Magyar Nemzet, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 1976. február 13. Ahol népi mozgalom a környezetvédelem Kiállítás a Bolgár Kulturális Központban Szép és tanulságos kiállítás s nyílt meg kedden délután a Bolgár Kulturális Központ Népköztársaság úti bemutató­­termében: a baráti ország kör­nyezetvédelmi munkájának eredményeit szemlélteti. A gyors iparosodás, a mező­­gazdaság intenzívvé válása és a lakosság nagyobb települé­seken való tömörülése Bulgá­riában is a természettel való komoly összeütközés veszélyé­vel fenyegetett. Felmerült a kérdés, hogy vajon megőrizhe­tő-e a levegő és a víz tisztasága a sűrűn lakott településeken és az ipari központokban? Meg­őrizhető-e a talaj termőréte­gének szerkezete, amikor a me­zőgazdasági kultúrákat szeny­­nyezett ipari vízzel vagy az ál­lattartó telepek szennyvizével öntözik? És megőrizhető-e az üdülőterületek növény- és ál­latvilága, természeti szépsé­ge az egyre fokozódó erdőirtá­sok ellenére is? A bolgár politikai és társa­dalmi vezetés teljes fontossá­gukban látta e kérdéseket, s gyors és határozott intézke­déseket tett. Környezetvédel­mi törvény született, s külön minisztérium jött létre a ter­mészeti környezet védelmének szolgálatára. A bolgár, alkot­mány esyik­­ontia kimondta, hogy,,a természet és a termé­szeti kincsek, a levegő, a föld, a kulturális műemlékek védel­me és megőrzése ,az­ állami szervek, a­ vállalatok, a szövet­kezetek, a társadalmi szerve­seik, és minden­­állampolgár kötelessége”. Az állami­­ intéz­­­­kedések ..segítésére nagyarányú tém­a dalmű Mozgalom bontakn­­aolt ki Miként nálunk a Ha­­­zafi­as, Nénfront. Bulgáriában a Hazafias Front..vállalkozott, ar­rá, holott az állami­ kezdemé­nyezéseket összekapcsolta a társadalmával. 5 össznépi jelen­­táná­ns, kezdeményezéseket in­dítson el A legnagyobb társadalmi szervezet, a Hazafias Front kezdeményezésére és szerveze­ti tevékenységének bekapcso­lásával a természetvédelem rö­vid időn belül népi mozgalom­má vált Bulgáriában. A Ha­zafias Front létrehozta az össz­népi Társadalmi Bizottságot, amelybe minden tömegszerve­zetet bevontak, a szakszerveze­teket és a Dimitrovi Komszo­­molt éppúgy, mint a turista­szövetséget, a vadász-halász szövetséget, a termelőszövetke­zetek központi tanácsát, a tu­dományos szervezeteket és in­tézményeket, s minden olyan szervezetet, amelynek valami köze van a környezetvédelem­­­hez. A Hazafias Front megyei és községi bizottságai — több mint négyezer ilyen működik — a környezetvédelem szerve­zeti alapját jelentik Bulgáriá­ban. A Hazafias Népfront és a bolgár Hazafias Front közötti környezetvédelmi együttműkö­dés révén jött létre a budapes­ti kiállítás, amely nagy doku­mentatív erővel mutatja be a bolgár nép környezetvédelmi sikereit. Láthatjuk a levegő- és vízvédelmi munka egyes fá­zisait­: az rzkár és a mezőgazda­­ság­ környezetre káros hatá­sának visszaszorítása' terén elért eredményeket, s szép pél­dáit a ,környezetalakitásnak: ió. termőfölddé változtatott sa­­lakdombokat, frissen telepített erdőket., kietlen kopárokon lét­rehozott gyümölcsösöket...­­ • . . A.­­.Természetvédelem • Bul­gáriában” című fotóki­á­li­tást S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a., titkára és Nikolai Georgiev a Hazafias Front Nemzeti Ta­nácsának elnökhelyettese, a bolgár Össznépi Természetvé­delmi Bizottság elnöke nyitot­ta meg. A Zselicség a pihenés szolgálatában Ha versenyt hirdetnének Knek a zöldterületek kialakí­tásában, rendezésében, akkor Kaposvár e vetélkedőben min­den bizonnyal az elsők között lenne. Kaposvárnak és környéké­nek természeti adottságai igen kedvezők — mondhatnánk —, így hát nincs is nehéz dolguk itt a kert- és erdőmérnökök­­nek. Ez nem igaz, de az is tény, hogy jól gazdálkodnak váro­suk természeti értékeivel. Az eredmények nagy része Stadler József, a város taná­csának osztályvezető főmérnö­ke és Ramszauer János, a he­lyi erdőrendezőség helyettes vezetője nevéhez fűződik. Munkájukban a nagyvárosi ártalmak elleni védekezés ve­zérli őket. Ezért igyekeznek vonzóvá tenni a város környé­ki erdőterületeket, ahol torna­­nárvák sétautak, a változatos növényzet és gazdag madárvi­lág biztosítja a télies kikap­csolódást és felüdülést a ki­rándulóknak. A gyertyános, amely 30 évesnél fiatalabb erdőállo­mány, 2—3 kilométerre esik a központtól A gyertyánokon kívül van itt kőris, juhar és számos vad gyümölcsfa is, to­vábbá patakok, kis hidak, ösvények adnak sajátos han­gulatot a környéknek. Ebben az erdőben az ösvények 4560 folyómétert tesznek ki, így a környék hosszabb túrák meg­tételére is ideális. A tokaji parkerdő 4,6 kilo­méterre fekszik Kaposvártól és 135 hektáron terül el. Ez egy 40 évesnél fiatalabb erdő­állomány. Megközelítésére utat építettek vigyázva arra, hogy az út ne válja ketté az erdőt. Itt 1800 méter hosszú, 15 állo­másos tornápál ma létesült. .A horgászoknak felújítják­ az egykori halastavat, partja kö­zelében játszóterek, pihenőhe­lyek, különböző sportpályák tesznek. A combás-ceseda, parkerdő a várostól északra egy-két kilométer távolságra fekszik. Területe 432 hektár. Gys.os­­torára, csoportos kirándulás­ra kiválóan alkalmas. Három és fél kilométer kövezett és —értek 1, 12 kilométer sétautat építet­tek már meg, azonkívül ját­szótereket, autóbeállókat és erdei pihenőket. Az erdő fel­újításakor a programban a fafajok gazdagságát tartották szem előtt a szakemberek Nem ritka itt a 80 éves tölgy és cser állomány sem A De­­seda völgyben víztároló léte­sül, amelynek szomszédságá­ban üdülőterületet alakítanak ki. Kitűnő alkalom, kínálkozik e helyen a­ hazai military lovassport életre keltésére Az ideális terén a 10—150 kilomé­teres változatos út, a korszerű lovasnálva a 12 férőhelyes nyári istálló a szerszámos he­lyiség továbbá a dús legelő kielégíti mind a sport, mind a lótartás valamennyi köve­telményét A Zselicségben — amelynek­­­tájvédelmi rezervátummá való nyilvánítása folyamatban van — megtalálható számos fafaj és igen gazdag az úgynevezett aljnövényzetekben is. A szak­emberek ezeknek a termé­szeti értékeknek nemcsak a megmentésén fáradoznak, ha­nem birtokba vételét is szor­galmazzák Kaposvár és kör­nyékének bemutatása és fel­tárása nemcsak a­ város lakói számára hanem idegenforgal­mi­ szempontból is fontos té­nyező Ezek az erdőterületek ugyanis egy nagyobb tájker­­ség kiszolgálására is alkalma­sak Természetesen nemcsak a város környéki parkerdők rendezését tűzték ki célul a kert- és erdőmérnökök ha­nem behatóan foglalkoznak a város belterülete zöldfelületé­nek rendezésével is Például a lakótelepeken, ahol eddig inkább öncélú díszparkokat építettek a jövőben elvetik az úgynevezett rajztáblaszem­­léletet és a biológiai­ funkció­kat elősegítő nagyobb fásítás­ra törekszenek A város bel­területén mintegy 444 hektár terület vár fásításra. A­­ zöld­felületek létesítésével azokat a feltételeket akarnák megte­remteni, amelyek az ember védelmét szolgálják a városi élet sokoldalú veszélyeivel­­ szemben. Magyar Nérat Sfregholt Vértes György Hosszú betegség következ­tében, életének 75. évében el­hunyt Vértes György író, a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje és a Szocialista Ha­záért Érdemrend kitüntetett­je Hamvasztás utáni búcsúz­tatása február 16-án, hétfőn délután 13.30 órakor lesz a Mező Imre úti temető rava­talozójában. Bajtársai és elv­társai 13 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál. MSZMP Budapesti Bizottsága. Magyar Írók Szövetsége * 1919-ben, a Magyar Tanács­­köztársaság idején, a középis­kolás diákok egyik vezetője volt Vértes György. A fiatal­embernek emiatt emigrációba­­ kellett mennie, s külföldön végezte el a műegyetemet. A húszas évek végétől, híven ah­hoz a forradalmi lendülethez, amely útján elindította, az üldözött szocialista kultúra különböző területein végzett fontos szervező munkát Egyik alapítója volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, közeli barátja Derkovits Gyu­lának, Dési Huber Istvánnak. Talán legjelentősebb tette az illegalitás — és a féllegalitás — éveiben a Gondolat című folyóirat szerkesztése volt 1936—37-ben. A Gondolat — teljes jelentőségét még nem mértük fel — a kommunisták által irányított olyan széles társadalmi alapokon nyugvó lap volt,­­amely — és ez Vér­tes György, személyes érdeme — Darvas Józseftől Remenyik Zsigmondig a haladó­ írók szé­les körét tudta felvonultatni a különben Bálint György­ leg­­fontosabb írásainak is helyet adó­ folyóirat , köré. Börtönnel fizetett a most elhunyt­­ író­ és szerkesztő a Gondolat­ért, és azért, hogy a fokozódó fasiz­mus idején­ a hat adó gondolat egyik ébrentartója volt. A felszabadulás után egyik legfontosabb orgánuma a Fó­rum című folyóirat volt, me­lyet Lukács Györggyel együtt szerkesztett. Jelentős munkát végzett Vértes György az Or­szággyűlési Könyvtárban is, mint hosszú­­időn át az intéz­mény igazgatója. Az elmúlt esztendőkben több visszaem­lékezése és vitairata látott napvilágot, és szerkesztésében egy sor dokumentumgyűjte­­­mény. A húszas és harmincas évek magyar szellemi és tár­sadalmi valóságát kívánták közelebb hozni e könyvek a mai olvasókhoz, Írásaiban — ahogyan egész személyiségében is — erős indulatok feszültek, hiszen nehéz, bonyolult­ kö­rülmények között élt, szerve­zett, alkotott. Vértes György forradalmár-egyéniség volt. A. Korszerűsödik Miskolc Miskolc megyei város taná­csának tervosztálya összegez­te a negyedik ötéves terv­időszakban a város fejleszté­­sére és szépítésére fordított társadalmi munka értékét Megállapították hogy a Haza­fias Népfront, valamint az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok és más társadalmi szervek kezdeményezésére öt év alatt a város lakosai és a szocialista brigádok több mint 110 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A városfejlesztési tervhez kapcsolódó feladatok sorában megkezdték többek között az avasi ifjúsági park, a hejő­­menti arborétum, valamint a csanyiki és a lillafüredi park­erdő kiépítését, valamint isko­lák- óvodák és egészségügyi intézmények technikai fejlesz­téséhez is hozzájárultak a kü­lönböző vállalatok dolgozói. Gyógyszerészek avatása Szegeden A szegedi egyetemek Dugo­nics téri központi épületének aulájában szerdán nyilvános ünnepi ülést tartott a Szegedi Orvostudományi Egyetem ta­nácsa. Az ünnepi ülésen Pap András gyógyszerészt gyógy­­szerészdoktorrá, a gyógysze­­résztudományi kar hetvenhat végzett hallgatóját pedig gyógyszerésszé avatták. Ünnepi beszédet dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a gyógysze­­résztudományi kar dékánja mondott OTP-tájékoztató a takarékbetét-állomány továbbra is emelkedőben Az Országos Takarékpénztár sikeres évéről tartott szerdán részletes beszámolót a Ma­gyar Sajtó Házában Szirmai Jenő vezérigazgató Bevezető­­jében utalt arra, hogy a párt­os kormányhatározatok foly­tán a takarékosság központi népgazdasági érdekké vált. A takarékbetét-állomány alaku­lásában is kiemelkedő eszten­dő volt 7975, amennyiben egy év alatt 10,5 milliárd forint­tal növekedett a takarékbetét és ez az elmúlt 10 esztendőben a legmagasabb mértékű­­ volt A IV ötéves terv időszaká­ban 39,2 milliárd forinttal nö­vekedett a takarékbetétek öss­­­zese, míg az előző ötéves terv folyamán 21,7 milliárddal. Az év végén 81 milliárd forintot k­épviselt a takarékbetétek összege A betétkönyvek szá­ma meghaladta az 5,2 millió darabot, ami egymilliós növe­kedésnek felel meg. Az egy főr e­­utó betétátlag csaknem 7800 forint volt. A névkocsi­­vereménybetétek összege a múlt év végén meghaladta a 7 milliárd forintot. Kiemelkedő jelentőségű új betétforma az ifjúsági taka­rékbetét amelyre a múlt év végéig 270 ezer könyvet állí­tottak ki 1,4 milliárd forint értékben. Ez a betétforma mind népszerűbb, vonzóbb a fiatalság körében. Január 1- től­ lakásépítés,­­ illetve lakás­­vásárlás esetén az eddiginél nagyobb kölcsönt kaphatnak az ifjúsági va­rszékbetét-tulaj­­donosok. Amennyiben nem igényelnek lakásépítésre köl­csönt, kedvezményes áruvásár­lási kölcsönt kaphatnak. Tovább terjed az átutalási betétforma, amelyet jelenleg 230 ezren vesznek igénybe. Örvendetesen fejlődik a KST- mozgalom, amelynek részve­vői száma 900 ezerre növeke­dett. Részletesen beszélt Szirmai Jenő vezérigazgató a lakossági hitelekről és az OTP által tá­mogatott lakásépítkezésekről­ A lakossági hitelek állománya a IV. ötéves terv során 25,3 milliárdról 52,1 milliárdra nö­vekedett, vagyis 28­8 milliárd forinttal A növekedés 91 szá­zalékát a­­ lakásépítésre és la­kásvásárlásra nyújtott hosszú lejáratú hitelek teszik ki. A rövid és középlejáratú­ hitel iránt egyre növekszik a lakosság igénye Tavaly a KST- kölcsönökkel együtt, mintegy 8 milliárd forint összegű köl­csönt adott a takarékpénztár 11 millió ügvfél számára. A Mtelek túlnyomó részét fo­gyasztási célokra folyósították. Az idei adatok azt mutatják, hogy a takarékk betét ebben az évben továbbra is emelkedő tendenciát követ. Januárban a tavalyinál lényegesen több betétet helyeztek el, ami a forint iránti töretlen bizal­mat fedezi ki. Van miből és van mire takarékoskon-,,,­,^ Ebben az évben s? előirány­zott 82 ezer laMtc megvalósit­tásához.a? OTP-nek 10.8 mil­liárd forint hitelir'he'vegést ’e^erőse? éti rend­eUs­ egisr-e. La­ká­sf­e’ú ist á«i ko-« ze-orités­­­irő'e*önőre' r£iff-s 7 millió fo­rintot utalhatnak ki. Cj. X■ 5 Nem számtan: MATEMATIKA Beszélgetés egy új oktatási módszerről Az iskolás diák, de a legtöbb felnőtt is úgy vélekedik a ma­tematikáról hogy ezt a tantár­gyat csak bemagolni lehet, de megtanulni, megérteni csak ke­veseknek. Ezt a tévhitet akarja eloszlatni az az új módszer, amelyet Varga Tamás, az Or­szágos Pedagógiai Intézet mun­katársa és segítőtársai kidol­goztak. Fokozatosan — 1963-ban kezdődött meg a komplex matematikai tanítási kísérlet — mondja Varga Ta­más. — A kísérletek két pár­huzamos első osztályban foly­tak. A kezdeti sikerek alapján próbálkozásunk Budapest más iskoláiban is elterjedt, sőt vidé­ki iskolákban is kipróbálták Eredeti elképzelésünk — amelynek lényegére később még rátérek — átszűrődött a pedagógusokon. A kísérletben részt vevő minden kolléga hoz­zátett az új módszerhez vala­mit személyiségéből, felké­szültségéből.­­ 1968-ban az akkori Műve­lődésügyi Minisztérium bizott­ságot létesített a matematikata­nítás korszerűsítésének­­vizsgá­latára. Szendrei János főiskolai tanár vezetésével, a legkivá­lóbb, elfogulatlan szakemberek részvételével. A bizottság­ átte­kintette a kísérleteket, megha­tározta.-.a kutatások, próbálkon­zésok további irányát. 1970- ben a bizottság javaslatot­­tett a reform­­ra és javaslatát első­sorban a komplex matematika­tanításra­ -alapozta.. Kidolgozta az­ ÖPT '-eszvételével ,az"általá­nos iskolai"tantervét, mód­szertani ...alapelveket, kialakí­totta a bevezetési stratég’áját is. ■Ekkor ' került sor­­az­­ állami ok­tatás országos felülvizsgálatár­a Az enn­ek eredményeként szü­letett 1972. évi párthatározat egybecsengett a bizottság állás­foglalásával­­»y végül 1073/74 ♦elén a minisztérium­ meghozta a döntést. Az 1974'75. tanévben el kell kezdeni az új — egyelő­re ideiglenes —, általános is­kolai matematika tanter­v­be­­..enntényt a bizottság által ki­­dolgozott alapokon. A beveze­ss fokozatos: első évben a csak az 1. és az 5. osztályoknak mintegy nyolc százalékát érin­tette. Tekintettel a feltétlenül e­rökséges továbbképzésre, sőt átképzésre, még az 1. osztályok ,s csak az 1n7S 79 t—■ lyS-k­, állnak át az új tanterv szerin­­ti­ tanításra. „Eitben a tanág isa­már elkezdődik más tantár­gyakban is új — sok tekintet­­ben rokon szellemű — tanter­veik bevezetése. — A bevezetés fokozatossága ellenére is vannak aggályok. Például­ megtanulnak-e majd számolni a gyerekek az új módszer szerint is? — Is? Hogy mennyire tanultak meg eddig számolni a gyerekek, azt fel­mérések adatai rögzítik. Az új módszert is felmérték, és az eredmények az aggályokat nem erősítik meg. Célunk az, hogy tudatosan sajátítsák el a mű­veleteket még ha lassabban is Fontos, hogy megtanuljanak számolni, de nem ebben látjuk a matematikatanítás egyetlen — vagy akár legfőbb — cél­ját, még az alsó osztályokban sem. A tantárgy neve is mate­matika, már az 1. osztályban, nem pedig számtan, mint ed­dig. Sokaknak már a számtan is nehéz volt. Nem lesz-e a mate­matika még nehezebb? — Miért volt nehéz a szám­tan? Például a törtek? Mert a gyerekek négy éven át csak egész számokban dolgoztak. Nem volt alkalom a törtfoga­lom előkészítésére, a kisgyere­kek tevékenységi formáinak megfelelő módszerekkel. Ha olyan természetes módon is­merkednek a gyerekek a mate­matika­ alapfogalmaival, gon­dolkozási­ stratégiáival,, kifeje­zésmódjaival, mint anyanyel­vünkkel, vagy a környező, vi­lággal, akkor a törték, a függ­vényábrázolás és grafikonolva­sás, még a képletolvasás is gondolkozásuk szerves részévé válik, olyan fokig, amilyenre a ma emberének erre szüksége van Egyszeregy és módszer A matematika tehát elsősor­ban ilyesmit jelent általános is­kola­­szinten: függvényábrázo­lást, grafikonolvasást, hasonló­kat? Sokan azt tartják, hogy az új matematika alapja: a hal­mazok. — Rettenetes, miket művel­tek más országok iskoláiban — először Amerikában, aztán amerikai hatásra Nyugat- Európában is „új matematika’­ és „halmazokra alapozott ma­tematika” címén. Ezek ameri­kai könyvek, táncoló elefántok, trombitáló majmok, némelyik kapcsos zárójelek között, má­sok csak úgy, zárójelek nélkül, és a gyereknek válaszolnia kell ilyen kérdésekre: „Halmaz ez?” . Melyik halmaz, melyik nem?” Ha az állatoktól jobbra és bal­ra ott a kapocs, a helyes vá­lasz: „Ez halmaz.” Ha nincs, nem az. Ez az új matematika, ez a halmazokra épített okta­tás. Százezrével adtak el és éveken át használtak ilyen könyveket, talán még ma is. A szülők p­edig várták, hogy a halmaz majd csodát tesz, a gye­rekek okosabbak lesznek. Azt várták, hogy ha a gyerekeket nem az egyszeregyre idomítják, hanem valami másra — ami­nek még annyi haszna sincs — az lesz a korszerű matematika­oktatás. Aztán olyanokat java­soltak, hogy visszakozzunk, áll­jon meg az iskolai matematika fele útén a régi és az új közt. Vagyis idomítsuk őket egy ki­csit az egyszeregyre, egy kicsit a kapcsos zárójelre. És a függvényekre? . . Pontosan­­erről van szó:'az iásszere.tSzerzés módja szálját a legtöbbet... Egyszeregyet, hal­mazokat. .függvényeket, geo­metriát, mindent, lehet betaní­tani — az idomitás, szó talán túl erős, a mi módszertani, ha­gyományaink ezen túlvannak — de lehet felfedeztetni, ta­pasztalatokból kihámozni, ér­tékes szellemi táplálékként a személyiségbe beépíteni. Akkor minek az új tanterv? Talán a tanítási módszereket kellene inkább megváltoztatni? — Nem tudnék határt vonni mit és hogyan, tartalom és módszerek közt. Egyik megha­tározza a másikat. Maga az, hogy a matematika legfőbb fo­galmaival első osztálytól kezd­ve ismerkedik a kisdiák, nem­­" csak tartalom, hanem módszer is. Akkor pedig miért ne épít­sük fel az egészet úgy, ahogy a ma és a holnap emberének a leghasznosabb. Egységesítő fo­galomként ott vannak a háttér­ben a halmazok is, kezdettől fogva De nem a szavak, nem a jelek. A függvényekről sem az alakít ki világos és használ­ható képet, aki megtanulja használni ezt a szót. A fogal­mak és a tevékenységek. — ha tetszik: jártasságok, készségek — kialakításának és rögzítésé­nek fontos lépése a szóbeli ki­fejezés és a matematikai jelö­lés, a maga helyén. Nem túl későn. A közlés igénye, a kife­jezés gazdaságossága kell, hogy megszabja, mikor. Felhasználni az érdeklődést Mit mondanak a tanítók, ta­nárok? Egyetértenek? Tud­nak-e majd az új tanterv és az új módszerek szerint taníta­ni? — Nem egyik napról a má­sikra. A több mint egy évtize­des kísérleti munka és a foko­zatos bevezetés az átmenet ne­hézségeit csökkenti, de a leg­fontosabb most, ezeken túl is: a türelem. Ahogy az iskolában a jó pedagógus kivárja, amíg megérlelődik egy gondolat és nem akar aznap aratni, amikor vetett, úgy ennek a reformnak is van érlelődési ideje. A leg­­fontosabb az, hogy akik még nem kezdték el, azok pozitív, vonzó példákat lássanak maguk körül. Aki még nincs felkészül­ve — a szónak többféle értel­mében —, az könnyen válhat negatív példává, ha mégis be­terelik az új tanterv megvaló­sítói közé. Még két és fél évünk van, 1978. szeptemberéig. Ezt kell okosan­ felhasználnunk. Nemcsak továbbképzésre, ha­nem a pedagógusok és­­a széles közvélemény helyes tájékozta­tására is. .. v.... i .... . Valaki azt .. nehezményezi, hogy a komplex módszer játé­kot ad tanulás helyett . — Nagyon jó, hogy­ felvetőd­­nek az ilyen kérdések, csak így lehet tisztázni őket. Mi jobb, lefojtani a játékosságot, az ér­deklődést, a tennivágyást — vagy felhasználni a tanulás ér­dekében? Ellentétben van-e jó kedvvel végzett tevékenység a kötelességteljesítéssel, vagy az előbbin át nevelhetjük a gyere­­küket az utóbbira? A sajtóban, akár az iskolában, fontos a vi­­tott, aki nem ért valamit vagy nem ért­ egyet, mondja meg. Több oldalról jobban megköze­­lítjük az igazságot. A jó tanár nem erőlteti rá a diákjaira a neki nyilvánvaló igazságot sem. Ehelyett segíti őket, hogy jöj­jenek rá, és közben maga is ta­nul tőlük. Schönberg ö®szhaog­­-a+tanának ez a mottóig­ ..Ezt a frö-z yx-et a tani*” ám mim t­ul­tották nekem.” Ez a magatar­tás az, ami ennek a. refo-megk a mnavalósítását a legjobban előreviheti. Láng Tamás

Next