás” címén próbálják kezükbe kaparintani a meggyilkolt elnök titkárnőjét. Argentína fővárosában, Buenos Airesben, megpróbálják feléleszteni Perón első elnökségének hagyományait. 1946- tól 1955-ig május elseje volt az a nap, amelyen különféle országos ünnepségeket rendeztek, és amelyen Perón elnök nyilvános beszédben összegezte az előző év sikereit. Most Ricardo Otero munkaügyi minisztert bízták meg a 19 évig szünetelt hagyomány felújításával, ő szervezi meg a fővárosban azt a nagygyűlést, amelyen az agg tábornok szól majd híveihez. A szervezők félmillió ember részvételére számítanak, és már jó előre mozgósítottak 8000 rendőrt, „nehogy valaki megpróbálja az ünnepséget vérfürdővé változtatni”. Madridi jelentések szerint a spanyol rendőrség május 1-e küszöbén tömegesen foganatosított letartóztatásokat és házkutatásokat. Három nap alatt 74 embert tartóztattak le, közülük többek ellen az a vád, hogy a betiltott Spanyol Kommunista Párthoz tartoznak. Washingtoni tudósítónk jeles jelentése .Vívón jegyzőkönyveket ad át a hangszalagokról Washington, április 30. — Nem akarom, hogy bárki azt higgye, az elnöknek rejtegetnivalója van ebben az ügyben — utasította el a hónapok óta hangoztatott vádat Nixon elnök, s hétfő esti — a Watergate-ügy szempontjából esetleg sorsdöntő tévébeszédében bejelentette: nem magukat a beidézett hangszalagokat, hanem a róluk készült, szó szerinti jegyzőkönyveket nyújtja át a képviselőház jogi bizottságának. Ráadásul, a bizottság idézési határidejének kedd reggeli lejártával a Fehér Ház nyilvánosságra hozta a már korábban kiadott és most átnyújtott hangszalagok ezerkétszáz oldalnyi jegyzőkönyvét. Így azok az elnöki beszélgetések is nagy hirtelen publikálásra kerültek, amelyeket az utóbbi hetekben látványos titoktartással hallgattak meg a jogi bizottság vezetői. (Viszont kedd reggeli interjújában Birhardt elnöki jogtanácsos közölte, hogy a most beidézett negyvenkét beszélgetésből kilencnek nem is volt magnószalagja, míg Nixon szóval sem érintette a Jaworski Watergate-vádbiztos által csütörtöki határidővel beidézett további hangszalagok ügyét.) Az elnök tehát a „közvéle Az ENSZ-közgyűlés elnapolta a határozattervezetek vitáját New Yorkból jelenti a Reuter. Az ENSZ-kögyűlés rendkívüli ülésszakának ad hoc bizottsága úgy döntött, hogy elnapolja az előtte fekvő hat határozattervezet megvitatását, mivel továbbra sem sikerült megegyezésre jutni a közgyűlés elé terjesztendő három fő dokumentum kérdésében. Az ipari országok továbbra sem hajlandók jelenlegi formájukban elfogadni az új gazdasági rend kialakításáról szóló nyilatkozattervezetet, a fejlődő országokkal kialakítandó igazságosabb gazdasági kapcsolatokról szóló akcióprogramot, valamint a legsúlyosabb gazdasági nehézségektől sújtott fejlődő országok megsegítésével kapcsolatos rendkívüli intézkedések listáját. Az ad hoc bizottság Dahomey javaslatára határozta el, hogy mindaddig nem vitatja meg az előtte fekvő hat (főként a kapitalista országok által beterjesztett) határozattervezetet, amíg dűlőre nem jutnak a három fő dokumentum ügyében. A bizottság 56 szavazattal 13 ellenében döntött így, 38-an tartózkodtak a szavazástól Kirchschlager és Lagger az osztrák elnökjelölt Bécsből jelenti az MTI. „Politikai bomba” robbant kedden — egy nappal Franz Jónás szövetségi elnök temetése után — az osztrák fővárosban: az ellenzéki Néppárt elnöksége a korábbi tervekkel ellentétben nem Wilhelm volt alkancellárt, hanem dr. Alois Lugger innsbrucki polgármestert jelöli a június 23-i elnökválasztásra. A váratlan fordulat mögött a nyugati tartományok szövetkezése áll a bécsi vezetéssel szemben. A Néppárt ugyanis Tirolban, Vorarbergben és Salzburgban a legerősebb s a tiroliak ajánlása „utat tört” az elnökségben. A határozat még nem végleges, mert azt május 2-án a Kapfenbergben tartandó szövetségi pártgyűlésnek jóvá kell hagynia. A kormányon levő Szocialista Párt elnöksége ugyancsak ülést tartott kedden Bécsben. Ezen Kreisky kancellár előterjesztésére dr. Rudolf Kirchschlager jelenlegi külügyminisztert fogadták el a párt jelöltjeként és ezt az ajánlást az országos párttanácskozás is jóváhagyta. A szocialisták döntése végleges és a párt történetében először pártonkívülit indítanak a legmagasabb állami tisztség elnyerésére. Elmaradt a Gans-Nier találkozó Berlinből jelenti az ADN. Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyettese és Günter Gans, az NSZK kancellári hivatalának államtitkára keddre találkozót beszélt meg, hogy tisztázza a két állam állandó képviseletei vezetőinek akkreditálásával összefüggő utolsó részleteket. A nyugatnémet kormány azonban röviddel előbb lemondta a találkozót. Gaul azt közölte, hogy nem tudja betartani a határidőt. Az NDK külügyminisztériumának szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: ismeretes, hogy az NDK mindent megtett azért, hogy az állandó képviseletek vezetői számára az akkreditálás a tervezett határidőn belül — május 20. és 24. között — megtörténhessen. Ha az NSZK kormánya most az akkreditálások határidőit kérdésessé teszi, úgy a két állam kapcsolatai normalizálásának halogatásáért egyedül ő viseli a felelősséget.