Magyar Nemzet, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Péntek, 1976. április 30. László Aladár köszöntése László Aladárt, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát 80. születésnapja alkalmából köszöntötte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB üdvözletét csütörtökön tolmácsolta Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Jelen volt Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Új létesítményeket avattak Baján A munka ünnepe tiszteletére csütörtökön több új létesítményt avattak Baján. MHSZ oktatási központtal, ipari tanuló intézeti tanműhellyel gazdagodott a buna-parti város. Kereskedelmi hálózata az ABC- áruházzal bővült. A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára előtt térplasztikát avattak fel. Az utóbbit Kirchmayer Károly tervei alapján a gyár „Béke” szocialista brigádja készítette el. Baranyi Károly újvidéki szobrászművész Bajának ajándékozta „Táncos pár” című szobrát. Ezt a Kismotor és Gépgyár előtti parkban állították fel. Környezetvédelmi mérnökök vizsgáztak Az agrárfelsőoktatási intézmények közül elsőként Gödöllőn kezdték meg a környezetvédelmi mérnökök oktatását A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán, az elmúlt három napon 34 különböző végzettségű és területen dolgozó szakember tett államvizsgát. Az új szakma mérnökeinek csütörtökön adták át diplomájukat. Gazdagodnak a nemzetiségi könyvtárak Csehszlovákiából a szlovák nemzetiségi könyvtárak részére állandóan érkeznek új könyvek. Rövidesen Jugoszláviából, az NDK-ból és Romániából is várható könyküldemény. Az állam erre a célra évenként több mint másfél millió forintot biztosít a központi és megyei pénzalapból. Nemzetiségi politikánk eredményeként fejlődik a hazai nemzetiségi és az anyaországi könyvtárak kapcsolata. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár és a jugoszláviai Muraszombat környéki könyvtár évenként hatszáz könyvet cserél. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ módszertani kiadványokkal, útmutatással segíti a nemzetiségi könyvtárak munkáját. _______________ Kirándulóidő várható a hét végére Az elmúlt héten betört sarkvidéki eredetű hideg levegő alaposan leszorította a hőmérő higanyszálát és az évszakhoz képest hűvös időt hozott a hét eleje is. Vajon a hétvége időjárása végre valahára megváltozik? A Meteorológiai Intézet távprognózis osztályán elmondották: a hideg levegő utánpótlása lassan kimerülőben van, a Közép-Európa felett „időző” légtömeg most lassú felmelegedésnek indult. Mindent egybevetve: kevesebb eső és felhő lesz péntektől vasárnap estig. Több órás napsütésre is számíthatunk, tehát kirándulóidőt remélhetünk a mostani víkendre. Lassan apad a Tisza Az idei második árhullám vonul le a Tisza magyarországi alsó szakaszán. Az apadás nagyon lassú ütemű. Szegednél a tetőzés óta hat nap telt el és mindössze 24 centiméterrel csökkent a vízállás. A szakemberek szerint hosszadalmasnak ígérkező árhullám levonulása közben kisebb emelkedések is várhatók, mert pillanatnyilag a meteorológiai és hidrológiai helyzet egyaránt labilis. Az áradás hátrányosan befolyásolja a szegedi partfal rekonstrukcióját. Már hetek óta víz borítja az alsó rakpartot, ahonnét kiszorultak a gépek, s valószínűleg hosszabb ideig szünetelnek az újjáépítési munkák. A KISZ-kongresszus előtt Például a SOTE Akik sokat forognak ifjúsági mozgalmi körökben, azt mondják, igazi diák KISZ-élet csak a középiskolákban képzelhető el. Aki följebb kerül — ki tudja, mely okból —, már kevéssé törődik a társadalmi munkával, „csak” a tanulásra fordítja az erejét— ha fordítja egyáltalán. Pedig ez is csak „babona”, hiszen pozitív példát jócskán hozhatnánk föl egyetemeink, főiskoláink közül. Ezúttal látogassunk el a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, vajon ők — négy és fél esztendő elmúltával — milyen munkáról számolhatnak be, miként készülődnek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség május 8-án kezdődő kilencedik kongresszusára. Dr. Papp Gabriella KISZ- titkár: — Egyetemünkön 4260 tagja van az ifjúsági szövetségnek, ebből a tekintélyes számból 1170-en az egyetem dolgozói. Azt jelenti ez, hogy a szervezettség 90 százalékos. Alapszervezeteink száma 96, ebből 31 a dolgozói. Az adatok mutatósak, de vajmi keveset árulnak el a tartalmi munkáról. Ha arra kérnénk a KISZ-titkárt, hogy az elmúlt négy esztendőt egyegy mondatban jellemezze, nem vállalkozna rá, mert — úgymond — sokkal összetettebb a tevékenységük. Igaz ugyan, hogy akárcsak másutt, ők is három nagy csoportba osztják munkájukat — politikai, tanulmányi és társadalmiközéleti tevékenység —, azonmód hozzá is teszik azonban, hogy szervezési gondokkal küszködnek. Maga az egyetem épülete kétszáz esztendős, régi, kicsi, az egyéb részlegeket pedig szétszórták Budapesten, s a hallgatók óráról órára utazgatnak a klinikák között. Mindezt persze nem mentegetődzésképp mondják az egyetemen, nem is volna rá szükség, inkább csak magyarázat helyett. És a látogató meggyőződhet arról, hogy ezzel együtt — vagy talán inkább ettől függetlenül — kiváló KISZ-munkát végeznek. Nem lehet véletlen ugyanis az sem, hogy az elmúlt évben harmadszorra, és immár véglegesen elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Rendkívül rokonszenves vonás az orvosegyetemi ifjúkommunistákban, hogy az eredményekről szerényen, keveset beszélnek. Pedig volna mivel dicsekedniük, például ezzel: pezsgők, tartalmasak a vitaköreik, külön is foglalkoznak a gólyákkal — és a leendő gólyákkal —, magasak a tanulmányi átlagok, körülbelül 600—700 a tudományos diákköri tagok száma, az elmúlt mozgalmi évben 120 ezer óra szakmai és fizikai társadalmi munkát végeztek, és így tovább — ők mégis a gondokat említik, hozzák” az egyetemen, vagyis elsősorban ők adják az egyetemi KISZ-vezetőségek utánpótlását. Tehát vagy az egyetemen, vagy a kollégiumban — de valahol mindenképpen az keletkezik. Ezért van szükség tehát a tervszerűbb utánpótlásnevelésre. Az egyéni vállalások rendszere — akárcsak országszerte — az orvosegyetemen is bevált. Elsősorban — a számokban már említett — társadalmi munkában mutatkozik meg ez. Szakmai és fizikai társadalmi munkát egyaránt végeznek az orvosegyetemi KISZ- fiatalok. Szakmai segítséget nyújtanak elsősorban azért, hogy enyhítsenek az egyetem munkaerő-gondjain, ezért indították be az „Egy klinika — egy alapszervezet” nevű mozgalmat; ennek keretében nővérkezeket pótolnak, dolgoznak a mosodában. Az egyetemi Vöröskereszt-szervezettel együttműködve egészségügyi felvilágosító előadásokat tartanak, Budapestnek szinte valamenynyi középiskolájában megfordultak már. Ezt a pedagógusok is örömmel veszik: nehezen, nem szívesen beszélnek a tanárok maguk a „kényes” témákról. Az úttörő-, a KISZ- és az építőtáborokban tábororvosoknak jelentkeznek a diákok. A BRFK-val közösen alkoholszondás vizsgálatokon vesznek részt; elvégezték a fodrászüzletek higiénés vizsgálatát, és még sok más hasonló egészségügyi fölmérésben működtek-működnek közre. Valamennyien jól emlékezünk még 1974 őszére, amikor annyira elkelt a segítő kéz a mezőgazdaságban. Akkor alapozták meg az azóta is évről évre megszervezett mezőgazdasági társadalmi munkájukat: szerződések fűzik a SOTE KISZ-szervezetét a Budapest környéki téeszekhez, a Kertészeti Vállalathoz. A budapesti KISZ-bizottság meghirdette „Hat órát Budapestért” akcióban elsősorban a lakásépítkezéseken találkozhattunk medikusokkal, medikákkal. Az MSZMP ifjúságpolitikai határozata és az ifjúsági törvény hatására egyre komolyabban veszi az egyetem állami vezetése a KISZ-t, a hallgatói képviseletet az irányító fórumokon. És itt újabb önkritika következik az egyetem KISZ-vezetői részéről: a tanszéki képviseleti rendszer — mondják — kisebb-nagyobb hibákkal működik. Nem minden diákképviselő készül ugyanis föl a tanácskozásra — egyéni „trehányság” miatt. De — teszik hozzá azonmód — ha valaki nem vált be, visszahívják, mást delegálnak helyette. Külön témakör a dolgozó KISZ-tagok helyzete: ők az „üzemi négyszögben” vesznek részt. A fiatal orvosok — ha szakmai kérdésekben még jócskán van is tanulnivalójuk — emberi vonatkozásban egyenrangú, méltó partnereik a professzoroknak. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen található az ország legnagyobb oktatói-dolgozói felsőfokú oktatási KISZ- szervezete. Az egyetemi vezetőségválasztó küldöttgyűlésen — március 27-én — felerészt kicserélődött a vezetőség. Az okok? ,dílöregedés”, készülődés a szakvizsgákra, valamint a fluktuáció. De az újak ugyanúgy folytatják, ahogy „elődeik”. Tervszerű munkával, a hagyományok őrzésével — ezekben gyökereznek a jövő hasonló sikerei. Gyulay Zoltán — A magas tanulmányi átlagok ellenére is — fűzi hozzá dr. Papp Gabriella — vannak gondjaink a tanulmányi fegyelemmel. Ezt jól tudjuk mi magunk is, de gyakorta szól érte az egyetem állami vezetése is. A fő panasz: többen nem járnak előadásokra, gyakorlatokra. A megoldást abban látjuk, hogy a KISZ-vezetők mutassanak példát; az adminisztratív eszközöket azért nem szeretjük, mert nem célravezetőért, s nem is KISZ-es módszer. Újabb bökkenő: a SOTE hat kollégiumában 1000 hallgató kaphat szállást. Ez is kevés, s a kollégiumok — az egyetlen új, koedukált, Rezső téri kivételével — elég rossz állapotban vannak. Ez még csak elviselhető volna, ám — az egyetem KISZ-vezetőségének véleménye szerint — a kollégium adta lehetőségeket nem használják ki eléggé, sem a politikai, sem pedig a szakmai nevelő munkában. A megoldásra persze van javaslat, elképzelés: olyan kollégiumi bizottságokat kell megválasztani, amelyek képesek kellő segítséggel önálló munkát végezni. Ezzel azonban egyszersmind „öngólt” is rúgnak, hiszen a jó kollégiumi vezetőket „elszip Mm Nemzet A pilgéri légi közlekedés és a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága csütörtökön a Ferihegyi repülőtér hamarosan elkészülő és a közeljövőben átadásra kerülő új utasfelvételi csarnokában ülést tartott. A tanácskozás előtt a képviselők megtekintették a repülőtér rekonstrukciójának most befejezett munkálatait. Előbb Kontra Frigyes, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság fejlesztési és műszaki osztályvezetője mutatta be a „több célú épületet”, amelyben a női és férfi utaskísérő szolgálat, a hajózó személyzet kapott korszerű pihenőszobákat, fürdőket és öltözőket, valamint itt helyezték el a meteorológiát és a repülésirányítást. Ezután Buczkó Imre fenntartási főosztályvezető a 8 ezer köbméteres kerozinüzemanyagtelepen kalauzolta végig a képviselőket. A leszállópálya mellett Erdei Tamás főmérnök mutatta be a Tesla gyártmányú leszállító radart, Fazekas József, a MALÉV vezérigazgató-helyettese pedig a műszaki bázist. Ezután került sor a Gyarmati János elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke is — dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár beszámolójára. A Ferihegyi repülőtér utasforgalma az eltelt öt év alatt csaknem 30 százalékkal növekedett, s az utasok száma tavaly elérte az 1 millió 150 ezret. Az áruszállítás ugyanebben az időszakban 41,7 százalékkal nőtt. A Ferihegyről elindult, illetve oda érkezett repülőgépek száma 1975-ben már megközelítette a 25 ezret, ami 1970-hez viszonyítva csaknem 25 százalékos fejlődést jelent. A megnövekedett repülésirányítás érdekében korszerű, világszínvonalú irányító, rádió- és rádiónavigációs berendezéseket állítottak üzembe. A MALÉV repülőgépei jelenleg 22 európai, három ázsiai és egy észak-afrikai országba repülnek menetrendszerűen. 1975-ben 400 ezer utast szállítottak, a teherszállítási tevékenység pedig meghaladta a 12 millió árutonnakilométert. Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár elmondta: a magyar légi forgalom a magyar komplex közlekedés szerves része," s a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével egyre dinamikusabban fejlődik. Éppen ezért szükséges a polgári légi forgalom műszaki és utaskiszolgáló részlegeinek jelentős fejlesztése. Az Állami Tervbizottság szerdán tárgyalta és fogadta el a nagyberuházásként megvalósuló ferihegyi rekonstrukció programját, amely 1977- ben kezdődik és — a tervek szerint — három ütemben 1990-ig fejeződik be. Az első ütemben — 1977 és 1982 között — a legjelentősebb létesítmények és a repülésbiztonságot szolgáló radarirányítás továbbfejlesztése, teljes kiépítése, a korszerű műszaki bázis felépítése, a második fel- és leszállópálya, valamint a hozzá tartozó gurulóutak kialakítása és a jelenlegi felújítása szerepel, összesen több mint 3 milliárd forint költségvetéssel. Az államtitkár végezetül kifejtette: a magyar polgári légi közlekedés mennyiségi fejlődése nem mehet a repülésbiztonság rovására. Ezért szükség van arra, hogy a technológiai fegyelem minél szigorúbb legyen. A repülésbiztonságot semmi más szempont nem előzheti meg. Másik alapvető követelmény: a zajhatás egészségügyi és környezetvédelmi ártalmainak kiszűrése. Ezzel kapcsolatban szükség van a repülőtér fejlesztésének és a környező lakásépítkezések összehangolására. Az államtitkár beszámolója után a képviselők kérdései elsősorban a repülőtér bővítési programjára, a polgári légi közlekedés munkaerő-helyzetére és szakember-utánpótlására, a pilótaképzés mikéntjére irányultak. A vita során fölszólalt Juratovits Aladár, dr. Hegedűs Lajos, Szilágyi Gábor, Cserna Sándor, Marjanek József, Gócsa József, Varga B. István és Inokai János képviselő, valamint Morvaközi László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. • LAKÁSKÉRDÉS Az épülő Békásmegyer A Szentendrei út keleti oldalán már ott magasodnak azok az épületek, amelyek Békásmegyer bekapcsolódását jelzik a főváros lakásprogramjába. Jóváhagyásra vár viszont a nyugati oldal módosított, részletes rendezési terve, amely a régi községre és a tömeges lakásépítés területére vonatkozó elgondolásokat tartalmazza. A terv „szülőatyja” Molnár Attila, a VÁTI fiatal, Ybldíjas tervezője, aki munkatársaival — mint azt Vinkovits István, a fővárosi tanács városrendezési és építészeti osztályvezetője elmondotta —, aránylag rövid idő alatt nemcsak az úgynevezett hagyományos feladatoknak tett eleget. Rendezési tervét műszakilag olyan mélységben készítette el, hogy az közvetlenül a beruházási tervben folytatható, kiküszöböli a ,,holtjátékot”, elejét veszi a felesleges újratervezésnek. Ez a komplexitás időmegtakarítás szempontjából sem megvetendő, és az új metodika sikerét bizonyítja, hogy a február 28-án kelt ÉVM-rendelet szerint ezentúl minden ezer lakást meghaladó célcsoportos beruházásnál ilyen mélységű tervet kell készíteni. Gyalogos „háló” A legutóbbi — jóváhagyást megelőző — tárgyaláson Molnár Attila ismertette az érdekelt szervek és vállalatok előtt az új városrész kialakításának főbb elveit. A területet északról egy újonnan kialakítandó gyűjtőút, kelet felől a régi 11-es főforgalmi út Martos Flóra sétánya, délről a Géza utca, nyugatról a Dózsa György úttal párhuzamosan húzódó vizesárok, valamint a Fő utca határolja. A tömeges lakásépítés területe annyiban tér el az előző tervtől, hogy az északi meredek lejtőt nem foglalt magában — azt magánerős beépítésre szánják — nyugaton viszont sportcélokra alkalmas térséggel növekedett. A terv három változatban készült el. A választott megoldás szerint a lakónegyedet gyűjtőútgyűrű fogja körül, amely az egyik helyen a régi 11-es úthoz, a másikon — kétszintes csomóponttal — az új Szentendrei úthoz csatlakozik. A negyed súlyponti részén főgyalogút vezet, ami több előnnyel jár. A lakóterületet így ugyanis szintben vezetett gyalogos háló szövi át és nem szakad két részre, azonkívül már az V. ötéves tervben zárulnak a főgyalogút menti közintézményterek, végül a főgyalogút kötetlenebb vezetése kedvezőbb alközpontok kialakítását is elősegíti. A táj tisztelete Mint tudjuk, az általános terv a HÉV gyorsvasúttá fejlesztését írja elő. Ennek nyomvonala Csillaghegy térségében a 11-es út mellett fut majd. A tervezett békásmegyeri állomás a gyalogos gerincút kiindulópontja lesz, ahol aluljárón keresztül kapcsolódnak egymással a HÉV-vonal két oldalán épülő városrészek. A községtől délre ápolt zöld-, majd összefüggő erdőterületek húzódnak. A zöldfelület egy részén az említett sportlétesítmények kapnak helyet. A tömeges lakásépítési területen a terv igen fontos követelményként tűzte maga elé a táji-természeti adottságok megőrzését, a táj és a kialakuló városrész közötti kapcsolatok megteremtését. Ezt a célt igyekszik szolgálni az is, hogy a lakóegységkaréjok nem a Szentendrei út és a gyorsvasút felé, hanem a táj felé fordulnak. Mint a tervező megjegyezte: a békásmegyeri völgy az út látnivalói között jelentéktelen szerepet játszik, természeti szépségét inkább az ott lakók vagy oda kirándulók előtt akarják feltárni. Ezt elősegíti az említett forgalmi útgyűrű is, amelyből a lakóutcagyűrűk nyílnak. A gyorsvasúti aluljárótól gyalogos terek sora vezet a nyugati részen található szabadidő-központhoz, ahonnét főgyalogutak indulnak a közösségi alközpontok, a sporttelepek és a környező erdők felé. A házsorok közé célforgalmi útként igénybe vehető gyalogos utakat terveztek. Az ismertetés után — amelynek további részleteire későbbi cikkünkben még visszatérünk — a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat oldaláról két kifogás merült fel. Az első egy új épülettípus tervbe vett alkalmazása miatt, mivel az nem tartozik az ÉVM és a fővárosi tanács által engedélyezettek közé, viszont feltétlenül szükség van rá. Ellenkező esetben ugyanis túllépnék az 53 négyzetméteres átlaglakásterületet, vagy pedig a lakások kedvező tárolását nem oldhatnák meg. Az ÉVM egyelőre elzárkózott egy újabb típus tervezési költségeinek finanszírozásától. Az új épületfajta azonban az 1. számú házgyár paneljeiből kialakítható, és így összeszerelését a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat nem tagadná meg. A tervezési munkát — engedély birtokában — a Lakóterv is elvégezné, a felmerülő többletköltséget pedig a fővárosi tanács vállalná magára. Különben, az áttervezés elkerülhetetlen és ez jelentős késedelmet okozna már a kezdet kezdetén. A tanács illetékes főosztálya bízik benne, hogy ilyen feltételek mellett az ÉVM nem gördít tovább akadályt az új épülettípus alkalmazása elé. A FŐBER másik kifogása a szerinte gazdaságtalan laksűrűségre vonatkozott. Ezt azonban egyrészt a mellékelt gazdasági számítások, másrészt az ÉVM 1975-ben kiadott lakásépítési irányelvei nyomban megcáfolták. Az irányelvek szerint ugyanis közepes szinten felszerelt, tíz-tizenegy szintes lakóépületből álló városrész — márpedig a szóban forgó békásmegyeri ilyen — kívánatos laksűrűsége 270—320 között van. Mivel a kereken 70 hektáros területen 6108 lakás épül fel csaknem 23 ezer ember számára, így a terv több mint 328 főt mutat ki hektáronként. Így egy főre 5,4 négyzetméter közkert és 7,67 négyzetméter közpark és közhasználatra szánt véderdő jut. Ennél kevesebb a természet száműzését jelentené a kies völgyből, legfőbb varázsától fosztaná meg az új városrészt. Gyorsabb döntést A tervíratok között lapozgatva két érdekes „emlékeztetőre” bukkantunk, amelyek tartalmát nem szeretnénk elhallgatni. Az egyikben a részt vevő szervák és vállalatok elismerésüket fejezték ki a fiatal tervezőnek „igen nívós munkájáért”. Őszintén reméljük, hogy a szakemberek többsége és a lakosság is ezen a véleményen lesz. Ez hamarosan kiderül, éspedig az említett másik „emlékeztetőben” foglaltak tanúsága szerint. Eszerint ugyanis a III. kerületi tanács bejelentette, hogy a község tervével egyetért, a tömeges lakásépítési terület rendezési tervét azonban döntés előtt a kerületi pártbizottság és a Hazafias Népfront elé akarja vinni. A nyílt várospolitika szellemében ezt csak helyeselhetjük. Mivel azonban a jelzett helyi egyeztető tárgyalást még március közepén tartották, jó lenne, ha a megvitatásra, illetve a döntésre most már mielőbb sor kerülhetne. Az idős pénz, különösen akkor, amikor Budapesten immár 140 ezer igénylő vilna, hogy minél előbb megfelelő, korszerű, komfortos lakásokba költözhessen. Komor Vilma Korszerűbb utastájékoztatás a BKV-nál Javul az utastájékoztatás a fővárosban az V. ötéves terv folyamán. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál bejelentették, hogy korszerűbb táblákkal látják el a mintegy 4000 autóbusz-, villamos- és trolimegállóhelyet és tájékoztató táblákat helyeznek el Újpesten, Angyalföldön, Kőbányán, Pesterzsébeten, Rákospalotán és a XV. kerületi új városrészben. Térképes tájékoztatókkal látják el a HÉV valamennyi járművét is. 1977-től évente három nagy forgalmú csomópontban helyeznek el útbaigazító táblákat, az észak-déli metróhoz kapcsolódóan bővítik az információs irodák hálózatát.