Magyar Nemzet, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
sVasárnap, 1976. január 11, Kína Csou után Az örök második Az átmeneti kettősségnek a halál vetett végett. A találgatások immár hasztalanok. Csou En-lajt hetvennyolc esztendős korában nem a szívbetegség vitte el, amint azt sokáig híresztelték, hanem a lassan emésztő, a szervezetet fölfaló rák. És természetesen az idős kor, az élet megmásíthatatlan rendje. Kína mai legfelsőbb vezető rétege kevés kivétellel az elmúláshoz van közelebb: Mao Ce-tung az idén tölti be nyolcvankettedik esztendejét, Teng Hsziao-ping csupán valamivel fiatalabb a búcsúztatott Csou En-lajnál. A kormányfő tevékenysége egy egész korszakot ível át a jótól a pálfordulásig. A népi Kína megteremtése — 1949 októbere — óta állt a kormánygépezet élén megszakítás nélkül, holott annyiszor jósolták már kegyvesztettségét, elkerülhetetlen távozását. Fönnmaradni a viszontagságok hányattatásai között: ez is teljesítmény. Hajlékonyságra, manőverezési képességre vall, a körülményekkel számoló nagyfokú rugalmasságra. Nemcsak arra volt ereje, hogy türelmesen kivárja a hatalmi harcban politikai ellenfeleinek vereségét, még utódlását is megszervezhette. A rehabilitálásokkal, az egykor üldözöttek visszahelyezésével, így hozta vissza szinte észrevétlenül Teng Hsziaopinget, hogy átmeneti megoldásként a helyére állítsa, biztosítsa a végrehajtó hatalom ideiglenes folyamatosságát. Csou En-laj ott volt, amikor Kína szinte nyomban nagyhatalomként, a szocialista országok segítségével és állhatatos támogatásával belépett a háborút követő világpolitikai életbe. Ez a korszak tette ismertté nemzetközi méretekben Csou En-laj nevét, így bukkant föl a diplomáciai fórumokon. A békés egymás mellett élés öt bandungi alapelve, a Szovjetunió békepolitikájának volt a tükröződése, abban az időben még összehangoltan és együtt léptek föl a gyarmati korszak lezárásáért. A nagy entrée, a színrelépés, ugyancsak a Szovjetunió erőfeszítéseinek köszönhető. Genfben, 1954-ben, az első vietnami értekezleten John Foster Dulles, akkori amerikai külügyminiszter még megkérdezte: „Ki az a titokzatos Csou En-laj úr, akivel nekem állítólag egy tárgyalóasztalhoz kell leülnöm?” Aztán mégis leült, mert a Szovjetunió ragaszkodott hozzá, hogy a konferencia tizennégy hatalmi legyen, alapfeltételnek tartotta Kína részvételét. A belső körülmények, Kína független és szocialista népgazdaságának alakulása hasonló történelmi viszonyokhoz fűződik. Ma jelentős eredményként tartják számon, hogy a több száz milliós lakosság nem éhezik többé. Kétségtelenül nagy szerepe van benne, hogy a kormányfő lavírozó képessége a legnagyobb fölfordulás, a „kulturális forradalom” idején részben megkímélte a termelést, a földektől és az üzemekből viszonylagosan távol tartotta a zűrzavart. De aligha ment volna ez ilyen könnyen, ha az alapozásnál, a kíméletlen gyarmati múlt örökségének fölszámolásánál, és az építés kezdeti nehézségeinél nincs ott a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország segítsége, akkor még az elmaradott országokat a fejletlenségből kiemelő tudományos tervgazdálkodás. Bárhová is jutott, ez indította el útjára Csou En-lajt. A vihar csak ezt követően szabadult el. Ez a kétségtelenül tehetséges politikus kezdetben tudott az örök második lenni. Megelégedni azzal, hogy az eszme, a kezdeményezés minduntalan Mao Ce-tungtól induljon ki, ő szerényen visszahúzódik a végrehajtó szerepkörébe. A mesterhúzása mégis az volt, amikor időlegesen a harmadik helyre vonult. Hagyta, hogy amíg a szenvedélyek tobzódnak, a lehetetlenségek lehetővé váltak. Lin Piao foglalja el a színt, mármár az ő élve eltemetésével egyetlen számbajörhető utódként szerepeljen. A Kínaügyek megfigyelői ekkor mondtak le róla először, nem bíztak ellenálló erejében. Valószínűleg sokáig homályban maradnak még a részletek, ismeretlenek lesznek ennek a kemény, vérre ment hatalmi küzdelemnek az állomásai, így csak föltételezhető, hogy Csou En-lajnak nagyon is jelentős része volt abban: hónapokig tartott a leszámolás vetélytársával és a tragikus végkifejlet után ő megint a második lehetett. De ismét megváltozott körülmények között. Fölülkerekedésében olyannyira nem bíztak, hogy amikor megkezdődött az újabb kampány, a „pi Lin, pi Kung” („Bíráld Lin Piaót és bíráld Kung Fu-cet), sokáig őreá ruházták az ókori filozófus mai szerepkörét, őt tekintették a másik rossznak. Eredeti szándékában meglehet a mozgalom ilyen is volt. Nem feledhetjük, hogy akkor tűnt föl a fiatal Vang Heung-ven, akiről mostanában szintén keveset hallani, neki kellett volna talán Lin Piao helyére lépnie. Elképzelhető, hogy Csou En-laj szándéka és irányítása szerint nőtt bele aztán a mozgalom „tiszta elméleti kampány” formájába, vette el személyes élét. Lin Piao rejtélyes körülmények között halt meg, Kung Fu-ce kétezer éve alussza örök álmát, Csou Enlaj viszont már súlyos betegen, többet a kórházban mint hivatalában, de mindkettőt túlélte. Úgy mégpedig, hogy helyére a maga választotta embert és embereket állította, és még egyszer, utoljára, megjelenhetett a nyilvánosság előtt. Egy esztendeje körülbelül, az Országos Népi Gyűlés titokzatosan megválasztott és sebtében összehívott küldöttei előtt már nagyon rövid beszédben előterjeszthette a nagyon rövid maoista alkotmányt, hozzátehette a magáét ennek a különös okmánynak a kodifikálásához. Utána visszavonult a kórházba, elvétve talán még ott fogadott néhány kivételes külföldi személyiséget, majd csöndben letűnt a színről. Mit hagy maga áfást? Rendkívül nehéz lenne öszszefoglalni. Kínában ezekben a hetekben látszik kibontakozni az új kampány, megint a pekingi egyetemekről, és ismét a régire emlékeztető körülmények között. A pártbizottság egyik tagja az oktatási miniszter egyetértésével úgy nyilatkozott, hogy a „kulturális forradalom” óta siralmas a felsőoktatás színvonala, akik diplomával a zsebükben elhagyják az egyetemet, még az ábécét is alig ismerik. Annak tulajdonítja ezt, hogy gondatlan a válogatás, és túlságosan sok időt töltenek el a diákokkal a népi kommunák földjein. A bírálat után újból kivirágoztak a Taceboók, a nagybetűs faliújságok. Mint hajdanán, megint támadják a „revizionizmus újjáéledését”, heves a vita a felsőoktatás körül. A kezdeti kampány magában hordja a későbbi viharok kis villámait A másik új jelenség Mao Ce-tung két tízesztendős versének január elsejei első közlése; azóta ezeket beszélik meg mindenütt, gyárban, a földeken, írók, költők és tudósok összejövetelein, ez a filozófia és a művészet „új csúcsa”. Mindkettő jelképekkel telezsúfolt költemény; az első értelmezői szerint arra serkent, hogy az ember haladja meg önmagát, a másik magyarázóinak tolmácsolásában minden eddigin túltevő szovjetellenes pamflet. Olyan időpontban, amikor Kína eredetinek föltüntetett világpolitikai filozófiájával mindjobban elszigetelődik. Világháborús szirénhangjait csupán az amerikai neokonzervatívok, a schlesingeriáriusok és a zumwaltisták visszhangozzák (az előbbi a Ford által lemondatott volt hadügyminiszter, a második tengernagy, a korlátlan fegyverkezés hívei), a hivatalos nyugati diplomácia felelősei udvariasan elhatárolják magukat tőle. Afrikában, az angolai konfliktusban, amelyben Washington és Peking egy oldalon állt, az amerikai kormányzat úgy módosított tervein, hogy — értesülések szerint — nem is konzultált előzetesen a kínaiakkal Belül tehát a „nagy kiegyenlítőnek” és egyensúlyozónak csak személyes helyzetét sikerült megőriznie haláláig, országát a további viszontagságoktól nem tudta megóvni. A világpolitikában pedig objektív törvényszerűségek érvényesülnek, és a pekingi szubjektivitás ezekről lepattan. A történelemre tartozik annak megállapítása, hogy mekkora a felelőssége a jelenlegi kínai politikai vonal kialakításában. Ameddig energiája és a belső küzdelmek logikája engedi, az új második, Teng Hsziao-ping valószínűleg azon a nyomvonalon halad majd, amelyet elődje és rehabilitálója, Csou En-laj reá hagyott. De azután? Várkonyi Tibor Ahogyan a Süddeutsche Zeitung karikaturistája a gazdasági helyzet alakulását látja. redekességek A Benelux-államok három légi társasága — a holland KLM, a belga Sabena és a luxemburgi ■ Luxair — azzal a tervvel foglalkozik, hogy egyesül. (Le Soir) Különös dologra leltek az Egyesült Államok biológusai. Kétezer éves vérsejteket találtak, amelyek majdnem sértetlenül kerültek a mikroszkóp lencséje elé. A felfedezést akkor tették, amidőn egy egyiptomi múmiát felboncoltak. (Cristian Science Monitor) A Concorde-vita egyik legújabb terméke az az amerikai megállapítás, amely szerint, ha több szuperszonikus repülőgép szállna egyidőben a magasabb légrétegekben, a földi éghajlat húszévenként egy Celsius-fokkal csökkenne. (Los Angeles Times) Az amerikai Disneyland mintájára emlékeznek meg a dánok Andersen, a nagy meseíró halálának századik évfordulójáról, mesevárosok kialakításával. Több nyilvános parkban elevenítették meg meséit, azoknak alakjait. Az idén újabb meseparkokat létesítenek. (Svenska Dagbladet) Egy amerikai bíró — Ernest Barnes — szerint, akik sok tojást fogyasztanak, hajlamosabbak a szívbetegségekre. Felsorolt néhány esetet, amikor a mértéktelen tojásfogyasztás súlyos következményekkel járt. Aztán kiderült, hogy a bíró tárgyilagossága ebben az ügyben erősen vitatható. A tojáströszt ugyanis anyagilag megkárosította azt a hirdetési ügynökséget, amelyben a bíró anyagilag érdekelt (Washington Post) kábítószer-kereskedésen érték tetten az amerikai Pittsburgh Lincoln avenue-jén Richard Nixont. A bűnözőnek, aki egyébként 19 éves, csak a neve azonos a volt elnökével. A rendőrt viszont, aki Nixont őrizetbe vette, George Washingtonnak hívják, és csupán véletlen, hogy állandó járőrtársa, Benjámin Franklin aznap nem volt vele. (Le Figaro) Amerikai közlés szerint 1974- ben a világon 3675 milliárd cigarettát gyártottak. Az Egyesült Államokban 635 milliárd készült. Hozzávetőleges számítások szerint a második legnagyobb termelő valószínűleg Kína. (Le Quotidien de Paris) Mesterséges zivatart állítanak elő, hogy kipróbálják, miként viselik el az új épületek az időjárási viszontagságokat. Ezt a gyakorlatot vezették be az ausztráliai építészek. Azzal is számolnak, hogy esetleg ciklon söpör végig a tájon. Minden emeletet elkészülte után megtámadnak és elektronikus készülékek jelzik a „művihar” hatását. Ahol a szél vagy a víz behatol, ott megjavítják a szigetelést (Nouvelles d’Australie) Különös éjjeliőrt szerződtetett egy svéd játékterem tulajdonosa. Az új alkalmazott egy 2,13 méteres óriáskígyó. Nappal ketrecben alszik, éjjel szabadon engedik. A betörők messze elkerülik a kaszinót. (Svenska Tidningen) Egy iráni kereskedő azt bizonygatja, hogy hat éve nem alszik. Minden akkor kezdődött, amidőn elhagyta felesége. Azóta reménykedik, hogy a hűtlen asszony visszajön, s azért nem hunyja le szemét, mert a pillanatot nem akarja elszalasztani. „Eleinte nehéz volt, akkor még a bárányokat számoltam, de azóta már megszoktam.” (U. S. News and World Report) A világ egyik legerősebb embere, a gandi John Massis nemrégen korábbi csúcsteljesítményét döntötte meg. Még 1974- ben egy nyolcvan tonnás vagont — amelyet kötéllel állkapcsához erősített — megindított és elhúzott. A napokban 113 tonnás szerelvényt a hatodik próbálkozásra indított meg. (Humanité) Fukarok az angol férjek. Annak ellenére, hogy az infláció növekedésével gyarapodtak a fizetések, nem emelték a kosztpénzt. (Financial Times) (hvg) Teltow — Berlin — Lipcse A fiatalok nyomában BEMUTATOM az olvasónak Frank Enzmann huszonéves fiatalembert Automatizálási szakmunkás, esti egyetemen tanul, a Mérő- és Szabályozóműszereik Gyárának igazgatója mellett az ifjúsági felelős tisztjét tölti be a Berlin közelében fekvő Teltowban. Ebben a mondatban annyi minden sűrűsödik, hogy érdemes szétbontani. Először szóljunk a fiatalemberről. Az NDK gyáraiban érdekes szokás honosodott meg: alkalmas fiatalokkal szerződést kötnek (kissé hivatalosan káderszerződésnek nevezik), a fiú vagy a lány vállalja, hogy munkája mellett tovább tanul, a vállalat pedig biztosítja számára az előmenetelt valamilyen vezető posztra. Frank már tett egy lépést az úton, az igazgató mellett tanulja a vezetést s mire elvégzi a műegyetemet, mint rutinos szakembert állíthatják valahová. Addig is elősegíti — egyebek között —, hogy minél több jó „káderszerződés” jöjjön létre. Tehát: mi ez az ifjúsági felelős beosztás? Törvény írja elő, hogy minden vállalat, évi tervének részeként, az ifjúság helyzetével foglalkozó fejlesztési tervet készítsen. Az igazgató évente kétszer beszámol az ifjúság képviselői előtt az eredményekről, a mellette dolgozó fiatalember pedig azért felel, hogy a terv az év kezdetére elkészüljön és a végrehajtás megfelelően ellenőriztessék. Ez így elég szárazon hangzik, inkább átadom a szót Frank Enzmann-nak. — Sok minden szerepel az ilyen tervben. A fiatalok tájékoztatása az üzem dolgairól; bevonásuk a vezetésbe; szakmai továbbképzésük, ösztönzésük újításra, ésszerűsítésekre; honvédelmi előkészítés; anyagi és egyéb támogatás a szórakozási, a sport és az üdülési lehetőségek bővítésére; munka- és életkörülményeik javítása. ÖNKÉNT ADÓDIK a kérdés, hogy mi valósult meg ebből, tegyük föl tavaly. — Két esztendőt foglalok össze. Uszoda épült az üzem támogatásával és sok társadalmi munkával; tánczenekart és énekkart szerveztünk, az ifjúsági szövetség égisze alatt. Nem felejtjük el azonban, hogy mindennek van másik oldala és feltétele: a jobb munka. Új ifjúsági brigádok alakultak, és nőtt azoknak a száma, akik részt vesznek a népszerű MMM-mozgalomban (magyarul: a jövő mestereinek kiállításai, bemutatói.). Újabb kérdés: hogyan elégítik ki a fiatalok lakásigényeit? Frank Enzmann elmondja, hogy vannak gondjaik e tekintetben, sokan várnak még lakásra, de azért sok mindent tesznek is. A szomszéd város, Potsdam tanácsától megkapták 1980-ig a lakáselosztás tervét, az üzemnek jutó lakások számát. Eszerint gondolkodnak és ígérnek. Nem találomra foglalta öszsze a fiatalember éppen két esztendő eredményeit: 1974 januárjában lépett életbe az NDK új ifjúsági törvénye, amely (hasonlóan más szocialista országok ifjúsági törvényeihez) átfogóan rendezi ezt a kérdést. Mindaz, amit az ember e tekintetben a teltowi üzemben lát, ennek gyakorlati megnyilatkozása. Van azonban a törvénynek felsőbb őrhelye, ellenőrző és kezdeményező támpontja: a minisztertanács mellett működő ifjúsági hivatal. Székhelye: Berlin. Itteni beszélgetőpartnerem, a hivatal egyik vezetője ugyancsak fiatalember, Kurt Leopold. De mielőtt őt is megszólaltatnám, elmondom, miért érdeklődtem az NDK-ban az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekről. Abban a küzdelemben, amely a szocializmus és a kapitalizmus között folyik, az ideológia vált a harc egyik fő terepévé. Az ifjúság, amelynek szelleme és jelleme még alakulóban van, különösen érzékeny az eszmei hatásokra, s a túlsó oldal erősen célba is veszi őt Ez a megállapítás valamennyi szocialista országra érvényes, az NDK azonban ezen belül sajátos helyet foglal el: szomszédja, az NSZK, a tőkés társadalmi rendszerű német állam, amely ebben a küzdelemben igyekszik az azonos nyelvre, a rokoni kapcsolatokra és a történelmi hagyományokra is építeni. Nyilvánvaló továbbá, hogy a szocialista társadalmi fejlődés a külvilágtól függetlenül is új feladatokat teremt, új megoldandó problémákat hoz létre az ifjúsággal kapcsolatban. S most átadom a szót Kurt Leopoldnak. HAT ÉS FÉL MILLIÓ 14—25 éves fiatal él az NDK-ban. Hivatalunknak az a feladata, — mondja —, hogy előkészítse, kidolgozza az „ifjúságfejlesztési tervet”, amelyet a minisztertanács minden esztendőben beépít az állami tervbe, és kötelezővé tesz. E hivatal feladata az ellenőrzés, ami az állami tennivalókat, elsősorban a miminisztériumok dolgát illeti. Egy példa az ifjúság közéleti szerepére: a Népi Kamarának 60 harminc éven aluli képviselő tagja van, az ifjúsági szervezet, az FDJ külön parlamenti frakciót alkot. Kérnék valami más jellegű példát is, a mindennapi életre vonatkozót. — íme, egy csepp, amelyben tükröződik az egész. Ismeretes, hogy a vendéglátóipar nem szívesen ad helyet az ifjúsági rendezvényeknek, mert ilyenkor kevés a bevétele, a fiatalok általában colát isznak és nem pezsgőt. A pénzügyminisztérium tehát elrendelte, hogy ha egy állami kezelésben lévő szórakozóhelyen ifjúsági rendezvényt tartanak, ezt beleszámítják neki a tervteljesítésbe, vagyis könyvviteli kiegészítést kap. Általában — kiszélesítve ezt a témakört — a hivatal törődik azzal, hogy új lakótelepek építésénél figyelembe vegyék az ifjúság szórakozási és sportigényeit; gondja van sok egyéb között arra, hogy a minisztériumok és a vállalatok ne feledkezzenek meg a szakmai továbbképzésről, a munkaversenyről, a külföldi utazások iránti növekvő igények kielégítéséről, lehetőségek teremtéséről a szabadidő kulturált kihasználására. ÉRDEKES MEGFIGYELÉSRŐL számolt be Kurt Leopold. A fiatalság viszonylag kevéssé érdeklődik a tévé iránt, de a színházlátogatók 60, a mozilátogatók 70 százaléka közülük kerül ki. A hivatal következtetése: az állami filmgyár, a DEFA növelje a fiataloknak szánt filmek számát. S itt hallottam, ezzel az adattal kapcsolatban a lipcsei ifjúságkutató intézet, teljes néven az ifjúság kérdéseivel foglalkozó központi kutatóintézet hírét. Alapítását tíz évvel ezelőtt az ifjúság arányszámának, szerepének, társadalmi dinamizmusának növekedése tette szükségessé. Fő feladata, az alapító okiratot idézve, a marxista- leninista ifjúságkutatás fejlesztése az NDK-ban és tudományos alapelvek kidolgozása a szocialista ifjúságpolitika számára. Pedagógus, szociológus, közgazdász, orvos , mintegy 40 tudományos szakember dolgozik itt. Már néhány kutatási témájuk megnevezése is utal mimikájuk jellegére: a szabad idő felhasználása; miért oly sok a válás az ifjú házasok között; az NDK-állampolgári tudat alakulása; a viszony a Szovjetunióhoz. A lipcseiek, akik magyar tudományos intézményekkel is jó kapcsolatokat tartanak, sok segítséget nyújtanak a kormányzatnak és az ifjúsági mozgalomnak ahhoz, hogy az említett ideológiai küzdelmet megfelelően vívhassák és jó intézkedéseket hozhassanak az ifjúság szellemi és fizikai fejlődésének elősegítésére. Az NDK ifjúságának helyzetéről szólva, számos más tényt is fel kellene még sorolni. Egyebek között a szociális intézkedéseket, például a fiatal házasoknak rendelkezésére álló kölcsönöket lakásátalakításra, berendezési tárgyak vásárlására. És sok mást. Fiatalnak lenni mindenképpen jó dolog. Az NDK-ban, mert szocialista állam, sokat tesznek azért hogy ez a természetadta lehetőség minden területen a lehető legnagyobb mértékben kibontakozhassék. Tatár Imre Tanácskozik az NDK Nemzeti Frontja Berlinből jelenti az ADN: A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megkezdte munkáját a Nemzeti Front országos tanácsának kibővített ülése. A tanácskozáson megvitatják, hogy milyen feladatok hárulnak az NDK szocialista hazafias mozgalmára a Német Szocialista Egységért XX. kongresszusának évében. Werner Lambert, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja beszámolójában hangsúlyozta: a Nemzeti Front alapvető feladatának tartja az NDK valamennyi állampolgárának aktív bevonását a fejlett szocialista társadalom építéséről folyó vitába. Külpolitikai kérdésekről szólva Lambert rámutatott, hogy miközben éleződnek az imperializmus ellentmondásai, tovább nő a szocialista közösség egysége. A szocialista országok szoros együttműködése korunk egyik alapvető törvénye, külpolitikájuk állandó jellegű egybehangolása a testvérpártok közös külpolitikai fellépésének alapjává vált — mondta