Magyar Nemzet, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
Szerda, 1976. április 28.. Gyermekélelmezés Nemcsak a szorosan vett „étlap”, hanem a kérdés számos társadalmi-gazdasági vetülete is szóba került a Hazafias Népfront budapesti bizottságának múlt heti értekezletén. „Sok szempontú” megbeszélés volt, az elsősorban érdekelt Gyermekélelmezési Vállalaton kívül iskolaigazgatók, óvodavezetők, a fővárosi tanács oktatási főosztálya, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Hűtőipar képviselőjének részvételével. Leves vagy gyümölcslé? A gyermekintézmények néhány vezetője rosszallással tette szóvá: egy ideje nem adnak mindennap levest az ebédhez. Kétszer-háromszor a héten gyümölcslével helyettesítik. Vita kerekedett. A leves hozzátartozik a hagyományos magyar étkezéshez és mert az anyák is dolgoznak, nincs otthon meleg vacsora. Kell tehát a leves — erősítették egyesek. A gyümölcslevek közül az őszibarackot ugyan kedvelik, a paradicsomot kezdik megszokni, de a szilváié emésztési bonyodalmakat okoz, mellőzzék — így mások. A Belkereskedelmi Minisztérium képviselője külföldi tapasztalatokra hivatkozott: a levest feleslegesnek tartják, fogyasszanak a gyermekek helyette biológiailag értékesebb táplálékot. Egy közbenső vélemény szerint levese válogatja, a ..jellegtelen’' ! leveseket elengedik, de paradicsom, zöldborsó, zöldbablet vés hadd szerepeljen továbbra is az étlapon. Következtetés: még a leves tekintetében is nehéz a megszokottról az egészségesebb, korszerűbb fogásra áttérni. A hűtőipar képviselője tartalmas, tápláló levesporokat ígért, amelyekből olcsón és kevés munkával lehet jóízű levest előállítani. Egyébként is jelezte: kísérletek folynak, hogy tovább könynyítsék a gyermekélelmezés munkáját. Készek a szülői munkaközösségek bevonásával kóstolókat szervezni, javaslatokat kérni. Szükség is van valamilyen könnyítésre. A Gyermekélelmezési Vállalat, mint Bajza Sándor igazgató elmondta, 130 konyhán 900 intézmény részére 130 000 gyermek ellátásáról gondoskodik. De a közétkeztetésben részt vevő gyermekek száma nagyobb, 141 600, mert néhány intézmény saját konyhával rendelkezik. 1980—81-re, az ötödik ötéves terv végére ezt a mennyiséget 53 400 adaggal 195 000-re kívánják emelni. Az óvodásoknak ebből 16 000—18 000 adag jut majd. Csak adagolással, tálalással a különböző helyeken kétezren foglalkoznak. A szállítás sok gondot okoz. Különösen ott, ahol a — rendszerint távolabbi — ún. báziskonyháról kapják az ételt. Hiszen naponta kétszer szállítanak, először a reggelit és az uzsonnát, majd az ebédet. Egy gépkocsi 15 helyen áll meg, nem időzhet sokáig a kapuk előtt. Ki vigye fel az óvodába, iskolába a nehéz kondérokat, amikor a kisegítő személyzet jobbatlán idősekből áll? Az iskolákban nemegyszer néhány nyolcadikos fiú — mondták. Nagyobb létszámú iskolákban nyolc, 20 perces turnusokban bonyolítják le fél 12-től kezdődően az ebédet. Gondoljuk csak el, mit jelent itt a tálalás, mosogatásnak változatosan ízletes és tápláló ételeket. Mert sok minden, ami jó lenne, eleve kiesik: a hosszabb időt igénylő szállítás miatt tilos például tojásos ételeket, rizsfelfújtat, tojásos galuskát az étlapra felvenni, olyasmit, ami baktériumok táptalajául szolgálna. Részben, hogy a hétvég ünnepélyesebb legyen, részben, hogy a rövidebb ideig dolgozó konyhaszemélyzet munkáját egyszerűsítsék, honosodott meg szombatonként a torta. De az igazgatónak meg kell ígérnie az értekezleten, hogy a tortanapot átszervezi. A szabad szombatok szélesebb körű bevezetése óta ugyanis sok gyerek nem jön szombaton óvodába. Igényelték a korábban gyakrabban megtartott „étlapértekezleteket”. Egyáltalán: a konyhavezetők és az intézményvezetők közötti rendszeresebb megbeszéléseken könynyebb volna az igényeknek hangot adni. Tanulságok A Gyermekélelmezési Vállalattól a jelenvoltak túlnyomó része azt kérte, helyezzenek nagyobb súlyt a minőségre. Az óvodásoknak adhatnak picit kevesebbet, hiszen ők csak egy részét fogyasztják el annak a mennyiségnek, amit a felsőtagozatos általános iskolások. Kevesebb lisztet, kevesebb zsírt kérnek az ételekbe és inkább jobban elkészített főzelékeket, húsokat, süteményeket. A szülők számára pedig megszívlelendő figyelmeztetés, amit Szabó Piroska, a Hazafias Népfront budapesti nőbizottságának elnöke hangoztatott: amikor a Gyermekélelmezési Vállalattól azt kérjük, hogy takarékosság miatt ne váljunk pazarlóvá — tehát hogy a több, de rosszabb minőségű (és ezért időnként a moslékba kerülő) étel helyett kevesebbet, dejobbat adjon, a szülők is gondoljanak arra, hogy a gyermekélelmezés nem nyújthat mindent. Példa a sokat emlegetett iskolatej-akció. Ez aránytalanul sok adminisztrációval terheli a pedagógusokat , miért ne kaphatnák meg a szükséges tejet a gyermekek otthon? Az is jó, hogy az óvodában, iskolában gyümölcsöt kapnak — de ezt csak meg kell mosni, a legelfoglaltabb szülő is adhat gyermekének az évszaknak megfelelően gyümölcsöt, retket, sárgarépát, savanyú káposztát. A gyermekélelmezésnek azt a meleg ételt (de nem mindig levest!) kell nyújtania, aminek elkészítésére a dolgozó szülők nem vállalkoznak. Az óvónők tették szóvá: a több gyümölcsöt követelő szülők a maguk részéről helytelenül, csokoládéval, édességgel fogadják délután gyermekeiket. Hasznos beszélgetés volt. Mert a Gyermekélelmezési Vállalat csokorba gyűjtve kapta meg a kívánságokat, de a jelenvoltak is érzékelték, milyen óriási gondot jelent a 130 000 adag étel elkészítése, kötött normából, változatosan, táplálóan, higiénikusan, kevés — és nemegyszer képzetlen — dolgozóval, kevés szállítóeszközzel. Köves Rózsa Rizsfelfújt kizárva Sok szó esett a választékról. Az életszínvonal emelkedését, az igények fokozódását mutatja: a gyermekek megunták a sok vajat, felvágottat, lekvárt reggelire, uzsonnára. Reszeljenek a vajba sajtot, készítsenek ízletesebb körözöttet — kérték a felszólalók. A húsokat párolják puhábbra, hiszen az óvodásoknak úgyis nagyon fel kell aprítani, holott az lenne a helyes, ha lassan hozzászoktathatnák őket is a kés villa használatához. A főzelékeket készítsék kevésbé hígra. A vállalat kapott egy nagyon ügyes japán süteménygyártó gépet (az elsőt az egész országban), de azt csak feleannyi mennyiség elkészítésére lehet felhasználni, mint ahogyan eleinte vélték: dolgozóiknak gyakorlatot kell hozzá szerezniük. Gond, hoggy kevés személyzettel, különösen kevés képzett szakáccsal hogyan adhat 3500 néma telefonkészülék Az április 23-i felhőszakadás és az azt követő esőzések miatt egyre több fővárosi telefon válik átmenetileg üzemképtelenné. Kedd délelőtt Budapesten mintegy 3500 telefonkészülék volt néma, főként az Erzsébet-központ területén, Csepelen, Pesterzsébeten és Óbudán. A kábelbeázások okozta hiba elhárításán a posta 80—80 szakembere dolgozik éjjel-nappal. A budapesti postaigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a hibák teljes kijavítása abban az esetben is eltart a jövő hét végéig, ha újabb esőzések nem jönnek, ezért a telefonelőfizetők türelmét és elnézését kérik. Keddre virradó éjjel rendkívül erős szélvihar tombolt Nyugat-Dunántúlon. Vas megyében az egyes széllökések elérték a 80—100 kilométeres óránkénti sebességet, villanyvezetékeket rongáltak meg és kárt okoztak a kertekben, gyümölcsösökben, gazdasági épületekben. Masar Nemzet Nyilatkoznak a lakók Csepel jövőjéért Az újság utolsó két oldala: levelezőlap. Az egyik felén a Hazafias Népfront XXI. kerületi bizottságának kérése: nyilatkozzanak a csepeliek lakóterületük fejlesztési tervéről, írják meg, mivel járulnának hozzá az elképzelések valóra váltásához. A fehívás hátán jelölőlap, hogy fény derüljön rá: kiket látnának szívesen az állampolgárok a májusi választások után a kerületi népfrontbizottságban. A többi harminc oldalon az elmúlt öt év eredményei és a jövő feladatai olvashatók a Csepeli Hírekben. A népfrontbizottság március havi tájékoztatójából — tekintettel a kérdőívre — 25 ezer példányt nyomattak a kerületi vezetők, minden csepeli lakásba jutott tehát a kiadványból. Népfrontcsoportok — Újszerű ötletünknek, hogy írásban érdeklődjünk a választópolgárok vágyairól, elképzeléseiről, előzményei vannak. Már 1974 őszén — emlékezik vissza Bernáth Miklósné népfronttitkár — számos fórumon beszélgettünk a szavazókkal Csepel készülő 15 éves fejlesztési tervéről. Ezek az eszmecserék előkészítették 1975 őszének nagy eseményét, az I. csepeli városfejlesztési konferenciát. A tanácskozás felszólalói érvekkel és ellenérvekkel támasztották alá vagy vitatták az egyes fejlesztési célokat, tanúsítva ezzel városszeretetüket. E „viharos” megbeszélés után bizottságunk megígérte: a későbbiekben is lehetőséget nyújt a csepelieknek a hangos gondolkodásra, érvelésre. Ilyen fórum lett a márciusi Csepeli Hírek is. A lap közepén a sziget térképe, rajta az elmúlt öt évben fölépült kerületi létesítmények. Arra gondoltunk ugyanis, hogy a megvalósult tervek kiindulópontul szolgálhatnak a lakossági beszélgetésekhez. A kerületben legutóbb nopfrontcsoportokat is választottak az állampolgárok. Felismerve, hogy a Királyerdő, a Csillagtelep, a Béke tér és a városközpont környéki bizottságok feladatai alig különböznek egymástól. Csepelt földrajzi egységekre osztották, és négy ilyen testületet alakítottak. Ezek a csoportok koordinációs szervek, a lakóbizottságokkal és a tanácstagokkal együttműködve összehangolják területükön a nénfrontmunkát, közvetítenek a választók és a kerületi bizottság között. A csepeli nénfrontvezetők arra törekszenek, hogy a munkahelyi vezetők, beosztottjaik a lakóterületi népfront munkáját is ismerjék el társadalmi tevékenységnek. A közelmúltban megválasztott vezetőségekben 70 százalékos az aktív keresők aránya, sok közöttük a fiatal, a nő és a kerület ipari jellegéből következően, a fizikai munkás. Az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok — érthetően — szintén számítanak ezekre az életerős, tettrekész, könnyen mozgatható emberekre. A kenyérkereset, az üzemi, vállalati társadalmi megbízatás — jóllehet fontos lenne — kevés idő terjed a népfrontra Ezért szeretnénk, ha méltó rangra emelkednék a lakóterületi munka. Hosan megkezdődik a nagyszabású átalakítás. Annyi máris bizonyos, hogy szigetünk e festői szépségű területét csepeli vállalatoknak adják el, építsenek dolgozóiknak hétvégi üdülőházakat. Sétányokat, ligeteket létesítenek itt, a kerületiek kedvelt pihenőhelye lehet majd a folyópart. Társadalmi ellenőrzéssel . Tavaly 25 kilométernyi járdát építettek társadalmi munkában a lakók. A járdaprogram az idén és a jövő évben is folytatódik: 1977 végén már sehol sem kell latyakban, sárban gázolniuk a gyalogosoknak. Az utak állapota viszont siralmas, jóllehet nálunk is nőttön nő az autótulajdonosok száma. Csepelen ma csaknem hatezer általános iskolás él és tanul. A népesedési mutatók szerint számuk 1980-ban megközelíti a tízezret. Ezért az iskolaprogram kiemelkedik a kerület fejlesztési tervéből. Legalább 130 tanterem szükséges ahhoz, hogy a csepeli diákok lakóterületükön járhassanak iskolába. Hamarosan hozzákezdenek a szabadidő-központ építéséhez. A kombinátban házasságkötő-terem, KISZ- és úttörőház, vendéglő, hangversenyterem lesz, ide költözik a zeneiskola és a Csepel Galéria is. Folytatódik a kerületi lakásépítési program: mintegy hatezer új otthont adnak át a következő öt évben. A fővárosi tanács, a vállalatok és üzemek építkezéseivel párhuzamosan családi házépítések is lesznek Csepelen. Ezek a beruházások fokozott társadalmi ellenőrzés mellett valósulnak majd meg. Sok csepelinek az a véleménye ugyanis, hogy a közelmúltban átadott új lakások, épületek hibáinak okai sokáig és vontatottan épültek. A társadalmi szervezetek, az állampolgárok figyelme arra összpontosul tehát, hogy folyamatos legyen az építő munka és minőségileg is kifogástalan állapotban adják át az új létesítményeket. — Az elmúlt években — a lakásépítések miatt — számos öreg házat szanáltak Csepelen. Szeretnénk ha a jövőben a kiköltöztetettek a kerületben jutnának lakáshoz, ne forduljon elő olyan eset, hogy valaki Budafokon lel otthonra és itt a Fémműben dolgozik. Az ilyen megoldás nemcsak kényelmetlen, de érzelmileg is károsan befolyásolja a volt háztulajdonosokat. Saját tapasztalatomból tudom: aki Csepelen született, semmi pénzért sem hagyná el az öreg szigetet. (malongai) Gyógyvíz és pihenőhely Az asztalon vaskos irattartó, benne a csepeliek javaslatai, észrevételei. Kerületünkben több gyógyforrás tör a felszínre, vizükkel töltik föl a strandfürdő medencéit. Ez a gyógyvíz kiválóan alkalmas a különböző ízületi bántalmak orvoslására. Az efféle betegségek bizony könnyen „beszerezhetők” a csepeli üzemekben, szerelőcsarnokokban is. Ezért kerületünk öregei azt kérték tőlünk, oldanánk meg valahogy a fürdő téliesítését: ne kényszerüljenek rá, hogy fájós derékkal, meszes csontokkal órákat villamosozzanak a Lukács vagy a Gellért fürdőbe. — Sokan javasolták a Kis- Duna partjának rendezését. Ezek a választópolgárok — örömmel mondhatom — nyitott kapukat döngettek. A már elkészült tervek alapján hama Mélyhűtött halak, rákok Norvégiából Magyarországon nagyon kevés a halfogyasztás. Évi átlagban fejenként még a három kilogrammot sem éri el — mondotta Ács István, a Halértékesítő Vállalat igazgatója a keddi sajtótájékoztatón. Ez a találkozás az újságírókkal abból az alkalomból jött létre, hogy a norvégiai Frionor-cég és a Halértékesítő Vállalat megállapodást kötött az új Skála szövetkezeti áruházzal a Norvégiából importált mélyhűtött halfilék, rákok forgalmazására. A tetszetősen csomagolt haltermékek bemutatására a norvég vállalat modern mélyhűtő berendezéseket szerelt fel térítésmentesen az áruházban. Leiv Birkeland, a Frionorcég kereskedelmi igazgatója, aki erre az alkalomra Budapestre érkezett, közölte a meghívottakkal, hogy a vállalat, amely 120 norvég, mélyhűtő üzem haltermékeit hozza forgalomba, évente mintegy 75 ezer tonnát exportál, Magyarország eddig csak csekély mértékben részesült ebből az exportból. A mélyhűtött halféléknek nagy része már konyhakész, sőt már fogyasztható állapotban vásárolható, van közöttük olyan, amely előre meg van főzve. Egyes fajták halpogácsaként panírozva, vagy szeletben csak sütésre várnak. 5 Munkahelyük: Budapest Gépkocsik piros-fehér kockákkal A Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlóval tüntette ki a Fővárosi Autótaxi Vállalatot. A piros-fehér kockás Zsigulik 1975-ben 18 millió fuvart teljesítettek , 5,4 százalékkal többet, mint az előző évben. Az idei terv még 1 millió fuvar. Tavaly 1 millió megtett kilométerre mindössze 0,9 baleset jutott, amíg ez a szám 1974-ben még 2,01 volt. A piros-fehér kockás taxik 1975- ben 159 millió kilométert futottak, a növekedés 1974-hez képest 6,9 százalék. A Főtaxi 2170 kocsival közlekedett — 10 százalékkal többel, mint egy évvel korábban —, 3800 fő- és 2500 mellékállású sofőrrel a volán mögött. A vállalat elképzelései szerint a főállású gépkocsivezetők számát a közeljövőben 500-zal, a mellékállásúakét pedig a kétszeresére növelik — főként női vezetőkkel szeretnék bővíteni a létszámot. Szigorúbb a KRESZ-nél Ezek a száraz adatok. Ám amikor a Fővárosi Autótaxi Vállalat munkájáról beszélünk, nem elegendő a puszta számokat fölsorolnunk. Olyan vállalat ez, amelynek üzemterülete 525 négyzetkilométer, s úgy hívják: Budapest. Állandóan szem előtt vannak tehát: utasaik és nem utasaik egyaránt mindenkor figyelemmel kísérhetik, ellenőrizhetik, megbírálhatják tevékenységüket, viselkedésüket. Horváth Géza igazgató és forgalmi helyettese, Garacs György is ezen a véleményen van. De azonmód hozzá is teszik mindketten, tapasztalataikra támaszkodva, hogy az utóbbi időkben megváltozott a taxisokról alkotott közvélemény. Nem is olyan régen még divat volt szidni a taxit és a taxisokat, s bár még mindig igaz — ha nem is oly mértékben, mint régebben —, hogy csúcsforgalomban, esőben, vagyis a frekventáltabb időszakokban nehéz üres kocsit fogni, egyre többen egyre elégedettebbek a vezetők magatartásával. Az igazgatói irodában rendőrök ülnek, a néhány napos közös ellenőrzés tapasztalatairól számolnak be. Elmondják, itt-ott egymás szavába is vágva, kedvező hatást ért el az új KRESZ a taxisok moráljában — ebben közrejátszott többek között az is, hogy a taxis üzemi újság heteken át cikksorozatot közölt a változásokról —, kevesebb a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a szlalomozás, s a más, hasonló szabálysértés. A Főtaxi belső előírásai egyébként szigorúbbak a KRESZ-nél, s a gépkocsivezetők egyre inkább betartják ezeket a vállalati utasításokat. Használtak a „razziák” Hogyan érték el mindezt? A gépkocsivezetők — kollektív és társadalmi — nevelésével. A folyamatos, 24 órás ellenőrzéssel. (Az elmúlt hónapokban a Magyar Nemzet is beszámolt több ízben arról, hogy részt vett nappali és éjszakai „razziákon”.) Pozitív hatást váltottak ki a Főtaxi Kerepesi úti irodaépületében megrendezett nyilvános, helyszíni tárgyalások, amelyek során a közlekedési szabálysértésért följelentett és a nagy nyilvánosság előtt megbírságolt, megbüntetett taxis gépkocsivezetőknek saját kollégáikkal is szembe kellett nézniük. Jól látható helyen faliújságot függesztettek ki, amelyen a súlyos, legtöbbször halállal végződött baleseteket elemezték. Ugyancsak a morál javítását célozzák a kiszélesedett szocialista brigádmozgalom vállalásai is. A vállalat vezetői így fűzik tovább a gondolatsort: az ötödik ötéves terv során még inkább szeretnék növelni gépkocsivezetőik általános műveltségét, szakmai kultúráját, hiszen ma már senki nem vitatja, hogy ez is visszahat a taxisok viselkedésére. A terv az, hogy 1980-ig valamennyi 50 év alatti, forgalomban részt vevő dolgozójuk rendelkezzék legalább 8 általános iskolai végzettséggel. (Ehhez tartozik, hogy a fiatalok közül egyre többen és többen érettségivel jelentkeznek a Főtaxinál munkáért, s a mellékfoglalkozásúak körében igen sok az egyetemista, a főiskolás hallgató, vagy éppenséggel a kész diplomás.) Szintén ebbe a témakörbe tartozik, hogy a gépkocsivezetés néhány esztendeje már szakmának számít. Csúnya szóval: „szakmásították”. A Főtaxi gépkocsivezetői közül mind nagyobb számban járnak a szakmásító tanfolyamra , tanulásuk 138 ezer munkaórakiesést okoz a vállalatnak. De: megéri. Mert a közlekedési dolgozók Ki minek mestere? vetélkedőjének országos döntőjében az első tíz helyet Főtaxi-sofőr szerezte meg, s a döntőben részt vett 20 fiatalból 12 volt taxis. A munkafegyelem Sikerült eredményeket elérni a munkafegyelemben is. Jó fél esztendeje riportban számoltunk be néhány üzemegységvezető ügyeskedéséről, az általuk bevezetett „einstandrendszerről”, ami természetesen csak illegálisan fungálhatott. Nos, a fegyelmi tárgyalások meghozták eredményüket, s ma már nem kell az adott üzemegység gépkocsivezetőinek sápot fizetniük. Amiről az iméntiekben szó volt, általánosan jellemző a Fővárosi Autótaxi Vállalat tevékenységére, gépkocsi vezetőinek munkájára. Persze, vannak azért még kivételek is, akik a pozitív képet igyekeznek — akarva-akaratlanul — bepiszkítani. A Főtaxi vezetői örülnek annak, ha az utasok jelzik számukra az ilyen eseteket, mert — mint mondják — a vitatható esetekben mindig a „kuncsaftnak” van igaza. De a posta egyre kevesebb panaszos levelet kézbesít... Gyulay Zoltán TOTÓZOK, FIGYELEM! A totó-lottó kirendeltségek Budapesten MÁJUS 1-ÉN zárva tartanak, MÁJUS 2-ÁN vasárnap a szokásos vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusítanak. Vidéken a helyi intézkedésnek megfelelően tartanak nyitva. Felhívjuk a totózók figyelmét: érdeklődjenek a helyi kirendeltségektől, szelvényárusítóktól a szelvényeik továbbításának időpontjáról, hogy azok legkésőbb vasárnap déli 12 óráig a győri, a pécsi, a szegedi, a debreceni, a miskolci és a budapesti körzeti irodához beérkezzenek.