Magyar Nemzet, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
Péntek, 1975. november 14., Magyar Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma Új módszereket a zöldfelület-gazdálkodásban! AZ OKTÓBER 5-i számban jelent meg Komor Vilma interjúja dr. Pongrácz Pállal, Budapest főépítészével. Ebben szó esett arról, hogy az egyre növekvő zöldfelületek létrehozása, illetve fenntartásuk milyen nagy anyagi áldozatokat jelent. E témához szeretnék most hozzászólni. Soha ennyi lakás és ennyi park nem épült hazánkban, mint a most befejezéshez közeledő negyedik ötéves tervben. Valószínűleg a következő ötéves tervben is nagy mennyiségű lakás átadására kerül sor. Ezekhez meghatározott mértékben újabbzöldfelület-fejlesztések csatlakoznak. Véleményem szerint — és ezt most, még a tervkészítés idejében meg kell mondanom — a zöldfelület-fejlesztés jelenlegi üteme és alkalmazott módszerei tarthatatlanok, mert túlzott mértékben terhelik népgazdaságunkat s ezen belül a tanácsok költségvetését. A munkaerőhiány folytán gyakorlatilag megvalósíthatatlan feladatokat állítanak elénk is, akik felelősek vagyunk városaink zöldfelületeinek kulturált, szakszerű fenntartásáért. Nem félek azt sem kimondani, hogy a drága pénzen létesített parkok jelenlegi formájukban még csak nem is célszerűek. VEGYÜK SORRA a bizonyítékokat. Jelenleg Budapesten évente 40—60 hektár új zöldfelület létesül, főleg új lakótelepeken. Ez körülbelül annyi, mintha évente egy új Margitszigettel gazdagodna fővárosunk. Hol az a munkáskéz és eszköz, amellyel az ilyen rohamos növekedés megvalósítható és főleg fenntartható? Elég megvizsgálni a statisztika népmozgalmi adatait, amelyből megállapítható, hogy Budapesten és nagyobb vidéki városainkban erre a feladatra nehéz — csaknem lehetetlen— elegendő munkaerőt találni . ■ iídiiafkfi Azt jelentené ez, hogy mi, akik hivatásunknál fogva harcoltunk minden fáért és bokorért, most megtagadnánk, amit eddig állítottunk, hogy a nagyvárosi ember számára a zöldfelületek létfontosságúak? Szó sincs róla. Ma is valljuk, amit eddig erről mondottunk vagy írtunk, csupán eljutottunk oda, hogy a kérdést a népgazdaság iránti nagyobb felelősséggel közelítsük meg. Az eddig alkalmazott módszerek egyik fő hiányossága, hogy a zöldfelületeket a házak között helyeztük el egyre nagyobb helyigénnyel lépve fel, mert nemcsak a pázsitnak és növényeknek, hanem a játszótereknek és autóparkolóhelyeknek is állandóan növekszik a térigénye. Ilyen körülmények között a szemre szép — de biológiailag csekély értékű — pázsit, a gyerekek focipályái, a sport- és kocogópályák és autóparkolók a drága közművesített területeken foglaltak és foglalnak el egyre több helyet. Nem nehéz belátni, hogy ez egyre költségesebbé teszi az új lakótelepek építését, mert egyre több olyan létesítmény jelenik meg, amely a drága közműhálózat fölött helyezkedik el, holott nem törvény, hogy infrastruktúrával ellátott területen kell focizni, gépjárművel parkolni és a nagy élőmunkaigénnyel arányban nem álló értékű gyepfelületet létesíteni. AZ AUTÓK SZÁMA növekszik, több autóparkoló kell, egyre többen kocognak és igényelnek több és több sportpályát és nehéz lenne ezekre a jogos igényekre nemet mondani. A megoldás a következő lehet: a házakat az építészetileg megengedhető benapozási határig sűríteni kell, még ha ezt kimondani eretnekségnek számít is, mert csak így biztosítható az infrastruktúra költségeinek relatív csökkentése. Az olyannyira szükséges zöldfelületeket, nagyobb gyerekek sportjászótereit, az autóparkolókat, kocogópályákat a lakótelepek szélén kell elhelyezni, a nem közművesített termeteken. Ezeket a lakótelep szélen erdősávszerűen elhelyezkedő zöldfelületeket külterjesen kell kezelni, mert így létesítésük és fenntartásuk is egytized, egynyolcad része a jelenlegi belterjes zöldterületeknek, munkaigényük — és talán ez a legfontosabb — összehasonlíthatatlanul kisebb. Megtartandó lenne a házak közötti kisebb területeken a kisgyermekek játszótere és a padok, asztalok az idősebb emberek számára. Még az is megfontolandó lenne, hogy a házak között megmaradó kis zöldfelületek gondozását a lakás átvételekor kötendő szerződés alapján a lakók vállalhatnák a kertészeti vállalatok szakfelügyelete mellett. Otthonosabb, emberközelibb lenne ezáltal a lakótelep. A lakótelep körüli erdősávok biológiai értéke sokszorosa lenne a jelenlegi belterjes parkterületeknek, mert a biológiai hatékonyság nem az elavult négyzetméter dimenziótól függ, hanem a zöld lombtömeg köbméterben kifejezett mennyiségétől. A lakótelep melletti erdősávban pedig megtalálható lenne a fű, a cserje és mindenekelőtt a fa, a maga felbecsülhetetlen hang- és porfogó, árnyékot adó, oxigént termelő és mikroklímát javító lombtömegével. Sokan szent borzadállyal fogadhatják a négyzetméter dimenzió elvetését, de ha valaki csak egy pillantást vet 5 négyzetméter gyepfelületre és egy másik . A MAGYAR NEMZET hasábjain október 17-én válaszolt az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa a pécsi ókeresztény sírkamra gombásodásával kapcsolatban megjelent (aug. 17., ill. szept. 7.) írásokra. Az OMF hangsúlyozza, hogy nem nézi tétlenül az évszázadok viszontagságaiból megmaradt műemlékek pusztulását, örvendetes dolog ez, amit sok műemlékünk felújított, karbantartott állapota is bizonyít. Kár, hogy ebben az esetben a gombakár-megszüntetés késedelmének okaként szakvéleményünkkel kapcsolatos véleményeltérésüket hozza fel a levélíró. A válasz egyes kijelentései valószínűleg téves információkon, illetve a szakvélemény felületes elolvasásán alapulnak, hiszen az nem azokat és nem úgy tartalmazza, ahogyan az az október 17-i írásból kitűnik. Bár e lap nem szakmai folyóirat — de mivel az OMF szakmai indokokat említ —, a félreértések elkerülése érdekében válaszolni kívánok. A laboratóriumi tenyésztéses vizsgálatok több hetet igénylő, nem gyorsítható folyamatok. Hogy ne veszítsük el a helyszíni vizsgálat (1974. szept eleje) és a szakvélemény átadása (melynek telyes dátuma nem október vége, hanem október 17.-e) közötti időt sem, ezért már a szeptemberi helyszínelésen közöltük az azonnal elvégzendő teendőket, ami a levél tanúsága szerint meg is történt Ezek között volt a hypós fertőtlenítés is. Köztudomásúlag a hypo klórtartalma minden alacsonyabb rendű élőlényt elpusztít, de az is köztudott, hogy hatása legfeljebb csak órákig tart Bármely célú higiénés felhasználásánál (egészségügy, élelmezés, háztartások stb.) ennek tudatában alkalmazzák. Célja itt is csak egy azonnali gyorsfertőtlenítés volt csupán, a gombás, kb. 1 m2 területre korlátozva, melyet követnie kellett volna a tartós védelem kialakítását célzó, szakvéleményben megadott kezelésnek. AZ OMF SZAKEMBEREI fenntartásokkal éltek az FTI- szakvéleményben foglalt speciális kezeléssel szemben, s ezért nem léptek tovább. Az írás szerint arra az álláspontra helyezkedtek, hogy 1975. augusztus végéig figyelemmel kísérik, hogy az egyszerű hypós lemosás vajon megszünteti-e a gombatelepet. Természetesen nem szüntethette meg, ez részemre is nem várt, rendkívüli újdonságot jelentett volna. Az OMF-válaszból is kiderül, hogy egyéb kezelés tehát nem történt, így az eredménytelennégyzetméter területre, amelyen néhány cserje, vagy egy fa található, akkor könnyen beláthatja, hogy a négyzetméter nem mindenható mértékegység. Egyetlen mondat kitérőként megjegyzem, hogy a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztők — akik előtt már 5—6 milliárd földlakó táplálásának nem túl távoli perspektívája lebeg — szintén kitűzték a termesztésben a több emeletes termőmagasság kifejlesztését. SZÓLNUNK KELL MÉG arról az építészeti elvről, hogy mennyi lehet a hektáronkénti laksűrűség. Először is a hektáronkénti lakásszám megállapításánál a lakótelep melletti zöldövezetet is figyelembe kell venni, hiszen az növényzetével, sportpályáival szerves része a lakótelepnek. Másrészt a mezőgazdasági termőterület védelme felveti azt a kérdést is, vajon szentírásnak kell-e tekinteni a hektáronkénti lakásszámról vallott mai nézeteinket? Végtére is a területtel gazdálkodni kell, mert nemcsak lakást kell termelni, hanem élelmiszert is. Ezek után — egyéni véleményem szerint — csak az marad hátra, hogy egy új ötéves terv küszöbén végezzük el a zöldfelület-gazdálkodás terén oly szükséges átértékelést, mert szakmánk becsülete megkívánja, hogy ne csak kérjünk, hanem a magunk területén takarékos gazdálkodással segítsük az új lakásprogram megvalósítását. Dr. Radó Dezső ségre való hivatkozás a válaszban nem helyénvaló. Fenntartásaik okául megemlítik, hogy leírásunkban nem szerepelt a falazat fogáinak kitisztítása, a falazat kiégetése. Itt néhány szempontra kívánom felhívni a figyelmet. A sírkamra előterének falán vakolat nincsen — így nincs mit leverni —, még a hír szerint most elkezdett munkáknál sem.Ha pedig pL egy gomba a fal’ teljes Vastagságában jelen vann, gyakorlatilag közömbös, hogy szakaszonként (téglamérettől függően) 1—2 cm mélységig fugázva van-e a fal. Az összefüggő hatásos védőszerréteg kialakítása a fontos. Az égetéses falkezelést a régi szakkönyvek tényleg javasolták. A forrasztólámpás lángolás azonban csak néhány mm mélységig pusztítja el a gombát, mert a tégla vagy kő rossz hővezető. (Gondoljunk arra, hogy a cserépkályha 2—3 cm vastag csempeanyaga erős tűznél is milyen lassan melegszik át). A sírkamra klimatikus megjavításának mikéntje nem volt feladatunk, ez műszaki-tervezési kérdés; az OMF-megbízás gombaszakértői vizsgálatra, javaslattételre szólt, és azt is adtuk. A levél szerint az OMF falkép-restaurátorai a pentaklór-fenolátrium alkalmazását csak végső esetben tartották jónak. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy nem ezt a szert javasoltuk, mert ez vízben oldódó, így rövid idő alatt távozott volna a csepegő falról. Mi a vízben oldhatatlan pentaklór-fenol használatát ajánlottuk. E semleges kémhatású és nem is párolgó vegyszer falképszínekre gyakorolt hatását valóban nem elemezte a szakvélemény. Világosan és szó szerint olvasható azonban benne az, hogy csak a freskóval nem díszített falazatot kell kezelni, „a festett falfelülethez anyag ne jusson”. A gomba u. i. a sírkamra előterében a freskótól távol volt és közvetlen falösszeköttetés sem áll fenn a freskófal és a fertőzött fal között, így a szárazabb falazaton levő festmény gombaölő-szerrel való kezelése nem is indokolt. Befejezésül annyit szeretnék még hozzátenni az eddigiekhez, hogy csupán Szarka Imre tollából értesültünk arról, hogy problémáik voltak, mert vállalatunkat sem észrevétellel, sem művezetési, ill. helyszíni kivitelezési tanácsadási kéréssel az üggyel kapcsolatban az Országos Műemléki Felügyelőség nem kereste meg , amire természetesen bármikor készen állunk. Tóth Ernő, a Földmérő és Talaj vizsgái. Vállalat faanyagvédelmi szakosztályának vezetője A pécsi sírkamráról SPORT Csak kilenc úszó az olimpiai keretben Magas követelmények a versenyzőkkel szemben Alighogy hivatalba lépett Széchy Tamás, a KSI világhírű edzője, az új úszószövetségi kapitány, a tőle megszokott intenzitással látott munkájához. Már kijelölte az olimpiai keretet. Mindössze hét férfi és két nő versenyző szerepel a legjobbak között: Hargitay András (1956-ban született), Verrasztó Zoltán (1956), Rudolf Róbert (1957), Sós Csaba (1957), Nagy Sándor (1960), Tóth Csaba (1957), Koczka István (1958), Kaczander Ágnes (1953), Verrasztó Gabriella (1961), Nagy (Gyulai SE) és Kaczander (Bp. Spartacus) kivételével valamennyien a KSI neveltjei, de Nagy is Széchy irányítása alatt gyakorol. Az olimpiai keret mellett kialakul egy 22 fős válogatott keret is. Tagjainak lehetőségük van, hogy kijussanak Montrealba, ha 1976. május 15-ig elérik a kitűzött szinteket. Széchy magas szinteket állapított m©g, igen igényes a versenyzőivel szemben. A montreali kiküldetéshez el kell érni az 1975. évi világranglista hetedik helyezettjének az időeredményét. Azoknak, akiket elsősorban az 1980-as olimpiára vesznek számba, elegendő a kilencedik helyezett teljesítménye. — Szigorúak a normák, de minden tekintetben egyetértettünk a kapitány elképzeléseivel — mondta Grónai Alfonz, a Magyar Úsző Szövetség főtitkára. — A szintek magasabbak, mint amilyeneket a Nemzetközi Úsző Szövetség előírt azoknak az országoknak, amelyek számonként két vagy három versenyzőt szándékoznak indítani. A nemzetközi szövetség által előírt szintidőket 1975. január 1. és 1976. július 1. között kell teljesíteni, mi viszont igényesebben az idei világranglistát vesszük alapul. Jónyerék nagyon hiányoztak Nem volt esélye a magyar asztalitenisz-válogatottnak a franciák elleni szegedi Európa Liga mérkőzésen, hiszen kétkét világ- és Európa-bajnokát nélkülözte a csapat. Gyakorlatilag a tartalékok jutottak szóhoz, az 1:6-os vereség mégis túlságosan súlyosnak tűnik. — Pótolhatatlanok a bajnokok, s nincs ma a világon egyetlen ország, amely legjobbjai nélkül jelentősebb eredményt érne el — mondta a vereségről Berczik Zoltán, a válogatott vezetőedzője. — Jónyer, Gergely, Magos és Kisházi külön-külön is hiányzott volna együttesünkből, hát még így együtt... Berezik elismeri, hogy a franciák jobbak voltak, s véleménye szerint legfeljebb szorosabb lehetett volna a küzdelem, legjobb esetben 4:3 arányú a vereség. Hogy ez miért nem így sikerült, erről így vélekedett: — Elsősorban Tímártól vártam sokkal többet. Mind az egyéni, mind a párosban elmaradt attól a játéktól, amire képes lehetne. Sajnos, nem az első eset, hogy nem tudja a maximumot nyújtani. Asztalosnak egy győzelemnél nem volt többre esélye, Szabó Gabriella mindkét játszmában vezetett ugyan Bergeret ellen, de a hajrában a nagyobb tapasztalat döntött. A két párosban nem sok jóra számíthattunk, az egész estén főszereplő Secretin magával ragadta társait. Jellemző a képességeire, hogy a négy mérkőzésen egyetlen játszmát sem vesztett , Szegeden csütörtökön már a ma kezdődő magyar nemzetközi bajnokság került előtérbe. Ezen 15 ország asztaliteniszezői indulnak. Ma a csapatversennyel indul a bajnokság, majd következnek az egyéni, versenyek, világ- és Európa-bajnokok részvételével.' Hozzászólás A Magyar Nemzet egyik októberi cikke felvetette az olimpiai művészeti versenyek újjáélesztésének gondolatát. A montreali játékok közeledtével bizonyára érdeklődésre tarthat számot, vajon a szellemi olimpia annak idején miért is került műsorra és mivel indokolták megszüntetését Pierre de Coubertin, az újkori játékok alapítója a Nemzetközi Olimpiai Bizottság párizsi kongresszusán. 1906-ban indítványozta, hogy öt kategóriában (irodalom, szobrászat, festészet építészet és zene) írják ki az olimpia művészeti versenyeit. Elsőként 1912-ben, Stockholmban rendezték meg a szellemi olimpiát Amszterdamban 1928-ban az olimpia művészeti versenyén magyar siker született Dr. Mező Ferenc „Az olympiai játékok története" című művével szellemi bajnok lett Nemzetközileg ismert és elismert olimpiatörténészünk 1948-tól a NOB tagjaként is határozottan ellenezte a művészeti versenyek megszüntetését később pedig a legtöbbet fáradozott felújításukért. Az 1912—1948 közötti olimpiai játékokkal egyidejűen megrendezett művészeti versenyek legjobbjainak nevét a bajnok atlétákéval együtt őrzi a sporttörténelem. A tiszta amatőrség „védelmezői” közül többen azt hangoztatták, hogy az írók és a képzőművészek „profik”, vagy az olimpiai aranyérem birtokában azzá lesznek. Mások a művészeti versenyek színvonalát kifogásolták. Az 1932-es Los Angeles-i olimpia után például azt, hogy az eredeti nyelven beküldött műveket a rendezők által választott zsűri tagjai el sem olvasták, de az angol és francia nyelvű kivonatok sem tették lehetővé számukra a művek igazságos elbírálását. Ilyenképpen nem a legjobb művek alkotóinak ítélték oda az olimpiai aranyérmeket. Az 1936-os berlini olimpián a zsűri a kiosztott 9 aranyérem közül 5-öt németeknek juttatott. Amikor az olimpiai mozgalom vezető testülete az 1949- ben Rómában tartott ülésén tárgyalta a művészeti versenyek ügyét, azzal érveltek, hogy az olimpiai játékok méreteinek gyors növekedése következtében a NOB-ra és a rendezőkre egyre kevehezőbb feladatok hárulnak, emiatt a szellemi versenyekre kevesebb gondot tudnak fordítani. 1952 óta az olimpiai játékok színhelyén kiállításokat rendeznek, ezeken mutatják be a sporttal kapcsolatos művészeti alkotásokat, melyek száma azonban egyre csökken. E sorok írója az ősi Olympiában 1967-ben tartott előadásán éppen azt hangsúlyozta, hogy korunk olimpiai mozgalma igényli a sport szépségének és erkölcsi erejének sok és sokféle ábrázolását. Az pedig, hogy a szellemi és művészeti élet kiválóságai gyakrabban válaszszák témáikat a testi kultúra köréből, csak rendszeres pályázatok útján érhető el. A megoldás is kézenfekvőnek tűnik. A Nemzetközi Olimpiai Akadémia 1961-ben tudományos és kulturális központként kezdte meg munkáját Olympiában. A NOB kulturális téren tesz legtöbbet, az évenként rendszeresen tartott előadás-sorozataival jelentősen hozzájárul az olimpiai eszme megerősítéséhez, ápolásához. Tudományos tekintélyét azzal lehetne emelni, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felújítaná és a NOB gondozására bízná a szellemi olimpiát. Itt az irodalmi és a művészeti élet kiválóságaiból létrehozott állandó nemzetközi bizottság bírálhatná el a beküldött pályaműveket. A győzteseket és helyezetteket akár a firenzei Giuseppe Cassioli művészi érmével jutalmazhatnák azzal az eltéréssel, hogy az érem felirata — „Olympia” — állandó maradna és csupán az évszám változna rajta, De az is elképzelhető, hogy a győztesek arról az olajfáról kapnának egy ágat, amely az ősi Olympiában levő Zeusz-templom romjai mellett éppen most cseperedik. Dr. Keresztényi József A szellemi olimpia Csont István első lett Paidban Csőm István nyerte Pillában a férfi sakkvilágbajnok-jelöltek zónaversenyét, miután az utolsó fordulóben döntetlenül mérkőzött a nyugatnémet Bomgaesser ellen. Csőm ezzel továbbjutott a zónaközi döntőbe. Hazai világossal fél pontot szerzett a jugoszláv Buldca ellen. A verseny végeredménye: 1. Csőm István 8,5 pont, 2—3. Andersson (svéd) és Padevski (bolgár) 9—9 pont... Hazai 7,5 ponttal a 7—9. helyen végzett. Ribli Zoltán után tehát Csőm István is továbbjutott. A bulgáriai Vracában folyó zónaversenyen így áll az élcsoport az utolsó forduló előtt: Sigurjonsson, Gheorghiu, Matanovics 9—9 pont, Ermenkov, Sax 8,5—8,5 pont. A két továbbjutó közülük kerül ki. Sax Gyulának, minimálisak az esélyei, mert az utolsó fordulóban sötéttel le kellene győznie Gheorghiut és a másik három versenyző közül kettőnek ki kellene kapnia. 9 SPORTNAPLÓ Bagdadban megnyílt a „Sport a Magyar Népköztársaságban” című kiállítás. Az ünnepségen részt vett az Irakba utazott magyar delegáció dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke vezetésével, valamint Naim Haddad, az ifjúsági ügyekkel foglalkozó iraki miniszter. A kiállítás vendégkönyvébe Haddad miniszter a következőket írta: „Ez a kiállítás a két ország közötti igazi barátság szálait erősíti, fűzi szorosabbra és tanúskodik arról az óhajról, hogy a felek továbbfejlesszék kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataikat.” Magyarország női kézilabda-válogatottja csütörtökön elutazott az NSZK-ba, ahol kétszer méri össze tudását a vendéglátók válogatottjával. Török Bódog vezetőedző közvetve lemérheti a rosztovi VB selejtezőben levő ellenfelek — Jugoszlávia, és Dánia — erőviszonyait, hiszen a nyugatnémetek Koppenhágában néhány nappal ezelőtt mindkét együttessel játszottak. Oscar Bonavena, argentin hivatásos nehézsúlyú ökölvívó bejelentette, hogy mérkőzésajánlatot kapott a súlycsoport világbajnokától, Muhammad Alitól. A tervek szerint az összecsapásra Közép-Amerika valamelyik államában kerül sor, mégpedig 120 napon belül. Az argentin nehézsúlyú egyébként 1970- ben már találkozott Alival, s akkor élete első kiütéses vereségét szenvedte el, 1968-ban viszont pontozással bizonyult jobbnak Joe Fraziernél. Odesszában megkezdődött a hagyományos szovjet—jugoszláv sakkcsapat-találkozó, amelyet most tizennyolcadszor rendeznek meg.Az első forduló után a Szovjetunió 5 :1-re vezet. Labdarúgóolimpiai selejtezőmérkőzésen ezer néző előtt Franciaország 0:1-es félidő után 3:2 arányban győzött Hollandia ellen. Naponta több mint 500 millió néző tekintheti meg fekete-fehér és színes egyenes közvetítésben, valamint felvételekről a jövő évi innsbrucki téli olimpiai játékokat. Az osztrák rádió és televízió 950 munkatársa biztosítja majd a közvetítés sikerét. Külföldről mintegy 500 tévékommentátor és 250 rádióriporter ad tájékoztatást. A New York-i Madison Square Gardenben magyar idő szerint, szombat virradóra az Egyesült Államok és a Szovjetunió amatőr ökölvívói találkoznak egymással, de a szokásostól eltérően ezúttal csak nehézsúlyban csapnak össze az ellenfelek. New York után az amerikai és a szovjet ökölvívók november 19-én Cincinnatiban, november 23-án pedig Las Vegasban lépnek ismét szorítóba. Víziparádét rendez a művészeti szakszervezetek szövetségének tömegsport bizottsága szombaton a margitszigeti sportuszodában 15.30 órától. A szórakoztató programban lesz úszóverseny, vízilabda-bemutató, és „kacsafogó verseny” is. A csaknem háromórás műsorban az úszómester szerepét Alfonso tölti be, segédje Szuhay Balázs. A belépés díjtalan. A Lisszabonban 1 :1-re végződött Portugália—Csehszlovákia labdarúgó-mérkőzés után az EB-selejtezők első csoportjában nyílt maradt a helyzet. Anglia és Csehszlovákia eddig 5—5 mérkőzést vívott, és 7—7 pontot szerzett. Portugáliának 4 meccsből 4 pontja van. Következik: Portugália—Anglia, Ciprus—Csehszlovákia és Portugália—Ciprus. Amennyiben az angolok november 19-én nyernek Lisszabonban, akkor köztük és Csehszlovákia között feltételezhetően a gólkülönbség dönt. Ha a portugálok nyernek, minden jel szerint ők az elsők, egy döntetlen pedig Csehszlovákiát segítené az élre. A 21 éven aluli labdarúgókból kialakított magyar válogatott csapat Trrgoviste-ben 0:0-ás döntetlent ért el a román fiatalokkal szemben. Szabolcs-Szatmár megye jövőre 10 nemzetközi versenynek lesz a színhelye. Nyíregyházán kerül sor a többi között a magyar Labdarúgóutánpótlás válogatott mérkőzésére, amelynek tétje az Európa-bajnoki négyes döntőbe jutás. A női röplabda IVB-t szintén Nyíregyházán bonyolítják le, 9 ország ifjúsági válogatottjának részvételével. A Szovjetunió jégkorong-válogatottja Prágában másodszor is legyőzte Csehszlovákia együttesét. A keddi 5:3 után csütörtökön 4:1 volt az eredmény. A wimbledoni teniszbajnok amerikai Ashe a londoni fedettpályás versenyen 5:4, 6:2 arányban kikapott honfitársától, Dibbstől. Az angol Mottram 6:1, 6:0-ra verte a csehszlovák Kodest. A svéd Torstenson bejelentette, hogy nem újítja meg szerződését a Bayern München labdarúgócsapatánál és minden jel szerint Svájcba távozik. Könnyen lehet, hogy Torstenson Zürichbe kerül, ahonnan a müncheniek el akarják vinni a Budapesten is látott Botteront.