Magyar Nemzet, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

Szerda, 1976. április 28.. Gyermekélelmezés Nemcsak a szorosan vett „étlap”, hanem a kérdés szá­mos társadalmi-gazdasági ve­­tülete is szóba került a Haza­fias Népfront budapesti bizott­ságának múlt heti értekezle­tén. „Sok szempontú” megbe­szélés volt, az elsősorban ér­dekelt Gyermekélelmezési Vál­lalaton kívül iskolaigazgatók, óvodavezetők, a fővárosi ta­nács oktatási főosztálya, a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a Magyar Hűtőipar képviselő­jének részvételével. Leves vagy gyümölcslé? A gyermekintézmények né­hány vezetője rosszallással tette szóvá: egy ideje nem ad­nak mindennap levest az ebédhez. Kétszer-háromszor a héten gyümölcslével helyette­sítik. Vita kerekedett. A leves hozzátartozik a hagyományos magyar étkezéshez és mert az anyák is dolgoznak, nincs ott­hon meleg vacsora. Kell tehát a leves — erősítették egyesek. A gyümölcslevek közül az őszibarackot ugyan kedvelik, a paradicsomot kezdik megszok­ni, de a szilváié emésztési bo­nyodalmakat okoz, mellőzzék — így mások. A Belkereske­delmi Minisztérium képviselő­je külföldi tapasztalatokra hi­vatkozott: a levest felesleges­nek tartják, fogyasszanak a gyermekek helyette biológiai­lag értékesebb táplálékot. Egy közbenső vélemény szerint le­vese válogatja, a ..jellegtelen’' ! leveseket elengedik, de para­­­­dicsom, zöldborsó, zöldbable­­t vés hadd szerepeljen tovább­ra is az étlapon. Következte­tés: még a leves tekintetében is nehéz a megszokottról az egészségesebb, korszerűbb fo­gásra áttérni. A hűtőipar kép­viselője tartalmas, tápláló le­vesporokat ígért, amelyekből olcsón és kevés munkával le­het jóízű levest előállítani. Egyébként is jelezte: kísérle­tek folynak, hogy tovább köny­­nyítsék a gyermekélelmezés munkáját. Készek a szülői munkaközösségek bevonásával kóstolókat szervezni, javasla­tokat kérni. Szükség is van valamilyen könnyítésre. A Gyermekélel­mezési Vállalat, mint Bajza Sándor igazgató elmondta, 130 konyhán 900 intézmény részé­re 130 000 gyermek ellátásáról gondoskodik. De a közétkez­tetésben részt vevő gyermekek száma nagyobb, 141 600, mert néhány intézmény saját kony­hával rendelkezik. 1980—81-re, az ötödik ötéves terv végére ezt a mennyiséget 53 400 adag­gal 195 000-re kívánják emel­ni. Az óvodásoknak ebből 16 000—18 000 adag jut majd. Csak adagolással, tálalással a különböző helyeken kétezren foglalkoznak. A szállítás sok gondot okoz. Különösen ott, ahol a — rend­szerint távolabbi — ún. bázis­konyháról kapják az ételt. Hi­szen naponta kétszer szállíta­nak, először a reggelit és az uzsonnát, majd az ebédet. Egy gépkocsi 15 helyen áll meg, nem időzhet sokáig a kapuk előtt. Ki vigye fel az óvodába, iskolába a nehéz kondérokat, amikor a kisegítő személyzet jobbatlán idősekből áll? Az is­kolákban nemegyszer néhány nyolcadikos fiú — mondták. Nagyobb létszámú iskolákban nyolc, 20 perces turnusokban bonyolítják le fél 12-től kez­dődően az ebédet. Gondoljuk csak el, mit jelent itt a tála­lás, mosogatás­­nak változatosan ízletes és táp­láló ételeket. Mert sok min­den, ami jó lenne, eleve ki­esik: a hosszabb időt igénylő szállítás miatt tilos például tojásos ételeket, rizsfelfújtat, tojásos galuskát az étlapra fel­venni, olyasmit, ami baktériu­mok táptalajául szolgálna. Részben, hogy a hétvég ün­nepélyesebb legyen, részben, hogy a rövidebb ideig dolgozó konyhaszemélyzet munkáját egyszerűsítsék, honosodott meg szombatonként a torta. De az igazgatónak meg kell ígérnie az értekezleten, hogy a torta­napot átszervezi. A szabad szombatok szélesebb körű be­vezetése óta ugyanis sok gye­rek nem jön szombaton óvo­dába. Igényelték a korábban gyakrabban megtartott „étlap­­értekezleteket”. Egyáltalán: a konyhavezetők és az intéz­ményvezetők közötti rendsze­resebb megbeszéléseken köny­­nyebb volna az igényeknek hangot adni. Tanulságok A Gyermekélelmezési Vál­lalattól a jelenvoltak túlnyo­mó része azt kérte, helyezzenek nagyobb súlyt a minőségre. Az óvodásoknak adhatnak picit kevesebbet, hiszen ők csak egy részét fogyasztják el annak a mennyiségnek, amit a felső­tagozatos általános iskolások. Kevesebb lisztet, kevesebb zsírt kérnek az ételekbe és inkább jobban elkészített fő­zelékeket, húsokat, sütemé­nyeket. A szülők számára pe­dig megszívlelendő figyelmez­tetés, amit Szabó Piroska, a Hazafias Népfront budapesti nőbizottságának elnöke han­goztatott: amikor a Gyermek­élelmezési Vállalattól azt kér­jük, hogy takarékosság miatt ne váljunk pazarlóvá — tehát hogy a több, de rosszabb mi­nőségű (és ezért időnként a moslékba kerülő) étel helyett kevesebbet, de­­jobbat adjon, a szülők is gondoljanak arra, hogy a gyermekélelmezés nem nyújthat mindent. Példa a so­kat emlegetett iskolatej-akció. Ez aránytalanul sok admi­nisztrációval terheli a peda­gógusokat , miért ne kaphat­nák meg a szükséges tejet a gyermekek otthon? Az is jó, hogy az óvodában, iskolában gyümölcsöt kapnak — de ezt csak meg kell mosni, a legel­­foglaltabb szülő is adhat gyer­mekének az évszaknak megfe­lelően gyümölcsöt, retket, sár­garépát, savanyú káposztát. A gyermekélelmezésnek azt a meleg ételt (de nem mindig le­vest!) kell nyújtania, aminek elkészítésére a dolgozó szülők nem vállalkoznak. Az óvónők tették szóvá: a több gyümöl­csöt követelő szülők a maguk részéről helytelenül, csokolá­déval, édességgel fogadják dél­után gyermekeiket. Hasznos beszélgetés volt. Mert a Gyermekélelmezési Vállalat csokorba gyűjtve kap­ta meg a kívánságokat, de a jelenvoltak is érzékelték, mi­lyen óriási gondot jelent a 130 000 adag étel elkészítése, kötött normából, változatosan, táplálóan, higiénikusan, kevés — és nemegyszer képzetlen — dolgozóval, kevés szállítóesz­közzel. Köves Rózsa Rizsfelfújt kizárva Sok szó esett a választékról. Az életszínvonal emelkedését, az igények fokozódását mutat­ja: a gyermekek megunták a sok vajat, felvágottat, lekvárt reggelire, uzsonnára. Reszelje­nek a vajba sajtot, készítsenek ízletesebb körözöttet — kérték a felszólalók. A húsokat pá­rolják puhábbra, hiszen az óvodásoknak úgyis nagyon fel kell aprítani, holott az lenne a helyes, ha lassan hozzászoktat­hatnák őket is a kés­ villa használatához. A főzelékeket készítsék kevésbé hígra. A vál­lalat kapott eg­y nagyon ügyes japán süteménygyártó gépet (az elsőt az egész országban), de azt csak feleannyi mennyi­ség elkészítésére lehet felhasz­nálni, mint ahogyan eleinte vélték: dolgozóiknak gyakor­latot kell hozzá szerezniük. Gond, hoggy kevés személy­zettel, különösen kevés kép­zett szakáccsal hogyan adhat­ 3500 néma telefonkészülék Az április 23-i felhőszaka­dás és az azt követő esőzések miatt egyre több fővárosi te­lefon válik átmenetileg üzem­­képtelenné. Kedd délelőtt Budapesten mintegy 3500 tele­fonkészülék volt néma, főként az Erzsébet-központ területén, Csepelen, Pesterzsébeten és Óbudán. A kábelbeázások okozta hiba elhárításán a posta 80—80 szakembere dolgozik éjjel-nappal. A budapesti pos­taigazgatóságtól kapott tájé­koztatás szerint a hibák teljes kijavítása abban az esetben is eltart a jövő hét végéig, ha újabb esőzések nem jönnek, ezért a telefonelőfizetők tü­relmét és elnézését kérik. Keddre virradó éjjel rend­kívül erős szélvihar tombolt Nyugat-Dunántúlon. Vas me­gyében az egyes széllökések elérték a 80—100 kilométeres óránkénti sebességet, villany­­vezetékeket rongáltak meg és kárt okoztak a kertekben, gyümölcsösökben, gazdasági épületekben. Masar Nemzet Nyilatkoznak a lakók Csepel jövőjéért Az újság utolsó két oldala: levelezőlap. Az egyik felén a Hazafias Népfront XXI. kerü­leti bizottságának kérése: nyi­latkozzanak a csepeliek lakó­területük fejlesztési tervéről, írják meg, mivel járulnának hozzá az elképzelések valóra váltásához. A fehívás hátán je­lölőlap, hogy fény derüljön rá: kiket látnának szívesen az állampolgárok a májusi vá­lasztások után a kerületi nép­frontbizottságban. A többi harminc olda­lon az elmúlt öt év eredményei és a jövő feladatai olvashatók a Csepeli Hírekben. A nép­frontbizottság március havi tá­jékoztatójából — tekintettel a kérdőívre — 25 ezer példányt nyomattak a kerületi vezetők, minden csepeli lakásba jutott tehát a kiadványból. Népfrontcsoportok — Újszerű ötletünknek, hogy írásban érdeklődjünk a választópolgárok vágyairól, el­képzeléseiről, előzményei van­nak. Már 1974 őszén — em­lékezik vissza Bernáth Mik­­lósné népfronttitkár — számos fórumon beszélgettünk a sza­vazókkal Csepel készülő 15 éves fejlesztési tervéről. Ezek az eszmecserék előkészítették 1975 őszének nagy eseményét, az I. csepeli városfejlesztési konferenciát. A tanácskozás felszólalói érvekkel és ellen­érvekkel támasztották alá vagy­ vitatták az egyes fejlesztési célokat, tanúsítva ezzel város­­szeretetüket. E „viharos” meg­beszélés után bizottságunk megígérte: a későbbiekben is lehetőséget nyújt a csepeliek­nek a hangos gondolkodásra, érvelésre. Ilyen fórum lett a márciusi Csepeli Hírek is. A lap közepén a sziget térképe, rajta az elmúlt öt évben föl­épült kerületi létesítmények. Arra gondoltunk ugyanis, hogy a megvalósult tervek kiinduló­­pontul szolgálhatnak a lakos­sági beszélgetésekhez. A kerületben legutóbb nop­­frontcsoportokat is választot­tak az állampolgárok. Felis­merve, hogy a Királyerd­ő, a Csillagtelep, a Béke tér és a városközpont környéki bizott­ságok feladatai alig különböz­nek egymástól. Csepelt földraj­zi egységekre osztották, és négy ilyen testületet alakítottak.­­ Ezek a csoportok koordi­nációs szervek, a lakóbizottsá­gokkal és a tanácstagokkal együttműködve összehangolják területükön a nénfrontmunkát, közvetítenek a választók és a kerületi bizottság között. A csepeli nénfrontvezetők arra törekszenek, hogy a mun­kahelyi vezetők, beosztottjaik a lakóterületi népfront munká­ját is ismerjék el társadalmi tevékenységnek.­­ A közelmúltban megvá­lasztott vezetőségekben 70 szá­zalékos az aktív keresők ará­­nya, sok közöttük a fiatal, a nő és a kerület ipari jellegéből következően, a fizikai munkás. Az üzemi párt- és szakszerve­zeti bizottságok — érthetően — szintén számítanak ezekre az életerős, tettrekész, könnyen mozgatható emberekre. A ke­nyérkereset, az üzemi, vállala­ti társadalmi megbízatás — jóllehet fontos lenne — ke­vés idő t­erjed a népfrontra Ezért szeretnénk, ha méltó rangra emelkednék a lakóterü­leti munka. Hosan megkezdődik a nagysza­bású átalakítás. Annyi máris bizonyos, hogy szigetünk e fes­tői szépségű területét csepeli vállalatoknak adják el, épít­senek dolgozóiknak hétvégi üdülőházakat. Sétányokat, li­geteket létesítenek itt, a ke­rületiek kedvelt pihenőhelye lehet maj­d a folyópart. Társadalmi ellenőrzéssel . Tavaly 25 kilométernyi járdát építettek társadalmi munkában a lakók. A járda­­program az idén és a jövő évben is folytatódik: 1977 vé­gén már sehol sem kell la­tyakban, sárban gázolniuk a gyalogosoknak. Az utak álla­pota viszont siralmas, jóllehet nálunk is nőttön­ nő az autó­tulajdonosok száma. Csepelen ma csaknem hat­ezer általános iskolás él és ta­nul. A népesedési mutatók sze­rint számuk 1980-ban megkö­zelíti a tízezret. Ezért az isko­laprogram kiemelkedik a ke­rület fejlesztési tervéből. Leg­alább 130 tanterem szükséges ahhoz, hogy a csepeli diákok lakóterületükön járhassanak iskolába. Hamarosan hozzákezdenek a szabadidő-központ építésé­hez. A kombinátban házasság­kötő-terem, KISZ- és úttörő­ház, vendéglő, hangverseny­­terem lesz, ide költözik a zene­iskola és a Csepel Galéria is. Folytatódik a kerületi la­kásépítési program: mintegy hatezer új otthont adnak át a következő öt évben. A főváro­si tanács, a vállalatok és üze­mek építkezéseivel párhuza­mosan családi házépítések is lesznek Csepelen.­­ Ezek a beruházások fo­kozott társadalmi ellenőrzés mellett valósulnak majd meg. Sok csepelinek az a vélemé­nye ugyanis, hogy a közel­múltban átadott új lakások, épületek hibáinak okai sokáig és vontatottan épültek. A tár­sadalmi szervezetek, az állam­polgárok figyelme arra össz­pontosul tehát, hogy folyama­tos legyen az építő munka és minőségileg is kifogástalan ál­lapotban adják át az új létesít­ményeket. — Az elmúlt években — a lakásépítések miatt — számos öreg házat szanáltak Csepelen. Szeretnénk ha a jövőben a ki­költöztetettek a kerületben jutnának lakáshoz, ne fordul­jon elő olyan eset, hogy vala­ki Budafokon lel otthonra és itt a Fémműben dolgozik. Az ilyen megoldás nemcsak ké­nyelmetlen, de érzelmileg is károsan befolyásolja a volt háztulajdonosokat. Saját ta­pasztalatomból tudom: aki Csepelen született, semmi pén­zért sem hagyná el az öreg szigetet. (malongai) Gyógyvíz és pihenőhely Az asztalon vaskos irattartó, benne a csepeliek javaslatai, észrevételei.­­ Kerületünkben több gyógyforrás tör a felszínre, vizükkel töltik föl a strand­fürdő medencéit. Ez a gyógy­víz kiválóan alkalmas a kü­lönböző ízületi bántalmak or­voslására. Az efféle betegségek bizony könnyen „beszerezhe­tők” a csepeli üzemekben, sze­relőcsarnokokban is. Ezért ke­rületünk öregei azt kérték tő­lünk, oldanánk meg valahogy a fürdő téliesítését: ne kény­szerüljenek rá, hogy fájós de­rékkal, meszes csontokkal órákat villamosozzanak a Lu­kács vagy a Gellért fürdőbe. — Sokan javasolták a Kis- Duna partjának rendezését. Ezek a választópolgárok — örömmel mondhatom — nyitott kapukat döngettek. A már el­készült tervek alapján hama­ Mélyhűtött halak, rákok Norvégiából Magyarországon nagyon ke­vés a halfogyasztás. Évi át­lagban fejenként még a há­rom kilogrammot sem éri el — mondotta Ács István, a Halértékesítő Vállalat igazga­tója a keddi sajtótájékoztatón. Ez a találkozás az újság­írókkal abból az alkalomból jött létre, hogy a norvégiai Frionor-cég és a Halértékesítő Vállalat megállapodást kötött az új Skála szövetkezeti áru­házzal a Norvégiából impor­tált mélyhűtött halfilék, rá­kok forgalmazására. A tetsze­tősen csomagolt haltermékek bemutatására a norvég vál­lalat modern mélyhűtő be­­­rendezéseket szerelt fel térí­tésmentesen az áruházban. Leiv Birkeland, a Frionor­­cég kereskedelmi igazgatója, aki erre az alkalomra Buda­pestre érkezett, közölte a meg­hívottakkal, hogy a vállalat, amely 120 norvég, mélyhűtő üzem haltermékeit hozza for­galomba, évente mintegy 75 ezer tonnát exportál, Ma­gyarország eddig csak csekély mértékben részesült ebből az exportból. A mélyhűtött hal­féléknek nagy része már kony­hakész, sőt már fogyasztható állapotban vásárolható, van közöttük olyan, amely előre meg van főzve. Egyes fajták halpogácsaként panírozva, vagy szeletben csak sütésre várnak. 5 Munkahelyük: Budapest Gépkocsik piros-fehér kockákkal A Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zász­lóval tüntette ki a Fővárosi Autótaxi Vállalatot. A piros-fehér kockás Zsigu­lik 1975-ben 18 millió fuvart teljesítettek , 5,4 százalékkal többet, mint az előző évben. Az idei terv­ még 1 millió fu­var. Tavaly 1 millió megtett kilométerre mindössze 0,9 bal­eset jutott, amíg ez a szám 1974-ben még 2,01 volt. A pi­ros-fehér kockás taxik 1975- ben 159 millió kilométert fu­tottak, a növekedés 1974-hez képest 6,9 százalék. A Főtaxi 2170 kocsival közlekedett — 10 százalékkal többel, mint egy évvel korábban —, 3800 fő- és 2500 mellékállású sofőrrel a volán mögött. A vállalat el­képzelései szerint a főállású gépkocsivezetők számát a kö­zeljövőben 500-zal, a mellékál­­lásúakét pedig a kétszeresére növelik — főként női vezetők­kel szeretnék bővíteni a lét­számot. Szigorúbb a KRESZ-nél Ezek a száraz adatok. Ám amikor a Fővárosi Autótaxi Vállalat munkájáról beszélünk, nem elegendő a puszta számo­kat fölsorolnunk. Olyan válla­lat ez, amelynek üzemterülete 525 négyzetkilométer, s úgy hívják: Budapest. Állandóan szem előtt vannak tehát: uta­saik és nem utasaik egyaránt mindenkor figyelemmel kísér­hetik, ellenőrizhetik, megbírál­hatják tevékenységüket, visel­kedésüket. Horváth Géza igazgató­ és forgalmi helyettese, Garacs György is ezen a véleményen van. De azonmód hozzá is te­szik mindketten, tapasztala­taikra támaszkodva, hogy az utóbbi időkben megváltozott a taxisokról alkotott közvéle­mény. Nem is olyan régen még divat volt szidni a taxit és a taxisokat, s bár még min­dig igaz — ha nem is oly mér­tékben, mint régebben —, hogy csúcsforgalomban, eső­ben, vagyis a frekventáltabb időszakokban nehéz üres ko­csit fogni, egyre többen egyre elégedettebbek a vezetők ma­gatartásával. Az igazgatói irodában rend­őrök ülnek, a néhány napos közös ellenőrzés tapasztalatai­ról számolnak be. Elmondják, itt-ott egymás szavába is vág­va, kedvező hatást ért el az új KRESZ a taxisok moráljá­ban — ebben közrejátszott többek között az is, hogy a taxis üzemi újság heteken át cikksorozatot közölt a válto­zásokról —, kevesebb a gyors­hajtás, az elsőbbség meg nem adása, a szlalomozás, s a más, hasonló szabálysértés. A Fő­taxi belső előírásai egyébként szigorúbbak a KRESZ-nél, s a gépkocsivezetők egyre in­kább betartják ezeket a válla­lati utasításokat. Használtak a „razziák” Hogyan érték el mindezt? A gépkocsivezetők — kollektív és társadalmi — nevelésével. A folyamatos, 24 órás ellenőrzés­sel. (Az elmúlt hónapokban a Magyar Nemzet is beszámolt több ízben arról, hogy részt vett nappali és éjszakai „raz­ziákon”.) Pozitív hatást váltot­tak ki a Főtaxi Kerepesi úti irodaépületében megrendezett nyilvános, helyszíni tárgyalá­sok, amelyek során a közle­kedési szabálysértésért följe­lentett és a nagy nyilvánosság előtt megbírságolt, megbünte­tett taxis gépkocsivezetőknek saját kollégáikkal is szembe kellett nézniük. Jól látható he­lyen faliújságot függesztettek ki, amelyen a súlyos, legtöbb­ször halállal végződött balese­teket elemezték. Ugyancsak a morál javítását célozzák a ki­­szélesedett szocialista brigád­mozgalom vállalásai is. A vállalat vezetői így fűzik tovább a gondolatsort: az ötö­dik ötéves terv során még inkább szeretnék növelni gép­kocsivezetőik általános mű­veltségét, szakmai kultúráját, hiszen ma már senki nem vi­tatja, hogy ez is visszahat a taxisok viselkedésére. A terv az, hogy 1980-ig valamennyi 50 év alatti, forgalomban részt vevő dolgozójuk rendelkezzék legalább 8 általános iskolai végzettséggel. (Ehhez tartozik, hogy a fiatalok közül egyre többen és többen érettségivel jelentkeznek a Főtaxinál mun­káért, s a mellékfoglalkozásúak körében igen sok az egyete­mista, a főiskolás hallgató, vagy éppenséggel a kész dip­lomás.) Szintén ebbe a témakörbe tartozik, hogy a gépkocsiveze­tés néhány esztendeje már szakmának számít. Csúnya szóval: „szakmásították”. A Főtaxi gépkocsivezetői közül mind nagyobb számban járnak a szakmásító tanfolyamra , tanulásuk 138 ezer munkaóra­kiesést okoz a vállalatnak. De: megéri. Mert a közle­kedési dolgozók Ki minek mestere? vetélkedőjének or­szágos döntőjében az első tíz helyet Főtaxi-sofőr szerezte meg, s a döntőben részt vett 20 fiatalból 12 volt taxis. A munkafegyelem Sikerült eredményeket elér­ni a munkafegyelemben is. Jó fél esztendeje riportban szá­moltunk be néhány üzemegy­ségvezető ügyeskedéséről, az általuk bevezetett „einstand­­rendszerről”, ami természete­sen csak illegálisan fungálha­­tott. Nos, a fegyelmi tárgya­lások meghozták eredményü­ket, s ma már nem kell az adott üzemegység gépkocsive­zetőinek sápot fizetniük. Amiről az iménti­ekben szó volt, általánosan jellemző a Fővárosi Autótaxi Vállalat te­vékenységére, gépkocsi vezetői­­­nek munkájára. Persze, van­nak azért még kivételek is, akik a pozitív képet igyekez­nek — akarva-akaratlanul — bepiszkítani. A Főtaxi vezetői örülnek annak, ha az utasok jelzik számukra az ilyen esete­ket, mert — mint mondják — a vitatható esetekben mindig a „kuncsaftnak” van igaza. De a posta egyre kevesebb panaszos levelet kézbesít... Gyulay Zoltán TOTÓZOK, FIGYELEM! A totó-lottó kirendeltségek Budapesten MÁJUS 1-ÉN zárva tartanak, MÁJUS 2-ÁN vasárnap a szokásos vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusítanak. Vidéken a helyi intézkedésnek megfelelően tartanak nyitva. Felhívjuk a totózók figyelmét: érdeklődjenek a helyi kirendeltségektől, szelvényárusítóktól a szelvényeik továbbításának időpontjáról, hogy azok legkésőbb vasár­nap déli 12 óráig a győri, a pécsi, a szegedi, a debreceni, a miskolci és a budapesti körzeti irodához beérkezzenek.

Next