Magyar Nemzet, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
Csütörtök, 1976. január 8. Magyar Nemzet A Magyar Nemzet vitafórumaS PORT ..na A mai Benyovszkyak a tévésorozatról HA EGY TÉVÉFILMRŐL nagyon sokat beszélnek és írnak, annak két oka lehet. Vagy feltűnően jó, vagy rossz. No, de mit szól a filmhez a legilletékesebb, a család? Benyovszky Móric ugyanis Budapesten él. Nem a madagaszkári király, hanem a Kohászati Gyárépítő Vállalat főmérnöke. Az ükunoka. Egy hatalmas budai bérház ötödik emeleti ajtaján nincs névtábla, de aki csengetésre ajtót nyit, az kétségtelenül Benyovszky. Csaknem 190 centiméter magas, vállas férfi. (A Benyovszkyak mind magas növésűek.) Bent a szalonban hamarosan előkerül egy jókora családfarajz, alig fér az asztalra. Megállapítható róla, hogy a budai Benyovszky egyenesági leszármazottja a madagaszkárinak. A család a XII. századig tudja visszavezetni eredetét, grófi rangjukat azonban csak Mária Teréziától kapták 1778-ban, de akkor már a francia báróság is címeik közé tartozott. A Benyovszky családban sok gyermek született (Móricnak hat testvére volt), s ha egyik ágon csak leánygyermekek, akkor azok egyike egy Benyovszky-unokatestvérhez ment feleségül, így a név folytonossága biztosíttatott. A családi hagyomány megkövetelte, hogy minden elsőszülött fiú a Móric nevet kapja. Ez a tradíció ma is él: a főmérnökök fia is Móric, két méteren felüli fiatalember, jelenleg betanított öntőmunkás. A családfa szerteágazó vonalait sűrű kartotékrendszer tartja nyilván, amely az Országos levéltárban található. Mintegy száz könyv és számtalan újságcikk foglalkozott világszerte a családdal, s ha nem is volt minden Benyovszky élete olyan változatos, mint a „királyé”, írnivaló mindig akadt róluk bőven. AZ ELSŐ MÓRIC tudvalevőleg önéletrajzban örökítette meg kalandjait. A francia nyelven írott eredeti kézirat a British Museum birtokában van. Ennek angol fordítását ültette át magyarra Jókai Mór 1888-ban, akinek édesapja, Jókai József már a Benyovszky-romantika hatására adta harmadik gyermekének a Móric nevet. Benyovszky Móric hajdani szülőháza a felvidéki Verbón ma is áll, teljesen ép, múzeum céljait szolgálja. Ugyanakkor áll a család szepesszombati háza is. A mai Benyovszkyak egyik komoly kifogása a filmmel szemben az, hogy készítői nem használták fel az eredeti háttereket, hanem kuliszszákat építettek. A költséges film színterei általában mesterkéltek, beleértve a madagaszkári miliőt is. — Nekem — mondja Beloyovszkyné — a címszereplő tetszett, mert hasonlít a férjemre, még a járása is emlékeztet reá. Tetszik a kísérőzene is; a forgatókönyv és a rendezés kevésbé. Túl sok a lovaglás a filmben. A lovak szépek, de ... minek belőlük ennyi? A film tele van történelmi hamisításokkal, főleg a mellékcselekményekben. Benyovszky szerelmi epizódjairól nincs semmi megbízható adat, ezeket beleköltötték. Benyovszky élete a valóságban izgalmasabb volt, mint ahogy a film tükrözi. Költött személyek veszik körül, holott sok valóban jelentős férfi fordult meg körülötte, akikről szó sem esik. A film hamis képet fest arról a Benyovszkyról, aki korának nemcsak legmerészebb kalandora volt, de kitűnő katona és államférfi is, aki Madagaszkáron bölcsességével megvetette a civilizáció alapjait. Ami egyébként magát a „királyságot” illeti, ez a cím nem érthető a mai értelemben. A nagy afrikai szigetet törzsfőnökök uralma hálózta be; ezek egyikének, mindenesetre a leghatalmasabbnak helyébe lépett Benyovszky Móric, de legfeljebb néhány magyar megyényi területen. Kétségtelen azonban, hogy ükapánk, aki az „ampanszakabe”, az ottani király helyébe lépett, esküt tett, habár csak akkora hatalommal rendelkezett, mint a későbbi években egy magyar főispán a megyéjében. Benyovszky emléke a mai Malgas Köztársaságban — ez Madagaszkár új elnevezése — alig él. Tananarivében van ugyan egy Rue Benyovszky, de akik benne laknak, se tudják, ki volt a furcsa nevű idegen. Sírját viszont egy odavalósi orvos hosszas kutatás után a keleti parton megtalálta. — Mit szóltak kollégái a filmhőssé avanzsált ükapához? — kérdem a főmérnököt. — Eleinte sokat tréfálkoztak, aztán lassan abbahagyták. Ki győzi tizenhárom folytatáson át humorral? Viszont az utolsó folytatás után, amely tudvalevőleg a hős halálával végződik, fél éjszakán át szólt a telefonom. Ismeretlenek részvétüket fejezték ki a családot ért gyász miatt. (Pesti humor!) Egyébként Benyovszky halála is a valóságnak meg nem felelően szerepelt a tévéfilmben. ÉRDEKES, hogy a malgas magyar kapcsolatok, ha vékony szálon is, de ma is élnek. Több malgas diák tanul budapesti egyetemeken. Ezek egyikének szép, bár kissé nehezen kiejthető neve van: Raveloarivony Lyége Jeannine. Egy budapesti mérnök menyasszonya. Ez idő szerint éppen hazalátogatott családi körébe, de rövidesen visszatér, nagy műveltségű, nyolc nyelven beszélő csinos fiatal hölgy és Magyarországot választotta hazájául. Jeannine a család felkérésére megnézte a filmet egy házi vetítésen és a maga szempontjából különösen az utolsó résszel elégedetlen, ugyanis sem a tájakat, sem a madagaszkári embereket nem tartja jellegzetesen madagaszkáriaknak..." Nos, ha a film is operettesítette Benyovszky Móric történetét, a kései utókor szívesen gondol az afrikai magyar királyra. Ebben az évben, az éremgyűjtők örömére arany és ezüst Benyovszky-érmék kerülnek forgalomba. Emlékét tovább adják egymásnak mindazon országokban, ahol daliás alakja megfordult. Ha a róla készült film nem is üti meg a kívánt mértéket, arra alkalmas volt, hogy felelevenítse egy érdekes és érdemes magyar férfi emlékét. Szánthó Dénes Osztályzatoktól függetlenül ISKOLARENDSZERÜNK — és egész nevelésünk — eredménycentrikus. Bármennyit írunk, beszélünk és (szerencsére) már nem egy iskolában teszünk is, hogy ne így legyen, még mindig a lemérhető, látható eredmény — az osztályzat — jelzi, hogy egy-egy gyerek mennyit ér. Legutóbb éppen Illyés Gyulától hallottuk a televízióban, hogy a gimnáziumban rosszul tanult, egyszer meg is bukott; nagy matematikusokról tudjuk, hogy az iskolában zsenijükről nem vettek tudomást — a szülők mégis fetisizálják a bizonyítványt. Mondhatnám:a ahogy hajlamosak vagyunk a megszerzett anyagi javakkal az ember értékét mérni, úgy mérjük a gyerek értékét az iskolában kapott jegyekkel. Persze, általában valóban az a helyzet, hogy a könnyen tanuló, alkalmazkodóképes, szorgalmas gyerekek hozzák haza a jó jegyeket; a későbben élők, a lusták, az iskolai követelményeknek (a legkülönbözőbb okokból) ellenszegülők a gyengébbeket. De olyan sok a kivétel, olyan sok oka lehet annak, hogy egy gyerek egy-egy tanévben, vagy akár egész iskolai pályafutása alatt rosszul tanul, hogy az osztályzatokból arra következtetni: ez a gyerek sikerült, talpraesett, jól megállja a helyét az életben, a másik mafla, semmire sem viszi, éhenkórász marad — teljesen alaptalan. Az élet ennek az ellenkezőjét számtalan esetben bebizonyította. NEM KÖNNYŰ a ^5 reagálása a bizonyítványra. A helyes szülői magatartásból annak kell kiderülnie, hogy a gyerek magának tanul, neki lesz jó vagy rossz, mennyit sajátított el az iskolai anyagból. Saját hasznáról és káráról van szó, és nem arról, hogy egy jó bizonyítvány a szülőket boldogítja, egy rossz kétségbe ejti. A családban — legalábbis ez lenne a példamutató — mindenki szívesen végzi el kötelességét, ha az néha fárasztó is, és semkinak a munkája nem kerül családi ítélőszék elé, mint a gyerek bizonyítványa. Pedig alapvetően hibás ez a gyakorlat. A jó tanulótól a vállveregető dicséret elvesz valamit a törékeny önérzetből; a rossz tanulónak azt szuggerálja, a tanulás, a bizonyítvány nem az ő ügye, hanem a felnőtteké. Nem azon van a hangsúly, hogy jól tanuljon, hanem azon, hogy többnek lássák tudása, mint amennyi valójában. ÉRTŐ, a szellemi értékeket megfelelően fogadó családi légkörben a gyerek is önálló és felelős lény. Ha sikere van, vele kell örülni. Ha kudarc éri, ugyanúgy együttérzésre szorul, mint — hasonló esetben — a család felnőtt tagjai. Kegyetlenség a gyerek iskolai balsikerét még otthoni szidással, sőt veréssel tetézni. Azt kell elérni, hogy a gyerek mindenkor — már a kezdet kezdetén — felelősséggel álljon hozzá tanulmányaihoz, iskolai munkájához. Ez azonban sem a bizonyítványosztás előtt, sem utána nem dől el. Sokkal korábban, még az iskolás idők előtt. A család légköre sugallja, és az, mi az otthon véleménye a munkáról egyrészt, a tanulásról, az ismeretek megszerzésének öröméről másrészt. Osztályzatoktól függetlenül. K. R. Gödöllő a turistaforgalomban A MAGYAR NEMZET legutóbb ismertette az Ócsától Vácrátótig vezető Pest megyei turista főútvonal egyes szakaszait. Ennek a főútvonalnak csaknem a közepén helyezkedik el Gödöllő, ezért azt hinné az ember, hogy erőteljes szerepe van a turistaforgalomban. Holott a valóság egészen más, már ami a szervezett belső idegenforgalmat illeti. Gödöllő jelenleg csak átfutó állomás az észak felé vezető tájakra. A kastély bejárója előtt az autóbuszokból mondjuk el az épület múltját, majd valamit még Gödöllőről, de anélkül, hogy kiszállnánk a buszból. Hát bizony ez édeskevés. Külön irodalmi túraprogram keretében lehetőség nyílna megmutatni Gödöllő jelenét és múltját, s ennek az irodalmi túrának egynapos programjába be lehetne kapcsolni Szádot, Isaszeget és Pécelt is. Maga Gödöllő nyújtaná történelmi múltját a barokk kor emlékeit, Petőfi itteni szállását, a Hamvas kúriát, a Szentháromság-szobrot, a Kastélyparkot, az Erzsébet-parkot, a besnyői templomot és kolostort, valamint a babata tavakat. Szadán Székely Bertalan emlékeit, Isaszegen a szabadságharc emlékeit egy kitűnően összeállított helytörténeti múzeumot felkeresve ismerkedhetnének a látogatók a gödöllői dombvidék történeti emlékeivel. A befejező rész Pécelen a szép Ráday kastély lenne. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, ha lehetőséget biztosítanak arra, hogy az érdeklődők előre meghirdetett programok keretében megtekinthessék a szóban forgó épületeket. Ha majd a gödöllői kastély is visszanyeri barokk kori szépségét és megújulnak a barokk kor egyéb épületei, ugyanakkor újabb modern épületekkel nem zavarják meg egy kor meghitten megmaradt hangulatát, akkor Gödöllő is kedvelt helye lesz a hazai vendégforgalomnak. Soós Endre idegenvezető Huszonkét játékos a női kosárlabda-válogatott keretben Új szakvezető a MAFC-ban Május végén Franciaországban rendezik meg az 1976. évi női kosárlabda Európa-bajnokságot. A rövid decemberi pihenő után a játékosok — egyelőre az egyesületükben — elkezdték a felkészülést az új bajnoki idényre, s Killik László a válogatott szakvezetője is elkészítette „menetrendjét”. — Jelenleg huszonkét játékost vettem számításba az Európa-bajnoki felkészüléshez — mondotta. — Hat ifjúsági válogatott került át a nagyokhoz, s három serdülő korú fiatalt is szeretnék bevonni a közös munkába. Az alapozást január 12-én Dunavarsányban kezdjük meg, erről azonban még néhányan egészségi okokból vagy tanulmányi elfoglaltságuk miatt felmentést kapnak. A keret gerincét a régiek alkotják: Czirákyné, Szabics, Kiss Lenke, Molnár, Szuchy, László, Beloberk, Makainé, Winter. Számítok Tormára, Nagy Máriára, Gajdosra és Kárászra is. A fiatalok: Gajdán, Dalnoki és Váczi a KSI- ből, Lerner a Csepelből, Medgyesi a DVTK-ból és Hilbert a BEAC-ból. A három serdülő, akiknek lassan hozzá kell szoknia a nagyobb megterheléshez: Lisziewicz a BSE-ből, Botka a Spartacusból és Bacsa a Csepelből. A közvetlen felkészülést a bajnokság tavaszi idényének befejezése után, április 7-én kezdi meg a keret. Az összeszoktatást két torna segíti majd: az egyikre Krakkóban kerül sor, a másikat Magyarország rendezi. A keretben dolgozó fiatalok a serdülő EB-csapat és az IBV-válogatott gerincét adják majd. Az előbbire Lengyelországban, az utóbbira Kubában kerül sor. — Az elmúlt évben a szövetség követelményrendszere fejlődést hozott a klubok szakmai munkájában, de még közel sem lehetünk elégedettek — mondotta a szakvezető. — A szövetség, különösen az A-kategóriás szakosztályoknál fokozottan ellenőrzi majd az előírt fizikai, technikai és taktikai elemek gyakorlását. Ez a munka lehet ugyanis alapja a válogatott eredményesebb szereplésének. A férfi keret is január 12-én kezdi az alapozást Dunavarsányban. A válogatott zömét továbbra is a MAFC, a Honvéd, a Csepel és a Ganz-MÁVAG adja. A férfiak az idén csak nemzetközi tornákon szerepelnek, s 1977 májusában kerül majd sor az Európa-bajnokság selejtezőire. Ismeretes, hogy a bajnokság végén Balogh Gábor, a MAFC edzője munkahelyi elfoglaltsága miatt megvált a szakosztálytól. A csapat edzéseinek irányítását Zsadányi István vette át, aki korábban a KSI- nél és a Videotonnál végzett eredményes munkát. Az edzéseket továbbra is segíti Gabányi László edző. • Új programmal indulnak a magyarok a műkorcsolyázó világversenyeken A magyar műkorcsolyázó sportot — mint ismeretes — három versenyző, Vajda László, valamint a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpár képviseli a műkorcsolyázó EB-n, olimpián és világbajnokságon. A nagy sorozatra készülő versenyző kedd este a Millenáris sátortetős műjégpályáján, a magyar bajnokságon, adtak számot tudásukról, felkészültségükről. Vajda és Regőczyék is új szabadon választott kűrrel jelentkeztek. Varga Rimszkij- Korszakov „Seherezádé”-jának dallamára korcsolyázik, a tavalyinál nehezebb gyakorlattal. A programjában tizenöt ugrás, köztük négy tripla Lutz, fiú és hármas szerepel. — Genfben nagyon szeretnék dobogóra lépni — mondotta a 22 éves, hétszeres magyar bajnok. — Tudom, hogy ez nem lesz könnyű, hiszen olyan ellenfelekkel kell megküzdenem, mint az angol Curry, a három szovjet fiú, Ovcsinyikov, Volkov, Kovaljev, s az NDK-beli Hoffmann. Az olimpián hozzájuk csatlakozik még a két kanadai, Cranston és Shaver, valamint az amerikai Kubickal, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Kifogástalanul kell tehát bemutatnom a kűrt ahhoz, hogy a várakozásnak megfelelően szerepeljek. Vajda hatodszor indul EB-n, ötödször VB-n, s első ízben olimpián. A Regőczy, Sallay pár különösen nagy örömmel készül, hiszen a jégtáncosok számára történelmi jelentőségű lesz Innsbruck: a jégtánc első ízben szerepel ugyanis a téli olimpiák műsorán. — Nyugodtan és kiegyensúlyozottan készültünk, s legalább ötven százalékkal többet és jobban dolgoztunk az elmúlt évek átlagánál — mondta Regőczy Krisztina. — A svájci városban nem is a helyezés, hanem az lesz fontos számunkra, hogy vadonatúj kűrüüket a bírók alaposan megismerhessék. A négy percet Kálmán Imre Csárdáskirálynőjére járjuk. Ez az összeállítás az idén is elég lehet az élcsoporthoz, azaz a legjobb hat közé kerüléshez. Dr. Törjék Elemér, a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség elnökségi tagja reméli, hogy Vajda és a Regőczy, Sallay kettős is túlszárnyalja valamivel tavalyi teljesítményét. A magyar bajnokság színvonalára kétségtelenül rányomta bélyegét az a körülmény, hogy az EB és az olimpiai játékok miatt a szokottnál korábban került megrendezésre. A nőknél a felkészülés nem volt teljes, mivel közülük senki nem szerepel a nagy versenyeken. Örvendetes csak a két tizenöt éven aluli fiatal, Berendi Ildikó és Soltész Mónika igazán szép kűrje volt. A férfimezőnyben nagyon hiányzott a megbetegedett Simon István, Vajda viszont rossz napot fogott ki, szinte semmi nem sikerült neki. Remélem azonban, hogy ez a mélypont csak átmeneti volt. A bajnokság kétségtelenül legszínpompásabb eseménye a jégtáncosok versenye volt Regőczyék műsorán meglátszott az elmúlt hetek szorgalma, szinte hibátlanul adták elő programjukat. Bízhatunk abban, hogy ezt a kűrt már az EB-n is jegyezni fogják. Kellemes meglepetés volt a még ifjúsági Kárpát, Palásti pár bajnoki bronzérme. Sportlétesítmény-építkezések a Szovjetunióban Igor Gunszt, a különleges sportépítkezések fő tervezője a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a Szovjetunióban jelenleg 3140 stadion, 1233 uszoda, 58 970 sportcsarnok áll a versenyzők, illetve a testedzéssel foglalkozók rendelkezésére. Az új sportlétesítmények tervezésén, illetve építésén a Szojuz—Szportprojekt vállalat 300 mérnöke dolgozik. A Szovjetunióban minden gyár, kolhoz és üzem rendelkezik saját sportlétesítménnyel, számos városban, az újonnan épülő üzemekben sportkombinátot is építenek, így a dolgozók anélkül, hogy kimennének a gyár területéről, tornateremben, uszodában, vagy röplabdapályán edzhetnek. A tervezők egyik legfontosabb feladata sportlétesítménytípustervek elkészítése a kolhozok, iskolák és óvodák részére. Bár ezek kevésbé szépek, illetve nem olyan imponálóak mint az egyénileg tervezettek, felépítésükre viszont jóval kevesebb időre van szükség: a típustervek alapján az íróasztaltól az átadásig alig 5 hónap telik el, és a felszerelése is sokkal olcsóbb. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió a nagy építkezések országa, a lakótérüle*tektől távollévő építkezések számára is különleges típusterveket készítenek, mégpedig 24x12 méteres univerzális sportcsarnokét, amely szükség esetén klubbá is átalakítható. Annak ellenére, hogy a legnagyobb hangsúly most az 1980. évi moszkvai nyári olimpiai játékok építkezésén van, egy pillanatra sem feledkeznek meg az említett sportlétesítmények létrehozásáról. SPORTNAPLÓ A jégkorongbajnokságért: O. Dózsa-Volán 4:3 (0:1, 0:2, 4:0), Kisstadion. Az első két harmadban az erősen tartalékos Volán irányította a játékot, utána a Dózsa szerencsés gólokat ütve kiegyenlített, s a befejezés előtti másodpercekben a győztes gólt is megszerezte. Köningsseeben, a nemzetek bobversenyét az NSZK nyerte ISI ponttal Svájc és Ausztria előtt. A kettős bobok részére mindössze egy futamot rendeztek, a másodikat elmosta az eső. Szovjetunió—Egyesült Államok atlétikai viadalra kerül sor, oolimpia után augusztus elején Maryland államban. Az 1958. óta hagyományos viadalokon az eddigi 13 összecsapásból tíz szovjet és három amerikai győzelem született. A román nemzetközi asztalitenisz-bajnokságon január 23—25. között Molnár, Frank L... Bogyó és Oláh képviseli a magyar színeket. A versenyre ázsiai országok is neveztek. Az olimpiát nem lehet elhalasztani! A NOB alelnökének nyilatkozata Lassan már az volna meglepetés, ha Montrealból egy nap a következő hír érkezne: a munkálatok rendben haladnak, nincs baj a határidőkkel, minden és mindenki a helyén, jöhet az olimpia! Egyelőre azonban egész másfajta híradások jönnek a tengeren túlról... Victor Goldbloom, a québeci tartományi kormány közigazgatási minisztere, az olimpiai építkezéseket összefogó, s azokat felügyelő bizottság egyik vezetője a legutóbbi sajtóértekezleten elmondta, hogy a XXI. nyári olimpiai játékokat a terveknek megfelelően július 17-én nyitják meg. A megjelent újságírók azonban a bejelentést kissé kétkedve fogadták, mert közülük az egyik megkérdezte: „az tehát már elképzelhetetlen, hogy az olimpiát elhalasztják, vagy másutt rendezik meg?” Goldbloom kicsit zavarba jött, s ezt válaszolta: „Semmiféle garanciát nem adhatunk arra, hogy a játékokat pontosan, a korábbi elképzeléseknek megfelelően rendezzük meg, hiszen még annyi dolog történhet. Végszükségben a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól halasztást kérnénk.” Ebbe az utóbbi mondatba — mint később kiderült — a kanadai újságírók belekapaszkodtak, s fejtegetésekbe kezdtek. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a hírügynökségek gyorsan felfigyeltek a szenzációra, s világgá kürtölték a hírt, mégsem biztos, hogy július 17-én lesz a megnyitó. Így aztán Goldbloomnak — a hipotéziseket cáfolva — újabb nyilatkozatot kellett adnia, amelyben immár ki tudja hányadszor erősítette meg, hogy minden rendben lesz. Még mielőtt a québeci miniszter tisztázta volna az ügyet, több hírügynökség felkereste Münchenben Willi Daumét, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyugatnémet alelnökét, aki a következő nyilatkozatot adta: — Szó sem lehet az olimpia elnapolásáról! Először, mert az év minden nagyszabású nemzetközi versenye — az olimpiai sportágakban — Montrealhoz igazodik, aztán a formaidőzítés miatt sem, nem beszélve az utazási irodák fáradozásairól, a szállodafoglalásokról, s az előre biztosított menetjegyekről. Remélem, hogy a NOB egy esetleges kanadai kérelmet gondolkozás nélkül visszautasít! Kizárások, lemondások Zürichi jelentés szerint Kongó és Zambia nem vehet részt az 1978. évi labdarúgó-világbajnokság selejtező mérkőzésein, mert nem fizették be az 1000 svájci frankos nevezési díjat. Ellenfelük, Kamerun és Malawi így mérkőzés nélkül jutott túl az első fordulón. Csökkent az idei montreali olimpiára selejtezőt játszó csapatok száma is: Ecuador, Paraguay és Venezuela után Argentína is visszalépett. Így Dél-Amerikában csak hat csapat , Brazília, Uruguay, Bolívia, Chile, Peru és Kolumbia játszik selejtezőt