Magyar Nemzet, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
Vasárnap, 1976. február 1 Szolidaritás az angolai néppel A magyar közvélemény felháborodással figyeli a nemzetközi imperializmus és pretoriai csatlósaik nyílt fegyveres agresszióját az Angolai Népi Köztársaság és annak törvényes kormánya ellen. A fegyveres agresszió durva megsértése az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának, veszélyezteti az angolai nép szabadságát és fenyegeti Afrika független országainak biztonságát. A függetlenség kivívása óta eltelt rövid idő alatt az egész nép érdekeit képviselő és támogatását élvező MPLA, valamint az ország törvényes kormánya jelentős társadalmi és gazdasági intézkedésekkel törekszik meggyorsítani az elmaradottság felszámolását, a tömegek életkörülményeinek megjavítását, kulturális felemelkedését. E célok érdekében mindent megtett, hogy valamennyi haladó politikai erő együttműködését megvalósítsa. A nemzetközi imperializmus és angolai kiszolgálói azonban — elvakultságukban — fegyverrel, intervencióval próbálják megsemmisíteni az ország haladó rendszerét, függetlenségét, a nép szabadságát. E fenyegető veszély ellen kényszerült fegyveres harcra Angola kormánya és népe. A magyar társadalom eddig is testvéri szolidaritással támogatta az angolai nép harcát a függetlenségért, a haladásért. Hasonló támogatásban részesíti a hősiesen harcoló népet és kormányát ma, s a jövőben is. Megelégedéssel értesülünk arról, hogy az Angolai Népi Köztársaság eredményesen küzd az imperialista agresszorok és kiszolgálóik kiűzéséért, az ország függetlenségéért, a békés alkotómunka feltételeinek megteremtéséért. A világ haladó erőivel együtt mélységesen elítéljük az Angola elleni imperialista agressziót és követeljük annak azonnali beszüntetését. A független, szabad, haladó Angolai Népi Köztársaság győzelme és megerősödése alapvető érdeke minden szabadságot és békét szerető embernek Afrikában és a világ más részein! HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG * Az angolai nép igazságos harcának támogatására nemzetközi konferenciát rendez Luandában február 2. és 4. között az Afro-Ázsiai Népek Szolidaritási Szervezete. A konferencián részt vesz a Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége is, Nagy Richárdnak, az MSZMP KB tagjának, a Magyar Televízió elnökének vezetésével. Küldöttségünk szombaton utazott el Budapestről. Dr. Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke levélben köszöntötte a konferenciát A vízügyi vezetők országos értekezlete Szombaton Szentendrén befejeződött a vízügyi ágazat igazgatóságainak, vállalatainak négynapos vezetői tanácskozása. Az értekezleten lényegében a most kezdődő ötéves tervciklus feladatait — a vízügyi szervek, igazgatóságok, intézmények és vállalatok soron következő tennivalóit vitatták meg a szakemberek. A szombati záró megbeszélésen a négynapos értekezlet során érintett csaknem kétszáz különféle szakkérdés közül a legfontosabbakat foglalta öszsze dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Elmondotta, hogy az V. ötéves terv időszakában a vízgazdálkodás 43 milliárd forintos állami költségvetéssel rendelkezik, ám feladatai olyan nagyok, hogy e komoly költségvetés mellett alapvetően megkövetelik az újfajta munkaszervezést is. Igen sok szó esett a tanácskozáson a környezetvédelemről. Az OVH elnöke alapvető feladatként jelölte meg élővizeink fokozott védelmét, és utalt arra, hogy a jövőben az eddiginél is szigorúbban kell élnie a vízügyi szerveknek hatósági jogkörükkel, és indokolt esetben szigorú szennyvízbírságokat kell kiróniuk. Műholdak előre jelzik a Duna vízállását Hétfőn és kedden érdekes előadások hangzanak el a Technika Házában az MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya rendezésében. Neves szakemberek, kutatók mondják el véleményüket a földfelszínre és a meteorológiai képződményekre vonatkozó műholdas megfigyelések alkalmazási lehetőségeiről. A Föld körül keringő sok száz mesterséges megfigyelőállomás szinte ontja az információkat, amelyek felhasználásával pontosabb, jobb munkát végezhet a meteorológia, a hidrológia, a földtan, a geofizika, a mezőgazdaság. Magyarország területe fölött is áthalad jó néhány mesterséges hold és Föld körüli pályára vezényelt űrállomás. A felvételek egy részét Pestlőrincen és Siófokon tudják átvenni. A műholdfelvételek nyomán pontosan követhető az Alpok hótakarójának változása, amelyből egy-másfél napos eltéréssel következtetni lehet a Duna budapesti vízállására. Két amerikai műhold felvételeket készít sorozatban, amelyeket a földtani képződmények vizsgálatához, a nyersanyagkutatáshoz, a környezetvédelemhez nyújtanak segítséget. Ezeken a felvételeken az egymástól 100 méter távolságban levő pontok is jól megkülönböztethetők. A két műhold minden 18. napon halad át Magyarország felett, délelőtt 9 és negyed tíz között. Képek gömöri tájakról, falvakról A honismereti gyűjtőmunka szép példája volt az a rendkívül értékes előadás, amelyet Czenthe Zoltán építészmérnök tartott pénteken este a Hazafias Népfront I. kerületi bizottsága és a Sárospataki Öregdiákok Baráti Köre rendezésében Gömöri tájak, falvak, temetők, emberek címmel. A színes diavetítéssel illusztrált előadás arról vallott, hogy a szülőföld iránti ragaszkodó szeretet a kutató munkával párosulva mennyi szépségre, értékre tudja felhívni az ember figyelmét. A sajátos hangulatú természeti tájakon járva, a gömöri érchegység tövében meglapuló kicsiny falvak népi építészeti értékeit meglátó építészmérnök tolmácsolásában gyönyörködtünk a paraszti akóházak és gazdasági épületek nemes vonalaiban, formaképzésében. Református erőd, templomok, hajdani kisnemesi kúriák, sajnos erősen pusztulásnak indult ódon kastélyok reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizáló díszítéseiben találkoztunk a vetítővásznon a tűnő idők nyomaival. A több évszázados falusi temetőkben még ma is megtalálhatók a megkopott feliratú, nagyon-nagyon öreg, korhadó kopjafák. Hallgattuk a magnetofonról öregemberek megőrzött mesemondását, énekeit még abból az időből fennmaradva, amikor Vidróczki, a legendás hírű betyár bújkált a gömöri hegyekben. Az előadás feltárta azt is, hogy a tornaljai születésű építészmérnök hogyan segítette elő a falusi lakosságnak adott gyakorlati tanácsaival a pusztuló műemléki értékek megóvását, megmentését. Czenthe Zoltán szinte Gömör monográfiáját adta előadásában, szebbnél szebb, művészi hatású színes diafelvételek kíséretében. (környei) _ Madar Nemzet____________________________________ Sarlós István berlini látogatásai A Hazafias Népfront küldöttsége, amely Sarlós István főtitkár vezetésével az NDK- ban tartózkodik, szombaton Suhl megyében az NDK nemzeti frontja ,helyi szerveinek munkáját tanulmányozta, majd a nemzeti front által szervezett véleménycserén vett részt, amelyen arról volt szó, milyen szerepet játszik a tudomány és a technika a szocialista személyiség fejlődésében. Végül a magyar küldöttség szociális intézményeket látogatott meg. Minden út járható Az országos közúthálózaton megszűntek a hóakadályos szakaszok. Az éjszaka folyamán — különösen az ország nyugati felében — megindult havazás miatt, amely szombaton lassan átterjedt az egész országra, a közutak helyenként síkossá váltak. Az utakon hófúvás, hóakadály nincs, minden út járható. A közúti igazgatóságok gépkocsijai folyamatosan végzik az utak szórását és a lehullott hó eltakarítását. Az illetékesek kérik a gépjárművezetőket, hogy óvatosan, nagyon körültekintően vezessék kocsijaikat. Ami a budapesti helyzetet illeti, az utakon fennakadás nincsen. A Fővárosi Köztisztasági Hivatalnál folyamatos üzem van: a gépkocsik és az emberek éjjel-nappal dolgoznak, takarítják az utakat. Sós homokkal és folyékony magnéziumkloriddal szórják a síkos útszakaszokat. Az autóbuszok, a trolik és a villamosok zökkenő nélkül bonyolítják a forgalmat. A helyenként meglevő csúszós részeken — így Rákoskeresztúron és Újpesten — lassabban járnak a buszok. Ferihegyen minden rendben: a repülőtér menetrendszerűen indítja és fogadja a gépeket, a vonatok szintén tartják a menetidőket, a nagyobb késések megszűntek. Cukor —1976 A határozat így szólt tömören, logikusan, megfontoltan, de szigorúan: a hazai cukorfogyasztást 1976-ban a saját termékből kell kielégíteni. Az eredmény: a kellő mennyiség meglett, az ország lakosságának cukorfogyasztásához elegendő cukorrépát a mezőgazdaság megtermelte. Dr. Hangyái Károly főmérnök szobájában a forró feketében még a tavalyi „termést” kavargatom — a jegyzet és a toll az asztalon —, amikor az íróasztalon megszólal a piros telefon. — Igen, én vagyok, Géza bácsi. Itt, Hatvanban éppen most fogyott el a répa. Selypen már tegnap végeztek. Abbahagytam a kavargatást és a jegyzet tetejére felírom a dátumot: 1976. január 29. Egy mázsából nyolc kiló 1975. augusztus 28-án jártam utoljára a Mátravidéki Cukorgyáraknál. A kampány kezdetén. Számolni kezdem, mennyi idő telt el azóta? A főmérnök közbeszól: — Százötvenöt nap — és, mint gyermekkorom cowboyregényeiben a hős, „fanyarul” mosolyog. — Sok — mondom. — Sok — ismétli meg, és egyszeriben a téma sűrűjében járunk. Ettől kezdve nincs többé párbeszéd, jobbára csak a monológ rögzítése a dolgom. 1974-ben 13 százalék volt a beérkezett répa cukortartalma. Azt gondolták, szentül meg voltak győződve róla, hogy még egyszer ilyen extrémen alacsony nem lehet. Lehetett. Az 1975-ben termesztett cukorrépa már csak 12 százalékos. De ez is csak a Mátra vidékén, mert az országos átlag mindössze 11,5 százalék. Nézzük, hogyan realizálódik mindez, mennyi cukor jut a kávéba, tortába, a háztartásokba, a vendéglátóiparba, a Mátraaljáról 1976-ban? A hatvani és a selypi gyár együttesen 775 ezer tonna répából 61 ezer tonna cukrot termelt. Ez így önmagában nem mond túl sokat a gyanútlan olvasónak. Ám a következő adat már jóval közelebb visz a probléma valódi megismeréséhez: amíg a répa ugyan 29 százalékkal több volt, mint az előző évben, addig a cukor „vagyon” csak 13 százalékkal nőtt Magyarországom. A főmérnök így fogalmaz: — Egy mázsa répából majdnem nyolc kiló cukrot sikerült előállítanunk. Sikerült. De a tervezett több mint 10 kilogramm volt. A következmény: a Mátravidéki Cukorgyárak vezetői és dolgozói erre az esztendőre nyolc kiló cukrot szántak az ország minden lakosának. Csak hat kilót tudnak adni. Bántja őket a dolog. A dolgozók fogalmazásában: nincs rendjén, hogy jól megy a gyár, a gépek hiba nélkül, megállás nélkül működnek, a raktárakban mégis kevés a cukor. Nem kell több répa Itt az ideje, hogy rövid számvetést készítsünk: a berendezés adott, a határozatban megszabott 125 ezer hektáron állami gazdaságaink, szövetkezeteink megtermelték a répát, a meglevő cukorgyártási kapacitást mégsem tudják kihasználni. Miért? A kérdés egy ideig, mint mézízű őszi napokon az ökörnyál, ezen a hideg januári délelőttön ott lebeg a levegőben. Amíg a főmérnök gondolkodik, összeszedi a mondanivalóját. Tudom, hogy nincs könynyű helyzetben. A cukor — akár az olaj — nem akármilyen ügye a világnak. Ősrégi közmondások (Veszik, mint a cukrot, Úgy kell, mint a cukor), szóösszetételek, hasonlatok, megszemélyesítések, becézések (cukorfalat, cuki stb.) jelzik fontosságát, szoros hozzánk tartozását Tudományos irodalma rengeteg kötetre rúg, de az utóbbi években elkövetett drámájához még nem született meg az olajat a maga idejében már irodalmilag is helyére tevő — Zola. — Egy — riaszt fel a kontra némajátékból dr. Hangyái Károly hangja. — A fajtakérdés. Kettő: enyhén fogalmazva, nincs minden rendben az agrotechnikával. Három: véleményünk szerint, bármilyen magas szintű is a gépesítés, bizonyos kézimunka nem kerülhető el. Így például a gazdó kapálás. De hagyjuk a múltat! – mondta ki a végszót. Jó végszó. Különösen a főmérnök,től. Két évvel ezelőtt, első találkozásunk óta tudom róla, hogy a műegyetemen szerzett diplomájával nyomban a cukorgyártáshoz szerződött. Azóta is hű maradt hozzá. Érthető tehát, ha felfokozott kíváncsisággal várom a véleményét a „hogyan tovább?”, a jövőt illetően. Mint a tévé képernyőjén, egy ideig megint a szünet van műsoron. Hosszú megfontolás után mondja: — A répa területét nem szabad tovább növelni, mert a jelenlegi feldolgozási kapacitás nem bírja. A Mátravidéki Cukorgyárak — Hatvan és Selyp — 400 tonna cukrot bocsátott ki naponta a mostani kampányban. „Mi az ötezer tonna répából legalább 500 tonna cukrot szeretnénk megtermelni” — visszhangzik fülemben a főmérnök egy korábban elejtett mondata. Túl sok lehet a nitrogén Ms kellene hozzá, hogy ez a vágy az „édes élet" egyensúlyáért valósággá váljék? Nagyszerű ember és kitűnő szakember ez a Mátra vidékére szakadt cukoripari főmérnök. A közéleti magatartásán, a higgadt meggondoláson alapuló ítéletein mérem értékét. Nem akármiről van szó, mindketten tudjuk, is, én is. Úgy ülünk szemben egymással, mint a bajvívók régen, vagy a „Ki mit tud?” szereplői a tévében manapság. — Helyenként túl sok lehet a nitrogén műtrágya alkalmazása — kezdi óvatosan, akár az andante részletet egy nagy zeneműben. — A sok nitrogén egy bizonyos adagon felül nemcsak a cukortartalomra, hanem a gyökértermésre sincs olyan növesztő hatással, amint azt egyesek gondolták. Finom fogalmazás. Ott nem akartam segíteni, most leírom: mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint is ez a módszer inkább a répa zöld levélzetét fejleszti. Ehhez járult még az idei kampánynál, hogy — a kedvezőtlen időjárás miatt — a répa nem érett be időre. Ennek következtében annak úgynevezet technológiai értéke is romlott. Nagyon sok volt benne a „nem cukoranyag” mennyiség, ráadásul kedvezőtlen volt az összetétele, ellenállóképessége is. Emiatt roppant nehézzé vált az egész technológiai munka. A felsorolt tényezők mindegyike egy-egy buktatót jelentett a gyártás valamennyi fázisában, így elsősorban az úgynevezett diffúziós műveletnél, azután a létisztításnál és a cukoroldali munkában, ahol csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült szabvány szerinti cukrot előállítani. — De sikerült?! Az eddigiekhez hasonlóan kimért modorú, precíz közgazdasági -műszaki válaszra várok. Alaposan tévedek. Még a szeme színe is kékebb lesz a szemüveg mögött, amikor mondja: — Csak a szocialista brigád, jaink, a törzsgárda tagjaink, a sok-sok éve itt dolgozó embereink helytállásának köszönhetjük azt az eredményt, amelyet végül is a magunkénak mondhatunk. Ő a szemüvegét törli, én a szemüvegem mögül nézek rá. Egyikünk sem szereti a nagy szavakat. Amikor felnézek, az arca már újra a szokásosságom! Sőt, már a szavai is. — Egyet javasolhatunk, ha valóban még egy lépést akarunk tenni előre: a mennyiség már megvan, és azt reméltük, hogy vele együtt növekszik majd a minőség is. Ha ez nem sikerült egy lépcsőben, jövőre feltétlenül sikerülnie kell! Ez már hivatalosan, határozottan hangzik. Nincs benne semmi „édesség”. Pedig a cukorról van szó változatlanul. Amelynek állandó, örök jelzője az „édes”. Reméljük, a mi szánkban sem keseredik meg többé! Csillag István Gázkitörés a szászvári bányaüzemben Négy halálos áldozat A Mecseki Szénbányák Vállalat szászvári bányaüzemében január 30-án 21.10 órakor eddig ismeretlen okból keletkezett gázkitörés következtében Bálint László vájár. Guth János csapatvezető vájár, Kádár Ferenc aknász, Sebestyén László csillés életüket vesztették. Kovács Árpád segédvásárt a mentők kórházba szállították, állapota kielégítő. A Nehézipari Minisztérium az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Belügyminisztérium szerveinek részvételével a vizsgálatot megkezdte. A szászvári bányaüzemben naponta átlagosan ötszáz tonna jó minőségű fekete szenet termelnek. A súlyos szerencsétlenséget okozó gázkitörés a széntermelés előkészítését szolgáló ötödik szinti vágathajtásban következett be. jelentős szén- és kőzetmennyiséggel zárva el az előkészítő munkahelyekhez vezető bányatérséget. Ezeken a helyeken átmenetileg nem dolgozhatnak. A termelési mennyiség döntő többségét biztosító fejtéseken és elővárásokon a gázkitörés nem akadályozza a további folyamatos munkát Árdrágítás, hamis mérlegelés Ellenőrzések elmarasztaló tapasztalatai a piacokon és a vásárokon Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség több megyében vizsgálatot tartott a piacokon és a vásárokon tevékenykedő kereskedelmi és vendéglátó üzletekben, összesen 453 egységet ellenőriztek és munkájukhoz jelentős támogatást kaptak a társadalmi ellenőröktől, a KÖJÁL-tól és a megyei élelmiszer-ellenőrző intézetek munkatársaitól Az ellenőrzés tapasztalatai alapján általánosítható, hogy a piacokon és a vásárokon működő üzletek, elárusítóhelyek megjelenési formája, technikai felszereltsége, az árusítás kulturáltsága messze elmarad a kereskedelem általános fejlődésétől. Kivételt jelentenek a legutóbbi időkben létesült, vásárcsarnokokban elhelyezett üzletek, amelyek már sokkal korszerűbbek. Különösen a piaci magánkereskedők árusítóhelyei korszerűtlenek. Nem felelnek meg a kulturált kereskedelem követelményeinek a címtáblák, az üzleti berendezések A vásárokon és búcsúkon levő árusítóhelyek többsége sátor jellegű. Sok helyen nincs lehetőség az áruk hűtésére. A vizsgált vendéglátóhelyek csaknem egyharmada nem rendelkezett megfelelő hűtőtérrel. Az üzletek egyötödében elmulasztották a mérlegek hitelesítését. Az ellenőröknek intézkedniük kellett a mérőeszközök forgalomból történő kivonására. Az üzletek jelentős részében még kézmosásra sem volt lehetőség. Több vendéglátó üzletben folyóvíz hiánya miatt, vödörben végezték a poharak öblítését. Az árusítóhelyek jelentős része nem rendelkezett a csomagoláshoz szükséges anyagokkal, ez részben az üzletvezető mulasztásának a következménye. A magánpecsenyesütők a sült kolbászt és hurkát gyakran újságpapírban szolgálják ki. Gyakran tapasztalták az ellenőrök, hogy a magánkereskedők túllépik engedélyezett üzletkörüket Például egyes trafikokban divatárukat táskákat az ajándékboltokban édesipari cikkeket, méterárut zöldpaprikát árusítottak egyhelyen. Számottevő hiányosságokat észleltek a panaszkönyvek kezelésénél. Egyes ÁFÉSZ és téeszek által üzemeltetett büfékben a nyers töltelékárut hurkát kolbászt a maximált fogyasztói árnál drágábban árusították. A magánkereskedők, pecsenyesütők a kalkulációs előírásokat sem mindig tartották be. A bazárárukat, játékszereket árusító magánkereskedők a kisiparosok által számlázott áraknál lényegesen magasabb árakat számítottak. Több helyen a kiskereskedők nem tudták számlával igazolni az áru eredetét vagy a számlán szereplő tételnél jóval nagyobb készlettel rendelkeztek. A kiskereskedők jó része nem tüntette fel az árakat Az ellenőrzött termékek minőségének egyharmada nem felelt meg a követelményeknek. Az élelmiszerboltok 55 százalékánál, a vendéglátó üzletek 29 százalékánál, az iparcikküzletek 14 százalékánál hiányzott az osztályos minőség feltüntetése. A magánkereskedők több megyében gyenge minőségű műanyag árukat viszonylag magas áron értékesítették, és azáruk jó része az egészségügyi követelményeknek sem felelt meg. A végzett több mint 400 próbavásárlás egyötödénél fordult elő a vásárlók kárára eltérés. Gyakori volt a hamis számolás, az árdrágítás, a hamis mérés, amelyek miatt az elkövetőket felelősségre vonták. Pénzbírságot 83 esetben szabtak ki és jelentős öszszegű többletbevétel elvonása iránt intézkedtek. Új közúti híd a Száván A jugoszláviai Sabac városánál szombaton ünnepélyes külsőségek között átadták rendeltetésének a Száván átívelő 674 méter hosszú új közúti hidat, amelyhez a budapesti Ganz-MÁVAG szállította az acélszerkezetet.