Magyar Nemzet, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
Csütörtök, 1976. április 8.. Magyar Nemzet Partnerük: a kibernetika Számítógépes rendszerszervezés az Egyesült Izzóban Nálunk, az Egyesült Izzóban a tévedésnek nagyon súlyos következményei lehetnek: két fillér gyorsan halmozódik fel millió forintra. Ezért rendkívül fontos a gazdasági egységek közötti kooperáció, illetve a szervezés. Az Izzó több mint ötven gazdasági egysége meglehetősen önálló, élvezi az önállóság előnyeit a gazdálkodásban, a döntésekben. A munkamegosztás következtében viszont specializálódtak, bizonyos gyártási folyamatok tökéletesítése a feladatuk, s végső soron a vállalati vezetés alatt szövetségben élnek egymással. A koordináció is előny számukra, hiszen szükségük van rá — ha például egy specializálódott egység, a vákuumtechnikai gépgyártás teljesen önálló volna, olyan gondok elé kerülne, amelyeket önerőből képtelen lenne megoldani. A szakosodott egységek, tevékenységek összehangolása hagyományos szervezéssel ma már egy ekkora vállalatnál lehetetlenség volna. Tiborcz István, az Egyesült Izzó szervezési főosztályvezetője fogalmazta így dióhéjban a jelenlegi, számítógépes szervezési rendszer — vagyis az országban a harmadik R— 40-es számítógép üzembe helyezésének — megvalósítása előzményeit. (Ez az első R— 40-es számítógép hazánkban, amelyet közvetlenül ipari célokra, termelésirányításra használnak.) Pontos adatszolgáltatás Mióta „partner” a kibernetika az Izzóban? A hatvanas évek második felében már nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a vállalatot, amely gyorsabban fejlődik a többi hazai létesítménynél, csak kibernetikai rendszerszervezettséggel lehet kiemelni a hagyományosan szervezettek sorából. A rendszerszervezettség azt jelenti, hogy nemcsak egy folyamat, egy részletkérdés szabályozását, hanem a gazdasági rendszer információáramlását szármítógép végzi. Az új módszer kidolgozásakor, a bevezetés előkészítésekor a vállalat vezetői úgy döntöttek, mindenekelőtt értékesítéscentrikus legyen a kibernetikai rendszer. Alkalmazkodnia kell a piachoz, pontosabban a fizetőképes kereslethez. A rendszerszervezésben a számítógép „rabszolga”, segédeszköz, s hogy megfelelően működjék, pontos adatokat kell kapnia. A rendszer meghonosítását a számvitelben kezdték el. Kereskedelmi költséglapokat készítettek: mit, kinek, mikor, mennyiért, milyen devizáért szállít a vállalat, milyen szállítási eszközzel, milyen mennyiségben. Ez óriási adathalmaz, de a számítógép állandóan nyilvántartja, s minden hónapban kiad egy kiszállítási programot Variációs kimutatásokat is készít a gép: jelzi az átcsúszásokat a mulasztásokat és „kegyetlenül, de igazságosan” számon kéri. A gépnek ugyanis nem lehet telefonálni, magyarázni, a mulasztást csak akkor veszi le napirendről, ha pótolták. A rendszer alapelve az egyhavi komplex előre tartáss A tárgyidőszak végén viszont értékel a gép, s azt is pontosan feltünteti, hol keletkezett a hiba. A több mint hat évig tartó szervezésfejlesztési folyamaton belül a termelés operatív vezetésének, ellenőrzésének és szabályozásának számítógépre szervezésénél az Izzó vezetői feladatul tűzték ki a teljes újratermelési folyamat összes lépcsőjének — az értékesítéstől a kiszállításig, az árumozgást követő pénzmozgások ellenőrzéséig — egységes számítógépes információs rendszer kialakítását Ma már a tömegcikkágazatban ilyen módszerrel végzik a vevők rendelésének tételes nyilvántartását, akészáru-kiszállítás havonkénti 1 tételes programozását, a készféru összeépítés és raktárra ■dás tételes havi programozást, ellenőrzik a készáru- ésalkatrészgyártási feladatok specifikus teljesítését. Az értékesítési és a termelési folyamatok összhangjának biztosítására számítógépre bízták a fényforrás-, az elektroncső-, a félvezető- és az exportalkatrész-gyártás komplex termelésirányítását. Megbízható szállítás Az értékesítéscentrikus számítógépes irányítási rendszer bevezetésével a hatékonyabb gazdálkodás már a vállalati eredményekben is jelentkezik. Csak néhány fontosabb példa erre: az üzemek gyártóvonalai, önálló munkahelyei csak olyan terméket állítanak elő, amelyekre a piacnak szüksége van, és értékesítik is azokat Az ipari átlagnál gyorsabban fejlődő készáru-kibocsátás mellett is sikerült elérni a belső forgóeszköz-készletek évek óta azonos szinten tartását A pontos információrendszer elősegítette azt is, hogy a kereskedelmi kötelezettségeknek időben tegyenek eleget, s így — a tőkés piacokon ez rendkívül nagy érték — nőtt a vállalat tekintélye, a bizalom. A pontosan összehangolt termelési tevékenység és az elfekvő készletek módszeres csökkentése lehetővé tette az anyagban és alkatrészben lekötött forgóeszközök forgási sebességének jelentős gyorsítását. S ami ma gazdasági életünkben a legfontosabb teendők közé tartozik, az is megvalósul a vállalat számítóközpontjának segítségével. A termelésnövelést zömmel nem új munkahelyek létrehozásával, hanem a meglevők intenzívebb kihasználásával érik el. Mi mindent végez még a kibernetikus vezetőpartner? Most készítik az adatokat számára az éves és az ötéves úgynevezett rétegsoros tervezési rendszer kialakításához és bevezetéséhez, a dolgozó hibátlanul munkarendszer a rendszerbe való kapcsolásához. A DH anyagtakarékossági részrendszer két ütemben valósul majd meg, először a készáru vonalakon, majd a DH-hoz szükséges anyagnormákat táplálják a számítógépbe. A sort még hosszan folytathatnánk a különböző újabb munkafolyamatok és vezetési törekvések irányításának „gépesítése” megoldására. Az ötödik ötéves tervben a teljes termelési folyamat irányításának és számítógépes információs rendszerét szervezd gépre, vagyis: a vevők rendeléseit, a készáru készletgazdálkodást, a számlázást, a szállítókkal kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat, a bérelszámolást és az utókalkulációt. A vidéki gyárakban kihelyezett adatfeldolgozó állomásokat hoznak létre. Táv-adatfeldolgozás segítségével a jelenlegi negyedéves mérlegkészítésről áttérnek a havonkénti beszámoltatásra, a havi feldolgozásról pedig a napi adatfeldolgozásra — így kialakul a vállalat naprakész számítógépes adatbázisa. Összhangban más vállalatokkal említettük, hogy az Izzó az ipari átlagnál gyorsabban fejleszti termelését. Ez a helyzet megköveteli, hogy a vele kapcsolatban álló szállító és kooperáló vállalatok is rugalmasan alkalmazkodjanak a gyorsabb ütemű, és struktúrájában is változó igényekhez. Ezen a téren ma még nem egyértelmű a helyzet A szállítók többsége ragaszkodik az eddigi negyedéves visszaigazolási rendszerhez a szállítási ütemterv készítésénél, s kitérnek a kötelező havi vagy napra ütemezett szerződéses feltételek elől. Nehezíti az Izzó fejlettebb szervezési-vezetési technikájának megvalósulását az is, hogy a szállítók gyakran monopolisztikus módon indokolatlanul nagy átfutási határidőket szabnak — vagyis a megrendelőnek, az Izzónak, akkor kell szállítási szerződést kötnie, amikor még maga sem ismeri a tényleges és reális beszerzési szükségleteket. Ezért ma még rendszeresen újraképződnek a felesleges készletek, menet közben igényt kell változtatni — holott mindezekre nem lenne szükség. Az ilyen vállalatközi kapcsolati szervezetlenség nagyban nehezíti a számítógépes anyaggazdálkodási rendszer kialakítását és sikeres működését. Adjuk át a szót újra a szer-A környezetvédelem tudományos hátteréről az építésügyi és városfejlesztési miniszter az országgyűlésen megemlítette, hogy az 1985-ig szóló távlati tudományos terv megvalósítása „a műszaki tudományoktól az orvostudományig, a biológiai tudományoktól a társadalomtudományokig a legkülönbözőbb tudományágak képviselőinek aktív részvételét és együttműködését igényli.” A mérnökök, orvosok, biológusok erőfeszítéseiről nap mint nap hallunk , ám kevéssé ismeretes, hogy a társadalmi tények hazai kutatói miképpen veszik ki részüket az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása programjában, mi a mondanivalójuk erről a témáról. Ezért kerestük fel a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetében Szesztay András szociológust, aki évek óta foglalkozik a környezetvédelem társadalomtudományi szempontjaival. TÉRKÉP — A nálunk meghonosodott kifejezés, a „környezetvédelem” nem egészen a lényeget fejezi ki, mivel inkább defenzív, védekező tevékenységre utal. Holott már egy-egy új üzem telepítésekor, a helyének kijelölésénél, minden építkezésnél, vagyis már a „környezetteremtésnél” alapvető szempont a környezetre káros hatások megelőzése. Ezért pontosabb lenne a „környezetfejlesztés” kifejezés, amint az országgyűlési vitában és a törvény szellemében is megfogalmazódott. — Gyakorta elhangzik, hogy a környezetvédelemben — vagyis, most már pontosabban szólva, környezetfejlesztésben — az egész társadalom érdekelt Ez azt jelentené, hogy „nyitott kapukat döngetünk”, ebben az ügyben mindenki egy oldalon áll, nincs érdekellentét és konfliktus? — Az egész társadalom érdekelt, de nem mindenki egyformán és nem mindenki ugyanazon oldalaiban. A társadalomban a munkahelyek és lakóhelyek szerinti csoportok különböző mértékben vannak kitéve a környezet negatív és pozitív hatásainak. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a környezeti egyenlőtlenségeknek a csökkentését is jelenti, természetesen nem úgy, hogy lehetőleg mindenki egyaránt egészségtelen környezetben éljen — hanem épp ellenkezőleg. Megkülönböztethetünk egymástól társadalmi csoportokat aszerint, hogy egyeseket a munkahelyen, másokat a lakóhelyen ér több károsodás. Például az ipari munkásság jelentős részét a munkahelyi környezet és a lakóhelyi környezet egyaránt terheli. Lehetne térképet készíteni, amely feltüntetné, hogy a lakosság különböző csoportjait, rétegeit miképpen sújtják a munkahelyi és a lakóhelyi környezeti ártalmak együttesen. Ezt figyelembe véve kellene feltárni a környezetpolitika „támadópontjait”. TÜRELMETLENSÉG — Vajon a környezeti ártalmaknak leginkább kitett rétegek állásfoglalása a legélesebb-e ebben a kérdésben?vezési főosztály vezetőjének: milyen eredményeket könyvelhet el az a vállalat, ahol az R—40-es számítógép ma már a vállalatvezetés „jobb keze”. A számítógépes információs rendszer kialakításának eddigi részeredményei vállalatunknál már jelentősen elősegítették a korszerű vezetési módszerek alkalmazásának elterjesztését. Távlatilag lehetővé teszik majd az emberi erő helyett a géppel való tervezést, összehangolást és ellenőrzést. S ez nemcsak az irányító és az alkalmazotti létszám csökkentése szempontjából ígérkezik hasznos megoldásnak, hanem az emberi szubjektivitás kikapcsolásával a téves döntések megakadályozására. Rácz Judit : Erről magyar vizsgálati anyag nincs. Ám sok külföldi közvélemény-kutatást készítettek már annak felderítésére, hogy kik hová rangsorolják a környezetvédelem jelentőségét. Ezek többnyire arra az eredményre jutottak, hogy nem azok érzékelik legkeservesebben a környezeti ártalmakat, akik annak a leginkább ki vannak téve. Az ingerültség foka egyrészt az informáltsági szinttel, másrészt az életkorral áll összefüggésben. Minél műveltebb és minél fiatalabb valaki, annál határozottabban foglal állást, vagyis a legtürelmetlenebbek eszerint az egyetemi hallgatók. Nem a legroszszabbul élők érzékelik és értékelik a környezeti hatásokat. — Mi lehet ennek az oka? — A műveltség szerepe nyilvánvaló, hiszen a környezeti ártalmakról többnyire csak közvetve szerzünk tudomást, információból tudjuk, hogy a levegőszennyeződés, a vízszennyeződés, a zaj és egyéb károsítja az egészségünket. Az oksági összefüggés nem olyan nyilvánvaló, mint például egy közlekedési balesetnél. Másrészt a rosszabbul élők a primérebb szükségleteiket igyekeznek kielégíteni. A puszta megélhetés a gondjuk — a levegő „ingyen” van, akár jó, akár rossz. Ebből egyébként az is következik, hogy többé-kevésbé ugyanabban a körben maradnak a környezetvédelmi kérdések, a különböző fórumokon ugyanazok — főleg értelmiségiek — győzködik egymást. A közművelődés részévé kell tenni a környezeti gondokat, és ez csak úgy lehetséges, ha figyelembe vesszük az informáltsági szintek különbözőségét, valamint azt, hogy az életkörülményekből adódóan mindenki más és más ártalmakat érzékel. KÖRNYEZETI ETIKA — Lehet-e a környezetvédelmet tanítani? — A környezetvédelmi nevelés alapvető fontosságú. Folynak a viták arról, hogy milyen tudományos tartalma legyen az általános és középiskolákban a környezetvédelmi nevelésnek, kézenfekvőnek látszik, hogy a biológusok hangolják össze ezt a sok tantárgyat felölelő témát Jelenleg túlnyomórészt biológiai, földrajzi, kémiai és egyéb szakismereteket kapnak a tanulók és ez így helyes is. De azt is mielőbb ki kellene kísérletezni, hogyan alakítható ki a fiatalokban a részvételi készség a természettudományos felismerésekből következő környezetvédelmi döntések előkészítésében és végrehajtásában. Vagyis olyan környezetvédelmi etikára — és etikettre — kellene nevelni, ami egyaránt beépül mindnyájunk egyéni magatartásába és törekvéseibe. Ma még a tudati tényezőkről ritkábban esik szó, a környezet megóvása gazdasági kérdésként merül fel. Új törvényünk megteremtette a jogi alapjait annak, hogy szűkösebb gazdasági lehetőségekre hivatkozva se lehessen „kizsákmányolni” a természetet. Lényegesen több idő kell ahhoz, hogy a paragrafusoknál is erősebb legyen, etikai normává váljék a környezet iránti állampolgári felelősségvállalás. (bogárdi) Környezetvédelem a szociológus szemével Nemzetközi vöröskeresztes konferencia Budapesten a környezetvédelemről Április 7—9. között Budapesten tartja ülését a Vöröskereszt Társaságok Ligájának környezetvédelmi albizottsága — tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán a Magyar Vöröskereszt székházában. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára egyebek között bejelentette, hogy a tanácskozáson Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, a Szovjetunió és Magyarország vöröskeresztes társaságainak, valamint a Henry Dunant Intézet képviselői lesznek jelen. A sajtótájékoztatón Grant Akopov, a liga főtitkárhelyettese elmondta, hogy az értekezleten arról váltanak szót: mit tettek a nemzeti társaságok a környezetvédelemért, milyen munkát végeztek az elmúlt időszakban. A háromnapos értekezlet végén záródokumentumot fogadnak el az elhangzott, beszámolók, előadások alapján, amely tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a különböző nemzeti társaságok saját hazájukban tehetnek a környezetvédelemért. A környezetvédelmi albizottság délután megkezdte tanácskozását. Hantos János megnyitójában elmondta: helyeseljük azt a törekvést, hogy a nemzetközi kormányközi szervek mellett a mi humanista mozgalmunk is kialakítsa sajátos környezetvédelmi koncepcióját. Olyan társadalmi feladatot vállalhatunk magunkra, amely nem mentesíti a kormányközi szerveket, de a velük való együttműködés jegyében érdemlegesen részt vehetünk az emberek ismereteinek, szemléletének, magatartásának és szokásainak alakításában a környezet- és személyi higiéné korszerű normáinak betartásában, olyan konstruktív közvélemény megteremtésében, amely társadalmi környezetvédelmi akciók kibontakozását is segíti. Öntözési tájékoztató A sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott az idén Nagy munka vár az öntözéses gazdaságokra az idén — hangsúlyozták az Országos Vízügyi Hivatal szerdai sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón a szakemberek elmondották, hogy az idén kora tavasszal a sokévi átlagnál is kevesebb csapadék hullott, ennek következtében országszerte igen alacsony a talajvízszint. A napokban 87 állomáson végeztek talajvízméréseket. Eredményeként tudományosan is kimutatták, hogy éppen a legértékesebb mezőgazdasági területeken, így például Szolnok és Hajdú megyében 70—90 milliméter a csapadékhiány, Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyében pedig ez a hiány száz millimétert is elér. Nem jobb a helyzet a Dunántúlon sem: Baranya, Komárom és Fejér megye értékes földjein sok helyen a 120 millimétert is meghaladja a vízhiány. Az öntözési szakemberek nyomatékosan hangsúlyozták, hogy ez a helyzet szükségessé teszi a gazdaságokban a mielőbbi öntözés megkezdését. Az Országos Vízügyi Hivatal különböző szervezetei rendelkeznek az öntözéshez szükséges vízmennyiséggel. Ebben az évben kamatozik az elmúlt időszak másfél milliárd forint értékű öntözésfejlesztési beruházása. Természetesen az öntözés csak úgy képzelhető el, ha a gazdaságok igénybe veszik az OVH szervei által biztosított berendezéseket, illetve öntöző vízmennységet. Hazánkban az állami szervek igen komoly öntözési programot dolgoztak ki — többek között ennek érdekében létesítették több éves munkával a kiskörei vízlépcsőt is —, jelenleg országosan 450 ezer hektáron lehet öntözéses gazdálkodást folytatni, az V. ötéves terv végére pedig 550 ezer hektáron valósulhat meg az öntözéses gazdálkodás. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy 150 ezer hektáron teljesen fel kell újítani a berendezéseket, mivel ezek a régi típusú öntözőművek ma már nem felelnek meg a korszerű és gazdaságos követelményeknek. A tájékoztatón az egyik legfontosabb feladatnak azt jelölték meg, hogy az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályai között az öntözés területén hatékonyan fejlesszék az együttműködést. Csak így lehetséges olyan szemléleti változás, amelynek eredményeként a gazdaságok teljes egészében felhasználják az öntözővizet. Jelen pillanatban az öntözést szolgáló állóeszközök igen komoly nemzeti értéket képviselnek, összességükben mintegy 20 milliárd forintra becsülhető ez az érték. Elveszett pénz és a népgazdaság számára nyomtalanul eltűnt befektetés ez a 20 milliárd akkor, ha a gazdaságok — különösen az idei rendkívül száraznak ígérkező évben — nem használják ki az öntözőberendezéseket. A tájékoztatón közölték azt is, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatói még ebben az évben országos vizsgálatot végeznek majd annak feltárása érdekében: hol, melyik területen, mennyi öntözővíz felhasználása a legcélszerűbb és milyen mezőgazdasági kultúrák intenzív öntözése a leggazdaságosabb. Míg a szakemberek azt hangoztatják, hogy országszerte a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, addig jelentést kapunk arról is, hogy igen gyors és magas árhullám vonul le a Bodrogon. Szerdán — mivel a folyó felső szakaszán számottevő vízutánpótlás nincs — a Bodrog áradása már lelassult, a vízszint 24 óra alatt csak 7 centimétert emelkedett. Az árhullám szerdán Sárospatak térségében tetőzött. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság biztonsági okokból Felsőbereckitől Sárospatakig harmadfokú árvédelmi készültséget rendelt el. A gátakon számottevő átázás vagy vízszivárgás sehol sem jelentkezett. A Bodrog gyorsan lerohanó árhulláma egyébként nagyon kevéssé enyhíti még azon a területen is a talajvízhiányokat, és nem teszi feleslegessé az öntözést Hétvégi kedvezményt nyújt iskolai különbuszokra a Volán A 20. számú Volán Vállalat például májusban az általános és középiskolák autóbuszigényeit tanulmányi kirándulások céljára csak kétharmadrészt tudja kielégíteni, mintegy ezer kérést el kell utasítani. Országosan ez a szám jóval magasabb. Ráadásul a legtöbb kirándulást három vagy ennél több napra szervezik. Ugyanakkor viszont a hétvégeken a hivatásforgalomban — a munkás- és tanulójáratok szünetében — az országban jelentős kapacitás szabadul föl: szombatonként 240, vasárnaponként pedig 543 autóbuszt állít le a Volán. Milyen jó volna a kettőt összehozni! A megoldásra az ötlet Tari Lászlóé, a Volán 20. számú Vállalat igazgatójáé és a Volán Tröszt megszervezte az akciót. Erről tartott szerdán sajtótájékoztatót Tapolczai Kálmán vezérigazgató és Tari Kálmán. Elmondták: áprilisban, májusban és júniusban szombat-vasárnaponként a hétközi díjtételeknél 25 százalékkal olcsóbban bérelhetnek az iskolák autóbuszokat, 20—25 kilométeres körzetből pedig az iskolák részére akkor sem számítanak föl kiállási költséget, ha az adott helységben csak külön odarendeléssel tudnak autóbuszt küldeni. 5