Magyar Nemzet, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-21 / 247. szám
Kedd, 1975. október 21., Tudatzavarok Ideg- és elmegyógyászok tanácskozása Hétfőn megkezdődött a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága 28. nagygyűlése, amelyen négy napon át a szakterület legidőszerűbbnek ítélt témáit fejtik ki. Felkerestük dr. Böszörményi Zoltánt, az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet osztályvezető főorvosát, a szervező bizottság egyik tagját, hogy a nagygyűlés programja iránt érdeklődjünk. — A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága háromévenként tartja különböző tematikájú nagygyűléseit, amelyeken — mint most is — számos külföldi szaktekintély is előadásokkal szerepel. Erre utal a rendezvény öt hivatalos nyelve, a magyar, az angol, a francia, az orosz és a német. A Magyar Tudományos Akadémia orvosi tudományi osztálya és a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége védnöksége alatt az ez évi eszmecsere két főtémát tárgyal: a tudatműködés zavarait és a központi idegrendszer traumás sérüléseit. — Milyen indítékok alapján választották éppen e két témát? — A tudatműködés zavarai az ideggyógyászat olyan területe, amely — bár laikusok számára elvontan és talán kissé ijesztően is cseng — szorosan kapcsolódik feszültségekkel terhes mindennapjainkhoz. Olyan esetekhez, amelyek különböző belső és külső hatások nyomán rendkívül gyakran fordulhatnak elő és olykor nemcsak az egyénre, hanem a környezetre nézve is kedvezőtlen, sőt súlyos helyzeteket, körülményeket idézhetnek elő. Ezeket jól példázzák a tudatzavarok igazságügyi vonatkozásai, amelyekről dr. Pollner György tartott rendkívül érdekes referátumot. Ami a másik főtémát, a központi idegrendszer traumás sérüléseit illeti, ennek főleg a közúti balesetek gyakorisága ad szomorú aktualitást. Természetesen azonban más eredetű, ilyen irányú sérülések kapcsán előálló különböző esetek megvitatására is sor kerül. A zokogó kalauznő — Magyar részről dr. Molnár László professzornak az idegrendszer organikus károsodásaihoz társuló tudatzavarokról szóló referátuma után főorvos úr előadása hangzott el a pszichogén tudatzavarokról. Tulajdonképpen hogyan határozhatnánk meg e tudatzavarok általános közös jellemzőit, és talán néhány példa az elvont elméletnél is jobban rávilágítana azok mibenlétére. Természetesen ilyen viszonylag rövid és elsősorban nem szakmabeliek számára készülő híradásban nehéz a tudatzavarokról úgy szólni, hogy a legközérthetőbb lényeget ragadjuk meg. Tudatzavart akkor állapíthatunk meg, amikor az agy bizonyos belső és külső hatások felfogására, azok rendezésére, feldolgozására és a megfelelő reagálásra képtelenné válik. Ez akár körfolyamatok, betegségek, akár kimerülés avagy pszichotrop anyagok hatására bekövetkezhet. Magukra a tudatzavarokra és főként okokra az előzmények ismerete nélkül olykor nagyon kevéssé lehet ésszerű indítékokat találni, ezért a felületes szemlélő szárpára sokszor teljesen érthetetleneknek, sőt indokolatlannak is látszanak. Erre hoztam fel például egyik betegünk, a huszonkét éves, egyébként jól dolgozó kalauznő példáját, aki szolgálata vége felé egyre idegesebb, ingerültebb lett és szóváltása támadt az utasokkal. Amikor az előkerült ellenőr jóindulatúan nyugtatni próbálta, hozzávágta a táskáját, majd heves zokogásba tört ki. Amikor beszállították, a történtekre egyáltalán nem emlékezett. Ez az eset az explosív, tehát robbanásszerű reakció és a rövidzárlati cselekmény határán van: a fáradtság a személyiség fékező mechanizmusait gyengítette. De ezen a példán túlmenően elég az ijedtségre, bizonyos feszült pillanatokra, a figyelem elterelésére vagy hasonló lelkiállapotokra gondolnunk, hogy a tudatbeszűkülés sokarcúságát megjeleníthessük. 1944 nyarán — Főorvos úr egy nagyon érdekes, II. világháborúbeli, csoportos, illetve tömeges tudatzavarra jellemző igaz történetet is felidézett előadásában. — Igen. 1944 nyarára forgattam vissza az idő kerekét, amikor Vityebszk és Bobrujszk között — Bielorussziában — a német front 300 kilométeres szakaszon összeomlott. Harminc divízió veszett oda, egyes harci egységek szétzilálódtak, mások újjáalakultak rendkívül súlyos nélkülözések, pszichés megterhelések közepette próbálva az új védelmi vonalakhoz visszajutni. Ebben a helyzetben az a hír is lábra kapott, hogy egyes ellenséges alakulatokhoz tartozó tisztek német egyenruhában, kitüntetésekkel a mellükön bizonyos német csapatokat „direkt” az oroszok megsemmisítő tüzébe vezettek. A német propagandában utolsó percig fanatikusan hivő, megtévesztett német katonák kapva kaptak az ilyen, saját kilátástalan helyzetüket „megszépítő” magyarázatokon. Egy-egy visszavonulásban döntő szerepe van a csoportstabilitásnak. A legkevésbé stabil egységeknél mintegy halmozódtak a krízisjelenségek, nőtt az ismeretlen személyekkel szembeni gyanakvás, ami újabb megterhelésre explosív kisüléshez vezetett. A tömegpánik, a tudatzavar következtében egy egységétől elszakadt lovagkeresztes német törzstisztet, mint idegent, sőt ellenséges ügynököt teljesen elszigeteltek. Amikor pedig ez a vezetést magához akarta ragadni, az egyenruha, a rendjelek, az igazolványok pecsétjének jelentéktelen eltérései a gyanú megerősödése irányába hatottak és az ismeretlen — mint később bebizonyosodott egyébként valóban német és tapasztalt — katonai vezetőt kivégezték. — Még egy, talán kevésbé „szenzációs”, de napjaink valóságához nagyon is közel álló példáját szeretném, ha főorvos úr elmondaná, ugyanis egyes meggondolatlan gyógyszerszedőkre és a gyógyszerrel párhuzamosan szeszes italt fogyasztókra fontos figyelmeztetést rejt magában. Gyógyszer és alkohol — Több olyan eset, amelyeket most nem részleteznék, arra figyelmeztet, hogy egyes nyugtatók orvosi ajánlatra, tehát „jó szándékkal” történő, de a beteg által önkényes, meggondolatlan mértékű, vagy alkohollal társuló szedése szintén depressziót, sőt „énidegen”, akár öngyilkosságra késztető hatásokat kelthet. Simkó 1973-as adatai szerint hazánkban a nyugtatók fogyasztása tíz év alatt csaknem hatszorosára, az altatók szedése kétszeresére emelkedett. Bizonyos pszichosedatív vegyületekkel kapcsolatosan gyakran a várt nyugtató hatás helyett a személyiség fékezőrendszereinek lazulása észlelhető és ez olyan mechanizmusok felszínre törését teheti lehetővé, amelyeket a nemgyógyszereit egyén a beilleszkedés érdekében addig el tudott nyomni. Különösen veszélyes, ha pszichés feszültség esetében visszaélnek a gyógyszer és az alkohol együttes, vélt „oldó” hatásával. Ilyen esetekben beszél Klaus Conrad tudatzavarokat magyarázó elméletében az élmények feldolgozásának alacsonyabb regressziós, „protopáthiás” szintjéről. A beteg ilyenkor vagy képtelen „önmagára eszmélni”, vagy „nem képes önmagán felül emelkedni”. Ez azután beláthatatlan következményeket vonhat maga után, mind az egyéni, mind a közösségi életben. Nem árt tehát ezekre a jelenségekre az eddiginél jobban odafigyelnünk. Komor Vilma Magyar Nemzet A csehszlovák nemzeti front központi bizottságának küldöttsége Budapesten A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn reggel dr. Tamás Trávnicek elnökhelyettes vezetésével hivatalos látogatásra hazánkba érkezett a csehszlovák nemzeti front központi bizottságának küldöttsége. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn — a Belgrád rakparti népfrontszékházban — megkezdődtek a HNF Országos Tanácsának vezetői és a csehszlovák nemzeti front központi bizottságának képviselői közötti hivatalos tárgyalások. Bondor József az NDK-ba utazott Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hétfőn hattagú delegáció utazott Schwerinbe (NDK) a KGST építésügyi állandó bizottság 40. ülésére. Az ülésen megvitatják az építési műszaki tervezés fejlesztési irányait, továbbá a Mongol Népköztársaság lakásépítési problémáinak megoldására vonatkozó javaslatokat. A delegációk tájékoztatják egymást az építőanyagipar 1976—80. évi műszaki és gazdaságpolitikai irányairól. A miniszter az üléssel egyidőben kétoldalú tárgyalást folytat az építésügyi, valamint a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel. Magyar—szovjet rektori konferencia Az utóbbi években széles körű és hasznos együttműködés alakult ki a hazai és a szovjet felsőoktatási intézmények között. Ennek értékelésére, valamint a két ország felsőoktatási intézményei előtt álló feladatok ismertetésére, összehangolására, a kapcsolatok kiszélesítésére hétfőn szovjet delegáció érkezett hazánkba. A delegációt N. F. Krasznov, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási miniszterének első helyettese vezeti. A magyar egyetemek és főiskolák küldöttségének élén dr. Polinszky Károly oktatási miniszter áll. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tartott megnyitó ülésen a magyar oktatási miniszter javaslatára a két delegáció képviselőiből bizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az együttműködés elmélyítésére. Karácsonyi árubemutató Felkészült a kereskedelem a közelgő év végi ünnepek nagy forgalmára. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat a kiskereskedelem részére bemutatót rendezett, amelyen felvonultatta árukészleteit. Az őszi-téli időszak keresett cikkei közé tartoznak az ernyőik, amelyekből most külföldről nagy választékot szereztek be. A sálak között bőven található meleg mohak, amelyek egy része szintén külföldről származik. A férfiak részére a belföldi gyártmányokon kívül csehszlovákiai, kínai, osztrák nyakkendők érkeztek. Mintegy 25 százalékkal növelték a bőrkesztyűkészletet. A kalapok viselete újból divatba jött. Ennek megfelelően a kereskedelem újszerű kidolgozású férfikalapokat vásárolt. A fiatalok öltözékének kiegészítésére sokfajta sapkát vásároltak. A gyermekek részére horgolt sapkák jönnek divatba. A női fehérneműek választékát szintén növelik, cseh importból divatos hálóingek és frottírköntösök érkeztek. Nagy a választék bevásárlótáskákból, célszerű ajándéknak tekinthető úgynevezett apró bőrárukból. Japán alapanyagból férfiingeket hoznak forgalomba még az ünnepek előtt. Szolgáltatások és a kisiparosok Beadom az ipart Mindennapi életünkben nélkülözhetetlen a szolgáltató kisiparosok tevékenysége. Ez a lakossági igény tükrözódnk a párt Rt. kongresszusi határozatában is: „változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre.” Olyannyira gyors és határozott intézkedéseket követel a szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése — elsősorban persze az állami és szövetkezeti hálózatban, de az ezt kiegészítő kisiparban is —, hogy külön Országos Szolgáltatásfejlesztési Bizottság is létesült. A vezető szervek a kisiparosok fő feladatának a lakossági ellátást jelölik meg, a szolgáltatások mintegy egyharmadát nekik kell nyújtaniuk. A kisiparral kapcsolatos problémák — amelyekkel cikksorozatunkban foglalkozunk — így korántsem csak „kisipari gondok”, nem egy szűk réteg problémái. Nyugdíj mellett A KIOSZ nemrég lezajlott budapesti küldöttközgyűlésén elhangzottak jó része közvetve az egész lakosságot érinti. Csak néhány idézet. Egy XV. lakossága már meghaladja a kerületi küldött. „Kerületünk lakossága már meghaladja a 100 ezret. A lakossági ellátást végző iparosaink száma 428. De ebből is kilenc végen a nyugdíj mellett, 96-an pedig munkaviszonyuk mellett gyakorolják az ipart, így a közvetlen lakossági szolgáltatást végző főállású iparosaink száma már csupán 242. Ha a szakmák elosztását nézzük, kerületünkben egy kovács és egy ács van — hatvan éven felüliek. Három tetőfedő van, ebből kettő hatvan éven felüli. Igen kevés a vízszerelő, a kőműves, az asztalos, a cipész és más fontos szakmában az iparos. Ezekben a szakmákban az utánpótlás évek óta szinte teljesen megszűnt. Igen fontos lenne e hiányszakmáknál az ösztönzés... Iparosaink sok időt töltenek el a hiánycikkek keresgélésével, a határidő elcsúszik, a megrendelő elégedetlen, türelmetlen. Javasoljuk, jelöljenek ki olyan üzleteket, ahol a lakossági szolgáltatást végző iparosokat a kért alkatrészekkel mindenkor kiszolgálják .. Egy újpesti küldött: „Nagyon sokszor minket is zavarba hoz, hogy a kerület több pontján hirdetjük. ^Kérjen szakiparost a KIOSZ-tól« — és mi nem tudunk kisiparost biztosítani, mert egyes szakmákban hiányiparokat tartunk nyilván. Nincs ács, burkoló, kevés a kőműves. Az évenkénti csökkenés 51 fő, sőt 1975. január 1-től szeptember 1-ig 92 kisiparos szüntette meg tevékenységét, beadta az ipart. Jelenleg helyiséghiány miatt nincs lehetőség arra, hogy új iparos települhessen a kerületbe. A kérelmezők, ha valahol helyiséget kérnek vagy telephelyet jelölnek meg, mindegyikre azt a választ kapják: szanálandó terület. Újpest rekonstrukciója kapcsán feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az építkezésekkel egyidőben létesüljenek szolgáltatóházak, biztosítsanak helyiséget javító kisiparosok Egy XVII. kerületi küldött: „A kontárkérdéssel az elmúlt négy év minden választmányi értekezlete foglalkozott. Elmondtuk, hogy a kontárok megkárosítják az államot, a kisiparosokat, de gyakran a lakosságot is... Az eddigi jogszabályok nem eléggé hatékonyak, a hatóságok sem lépnek fel megfelelő eréllyel a működési engedély nélkül ipart űzőkkel szemben.A munkaviszony mellett dolgozó iparosok számát, így látszatra kissé szebb adatok jönnek ki. Ám sajnos a gyakorlatban, a lakossági ellátás szempontjából nem mindegy, hogy valaki főfoglalkozásban, reggeltől estig űzi-e a szakmát, vagy pedig csak a délutáni, esti órákban. Lehet, hogy nem is érdemes leírni a ma éppen érvényes adatokat sem , mert holnapra ez is elavulhat. Jelenleg 12680 a főfoglalkozású, és 3677 a nyugdíj, illetve munkaviszony mellett dolgozó kisiparos. A főfoglalkozásúak száma 1972. január 1-től 1975. augusztus végéig több mint 1700-zal csökkent. Például cipész 514-gyel, férfi szabó 443-mal, női szabó 371-gyel, fodrász 123-mal, vízvezetékszerelő 14-gyel, szobafestő 301- gyel van ma kevesebb. — Az általános csökkenés folyamata a jellemző — mondják a KIOSZ budapesti titkárságán —, csökken a főfoglalkozású kisiparosok száma, csökken szakmunkástanulóik száma és csökken a fiatalok, az új iparengedélyt kérők száma is. Az általános csökkenésen belül viszont nagyobb azok aránya, akik nyugdíjuk vagy munkaviszonyuk mellett másodállásként délután, este dolgoznak néhány órát. Ezek aránya az összlétszámhoz viszonyítva ma már több mint 25 százalék. Nagy az elöregedés ... Az V. kerületben például a kisiparosok 62 százaléka van nyugdíjkorhatáron felül, Csepelen 42 százalékuk. Megkérdeztük, hogy Budapesten az idén a kisiparosoknak hány első éves tanulót sikerült szerződtetniük. Válasz: 250-et. Az egész országban pedig összesen 1600 új tanulót sikerült felvenni, amikor a vidéken a lakossági szolgáltatások 50—60 százalékát a kisiparosok látják el. 1974-ben például egész Budapesten egy új tanulót tudtak a cipészek szerződtetni, és 1975 elején az egész országban összesen hat új tanuló ismerkedett a kisiparosoknál a cipőfelsőrészkészítéssel ... A fővárosi kisiparosoknál a másod- és harmadéves szakmunkástanulók száma 1972. január 1-én 1819 fő volt, 1975 júniusában 692 kisipari munkafelvevőhelyet létesítettünk, ahol tíz-tizenöt különböző szakmában vállalnak megrendeléseket. Van egy éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnap is hívható központi telefonügyeletünk is... Csak vízvezetékszerelőt ne tessék kérni, az alig akad. Csákváry Margit Nincs utánpótlás Valóban, olyan megdöbbentő arányú a kisiparosok számának a csökkenése, hogy már az idén kiadott központi statisztikai kiadványok, zsebkönyvek adatai is „elavultak”. Nemcsak évről évre, tulajdonképpen hónapról hónapra kedvezőtlenebbül alakul a kisiparosok száma. Sok helyütt öszszeadták a főfoglalkozású kisiparosok és a nyugdíj, meg a Társadalmi ösztöndíj Hogyan lehetne a fiatalok számára is vonzóvá tenni a kisipari szakmákat? a mai munkaviszonyban levőidet pedig arra ösztönözni, hogy minél többen dolgozzanak működési engedéllyel, s így a kontárok ne váljanak a helyi ipar negyedik szektorává. — Állandóan ezt keressük. Minimális adót fizetnek a nyugdíj és munkaviszony mellett dolgozók. A lakossági szolgáltatást végző kisiparosok adókedvezményben részesülnek. A tanácsok is igyekeznek segíteni a helyiség, a telephely problémák megoldásában. Az olyan szakmák fellendítésére, amelyek krónikus létszákaránnyal küzdenek. — bádogos, cipész, cserépkályhás, hangszerész, kádár, kelmerestó-vegytisztító, látszerész, sütő, szűcs, tetőfedő — a KIOSZ az idei tanévre társadalmi ösztöndíjat ajánlott fel. Az öt és fél millió forintos ösztöndíjkeretnek azonban mindössze alig egyhatodát tudtuk csak felhasználni, mert a tervezett több mint 200 helyett mindössze 31 ipari tanuló jelentkezett. Még a legjobb eredményt elért Szabolcs- Szatmár megyében is mindössze nyolc bádogos és egy cserépkályhás ipari tanuló jelentkezett. Budapesten pedig összesen négy fiatal tartotta vonzónak, hogy három éven át havonta 250 forint ösztöndíjat kap és a szakma megszerzése után nemcsak a kisiparban, hanem a helyi ipar bármelyik szektorában dolgozhat. A KIOSZ az ösztöndíjkeret fel nem használt részét tartalékolja a következő tanévre. Egyik beszélgető partnerem, Simon György, aki az országos helyzetet ismeri, úgy véli, hogy most nagyon új még ez a kezdeményezés, jövőre talán nagyobb hatása lesz. — De addig is a KIOSZ hogyan próbálja elősegíteni a lakossági igények kielégítését? — Új formaként — elsősorban az új lakótelepeken — öt Csehszlovák könyvkiállítás A Csehszlovák Kultúra helyiségeiben hétfőn megnyílt az Artia külkereskedelmi vállalat rendezésében a cseh könyvkiadó vállalatok kiállítása. A bemutató keresztmetszetet ad a cseh könyvkiadás harminc évének eredményeiről. Zdenek Knecht, az Artia kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy három évtized alatt Csehországban 155 ezer mű jelent meg. Az évi könyvtermelés átlag hétezer mű, a példányszám 80 millió. A legnagyobb sikere a tíz nyelven kiadott növény- és állatatlasznak volt, amely eddig egymillió példányt ért el A budapesti kiállítást Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezték. A bemutatón ötvenhat kiadóvállalat állította ki könyvtermelésének színe-javát. Az elmúlt öt év alatt 450 szovjet, 400 angol,amerikai, 200 francia, 200 német és igen sok lengyel és magyar szerző műveit jelentették meg cseh nyelven. Ünnepi tanácsülések Hétfőn a Komárom megyei és a zalaegerszegi városi tanács köszöntötte ünnepi üléssel a tanácsok megalakulásának negyedszázados évfordulóját. A Komárom megyei tanács ünnepi ülésének a szónoka dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke volt. A Hazafias Népfront nevében pedig Havas Miklós megyei titkár méltatta az évforduló jelentőségét. Az ünnepségen részt vett Frantisek Samec, a délcseh területi nemzeti bizottság elnöke és dr. Juli Voboríl, a nemzeti bizottság titkára. A tanácsülés végén kitüntetéseket adtak át. Zalaegerszegen ezúttal adták át a díszpolgári címeket. A város díszpolgára lett Baráth Lajos nyugdíjas építőmunkás és Keresztury Dezső akadémikus, irodalomtörténész, a város szülötte. A díszes oklevelet és plakettet, a velejáró pecsétnyomót Kustos Lajos, a városi tanács elnöke adta át a kitüntetetteknek. Az évfordulóról hétfőn ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a Nagykunság több városában. Mezőtúron, a termelőszövetkezeti mozgalom egyik úttörő városában Móricz Béla, az MSZMP városi bizottságának első titkára méltatta az elmúlt negyedszázad fejlődését, a tanácsi munka eredményeit. Az ülésen emléklapot és ajándékot nyújtottak át Kalocsai Bélának, a város első tanácselnökének. A település fejlesztésében kitűnt állampolgárokat és kollektívákat jelvénnyel és plakettel tüntették ki. Az erősen iparosodó és a mezőgazdasági termelésben élenjáró Kisújszállás városi tanácsának ünnepi ülésén Barna Károly, a városi pártbizottság első titkára emlékezett meg a tanácshatalom negyedszázadáról. Az ülésen a nép bizalmát 25 éve megszakítás nélkül élvező tanácstagokat is kitüntettek. Külön elismerést kapott Kovács Lajosné nevelőszülő, aki négy évtizede vállalja az állami gondozott gyermekek életre, munkára nevelését. 5 Elkészült az ásotthalomi szegedi olajtávvezeték A szegedi szénhidrogén-termeléshez az összefüggő, nagy algyői medence mellett néhány kisebb olajmező is hozzájárul. Együttes termelésük a következő években eléri átlagosan a félmillió tonnát. Az olajat közúti tartálykocsikban szállítják a szegedi feldolgozó üzemekbe, illetve továbbítják onnan Százhalombattára. Az önköltséget rövidesen számottevően csökkenti, hogy a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat brigádjai befejezték az ásotthalom—szegedi olajtávvezeték építését.