Magyar Nemzet, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

6 Kerékpáros VB Montrealban folytatódott az idei kerékpáros pálya világ­­bajnokság. A harmadik napon az első aranyérem sorsa a 4000 méteres egyéni üldöző­versenyben dőlt el, amelyben az elsőséget a 23 éves nyu­gatnémet Hans Kutz szerezte meg. Megszületett a VB ed­digi legnagyobb meglepetése is: a repülőverseny negyed­döntőjében a hatszoros világ- és kétszeres olimpiai bajnok francia Daniel Moreion ki­esett a szovjet Kravcov elle­nében. A női repülőversenyben a szovjet Tamara Pilcsikova­­szerezte meg a világbajnoki aranyérmet. Románia nyerte a Göcsej Kupát Zalaegerszegen szombaton befejeződött a nemzetközi röp­labda Göcsej Kupa. A döntő­ben Románia 3:1 arányban győzte le Magyarországot, és ezzel elnyerte a kupát. 3. Len­gyelország, 4. Csehszlovákia B. Breitner ára 60 millió Egy évvel Günter Netzernek Spanyolországba történő szenzá­ciós szerződése után újabb bomba robbant az NSZK-ban: Paul Breit­ner, a Bayern München válogatott balhátvédje hároméves szerződést írt alá, ugyancsak a Real Madrid­hoz. A válogatott bal­hátvéd a DPA jelentése szerint 60 millió pezetáért került a spanyol együtteshez. Vasárnapi SPORTMŰSOR Asztalitenisz: Balaton bajnokság, Veszprém, 10 ó. Atlétika: a MASZ meghívásos nemzetközi versenye, Népstadion, 16 ó. Kajak-kenu: A baráti hadseregek nemzetközi versenye, Tata, 9.30 ó. Kosárlabda: XIV. Nike Balaton Kupa, Balatonfűzfő, 7.30 ó. Tájékozódási futás: Hungária nemzetközi verseny Debrecenben. ökölvívás: Dobó István nemzet­közi verseny, Eger, 19 ó. Nemzet­közi Kiskun viadal, Kiskunfélegy­háza, 16.30 ó. Vasárnapi ügetőversenyek jelölteink: I. Absalom — Ancona — Almás — Alamuszi. II. Tolcsva — Pincér — Zuhatag — Varrólány, I. Tóbiás — Zella — Rocco — Villám. IV. Zorica — Vehemens — Zseton — Ugocsa. V. Tóbiás — Vak Bottyán — Rocco — Villám. V. Tréfa — Üzenet — Umberto — Zegzug. VII. Spártai — Szeleburdi — Cumulus — Bravúr. VIII. Zenész — Vőfély — Világfi — Zajos. IX. Sziluett — Tamburás — Revü — Tanító. X. Tihany — Solferino — Umbria — Nagymester. A versenyeket 14.30-kor kezdik. Az MLSZ-torna előtt Sok a sérült a Dalnoki Jenő gondban van, mivel a Ferencvárosban sok a sérült. A zöld-fehér együttes szombaton tartotta utolsó fog­lalkozását, és ezzel be is fejezte előkészületeit a kétnapos ese­ményre. Az edző nehezen állt kötélnek, hogy elmondja a pá­lyára lépő együttest, mivel nem teljesen egészséges Ta­kács, Bálint, Mucha, s esetleg Nyilasi sem állhat rendelke­zésre. Dalnoki azonban mégis csak bizakodik, és reméli, hogy a ma még sérültek közül azért többen ott lesznek hétfőn a pályán. Az előrelátható csapat: Géczi (Demján) — Takács, Bálint, Viczkó, Végi — Juhász, Mucha (Eipel I.) — Pusztai, Branikovits, Kelemen, Máté. A győriek kemény és ko­moly felkészülését is kelle­metlen sérülés zavarta meg. Az új szerzemény, a fiatal Ferencvárosban Szokolai biztos tagja lett vol­na a kezdő csapatnak, edzé­sen azonban olyan súlyosan megsérült, hogy legalább két hétig pihennie kell. A spa­nyolországi túrán sem vehet részt. Farsang Ferenc hétfőn az alábbi csapatot küldi pályára a Borussia Mönchengladbach ellen: Borbély (Földes) — Varga, Pozsgai, Sebők, Izsáki — Varsányi, Somogyi, Póczik — Pénzes, Stolcz, Glázer R. (Horváth L.). A TRÓNFOSZTOTT KIRÁLYNŐ Ha az olvasónak nincs el­lenvetése, tűnődjünk el azon, miért nevezik az atlétikát a sportok királynőjének? Te­gyünk félre minden mellék­gondolatot, ne jusson eszünkbe az a kép, amikor mondjuk egy magyar hosszútávfutó egy nemzetközi versenyen a győz­testől jócskán leszakadva li­hegve és göcsörtösen tántoro­­dik be a célegyenesbe, mert ha ilyesmi eszünkbe jut, ne­tán kiderül, hogy tűnődésünk­nek semmi értelme sincs, hi­szen a göcsörtösség csöppet sem királyi, nem is fenséges és a könnyedséghez is csak annyi köze van, mint egy tengelytö­rött bulldózernek. Ne tévesszen meg bennün­ket az, hogy egykor Nurmi lassabban futotta le az ötezer métert, mint most az elkerü­lendő példaként említett ma­gyar versenyző, hiszen a mú­ló idő különös sajátsága, hogy általában megnöveli az embe­ri teljesítményeket, akár izom-, akár agymunkáról van szó, s e relatív értékrendszer­ben Newton — habár semmit sem tudott a relativitásról — épp olyan óriás, mint Einstein. Persze nagyon is profán do­log Einsteint belekeverni az atlétikába, elnézést is kérek érte, csupán azt akartam bizo­nyítani, hogy a sport az idők során épp úgy fejlődött, mint a tudomány, és ebben a fejlő­désben az aktuális nagyság ál­landó, szinte felülmúlhatatlan marad. Owens és Beamon, Nurmi és Viren az adott pillanatban ikertestvérek a szépségben és az erőben, teljesítményük iker­pár emlék abban a mozgás­harmóniában, amely kevesek­nek adatott meg. Őket kell fel­idéznünk, a legnagyobbakat, ha eredeti kérdésünk felé kö­zeledni akarunk: miért nevez­zük az atlétikát a sportok ki­rálynőjének? Talán azért, mert szülőanyja a gyorsaságnak, az erőnek, az ügyességnek, a ki­tartásnak, a mozgáskészség­nek — mindannak, ami ősi, ami az emberben rejtőzően természetes. Volt szerencsém látni Beamont a mexikói olim­pián, amikor 890 centiméter­re repült a távolugrás döntő­jében. Futni és ugrani roppant természetes dolog, de az töké­letes ugrás volt, hihetetlenül tökéletes, minden vn, izom, ideg a megfelelő pillanatban feszült, lendült és robbant, s szinte felujjongott a szárnya­lásban. Ha lelassítjuk azt a képet és szemügyre vesszük a mozgás minden fázisát — ha értünk az atlétikához, ha nem —, észre kell vennünk, hogy itt valami nagyszerű do­log történik; szemünkbe verő­dik a királynő nyakékének va­kító fénye. Talán sokan emlé­keznek Akii-Bita müncheni futására (47,8 másodperces vi­lágcsúccsal győzött 400 gáton) — idézzük föl feledhetetlen párduckönnyedségét, a kecses erő vibrálását, s ismét csak megértjük, hogyan keletkezett a királynő jelkép. De emlékez­hetünk magyarokra is: Szent­­gálira, Iharosra, Zsivótzkyra, vagy Eliot és Rózsavölgyi fe­lejthetetlen 1500-as csatájára a római olimpián ... Milyen különös, ha — mond­juk — egy 13—14 éves fiú, egy óriási tehetség hat és fél mé­tert ugrik távolba, vagy 11 másodpercet fut száz méteren, ugrásában és futásában óhatat­lanul felrémlenek az ősi töké­letesség jelei; az atlétika ugyanis — az abszolút ered­ménytől függetlenül — magát az emberi mozgást testesíti meg. E szép emlékek felidézése közben kicsit elszontyolodva kell arra gondolnunk, Magyar­­országon napjainkban az at­létika nem a sportok királynő­je, illetve —­ ha körömszakad­táig ragaszkodunk a jelképhez — úgy tűnik, mintha trónfosz­tott királynő volna. Mikor ezt mondjuk, nem csupán az atlé­tikáról beszélünk, hanem a fut­­ballról, a kosárlabdáról, a röp­labdáról is. Gyorsaságban, ru­ganyosságban, erőben, kitar­tásban labdajátékosaink álta­lában alulmaradnak külföldi ellenfeleikkel szemben, talán nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy ez az alulmaradás rész­ben a trónfosztás következmé­nye. Ugyanis a robbanékony­­ság, erő és gyorsaság adott­sága atlétikai képzéssel fej­leszthető — különösképpen fia­tal korban —, és úgy látszik nem csupán futóink, ugróink és dobóink, hanem balszél­sőink, fedezeteink, leütőjátéko­saink is megsínylik a korai alapképzés hiányát. Az atléti­ka sem az általános, sem a középiskolákban, sem a főis­kolákon nem tartozik a test­nevelés alappillérei közé. Ha szemügyre vesszük egy közép­iskolai vagy főiskolai bajnok­ság eredményeit, bizony szo­morúan csóválhatjuk a fejün­ket, és egyben azt is megért­jük, hogy a magyar férfi atléta­válogatott miért tartozik Európa gyengébbjei közé. Néhány nagy sportegyesüle­ten kívül nincs tere atlétiká­nak, s ahol a­ valódi, termé­szetes bázist kellene keres­nünk, ott jóformán semmi sincs. Az egyetemi klubok pró­bálják őrizni a hagyomá­nyo­kat, ám különböző okok miatt képtelenek lépést tartani a fej­lődéssel. Hiszen a könnyedség, gyorsaság és erő mögött fog­csikorgató akarat, verítékező kitartás, fáradhatatlan gyakor­lás rejtőzik, s ez a kitartás manapság úgy látszik csak na­gyon kevés fiatalnak éri meg. Miért? Vegyük példaként a BEAC-ot, az egyik legszebb múltú magyar egyetemista sportklubot. Pályája lebontás­ra kerül, új, korszerű pálya építése pedig a távoli jövő ködjébe vész. Aki a BEAC- ban akar most atletizálni, az sokkal több áldozatra kénysze­rül, mint azelőtt, nem beszél­ve arról, hogy egy ilyen klub megfelelő működéséhez egy otthonszámba menő vonzó, kellemes, állandó sportlétesít­mény is hozzátartozik. A klub­szellem az állandóság, a ha­gyományok és a szoros baráti együttlét ötvözete; megfelelő környezet „otthon” nélkül nyomtalanul elenyészik. Nem­ aggodalom beszél belő­lem, legalábbis nem az él­sportra, a magyar atlétavá­logatottra vonatkozó aggoda­lom. Talán az sem lenne tragé­dia, ha atlétáink netán győze­lem vagy értékes helyezések nélkül térnek majd vissza az EB-ről. Hiszen a hibát nem fent, a körülményekhez képest legkiválóbbakká emelkedettek között kell keresni, hanem lent, az alapkörülményekben. Ott lent, az általános és közép­iskolákban kell visszaültetni a trónjára a királynőt, onnan kell elindítani a restaurációt. A visszanyert hatalom áldá­sai néhány év múlva aztán az egész magyar sportéletben mérhetők lesznek, mert — minden mellékgondolatot fél­retéve — az atlétika valóban a sportok királynője. Kristóf Attila Magyar Nemzet S­PORT Úszó EB A bécsi úszó, műugró és ví­zilabda Európa-bajnokság va­sárnap délelőtt 10 órakor a 200 méteres férfi pillangó­úszás előfutamaival kezdődik el. A megnyitó ünnepségre azonban csak délután négykor kerül sor. Délelőtt 10-kor játssza első mérkőzését a magyar vízilab­da-válogatott is az NSZK- val. A 200 m-es férfi pillan­góban, Hargitay és Sós együtt indul a második időfutamban. A 200 m-es női vegyes úszás­ban Kis Éva az első futamban indul, az esélyes NDK-ás lá­nyok a harmadikban és a ne­gyedikben szerepelnek. A 4X100 m-es férfi gyorsváltó a magyarok nélkül zajlik le. Délután a 100 m-es férfi hátúszásban Verrasztó az első és Cseh a negyedik időfutam­ban indul a 24 részvevő kö­zött. Cseh közvetlenül a nagy esélyes Matthes mellett rajtol. A 100 m-es női gyorsúszásban két magyar lány szerepel: Be­­dekovics a második, Pelle a harmadik futamban indul. A magyar vízilabdacsapat szombaton edzést tartott. Víz­be szállt az influenzás Faragó is, azonban az NSZK elleni mérkőzésen még nem szere­pel. Hasonlóan a vízilabdázók­hoz és az úszókhoz, a műug­rók is befejezték előkészüle­teiket. Balogh és Hajnal va­sárnap az esti órákban a férfi műugrás selejtezőjében vesz részt. Közben az európai úszó liga (LEN) befejezt­e több napos tanácskozását, s ez szép ma­gyar sikert hozott. A 11 tagú elnökségbe beválasztották No­­vák Ilonkát, az 1952. évi olim­pián aranyérmet nyert spor­tolónőt, az európai úszó liga történetében ő az első női el­nökségi tag. Augusztus 18-án, vasárnap az Európa-bajnokság nyitó napján a következő a prog­ram. Úszás. 10 óra: 200 m férfi pillangó (Hargitay, Sós), 200 m női vegyes (Kis Éva), 4X100 m férfi gyorsváltó. 16 óra: Ünnepélyes megnyitó. 16.15 óra 100 m férfi hát (Verrasztó, Cseh), 100 m női gyors (Pelle, Bedekovics), 200 m férfi pillangó döntő, 200 m női vegyes döntő, 4X100 m férfi gyorsváltó döntő. Vízilabda, 10 óra: Magyar­­ország—NSZK, vezeti: Exerov (bolgár), a magyar csapat kezdő hetese: Cservenyák — Görgényi, Csapó — Sárosi — Konrád dr., Szívós dr., Hor­kai. Délelőtt kerül sor a Szov­jetunió—Spanyolország és a Jugoszlávia—Hollandia mér­kőzésre, délután Románia Olaszországgal mérkőzik. A férfi műugrás selejtezői 19 órakor kezdődnek. Rajtra készen A Vasas, amely az NSZK-ban kezdte meg túráját, Duisburgban 1500 néző előtt 3:2 (1:1) arányú győzelmet aratott a Bundesligában játszó MSV Duisburg ellen. A Bp. Honvéd a Celta Vigo ellen 3:2 arányban nyert egy nemzetközi labdarúgótornán, visszavágott leg­utóbbi budapesti vereségéért. Kajak-kenu Hét nemzet — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, NDK, Románia, Szovjetunió és Magyar­­ország hadsereg-válogatottjainak részvételével megkezdődött Tatán a baráti hadseregek kajak-kenu bajnoksága. A győztesek: K—1. 1000 m: Bakó Zoltán, C—1 1000 m: Budai Tamás, K—2. 1000 m: Kurt— Kolsek (NDK) C—2. 1000 m: Weise —Lichtenberg (NDK), K—4. 1000 m: Magyarország (Deme, Ratkai, Bakó, Angyal). A nem hivatalos pontverseny ál­lása az első nap után: 1. NDK 41 pont, 2. Magyarország 37 pont, 3—1. Lengyelország, Románia 29—29 pont, 5. Csehszlovákia 28 pont, 6. Bulgária 27 pont, 7. Szovjetunió 18 pont. SPORTNAP­LÓ A tájékozódásifutó-sport legran­gosabb versenyét, a Hungária Ku­pa küzdelmeit ez évben Debrecen­ben bonyolítják le. A magyar sportolók mellett 11 nemzet kép­viselői álltak rajthoz. Szombaton a női elit kategóriában a világbaj­nok Monspart Sarolta ismét első lett és előnye behozhatatlanra, 18 percre nőtt, a második helyre fel­jött Szabó Klárával szemben. A férfi elit osztályban Hegedűs And­rás (BEAC) vezeti a mezőnyt.­­ Szombaton elkezdődtek a kosár­labda Balaton-kupa küzdelmei. Az első nap magyar vonatkozású ered­ményei: Poznan—Bakony Vegyész 65:51, Oradea—Szolgáltató Sparta­cus 66:38, Znicz—Szolnoki MTE 58: 39, Znicz—V. Izzó 41:39.­­ Nemzetközi röplabdatorna kez­dődött Moszkvában Japán, Kuba, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió válogatottjának részvételével. Eredmények: Szovjetunió—Egye­sült Államok 3:0, Japán—Kuba 3:2. # A Jurij Gagarin nemzetközi ko­sárlabda-emlékversenyen Tallinn­­ban a Szovjetunió 104:77-re le­győzte Jugoszláviát, az Észt SZSZK csapata pedig Csehszlovákia ellen nyert 86:69 arányban. # A nyugatnémet labdarúgó-kupa­döntőn 120 perces drámai küzde­lem után az Eintracht Frankfurt 3:1 arányban győzött a Hambur­ger SV ellen.# Cindy Nicholas iskoláslány 15:35 óra alatt átúszta az 51,5 km széles Ontario tavat, 3 órával javította meg az eddigi legjobb eredményt, amelyet az amerikai John Woods tartott 1957-től. # Zürichben EB főpróbaként 20 000 néző előtt nagyszabású nemzetközi atlétikai versenyt, rendeztek, ame­lyen kitűnő teljesítmények szület­tek. Eredmények: 400 m: 1. Hon (nyugatnémet) 45.14 mp. 800 m: 1. Bolt (kenyai) 1:44.18 p, 2. Susanj (jugoszláv) 1:44.67 p. Magas: 1. Stores (amerikai) 225 cm.­­ Értékes könyv jelent meg a Ma­gyar Országos Asztalitenisz Szövet­ség 50 éves jubileumának évében: Hámori Tibor „Világbajnokok” cí­mű műve. A riportsorozat 12 világ­bajnok jól sikerült portréján ke­resztül ismerteti meg az olvasóval a sportág történetét. Vasárnap, 1974. augusztus 18. Újabb szoborlelet a Várban Eredményes ásatások a Sárvári ligetnél A Várban változatlan igye­kezettel dolgoznak a Budapesti Történeti Múzeum régész mun­katársai, hogy a február óta szép számmal előbukkant góti­kus szobrok földbe kerülésé­nek körülményeit tisztázzák. Várható volt, hogy a föltárat­lan térség kutatása még újabb meglepetéseket is tartogat, me­lyek lényegesen módosíthatják a Vár történeti és régészeti to­pográfiáját. A fővárosi tanács anyagi tá­mogatása lehetővé tette a fo­lyamatos ásatásokat, de az idő is sürgeti a régészeket, ugyan­is a föltárásra váró terület ha­marosan átalakul, egyebek kö­zött új utakat, parkolóhelyet és transzformátorházat képzel­tek ide a tervezők. Az eddigi lelőhelytől mint­egy negyven méterre délre, a Szép Ilonka kút irányában pén­tek délután újabb szobor buk­kant elő a földből, ahol Marosi Sós Ágnes folytatja a Zolnay­­féle ásatást. Feltehetően a XIV —XV. század fordulójából származik a most előkerült, köpenyes nőalakot ábrázoló tö­redék. Az eddig föllelt darabokat Szakáll Ernő szobrászművész irányításával restaurálják,­­mert a közvélemény érdeklődése is sürgeti a munkálatokat. Remél­hető, hogy a ritka szép lelet egyes darabjait hamarosan ki­állítják. Zolnay László régész irányí­tásával jelenleg a Ságvári li­getnél is folytatják az elpusz­tult hajdani budaszentlőrinci pálos kolostor feltárását. Az elmúlt években, az eddi­gi kutatások alkalmával föltár­ták a háromhajós templom te­rületét, valamint a Remete Szt. Pál testét őrző kápolna marad­ványait. Ugyancsak előkerült a XIV. század végén épült Szent Kereszt kápolna, s annak pa­dozata alatt a donátor Hunt- Paznan nembéli Kővári család három tagjának teteme. A föltárásra váró több mint 12 ezer négyzetméternyi terüle­ten bukkant elő az a vörösmár­vány relieftöredék, amely gaz­dag ornátusban, koronás, gló­riával ékes férfialakot, feltehe­tően az Atyaistent ábrázolja. Valószínű, hogy Dénes pálos kőfaragómester munkája, s az általa formált Szent Pál tumba töredékeként került elő. A budaszentlőrinci pálos kolostor régészeti feltárását a Pilisi Parkerdőgazdaság anyagi támogatása tette lehetővé. A kutatások befejeztével a hatal­mas rommezőt meghagyják közművelődési célokra. Óbudán is folytatódik a ró­mai katona­i és a kora közép­kori magyar város feltárása, s remélhetően az ideiglenesen betemetett leletek végleges sorsáról hamarosan megnyug­tatóan intézkedik a­ Fővárosi Műemléki Felügyelőség. Szeptember elsejétől új benzinár Szeptember elsején lép élet­be egyes kőolajtermékek új fo­gyasztói ára. Az ÁFOR benzin­kutaknál a kimérő szerkezetek szeptember 1­­0 órától a követ­kező tarifákkal indulnak: köz­lekedési gázolaj literenként 3,20 forint, háztartási tüzelő­olaj literenként 2,10 forint, 86 oktánszámú normál benzin 4,20 forint, 92 oktánszámú szu­perbenzin 5,60 forint, a 98 oktánszámú extraszuperben­zin pedig literenként 7 fo­rint. A kétütemű gépkocsikhoz és a motorkerékpárokhoz szük­séges keverék üzemanyag ára a keverési aránytól függően, arányosan a benzin árával változik, de ezt kiszolgáláskor a kútoszlop pontosan mutatja. A csomagolt és a kimért ola­jok ára szeptember 1-től nem változik, tehát ezeket az ÁFOR- kutak ezután is változatlan áron hozzák forgalomba. SZÍNHÁZAK HETI MŰSORA Irodalmi Színpad: Sze: Harsányi Gábor előadóestje (Korona, fél 8). Margitszigeti Színpad: H: Húzd rá cigány! — primásverseny (IV. sor. 5.) (8) — P: JEcser­ lakodal­mas (8). Budai Parkszínpad: V, H, K: Luxemburg grófja (8). Városmajori Színpad: V, H: Bo­lond vasárnap (8). Fővárosi Nagycirkusz: Egész hé­ten: Salto mortale (fél 8; V, H, K, P. Szó, Jövő V: du. fél 4-kor is; H. K. Jövő V: de. 10-kor is) — Szerdán szünnap. Bp. Kisstadion: K: Omega hang­verseny (du. 5). Állami Bábszínház: H: A gyáva kistigris (Tabáni Színpad: de. 10; Ady E. Műv. Ház: du. 2); A manók ajándéka (Városmajori Színpad: du. 4) — K: A manók ajándéka (Pestlőrinc, Kossuth tér: de. 10); Pestimre, Műv. Ház: du. 3); A gyá­va kistigris (Hűvösvölgyi Színpad: du. fél 3) — János vitéz (Városma­jori Színpad: du. fél 3) — Jövő V: A gyáva kistigris (Városmajori Színpad: du. 4). KIÁLLÍTÁSOK MAGYAR NEMZETI MÚZEUM: Magyarország története a honfog­lalástól 1849-ig. — Római kori bronzplasztika pannóniai emlé­kei. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM: Pe­tőfi Sándor-emlékkiállítás. — Cso­konai Vitéz Mihály-emlékkiállí­­tás. A Magyar Nemzeti Múzeum kosz­tüm- és textilgyűjteményének ki­állítása. (Nyitva: kedd, csütörtök 10—12 óráig.) SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM: Egyip­tomi kiállítás. — Görög-római kiállítás. — Régi Képtár. — Mo­dern Képtár. — Modern Szobor­­kiállítás. — XX. századi művészet. — Maulbertsch és kora. — Antik mozaikok és műkincsek Tunéziá­ból. KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁ­GI PÁRTJA MEGALAKULÁSÁ­NAK EMLÉKMÚZEUMA. Buda­pest XIII., Visegrádi u. 15 (Nyit­va: hétfő, szerda kivételével 10— 18 óráig.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: Magyar festészet a XIX. és a XX. században. — Magyar szobrászat a XIX. és a XX. században. — Régi művészet a Nemzeti Galériá­ban. MŰCSARNOK: Simon Béla festő­művész és Cs. Kovács László szobrászművész kiállítása. (Zár: 18-án este.) — Nagy Sándor Zol­tán festőművész kiállítása. (Zár: 20-án este.) — Az elkötelezett szlovák képzőművészet (Zár: 18-án este ) — Szkok István festő­művész kiállítása HELIKON GALÉRIA: Szöllősy Eni­kő szobrászművész kiállítása. ERNST MÚZEUM: Román szobrá­szati és fotóművészeti kiállítás — Művészeti és kulturális élet a Ro­mán Szocialista Köztársaságban című fotódokumentációs kiállítás. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚ­ZEUM : Régészeti ásatások Buda­pesten. — Középkori királyi palo­ta a budai várban — Fővárosunk ezer éve. — Így élnek a budapes­tiek (életmódtörténeti kiállítás a XVIII. századtól napjainkig) GUL BABA TÜRBE (H., Mecset u. 14.). KISCELLI MÚZEUM: A főváros képzőművészeti gyűjteményének kiállítása. — Pest-Buda művésze­te 1686—1872. — Pest-budai ese­mények 1810—1860. — Budapesti nyomdák a XIX. században. (Nyitva: vasárnap, hétfőn, ked­den és csütörtökön 11—18 óráig.) IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM: Euró­pai kerámiaművészet. — Az euró­pai iparművészet remekei. — Mai magyar iparművészet. NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚ­ZEUM: XV—XVII. századi európai bútorok. — Bútorművészet a XIX. században. — Magyar bútormű­vészet a XVIII. században. — Nagytétényi római kori lapidé­­rium. — Kályha- és kályhacsem­­pe-bemutató. Indiai miniatúrák. MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚ­ZEUM : Állattenyésztési, erdésze­ti, borászati, halászati, vadászati, mezőgazdasági, erdőgép-kiállítá­­sok — Tokaj Hegyalja borgazdál­kodása. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: A vas­utak története. — A közúti közle­kedés története. — A légi közle­kedés története. — A hajózás tör­ténete. — Eredeti történeti jár­művek kiállítása. — Közlekedési Játékterem. — Közlekedési mun­kásmozgalmi kiállítás. (Nyitva: hétfő, szerda, péntek kivételével 10—18 óráig.) POSTA MÚZEUM: A posta, táviró, távbeszélő, rádió története. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM: A budapesti vendéglátóipar és idegenforgalom 100 éve. — Képek a magyar kereskedelem történe­téből. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM: Képek a gyógyítás múltjából. — Kétezer év orvosi érmei — Arany Sas Patika-mú­zeum. (I., Tárnok u. 78.) MÁTYÁS TEMPLOM EGYHÁZMŰ­­VÉSZETI GYŰJTEMÉNYE. (Nyit­va: naponta 9—19 óráig.) BAJOR GIZI MÚZEUM: Jászai Ma­ri, Márkus Emília, Bajor Gizi em­lékszobái. (Nyitva: kedd, csütör­tök 15—19, szombat, vasárnap 10— 18 óráig ) SZENTENDREI TÁRLATOK: A Fe­­renczy család gyűjteményes kiál­lítása. — Szőlőtermesztés Szent­endrén és környékén címü nép­rajzi pincetárlat. Kovács Margit gyűjteményes kiállítása. (Vastagh György u­­.) — Római kőtár. (Ró­mai sánc u. 1.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM: Ma­gyarország hadtörténete a IX. századtól a második világháború végéig. — Tüzérségi kiállítás. — Nevezetes csaták kilenc diorámá­ban. — Hadtörténelmi és katonai térképek kiállítása. A múzeumok és kiállítótermek augusztus 18—19—20-án a megszo­kott időben nyitva, 21—22-én zárva tartanak!

Next