Magyar Nemzet, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
59003 Ára: 80 fillér A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1975. május XXXI. évfolyam 101. szám 9 Az alkotó munka ünnepe Gáspár Sándor rádió- és tévébeszéde A munka és a munkások nagy ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm a magyar munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, egész dolgozó népünket. Az alkotó munkát és a dolgozó embert köszöntjük május elseje alkalmából. Tisztelettel adózunk az embert emberré tevő munkának, jelenlegi és eljövendő sikereink zálogának. Meghajtjuk az elismerés zászlaját a dolgozó ember előtt, aki naponta a mélybe száll a föld kincséért, a kohókból izzó acélt csapol, épít házat és gyárat, elveti a magot, tanít, gyógyít, alkot. Május elseje a teremtő munkát, a proletár nemzetköziséget és az új életet hordozó tavaszt jelképezi. Ez a nap világszerte összeforrott a dolgozók legbensőbb érzéseivel, vágyaival és törekvéseivel. Ezért május elseje mindig új lendületet, kedvet, ösztönzést ad a küzdelemhez és a munkához. A magyar dolgozók nevében köszöntjük munkástestvéreinket, akik a szocialista országokban élnek és szorgalmas, tervszerű munkával építik az új társadalmat, a dolgozó emberek világát. Köszöntjük a tőkés országokban élő és harcoló osztálytestvéreinket. Köszöntjük a nemzeti függetlenségükért harcoló testvéreinket, akik népük önrendelkezési jogának kivívását és az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtését tűzték maguk elé. Ma ünnepelnek azok is, akik reménykednek és azok is, akik már útra leltek, akik már rátérhettek az új társadalom építésének útjára. Ezek közé tartozunk mi, magyarok is. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánkban — a világnak ezen a kicsi részén — a munkásosztály májusi eszméi valóra válnak. Népünk joggal büszke arra, hogy szabadon alakíthatja szebb, gazdagabb, emberibb jövőjét. Biztonságot és erőt kölcsönöz számunkra, hogy a szocializmust építő népek nagy családjába tartozunk. Tudunk örülni nagy alkotásainknak és mindennapos eredményeinknek, mert mindezek saját munkánkból fakadnak. Szépen fejlődő fát ültettünk, és jóleső érzéssel ízleltük meg első gyümölcseit. Termőre fordult már a mi új rendünk, most már egyre többet és jobbat ad egész népünk üdvére és javára. Ezért jövőnkbe vetett szilárd hittel járjuk a magunk választotta utat. Országszerte megújuló, odó, egyre tartalmasabbá váló életünk számtalan tantrerejével találkozhatunk. A korszerű gyárak, az iparosodó mezőgazdaság, az újjászülető városok és falvak munkánk eredményeit hirdetik. Megváltozott életünkről vallanak azok az emberek is, akik alkotó akaratukat, hazaszeretetüket, szocialista meggyőződésüket nap mint nap tettekben juttatják kifejezésre. Már eddig is sokat megvalósítottunk céljainkból, de még nem mindent. Még sokkal többet akarunk elérni, hogy minden becsületes dolgozó embernek még szebb, még gondtalanabb legyen az élete. Nem pihenünk meg, szüntelenül hajt bennünket a holnapért vállalt felelősség, a magunk és gyermekeink jövőjéért való tenni akarásunk. Céljainkat, terveinket csak két kezünk szorgalmas munkájával válthatjuk valóra. Ma már milliók érzik és értik — saját tapasztalataikból —, hogy csak a jól, a tisztességesen végzett munka lehet fejlődésünk forrása. A több lakást, a jobb és szebb árut, a kulturáltabb életkörülményeket nekünk kell megteremtenünk. Ezért tiszteljük a munkát, ezért becsüljük a szebb életünkért munkálkodó, dolgozó embert. Támogatnunk kell minden olyan törekvést, amely céljaink elérését közelebb hozza. Szabad utat biztosítunk valamennyi hasznos kezdeményezésnek. Erősítjük az alkotó munka lendületét, a közösségi magatartást, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségtől áthatott cselekvést. Nem látványos megnyilvánulásokra, látszateredményekre, hanem szívós és fegyelmezett munkával elérhető, tartós eredményekre van szükségünk. Ebben a jövőt formálásban mindannyiunknak megvan a maga posztja, ahol helyt kell állnunk és nem is akárhogyan, hanem a dolgozó embert mindig jellemző becsülettel és elkötelezettséggel. Népünk jól tudja, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítésének két döntő jelentőségű belső forrása van, mégpedig a jó politika és a társadalmi méretű összefogás. Most mindkettővel rendelkezünk. Pártunk, népünk alkotó erejére és tehetségére alapozza terveit. Az ország egész lakossága bizalommal és cselekvő egyetértéssel fogadta a XI. kongresszuson elfogadott határozatot és programot. Ez pedig egyet jelent az előttünk álló nagy feladatok teljesítésének legszilárdabb biztosítékával. Pártunk ismeri az igényeket és a reális lehetőségeket. Mindent elkövet, hogy ezek összhangba kerüljenek őrködik azon, hogy szoros kapcsolatban legyen a történelmet formáló munkásosztállyal és szövetségeseivel, a szövetkezeti útra lépett parasztsággal, a szocialista értelmiséggel, egész dolgozó népünkkel. Az MSZMP XI. kongreszszusa reális fejlődést határozott meg. Világosan látjuk céljainkat, kezünkben tartjuk sorsunkat, munkánkkal alakítjuk jövőnket. Népünk összefogása, egyetértése mindennapi munkában jut kifejezésre. Csak rajtunk áll, hogy ezt a nagy erőt a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtása során következetesen megőrizzük. E gondolatok jegyében még egyszer őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm hazánk dolgozó népét. Kívánom, hogy családjukkal és munkatársaikkal együtt boldogan ünnepeljenek május elsején, a munka ünnepén, a világ dolgozóinak harcos seregszemléjén. Az ünnep után pedig következzenek ismét a dolgos hétköznapok, amelyekhez egész népünknek erőt, egészséget és újabb sikereket kívánok. Kemény György rajza Saigon kapitulált A külpolitikai helyzet MAGYAR DÁN külügyminiszteri megbeszélések szerii befejeződtek, s K. B. Andersen szerdán elutazott Budapestről. Előzőleg sajtóértekezletet tartott, majd közleményt adtak ki a látogatásról. Mind a sajtóértekezleten, mind pedig a közleményben kifejezésre jutott, hogy a két különböző társadalmi rendszerben élő ország őszintén törekszik a kétoldalú kapcsolatok ápolására és fontosnak tartja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartását — legfelső szinten — Helsinkiben. A magyar—dán külügyminiszteri megbeszélések újabb fontos szakaszát jelentik hazánk aktív külpolitikájának, amely kontinensünk s általában a világ békéjének a megteremtésére irányul. A dán külügyminiszter látogatása, miként a közleményből is kitűnik, nagymértékben hozzájárult a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt álláspontok jobb megértéséhez. A magyar külpolitika tevékenységének újabb jele egyébként, hogy Puja Frigyes, hazánk külügyminisztere ma Kairóba látogat, Fahmi egyiptomi külügyminiszter meghívására. A SAIGONI ELNÖKI PALOTÁRA szerdán feltűzték a " Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának lobogóját. Két órával azt követően, hogy Minh tábornok, a saigoni rendszer elnöke a rádióban bejelentette a teljes és feltétel nélküli kapitulációt, a népi fegyveres erők egységei bevonultak a dél-vietnami fővárosba, s Saigon lakosai melegen üdvözölték őket. Hírügynökségi jelentések szerint a saigoni hadsereg egységei egymás után hagyják el állásaikat és teszik le a fegyvert. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány Párizsban tartózkodó küldöttségének szóvivője szerdán kijelentette, hogy a dél-vietnami népi erők óriási győzelmet arattak. A DIFK párizsi szóvivője által nyilvánosságra hozott nyilatkozat a többi között hangsúlyozza: „Történelmi fontosságú győzelemről van szó. A Vietnamban bekövetkezett fejlemények megerősítették a saigoni kormányzat és az amerikai neokolonialista rendszer elkerülhetetlen összeomlását. Az amerikai imperialisták által az országunk ellen indított agresszió kudarccal végződött” — hangsúlyozza a DIFK nyilatkozata. Nyilatkozott Ford amerikai elnök is és bejelentette, hogy befejeződött a Saigonban maradt amerikaiak elszállítása. — Ez az akció — hangsúlyozta az elnök — lezárja az amerikai tapasztalatok egy fejezetét. Ezt követően Kissinger külügyminiszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Kijelentette, hogy most „minden távozni kívánó amerikai elhagyja Vietnamot”, s ez nem a vádaskodásnak, hanem a sebek begyógyításának az ideje. Most arra van szükségünk — mondotta —, hogy legalább néhány hétig, remélhetőleg hónapokig, a sebeket gyógyítsuk és — magunk mögött hagyva Vietnamot — a jövő problémáira összpontosítsuk figyelmünket. A nemzetközi sajtó szalagcímekben jelentette, hogy a saigoni rezsim feltétel nélkül megadta magát és hadserege letette a fegyvert. Ezzel véget ért Vietnamban a három évtizede folyó háború és megnyílt az út az ország békés egyesítéséhez — mutatnak rá a japán lapok. A TASZSZ hírmagyarázója a vietnami nép történelmi győzelmeként értékeli az eseményt, létrejöttek végre a feltételek ahhoz, hangzik a hírmagyarázat, hogy Dél-Vietnam sokat szenvedett földjén béke uralkodjék, kiküszöbölték a nemzetközi feszültség és a katonai konfliktusok rendkívül veszélyes gócát. Hasonló a visszhang általában a nyugat-európai sajtóban is. A legtöbb lap, például a londoni Times és a Guardian kétségbevonja az Egyesült Államok egész indokínai stratégiáját és méltatja a felszabadító erők bátorságát, eltökéltségét és önfeláldozását, amelyet minden időkben „az egyszerű emberek igazi nagyságaként méltatja majd a világ", vélhetőleg hosszú lejáratú, tízéves egyezmény megkötésére kerül sor. A kulturális kapcsolatokat szintén jónak minősítette, megemlítve, hogy a közelmúltban megkötött, három évre szóló egyezmény a korábbi megállapodás kereteiben jelöli meg az elkövetkezendő időszakra sorra kerülő feladatokat. Nemzetközi kérdésekről szólva annak a véleményének adott kifejezést, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik, befejező szakaszának megtartására — a Genfben jelenleg folyó tárgyalások eredményétől függően — ez év nyarán, talán már júliusban sor kerülhet Helsinkiben. A külügyminiszter foglalkozott a bécsi csapatcsökkentési tárgyalásokkal, az ENSZ szerepével, az öt északi ország — Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia, Izland — regionális együttműködésével. Az európai gazdasági közösség és a KGST közötti közvetlen kapcsolatok felvételéről szólva kifejezte reményét, hogy az elkövetkezendő időszakban megtalálják az utakat és módokat a két gazdasági csoportosulás közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére, amellett, hogy ugyanakkor fenntartják a különböző tagországok közötti kétoldalú kapcsolatokat is. Hasznos eszmecsere Puja Frigyes külügyminiszter meghívására K. B. Andersen, a Dán Királyság külügyminisztere 1975. április 27—30. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A dán külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A látogatás során a dán külügyminiszter megtekintette Budapest számos nevezetességét. A külügyminiszterek szívélyes, nyílt légkörben hasznos eszmecserét folytattak a magyar—dán kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek, de számos lehetőség van még az együttműködés fokozására. Mindkét fél kifejtette készségét, hogy elősegíti a két ország kapcsolatainak fejlesztését minden területen. A nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalások középpontjában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet állt. A két külügyminiszter üdvözölte az értekezleten már eddig elért eredményeket. Véleményük szerint — minden résztvevő jó szándékát feltételezve — jogosan remélhető, hogy kielégítő megoldást lehet találni a még megoldatlan kérdésekre és az értekezlet harmadik szakaszára a nyár folyamán a legmagasabb szinten kerülhet sor Helsinkiben. A miniszterek a továbbiakban véleményt cseréltek a közép-európai fegyveres erők kölcsönös csökkentésére irányuló bécsi tárgyalásokról, az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatos kérdésekről, a leszerelésről, a vietnami és a közel-keleti helyzetről, valamint a ciprusi kérdésről. K. B. Andersen magyarországi látogatása hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt állás- A magyar külügyminiszter ma Egyiptomba látogat Paja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra az EAK-ba utazik. Tóth Ferenc, az MTI diplomáciai tudósítója írja: A Magyar Népköztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság kétoldalú államközi kapcsolatai széles körűek, szívélyesek, és kiterjednek a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet területeire. Az utóbbi években több magyar vezető államférfi, köztük Losonczi Pál, Biszku Béla és Apró Antal, valamint több miniszterünk tett látogatást Egyiptomban. Magyar külügyminiszter — Péter János személyében — 1964-ben járt utoljára az EAK-ban. Egyiptomból többek között fogadtuk az energiaügyi és a tervezésügyi minisztert s a külügyminisztert két ízben is. Az MSZMP és az Arab Szocialista Unió között rendszeresen sor kerül delegációk cseréjére, konzultációkra. Közleményt adtak ki a magyar—dán külügyminiszteri tárgyalásokról K. B. Andersen, a Dán Királyság külügyminisztere szerdán sajtókonferencián találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Dr. Randó Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője üdvözölte a dán külügyminisztert. A dán diplomácia vezetője a magyar—dán kapcsolatokat jónak ítélte. Mint mondotta, a két ország között nincsenek különösebb problémák. Kereskedelmi kapcsolataink az elmúlt néhány évben jelentősen bővültek. Mindkét ország érdekelt abban, hogy fokozza Dániába, illetve Magyarországra irányuló exportját, ehhez adottak a lehetőségek, úgyhogy a további fejlesztés megvalósítása nem jelenthet problémát. A miniszter emlékeztetett a kereskedelmi, valamint műszaki-gazdasági és ipari együttműködésre vonatkozóan öt évre megkötött egyezményre, amelynek kereteiben számos konkrét program valósult meg. A magyar fél néhány hónappal ezelőtt kifejezte kívánságát az egyezmény megújítására, s mi készek vagyunk erre — mondotta K. B. Andersen. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások május 5-én kezdődnek Koppenhágában, s eredményeként re