Magyar Nemzet, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

Péntek, 1975. november 14., Magyar Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma Új módszereket a zöldfelület-gazdálkodásban! AZ OKTÓBER 5-i számban jelent meg Komor Vilma in­terjúja dr. Pongrácz Pállal, Budapest főépítészével. Ebben szó esett arról, hogy az egyre növekvő zöldfelületek létreho­zása, illetve fenntartásuk mi­lyen nagy anyagi áldozatokat jelent. E témához szeretnék most hozzászólni. Soha ennyi lakás és ennyi park nem épült hazánkban, mint a most befejezéshez kö­zeledő negyedik ötéves terv­ben. Valószínűleg a következő ötéves tervben is nagy mennyiségű lakás átadására kerül sor. Ezekhez meghatáro­zott mértékben újabb­­zöldfelü­let-fejlesztések csatlakoznak. Véleményem szerint — és ezt most, még a tervkészítés ide­jében meg kell mondanom — a zöldfelület-fejlesztés jelenlegi üteme és alkalmazott módsze­rei tarthatatlanok, mert túlzott mértékben terhelik népgazda­ságunkat s ezen belül a ta­nácsok költségvetését. A mun­kaerőhiány folytán gyakorlati­lag megvalósíthatatlan felada­tokat állítanak elénk is, akik felelősek vagyunk városaink zöldfelületeinek kulturált, szakszerű fenntartásáért. Nem félek azt sem kimondani, hogy a drága pénzen létesített par­kok jelenlegi formájukban még csak nem is célszerűek. VEGYÜK SORRA a bizonyí­tékokat. Jelenleg Budapesten évente 40—60 hektár új zöld­felület létesül, főleg új lakó­telepeken. Ez körülbelül annyi, mintha évente egy új Margit­szigettel gazdagodna főváro­sunk. Hol az a munkáskéz és eszköz, amellyel az ilyen roha­mos növekedés megvalósítható és főleg fenntartható? Elég megvizsgálni a statiszti­ka népmozgalmi adatait, amelyből megállapítható, hogy Budapesten és nagyobb vidé­ki városainkban erre a fel­adatra nehéz — csaknem lehe­tetlen­­— elegendő munkaerőt találni . ■ iídiiafk­fi Azt jelentené ez, hogy mi, akik hivatásunknál fogva har­­coltunk minden fáért és boko­rért, most megtagadnánk, amit eddig állítottunk, hogy a nagy­városi ember számára a zöld­felületek létfontosságúak? Szó sincs róla. Ma is valljuk, amit eddig erről mondottunk vagy írtunk, csupán eljutottunk oda, hogy a kérdést a népgazdaság iránti nagyobb felelősséggel közelítsük meg. Az eddig alkalmazott mód­szerek egyik fő hiányossága, hogy a zöldfelületeket a házak között helyeztük el egyre na­gyobb helyigénnyel lépve fel, mert nemcsak a pázsitnak és növényeknek, hanem a játszó­tereknek és autóparkolóhelyek­nek is állandóan növekszik a térigénye. Ilyen körülmények között a szemre szép — de biológiailag csekély értékű — pázsit, a gyerekek focipályái, a sport- és kocogópályák és autóparkolók a drága közmű­vesített területeken foglaltak és foglalnak el egyre több he­lyet. Nem nehéz belátni, hogy ez egyre költségesebbé teszi az új lakótelepek építését, mert egyre több olyan létesítmény jelenik meg, amely a drága közműhálózat fölött helyezke­dik el, holott nem törvény, hogy infrastruktúrával ellátott területen kell focizni, gépjár­­művel parkolni és a nagy élő­­munkaigénnyel arányban nem álló értékű gyepfelületet léte­síteni. AZ AUTÓK SZÁMA növek­szik, több autóparkoló kell, egyre többen kocognak és igé­nyelnek több és több sportpá­lyát és nehéz lenne ezekre a jogos igényekre nemet monda­ni. A megoldás a következő le­het: a házakat az építészetileg megengedhető benapozási ha­tárig sűríteni kell, még ha ezt kimondani eretnekségnek szá­mít is, mert csak­ így biztosít­ható az infrastruktúra költsé­geinek relatív csökkentése. Az olyannyira szükséges zöldfelületeket, nagyobb gye­rekek sportjászótereit, az autó­parkolókat, kocogópályákat a lakótelepek szélén kell elhe­lyezni, a nem közművesített termeteken. Ezeket a lakótelep szélen erdősávszerűen elhe­lyezkedő zöldfelületeket kül­terjesen kell kezelni, mert így létesítésük és fenntartásuk is egytized, egynyolcad része a jelenlegi belterjes zöldterüle­teknek, munkaigényük — és talán ez a legfontosabb — összehasonlíthatatlanul kisebb. Megtartandó lenne a házak kö­zötti kisebb területeken a kis­gyermekek játszótere és a pa­dok, asztalok az idősebb embe­rek számára. Még az is meg­fontolandó lenne, hogy a há­zak között megmaradó kis zöldfelületek gondozását a la­kás átvételekor kötendő szer­ződés alapján a lakók vállal­hatnák a kertészeti vállalatok szakfelügyelete mellett. Ottho­nosabb, emberközelibb lenne ezáltal a lakótelep. A lakótelep körüli erdősávok biológiai értéke sokszorosa lenne a­ jelenlegi belterjes parkterületeknek, mert a bioló­giai hatékonyság nem az el­avult négyzetméter dimenzió­tól függ, hanem a zöld lomb­­tömeg köbméterben kifejezett mennyiségétől. A lakótelep melletti erdősávban pedig megtalálható lenne a fű, a cserje és mindenekelőtt a fa, a maga felbecsülhetetlen hang- és porfogó, árnyékot adó, oxigént termelő és mikroklímát javító lombtömegével. Sokan szent borzadállyal fogadhatják a négyzetméter dimenzió elveté­sét, de ha valaki csak egy pil­lantást vet 5 négyzetméter gyepfelületre és egy másik . A MAGYAR NEMZET ha­sábjain október 17-én válaszolt az Országos Műemléki Fel­ügyelőség munkatársa a pécsi ókeresztény sírkamra gombá­sodásával kapcsolatban megje­lent (aug. 17., ill. szept. 7.) írá­sokra. Az OMF hangsúlyozza, hogy nem nézi tétlenül az évszáza­dok viszontagságaiból megma­radt műemlékek pusztulását, örvendetes dolog ez, amit sok műemlékünk felújított,­ kar­­bantartot­t állapota is bizonyít. Kár, hogy ebben az esetben a gombakár-megszüntetés ké­sedelmének okaként szakvéle­ményünkkel kapcsolatos véle­ményeltérésüket hozza fel a levélíró. A válasz egyes kijelentései valószínűleg téves információ­kon, illetve a szakvélemény felületes elolvasásán alapul­nak, hiszen az nem azokat és nem úgy tartalmazza, ahogyan az az október 17-i írásból kitű­nik. Bár e lap nem szakmai fo­lyóirat — de mivel az OMF szakmai indokokat említ —, a félreértések elkerülése érdeké­ben válaszolni kívánok. A laboratóriumi tenyésztéses vizsgálatok több hetet igénylő, nem gyorsítható folyamatok. Hogy ne veszítsük el a helyszí­ni vizsgálat (1974. szept eleje) és a szakvélemény átadása (melynek telyes dátuma nem október vége, hanem október 17.-e) közötti időt sem, ezért már a szeptemberi helyszínelé­sen közöltük az azonnal elvég­zendő teendőket, ami a levél tanúsága szerint meg is történt Ezek között volt a hypós fer­tőtlenítés is. Köztudomásúlag a hypo klórtartalma minden ala­csonyabb rendű élőlényt el­pusztít, de az is köztudott, hogy hatása legfeljebb csak órákig tart Bármely célú hi­giénés felhasználásánál (egész­ségügy, élelmezés, háztartások stb.) ennek tudatában alkal­mazzák. Célja itt is csak egy azonnali gyorsfertőtlenítés volt csupán, a gombás, kb. 1 m2 te­rületre korlátozva, melyet kö­vetnie kellett volna a tartós védelem kialakítását célzó, szakvéleményben megadott ke­zelésnek. AZ OMF SZAKEMBEREI fenntartásokkal éltek az FTI- szakvéleményben foglalt spe­ciális kezeléssel szemben, s ezért nem léptek tovább. Az írás szerint arra az álláspontra helyezkedtek, hogy 1975. augusztus végéig figyelemmel kísérik, hogy az egyszerű hy­pós lemosás vajon megszünte­ti-e a gombatelepet. Természe­tesen nem szüntethette meg, ez részemre is nem várt, rendkí­vüli újdonságot jelentett volna. Az OMF-válaszból is kiderül, hogy egyéb kezelés tehát nem történt, így az eredménytelen­négyzetméter területre, ame­lyen néhány cserje, vagy egy fa található, akkor könnyen beláthatja, hogy a négyzetmé­ter nem mindenható mérték­­egység. Egyetlen mondat kité­rőként megjegyzem, hogy a zöldség-, gyümölcs- és szőlő­­termesztők — akik előtt már 5—6 milliárd földlakó táplálá­sának nem túl távoli perspektí­vája lebeg — szintén kitűzték a termesztésben a több eme­letes termőmagasság kifejlesz­tését. SZÓLNUNK KELL MÉG ar­­ról az építészeti elvről, hogy mennyi lehet a hektáronkénti laksűrűség. Először is a hektá­ronkénti lakásszám megállapí­tásánál a lakótelep melletti zöldövezetet is figyelembe kell venni, hiszen az növényzeté­vel, sportpályáival szerves ré­sze a lakótelepnek. Másrészt a mezőgazdasági termőterület védelme felveti azt a kérdést is, vajon szentírásnak kell-e tekinteni a hektáronkénti la­kásszámról vallott mai néze­teinket? Végtére is a területtel gazdálkodni kell, mert nem­csak lakást kell termelni, ha­nem élelmiszert is. Ezek után — egyéni vélemé­nyem szerint — csak az marad hátra, hogy egy új ötéves terv küszöbén végezzük el a zöld­felület-gazdálkodás terén oly szükséges átértékelést, mert szakmánk becsülete megkíván­ja, hogy ne csak kérjünk, ha­nem a magunk területén taka­rékos gazdálkodással segítsük az új lakásprogram megvalósí­tását. Dr. Radó Dezső­ ségre való hivatkozás a válasz­ban nem helyénvaló. Fenntartásaik okául megem­lítik, hogy leírásunkban nem szerepelt a falazat fogáinak ki­tisztítása, a falazat kiégetése. Itt néhány szempontra kívá­nom felhívni a figyelmet. A sírkamra előterének falán va­kolat nincsen — így nincs mit leverni —, még a hír szerint most elkezdett munkáknál sem.­Ha pedig pL egy gomba a fal’ teljes Vastagságában je­len vann, gyakorlatilag közöm­bös, hogy szakaszonként (tég­lamérettől függően) 1—2 cm mélységig fugázva van-e a fal. Az összefüggő hatásos védő­szerréteg kialakítása a fontos. Az égetéses falkezelést a régi szakkönyvek tényleg javasol­ták. A forrasztólámpás lángo­lás azonban csak néhány mm mélységig pusztítja el a gom­bát, mert a tégla vagy kő rossz hővezető. (Gondoljunk arra, hogy a cserépkályha 2—3 cm vastag csempeanyaga erős tűz­nél is milyen lassan melegszik át). A sírkamra klimatikus meg­javításának mikéntje nem volt feladatunk, ez műszaki-terve­zési kérdés; az OMF-megbízás gombaszakértői vizsgálatra, ja­vaslattételre szólt, és azt is ad­tuk. A levél szerint az OMF falkép-restaurátorai a pen­­taklór-fenol­átrium alkalma­zását csak végső esetben tar­tották jónak. Ezzel kapcsolat­ban megjegyezzük, hogy nem ezt a szert javasoltuk, mert ez vízben oldódó, így rövid idő alatt távozott volna a csepegő falról. Mi a vízben oldhatatlan pentaklór-fenol használatát ajánlottuk. E semleges kémha­tású és nem is párolgó vegy­szer falképszínekre gyakorolt hatását valóban nem elemezte a szakvélemény. Világosan és szó szerint olvasható azonban benne az, hogy csak a freskó­val nem díszített falazatot kell kezelni, „a festett falfelülethez anyag ne jusson”. A gomba u. i. a sírkamra előterében a fres­kótól távol volt és közvetlen falösszeköttetés sem áll fenn a freskófal és a fertőzött fal kö­zött, így a szárazabb falazaton levő festmény gombaölő-szer­­rel való kezelése nem is indo­kolt. Befejezésül annyit szeretnék még hozzátenni az eddigiekhez, hogy csupán Szarka Imre tollá­ból értesültünk arról, hogy problémáik voltak, mert válla­latunkat sem észrevétellel, sem művezetési, ill. helyszíni kivi­telezési tanácsadási kéréssel az üggyel kapcsolatban az Or­szágos Műemléki Felügyelőség nem kereste meg , amire ter­mészetesen bármikor készen állunk. Tóth Ernő, a Földmérő és Talaj vizsgái. Vállalat faanyagvédelmi szakosztályának vezetője A pécsi sírkamráról S­PORT Csak kilenc úszó az olimpiai keretben Magas követelmények a versenyzőkkel szemben Alighogy hivatalba lépett Széchy Tamás, a KSI világhírű edzője, az új úszószövetségi kapitány, a tőle megszokott in­tenzitással látott munkájához. Már kijelölte az olimpiai kere­tet. Mindössze hét férfi és két­ nő versenyző szerepel a legjob­bak között: Hargitay András (1956-ban született), Verrasztó Zoltán (1956), Rudolf Róbert (1957), Sós Csaba (1957), Nagy Sándor (1960), Tóth Csaba (1957), Koczka István (1958), Kaczander Ágnes (1953), Ver­rasztó Gabriella (1961), Nagy (Gyulai SE) és Kaczander (Bp. Spartacus) kivételével vala­mennyien a KSI neveltjei, de Nagy is Széchy irányítása alatt gyakorol. Az olimpiai keret mellett ki­alakul egy 22 fős válogatott ke­ret is. Tagjainak lehetőségük van, hogy kijussanak Mont­­realba, ha 1976. május 15-ig el­érik a kitűzött szinteket. Széchy magas szinteket álla­pított m©g, igen igényes a versenyzőivel szemben. A montreali kiküldetéshez el kell érni az 1975. évi világranglista hetedik helyezettjének az idő­eredményét. Azoknak, akiket elsősorban az 1980-as olimpiá­ra vesznek számba, elegendő a kilencedik helyezett teljesítmé­nye. — Szigorúak a normák, de minden tekintetben egyetértet­tünk a kapitány elképzelései­vel — mondta Grónai Alfonz, a Magyar Úsző Szövetség főtit­kára. — A szintek magasabbak, mint amilyeneket a Nemzetkö­zi Úsző Szövetség előírt azok­nak az országoknak, amelyek számonként két vagy három versenyzőt szándékoznak indí­tani. A nemzetközi szövetség által előírt szintidőket 1975. ja­nuár 1. és 1976. július 1. között kell teljesíteni, mi viszont igé­nyesebben az idei világranglis­tát vesszük alapul. Jónyerék nagyon hiányoztak Nem volt esélye a magyar asztalitenisz-válogatottnak a franciák elleni szegedi Európa Liga mérkőzésen, hiszen két­­két világ- és Európa-bajnokát nélkülözte a csapat. Gyakorla­tilag a tartalékok jutottak­ szó­hoz, az 1:6-os vereség mégis túlságosan súlyosnak tűnik. — Pótolhatatlanok a bajno­kok, s nincs ma a világon egyet­len ország, amely legjobbjai nélkül jelentősebb eredményt érne el — mondta a vereségről Berczik Zoltán, a válogatott ve­zető­edzője. — Jónyer, Gergely, Magos és Kisházi külön-külön is hiányzott volna együtte­sünkből, hát még így együtt... Berezik elismeri, hogy a franciák jobbak voltak, s véle­ménye szerint legfeljebb szoro­sabb lehetett volna a küzde­lem, legjobb esetben 4:3 ará­nyú a vereség. Hogy ez miért nem így sikerült, erről így vé­lekedett: — Elsősorban Tímártól vár­tam sokkal többet. Mind az egyéni, mind a párosban elma­radt attól a játéktól, amire ké­pes lehetne. Sajnos, nem az el­ső eset, hogy nem tudja a ma­ximumot nyújtani. Asztalosnak egy győzelemnél nem volt többre esélye, Szabó Gabriella mindkét játszmában vezetett ugyan Bergeret ellen, de a haj­rában a nagyobb tapasztalat döntött. A két párosban nem sok jóra számíthattunk, az egész estén főszereplő Secretin ma­gával ragadta társait. Jellemző a képességeire, hogy a négy mérkőzésen egyetlen játszmát sem vesztett­ ,­­ Szegeden csütörtökön már a ma kezdődő magyar nemzetközi bajnokság került előtérbe. Ezen 15 ország asztaliteniszezői in­dulnak. Ma a csapatversennyel indul a bajnokság, majd követ­keznek az egyéni, versenyek, világ- és Európa-bajnokok részvételével­.­­' Hozzászólás A Magyar Nemzet egyik ok­tóberi cikke felvetette az olim­piai művészeti versenyek újjá­élesztésének gondolatát. A montreali játékok közeledtével bizonyára érdeklődésre tarthat számot, vajon a szellemi olim­pia annak idején miért is ke­rült műsorra és mivel indokol­ták megszüntetését Pierre de Coubertin, az új­kori játékok alapítója a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság pá­rizsi kongresszusán. 1906-ban indítványozta, hogy öt kategó­riában (irodalom, szobrászat, festészet építészet és zene) ír­ják k­i az olimpia művészeti versenyeit. Elsőként 1912-ben, Stockholmban rendezték meg a szellemi olimpiát Amszterdamban 1928-ban az olimpia művészeti versenyén magyar siker született Dr. Me­ző Ferenc „Az olympiai játé­kok története" című művével szellemi bajnok lett Nemzet­közileg ismert és elismert olimpiatörténészünk 1948-tól a NOB tagjaként is határozot­tan ellenezte a művészeti ver­senyek megszüntetését később pedig a legtöbbet fáradozott felújításukért. Az 1912—1948 közötti olim­piai játékokkal egyidejűen megrendezett művészeti verse­nyek legjobbjainak nevét a bajnok atlétákéval együtt őrzi a sporttörténelem. A tiszta amatőrség „védelmezői” közül többen azt hangoztatták, hogy az írók és a képzőművészek „profik”, vagy az olimpiai aranyérem birtokában azzá lesznek. Mások a művészeti versenyek színvonalát kifogá­solták. Az 1932-es Los Ange­­les-i olimpia után például azt, hogy az eredeti nyelven bekül­dött műveket a rendezők által választott zsűri tagjai el sem ol­vasták, de az angol és francia nyelvű kivonatok sem tették lehetővé számukra a művek igazságos elbírálását. Ilyenkép­pen nem a legjobb művek al­kotóinak ítélték oda az olim­piai aranyérmeket. Az 1936-os berlini olimpián a zsűri a ki­osztott 9 aranyérem közül 5-öt németeknek juttatott. Amikor az olimpiai mozga­lom vezető testülete az 1949- ben Rómában tartott ülésén tárgyalta a művészeti verse­nyek ügyét, azzal érveltek­, hogy az olimpiai játékok mére­teinek gyors növekedése követ­keztében a NOB-ra és a rende­zőkre egyre k­evehezőbb fel­adatok hárulnak, emiatt a szel­lemi versenyekre kevesebb gondot tudnak fordítani. 1952 óta az olimpiai játékok színhelyén kiállításokat ren­deznek, ezeken mutatják be a sporttal kapcsolatos művészeti alkotásokat, melyek száma azonban egyre csökken. E so­rok írója az ősi Olympiában 1967-ben tartott előadásán ép­pen azt hangsúlyozta, hogy ko­runk olimpiai mozgalma igény­li a sport szépségének és er­kölcsi erejének sok és sokféle ábrázolását. Az pedig, hogy a szellemi és művészeti élet ki­válóságai gyakrabban válasz­szák témáikat a testi kultúra köréből, csak rendszeres pályá­zatok útján érhető el. A meg­oldás is kézenfekvőnek tűnik. A Nemzetközi Olimpiai Aka­démia 1961-ben tudományos és kulturális központként kezdte meg munkáját Olympiában. A NOB kulturális téren tesz leg­többet, az évenként rendszere­sen tartott előadás-sorozataival jelentősen hozzájárul az olim­piai eszme megerősítéséhez, ápolásához. Tudományos te­kintélyét azzal lehetne emelni, ha a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság felújítaná és a NOB gondozására bízná a szellemi olimpiát. Itt az irodalmi és a művészeti élet kiválóságaiból létrehozott állandó nemzetközi bizottság bírálhatná el a be­küldött pályaműveket. A győz­teseket és helyezetteket akár a firenzei Giuseppe Cassioli mű­vészi érmével jutalmazhatnák azzal az eltéréssel, hogy az érem felirata — „Olympia” — állandó maradna és csupán az évszám változna rajta, D­e az is elképzelhető, hogy a győztesek arról az olajfáról kapnának egy ágat, amely az ősi Olym­piában levő Zeusz-templom romjai mellett éppen most cse­peredik. Dr. Keresztényi József A szellemi olimpia Csont István első lett Paidban Csőm István nyerte Pillában a férfi sakkvilágbaj­nok-jelöltek zóna­versenyét, miután az utolsó fordu­lóben döntetlenül mérkőzött a nyugatnémet Bomgaesser ellen. Csőm ezzel továbbjutott a zónakö­zi döntőbe. Hazai világossal fél pontot szerzett a jugoszláv Buldca ellen. A verseny végeredménye: 1. Csőm István 8,5 pont, 2—3. Anders­­son (svéd) és Padevski (bolgár) 9—9 pont... Hazai 7,5 ponttal a 7—9. helyen végzett. Ribli Zoltán után tehát Csőm István is tovább­jutott. A bulgáriai Vracában folyó zó­naversenyen így áll az élcsoport az utolsó forduló előtt: Sigurjonsson, Gheorghiu, Matanovics 9—9 pont, Ermenkov, Sax 8,5—8,5 pont. A két továbbjutó közülük kerül ki. Sax Gyulának, minimálisak az esélyei, mert az utolsó fordulóban sötéttel le kellene győznie Gheorghiut és a másik három versenyző közül ket­tőnek ki kellene kapnia. 9 SPORTNAPLÓ Bagdadban megnyílt a „Sport a Magyar Népköztársaságban” című kiállítás. Az ünnepségen részt vett az Irakba utazott magyar delegáció dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke vezetésével, valamint Naim Haddad, az ifjúsági ügyekkel foglalkozó iraki miniszter. A kiállí­tás vendégkönyvébe Haddad mi­niszter a következőket írta: „Ez a kiállítás a két ország közötti igazi barátság szálait erősíti, fűzi szoro­sabbra és tanúskodik arról az óhaj­ról, hogy a felek továbbfejlesszék kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataikat.” Magyarország női kézilabda-válo­gatottja csütörtökön elutazott az NSZK-ba, ahol kétszer méri össze tudását a vendéglátók válogatottjá­val. Török Bódog vezetőedző köz­vetve lemérheti a rosztovi VB se­lejtezőben levő ellenfelek — Jugo­szlávia, és Dánia — erőviszonyait, hiszen a nyugatnémetek Koppen­hágában néhány nappal ezelőtt mindkét együttessel játszottak. Oscar Bonavena, argentin hiva­tásos nehézsúlyú ökölvívó bejelen­tette, hogy mérkőzésajánlatot ka­pott a súlycsoport világbajnokától, Muhammad Alitól. A tervek szerint az összecsapásra Közép-Amerika valamelyik államában kerül sor, mégpedig 120 napon belül. Az ar­gentin nehézsúlyú egyébként 1970- ben már találkozott Alival, s akkor élete első kiütéses vereségét szen­vedte el, 1968-ban viszont pontozás­sal bizonyult jobbnak Joe Frazier­­nél. Odesszában megkezdődött a ha­gyományos szovjet—jugoszláv sakkcsapat-találkozó, amelyet most tizennyolcadszor rendeznek meg.­Az első forduló után a Szov­jetunió 5 :1-re vezet. Labdarúgó­­olimpiai selejtező­m­­érkőzésen ezer néző előtt Fran­ciaország 0:1-es félidő után 3:2 arányban győzött Hollandia ellen. Naponta több mint 500 millió né­ző tekintheti meg fekete-fehér és színes egyenes közvetítésben, vala­mint felvételekről a jövő évi inns­brucki téli olimpiai játékokat. Az osztrák rádió és televízió 950 mun­katársa biztosítja majd a közvetítés sikerét. Külföldről mintegy 500 té­vékommentátor és 250 rádióripor­­ter ad tájékoztatást. A New York-i Madison Square Gardenben magyar idő szerint, szombat virradóra az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió amatőr ökölvívói találkoznak egymással, de a szokásostól eltérően ezúttal csak nehézsúlyban csapnak össze az ellenfelek. New York után az amerikai és a szovjet ökölvívók november 19-én Cincinnatiban, no­vember 23-án pedig Las Vegasban lépnek ismét szorítóba. Víziparádét rendez a művészeti szakszervezetek szövetségének tö­megsport bizottsága szombaton a margitszigeti sportuszodában 15.30 órától. A szórakoztató programban lesz úszóverseny, vízilabda-bemuta­tó, és „kacsafogó verseny” is. A csaknem háromórás műsorban az úszómester szerepét Alfonso tölti be, segédje Szuhay Balázs. A belé­pés díjtalan. A Lisszabonban 1 :1-re végződött Portugália—Csehszlovákia labdarú­gó-mérkőzés után az EB-selejtezők első csoportjában nyílt maradt a helyzet. Anglia és Csehszlovákia eddig 5—5 mérkőzést vívott, és 7—7 pontot szerzett. Portugáliának 4 meccsből 4 pontja van. Következik: Portugália—Anglia, Ciprus—Cseh­szlovákia és Portugália—Ciprus. Amennyiben az angolok november 19-én nyernek Lisszabonban, akkor köztük és Csehszlovákia között fel­tételezhetően a gólkülönbség dönt. Ha a portugálok nyernek, minden jel szerint ők az elsők, egy dön­tetlen pedig Csehszlovákiát segíte­né az élre. A 21 éven aluli labdarúgókból kialakított magyar válogatott csa­pat Trrgoviste-ben 0:0-ás döntetlent ért el a román fiatalokkal szem­ben. Szabolcs-Szatmár megye jövőre 10 nemzetközi versenynek lesz a színhelye. Nyíregyházán kerül sor a többi között a magyar Labdarúgó­utánpótlás válogatott mérkőzésére, amelynek tétje az Európa-bajnoki négyes döntőbe jutás. A női röp­labda IVB-t szintén Nyíregyházán bonyolítják le, 9 ország ifjúsági vá­logatottjának részvételével. A Szovjetunió jégkorong-váloga­tottja Prágában másodszor is le­győzte Csehszlovákia együttesét. A keddi 5:3 után csütörtökön 4:1 volt az eredmény. A wimbledoni teniszbajnok ame­rikai Ashe a londoni fedettpályás versenyen 5:4, 6:2 arányban kika­pott honfitársától, Dibbstől. Az an­gol Mottram 6:1, 6:0-ra verte a csehszlovák Kodest. A svéd Torstenson bejelentette, hogy nem újítja meg szerződését a Bayern München labdarúgócsapatá­nál és minden jel szerint Svájcba távozik. Könnyen lehet, hogy Torstenson Zürichbe kerül, ahon­nan a müncheniek el akarják vinni a Budapesten is látott Botteront.

Next