Magyar Nemzet, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
Szombat, 1975. április 12. Állami Díj 1975 Szocialista brigádok a közlekedésben Cserzett arcbőrüket ráncok barázdálják, a korom megöl közöttük. Vasutasok. Életük nagyobb részét közvetlenül a sínek mellett élték le. A társadalmi változásokat saját sorsukban mérhették és a munka után értelmes cselekedetekkel töltik szabad idejüket. A tíz rakodómunkás a MÁV záhonyi átrakókörzetének állomásán dolgozik. Tíz név az állami díjasok listáján: Hajtó József brigádvezető, Szabó Károly, Eszenyi István, Szulics Géza, Tóth Géza, H. Orbán József, Teleki Béla, M. Orbán Béla, Kocsis Sándor és Szopkó József, az 1960- ban megalakult Vörös Csillag szocialista brigád tagjai. Munkájuk nehéz, a feladatokat az esztendőről esztendőre nagymértékben növekvő áruforgalom adja. Az év eleje óta könnyebbedett a szolgálat, addig ugyanis „12—24-eztek”, azóta pedig nappali munkára 24, éjszakaira viszont 48 óra pihenő következik. Egy 3600 méter hosszú, végtelen sodrony mellett dolgoznak, a sodrony körbe jár, és a Vörös Csillag brigád tagjai akasztják erre a kötélre a vagonokat, amelyekbe a széles kocsikból kiöntött szenet, kokszot, vasércet rakják át. Ez a közösség egyike volt a vasút első szocialista brigádjainak. Csak ketten záhonyiak, a többiek Tiszaszentmártonból és más környékbeli községekből járnak be. A brigádvezető már 28 éve dolgozik itt, de a többiek is több mint negyedszázada rakodnak Záhonyban. Szulics Géza pedig — dicsekszik — benne volt abban a csapatban, amely az első szovjet vagont kirakta. Forgatom, a brigádnaplót. A tétova betűk mindent megörökítettek. Valamennyi hónapban több pontba foglalva az eltelt időszak eredményei: „Munkaterületünkön baleset nem volt, a brigádban ittasság, igazolatlan távolmaradás nem fordult elő;vért adtunk; teljes létszámmal tagjai vagyunk a Vöröskeresztnek; társadalmi munkát végeztünk; valamenynyien megvásároltuk a Fáklya című folyóiratot”. Az összetartásuk olyan, hogy eltanácsolják, aki kirí közülük. Egyik társukat például azért zárták ki, mert „többször ittasan jelent meg a munkahelyén; magánélete is kifogásolható; a nevelő intés nem használt”. Ma már valamennyien elvégezték a nyolc osztályt, és aktívan részt vesznek a mozgalmi életben is: a brigádvezető párttag, ketten önkéntes rendőrök, negyedik társuk pedig népi ellenőr. A munkahelyük, a széncsúszda, ahol dolgoznak, magán viseli a kezük nyomát, állandóan szépítik, csinosítják, mert — teszik hozzá — szívesebben dolgoznak itt, ha otthonosabb a környék. Mire a legbüszkébbek? Arra, hogy a szocialista brigádok tavalyi szellemi vetélkedőjén Záhonyban az első helyen végeztek. És arra, hogy most február 23-án a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára levelet írt nekik, hallotta hírét jó munkájuknak, ezért meghívja őket feleségestül a Thália Színházba, a Történelem alulnézetben előadására. Böjti Gyula autóbuszvezető mostantól így mutatkozhat be: „A Volán 3. számú Vállalat Május 1. állami díjas szocialista brigádjának vezetője”. Vele együtt hét társa — Bagoly István, Czaga Gyula, Hajdú László, Kovács II. István, Lapis János, Székesi János és Szikora István — kapta a kitüntetést. A brigád azonban 16 tagú, vajon ez a megkülönböztetés nem okoz-e majd széthúzást a csapatban? Könnyű a válasz, ők nyolcan — a kitüntetettek — már több mint húsz esztendeje dolgoznak a Volánnál, illetve elődeinél, valamennyien 750 ezer kilométert vezettek balesetmentesen — kivéve Bagoly Istvánt, aki már az 1 milliót is túlhaladta —, a másik nyolc pedig rövidebb ideje van a vállalatnál, még nem érhetett el ilyen teljesítményeket. Márpedig a kitüntetés adományozásánál ezt is figyelembe vették. De széthúzás nem lesz, hiszen a cím viselésére ők is jogosultak, és a vállalat jutalomban részesítette őket is. Megérdemlik, hiszen az elmúlt esztendőben a vállalat 10 millió forintos megtakarításából a brigád egésze egymaga 6 milliót ért el. A Május 1. brigád szocialista megőrzésre átvette az autóbuszokat, amelyeken jár: egy 250-es és kilenc 255-ös Ikarusz. Három emberre jut egy busz, a tizenhatodik tag állandó váltótárs, aki — ha valaki megbetegszik, szabadságra megy, vagy valami más ok miatt nem tud szolgálatba jönni — helyettesít. Csaknem valamennyien elvégezték a nemzetközi buszvezetői tanfolyamot. „Bizonyítania kell” — mondja róla a brigádvezető.. De nemcsak tőle, maguktól is megkívánják az önképzést: folyamatosan elvégzik a szakmásító tanfolyamot. Tanulni vágynak — most már valamennyien elvégezték a nyolc általánost —, azt tervezik, hogy az idén egyikük elkezdi a marxizmus—leninizmus esti, egyetemet, egy másik a középiskolát, ketten pedig a szaktechnikumot. A magánéletük? Tükrözi a munkát. Számos társadalmi munkát végeznek, patronálják a miskolci gyermekvárost, az ő kezdeményezésükre, ma már másik kilenc szocialista brigáddal együtt. Az elmúlt nyáron szlovákiai kirándulásra vitték az állami gondozott gyerekeket. Igazi borsodi embereknek vallják magukat: jobban szeretnek a szerpentineken, a hegyekben, a nehéz szakaszokon vezetni, mint a sík vidék nyílegyenes útjain. Mert a valódi tudás az előbbihez kell. A közlekedés a gazdasági élet gerince: nélküle megbénulna az élet. S hogy minél nagyobb gazdasági sikereket érhessünk el, a maguk módján a két szocialista brigád — a Vörös Csillag és a Május 1. — sok más társával együtt munkálkodik sikeresen. Gy. Z. • • Ünnepi koncert Befejeződtek a magyar kulturális napok a Szovjetunióban A Magyar Állami Hangversenyzenekar nagy sikerű ünnepi koncertjével ért véget pénteken este Moszkvában a magyar kultúra napjainak tíznapos rendezvénysorozata. A moszkvai konzervatórium zsúfolásig telt nagytermében megtartott hangversenyen jelen volt Vlagyimir Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese, és Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár. Az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével Beethoven Egmont nyitányával kezdte műsorát, majd Sosztakovics Első gordonkaversenyét adta elő Onczai Csaba csellóművész. Végezetül Kodály Háry János szvitje aratott forró sikert. Ráadásként az Állami Hangversenyzenekar egy Muszorgszkij darabot és Berlioz Rákóczi indulóját játszotta el. A hangverseny végén a közönség állva, hosszú vastapssal üdvözölte a magyar művészeket. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár pénteken találkozott Vlagyimir Popoval. A találkozó alkalmával mindkét fél igen nagyra értékelte a magyar művészet eddigi legnagyobb moszkvai rendezvénysorozatának eredményeit, s megvitatta a két ország kulturális kapcsolatainak kérdéseit. Magyar Nemzet Magyar műszaki-tudományos előadássorozat Moszkvában Pénteken Moszkvában a Technika Házában sajtóértekezleten tájékoztatták a szovjet és a magyar újságírókat a szovjet fővárosban április 14- től 18-ig tartandó magyar tudományos-műszaki előadássorozatról. A nagyszabású tudományos rendezvényre, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, számos magyar tudományos egyesület valamint a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottsága, a Znanyija elnevezésű ismeretterjesztő társulat, a műszaki-tudományos társaságok országos tanácsa és a moszkvai, illetve a leningrádi Technika Háza szervezett, magyar tudományos küldöttség érkezik dr. Osztrovszki Györgynek, az OMFB elnökhelyettesének, a magyar— szovjet műszaki-tudományos együttműködési állandó bizottság elnökének vezetésével. A magyar tudományos-műszaki előadássorozat azoknak az ünnepségeknek és rendezvényeknek a része, amelyeket hazánk felszabadulásának 30 évfordulója alkalmából tartanak a Szovjetunióban. Szurdi István a szocialista országok idegenforgalmi tanácskozásáról Pénteken véget ért Moszkvában a szocialista országok idegenforgalmi szervezeteinek tizedik, értekezlete, amelyen hazánkat vezető idegenforgalmi szakemberekből álló küldöttség képviselte. Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével. A tanácskozás befejezése után belkereskedelmi miniszterünk a Moszkvában akkreditált magyar sajtótudósítóknak elmondotta, hogy a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek képviselői értekezletükön megállapították: a turizmus a szocialista országok életében évről évre rohamosan fejlődik. Jellemző, hogy a szocialista országok — amelyek a föld lakosságának csupán tíz százalékát adják — ma már a nemzetközi idegenforgalomnak egynegyedét képviselik. A tanácskozáson, mondotta, megvitatták az idegenforgalmi szezon jobb kihasználásának és a szállodaépítésnek a kérdéseit, és különösen alaposan foglalkoztak az ifjúsági turizmussal kapcsolatos tennivalókkal. Energiagazdálkodási intézkedések nehézipari vállalatoknál Gúr Nagy Sándor államtitkár vezetésével pénteken megbeszélést tartottak a Nehézipari Minisztérium vezetői. Összegezték a takarékos gazdálkodási minisztériumi intézkedések és a vállalati tervek tapasztalatait. Az energiatakarékossági intézkedések a benyújtott tervek szerint 130 millió forintot eredményezhetnek a vállalatoknál. Ennek egyharmadát a villamos energia, egynegyedét pedig a fűtőolaj megtakarítása adja. A vállalatok elkészítették a gazdálkodás hatéknyságának növelését szolgáló munka- és üzemszervezési intézkedési terveiket is. Csaknem valamenynyi vállalat a munkatermelékenység növelését tűzte ki célul. Több vállalat a gazdaságos tőkésexport növelésére készített átfogó terveket. Losonczi Pál interjút adott a finn televíziónak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából interjút adott a finn televíziónak. A csütörtökön este sugárzott műsorban az Elnöki Tanács elnöke a televízió kérdéseire válaszolva nyilatkozott Magyarország három évtizedes fejlődéséről, a magyar—finn kapcsolatokról és az európai biztonsági értekezletről. Ny. Faggyejev elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára pénteken elutazott hazánkból. A KGST végrehajtó bizottsága közeljövőben sorra kerülő ülésének előkészítésével kapcsolatos megbeszélésen fogadta őt Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a végrehajtó bizottság soros elnöke. Megbeszélést folytatott Huszár Istvánnal, a Minisztertanács elnökhelyettesével és Szekér Gyula nehézipari miniszterrel, a színesfémkohászati állandó bizottság elnökével. Sarlós István fogadta Nguyen Phu Soai-t Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken délután a Belgrád rakparti népfrontszékházban fogadta Nguyen Phu Soai-t, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetét. Nguyen Phu Loai tájékoztatást adott az ideiglenes forradalmi kormány fegyveres erőinek és a dél-vietnami népnek a Thieurezsim területrablásaival szembeni sikeres harcáról. Sarlós István népfrontmozgalmunk vezető testülete nevében biztosította a nagykövetet a magyar társadalom további cselekvő szolidaritásáról. A megbeszélésen részt vett dr. Moltár Béla, a HNF OT titkára. A Magyar ENSZ Társaság távirata Kurt Waldheimhez A dél-vietnami súlyos háborús helyzettel kapcsolatban a magyar ENSZ Társaság táviratot juttatott el az Egyesült Nemzetek főtitkárához. A táviratban hangsúlyozzák, hogy a Magyar ENSZ Társaságot és az egész magyar társadalmat mélységes aggodalommal töltik el azok a fejlemények, amelyek újabb háborús megpróbáltatásoknak teszik ki Dél-Vietnam sokat szenvedett népét. A Kurt Waldheimhez küldött üzenet kifejti, hogy veszedelmes és cinikus „játék” az, amellyel a saigoni kormányzat rendszeresen és tudatosan megszegi a vietnami béke helyreállításáról aláírt párizsi egyezményeket és ilyen módon újra véres harcok kirobbanását idézte elő. A távirat utal arra, hogy a magyar társadalom sajnálattal és aggodalommal veszi tudomásul: ebben a helyzetben az Egyesült Államok vezető körei továbbra is támogatják és fedezik a saigoni kormány üzelmeit. A Puerto Ricó-i Szocialista Párt vezetőinek magyarországi látogatása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására április 7—11. között hivatalos látogatást tett hazánkban a Puerto Ricó-i Szocialista Párt vezető szintű küldöttsége. Julio Vives Vazquez elnök és Pedro Raiges Chapel, a nemzetközi kapcsolatok titkára, a párt politikai bizottságának tagjai. A küldöttséget fogadta dr. Molnár Béla, a HNF Országos Elnökségének tagja, az OT titkára. Megbeszéléseiken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két szervezet tevékenységének időszerű kérdéseiről és eszmecserét folytattak a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A delegáció magyarországi tartózkodása során látogatást tett az országgyűlés titkárságán, és a Szakszervezetek Országos Tanácsánál. Országjáró útja alkalmával szocialista építőmunkánk eredményeivel ismerkedett. 5 Lapunk pénteki számában közöltük a MÉM növényvédelmi főosztályának a nyilatkozatát, benne ezeket a megállapításokat: „A környezetvédelmen belül a vízvédelem nemcsak a Balaton partvonalára, hanem ató egész vízgyűjtőjére ki van terjesztve. A Balaton vízgyűjtő területén a mezőgazdaság szerkezete úgy van kialakítva, hogy a kemikáliák rendeltetésszerű használata az üdülőtóra veszélyt nem jelent.” Ezt a két mondatot nem azért nyomtattuk le, mert a főosztályvezető az 1952. évi III. törvény 342. §-ára hivatkozva kérte, hanem hogy dokumentum legyen. Annak bizonyítására, hogy rendkívül összetett, sokrétű, bonyolult, s mindmáig megoldatlan nehéz kérdéseket miként lehet egy hivatali megnyilatkozással rövid úton elintézni. Három tudományos szerv — a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézete, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet — és három vízügyi igazgatóság kutatógárdája igyekszik felderíteni és megnyugtató módon megoldani a Balaton-környék környezetvédelmi — elsősorban vízvédelmi — kérdéseit. A kommunális szennyezés mellett a mezőgazdasági eredetű ártalmak elhárítása jelenti a legsúlyosabb problémát, s az ez irányú védekezés kimunkálása sok tekintetben még csak a teendők rangsorolásánál tart, s nem elvégzésénél. Ezért állapíthatta meg a Balatoni Vízvédelmi Bizottság 1974 novemberi ülésén dr. Pónyi Jenő, a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet igazgatóhelyettese, hogy „hiába oldjuk meg bármily tökéletesen a kommunális szennyvíztisztítást, ha azt a tápanyagot, amit így elvonunk a tótól, pótolja a bemosott műtrágya és trágyáit. A mezőgazdaság szerkezetét úgy kell átalakítani a Balaton vízgyűjtőterületén, hogy a termelés ne csökkenjen, de a kemikáliák alkalmazása se jelentsen veszélyt az üdülőtóra.” A megoldás persze igen egyszerű, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy nem kell hozzá más, csak kijelenteni: „A Balaton vízgyűjtő területén a mezőgazdaság szerkezete úgy van kialakítva, hogy a kemikáliák rendeltetésszerű használata az üdülőtóra veszélyt nem jelent.” Sajnos, bármily határozott és nyomatékos is az effajta kinyilatkoztatás, semmi sem intéződik el vele. Mert mi a valóságos helyzet? Nem mi válaszolunk — a fentebb felsorakoztatott tudományos szervek és intézmények megállapításait közöljük itt, elsősorban a vonatkozásban, hogy valóban a környezetvédelem szempontjai szerint van-e kialakítva a mezőgazdaság szerkezete üdülőtavunk vízgyűjtő területén. A Balatoni Intéző Bizottság vízgazdálkodási szakbizottságának 1974 júliusi ülésén beszámoltak azokról a vizsgálatokról, amelyeket a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végeztek a mezőgazdasági veszélyforrások feltárására. Megállapították, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított terület környezetszennyező vagy -védő hatása a művelési mód megválasztásától, a talaj, a lejtő és az éghajlati viszonyoktól függ. A legtöbb gondot a szőlők és a gyümölcsösök, valamint a meredekebb lejtőkre telepített szántók okozzák. Egyes szőlőterületek valósággal belelógnak a Balatonba, s a lejtőirányú sorok nagy mennyiségű talajt hordanak be a tóba. Dr. Tóth András tudományos kutató tíz év kísérleti eredménye alapján kiszámította, hogy az átlagos talajveszteség lejtőirányú művelés esetén hektáronként évi 177 tonna, amelyben 136 kilogram nátrium és 14 kg foszfor (!) található. A lejtőre keresztirányú művelésnél ez a mennyiség jelentősen csökken. E felmérésből következett az a határozott állásfoglalás, hogy a Balaton környezetében a földhasználatot felül kell vizsgálni, s mindazokat a területeket, amelyek használata súlyos eróziós károk kialakulásának az alapja, ki kell kapcsolni a szántóföldi művelésből (erdősíteni kell). A Balaton vízgyűjtő területén még a 17—18 fokos lejtők mezőgazdasági hasznosítását is meg kell vizsgálni. A jelenlegi műtrágya-felhasználás mellett a Balaton vízgyűjtőjében a mezőgazdasági művelésbe vont területekről évente mintegy 2000—3000 tonna nátriumkimosódással kell számolni, amelynek útjáról, felhasználási módjáról megbízható adatok még nincsenek. A nagyarányú nátriumkimosódás a mezőgazdasági üzemek túlzott nátriumfelhasználásának vagy a felhasználási mód nem megfelelő megválasztásának a következménye — állapította meg a vizsgálat. A BIB vízgazdálkodási szakbizottsága ugyanezen a tavalyi ülésén foglalkozott a mezőgazdaságban használatos különböző méreganyagok nem megfelelő tárolása, kezelése és adagolása révén előállható súlyos károsodások elhárításának a kérdésével. Megállapította, hogy a Balaton vízgyűjtőjében elhelyezkedő méregraktárak nagy része nem felel meg a korszerű követelményeknek. A különböző irányú fenyegetettség elhárítása érdekében a szakbizottság szükségesnek tartotta, hogy a Balaton vizének védelme érdekében felülvizsgálják a mezőgazdasági kemizálás hatásait, s kidolgozzák a megelőzés rendszerét. Ugyanakkor sürgette tervek elkészítését a teljes vízgyűjtő terület talajvédelmi munkáira. Mezőgazdasági eredetű új nagy veszélyforrás — a koncentrált állattenyésztő telepekről kikerülő évi mintegy 900 000 köbméter hígtrágya — károkozásának elhárításáról tanácskozott dr. Bélák Sándor professzor elnökletével a Balatoni Vízvédelmi Bizottság 1974 novemberében. Itt állapították meg, hogy a Balaton vízgyűjtő medencéjében megvizsgált szakosított állattenyésztő telepek legtöbbje környezetveszélyeztető, s nagy részük van abban, hogy aBalatonba ömlő vízfolyások szerves és mérgező anyagokkal szennyezettek. E ezek a megállapítások öt hónappal ezelőtt hangzottak el, s lényegében a mai helyzetet tükrözik, hiszen a feltárt veszélyforrások megszüntetése éveket vesz igénybe. Mezőgazdaságunk a minél jobb terméseredmények biztosítása érdekében nem mondhat le a műtrágyák és növényvédő szerek használatáról, sem a nagyüzemi állattenyésztő telepekkel járó igen nagy előnyökről. De a vegyszerek használatánál alapvető követelmény a legszakszerűbb kezelés, az ésszerű adagolás és a biztonsági rendszabályok szigorú betartása, a koncentrált állattenyésztő telepeken pedig a vízvédelem technikai eszközeinek megteremtése. Másfelől az egész vízgyűjtő területen a talajvédelmi feladatok elvégzése, ami nem nélkülözheti a mezőgazdasági struktúra felülvizsgálatát. A legilletékesebb Keszthely és Tihany állásfoglalása e kérdésben tökéletesen egybevágó. A Balaton egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, s üdülőértékét tiszta vize adja, különben mit sem érne. Egész tudósgárda dolgozik a Balaton egészséges tavi jellegének megőrzésén, az egyre szaporodó veszélyforrások elhárításán, de munkájuk csak akkor lehet eredményes, ha valamennyi érdekelt segítően közreműködik. A települések szennyvizeit éppúgy távol kell tartani a tótól, mint az ipari vagy mezőgazdasági eredetű ártalmakat. És itt kell visszautalni dr. Panyi Jenőnek MTI-beli tegnapi nyilatkozatára, s abból is arra a mondatra, hogy „néhány ember felelőtlensége is jóvátehetetlen károkat okozhat”. Az egészséges környezet biztosítása éppúgy érdeke a mezőgazdaságban dolgozóknak, mint az üdülőtájban pihenőknek, az együttműködés feltételei tehát adottak. Csak akkor nem megyünk semmire, ha megvalósítottnak nyilvánítjuk azt, ami még csupán elérendő cél. Antalffy Gyula Egy nyilatkozatra