Magyar Nemzet, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

Kedd, 1976. március 2. lésére. Az egész népgazdaság­ban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalékhoz ké­pest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 26 mil­lió dolgozó munkájának meg­takarításával egyenértékű. A társadalmi munka termelé­kenységének növekedéséből kell származnia a nemzeti jö­vedelem emelkedése 85—90 százalékának. — A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tőké­le­tesítésének módjait. — Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisztériu­mok és főhatóságok, a gazda­ságtudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés haté­konyságának növelésére töre­kedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak sze­repét.­­ Természetesen a minősé­gi mutatók rendszere megkö­veteli, hogy a terv számos gazdasági kérdést más for­mákban tükrözzön és oldjon meg, mint ezt nálunk eddig tették. — A X. ötéves tervben foly­tatódik a párt által az irányí­tás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irány­vonal megvalósítása. — A gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének egyik fő célja az, hogy a figyelmet következetesen a termelés és az építés végső mutatóinak javítására irányítsuk, a ter­mékszállítási terveknek a megkötött szerződéseknek megfelelő teljesítésére, a már kész objektumok üzembe he­­lyezésére, az anyagi, munka­­er­ő- és pénzügyi források ki­használási hatásfokának növe­lésére. Különösen hangsúlyoz­ni kell a kooperációs szállítási feladatok pontos teljesítésének jelentőségét, mert ez sok vo­natkozásban meghatározza az egész ipar munkájának üte­mességét, a termelési kapaci­tások kihasználásának haté­konyságát.­­ Az új helyzet és az új feladatok figyelembevételével tökéletesíteni fogjuk gazdasá­gi mechanizmusunk más olda­lait is. A termelési egyesülé­sek megteremtése lehetővé te­szi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének növelését, mint az eszközlekötési járulék és más költségvetési befizetések, a nyereség­elosztási normatívák és a béralapképzés. — A gazdasági rentabilitás mutatóinak általános javulása ellenére nálunk még mindig sok vállalat és termékfajta veszteséges. 1975-ben az ipar­­ban a vállalatok 18 százaléka nem teljesítette nyereségter­vét. — A gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésében fokozott szerepet kell játszania a premizálás rendszerének. Szélesebb körben fogjuk al­kalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, il­letve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a mun­kautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal tör­ténő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell segí­teniük a munka termelékeny­ségének fokozását, a termelési kapacitások gy­orsabb üzembe helyezését, a meglevő berende­zések kihasználásának jav­ítá­sát, az új technika bevezeté­sét, a nyersanyag- és anyag­­takarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A külkereskedelem fontos ágazata a népgazdaságnak . Feladatunk, hogy a X. ötéves tervben növeljük a hi­telek szerepét és hatékonysá­gát a termelési források éssze­rű felhasználásában, a munka­termelékenység növelésének meggyorsításába­­, az önkölt­ség csökkentésében és a ter­melési tartalékok kihasználá­sában. — A népgazdaság tervsze­rű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitá­sa alapján gondoskodni fo­gunk országunkban a pénzfor­galom további megszilárdítá­sáról és a szovjet rubel vásár­lóerejének állandóságáról. — A gazdasági mechaniz­mus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulaj­donított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezde­ményezési és szocialista szel­lemű ötletessége, vállalkozó­kedve fejlesztésének.­­ Avégett, hogy növeljük a gazdasági vezetők felelősségét az állami feladatok, a szerző­déses kötelezettségek teljesí­tésében, a munka minőségé­ben, szükség van a bírálat és az önbírálat szélesebb körű fejlesztésére, a teljesítmény ellenőrzésének és felülvizsgá­latának javítására, állhatato­san törekedni kell a lenini munkastílus megszilárdítására a gazdaságirányítás valameny­­nyi szakaszában. — Azok a nagy célok, ame­lyeket a párt X. ötéves terv­ben az ország elé állít, sok újat teremtenek társadalmunk életében. Ez különösen jellem­ző a tömegméretű szocialista munkaversenyre. — A X. ötéves terv jellem­ző vonása lesz, hogy népgaz­daságunkat mélyebben kap­csoljuk be a nemzetközi mun­kamegosztásba, tovább­á foly­tatjuk a külgazdasági együtt­működés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldására tervszerűen kívánjuk bővíte­ni az ország exportpotenciál­ját, mind a hagyományos áru­cikkek, mind az új termékfaj­ták vonatkozásában. A szovjet gazdaság ehhez nagy lehető­ségekkel rendelkezik. Mint­hogy a külkereskedelem a népgazdaságnak fontos ágaza­ta lett, felvetődik a kérdés, hogy több esetben exportra szakosított, a külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez segíthetné, hogy külkereskedelmünk jöve­delmezőbb legyen és fokozód­jék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása.­­ Az importban a legfonto­sabb, hogy a behozatal fej­lesztése maximálisan segítse a műszaki haladás meggyorsítá­sát, megfeleljen a szovjet em­bereknek a legkülönbözőbb árucikk igényei teljesebb ki­elégítésének, megfeleljen to­vábbá az állami tervben lefek­tetett gazdasági stratégiának. — A nemzetközi kérdések­ben követett pártpolitikának megfelelően az összes ország­gal fejlesztjük külkereskedel­mi kapcsolatainkat. — A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista or­szágokkal megvalósított együtt­működés fejlesztésének és erő­sítésének szenteljük. A szocia­lista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett terve, ame­lyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Sok na­gyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesí­tett erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú komp­lex együttműködési progra­mok alapján, amelyek kidolgo­­zásához a szocialista országok­nak már a legközelebbi jövő­ben hozzá kell látniuk. Nagy feladat az ipari kooperáció és szakosodás minden eszközzel történő bővítése.­­ A testvéri szocialista or­szágokkal való kereskedel­münk különleges jellegű. Tük­rözik azokat a szilárd gazda­sági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés fo­lyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyeknek tar­tósságát a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapaszta­lat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szüksé­ges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határo­zott fejlődéséhez.­­ A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő orszá­gokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai országgal kötött hosszú tá­vú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gaz­dasági önállóságuk megszilár­dításához. Magyar Nemzet SZÁMOK A TIZEDIK ÖTÉVES TERVBŐL Ipari termelés TERMELÉSI VOLUMEN A TIZEDIK ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN 15. 1i2|il |3gj í ssSi ül 1 11 l 2 3 4 Villanyáram milliárd kW/ órában 1038 1340—1380 302 —342 29— 33 Szén millió tonnában 701 790— 810 89 —109 13— 16 Kőolaj, beleértve a földgáz kondenzátor, millió tonnában 191 620— 640 129 —149 26— 30 Gáz, milliárd köbméterben 289 400— 435 111 —146 38— 50 Acél, millió tonnában 141 160— 170 19 — 29 13— 20 Hengerelt vas (kész) millió tonnában 98,6 115— 120 16 — 21 17— 22 Fémvágó szerszámgépek millió rubelben 1492 2245 753 50 ezer darabban 232 245 136 Műtrágya, millió tonnában 90 143 53 59 Műgyanta és műanyagok ezer tonnában 1840 5396—59642556 —3124 90—110 Műrost és műszál, ezer tonnában 955 1450—1500 495 —545 52— 57 Cellulózé, ezer tonnában 6840 9230 2390 35 Cement, millió tonnában 121 143— 146 22,1— 25,1 18— 21 Mezőgazdasági termelés hi évi állattermelés Évi a túltermelés az 1976—1880-as a X. ötéves tervben Időszakra abszolút számokban százalékban A mezőgazdaság bruttó termelése milliárd rubelben 104 —106 13 —15 14—17 Legfontosabb termékfajták: Gabona, millió tonnában 215 —220 33,5—38,5 18—21 Napraforgó, millió tonnában 7,6 1,6 27 Cukorrépa, (gyári) millió tonnában 95— 98 19 —22 25—29 Nyers gyapot, millió tonnában 8,5 0,8 11 Hús (élősúly), millió tonnában 15,0— 15,6 0,9— 1,5 7—11 Tej, millió tonnában 94 — 96 6,5— 8,5 7—10 Tojás, milliárd darab 58—61 6,5— 9,5 13—18 I nagy volumenű együttműködési megállapodások — A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, ame­lyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában rögzített elvek alap­ján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek kereté­ben nagy volumenű együttmű­ködési megállapodásokat kö­tünk a Szovjetunióban felépí­tendő ipari objektumok felsze­reléséről, illetve szovjet szer­vezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményének építésében.­­ Kereskedelmi és gazda­sági kapcsolataink természete­sen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, amelyek őszinte készséget mu­tatnak az együttműködésre, és szívükön viselik a fejlesztés­hez szükséges normális, egyen­jogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehet­séges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgaz­dasági terveinkben is tükrö­ződnek.­­ Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fej­lesztésének, strukturális töké­letesítésének, a termék minő­sége és műszaki színvonala ja­vításának, illetve emelésének programját. Az egész társadal­mi termelés növelésének mére­teit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bár­melyik ötéves tervet. — Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növek­szik. Teljesen fennmarad a ne­hézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-mű­szaki fejlesztés megyorsí­tásá­­ban. Az „Alcsoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 szá­zalékkal növekszik. — Hatalmas feladatokat tűz­tek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszí­­tettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túltelje­­síthetők. — Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésé­ben és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzá­vetőlegesen 1,6-szeresére nö­vekszik.­­ Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az ötéves terv­ben különleges feladatokat kell kitűzni az olyan gépek gyártá­sában, amelyek jelentősen csökkentik a kézi munkát és valamennyi ágazatban biztosít­ják a munkatermelékenység növekedését.­­ A mezőgazdasági gépgyár­tás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddi­ginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Megkezdik a nagy kapacitású traktorok­hoz kapcsolt különböző mun­kagépek sorozatgyártását, nö­velik a gyapot, cukorrépa, bur­gonya és zöldségfélék megmű­veléséhez, illetve betakarításá­hoz szükséges munkaeszközök gyártását, valamint a nagy ál­lattenyésztő telepek és kombi­nátok számára szükséges komplett berendezések előállí­tását. A mezőgazdaság kapja a beruházásoknak a negyedét • Az ipar ellátása korszerű berendezésekkel, a legújabb technológiai folyamatok széles körű bevezetése, valamint a termékminőség ellenőrzési rendszerének alkalmazása megköveteli a korszerű és gyors elektronikus számítógé­pek, műszerek, rádió-, elektro­nikus készülékek, lézer- és egyéb új technikai berendezé­sek gyártásának fejlesztését.­­ A X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei a korszerű technológiai folya­matok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatok­ban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézke­déseket tesznek szükségessé a környezetvédelemben is. Ezek­re a célokra az ipari ágazatok többségében nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati al­kalmazást nyernek a légkör­szennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézke­déseket tervezünk a víz- és er­dőtartalékok komplex és éssze­rű felhasználására és védelmé­re. Valamennyi ipari ágazat­ban átállnak az ipari szenny­vizek újbóli felhasználására. A mezőgazdaságban különösen sok vizet használnak fel az ön­tözésre. Ezeket a tartalékokat feltétlenül fel kell használni. Ugyanakkor a X. ötéves terv­ben hozzá kell fognunk olyan hatalmas probléma tudomá­nyos megoldásához, mint az északi és szibériai folyóvíz egy részének átirányítása a Volga medencéjébe, Kazahsztánba és Közép-Ázsiába.­­ Az „Alcsoportba tartozó ipari ágazatok alapvető fejlesz­tési feladatainak tervezetében előirányzott gyors növekedési ütem közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdaság gyökeres re­konstrukciójáról, ipari alapok­ra való átállításáról a közszük­ségleti cikkek gyártásának to­vábbi növeléséről szóló párt­­határozatokhoz.­­ Az a cél, hogy a mezőgaz­daságot nagy hatékonyságú és nagy termelékenységű ágazattá változtassuk, lényegesen növel­jük az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátottságá­nak megbízhatóságát, javítjuk minőségét, csökkentsük e rend­kívül fontos népgazdasági ága­zat fejlődésének függőségét az időjárási viszonyoktól.­­ A X. ötéves tervben a me­zőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beru­házási összvolumennek több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket for­dítunk azokra az ipari ágaza­tokra, amelyek gépekkel, mű­trágyával és más anyagi-mű­szaki eszközökkel látják el a falut.­­ A kolhozok és a szovho­­zok nagy mennyiségű új tech­nikát és szállítóeszközt kap­nak.­­ A mezőgazdasági terme­lés növelésének és a hatékony­ság fokozásának hatalmas le­hetőségei rejlenek a földek ön­tözésében. Az öntözött terüle­teken az átlagos termékhozam most hektáronként csak 25 má­zsa. Ez jóval alatta marad az öntözéses földművelés lehető­ségeinek. Az öntözéses mun­kák jobb minőségű, komple­xebb elvégzésével, újfajta ga­bona-­ és más kultúrák létre­hozásával jelentős mértékben növelhető az öntözéses földte­rületek terméshozama. A ho­zam persze még nagyobb mér­tékben növelhető a termelés kemizálása útján. A mezőgaz­daság az új ötéves tervben 467 millió tonna műtrágyát kap, vagyis másfélszer annyit, mint az 1971—1975-ös időszakban. Az ötéves tervben előirány­zott intézkedések alapján a mezőgazdaság évi átlagterme­lésének 14—17 százalékkal kell növekednie. A gabonaterme­lésnek évi átlagban 19—21 százalékkal kell emelkednie, és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 mil­lió tonnát. A tervmutatókat minimálisaknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-mű­szaki források kedvező időjá­rási viszonyok között maga­sabb mutatók elérését is lehe­tővé teszik.­­ A mezőgazdaság komoly problémája a termékek minő­ségének javítása. Az állami magtárakban még mindig sok olyan gabona kerül, amelynek minősége nem felel meg a kö­vetelményeknek. Az elmúlt években több körzetben csök­kent a cukorrépa cukortartal­ma.­­ A mezőgazdasággal szoro­san összefügg a könnyű- és az élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a téren 26—28 százalékkal nö­vekszik. Egészében véve a köz­szükségleti cikkeket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalékkal emelkedik. Az egész lakosság igényli a jó minőségű árukat • A IX. ötéves tervben a könnyűipar és a közfogyasztási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagy összegű be­ruházásokat hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen szá­mos olyan áru, amely nemré­gen még hiánycikknek számí­tott, jelenleg elegendő meny­­nyiségben található a kereske­delemben. Bizonyos haladást értünk el az áruk minőségé­nek javításában is. A szovjet emberek jólétének növekedé­sével párhuzamosan azonban mind parancsolóbbá válik az iparunk iránt támasztott igény, hogy ne egyszerűen csak több árut gyártson a nép számára, hanem olyan jó minőségű áru­kat, amelyek teljes mértékben kielégítik a fogyasztó fokozódó igényeit. A minőséggel a ké­nyelemmel, a termékek újdon­ságával kapcsolatos követelé­seket nemcsak a fogyasztók valamiféle korlátozott köre hangoztatja kitartóan, hanem gyakorlatilag az egész lakosság. El kell ismernünk azonban, hogy a IX. ötéves tervben a könnyűipar és más olyan ipar­ágak, amelyektől elsősorban függ a közszükségleti cikkek termelése, még nem álltak az irántuk támasztott követelmé­nyek színvonalán. Nagy erőfe­szítéseket kell tennünk a köny­­nyűipari vállalatokat nyers­anyagokkal, más anyagokkal és berendezésekkel ellátó társága­zatokban is, hogy ezen a terü­leten lényeges változásokat ér­jünk el az új ötéves tervben.­­ Az előző ötéves tervben a párt XXIV. kongresszusának irányelveivel összhangban so­kat tettünk azért, hogy az or­szágban bővüljön a szolgálta­tások köre, többek között a kereskedelmi hálózat. A váro­sokban és vidéken sok új üzlet nyílt, kulturáltabb lett a ke­reskedelem. Nem mondhatjuk el azonban, hogy a kereskede­lem már kielégíti a lakosság növekvő igényeit. A kereske­delmet sokan illetik jogos szemrehányásokkal. Az új öt­éves tervben a kereskedelmi dolgozóknak nagy erőfeszítése­ket kell tenniük, hogy felszá­molják a meglévő hiányossá­gokat, lényegesen megjavítsák a lakosság kiszolgálását, erő­sítsék a kereskedelem kapcso­latait az iparral és a mezőgaz­dasággal. A közszükségleti cik­keket gyártó vállalatoknak és a termelői egyesüléseknek job­ban kell tanulmányozniuk a lakosság és a kereskedelmi szervezetek igényeit.­­Ezért jo­got kaptak arra, hogy minta­üzleteket nyithassanak, és az ügy érdekében kötelesek szé­leskörűen élni ezzel a joggal.­­ A kongresszusi beszámoló hangsúlyozta annak szükséges­ségét, hogy fokozott figyelmet kell fordítani munkánknak e fontos részére. Nem kétséges, hogy mindenki, aki kapcsolat­ban áll a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak és a szol­gáltató ágazatok munkájával, levonja ebből a szükséges kö­vetkeztetéseket.­­ A X. ötéves terv előirá­nyozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos, és az utasszállítás 23 százalékos növelését. Mint ismeretes, nagy munkaprogra­mot irányoztunk elő a Bajkál —Amur vasútvonal építésére. Ennek a vasútvonalnak egyes szakaszai ezekben az években üzembe lépnek. Ennek az épít­kezésnek különös jelentőséget tulajdonítunk, mivel a BAM arra hivatott, hogy távol-keleti körzeteink gazdasági fejlődé­sének hatalmas lendítőerejévé váljék. — Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a ZIL, és a Belaz autógyárakból. Az ötéves terv éveiben a tervek szerint 62—65 ezer kilométer szilárd burko­latú autóutat építenek és javí­tanak meg. — A légi közlekedésben szé­les körű program valósul meg, hogy az utasforgalomban a leg­újabb modern és kényelmes re­pülőgépek közlekedjenek. Je­lentősen növekszik majd a légi teherszállítás volumene.­­ A tengeri szállítás anyagi­műszaki bázisának fejlesztésé­re bővülni fog a kikötők háló­zata, rakodó komplexumokat hoznak létre. A flotta nagy te­herbírású és speciális hajókat kap. 1 — A hírközlés minden ága­zata fejlődik. Az interurbán te­lefonvonalak hossza 1,6-szere­sére, a városi és falusi telefon­­készülékek száma 1,4-szeresé­­re emelkedik. Számottevően növekszik,­ az a terület, ahol megbízhatóan vehetők a tele­vízió adásai.­­ A beruházások megszer­vezése jelentősen meg fogja határozni az ipar, a mezőgaz­daság és a közlekedés minden ágazata elé kitűzött feladatok megoldását. A X. ötéves terv beruházási előirányzata 630 milliárd rubel, vagyis a beru­házások csak 25 százalékkal nőnek az 1971—1975-ös évek 42 százalékával szemben. Ezért *

Next