Magyar Nemzet, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1 Magyar Nemzet A NI \ Z xTTTs \ I I* I N­ONT LAPJA - g , /"IV"*,/ J" , 11,1...... ....... ....... T m­isakodó számvetés Mk­is ország a nagy világ­i­ képen. Ha csupán felüle-­­ pillantást vetünk a kül­önböző földrészekre, így ha­­■rozhatjuk meg szeretett hazánk helyzetét. Csalóka, félrevezető, pontatlan és el­nagyolt volna azonban kizá­rólag a földrajzi adatok fi­gyelembevételével szemlélni és felvázolni államunk sa­játos vonásait. A négyzet­­kilométereknél, a lakosság lélekszámánál, a hegyek ma­gasságánál, a folyók és autó­utak hosszánál sokkal lénye­gesebbek történelmi ko­runkban egy népre nézve azok az alapvető, jellemző jegyek, amelyek szorgos, el­mélyült vizsgálatából azt le­het­ megállapítani: a nem­zetközi küzdőtéren miként járul hozzá az emberiség egyetemes érdekeinek meg­védéséhez, a béke szolgálatá­hoz. A magyar külpolitika fele­lős irányítói, diplomatáink, a tudomány és kultúra kö­vetei, a külföldön dolgozó, hazánknak megbecsülést szerző szakértőink abban a biztos tudatban végezhetik el év végi számvetésüket és új esztendei előretekintésü­ket, hogy az elmúlt tizenkét hónap leforgása alatt is nö­velték a szocialista Magyar­­ország tekintélyét, aktívan, tevékenyen és eredményesen működtek közre minden fon­­■tofríV nemzetközi fórumon a megoldásra érett kérdéseit politikai rendezésében, a megkötött egyezmények vég­rehajtásában, új kezdemé­nyezések támogatásában, az általános légkör megjavítá­sában, az enyhülés elősegíté­sében. A Magyar Népköztársaság kormányának diplomáciai fáradozásait szép sikerek ko­ronázták. A párt- és állami vezetők tárgyalásai, külföldi látogatásai és itthoni eszme­cseréi arról tanúskodnak, hogy — híven eszmei cél­jainkhoz, elvi politikánkhoz — sok területen előre lép­hettünk. A rendszeresen megjelenő külpolitikai évkönyv bizo­nyára részletesen beszámol majd a magas szintű tanács­kozásokról, s azokról az uta­zásokról, amelyek népünk hivatott képviselőit elvezet­ték a távoli kontinensekre is. Nem lehet célunk még a leg­kiemelkedőbb tárgyalások felsorolása sem, hiszen min­den megbeszélés-sorozat kü­lön tanulmányt és értékelést igényel. Kizárólag arra a lé­nyeges megjegyzésre szeret­nénk szorítkozni, hogy In­diától Peruig, Finnországtól Kanadáig milyen őszinte megbecsüléssel, tisztelettel és elismeréssel fogadták a magyar államférfiakat. Kü­lön is szólni szeretnénk a szomszédos, baráti államok­ban tett rendkívül jelentős látogatásokról, amelyek egy­részt, lehetővé tették a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sét, másrészt hozzájárultak az általános európai megér­téshez. Külpolitikai tevékenysé­günk egészét elemezve és a megtett út fontosabb állomá­sait felidézve, a nemzetközi összefüggések iránt oly fogé­kony, békeszerető, a legbo­nyolultabb kérdéseket is ér­tő közvéleményünk megelé­­­­gedéssel nyugtázhatja: dip­lomáciai téren számará­nyainknál sokkal aktívabb erőfeszítésekkel mozdítottuk elő hazánk érdekeinek érvé­nyesítését és egyszersmind a haladó emberiség sorsprob­lémáinak megoldását. A ket­tő ugyanis elválaszthatatlan. A szocialista közösség tagjaként tevékenykedünk, szövetségeseinkkel szoros együttműködésben végezzük nemzetközi téren is mun­kánkat. A Varsói Szerződés és a KGST keretében gondo­­­san, előrelátóan egyeztetjük elképzeléseinket, terveinket, javaslatainkat. Egységünk­ben rejlik erőnk legfőbb for­rása. Szilárd alapokon nyug­szik diplomáciai tevékenysé­günk. Világszerte jó hírnévnek örvend hazánk — erről sze­mélyes tapasztalataiból 1976- ban is meggyőződhetett sok millió állampolgárunk. A nemzetközi turistaforgalom­ban is a nyitott kapuk bevált politikáját folytatjuk, s en­nek következtében a ben­nünket felkeresők saját sze­mükkel láthatják, mit ér­tünk el, hol tartunk, mire tö­rekszünk a szocializmus épí­tése során. Az év végi mérleg ebből a szempontból is ked­vező. Elmúltak már azok a hidegháborús idők, amikor bizonyos körök rosszindula­tú, vádaskodásokkal ter­hes propaganda-hadjáratok­kal kísérletezhettek. Ha el­vétve és elszigetelten előfor­dulnak is a régi beidegződé­sek­ből származó megnyilat­kozások, ezek semmiképpen sem ellensúlyozhatják a ven­dégszeretetünket élvezők po­zitív benyomásait. Gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápo­lunk és fejlesztünk minden országgal, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésé­re. Éppen a békés egymás mellett élés, a széles körű, hasznos együttműködés leg­jobb példáját szolgáltatja a magyar—osztrák viszony alakulása. Hasonlóképpen a jövőben is azt óhajtjuk, hogy bővüljenek a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, mű­szaki-tudományos, kulturális kapcsolatok nem csupán a helsinki alapelveknek meg­felelően Európában, hanem más földrészek vonatkozásá­ban is. A Magyar Népköztár­saság elkötelezett külpoliti­kai alapelveihez híven az előttünk álló időszakban is elkövet mindent, hogy a po­litikai enyhülést katonai té­ren is kövessék a hatékony intézkedések. A magunk ré­széről már elkészítettük a konkrét elképzeléseinket tar­talmazó diplomáciai ok­mányt, amelyet tanulmányo­zásra megküldtünk az összes érdekelteknek. 1977 küszöbét abban a biz­tos tudatban lépjük át, hogy hazai és nemzetközi eredmé­nyeink alapján bizakodással, reménységgel tekinthetünk a jövőbe. Történelmi mérce szerint egy esztendő csak röpke pillanat az emberiség életében, de éppen elég idő ahhoz, hogy még tevőlege­sebben megszilárdíthassuk a szocialista közösség­ minden haladó erő pozícióját. Orszá­gunk tíz és fél millió lakója kér és vállal szerepet abban a világméretű, komoly helyt­állást, szorgalmat és a ké­pességek legjavát követelő szolgálatban, amely a jól megalapozott, békés jelenből elvezet a nagy távlatokat fel­ölelő, még boldogabb hol­napba. * IStaturc&is K­ároly Az ú­j esztendőben a szovjet-amerikai kapcsolatok javulását várja a nemzetközi közvélemény A külpolitikai helyzet SZABADON BOCSÁTÁSÁT KÖVETŐEN Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy a meglepetésszerű, gyors madridi ítélet nem je­lenti ugyan a kommunista párt legalizálását, de fontos lépés a jogi elismerése felé. S az, hogy a kormány erre a döntésre kényszerült, az a hazai és a nemzetközi szolidaritás eredmé­nye. Az SKP ugyanakkor bejelentette, hogy a megrendezendő választásokra jelölik Carrillót és Dolores Ibarrurit is. Politikai állásfoglalást adott közre a Chilei Kommunista Párt abból az alkalomból, hogy kiszabadult a börtönből Luis Corva­­lán. A pártvezetőség méltatta a nemzetközi segítséget, s alá­húzta, a Szovjetuniót a proletár internacionalizmus elvei vezé­relték, amikor közbenjárt a politikus életének megmentéséért. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, James Carter reagált Leonyid Brezsnyev válaszára. Carter kijelentette: örömmel fogadta az SZKP főtitkárának nyilatkozatát, amely­ben jelezte, hogy 1977-ben kész találkozni az Egyesült Államok elnökével. Brezsnyev közlése megelégedést keltett az amerikai üzleti körökben is. Wilson, az amerikai kereskedelmi kamara kelet-nyugati kapcsolatokkal megbízott felelőse hangoztatta, reméli, hogy Carter kormánya a gazdaság területén is újabb kezdeményezéseket tesz a két ország együttműködésének bőví­tésére. A Baltimore Sun című amerikai lap kiemeli, Brezsnyev megerősítette a Szovjetunió elkötelezettségét a nemzetközi eny­hülés ügye iránt. A San Francisco Examiner aláhúzza: azzal, hogy Brezsnyev hitet tett a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak javítása mellett, kifejezte a szovjet emberek eltökéltségét a nemzetközi béke megszilárdítására. Az óesztendő napján sorra hangzanak el nyilatkozatok és értékelések 1976-ról, s összegeződnek a vélemények, mit várnak az új évtől. A TASZSZ New York-i tudósítója az amerikai köz­vélemény hangulatát elemezve bizonyos csalódottságot tapasz­talt a tekintetben, hogy W .sl . nem váltotta be a hadászati fegyverek további korlátozásához fűzött reményeket. Az előre­jelzések alapján viszont szintén meglehetősen pesszimisták az Egyesült Államokban, miután arra számítanak, hogy 1977-ben folytatódik az infláció és a tömegméretű munkanélküliség. Schmidt nyugatnémet kancellár ugyancsak óva intett a túl­zott optimizmustól. Újévi beszédében arról a felelősségről szólt, amely az NSZK-t terheli a nyugati világot érintő gazdasági nehézségek közepette. Mint mondotta, országának fel kell készülnie arra, hogy a válság újra és újra jelentkezik és nem torpan meg az NSZK határainál. A bajban levő nyugati orszá­goknak viszont — ha belső áldozatok árán is — segítséget kell nyújtani — mondotta. Tel Aviv gyors válaszában elutasította Szadat egyiptomi el­nöknek azt az engedményeket tartalmazó javaslatát, hogy a palesztin államot Jordániával szoros kötelékben hozzák létre, egyidejűleg pedig Izrael vonuljon ki az összes megszállt arab területről. Az egyiptomi elnök azt is kikötötte, hogy a felújí­tandó genfi békeértekezleten egyenrangú félként vegyen részt Libanon és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttsége is. Allan izraeli külügyminiszter ugyan biztatónak nevezte, hogy Szadat elállt az önálló palesztin állam támogatásától, de szerinte szó sem lehet arról, hogy Izrael visszavonuljon az 1967-es háborút megelőző határok mögé. Elutasította azt a kö­vetelését is, hogy a PFSZ és Bejrút képviseltesse magát Génf­ben. Tel Aviv ragaszkodik az „eredeti összetételhez”, Egyip­tom, Szíria, Jordánia és Izrael kizárólagos részvételéhez. tOTsz-Oll' A Szovjetunió vezetőinek újévi üdvözlete Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a szovjet kormány az újév al­kalmából üdvözletet intézett a szovjet néphez. — 1976 a szovjet haza tör­ténetében a XXV. pártkong­resszus éveként vonul be. A kongresszus történelmi jelen­tőségű mérföldkő a szovjet társadalom további fejlődésé­nek útján, elsőrendű fontossá­gú nemzetközi esemény — ál­lapítja meg az üdvözlet. Az óesztendőben tovább nőtt a Szovjetunió, a szocialista közösség országainak gazdasá­gi ereje, tovább erősödött ösz­­szeforrottságuk és nemzetközi tekintélyük. 1976 a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom újabb sikereinek éve volt, olyan esztendő, amely sok sikert hozott a nemzeti függetlenségükért harcoló né­peknek, a függetlenséget már kivívott államoknak. Az óév a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott te­vékeny harc éve volt. A Szov­jetunió, a szocialista országok, földünk békeszerető erőinek erőfeszítései lehetővé tették, hogy a világ agresszív körei­nek próbálkozásai ellenére a nemzetközi béke tartósabbá, reményteljesebbé vált. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam szilár­dan és következetesen folytatja a XXV. pártkongresszuson ki­tűzött, a béke és a nemzetközi együttműködés erősítését célzó program megvalósítását. A Szovjetunió, a szocialista kö­zösség országai az év folyamán jelentős kezdeményezéseket tettek az enyhülési folyamat elmélyítésével, a béke meg­szilárdításával, a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcso­latos kérdések megoldása érde­kében. Az újév küszöbén a szovjet emberek forró üdvözletüket küldik a testvéri szocialista országok népeinek, a béke és az emberiség társadalmi ha­ladása valamennyi harcosá­nak. A szovjet vezető testületek újévi üdvözlete a továbbiak­ban megállapítja: 1977-ben az ország — külföldi barátaival együtt — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulóját ünnepli. A szovjet nép a kommunista párt és an­nak lenini Központi Bizottsága köré szorosan felzárkózva ké­szül erre a nagy ünnepre. Az országban lelkes, alkotó légkör Madridból, jelenti az AFP. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt csütörtök délután szabadon bocsátott fő­titkára a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatában politikai meglepetésnek nevezte gyors kiszabadulását. „Szabadon bo­csátásom nem jelenti a kom­munista párt legalizálását, de fontos lépés afelé” — mondot­ta, majd kijelentette, hogy szabadulása a testvérpártok, a demokratikus erők és a spa­nyol nép fellépésének eredmé­nye. Carrillo közölte, hogy pártja mindenképpen indul az általá­nos választásokon, s reméli, hogy addigra engedélyezik va­lamennyi demokratikus párt részvételét. A Spanyol Kommunista Párt bejelentette, hogy a választá­sokon indítandó jelöltek között lesz Santiago Carrillo és Dolo­res Ibarruri is. A kommunista vezetők letartóztatása elodázta az ellenzéki pártok és a kor­mány megbeszéléseinek kez­detét. Ezek során a kétkama­rás nemzetgyűlésről és a de­mokratikus alkotmányról dön­tő népszavazás kérdéseiről lesz szó. Az ellenzéki pártok csü­törtök este bejelentették, hogy Carrillo kiszabadulása után a megbeszéléseket a jövő héten megkezdhetik, bár nyilván ne­hézségeket okoz Carrillónak a választásokra való jelölése, mivel azt Suarez kormányfő ellenzi. A madridi közrendvédelmi bíróság pénteken, egy nappal Santiago Carrillónak és tár­sainak szabadon bocsátása után, szabadlábra helyezett to­vábbi hét kommunista aktivis­tát, miután semmilyen vádat nem tudtak ellenük felhozni. Francisco Garcia Salve, az SKP Végrehajtó Bizottságának tagja és a munkásbizottságok egyik vezetője hat társával együtt, szerda óta volt bör­tönben. Egy tüntetésen tartóz­tatták le őket. Garcia Salve és társai szabadon bocsátása óvadék lefizetése nélkül tör­tént, míg Carrillónak, s az SKP vele együtt szabadláb­ra helyezett vezetőinek össze­sen egymillió 550 ezer pesetát kellett fizetniük óvadékként. Carrillo kiszabadulása alkal­mából Dolores Ibarruri, a Spa­nyol KP száműzetésben élő el­nöke táviratban üdvözölte a főtitkárt és a VB hét tagját, hangsúlyozva, hogy szabadláb­ra helyezésük a párt, a nép és a demokratikus ellenzék nagy­arányú mozgósításának, a nemzetközi szolidaritásnak kö­szönhető. Kommunista vezetők csütörtökön Madridban annak a véleményüknek adtak han­got, hogy a spanyol kormány hamarosan hozzájárul Ibarruri asszony, a polgárháború hőse hazatéréséhez. A Spanyol Kommunista Párt elnöke, is­mertebb nevén La Pasionaria, 1939 óta kénytelen hazájától távol élni. Mint az EFE jelenti, a Spa­nyol Nemzeti Szövetség (UNE) bejelentette, hogy a közelgő választásokra való tekintettel csatlakozik a különféle politi­kai erőket tömörítő Spanyol Népi Szövetséghez (UDPE). Az erről kiadott közlemény hang­súlyozza, hogy az UNE a csat­lakozás után továbbra is fenn­tartja „a spanyol tradíciókon és a katolikus doktrínákon alapuló nézeteit”. Giancarlo Paretta, az Olasz Komunista Párt vezetőségének tagja Rómában fogadta a Spa­nyol Kommunista Párt kül­döttségét, amelyet Carrillo fő­titkár fia vezetett. A két dele­gáció megbeszélésén az OKP megerősítette a spanyol kom­munisták iránti szolidaritását. A találkozóról kiadott közle­mény hangsúlyozza a Spanyol KP és a többi demokratikus párt legalizálásának szüksé­gességét. A spanyol szakszervezeti központ jelentése megállapít­ja, hogy 1976 első 11 hónapjá­ban 111 millió munkaóra esett ki sztrájkok következtében. A jelentésből kitűnik, hogy a 11 hónap alatt szervezett 1450 sztrájkmegmozdulásban mint­egy 3,5 millió munkás vett részt. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár, aki a dél-spa­nyolországi Malaga környékén tölti szabadságát, január 6-án Madridba utazik, hogy a spa­nyol reformtörvényekről tár­gyaljon Suarez spanyol kor­mányfővel­­, közölte pénte­ken a spanyol külügyminisz­térium. Suarez első ízben ta­lálkozik majd Schmidttel. A szabadon borcisod Carrillo közülte . A Spanyol KP mindenképpen indul a választásokon uralkodik, amely bizonyítéka a szovjet rendszer valóban de­mokratikus jellegének. A dol­gozók egyöntetűen és teljes mértékben helyeslik, támogat­ják az SZKP kül- és belpoliti­káját, a Központi Bizottság és a Leonyid Brezsnyev vezette Politikai Bizottság tevékenysé­gét. A párt és a nép megbont­hatatlan egysége, a további előrehaladás, az újabb sikerek záloga a kommunizmus felé vezető úton — állapítja meg a szovjet vezető testületek üd­vözlete. Carter elismeréssel fogadta Brezsnyev nyilatkozatát A Reuter jelenti: James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke csütörtö­kön reagált Leonyid Brezsnyev válaszaira, amelyeket Joseph Kingsbury-Smith amerikai po­litikai kommentátor kérdéseire adott. Kijelentette: öröm­mel fogadta Brezsnyev nyilatkoza­tát, amelyben jelezte, hogy 1977-ben kész találkozni az Egyesült Államok elnökével. Ez megegyezik az én óhajom­mal — mondotta Carter és hozzátette, hogy a találkozó időpontját és helyét még nem határozták meg. A január 20-án hivatalba lé­pő elnök rövid újévi üzenetet intézett az amerikai néphez. „Az előttünk álló év nem lesz könnyű. Nehéz problémáikkal kell szembenéznünk itthon, és külföldön egyaránt” — hangoz­tatta és a „régi megosztottság” felszámolásában való elszánt­ságra szólította fel Carter egy másik felhívását szóvivője, Jody Powell ismer­tette. Mint mondatta, „az elszi­getelődést” károsnak tartó el­nök szívesen vesz bármilyen javaslatot, amely a közvéle­ménnyel való közvetlen kap­csolattartás lehetséges formái­ra vonatkozik. Az ötleteket egy „nép” jeligéjű washingtoni postafió­kba lehet küldeni.

Next