Magyar Nemzet, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
Szombat, 1974. november 16.. NAPLÓ November 16 Radnóti Miklós-emlékkiállítást nyitott meg pénteken Baróti Dezső professzor a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az állandó kiállításhoz kapcsolódik az a Radnóti-műsor, amelyet november 20-án rendeznek meg a múzeumban. 4* Lengyel zeneműkiadványok és hanglemezek kiállítása nyílik meg hétfőn délután 3 órakor a Lengyel Kulturális Központban, ugyanitt kedden este 7 órakor Chopin-estet rendeznek, Ryszard Lecki varsói zongoraművész közreműködésével. Az Ukrán SZSZK-ban működő Kárpáti Könyvkiadó, valamint a Kossuth Könyvkiadó könyvkiállítása a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában november 19-én, kedden délben 12 órakor nyílik meg. A Liszt Ferenc Társaság csütörtök este tartotta idei közgyűlését a Zeneművészeti Főiskola kistermében. Dr. Trautmann Rezső társelnök megnyitója után Forrai Miklós, a társaság főtitkára beszámolt az elmúlt időszakban végzett munkáról és a tervekről. A társaság másfél év alatt újjáalakulása óta 3 hangversenyt, öt megemlékezést, hat előadást, két tanulmányi sétát rendezett, valamint két külföldi utat Doborjánba, illetve Weimarba. A tervek között szerepel a külföldi Liszt-társaságokkal való kapcsolatok megerősítése, egy nemzetközi Liszt Ferenc-hanglemezdíj alapítása a legjobb felvételek számára; ezt először 1975 őszén szeretnék kiosztani. A jövő nyáron a társaság Kassára, Krakkóba és Pozsonyba kívánja elkalauzolni tagjait. Bejelentették, hogy az elnökség társelnöknek választotta meg dr. Kiss Kálmánt, a Magyar Rádió elnökhelyettesét. A közgyűlés ezután elnökségi tagokat választott a vezetőségbe: Farkasinszki Lajost, a fővárosi tanács elnökhelyettesét, dr. Legány Dezső zenetörténészt és ifj. Bartók Bélát. A közgyűlés rövid hangversennyel ért véget: Antal István zongoraművész Liszt IX. Magyar Rapszódiáját adta elő. Róna Emy grafikusművész munkáiból kiállítás nyílik meg november 16-án, szombaton a Dunaújvárosi Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ és Könyvtár előadótermében. Kubában tárgyal Kondor István, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője. Megbeszélést folytatott Nivaldo Herrerával, a Kubai Rádió és Televízió vezérigazgatójával és Alfredo Guavarrával, a Kubai Országos Filmintézet elnökével. # A Light and Sound, a brit filmintézet negyedévenként megjelenő nagy tekintélyű szaklapjának őszi száma Gideon Bachmann képekkel illusztrált — a Szerelmem, Elektra forgatását bemutató fotósorozattal — tanulmányát közli Jancsó Miklósról. Bachmann, aki részt vett a film forgatásán, tulajdonképpen riportesszében számol be tapasztalatairól. Rövid filmográfia után a Jancsó-filmek stíluselemeit veszi sorra, majd azt analizálja, miként szolgálja Jancsónál a szín, a hang, a történet, minden a mozdulat koreográfiáját, miként „uralkodik** a kamera „despotizmusa**, hogyan áll a Jancsó felfedezte technikai eszköz, a kameramozgás teremtette vizuális illúzió a művészi mondanivaló szolgálatában. A tanulmány, a beszámoló egyes megállapításai vitára késztetnek ugyan, de érvgazdagsága, sokoldalúsága és a személyes élményekkel is erősített dokumentatív jellege elismerésre méltó. •1* Lakatos Katalin zongoraestjét november 17-ikén, vasárnap este fél nyolckor rendezik meg a Zeneakadémia Kistermében. A koncert műsorán Mozart, Beethoven, Schumann, Muszorgszkij és Bartók Béla egy-egy műve szerepel. SZÍNHÁZAK mai műsora Állami Operaház: Cosi fan tutte (E. béri. 2.) (7) — Erkel Színház: Hunyadi László (Báthy Anna béri. 3.) (7) — Nemzeti Színház: Jegor Bulicsov (Feln. béri. F. sor. 1.) (7) — Katona József Színház: A nép ellensége (7) — Madách Színház: A murányikaland (V. béri.) (7) — Madách Kamara Színház: Incidens az Ingeborg-hangversenyen és Egy, kettő, három (F/2. bér.) (7) — Vígszínház: Vidám kísértet (7) — Pesti Színház: Adáshiba (7) — Thália Színház: Erzsébetváros (7); Levelek Arisztofanészhez (Stúd.ea., fél 8) — József Attila Színház: Ma éjjel megnősülök (7) — Fővárosi Operettszínház: Cirkuszhercegnő (du. fél 3); Rongybaba (7) — Vidám Színpad: Mesebeszéd (fél 8) — Kamara Varieté: Klub minden menynyiségben (du. 3; du. fél 6 és 8) — Egyetemi Színpad: Debreceni disputa (7) — Mikroszkóp Színpad: Magától nem megy (fél 9) — Budapesti Gyermekszínház: Hamupipőke (du. 3) — Huszonötödik Színház: M-A-D-A-C-H (fél 8) — Állami Bábszínház: Hencidai csetepaté (du. fél 3 és fél 5) — Ódry Színpad: Szerelem (du. 3) — Déryné Színház (Kulich Gy. téren): Warrenné mestersége (7) — Zeneakadémia: Magyar muzsika (Zeneisk. bék. 1/2) (du. 4); Gergely Ferenc prgonaestje (A fúga története 1.) (fél 8); Kóté László hegedűestje (Romantikus hegedűmuzsika 3.) (Kisterem, fél 8). Cél a Belváros tehermentesítése Bevásárlóközpont-rendszer a fővárosban Budapest a változások városa. Mondhatnánk úgy is, hogy dinamikusan fejlődik, bár ez a megfogalmazás feledtetné a fejlődéssel járó problémákat. Jelenleg a budapesti agglomeráció területén — amelyhez a városba vezető út és vasútvonalak, völgyvonulatok mentén elhelyezkedő 44 városkörnyéki település tartozik — 2361 ezer ember lakik. Az elmúlt tíz év szembeszökő változásai között nemcsak a 140 ezres népességnövekedés volt a leglényegesebb, hanem a főváros átrendeződése. Az elmúlt három évben Óbudán 5600, Zuglóban 7100 és Újpalotán csaknem tízezer lakást építettek. A belső kerületekben viszont ugyanekkor csak száz-kétszáz lakást adtak át. A város szerkezete átalakult. Ha ehhez hozzávesszük a közlekedésben lezajlott változásokat, az automobilizációt, a metró megjelenését, megérthetjük, nincs könnyű dolguk a kereskedelem tervezőinek, fejlesztőinek. Nem elég a változó igényeknek megfelelő árukínálatot, kiszolgálást kulturált módon megteremteni, vagy a meglevőt javítani, hanem a lakótelepek több tízezres lakosságát is megfelelően el kell látni. Budapest kiemelkedő szerepet játszik az ország ellátásában. Itt bonyolódik le az áruforgalom egyharmada. A fővárosi kereskedelem súlya és vonzása ellenére az elmúlt évtizedben az áruforgalom lassabban fejlődött, mint az ország más kereskedelmi központjaiban. Nem fejlődtek megfelelően a vásárlási körülmények sem, sőt helyenként még romlottak. A Belvárost már kinőtte A város átalakulása során különösen problematikussá vált a kereskedelmi központ szerepét betöltő városmag helyzete. A hagyományosan kialakult monocentrikus — egyközpontú — városközpont egyre nehezebben funkcionál, egyre kevésbé , képes szolgálni a megváltozott igényeket. A Belváros közlekedési és kereskedelmi gondjai közismertek. Mindezen gondok megoldása érdekében dolgozták ki Budapest távlati kiskereskedelmi hálózatfejlesztési tervét, amelyet a közelmúltban tárgyalt és fogadott el a fővárosi tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium. Az 1905-ig szóló távlati tervet a minisztérium és a fővárosi tanács főosztályai, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem piackutató tanszéke közösen készítette. Igen időszerű volt egy olyan koncepció kidolgozása, amely megfelel a kor és a főváros igényeinek. A távlati hálózatfejlesztési terv policentrikus — többközpontú — fejlesztést ír elő. A jelenlegi kerületek általában nem tekinthetők önálló városrészeknek. A terv az általános városrendezési tervvel összhangban hat városrészközpont — Újpest, Örs vezér tér, Kispest, Móricz Zsigmond körtér, Moszkva tér, Óbuda — kereskedelmi hálózatának fokozatos kiépülésével számol. A városközpontok rendszere kereskedelmi szempontból tehermentesítő gyűrűként veszi körül a Belvárost. Persze, ez csak akkor éri el célját, ha a városközpontokban tervezett bevásárlócentrumok árukínálata a belvárosi színvonalnak megfelel és így a jelenlegi ellátottsági különbségeket is megszünteti. Erre a jövendő bevásárlóközpontoknak minden lehetőségük megvan. Kereskedelem futószalagon A jelenlegi üzlethálózat nagysága és struktúrája nem felel meg a követelményeknek. A túlzsúfoltság ellenszere a nagy alapterületű, modern felszereltségű áruház és szaküzlethálózat. Csak ez képes megfelelő választékot nyújtani. A gyakorlatban például azt a terméklistát, amellyel az élelmiszeripar rendelkezik, egy száz négyzetméteres üzlet nem képes bemutatni. Ha a konzervipar teljes választékát kirakni a pultokra, akkor ez csak 250 négyzetméteres üzletben férne el. Napjainkban a 860— 1000 négyzetméteres üzlet az, ahol kulturált, az igényeknek megfelelő élelmiszer-kereskedelmet lehet folytatni. Ez egyben a gazdaságos kereskedem alapja is. A nagy alapterületű ABC-áruházak a kereskedelem „nagyüzemei”. Itt a vevő kiszolgálása, illetve önkiszolgálása „futószalagon” megy. Tág tere van az üzem- és munkaszervezésnek, a konténerek felhasználásának, a munkaerőgazdálkodásnak. Ez utóbbi szempontnak különösen nagy jelentősége van a fővárosi kereskedelemben, amely súlyos munkaerőgondokkal küzd. Jelenleg az élelmiszer-kereskedelemben tizenkétezer ember dolgozik. Az év első felében négyszáznegyvenen hagyták el a szakmát. Rossz jel. A tizenkétezer dolgozó elég volna a megnövekedett forgalom lebonyolítására, ha ez a nagy alapterületű üzletekbe koncentrálódnék. Egy ABC-áruházban a munkakörülmények kedvezőbbek, mint egy kis üzletben. A ma még többségben levő 70—100 négyzetméteres boltokban egy talicska sem fér el, nemhogy egy konténer. Az élő munkával való takarékosság és a gazdaságossági kérdéseken túlmenően, a vevőknek is a legelőnyösebb a nagy alapterületű üzlet, mivel csak ez tudja kielégíteni napjaink vásárlási követelményeit: mindent egy helyen, minél hamarabb, munkából jövet vásárolni. A tervezők így látják Budapest távlati kereskedelemfejlesztési terve 75 százalékos kapacitásbővítést javasol 1985-ig. Megvalósulása esetén a főváros kereskedelmi struktúrája a következő képet nyújtja: A Belváros és a Rákóczi úti tengelynek az áruforgalomban betöltött kivételes szerepe alapvetően megváltozik. A budai és pesti városrész ellátásbeli különbségeit jelentősen csökkenti. Jelenleg Budán a főváros lakosságának 26 százaléka lakik, az áruforgalomból viszont csak 17 százalékkal részesedik. A főváros „egyközpontú” és „egytengelyű” kereskedelme többközpontú hálózattá válik, amelyben megmarad a Belváros elsődlegessége, de korántsem olyan erőteljesen, mint jelenleg. A tervezett bevásárlóközpontok többsége — Moszkva tér, Újpest, Örs vezér tér, Kispest, Lágymányos — a metróval elérhető lesz. S ez még inkább segíti a Belváros tehermentesítését. A jelenleginél jóval magasabbra emeli a lakótelepek kereskedelmi ellátását. A vásárlási körülmények életszínvonalunk részét képezik. A csaknem kétszeresére növekvő forgalmat a meglevő hálózat 70 százalékos bővítésével és modernizálásával kívánják lebonyolítani. A Belkereskedelmi Minisztérium a főváros kereskedelemfejlesztését kiemelten kezeli. Az ötödik ötéves tervben a hálózatbővítés minden negyedik négyzetmétere állami támogatásból valósul meg. A kereskedelemnek nyújtott nagy összegű állami támogatás tehát életszínvonalpolitikánknak fontos tartozéka, hiszen nem mindegy, hogy milyen körülmények között költjük el jövedelmünket. Az ember azt is bekalkulálja életszínvonalába, hogyha bemegy egy üzletbe, megkapja-e a kívánt árut és azt is, hogyan szolgálják ki. A távlati koncepció alapgondolata, hogy Budapest kiskereskedelmi hálózatfejlesztését a városfejlesztési tervvel szerves egységben tárgyalja. A jövőben nem szabad a lakótelepek építésekor, a közlekedés fejlesztésekor a kereskedelemről megfeledkezni, mint az az elmúlt években jó néhány esetben megtörtént. A nemrég elkészült fejlesztési tervet éppen ezért fogadták el a főváros és a kereskedelem vezetői, hogy a lendületesen fejlődő főváros igényeinek megfelelő kereskedelmi hálózat fokozottabb tervszerűséggel épüljön. Egerszegi Csaba I Magyar Nemzet Együttműködés muzeológusok és a kavicskotrók között A folyók medre régészeti leleteket is rejteget. Különösen a Dunán és a Tiszán dolgozó folyamszabályozó és kavicskotró hajók hoznak a felszínre sok tárgyat, amelyek többsége a környező múzeumokba kerül. A Duna Visegrád környéki szakaszáról például csak ebben az évben 440 régészeti tárgy került napvilágra, köztük olyan érték, mint a Mátyás király korából származó, fél kiló súlyú, gazdag díszítésű aranytál, vagy az ezüst avar kard. A legtöbb leletet a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat hajóinak kezelői juttatták el a múzeumokba. A már kialakult jó kapcsolat további erősítése, rendszeresebbé tétele érdekében Visegrádon a Nemzeti Múzeum és a vállalat szocialista szerződést kötött, amelyben rögzítették együttműködésüket. A kotróhajókon dolgozó brigádok többek között vállalták, hogy még nagyobb figyelmet fordítanak az előkerülő leletekre, a muzeológusok pedig felajánlották, hogy ismeretterjesztő előadásokkal, kiállítások, bemutatók rendezésével segítik a brigádtagok kulturális fejlődését Hol tartunk az üdülőterületek fejlesztésében Megírtuk, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács legutóbbi ülésén megvitatta a regionális fejlesztési tervek végrehajtásának az üdülésre és idegenforgalomra vonatkozó általános tapasztalatait. Az előterjesztett anyag igen sok érdekességet tartalmaz. A balatoni helyzet A balatoni regionális terv és központi fejlesztési program az üdülőkörzet maximális, egyben optimális befogadóképességét 600 ezer főben határozta meg. A forgalom az elmúlt évben csúcsidőben már elérte a 370 ezer főt, erre csak 1975-re számítottak. Bekövetkezett egy olyan telítettség, amely szükségessé teszi az ide történő vendégáramlásnak az ország más területei felé irányítását, de jelenti egyben azt is, hogy a Balaton befogadóképességét felül kell vizsgálni, mert a fejlesztési program nem számolt ilyen gyors emelkedéssel, s az ebből adódó szükségletek növekedésével. A Balatonon a partvédő művek mögötti feltöltés hasznosítása még nem történt meg, de megkezdődött a területek rendezési tervének elkészítése. Várható az értékesítésekkel kapcsolatos gyakorlati szabályozás is. A vízellátásban a legjelentősebb a fejlődés. Az ivóvízkapacitás tavaly a népességhez viszonyítva 100 százalékra, az ivóvízvezetékhálózat viszont csak 71 százalékra épült ki. A Balatoni Tárcaközi Bizottság határozatot hozott a szennyvízcsatornázási beruházások gyorsítására, ennek érdekében pénzügyi átcsoportosításokat hajtott végre. A villamosenergia-ellátásban a fogyasztás növekedésének hatására bizonyos zavarok jelentkeztek, ezeket különböző intézkedésekkel igyekeztek csökkenteni. A Balatonra vezető M 7-es autópálya Székesfehérvárig történt befejezése a közlekedést lényegesen megjavította. Nem csökkent azonban a vasúti közlekedés jelentősége, a közút és vasúti forgalom arányainak változása ellenére sem. Velencei tervek A Velencei-tó fejlesztésének célja, hogy részben tehermentesítse a Balatont és fogadja a Budapestről történő kiáramlást. A későbbiekben ez a cél kiegészült azzal, hogy a tó jelentős horgászvízzé váljon, ezért a halgazdálkodást az Országos Horgász Szövetség kezelésébe adták. Mintegy 3000 főt befogadó horgásztelep kialakítására lesz szükség. Az 5000 fős ifjúsági kirándulóközpont telepítése tovább bővíti a fejlesztési programot. A velencei-tavi fejlesztési program a déli és az északi területekre a távlati népesség számát 139 ezer főben határozta meg, amelyből 33 ezer fő az állandó lakosság. Ezt a befogadóképességet a körzet várhatóan 1980-ra éri el. Feltétele, hogy az északi part kiépítése befejeződjék, az autós ellátóközpont és az autósstrand erre az időre megépüljön. Elkészült a tó északi partja feletti terület rendezésének, beépítésének terve. Az engedélyezhető nyaralóépületekre több típusban készültek tervek. A táj- és környezetvédelem szempontjából jelentős az erdészet tevékenysége. A jóléti parkerdők létesítésére vonatkozó rendelkezés végrehajtásában kiemelendő a Pilisi Parkerdő folyamatos terv- és mintaszerű kiépítése. Ennek megvalósításában az erdészet előremutató munkát végez. A vizek tisztaságának védelme terén a kiadott intézkedések ellenére még további erőfeszítésekre lesz szükség. A tó déli partján addig, amíg a vasútvonal villamosítása nem történik meg, átmeneti megoldásként szükséges a távolsági személyvonatoknak egy-egy állomáson való megállítása. Az ilyen irányú intézkedések megtörténtek. Szükséges, hogy Agárd térségében mielőbb megépüljön a forgalom biztonsága érdekében a tervezett két gyalogos aluljáró. Az V. ötéves tervben meg kell valósítani az autós ellátó központot. A ráckevei Duna-ág fejlesztési terve a körzet befogadóképességét csúcsidőben a jelenlegi 55 ezerről 130 ezer főre irányozza elő. Ennek lehetősége érdekében az üdülési területet 740 hektárral kellene növelni. A terület adottságai azt mutatják, hogy a Duna-ág alsó és középső szakaszát lenne előnyös kiépíteni, míg a felső szakaszt zöld területként kellene haszosítani. Minden héten érdekes összeállítások, kritikák, képek, riportok a FILM SZÍNHÁZ MUZSIKÁBAN! KELLÉR DEZSŐ naplórészleteit: „Elnézést kérek, leltározok” címmel és TAKÁCS MARI: „A dobozból jelentem” rovatát közli a szombatonként megjelenő FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA! Dunakanyar kérdőjelekkel A Dunakanyar fejlesztésénél az az elsődleges cél, hogy Budapest és környéke lakosságának hétvégi kiránduló-üdülési igényeit elégítse ki és a főváros idegenforgalmi befogadóképességének kiegészítő területeként jöhessen számításba. A fejlesztési program az üdülőkörzet befogadóképességét 1980-ra a jelenlegi 130 ezerről 245 ezer főre, míg a nagy távlatban 350 ezer főre kívánja növelni. Ehhez a kapacitáshoz 70 ezer hektárnyi erdőterületet, 60 kilométernyi hosszú folyópartot, 100 hektár összefüggő tóterületet kívánnak biztosítani. A fejlesztés ütemezését az építendő vízlépcső befejezésének időpontja határozza meg. Az üdülőkörzet fejlesztése idegenforgalmi jelentőségében a Balaton mellé sorolható. A Dunakanyarban a Duna vizének, a levegő szennyezettségének jelenlegi állapotánál nemcsak műszaki intézkedésekre, hanem a Duna vizével kapcsolatban nemzetközi megállapodások kötésére van szükség. A Dunakanyar csúcsidényben történő megközelítése a legsúlyosabb közlekedési problémává lett. Ezért alapvető feladat a jobb és bal parti út, a szentendrei HÉV-vonal korszerűsítése. A vízi közlekedés a fejlesztési tervekben jóváhagyottakhoz képest nem fejlődött. A hajópark és a kikötők felszereltsége nem felel meg az igényeknek. Az autóbuszállomás létesítésének üteme is lassúbb, mint ahogy tervezték. A közművek kiépítetlensége a területek fejlesztésében olyan korlátot jelent, amely hosszabb távon is lezárhatja minden egyéb, a fejlesztéssel összefüggő létesítmény megvalósításához vezető utat. A többi üdülőterület fejlesztési tervéhez képest elért eredmények az előbb említettekhez hasonlóan még nem értékelhetők, általában azonban megállapítható, hogy a vendéglátóipari létesítmények és a szállásférőhelyeknél jelentkezik olyan lemaradás, amely feszültséget okoz. Ezek a nehézségek a leggyorsabban a kempinghálózat bővítésével és a bungalótelepek létesítésével látszanak megoldhatónak. G. J. KÖZEL 30 000 CÍMSZÓVAL 6 EZER ÁBRÁVAL VÁLT TELJESSÉ A MŰSZAKI LEXIKON a most megjelent 3. kötettel: N—Z-ig 1088 oldal Kötve: 202.— FI AKADÉMIAI KIADÓ 5