Magyar Nemzet, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Csütörtök, 1976. április 3. A Az idei népgazdasági tervről és a készülő kollektív szerződésekről tárgyaltak a Minisztertanács és a SZOT vezetői Szerdán a Szaktanács székházában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével megbeszélést folytattak a kormány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításának feltételeiről, a termelési célok elérésének feladatairól. Napirendre kerültek a miuikaverseny-mozgalommal, a takarékossággal, a vállalati tervekkel, a munkafegyelem erősítésével, a most készülő kollektív szerződésekkel kapcsolatos időszerű tennivalók. Foglalkoztak a munkaerő-gazdálkodás helyzetével. A kormány és a SZOT vezetői elemezték az élzszínvonal alakulását meghatározó tényezőket, az eddig megtett bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását és hatását. Szó esett egyes ellátási kérdésekről, és az előkészületben levő intézkedésről, amely a dolgozók üdültetésének javítását szolgálja. A kormány és a SZOT vezetői áttekintették a korábbi közös elhatározások, megvalósításának tapasztalatait, és kijelölték a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Felavatták a dabasi nyomdát Jelentős állomásához érkezett szerdán a magyar könyvkiadás: felavatták a dabasi nyomdát. Az avatóünnepségen ■— amelyen többek között megjelent Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter — Gábor Viktor, a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának vezetője elmondotta, hogy a legkorszerűbb eljárással működő nyomdaüzemben már tavaly, a próbaüzemelés évében 2700-féle kiadványt nyomtattak csaknem 5 millió példányban. Az új nyomda fő feladata a tankönyvek, jegyzetek és különféle szakkönyvek előállítása lesz. Új kezdeményezések az első negyedévben Március 31-vel eltelt az új tervidőszak első negyedéve, s bár a termelési eredményeket csak a következő napokban összegezik, a vállalatok új kezdeményezéseinek első eredményei már ismeretesek. A Csepel Vas- és Fémművekben az év első három hónapjában jobb munkaszervezéssel és az ösztönzőrendszer hatékonyságának növelésével — csaknem ezer fővel kisebb létszámmal — hat százalékkal többet termeltek, mint tavaly ilyenkor, és több mint hétmillió forintnyi eneriát takarítottak meg. A Budapesti Vegyi Művek termelése 15 százalékkal haladta túl a tavaly ilyenkor elért eredményeket. Különösen jelentős, hogy februárban megkezdte üzemelését a zöldségtermesztés fontos gyomirtó szerét, az Olitrefet gyártó gépsor. Ezt a szert korábban tőkés importból kellett beszerezni. Az Ózdi Kohászati Üzemekben húszféle gazdaságtalan termék gyártását szüntették meg, és fokozták a nagy sorozatban gyártható termékek előállítását. Az ország legnagyobb konfekcióipari vállalatánál, a Május 1. Ruhagyárban az év végéig 1 800 000 ruhadarab készül a tizenegy gyáregységben. Ebből az első negyedévben körülbelül 425 ezer kabátot és egyéb ruhaneműt szabtak, varrtak. A ruhagyár termékei 25 országba jutnak el, tőkés exportjukat a tavalyi 6,3 millió dollárról az idén 7,5 millió dollárral akarják növelni. A Salgótarjáni Síküveggyárban a nyereséget a nyersüveg jobb kihasználásával növelik. Az idén az a cél, hogy 1,7-ről 1,5 négyzetméter alá szorítsák az edzett járműüveg egy négyzetméteréhez felhasznált nyersüveg mennyiségét. Így 84 ezer négyzetméternyi nyersüveget akarnak megtakarítani. Az Oroszlányi Szénbányákban egyes gépeknél bérletes rendszert vezettek be. Ezekkel a gépekkel a központi műhely gazdálkodik, javításukról is gondoskodik, s a bányaüzemek e berendezéseket havi bérleti díjért vehetik igénybe. Így elérik azt, hogy a gépek soha ne álljanak kihasználatlanul, az elavult gépeket kiselejtezhetik és jelentős amortizációs költséget is megtakaríthatnak. Az új rendszer sikeresnek ígérkezik, s így a tervek szerint jövőre újabb bányagépeket kapcsolnak be a bérletes rendszerbe. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Szerdán délután Varsóban befejeződött a magyar—Lengyel gazdasági együttműködési bizottság 14. ülésszaka. A magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes vezette. A tárgyalások eredményeként megállapodásokat és jegyzőkönyvet írtak alá. A járműipari megállapodást magyar részről Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, a timföld-alumínium egyezményt és a bizottsági ülés jegyzőkönyvét dr. Szekér Gyula írta alá. A bizottság megállapította, hogy a két ország kormányfőinek 1974. augusztusi találkozója eredményeként a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok az elmúlt két évben tovább erősödtek és jó alapot adtak a kétoldalú együttműködés fejlődéséhez az 1976— 1980-as tervidőszakban. A jelenlegi ülésszakon megkötötték az 1980-ig érvényes timföld-alumínium egyezményt, amely mintegy 3,2 milliárd forint értékű kölcsönös szállítást irányoz elő, valamint a közúti járműipari termékek kölcsönös szállításáról szóló egyezményt 10,2 milliárd forint összértékben. A kormányfői határozattal összhangban a lengyel fél egy napi 6000 tonna cukorrépát feldolgozó cukorgyár felépítését vállalta hazánkban. A bizottság egy egész sor gépipari szakosítási és együttműködési kérdésben is megállapodott. Ezeknek alapján elsősorban a mezőgazdasági gépgyártásban, a szerszámgépgyártásban, az elektrotechnika és az ipari szerelvénygyártásban fejlődik tovább a szakosítás és az együttműködés. A megállapodások jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a két ország közti árucsere-forgalom értéke 1976—80-ban meghaladja a 93,6 milliárd forintot, ami az előző öt év forgalmához képest mintegy 60 százalékos növekedést jelent. A munkálatok során a jövőben is nagy figyelmet fordítanak a műszaki-tudományos együttműködés terén a két ország kutató-fejlesztési potenciáljának összehangolására, a hatékonyabb együttműködés megvalósítására. A tárgyalások a kölcsönös megértés és barátság szellemében folytak. Magyar Nemzet Egyszerűsítik a külföldről behozott áruk és az ajándékküldemények vámkezelését A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 1976. április 1-ével módosította, egyszerűsítette az utasforgalomban behozható áruk és az ajándékcsomagok után fizetendő vám megállapítását és csökkentette a vám összegét is. Az utasok által behozható, tehát vámkezelhető áruk mennyiségét az új szabályozás a korábbinál korszerűbben és az emberek személyes szükségletéhez jobban igazodva határozza meg. A vámhivatal eddig azt, hogy mennyi áru hozható be, darabszám vagy más mértékegység szerint állapította meg. Például törülközőből három darab, harisnyából, zokniból hat-hat pár, teából egy kilogramm, kakaóporból 500 gramm. A jövőben az áruk belföldi fogyasztói ára alapján állapítják meg, hogy egy-egy fajta áruból mennyit lehet behozni. Egyenként 100 forint értéket meg nem haladó árukból 500 forint összértékű. 200 forint értéket meg nem haladó árukból 1000 forint összértékű. 500 forint értéket meg nem haladó árukból 2500 forint összértékű, áru vámkezelhető. Ez azt jelenti például, hogy olyan törülközőből, amelynek belföldi forgalmi értéke 25 forint. 20 darab, nylonharisnyából, zokniból, amelynek a belföldi forgalmi értéke 20— 20 forint. 25—25 pár, kilogrammonként 200 forintos teából öt kilogramm, 100 forintos kakaóból öt kilogramm vám kezelhető. Az utasok öszszesen az eddigi 4000 forint helyett 5000 forint, a társasutazásban részt vevők pedig a korábbi 1000 forint helyett 2000 forint belföldi forgalmi értékű árut hozhatnak be vámfizetés nélkül. Az utas lényegesen egyszerűbben túljut a vámvizsgálaton, hiszen a behozott áruk vámkezeléséhez semmilyen nyomtatványt nem kell kitöltenie, ha az általa behozott áruk mennyisége az előbbiekben meghatározott feltételeknek megfelel és összértékük az 5000 forint, illetőleg a 2000 forint értéket nem haladja meg. A behozott árukat csak akkor kell írásban felsorolni, ha egy-egy áruból a felsoroltaknál nagyobb értéket hoz be, vagy ha azok összértéke az 5000, illetőleg a 2000 forintot meghaladja. A jövőben az egy évet meg nem haladó, de legalább két hónapig tartó hivatalos kiküldetésből vagy tanulmányairól végleg hazatérők a turistákat megillető 5000 forint kedvezményen kívül még további 6000 forint összértékű árut is vámmentesen behozhatnak. Ez a kedvezmény a harmadik hónaptól kezdve minden külföldön eltöltött további hónap után 2000 forinttal növekszik, ha nem lépik túl az egy-egy áruból behozható árumennyiséget. Egyszerűbb lett az ajándékküldemények vámkezelése is: a kisebb értékű ajándékcsomagok vámmentesek lettek, vagy az utánuk fizetendő vám összege csökkent. Vámmentesek a 300 forint összértékű ajándékküldemények, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök. Az ennél nagyobb értékű ajándékküldeményeknél az eddigi százalékos vámtételek helyett lényegesen alacsonyabb összegű vámot kell fizetni. Például, ha az ajándékküldemény összértéke 301 —500 forint között van, egységesen 150 forint, ha 501— 1000 forint között van. 300 forint, ha 1001—2000 forint között van, 600 forint, ha 2001— 3000 forint között van, 1000 forint, ha 3001—4000 forint között van, 1500 forint, ha 4001—5000 forint között van, egységesen 2000 forint a vám. A korábbi 60 százalékos vámot csak az 5000 forint összértéket meghaladó ajándékküldeményeknél kell fizetni. Rákóczi-ünnepség a Budapesti Lengyel Kultúrában ünnepi esttel emlékezett meg szerdán II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról a Budapesti Lengyel Kultúra. Ebből az alkalomból dr. Hopp Lajos „A Rákóczi-szabadságharc és Lengyelország”, dr. Jerzy Róbert Nowak „A lengyel—magyar barátság múltja és jelene” címmel tartott előadást. Az ezt követő műsorban Némethy Attila zongoraművész, valamint az ELTE Balassi Bálint szavalókörének tagjai működtek közre. Szocialista szerződés a TVK-ban Huszonnégy vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetésének képviselői írták alá szerdán Leninvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyárának határidőre történő felépítéséről szóló szocialista szerződést. Az építésben részt vevő építő- és szerelővállalatok vállalták, hogy a mintegy négymilliárd forintos költséggel megvalósuló, évi negyvenezer tonna polipropilént előállító gyár létrehozásában a lehető legszorosabban együttműködnek. Az új gyár, amely az 1975-ben üzembe helyezett olefinműben keletkező propilént dolgozza fel, a tervek szerint 1978-ban már termel. Norvég reumatológusok látogatása hazánkban A SASA Skandináv Légiforgalmi Társaság és a MALÉV kezdeményezésére norvég orvoscsoport ötnapos látogatást tett hazánkban. E. Thoralvssonnak, a Norvég Reuma Szövetség főtitkárának, valamint A. Spungsven egyetemi tanárnak a vezetésével tanulmányozták a magyar gyógyfürdőket, és megvizsgálták annak lehetőségét, hogy norvég reumás betegeket Magyarországon gyógykezeltessenek. Itt-tartózkodásuk alkalmával jártak Hévízen és Hajdúszoboszlón, majd az IBUSZ szervezésében találkoztak az ORFI vezető orvosaival. A megbeszélések során a norvég orvosok elmondották, hogy a norvég parlament már korábban jelentős összeget szavazott meg a reumás betegek gyógykezeltetésére, és ilyen célból a magyarországi gyógyfürdőket is szeretnék igénybe venni. Közölték azt is, hogy az ORFI-ban előnyösnek találták azt a megoldást, hogy nagyobb létszámú csoportnak itt kórházi gyógykezelést nyújtanának megfelelő térítés ellenében. A másik javaslatuk: a Norvég Szakszervezeti Utazási Iroda révén, turistaként Hajdúszoboszlón háromhetes gyógykezelésben részesüljenek. A norvég orvosok pozitív tapasztalatokkal utaztak el hazánkból. Magyar—bolgár szövetkezeti kapcsolatok A hódmezővásárhelyi Marx Téesz és a plovdivi kerületben levő Tszkra község gazdasága hosszú lejáratú megállapodást kötött tapasztalatcserére. A vásárhelyiek az idén júniusra kaptak meghívást, a vendéglátást augusztusban viszonozzák a bolgár partnerek. Különösen gyümölcsözőnek bizonyult az együttműködés a zöldség- és gyümölcstermesztés területén. Ellenőrzik a termőföldek hasznosását A tapasztalatok szerint az utóbbi években meglehetősen sok termőföld maradt megműveletlenül. A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának közlése szerint a jövőben szervezettebb és hatékonyabb intézkedéseket tesznek azért, hogy e helyzeten változtassanak. Az illetékes szervek a jövőben gondos határszemléket tartanak majd, és következetesen alkalmazzák a jogszabályokban előírt szankciókat a művelési kötelezettség elmulasztásáért felelős személyekkel szemben. 3 Érettségi után Egy vállalat álláshirdetésében a juttatások között az első helyen szerepel a fehér köpeny. Fizikai munkakörben. Vajon a vállalat, vagy a várható jelentkezők szemléletét fejezi ki? Úgy tesznek, mintha nem is fizikai munkáról volna szó, vagy mintha a fehér köpenynek az a szerep jutna, hogy társadalmilag elfogadhatóbbá tegye a munkakört. Az említett állást végzős gimnazistáknak ajánlották. A fővárosban az idén 6000 gimnazista érettségizik. Egyharmaduk kerül egyetemre, főiskolára. A tanév végén országosan 145—150 ezer fiatal áll munkába, s 51 ezren szakképzetlenek. Tizenötezer fiú és lány gimnáziumi érettségivel keres majd munkát. A zárolt munkakörökben nem helyezkedhetnek el. Szakmát tanulhatnak, illetve olyan betanított munkákra jelentkezhetnek, amelyek általános műveltséget feltételeznek, olvassuk egy ismertetőben. Sokan azt vallják, jó lenne megszüntetni azt a nézetet, hogy aki az általános iskolánál többet végzett, gimnáziumot, annak a számára legfeljebb közbeeső állomás lehet a fizikai munka. Csakhogy nem ilyen egyszerű ügy ez, összefügg az általános és műszaki kultúra fejlettségé-vel, elterjedtségével, gyakorlati és gondolkodásbeli hagyományokkal, az oktatással és egyéb tényezőkkel. Mindezek alapján eltöprenghetünk azon, vajon eléggé előkészítettük-e azt a változást, tényt, hogy gimnáziumi érettségivel nem ülhetnek íróasztalhoz, pontosabban nem kerülhetnek adminisztratív munkakörbe? Az elmúlt években a vállalatoknál tovább növekedett az adminisztratív létszámigény. Válogathattak a fiatalok, esetleg kivárták, amíg „jó” álláshoz juthattak. Most, eléggé gyorsan, meg kell tanulniuk azt, hogy a gimnázium csupán általános műveltséget adó iskolatípus, s utána még szakmát kell szerezni. Közép- vagy felsőfokon. PÁLYAVÁLASZTÁS A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint vannak olyan szakmák, szakmunkásképző intézetek, amelyeket éppen a gimnáziumot végzettek számára tartanak fenn: a többi között a rádió-, tévé-, repülőgép-műszerész, az általános műszerész, gépjármű-villamossági szerelő-képző iskolákat. De bármely szakmát választják a fiatalok, képzési időkedvezménnyel szerezhetik meg a szakmunkás-bizonyítványt. Az eddigi tények azonban azt mutatják, hogy a gimnazistáknak fenntartott szakmunkásképző intézetekben évek óta a férőhelyek30—50 százalékát töltötték meg a gimnazisták. Évről évre megjelenik a pályaválasztási füzet, amely most áprilisban is minden negyedikes gimnazista kezébe kerülhet. A most készülő tüzet 70 nagyvállalat, intézmény állásajánlatait tartalmazza, s a továbbtanulási lehetőségeket. A „lista” még nem teljes, a Fővárosi Pályaválasztási Intézet ifjúsági munkavállalási tanácsadó osztályán még újabb vállalatok jelentkezését várják. A legtöbb állásajánló termelő vállalat, s javarészt „klasszikus értelemben vett fizikai munkára” vesznek fel fiatalokat, de például normatechnológusnak, operátornak és egyéb, nem fizikai munkára, habár fizikai munkakörbe is. Az AFIT Teherautó-javító Vállalat például 60—70 érettségizett fiút felvenne autószerelőnek és 40—60-at karosszéria lakatosnak, 10—11 forint kezdő órabérrel. Biztosítják a szakmunkásvizsgát és a felsőfokú továbbtanulást. Jelentkezett a Beloiannisz, a Budalakk, a Bútoripari Vállalat, a Budapesti Közlekedési Vállalat, amely menetirány.utókat, forgalmi szolgálattevőket, pénztárosokat is keres, a Budapesti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat bolti munkába száz fiatalt vesz fel, lakatosnak, asztalosnak, műszerésznek 40—50-et, a Chinoin száz fiatalt kémiai reakciók irányítására, ellenőrzésére, gyógyszerkiszerelésre és más munkákra. A Taurus Gumiipari Vállalat 50 lányt, száz fiút vár fizikai munkára, 4500 forint maximális fizetést érhetnek el. A Csepel Vas- és Fémművek például a tervezőintézetébe keres műszaki rajzolóikat, az Egyesült Villamosgépgyár számítástechnikai ügyintézőt, programozót, több nyomda könyvkötőt, korrektorokat. A Ganz-MÁVAG körülbelül 270 fiatalt vár, a Ganz Villamossági Művek 15 műszaki rajzolót és ügyintézőt, a Kőbányai Gyógyszergyárba száz fiatalt vesznek síel laboránsnak, és más munkakörökbe. A MÁV sok gimnazistát tud foglalkoztatni a forgalmi szolgálatban, jegyvizsgálók, pénztárosok lehetnek. Az Orion 165 fiatalnak ad munkát, például programozók, műszaki dokumentátorok, előkalkulátorok lehetnek. MUNKAERŐHIÁNY Az iroda szakemberei kórházakba is küldtek érdeklődő leveleket, egyelőre azonban csak 2-3 kórház válaszolt rájuk. Pedig köztudott, hogy kevés az egészségügyi dolgozó. Az Egészségügyi Minisztériumban kérdésünkre azt a felvilágosítást adták, hogy tavaly is sok érettségizett fiatalt vettek fel munka melletti tanfolyamra. Az idén is felvesznek körülbelül 800-at gyógyszertári asszisztensképző tanfolyamra, ugyancsak munka mellett, évente körülbelül kétezer fiatalt képeznek általános ápolónak, köztük gimnazistákat is, s az idén a kétéves tanfolyamon bölcsődei gondozói tanfolyamra is felvesznek dolgozó érettségizetteket. Évente 300—400 gimnazistát alkalmaz a Posta, távbeszélőkezelőnek, telexkezelőnek, s a postahivatalokban. „Megnőtt az ázsiónk”, mondják a Posta-vezérigazgatóságon, hiszen a postai munkaköröket nem érinti a létszámzárlat. Már válogathatnak is a jelentkezők között, különösen vidéken. A fővárosban a Váci utca 34. szám alatti postaigazgatóságon felvilágosítást adnak arról, hol van betölthető munkahely. Vajon miért nincsenek az állásajánlók között pénzintézetek, miért nem kínálnak vállalatok, intézmények külkereskedelmi, piackutató és több számítástechnikai munkahelyet? Egy sor: az alaptevékenységhez tartozó munkakör éppen azért maradt ki a létszámzárlat „listájából” ezeken a területeken, mert évek óta munkaerőhiányra panaszkodtak. A Munkaügyi Minisztérium most azt várta, hogy állásajánlataikkal jelentkeznek még az iskolákban is. Sajnos, nem így történt. TOVÁBBTANULÁS „Azt tanácsoljuk a fiataloknak, akik hozzánk jönnek, hogy olyan munkakört válaszszanak, amelyik későbbi tanulmányaiknak, érdeklődési körüknek a leginkább megfelel”, mondják az ifjúsági tanácsadó osztályon. Aki orvos szeretne lenni, annak a számára nincs jobb előgyakorlat, mint egészségügyi intézményben dolgozni. S így van ez a többi pályával is. Miért ne lehetne eladó az, aki később kereskedelmi főiskolára akar menni, esti vagy levelező tagozatra? Vagy könyvesbolti eladó, aki tanárképzőbe iratkozik majd? S tény, hogy egyetlen állásajánló vállalat, intézmény sincs, amely ne kínálna továbbtanulási lehetőséget is. Munkahely van bőven, körülbelül kétszer annyi, mint ahány végzős gimnazistát el kell majd helyezni. Elképzelhető azonban, hogy nem minden fiatalt vehetnek fel abba a munkakörbe, amelyet kiválaszt. Másrészt, a tapasztalatok szerint sok vállalat hoszszú ideig szeretné megtartani a felvett fiatalt betanított vagy szakmunkásnak. Legalább akkora szükségük van rájuk, mint a közép- és felsőfokon képzett szakemberekre. Márpedig a gimnazisták java része tovább akar tanulni. Mi a megoldás? A vállalati és az egyéni érdekek ésszerű egyeztetése. Nem elég a gimnazisták számára állásról gondoskodni. Sorsuk alakulását figyelemmel kell kísérni a továbbiakban is. Tóth Erzsébet