Magyar Nemzet, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Kedd, 1916. november 3. A magyar-szovjet barátság élő valósággá vált Befejezte munkáját az MSZBT országos értekezlete Befejezte kétnapos munká­­j­­át a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekez­lete. A vasárnapi tanácskozá­sán, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke vezetett a Parlament kongresz­­szusi termében, az elnökség­ben foglalt helyet Győri Imre, ,az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. Felszólalt a vitában dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács­­ elnökhelyettese. Hangsúlyozta: a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködésnek meghatározó szerepe volt és van népgazdaságunk fejlődésé­ben. Gazdasági kapcsolataink döntő mértékben segítették elő országunk szocialista iparoso­dását, majd azóta iparunk kor­szerűsítését, szerkezeti átala­kítását. Az együttműködés ré­vén alakultak ki és fejlődtek azon iparágaink, amelyek bel­földi ellátásunk és kivitelünk jelentős részét adják. Gazda­sági kapcsolataink nagy jelen­tőségű szerkezetátalakító hatá­sa­ mutatja, hogy a mostani ötéves tervidőszakban a Szov­jetunióba irányuló kivitelünk­nek mintegy felét hét termék­­csoport teszi ki. Korszerű járműiparunk ter­mékeinek, az Ikarusban gyár-t tott autóbuszoknak több mint a­­ felét — az ötödik ötéves terv­ j­árásokban 32 ezret — a Szov- ' jetunióba exportáljuk. A hír­adástechnikai együttműködés lehetővé tette korszerű számí­tástechnikai iparunk kialakí­tását. Jövőre lesz 15 esztendős a magyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény, amely hozzásegített ah­hoz, hogy fel­oldhattuk az ellentmondást bauxitban való viszonylagos gazdagságunk és energiasze­génységünk között. Szovjet se­gítséggel fejlődött ki és erősö­dött meg például kábelipa­runk, valósult meg a könnyű­­szerkezetes építési program. A magyar gyógyszeripar termelé­sének egyharmadát a Szovjet­unió vásárolja meg. A magyar —szovjet gazdasági együttmű­ködés tette lehetővé petrolké­miai iparunk megteremtését, saját lehetőségeinkre és a szov­jet nyersanyagbázisra építve. Mezőgazdasági exportunk egy­negyede a Szovjetunióba irá­nyul. Duschek Lajosné, a SZOT titkára a szovjet szakszerveze­tekkel kialakult gyümölcsöző kapcsolatokról szólt. Barabás János, a KISZ KB titkára el­mondta: az ifjúsági szövetség­nek a gazdasági munkát segítő tevékenysége, az orenburgi gázvezeték KISZ-építkezéssé nyilvánított munkálatai, a Kun Béla ifjúsági építőbrigád­­nak az uszty­ilimszki cellu­lózipari kombinát építésében végzett munkája mind-mind a barátság életünket ezernyi szállal átszövő megnyilvánulá­sa. Több felszólaló foglalkozott a szovjet kulturális és művé­szeti értékek megismerésének jelentőségével. A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy Mária főtit­kár kifejtette: országszerte száz, és százezrek bizonyítják, hogy átérzik a barátság­­erősí­tésének jelentőségét, és né­pünk számára a magyar—szov­jet barátság nem elvont foga­lom, hanem élő valóság. Az értekezlet ezután elfo­gadta az országos elnökség be­számolóját, a szóbeli kiegészí­tést, és a társaság új működési szabályzatát, majd megválasz­totta a 177 tagú új országos el­nökséget. Az országos elnökség első ülésén megválasztotta a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Az MSZBT elnöke újból Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja. Alel­­nökök: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Ligeti Lajos akadémikus, Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgató­ja, dr. Tasnádi Emil, az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, az MTA Izotóp Intézetének igazgatója és Veres József nyu­galmazott miniszter. Az MSZBT főtitkára Nagy Mária,­­ titkára Regős Gábor. A budapesti pártbizottság kibővített ülése Az MSZMP budapesti bizott­sága hétfőn Katona Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott. A pártbizottsági ülés napirendjén szerepelt — Király Andrásné titkár előter­jesztésében — tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i üléséről; to­vábbá — Somogyi Sándor tit­kár előterjesztésében — javas­lat az MSZMP budapesti bi­zottsága, végrehajtó bizottsága és apparátusa munkastílusa, munkamódszere fejlesztésének néhány kérdésére. A pártbi­zottság ülésén részt vett és fel­szólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja,,a Központi Bi­zottság titkára. Osztrák szakszervezeti küldöttség látogatása Az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) elnöke, Anton Benga vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség hétfőn délelőtt látogatást tett a SZOT központi iskoláján Gáspár Sándornak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának társaságá­ban. A délutáni órákban az osztrák szakszervezeti küldött­séget a Parlamentben fogadta Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke. Polinszky Károly Kairóban Polinszky Károly oktatási miniszter, Indiából hazatérő­ben rövid időre megszakította útját Egyiptomban. Kairói lá­togatása során találkozott Musztafa Kamal Helmi egyip­tomi oktatási miniszterrel. Po­linszky Károly érdeklődéssel fogadott előadást tartott a kai­rói magyar intézetben. NDK-de megdoid hazánkban Dr. Herbert Krolikowski külügyminisztériumi államtit­kár vezetésével hétfőn NDK- delegáció érkezett Budapestre a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kulturális és tudomá­nyos együttműködési kor­mánybizottság 4. ülésére. A de­legációt a Ferihegyi repülőté­ren Rácz Pál kü­lü­gyminiszté­­riumi államtitkár, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, továb­bá a Kulturális Minisztérium és az Oktatási Minisztérium vezető munkatársai fogadták. A küldöttség fogadásánál meg­jelent Gerhard Reinert, az NDK budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. M­m Nemzet Megnyitották a politikai könyvnapokat Győri Imre beszéde a Ganz-MAV­AG-ban Tizenötödik alkalommal ren­dezik meg a politikai könyv­napokat. Hétfőn a Ganz- MAVAG művelődési központ­ban nyitották meg a politicai irodalom ünnepét. Megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának titká­ra. Szabó István, az MSZMP VIII. kerületi bizottságának első titkára­ üdvözölte az ün­nepség részvevőit, majd Győri Imre emelkedett szólásra. • Győri Imre bevezetőben em­lékeztetett arra, hogy az idei őszön immár tizenötödik alka­lommal rendezzük meg ha­zánkban a politikai könyvna­pokat, az ideológiai, a politikai könyvkiadás és ismeretterjesz­tés e nagy eseményét. A könyv, a politikai irodalom jelentősé­géről szólva kiemelte, hogy a marxista-leninista politikai irodalom segíti a legközvetle­nebbül a világ, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megismerését, az összefüggé­sek feltárását, a progresszív társadalmi cselekvéshez nélkü­lözhetetlen tudatosság megte­remtését. Hangsúlyozta, hogy a párttagok és a pártonkívü­­liek — növekvő marxista—le­ninista műveltségük alapján — mindinkább tudatos polgáraivá válnak szocialista társadal­munknak. Győri Imre ezt követően az eszmei-politikai nevelőmunka és a politikai könyvkiadás eredményeiről beszélt. — Hazánkban az utóbbi idő­ben évente átlagosan több mint 2,2 millió ember — vagy­is minden harmadik felnőtt la­kos — vesz részt marxista— leninista képzésben, tanulmá­nyozza ideológiánkat a pártok­­tatás, a KTKZ, a szakszerveze­tek, a Hazafias Népfront kere­teiben, az egyetemeken, és a főiskolákon. A politikai isme­retek megszerzésére irányuló tömeges igény kielégítését jól szolgálja az ideológiai-politikai könyvkiadás. 1976-ban a Kos­suth Könyvkiadó 229 ideoló­giai, politikai művet ad ki, több mint ötmillió példányban. Más kiadók is rendszeresen jelentetnek meg politikai kiad­ványokat. A megnövekedett igényekkel összhangban évről évre kiadjuk Marx, Engels, Lenin műveit, az­ idén 19 mű­vet, több mint 200 ezer pél­dányban.­­ A politikai könyvkiadás­sal együtt fejlődött a politikai irodalom terjesztése. Az­ ál­lami és szövetkezeti könyvter­jesztés mellett, mintegy húsz­ezer aktivista foglalkozik a politikai irodalom terjesztésé­vel. A legjobb terjesztőket a politikai könyvnapok alkalmá­val arany és ezüst jelvénnyel tüntetik ki. Eddig 6 ezren kap­ták meg az arany, 8 ezren pe­dig az ezüst jelvényt. — Az ez évi politikai könyv­napok megrendezése időben egybeesik az MSZMP Közpon­ti Bizottságának egy igen fon­tos — ideológiai-politikai éle­tünk szempontjából nagy je­lentőségű — határozatának meghozatalával — folytatta. A napokban került nyilvánosság­ra az ülésről szóló közlemény, s a közeljövőben a párt folyó­irataiban megjelenik a Köz­ponti Bizottság határozata és az ülés egyéb okmánya. A Központi Bizottságnak a párt­propagandáról szóló határoza­ta az ideológiai élet és a pro­paganda minden területére­­— így a könyvkiadás számára is — útmutatást ad. — Mindenekelőtt a minősé­gi követelményeket helyezzük előtérbe. A könyvkiadásban is érvényesítjük az „inkább ke­vesebbet, de jobban” elvét. El­sősorban a marxista—leninista propaganda tananyagait kell színvonalasabbá tenni — mond­ta megnyitó beszédének be­fejező részében Győri Imre. Ezután Győri Imre a politi­kai irodalom terjesztésében, népszerűsítésében élenjárók­nak nyújtott át kitüntetéseket. A politikai irodalom népsze­rűsítéséért emlékplakett ezüst fokozatát kapta Fehér Ist­vánná, a XIII. kerületi. Jávor János, a XVII. kerületi. Tipos Béláné, a XXI. kerületi és dr Pásztor László, a VIII. kerü­leti pártbizottság munkatársa a kitüntetés bronz fokozatában r­észesült Há­vel­­Jenő, a Ganz- MÁVAG pártbizottságának tagja és Schallert Emil, a VII. kerületi pártbizottság tagja. Tízen vették át a kiváló ter­jesztőknek járó oklevelet és emlékplakettet. A politikai könyvnapok alkalmából or­szágszerte a Kossuth-k­iadvá­­nyok 90 terjesztőjének nyújt­ják át jó munkája elismerése­iként az ezüstplakettet. A Ganz-MÁVAG művelődé­si központban megnyílt a Kossuth Kiadó tevékenységét szemléltető kiállítás. ­ Prága polgármestere Budapesten Dr. Zdenek Zuska, Prága fő­város primátora (polgármeste­re) vezetésével hétfőn csehszlo­vák tanácsi küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció a ked­den nyíló „Hagyomány és kor­szerűség Prága fejlődésében” című kiállítás megnyitása al­kalmából látogatott hazánkba.­­ A vendégeket Szépvegyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke és több vezetője fogadta a Feri­hegyi repülőtéren. Ott volt dr­. Vaclav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nagykövete is. Prága polgármestere megér­kezése után megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét. Magyar—líbiai gazdasági tárgyalások A Külkereskedelmi Minisz­tériumban hétfőn Udvardi Sándor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Szalem el Madnini líbiai közlekedési ál­lamtitkár vezetésével plenáris üléssel megkezdődött a ma­gyar—líbiai gazdasági együtt­működési vegyes bizottság 3. ülésszaka. A tárgyalásokon — amelyek előreláthatóan pénte­ken fejeződtek be — áttekin­tik a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok alakulását, és kijelölik a jövő évi felada­tokat. Simon Bolivar-emlékülés az Akadémián A Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövetsége, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­­mányi Intézete Simon Bolivar­­emlékülést tartott hétfőn az MTA dísztermében. Fach Zsig­­mond Pál, az MTA alelnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója ünnepi megnyitója után dr. Juan Astar Pietri, a Venezuelai Köztársaság buka­resti nagykövete, történész em­­­lékezett meg a nagy szabad­sághős alakjáról, ezt követően Niederhauser Emil történész tartott emlékelőadást Simon Bolivár történelmi szerepéről, Venezuela és több latin-ameri­kai ország szabadságharcának vezéréről. Az eseményen részt vett a Külügyminisztérium, a Kultu­rális Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudo­mányos Abaza­nia, és a KKT mbb vezetője. Jelen volt An­­tonio Fiztől. " Verezuelai Köz­­szárceság budapesti naavé­ nvet­­ségének ideiglenes ügyvivője. Számítás- és elektrotechnikai szimpozion Az Akadimport — a Magyar Tudományos Akadémia Kuta­tási Ellátási Szolgálata — rendezésében a Rhode és Schwarz (NSZK), valamint a Tektronix (USA) számítás- és elektrotechnikai műszerbemu­tatója és szimpoziona nyílt meg hétfőn az MTA Várban levő kongresszusi termében. A kiállításon bemutatják a leg­újabb színest­évé-rendszereket, digitális méréstechnikai soro­zatokat, grafikus számítógép­­rendszereket, különböző közép- és nagyfrekvenciás méréstech­nikai berendezéseket. Ugyan­csak megismerkedhetnek az érdeklődők a számítógépek ja­vításához kifejlesztett új digi­tális berendezésekkel. A ki­állítás három napig tart nyit­va, minden nap előadásokat tartanak, ismertetik a szakem­berekkel a műszerek, beren­dezések működését, elméletét. 22 milliárd forint a kereskedelem fejlesztésére A KPVDSZ csaknem fél­millió tagjának, a kereskedel­mi dolgozóknak a helyzetéről tartott sajtótájékoztatót a Ma­gyar Sajtó Házában dr. Kre­­kács György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A népgazdaságban a kereskedelem foglalkoztatja a legtöbb — összesen 360 ezer — nőt. Az elmúlt ötéves terv­ben meggyorsult a kereskede­lem fejlesztési üteme, össze­sen 13 milliárd forintot fordí­tottak erre a célra. A mostani ötéves tervben ez az összeg 22 milliárd lesz. Ausztrál műszeripari újdonságok szakkiállítása Budapesten Másodszor kerül sor Buda­pesten ausztrál tudományos műszer­napok rendezésére, amelyet szakkiállítással kap­csolnak össze. Ma, kedden, no­vember 2-án nyílik meg a ren­dezvény az MTESZ székházá­ban és 4-ig bezáróan több szakelőadás hangzik majd el az ausztrál műszeripar újdon­ságairól. Robert L. McAuslan, Auszt­rália Bécsben székelő keres­kedelmi tanácsosa hétfőn saj­tótájékoztatón ismertette egy­részt a rendezvény jelentősé­gét, másrészt az ausztrál— magyar kereskedelmi kapcso­latok alakulását. Hangoztatta, hgy Ausztrália és Magyaror­szág nem tradicionális keres­kedelmi partnerek s ebből következik, hogy az árucsere­forgalom mostanáig viszony­lag alacsony volt. Az ausztrál statisztikák szerint Magyar­­országra 1976. júniusában—■ júliusában valamivel több mint 4,8 millió ausztrál dollár értékű árut exportáltak. Auszt­rália viszont ennél valamivel kisebb értékben textilfonala­kat, késztermékeket és élel­miszereket vásárolt Magyar­­országtól. Magyarország részé­ről a Medicor cég ért el sikereket az ausztráliai piacon radiológiai berendezéseivel. December elején az OVH rész­vételével kerekasztal-megbe­­szélést tartanak az ausztráliai vízienergia-források feltárásá­ra és felhasználására. A jövő év első felében vegyes bizott­ság ül össze Budapesten a ke­reskedelmi kapcsolatok meg­erősítése érdekében. 5 Okos árupolitika Sajtóhír: tízezer kicsi, elekt­ronikus zsebszámológépet im­portál a külkereskedelem. Da­rabja ezerkétszáz forint lesz. Az első szállítmányt második is követi, összesen huszonkét­­ezer ügyes gépecske elégíti ki majd az igényt. Tőkés piac­ról. Alkalmatos kis szerkentyűk ezek. Igényli őket mérnöktől bérelszámolóig, aki hasznukat veszi. Mohón vágyik rájuk sok más, aki nem. Aki csak a tech­nikai civilizáció egy szimbó­lumtárgyát akarja megszerez­ni. A zsebszámológép-világdi­vat legalább hár­om kontinen­sen végigsöpört. HUSZONKÉTEZER Okos és szükséges import. Az érte fizetett valuta nem meg­gondolatlanul elfizetett pénz: kevés az igény, ki kell elégí­teni. És a sajtóhír megjelen­téig hét—kilenc ezer forint is volt egy gépecske ára. És sok hazai turista meg-megkuri­tot­ta egy nappal szép nyugat­­európai útját, hogy maradjon valutája, megvehessen egy gé­­pecskét. Ott már fél- és ne­gyedáron kínáltat, itthon bu­sás haszonnal eladhatók Több gépecskét is vettek-adtak né­melyek, egyszeri zugkereske­dők meg elszánt cuccolók. Ez az import politikus: reá­lis piacra és irreális piac ellen jön huszonkétezer kicsi gép. Bár jóval hamarabb is ha­sonló importokat észlelt volna az ember. Bár ne értelmetle­neket is, megpolitizálatlanokat is, rézzel kivert konyak-ágyú­­talpaktól toledói kardokig. S ne kapott volna, ha kérdezett, fölényes magyarázatokat a bő­vülő választék, dúsuló árukí­nálat szükséges és kulturált színesítéséről. ..Színesítésnél­ többet ér az okos árupolitika. De bár gyakrabban, másban is észlelné a fogyasztó a szá­mológép-importban megnyil­vánuló okosságot. Ne látott volna itt-ott végképp eladha­tatlan, mert nem igényelt cse­megéket, meg luxusokat. M­e látna, például, épp mostaná­ban mindenféle kávékivonatot. ..színes választékban”, drága pénzért, holott főzni nemzeti szokás nálunk a kávét, porból csak turista kotyvasztja, kény­­szerből-kínjában.) S példa van még­ olyasmire, ami nem föl­tétlenül szükséges, meg olyas­mire, ami kellene, mint pél­dául farmernadrág, farmer , hadd nézzük ezt .­Igaz, fon­tosabb piaci köz- és politikai ügy a jó konfekcióöltöny vagy a gyermekcipő. És igaz, hogy az is politikus import volna, ha kevesebb női divatcipő érkezne tőkés import csatornáin, ellen­ben több gyermekcipő. De alighanem igen jó példa a far­mer is. A számológépigény he­ves, de kicsi, a farmeré hegy­magas és vad. A gépecske zug­piaca kicsi, a farmeré nagy. S ha ebben-abban megnyilvánul a külkereskedelem piac- és igényismerete — most éppen számológép dolgában —, sorra kellene már venni az összes heves világdivatigényt és ma­gánpiaci torzulatot. A farmer ügyét is, amelyről nyilvánosan kevés szó esik, magánéletben annál több, a harmincnál fia­talabb tömegben naponta, ser­dülő meg fölserdült gyermekes családokban szüntelen. Poli­tikus importot sürgető áru­­igénypélda a farmernadrág. Nem egyetlen, de igen tipikus. A magyar turista két-három napot is lecsíp nyugati világ­látástervéből, mert farmer­­nadrágot kell venni. Salzburgig még elmegy. Innsbruckig már nem. Barcelonáig még elmegy, az életélmény Toledót már nem látja. Esetleg csak a leg­első áruházat látja, ahol há­romszáz forint ára valutáért vehet nadrágot. Használatra, mert itthon nem kapható. Bu­sás haszonnal, ezerhatszázért eladni, mert itthon nem kap­ható. Megesett már, hogy ro­hammal foglalt el az üzletnyi­tás percében egy külföldi far­­mernadrágforrást egy sereg magyar vevő, s köztük tucatnyi vásárolta tucatszám a farmer­­nadrágokat, amelyek itthon még megpolitizálatlanul ma­radtak, amelyeket itthon oly­­kor megideologizálni szoktak némelyek, csacskán, rosszul. Kellemetlen ügy, arcpirító áru­házi tülekedéslátvány. Nem a nadrág politikai torz­ulat, ha­nem az, hogy ittho­n nincsen. A külkereskedelem számoló­­gép-sakkhúzása poétikus és jó. Huszonkétezer gépecske kielé­gíti az igényt, az értelmeset is, a gyermeteget is. Végleg meg­szünteti a vámcédulás meg vámcédulátlan magán- és c csem­­pészpiacot. Örökre elfújja a szerkentyű hét—kilencezer fo­rintos skéntelen, tűrhetetlen­ árát, ötvenezer márka-far­­címkés farmer importja ugyan­­ekkora valutaáldozatot kíván­na meg. És örökre lenyomná az alkalmatos és vadul áhított nadrágok ezerhatszáz forintos (képtelen tűrhetetlen) magán- és csempészárát. Í És poltikai látványváltozás lerne az is, hogy alighanem megszűnne a topidivat, mert az európai át­lagot jócskán meghaladó hobó­­rongyosság oka nem a fiatalok hohó-életszemlélete, harmin­tévszerűen az, hogy nem kap­nak kedvelt, jó, elnyűhetetlen farmert.) IRAKAT S a példán túl a legfonto­sabb: minden vevő mindig ész­leli és regisztrálja a meggon­­dolt és politikus import ese­teit. Minden áru- és ellátás­­politikai tettet észlel, minden igénykielégítés és torzulat­­elsöprő tett politikailag meg­­győzi a vevőt .Amikor nem volt a piacon zöldség, a mező­­gazdasági­politikát is kritizál­ta, nemcsak az aszályt pana­szolta. Mióta legalább vala­­mennyi zöldség újra van, a névtelen vevő és átlagos házi­asszony is meg-megkérdi, va­jon hány politikailag szükséges milliót áldozott erre az okos mezőgazdasági kormányzat s ha legalább elfogadható áron vehet zöldséget, az ellátáspoli­tikai erőfeszítést dicséri. S mindegy, fennhangon-e vagy magában, kajánul-e vagy el­ismerően.) Politikus okosságra bólint a vevő, ha értelmes im­port árueredményét látja a ki­rakatban, sziszeg és szidja a felelősöket meg felelőtleneket, ha fölöslegeset lát, ha nem lát­ja azt, ami kellene. S ami nincs, holott kellene, az olykor fantomcikk lesz. Mint a példa­beli farmernadrág. Okos árupolitika minden fantomot elfújhat. Bor Ambrus

Next