Magyar Nemzet, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

Szombat, 1974. november 16.. NAPLÓ November 16 Radnóti Miklós-emlékkiállí­­tást nyitott meg pénteken Ba­­róti Dezső professzor a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az ál­landó kiállításhoz kapcsolódik az a Radnóti-műsor, amelyet november 20-án rendeznek meg a múzeumban. 4* Lengyel zeneműkiadványok és hanglemezek kiállítása nyí­lik meg hétfőn délután 3 óra­kor a Lengyel Kulturális Köz­pontban, ugyanitt kedden es­te 7 órakor Chopin-estet ren­deznek, Ryszard Lecki varsói zongoraművész közreműködé­sével.­­ Az Ukrán SZSZK-ban mű­ködő Kárpáti Könyvkiadó, va­lamint a Kossuth Könyvkiadó könyvkiállítása a Szovjet Tu­domány és Kultúra Házában november 19-én, kedden dél­ben 12 órakor nyílik meg.­­ A Liszt Ferenc Társaság csütör­tök este tartotta idei közgyűlését a Zeneművészeti Főiskola kister­mében. Dr. Trautmann Rezső társ­elnök megnyitója után Forrai Mik­lós, a társaság főtitkára beszámolt az elmúlt időszakban végzett mun­káról és a tervekről. A társaság másfél év alatt újjáalakulása óta 3 hangversenyt, öt megemlékezést, hat előadást, két tanulmányi sétát rendezett, valamint két külföldi utat Doborjánba, illetve Weimarba. A tervek között szerepel a külföldi Liszt-társaságokkal való kapcsola­tok megerősítése, egy nemzetközi Liszt Ferenc-hanglemezdíj alapítá­sa a legjobb felvételek számára; ezt először 1975 őszén szeretnék kiosztani. A jövő nyáron a társaság Kassára, Krakkóba és Pozsonyba kívánja elkalauzolni tagjait. Beje­lentették, hogy az elnökség társ­elnöknek választotta meg dr. Kiss Kálmánt, a Magyar Rádió elnök­­helyettesét. A közgyűlés ezután elnökségi tagokat választott a ve­zetőségbe: Farkasinszki Lajost, a fővárosi tanács elnökhelyettesét, dr. Legány Dezső zenetörténészt és ifj. Bartók Bélát. A közgyűlés rö­vid hangversennyel ért véget: An­tal István zongoraművész Liszt IX. Magyar Rapszódiáját adta elő.­­ Róna Emy grafikusművész munkáiból kiállítás nyílik meg november 16-án, szombaton a Dunaújvárosi Munkás és If­júsági Művelődési Központ és Könyvtár előadótermében.­­ Kubában tárgyal Kondor István, a Kulturális Miniszté­rium filmfőigazgatóságának vezetője. Megbeszélést folyta­tott Nivaldo Herrerával, a Kubai Rádió és Televízió ve­zérigazgatójával és Alfredo Guavarrával, a Kubai Orszá­gos Filmintézet elnökével. # A Light and Sound, a brit film­intézet negyedévenként megjelenő nagy tekintélyű szaklapjának őszi száma Gideon Bachmann képekkel illusztrált — a Szerelmem, Elektra forgatását bemutató fotósorozattal — tanulmányát közli Jancsó Mik­lósról. Bachmann, aki részt vett a film forgatásán, tulajdonképpen ri­portesszében számol be tapasztala­tairól. Rövid filmográfia után a Jancsó-filmek stíluselemeit veszi sorra, majd azt analizálja, miként szolgálja Jancsónál a szín, a hang, a történet, minden a mozdulat ko­reográfiáját, miként „uralkodik** a kamera „despotizmusa**, hogyan áll a Jancsó felfedezte technikai eszköz, a kameramozgás teremtette vizuális illúzió a művészi monda­nivaló szolgálatában. A tanulmány, a beszámoló egyes megállapításai vitára késztetnek ugyan, de érv­gazdagsága, sokoldalúsága és a személyes élményekkel is erősített dokumentatív jellege elismerésre méltó. •1* Lakatos Katalin zongoraest­jét november 17-ikén, vasár­nap este fél nyolckor rendezik meg a Zeneakadémia Kister­mében. A koncert műsorán Mozart, Beethoven, Schu­mann, Muszorgszkij és Bartók Béla egy-egy műve szerepel. SZÍNHÁZAK mai műsora Állami Operaház: Cosi fan tutte (E. béri. 2.) (7) — Erkel Színház: Hunyadi László (Báthy Anna béri. 3.) (7) — Nemzeti Színház: Jegor Bulicsov (Feln. béri. F. sor. 1.) (7) — Katona József Színház: A nép ellensége (7) — Madách Színház: A murányi­­kaland (V. béri.) (7) — Madách Kamara Színház: Incidens az Ingeborg-hangversenyen és Egy, kettő, három (F/2. bér­.) (7) — Víg­színház: Vidám kísértet (7) — Pes­ti Színház: Adáshiba (7) — Thália Színház: Erzsébetváros (7); Levelek Arisztofanészhez (Stúd.­ea., fél 8) — József Attila Színház: Ma éjjel megnősülök (7) — Fővárosi Ope­rettszínház: Cirkuszhercegnő (du. fél 3); Rongybaba (7) — Vidám Színpad: Mesebeszéd (fél 8) — Ka­mara Varieté: Klub minden meny­­nyiségben (du. 3; du. fél 6 és 8) — Egyetemi Színpad: Debreceni dis­puta (7) — Mikroszkóp Színpad: Magától nem megy (fél 9) — Buda­pesti Gyermekszínház: Hamupipő­ke (du. 3) — Huszonötödik Szín­ház: M-A-D-A-C-H (fél 8) — Álla­mi Bábszínház: Hencidai csetepa­té (du. fél 3 és fél 5) — Ódry Szín­pad: Szerelem (du. 3) — Déryné Színház (Kulich Gy. téren): War­­renné mestersége (7) — Zeneaka­démia: Magyar muzsika (Zeneisk. bék­. 1/2) (du. 4); Gergely Ferenc prgonaestje (A fúga története 1.) (fél 8); Kóté László hegedűestje (Romantikus hegedűmuzsika 3.) (Kisterem, fél 8). Cél a Belváros tehermentesítése Bevásárlóközpont-rendszer a fővárosban Budapest a változások váro­sa. Mondhatnánk úgy is, hogy dinamikusan fejlődik, bár ez a megfogalmazás feledtetné a fejlődéssel járó problémákat. Jelenleg a budapesti agglome­ráció területén — amelyhez a városba vezető út és vasútvo­nalak, völgyvonulatok mentén elhelyezkedő 44 városkörnyéki település tartozik — 2361 ezer ember lakik. Az elmúlt tíz év szembeszökő változásai között nemcsak a 140 ezres népesség­­növekedés volt a leglényege­sebb, hanem a főváros átren­deződése. Az elmúlt három év­ben Óbudán 5600, Zuglóban 7100 és Újpalotán csaknem tízezer lakást építettek. A bel­ső kerületekben viszont ugyan­ekkor csak száz-kétszáz lakást adtak át. A város szerkezete átalakult. Ha ehhez hozzávesszük a köz­lekedésben lezajlott változáso­kat, az automobilizációt, a metró megjelenését, megért­hetjük, nincs könnyű dolguk a kereskedelem tervezőinek, fej­lesztőinek. Nem elég a változó igényeknek megfelelő árukíná­latot, kiszolgálást kulturált módon megteremteni, vagy a meglevőt javítani, hanem a lakótelepek több tízezres la­kosságát is megfelelően el kell látni. Budapest kiemelkedő szere­­pet játszik az ország ellátásá­ban. Itt bonyolódik le az áru­forgalom egyharmada. A fővá­rosi kereskedelem súlya és vonzása ellenére az elmúlt év­tizedben az áruforgalom las­sabban fejlődött, mint az or­szág más kereskedelmi köz­­pontjaiban. Nem fejlődtek megfelelően a vásárlási körül­mények sem, sőt helyenként még romlottak. A Belvárost már kinőtte A város átalakulása során különösen problematikussá vált a kereskedelmi központ szere­pét betöltő városmag helyzete. A hagyományosan kialakult monocentrikus — egyközpontú — városközpont egyre nehe­zebben funkcionál, egyre ke­vésbé , képes szolgálni a meg­változott igényeket. A Belvá­ros közlekedési és kereskedel­mi gondjai közismertek. Mind­ezen gondok megoldása érde­kében dolgozták ki Budapest távlati kiskereskedelmi háló­zatfejlesztési tervét, amelyet a közelmúltban tárgyalt és fo­gadott el a fővárosi tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium. Az 1905-ig szóló távlati tervet a minisztérium és a fővárosi tanács főosztályai, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem piackutató tanszéke közö­sen készítette. Igen időszerű volt egy olyan koncepció ki­dolgozása, amely megfelel a kor és a főváros igényeinek. A távlati hálózatfejlesztési terv policentrikus — többközpontú — fejlesztést ír elő. A jelen­legi kerületek általában nem tekinthetők önálló városré­szeknek. A terv az általános városrendezési tervvel össz­hangban hat városrészközpont — Újpest, Örs vezér tér, Kis­pest, Móricz Zsigmond körtér, Moszkva tér, Óbuda — keres­kedelmi hálózatának fokozatos kiépülésével számol. A városközpontok rendszere kereskedelmi szempontból te­hermentesítő gyűrűként veszi körül a Belvárost. Persze, ez csak akkor éri el célját, ha a városközpontokban tervezett bevásárlócentrumok árukíná­lata a belvárosi színvonalnak megfelel és így a jelenlegi el­látottsági különbségeket is megszünteti. Erre a jövendő bevásárlóközpontoknak min­den lehetőségük megvan. Kereskedelem futószalagon A jelenlegi üzlethálózat nagysága és struktúrája nem felel meg a követelményeknek. A túlzsúfoltság ellenszere a nagy alapterületű, modern fel­­szereltségű áruház és szaküz­lethálózat. Csak ez képes meg­felelő választékot nyújtani. A gyakorlatban például azt a ter­méklistát, amellyel az élelmi­szeripar rendelkezik, egy száz négyzetméteres üzlet nem ké­pes bemutatni. Ha a konzerv­ipar teljes választékát kirak­ni a pultokra, akkor ez csak 250 négyzetméteres üzletben férne el. Napjainkban a 860— 1000 négyzetméteres üzlet az, ahol kulturált, az igényeknek megfelelő élelmiszer-kereske­delmet lehet folytatni. Ez egy­ben a gazdaságos keresked­em alapja is. A nagy alapterületű ABC-áruházak a kereskedelem „nagyüzemei”. Itt a vevő ki­szolgálása, illetve önkiszolgálá­sa „futószalagon” megy. Tág tere van az üzem- és munka­­szervezésnek, a konténerek fel­­használásának, a munkaerő­gazdálkodásnak. Ez utóbbi szempontnak különösen nagy jelentősége van a fővárosi ke­reskedelemben, amely súlyos munkaerőgondokkal küzd. Je­lenleg az élelmiszer-kereskede­lemben tizenkétezer ember dolgozik. Az év első felében négyszáznegyvenen hagyták el a szakmát. Rossz jel. A tizen­kétezer dolgozó elég volna a megnövekedett forgalom lebo­nyolítására, ha ez a nagy alap­­területű üzletekbe koncentrá­lódnék. Egy ABC-áruházban a munkakörülmények kedve­zőbbek, mint egy kis üzletben. A ma még többségben levő 70—100 négyzetméteres boltok­ban egy talicska sem fér el, nemhogy egy konténer. Az élő munkával való takarékosság és a gazdaságossági kérdéseken túlmenően, a vevőknek is a leg­előnyösebb a nagy alapterületű üzlet, mivel csak ez tudja ki­elégíteni napjaink vásárlási követelményeit:­­ mindent egy helyen, minél hamarabb, munkából jövet vásárolni. A tervezők így látják Budapest távlati kereskede­lemfejlesztési terve 75 száza­lékos kapacitásbővítést javasol 1985-ig. Megvalósulása esetén a főváros kereskedelmi struk­túrája a következő képet nyújtja: A Belváros és a Rákó­czi úti tengelynek az árufor­galomban betöltött kivételes szerepe alapvetően megválto­zik. A budai és pesti városrész ellátásbeli különbségeit jelen­tősen csökkenti. Jelenleg Bu­dán a főváros lakosságának 26 százaléka lakik, az áruforga­lomból viszont csak 17 száza­lékkal részesedik. A főváros „egyközpontú” és „egytenge­lyű” kereskedelme többköz­pontú hálózattá válik, amely­ben megmarad a Belváros elsődlegessége, de korántsem olyan erőteljesen, mint jelen­leg. A tervezett bevásárlóköz­pontok többsége — Moszkva tér, Újpest, Örs vezér tér, Kis­pest, Lágymányos — a metró­val elérhető lesz. S ez még in­kább segíti a Belváros teher­mentesítését. A jelenleginél jóval magasabbra emeli a la­kótelepek kereskedelmi ellátá­sát. A vásárlási körülmények életszínvonalunk részét képe­zik. A csaknem kétszeresére növekvő forgalmat a meglevő hálózat 70 százalékos bővítésé­vel és modernizálásával kíván­ják lebonyolítani. A Belkeres­kedelmi Minisztérium a fővá­ros kereskedelemfejlesztését kiemelten kezeli. Az ötödik öt­éves tervben a hálózatbővítés minden negyedik négyzetméte­re állami támogatásból valósul meg. A kereskedelemnek nyú­j­tott nagy összegű állami tá­mogatás tehát életszínvonal­politikánknak fontos tartozéka, hiszen nem mindegy, hogy mi­lyen körülmények között költ­jük el jövedelmünket. Az em­ber azt is bekalkulálja élet­­színvonalába, hogyha bemegy egy üzletbe, megkapja-e a kí­vánt árut és azt is, hogyan szolgálják ki. A távlati koncepció alapgon­dolata, hogy Budapest kiske­reskedelmi hálózatfejlesztését a városfejlesztési tervvel szer­ves egységben tárgyalja. A jö­vőben nem szabad a lakótele­pek építésekor, a közlekedés fejlesztésekor a kereskedelem­ről megfeledkezni, mint az az elmúlt években jó néhány esetben megtörtént. A nemrég elkészült fejlesztési tervet ép­pen ezért fogadták el a fővá­ros és a kereskedelem vezetői, hogy a lendületesen fejlődő főváros igényeinek megfelelő kereskedelmi hálózat fokozot­tabb tervszerűséggel épüljön. Egerszegi Csaba I Magyar Nemzet Együttműködés muzeológusok és a kavicskotrók között A folyók medre régészeti le­leteket is rejteget. Különösen a Dunán és a Tiszán dolgozó folyamszabályozó és kavics­kotró hajók hoznak a felszín­re sok tárgyat, amelyek több­sége a környező múzeumokba kerül. A Duna Visegrád kör­nyéki szakaszáról például csak ebben az évben 440 régészeti tárgy került napvilágra, köz­tük olyan érték, mint a Mátyás király korából származó, fél kiló súlyú, gazdag díszítésű aranytál, vagy az ezüst avar kard. A legtöbb leletet a Folyam­­szabályozó és Kavicskotró Vál­lalat hajóinak kezelői juttatták el a múzeumokba. A már ki­alakult jó kapcsolat további erősítése, rendszeresebbé téte­le érdekében Visegrádon a Nemzeti Múzeum és a vállalat szocialista szerződést kötött, amelyben rögzítették együtt­működésüket. A kotróhajókon dolgozó brigádok többek kö­zött vállalták, hogy még na­gyobb figyelmet fordítanak az előkerülő leletekre, a muzeo­lógusok pedig felajánlották, hogy ismeretterjesztő előadá­sokkal, kiállítások, bemutatók rendezésével segítik a brigád­tagok kulturális fejlődését Hol tartunk az üdülőterületek fejlesztésében Megírtuk, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács leg­utóbbi ülésén megvitatta a re­gionális fejlesztési tervek vég­rehajtásának az üdülésre és idegenforgalomra vonatkozó általános tapasztalatait. Az előterjesztett anyag igen sok érdekességet tartalmaz. A balatoni helyzet A balatoni regionális terv és központi fejlesztési prog­ram az üdülőkörzet maximá­lis, egyben optimális befogadó­­képességét 600 ezer főben ha­tározta meg. A forgalom az elmúlt évben csúcsidőben már elérte a 370 ezer főt, erre csak 1975-re számítottak. Be­következett egy olyan telített­ség, amely szükségessé teszi az ide történő vendégáram­lásnak az ország más területei felé irányítását, de jelenti egyben azt is, hogy a Balaton befogadóképességét felül kell vizsgálni, mert a fejlesztési program nem számolt ilyen gyors emelkedéssel, s az ebből adódó szükségletek növeke­désével. A Balatonon a partvédő művek mögötti feltöltés hasz­nosítása még nem történt meg, de megkezdődött a területek rendezési tervének elkészíté­se. Várható az értékesítések­kel kapcsolatos gyakorlati szabályozás is. A vízellátásban a legjelentősebb a fejlődés. Az ivóvízkapacitás tavaly a népességhez viszonyítva 100 százalékra, az ivóvízvezeték­hálózat viszont csak 71 száza­lékra épült ki. A Balatoni Tárcaközi Bizottság határoza­tot hozott a szennyvízcsatorná­­zási beruházások gyorsítására, ennek érdekében pénzügyi átcsoportosításokat hajtott vég­re. A villamosenergia-ellátás­­ban a fogyasztás növekedésé­nek hatására bizonyos zava­rok jelentkeztek, ezeket kü­lönböző intézkedésekkel igye­keztek csökkenteni. A Balaton­ra vezető M 7-es autópálya Székesfehérvárig történt befe­jezése a közlekedést lényege­sen megjavította. Nem csök­kent azonban a vasúti közle­kedés jelentősége, a közút és vasúti forgalom arányainak változása ellenére sem. Velencei tervek A Velencei-tó fejlesztésének célja, hogy részben teher­mentesítse a Balatont és fo­gadja a Budapestről történő kiáramlást. A későbbiekben ez a cél kiegészült azzal, hogy a tó jelentős horgászvízzé vál­jon, ezért a halgazdálkodást az Országos Horgász Szövetség kezelésébe­ adták. Mintegy 3000 főt befogadó horgásztelep kialakítására lesz szükség. Az 5000 fős ifjúsági kiránduló­központ telepítése tovább bő­víti a fejlesztési programot. A velencei-tavi fejlesztési prog­ram a déli és az északi terü­letekre a távlati népesség szá­mát 139 ezer főben határozta meg, amelyből 33 ezer fő az állandó lakosság. Ezt a befo­gadóképességet a körzet vár­hatóan 1980-ra éri el. Feltéte­le, hogy az északi part kiépí­tése befejeződjék, az autós el­látóközpont és az autósstrand erre az időre megépüljön. Elkészült a tó északi partja feletti terület rendezésének, beépítésének terve. Az enge­délyezhető nyaralóépületekre több típusban készültek ter­vek. A táj- és környezetvéde­lem szempontjából jelentős az erdészet tevékenysége. A jóléti parkerdők létesítésére vonat­kozó rendelkezés végrehajtá­sában kiemelendő a Pilisi Parkerdő folyamatos terv- és mintaszerű kiépítése. Ennek megvalósításában az erdészet előremutató munkát végez. A vizek tisztaságának védelme terén a kiadott intézkedések ellenére még további erőfeszí­tésekre lesz szükség. A tó déli partján addig, amíg a vasútvonal villamosí­tása nem történik meg, átme­neti megoldásként szükséges a távolsági személyvonatoknak egy-egy állomáson való meg­állítása. Az ilyen irányú in­tézkedések megtörténtek. Szükséges, hogy Agárd térsé­gében mielőbb megépüljön a forgalom biztonsága érdeké­ben a tervezett két gyalogos aluljáró. Az V. ötéves tervben meg kell valósítani az autós ellátó központot. A ráckevei Duna-ág fejlesz­tési terve a körzet befogadó­­képességét csúcsidőben a je­lenlegi 55 ezerről 130 ezer főre irányozza elő. Ennek lehetősé­ge érdekében az üdülési terü­letet 740 hektárral kellene nö­velni. A terület adottságai azt mutatják, hogy a Duna-ág alsó és középső szakaszát lenne előnyös kiépíteni, míg a felső szakaszt zöld területként kel­lene haszosítani. Minden héten érdekes összeállítások, kritikák, képek, riportok a FILM SZÍNHÁZ MUZSIKÁBAN! KELLÉR DEZSŐ naplórészleteit: „Elnézést kérek, leltározok” címmel és TAKÁCS MARI: „A dobozból jelentem” rovatát közli a szombatonként megjelenő FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA! Dunakanyar kérdőjelekkel A Dunakanyar fejlesztésénél az az elsődleges cél, hogy Bu­dapest és környéke lakosságá­nak hétvégi kiránduló-üdülési igényeit elégítse ki és a fővá­ros idegenforgalmi befogadó­­képességének kiegészítő terü­leteként jöhessen számításba. A fejlesztési program az üdü­lőkörzet befogadóképességét 1980-ra a jelenlegi 130 ezer­ről 245 ezer főre, míg a nagy távlatban 350 ezer főre kíván­ja növelni. Ehhez a kapacitás­hoz 70 ezer hektárnyi erdőte­rületet, 60 kilométernyi hosszú folyópartot, 100 hektár össze­függő tóterületet kívánnak biztosítani. A fejlesztés üte­mezését az építendő vízlépcső befejezésének időpontja hatá­rozza meg. Az üdülőkörzet fejlesztése idegenforgalmi je­lentőségében a Balaton mellé sorolható. A Dunakanyarban a Duna vizének, a levegő szennyezettségének jelenlegi állapotánál nemcsak műszaki intézkedésekre, hanem a Du­na vizével kapcsolatban nem­zetközi megállapodások köté­sére van szükség. A Dunakanyar csúcsidény­ben történő megközelítése a legsúlyosabb közlekedési prob­lémává lett. Ezért alapvető feladat a jobb és bal parti út, a szentendrei HÉV-vonal korszerűsítése. A vízi közleke­dés a fejlesztési tervekben jó­váhagyottakhoz képest nem fejlődött. A hajópark és a ki­kötők felszereltsége nem felel meg az igényeknek. Az autó­buszállomás létesítésének üte­me is lassúbb, mint ahogy tervezték. A közművek kiépí­­tetlensége a területek fejlesz­tésében olyan korlátot jelent, amely hosszabb távon is le­zárhatja minden egyéb, a fej­lesztéssel összefüggő létesít­mény megvalósításához veze­tő utat. A többi üdülőterület fejlesz­tési tervéhez képest elért ered­mények az előbb említettek­hez hasonlóan még nem érté­kelhetők, általában azonban megállapítható, hogy a ven­déglátóipari létesítmények és a szállásférőhelyeknél jelent­kezik olyan lemaradás, amely feszültséget okoz. Ezek a ne­hézségek a leggyorsabban a kempinghálózat bővítésével és a bungalótelepek létesítésével látszanak megoldhatónak. G. J. KÖZEL 30 000 CÍMSZÓVAL 6 EZER ÁBRÁVAL VÁLT TELJESSÉ A MŰSZAKI LEXIKON a most megjelent 3. kötettel: N—Z-ig 1088 oldal Kötve: 202.— FI AKADÉMIAI KIADÓ 5

Next