Magyar Nemzet, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

CifllSriffle, 1975. ) A HÉT FILMJEI Élt egyszer egy énekes rigó „Hasznos" — ez a szó áll „As éneklő rigó" rajza fölött Hernán Ottó nevezetes köny­vében, A madarak hasznáról és káráról. Egyéb neve, jelzi a könyv: énekes rigó, nyári rigó, tekerményes rigó. Rész­let a szövegből: „Az éneklő rigónak igen szép az éneke, messze hallható fuvolahangok­­ból áll és nagyon megeleveníti és meg is szépíti az erdőt. Énekét a fák legtetejéről hal­latja s akkor csöndesen ül, mintha elmerülne dalában.” Gija Agaladzéról, a grúz Otar Joszeliani énekes rigójá­ról, Élt egyszer egy énekes rigó című szép filmjének fő­szereplőjéről mindent el­mondhatni, csak azt nem, hogy csöndesen ül. Ellenkezőleg: röpdös szüntelen, rohan, szin­te csak egy-egy pillanatra ül meg repkedés közben, hogy megelevenítse, meg is szépít­se az erdőt, vagyis környeze­tének életét. Rohanvást érke­zik, késve, a munkahelyére is, az operaelőadásra. Nem éne­kel ott, hanem dobol;­épp ak­kor száll le a hangszer mellé, amikor a karmester int, s ő pontosan, szépen hallatja a szólamát. , Aztán rohan tovább. Bará­taihoz, haza, útközben régi is­merőssel találkozik, fölugrik hozzá, de beszélgetni már nincs ide­je, f­elköszönt­ Elisza nénit, s dal közepén átadja másnak a zongorát, mert ő rohan tovább. Hihetnénk: így, röpködve-rohangálva, csönde­sen sosem ülve és elmerülve sem, elmulasztja az életet, ő maga sem gyönyörködik így a dalában, alkalmasint más sem, éneke nem eleveníti meg, s nerki is szépíti meg az életet. Tévedés. Amerre ez az énekes rigó röpköd, mindig történik valami fontos, mindig ad va­lamit, egy hanglemezt, egy jó szót, zongorakíséretet egy dal­lamhoz, a hangját, hogy a kó­rusból valaki beszélgethessen néhány szót egy kislánnyal, orvoshoz viszi a beteget, mo­solyog és ígér, békít és dalol. Örömet, visz, fölmelegíti a szíveket, mosolyt fakaszt. Hasznos. • •­ Persze, tékozló dalával csak gyönyörködtet. Kézzelfogható haszna, maradandó emléke van-e, marad-e az életének, amikor — egy csinos lány után fordulván, a csinos lány­ra rámosolyogván , az út közepén egy autó elé rohan? Nem, a nagy műre nem volt ideje. A kottapapírt odatette maga elé, a violinkulcsokat fölírta a sor elejére, de to­vább nem jutott, összegyűrte, eldobta a papírt. Ki az oka en­nek, a mi az oka ennek, ku­darc-e ez csakugyan, vagy valami más? S a művész, Jo­­szeliani, a derűs mese köny­­nyes befejezésével — helye­sebben : keserű, lélegzetállító, torokszorító, felelősségben­tő befejezésével — fölemel-e vagy lesújt, rigót, erdőt, va­lamennyiünket ? Joszeliani előző, első film­jét, a Lombhullást — amelyet pontosan hét esztendeje mu­tattak be nálunk — a minap sugározta a tévé, ritka, örven­detes, s remélhetően ígéretes figyelmességként. Részlet a hét év előtti méltatásból: „A derű alapja egyfelől az őszin­teség, a szembenézés önma­gunkkal, a világos beszéd ha­gyományos hibákról és rosz­­szul beidegződött szokásokról, de a derű alapja a fiatalos erő is, hogy a rossz szokásokkal, az örökölt hibákkal szembe kell szállni.” (Még egy idézet a Lombhul­lás 1963. december 12-én meg­jelent kritikájából: „Ezt a szép filmet nem szinkronizál­ták, az eredeti grúz nyelvű dalok pedig amúgy is elütnek a beszédhangtól. Ez a film megérdemelte volna, hogy magyarul szólaljon meg.” Ezt érdemelte volna az Élt egy­szer egy énekes rigó is.) Hát az Élt egyszer egy éne­kes rigó derűjének mi az alapja? S derűs-e csakugyan ez a szép film, vagy inkább csak a részletei derűsek, az egész keserű intelem, rek­viem? Lehet, hogy rekviem, de ha az, nem a könnyhulla­­tásért, hanem, hogy fölrázza az embert. Nem az énekes ri­gókat, nehogy eltékozolják az életüket, mert tékozlás miképp lehetne a jó szó, a pontosan teljesített kötelesség (ha esek néhány taktusnyi­­ szóló is a zenekarban), a barátság, a szerelem, az ajándék, a derű? Talán inkább az erdőnek, s az erdeieknek szól az inte­lem, nehogy eltékozolják éne­kes rigóikat. Herman Ottó könyvében Az éneklő rigó fejezetének utolsó mondata: Még nem ritka. Zay László A színész felesége A mai házasság problémái­ról szól Ulrich Thein filmje, amelyet az NDK televíziójának képernyőjéről vettek át a mo­zik. A színész felesége című film sok kérdést vet fel, több filmre is futna belőlük. De a válaszok megrekednek a köz­helyeknél: a házassághoz har­mónia szükséges, például a férj és feleség közös érdeklő­dése; a szerelmeseket elválasz­tó távolságok viszont tönkre­tehetik ezt a harmóniát. Köz­hely az is, hogy az élniakarás legyőzhet betegséget, feledtet­het szerencsétlenséget. A kimódoltnak ható, igazi feszültséget nélkülöző történet­ben idegenül mozog a három főszereplő: Renate Geissler, Jürgen Reuter és Hans-Peter R­einecke. A fekete farkasok üvöltése Jack London könyvei a szá­zad eleje óta sem veszítenek népszerűségükből. Az izgalmas, az európai olvasó számára oly­kor egzotikus történetek nem­csak cselekményükkel, hanem emberábrázolásuk hitelességé­vel is maradandó hatást tesz­nek. Nem így Harald Reinl (NSZK) kalandfilmje, amely csupán a fordulatos történetet vette át Jack Londontól, és ezt a műfaj szokványos eszközeivel — csudálatos szuperférfiakkal, ragyogó nőkkel, elvetemült banditákkal, véres verekedé­sekkel — közepes westernné gyúrta át. —syp— NAPLÓ 1 December közepe óta a hanglemezboltok kirakatában egy ízléses, kék színű lemezen aranycsík látható. Felírása: Grand prix Nationale du dis­­que lyrique — a Francia Hanglemez Akadémia zsűrije a legjobb énekesnek járó „Arany Orpheus” nagydíjat Kalmár Magdának, az Opera­­ház magánénekesének ítélte. A díjat kedden Bors Jenő, a Hanglemezgyártó Vállalat igaz­gatója adta át a Zeneművé­szek Klubjában Kalmár Mag­dának, aki Párizsban a díj­kiosztáson a Légy jó mindha­lálig premierje miatt nem ve­hetett részt. Mészáros József, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat képviselője számolt be a párizsi díjátvételről, el­mondta, hogy Franciaország­ban a Hungaroton bevezetett és elismert márka. A magyar lemezek nyugati exportjában Franciaország áll az első he­lyen. Mintegy 80 ezer hang­lemezt szállítunk ki évente, túlnyomó többségük komoly­zenei felvételt. A Hanglemez­­gyártó Vállalat 41. nagydíjat nyert lemezén Kalmár Magda Handel két kantátáját énekli, a karmester Sándor Frigyes, a zenei rendező Székely András.­­ Rainer Maria Rilke születé­sének centenáriumára kiállítá­sokat rendeznek a moszkvai könyvtárakban, és költemé­nyeit új kiadásban is megjelen­tetik a Szovjetunióban. •­* Rudolf Valentina halálának ötvenedik évfordulójára Ken Russel angol rendező filmet forgat a némafilmek sztárjáról Nurejevvel a főszerepben. ♦ I Demény Ottó temetése de­cember 22-én, hétfőn 13 órakor lesz a Rákoskeresztúri új köz­temetőben.A Meghalt Maria Gerhart, a két világháború közti idők je­les osztrák operaénekesnője, az akkori Európa egyik legjobb Mozart-énekese. Nyolcvanöt esztendős volt. Hat négyesben Bemutató a békéscsabai színházban Viharos szél süvít be a vi­déki kastély kicsapódó abla­kán, a szobában négy holttest hever szanaszét, és rengeteg pénz. Rengeteg pénz, amelyért még az imént a három Heckendorf-lány és Rudolf, a ház inasa vetélkedett. A temérdek bankó kirepül a né­zőtérre az első sorokban ülők közé. Hatásos, kifejező szín­padi lelemény Lovas Edit ren­dezésében a Hal négyesben békéscsabai bemutatójának záróakkordja. A húszmárkás bankjegyeken az előadás négy szereplőjének fotója, a két NDK-beli szerző, Wolfgang Kohlhaase és Rita Zimmer, valamint két magyar társa, a szövegíró Szenes Iván és a zeneszerző Wolf Péter neve mellett az alkalmi felirat: az NDK színházművészeti napjai, 1975. A tragikomédiát lezáró jelkép világos: a pénz, amelyért élet-halál küzdelmet folytattak, gazdátlanná válik és elértéktelenedik. Már ebből is kitűnik, hogy Lovas Edit a három gazdag, pártában maradt lánnyal vi­szonyt folytató inas bizarr, múlt századi krimijében a tár­sadalmi,­­ erkölcsi mondandó kiemelésére törekedett, és a biedermeier komédiában a máig is ható tanulságokat ke­reste. Könnyed, játékos stílus­ban tartva az előadást nem csupán olyan közhelyeket fe­jezett ki, hogy a pénz nem boldogít és az ebül szerzett vagyon ebül vész el, hanem azt is érzékeltette, hogy a pénzsóvárság, a vagyonkórság sokszor elfedi az emberek elől az élet igazi értékeit. A bohó­­zati elemeket és hatásokat mellőzve — ebben a különben nem túl igényes színpadi mun­kában — a rendező felfedezte a groteszk vonásokat; a szem­benállók valójában a látszat megóvásáért, nem létező tisz­tességük és becsületük védel­mében, rosszul felfogott önvé­delemből oltják ki egymás életét — holott a pénz, a va­gyon, a szituáció mindnégyük boldoguláséhoz bőségesen ele­gendő és megfelelő lenne. Rudolf inas szerepében Gálfy László fölényes bizton­sággal kelti életre a krimi­komédia középponti alakját; egykori hódító voltát éppúgy elhiteti, mint azt, hogy idős korára végkielégítési követe­lése érdekében túljár a Heckendorf-lányok eszén. Elegáns, könnyed, szellemes — elkerüli a szerepben rejlő csapdákat, a hatásvadászatot és a bohóckodó kikacsintáso­kat. Erőteljes, maróan szati­rikus, markáns alakot formál parancsnokoló Saroltaként Cseresznyés Rózsa, Dénes Pi­roska Klementinája gyerme­­tegségében, élvetegségében a roskatag külső mögött elszánt­ságot éreztet és egyszerre mu­latságos-félelmetes. Barcza Éva Cecília szerepében vala­melyest alatta marad a ka­rakter nyújtotta lehetőségek­nek, de így is értékes szín­folttal egészíti ki a színpadi kvartettet. Suki Antal ódonságot, sivár­ságot és üres pompát kifejező díszlete jól keretezi az elő­adást, amelyhez Kemenes Panny tervezett korhű és jel­lemfestő ruhákat. Gál M. Zsuzsa jó színpadi érzékkel készült, gördülékeny fordítás­sal járult hozzá ,a sikeres be­mutatóhoz. —a a— Magyar Nemzet SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Magyar Állami Operaház: Csip­kerózsika (Majeczky bért. 3.) (7) — Erkel Színház: A nürnbergi mes­terdalnokok (3. bért. 4.) (6) — Nemzeti Színház: Lear király (7) — Madách Színház: Abélard és Héloise (7) — Madách Kamara Színház: Egy, kettő, három ... (7) — Vígszínház: Antonius és cleo­patra (7) — Pesti Színház: vérro­­konok (7) — Fővárosi Operettszín­­­ház: Nebántsvirág (D. Latabár A. bér­. 2.) (7) — Thália Színház: Tör­ténelem alulnézetben (7) — József Attila Színház: Vágy a szilfák alatt (7) — Huszonötödik Színház: Kőmíves Kelemenné balladája (fél 8) — Zeneakadémia: Hangverseny Farkas Ferenc 70. születésnapja tiszteletére (fél 8) — Budapesti Gyermekszính­áz: a Marczibányi té­ren: Hamupipőke (du. 3) — Állami Bábszínház: Csizmás kandúr, Ha­mupipőke (de­ la, Hl. du. 3) — Vi­dám Színpad: El még a kabaré?! (fél 8) — Kamara Varieté: Őfelsé­ge a nő­­fél stb­. Megnyílt Moszkvában a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos konferenciája Moszkvában a Barátság Há­zában szerdán megnyílt a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság negyedik országos kon­ferenciája. A konferencia több mint 200 küldötte megvitatja a szervezet tevékenységének eredményeit, értékeli az eltelt időszakban végzett munkát és kijelöli a következő évek fel­adatait. Az SZMBT-konferenciát szerdán Pjotr Fedoszejev aka­démikus, a társaság központi vezetőségének elnöke­ nyitotta meg. Ezután megválasztották a konferencia elnökségét, amelyben­­a szovjet politikai, társadalmi és kulturális élet számos neves személyisége ka­pott helyet köztük, többek kö­zött Iván Zamercev tábornok, a hazánk felszabadításáért ví­vott harcok egyik részvevője és a felszabadított Budapest első városparancsnoka, és G. Beregovoj űrhajós, magyar részről az elnökségben fog­lalt helyet Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Rapai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete. Fedoszejev akadémikus el­nöki beszámolójában emlékez­tetett arra, hogy az SZMBT 1958 óta a két nép közötti ba­rátság sokoldalú együttműkö­dését fejlesztette ki. A társa­ság előadásokat, beszámolókat, irodalmi és zenei esteket ren­dez, megszervezi a magyar nemzeti ünnepekről való meg­emlékezést a Szovjetunióban. A beszámoló méltatta a test­vérvárosi kapcsolatok fejlődé­sét is. Példaként emelték ki az egymástól 5 ezer kilométerre levő szibériai Kemerovo és Salgótarján testvéri kapcsola­tát. Fedoszejev akadémikus be­számolója után a központi ve­zetőség tagjai szólaltak fel, és ismertették az általuk képvi­selt intézmények, üzemek, területek és városok részvéte­lét a társaság munkájában. Szerdán délután a konfe­rencia megválasztotta az SZMBT új központi vezetősé­gét, amelynek elnöke ismét Fedoszejev akadémikus lett. Ugyancsak szerdán délután Pjotr Fedoszejev és Nagy Má­ria aláírta a Szovjet—Magyar és a Magyar-­Szovjet Baráti Társaság 1976—1977. évi együttműködési tervét. Tájékoztató a hazánkban élő chileiek részére A Magyar Szolidaritási Bi­zottság chilei akcióbizottsága és az Országos Béketanács titkársága szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában tájékoztatót tar­tott a hazánkban élő chilei emigránsok részére az athéni nemzetközi chilei szolidaritási konferenciáról. Jelen volt Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára, Rostás István, a magyar szo­lidaritási bizottság chilei ak­cióbizottságának elnöke, vala­mint Pedro Pablo Fernandez, a Chilei Kommunista Párt KB tagja, a Magyarországon élő chileiek antifasiszta bizottsá­gának elnöke. Az ipari szövetkezetek munkájáról tárgyalt a fővárosi tanács vb Szerdán ülést tartott a fővá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­ga és — egyebek között — je­lentést hallgatott meg a buda­pesti ipari szövetkezetek szö­vetségeinek törvényességi fel­ügyeleti tapasztalatairól. A fő­városban számos szövetség mű­ködik, közülük a fa- és papír­ipari, a budapesti szolgáltató­ipari, a vegyi és műanyagipari, a háziipari és népi iparművé­szeti, továbbá a budapesti építőipari és építőanyag-ipari szövetségnél tartottak állami törvényességi vizsgálatot. Az ellenőrzések során megállapí­tották, hogy alapvetően törvé­nyes a szövetségeik jog és alapszabály szerinti működése. Hiányosságok inkább eseten­ként a korábbi vezetési gyakor­lat alkalmazásában, az eljárá­si szabályok megszegésében voltak tapasztalhatók. A végre­hajtó bizottság a vizsgálatokról szóló jelentéseket elfogadta és utasította az ipari főosztályt, hogy a jövőben hároméven­ként végezze el a szövetségek általános törvényességi fel­ügyeleti ellenőrzését. Bíróság előtt a négyszeres gyermekgyilkos Megdöbbentő, a hazai bűnö­zés történetében páratlan ügyet tárgyal a miskolci megyei bíró­ság. A vádlott Pongó Aranka 42 éves miskolci lakos, általá­nos iskolai tanárnő. Pongó Aranka 1970 február­jától letartóztatásáig — 1975. június 28-ig — egymás után négy csecsemőjét ölte meg bru­tális módon. Az elvetemült nő a magzatokat először megfoj­totta, majd nylonzsákba bur­kolva, éléskamrájában egy használaton kívüli szerszámos­ládába rejtette. Az első tárgyaláson a vádlott beismerő vallomást tett. Meg­döbbentő az a tény, hogy sem környezetében, sem munkahe­lyén nem tűnt fel senkinek a gyilkos nő terhessége, majd a csecsemők eltűnése. Legutolsó, 1975. július 4-én született gyer­mekét például úgy hozta világ­ra, hogy ezalatt a lakásában tartózkodott albérlője is. Pongó Aranka a tárgyaláson elmondotta, hogy rettegett a házasságon kívül született gyermekek által okozott gon­doktól. A bírónak arra a kér­désére, hogy elvetemült tetteit miért követte el, csupán annyit válaszolt a vádlott, hogy „ta­nácstalan volt”, és nem tudott hogy megszabadulni a gyere­­kektől. A bíróság a vádlott vallomá­sa, valamint a szakértők meg­hallgatása után elnapolta a tárgyalást. A rendkívüli bűn­ügy tárgyalása a perbeszédek­kel folytatódik. Korszerűsítik a világítóberendezések gyártását A RAVILL meghívására ter­vezőmérnökök, kereskedelmi szakemberek, az építőipar kép­viselői megbeszélést folytattak a Magyar Kereskedelmi Kama­ra székházában. Ezen a tanács­kozáson arról volt szó, milyen világítási berendezéseket al­kossanak a tervezők, milyene­ket gyártson az ipar és hozzon forgalomba a kereskedelem. Az ipart, kereskedelmet és ven­déglátóipart érdeklő világítási berendezésekről, volt szó. A ke­reskedelmi vállalat a tanácsko­záson „mini” árubemutatót is rendezett, amelyen a legújabb termékek kerültek kiállításra MÉG EBBEN AZ ÉVBEN MEGJELENIK A MAGYAR KÖZLÖNY KÜ­LÖNSZÁMA, amely a Szabályozó rendszerrel kapcsolatos jogszabályokat tartalmazza. , ÁRA: 30,50 FORINT Megvásárolható valamennyi postahivatalban, hírlapárusoknál és hírlapboltokban. FEL­HÍVJUK KEDVES ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉT, HOGY A MAGYAR KÖZLÖNY E KÜLÖNSZÁMA CSAK ÁRUSÍTÁSBAN KAPHATÓ Magyar-vietnami barátsági gyűlés A Hazafias Népfront Csong­­rád megyei és szegedi Város elnöksége, más társadalmi szervezetekkel együttműködve, szerdán magyar-vietnami ba­rátsági gyűlést rendezett Sze­geden, a Volán 10-es számú vállalat központjában. A nagy­gyűlésen dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országa, Tanácsának titkára méltatta a magyar és a vietnami nép ba­rátságának jelentőségét, együttműködésünk eredmé­nyeit. •1 Emlékplakett szocialista brigádnak Az Országos Béketanács el­nöksége nevében Vass Ist­vén­né, az OBT alelnöke szerdán emlékplakettet adott át a Ke­lenföldi Textilgyár Ho Si Minh szocialista brigádjának, a bé­ke és a szolidaritás érdekében végzett több éves eredményes tevékenységéért. Jelen volt a találkozón a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nagykövet­ségének képviselője is. Hazaérkezett Olaszországból a TOT küldöttsége Hazaérkezett Olaszországból a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának küldöttsége, amely Moharos József elnök­­helyettes vezetésével Bologná­ban részt vett az olasz paraszt­szövetség V. kongresszusán. A kongresszuson részt vevő egyes haladó nyugat-európai parasz­ti szervezetek, egyebek között­ a francia és a belga szövetségek képviselőivel a magyar szövet­kezeti vezetők megállapodtak abban, hogy közvetlen kapcso­latot hoznak létre. Az olasz parasztszövetség vezetőivel eredményesen tárgyaltak arról, hogy a több éve tartó sikeres együttműködést kiszélesítik. Kiosztották a rádiójátékok kritikusi díjait A Magyar Rádióban szerdán átadták a legjobb magyar hangjátékok és dokumentum­­játékok alkotóinak a Rádió el­nöksége által alapított kritiku­sok díját. A kilenctagú zsűri döntése alapján az év legjobb hangjátékáért járó írói díjat Vészi Endrének ítélték Kacsa­­sült délelőtt tízkor című mű­véért. A rendezői díjat Varga Géza kapta Mándy Iván Ha köztünk vagy, Holman Endre című hangjátéka rendezéséért, a színészi díjakat pedig R­it­tai Éva és Latinovits Zoltán kapta Karinthy Ferenc Ko­rallzátony, illetve Mocsár Gá­bor Riasztólövés című darab­­já­ban nyújtott alakításáért. A kishangjáték kategóriában az írói díj Kopányi Györgyé lett Mindenki tűzoltó című mű­véért, és ugyanennek a darab­nak a rendezéséért jutalmazták Török Tamást a,rendezői díjjá. A színészi díjat Őze Lajos és Kállai Ferenc kapta a Minden­ki­■ tűzoltó­ban, illetve Gyárfás Miklós Egy út Khalkisz felé című hangjátékában nyújtott teljesítményéért. A dokumentumjáték kategó­riában a két szerzői díjat Ma­ráz László Megbékélés és Grósz András Emlékek két szó ■ lamra című munkájáért­ kapta. A díjazott hangjátékokat a rádió a közeljövőben megis­métli. Dersi Tosi­ós Úrfiíríró búcsúztatása Szerdán a Farkasréti temető­ben családtagjai, barátai, mun­katársai, olvasói vettek végső búcsút a 46 éves korában sú­lyos betegség után elhunyt Dersi Tamástól, az irodalom­­tudományok kandidátusától, az Esti Hírlap kulturális rovatá­nak vezetőjétől. A hamvasztás utáni búcsúztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, az Esti Hírlap nevében Kelen Béla, a MÚOSZ választmányá­nak tagja, az Esti Hírlap fő­szerkesztője idézte Derei Tamás alakját, majd Szabolcsi Miklós akadémikus, irodalomtörténész méltatta tudományos munkás­ságát. Végül a barátok nevében Bernáth László emlékezett meg Dersi Tamás emberi, újságírói erényeiről.

Next