Magyar Nemzet, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

Változóan felhős, párás idő Várható időj­árás szombat estig: Változóan felhős, párás, többfelé ködös idő. Helyenként ónos köd­­szitálás, hószállingózás. Gyenge, napközben megélénkülő délkeleti, déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3—mínusz 2., a a tartósan ködös helyeken mí­nusz 5 fok közelében várható. A Duna vízállása pénteken Bu­dapestnél 345 centiméter volt. MtULWiNtílu­ Zül N­API KRÓNIKA A lottó nyerőszámai: 7, 19, 20, 46, 52 — A mezőgazdasági könyv­hónap országos megnyitóját pénteken tartották Sopronban. Ünnepi beszédet dr. Marczali László kulturális miniszter­­helyettes mondott. Az idei me­zőgazdasági könyvhónapra 44 újdonság jelent meg 600 ezer példányban. — Csatlakoztak a csepeli szocialista munkaverseny-fel­­híváshoz a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo­zói is, akik az idén csaknem 900 millió forint értékű mun­kát végeznek. Terveikben a többi között 701 lakás átadása szerepel. Vállalták, hogy az idei lakásépítési tervüket de­cember 15-re teljesítik. A 82 tsz készített zárszám­adást Somogyban. A múlt év gazdálkodásának eredményé­ről beszámoló és az idei ter­veket ismertető közgyűlésso­rozatot pénteken a kisbárapá­­ti Kossuth Tsz nyitotta meg. A közös gazdaság vagyona egy év alatt több mint 13 mil­lió forinttal gyarapodott. — A Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság Komárom megyei szervezete megalakult. Az egyesület szak­mai tapasztalatcserékkel, pá­lyázatok kiírásával kívánja se­gíteni a megyében az új szak­ma művelőit. — A KKI Dorottya utcai ki­állítótermében pénteken meg­nyílt Bettina Tressler Vecchi olasz festőművésznő tárlata. A megnyitón Éri Gyöngyi, a Ma­gyar Nemzeti Galéria igazga­tóhelyettese köszöntötte a festőművésznőt, továbbá Ma­ri­o Franzit, az Olasz Köztár­saság budapesti nagykövetét. — Vidám békés este címmel mutatta be önálló műsorát pénteken a Fészek Művész­klubban Békés Itala. — Új üzemanyaggal, gáz­kondenzátum­mal működő Ika­­rus-autóbusz próbajáratára került sor Üzbegisztánban,­­ a Csircsik—Taskent útvonalon.­­Az autóbusz motorja, megbíz­hatóan működött különböző megterhelésekkel. A Taskenti Közlekedési Intézet munkatár­sai dolgozták ki azt a beren­dezést, amely a gázkonden­­zátumból kiválasztja a köny­­nyű szén-, hidrogénszármazé­kokat, s a visszamaradt kon­­denzátum már felhasználható az autóbuszok üzemeltetésére.­­ A borsodi folyókon lassú apadás kezdődött péntekre. A Bodrog szintje Felsőberecki­­nél 10 centimétert süllyedt, ennek ellenére továbbra is másodfokú készültséget tarta­nak az országhatár és Sáros­patak között. A Tisza, vala­mint a Takta egyes szaka­szain elsőfokú a készültség.­­ Lengyel nyelvtanfolyamot indít magyar olvasói számára a Lengyelország című folyó­irat. Az 50 leckéből álló so­rozat az önállóan tanulóknak kíván segítséget nyújtani. Az első leckét a folyóirat januári száma közli.­­ A járművek új műszaki előírásairól tegnapi számunk­ban adott tájékoztatóba hiba csúszott. Helyesen: január 1- től csak aszimmetrikus tompított fényszóróval közle­kedhetnek a gépkocsik. — A jazz történetéről hang­zik el előadás ma délután 6 órakor a József Attila Műve­lődési Központban. — Télutó, farsang — áll a bál címmel verses, dalos mű­sort rendez február 6-án, va­sárnap délelőtt 10 órás kezdet­tel a Fáklya Klub. — A ló szerepe életünkben címmel előadást hirdetett meg február 6., vasárnap délelőtt 11 órára a Mezőgazdasági Mú­zeum. — A kecskeméti jogászna­pok pénteken megkezdődtek. A kétnapos programot dr. An­­talffy György, a Magyar Jo­gász Szövetség elnöke nyitot­ta meg, majd dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhe­lyettes tartott bevezető elő­adást „Társadalmi fejlődés és jogfejlődés” címmel.­­ Az edzett Ifjúságért moz­galom égisze alatt hirdette meg a KISZ budapesti bizott­sága a fővárosi tömegsport­feltételek, javítását szolgáló társadalmi munkaakciót. A tervek szerint a Budapesten tanuló és dolgozó fiatalok több mint 60 ezer társadalmi mun­kaórát fordítanak a különbö­ző városrészekben a testedzés lehetőségeinek gyarapítására, sportudvarok és más létesít­mények kialakításában segíte­nek. — Nyíregyháza legnagyobb lakóházát — egy 10 emeletes sávházat — átadtak Jósavá­­rosban. Százkilencvennégy család talál benne otthonra. Az új lakástulajdonosok megkezd­ték a beköltözést. — Nem lesz víz február 14-én, hétfőn, reggel 8 órától előreláthatóan 15-én kedden, hajnali 5 óráig — hálózatát­­kötési munkák miatt — az alábbi területeken a Békásme­gyeri új lakótelep, Békásme­gyer öregfalu, Saroglya u. és környéke, Testvérhegyi út és környéke, Domoszlói út és környéke, Pusztakúti út és környéke, az Aranyhelyi-dű­lőben, valamint a Külső-Bécsi úton a Pomázi úttól kifelé a Bécsi útról kiágazó utcákban és Üröm község területén. A Fővárosi Vízművek kéri az érintetteket, hogy a hosszú vízszolgáltatási szünet miatt a szükséges tartalék vízmennyi­ségről megfelelő tárolással gondoskodni szíveskedjenek. — Járványszerű méreteket öltött az influenza Japánban: január 23. és 29. között 243 ezer gyermek betegedett meg az ország különböző prefek­­túráiban, s átmenetileg 1900 elemi és középiskolában kel­lett szüneteltetni a tanítást. — 31 halálos áldozatot kö­vetelt az idei kemény tél Ja­pánban, s 120-an megsérültek. Az áldozatok nagy része a háztetőkről lezúdult hótömeg alatt fulladt meg, a helyen­ként több méter vastagságú hóréteg lakóházakat is romba döntött.­­ Felrobbant Ulm közelé­ben, a levegőben, a francia lé­gierő egyik Mirage-típusú har­ci gépe. A pilótának sikerült katapultálnia, ,és sértetlenül földet érnie. — A televízió műsora szombaton: 3.59: Műsorismertetés. 9.00: SZ. Idősebbek is elkezdhetik... 9.05: Nyugalmunk érdekében. 9.30. ..Életet az éveknek.” 10.05: Csen­getnek, nyiss ajtót! Szovjet film (jövő). 11.20: SZ. Az izlandi póni. (Osztrák dokumentumfilm ism.). 11.45—12.30: Látókör (ismétlés). 13.27: Műsorismertetés. 13.30: SZ. Café Hungária. A világot jelentő deszkák. 14.00: SZ. Négyes bob VB. I.n. futam. 15.00: Melyiket az ötezerből? 15.15: Hírek. 13.20: Csak gyerekeknek! Kisfilmössze­­állítás. 16.20: Reklám. 16.25: Pa­rabola. 16.43: SZ. Pekáry István világa. Portréfilm. 17.20: Hétvég I­gén a hétköznapokról. Vendégünk a Bólug család. 10.20: A költészet játékai. Így írunk mi.. . 18.40: Reklám. 18.45: SZ. Egymillió fon­tos hangjegy. 19.05: SZ. Stop. 19.10: Cicavízió. 19.20: SZ. Tévé­­torna. 19.30: TV-Híradó. 20.00: SZ. Egy remete Rómában. Olasz film. (1867). 21.35: SZ. A világ nagy cirkuszát. 21.35: Tv-Híradó 3 . 22.0.5—23.35: SZ. Charly (ameri­kai film). — Kétszázéves a magyar an­atómiaoktatás. Az első ma­gyar tanszéket a nagyszombati egyetemen alapították. Az év­forduló alkalmából jubileumi kongresszust rendez a Magyar Anatómusok, Histológusok és Embryológusok Társasága áp­rilis második hetében, a Ma­gyar Tudományos Akadémián. — Pesterzsébet ifjúsága kommunista műszakok szerve­zésével és a városrész szépíte­­téséért vállalt önkéntes társa­dalmi munkával veszi ki ré­szét az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséből, mondották el pénteken a XX. kerületi KISZ-bizottság szer­vezésében a Csiliben megtar­tott ifjúsági aktívaértekezle­ten. A KISZ-szervezetek helyi védnökségeket vállaltak a nagy teljesítményű gépek ha­tékony és jobb kihasználása felett.­­ A háromezredik csapolás­ra pénteken került sor a Jászberényi Aprítógépgyár acélöntödéjében. A két évvel ezelőtt létesített, korszerű ön­tödében eddig háromezer ton­na acélból formáltak külön­böző tartozékokat a gyárban készülő egyedi gépi berende­zésekhez. — Csaknem 260 millió fo­rinttal gazdálkodik az idén a leninvárosi tanács. A város fejlesztési tervében az idén is első helyen áll a lakásépítés. — Országos galambkiállítás nyílt pénteken Hódmezővásár­helyen. A bemutatón 209 te­nyésztő több mint ezer king, strasszer, texán, mondén, len­gyel hiúz, tyúktarka, magyar óriás és egyéb haszongalamb­jai láthatók. — Tűz ütött ki pénteken — rövidzárlat miatt — a mi­lánói Scala színpadán. A nagy erőkkel kivonuló tűzoltóság­nak sikerült a lángokat meg­fékezni, így csak jelentékte­len anyagi kár keletkezett. 1­30 tonna kolumbiai ere­detű m­arijuanát foglalt le az amerikai tengerparti őrség egy teherhajó fed­ézetén, jelentik Miamiból. A hajót már két­­éve figyelték, s most sikerült a tettenérés. 13 főnyi, kolum­biai legénységét letartóztat­ták.­­ A motorkerékpáros alpi­­nizmus világcsúcsát megdön­tötte Mario Llado katalán fér­fi, jelentik az argentínai Men­­dozából. Llado motorkerék­párján 6200 méter magasság­ba jutott fel a 6959 méteres argentínai Aconcaguán, Ame­rika legmagasabb hegyén.­­ Sztrájkolt Montreal 5200 rendőre hétfőtől csütörtökig, nyugdíjuk felemelését követel­ve. A három nap alatt — amíg a rendőrök hivatásuk teljesítése helyett kártyáztak és tévéztek — 125 rablás és ött gyilkosság történt Montreál­­ban.­­ Gyújtogatás okozta a hét elején, kedden a tüzet Brüsz­­szelben, a St. Jacques kórház kápolnájában. A tűz rendkí­vül gyorsan harapózott el, s csak a tűzoltók és a mentők­­ igen gyors beavatkozásának köszönhető, hogy 100 súlyos beteget sikerült időben kimen­teni, s a tűzvésznek nem volt halálos áldozata. A rendőri vizsgálat szerint a kórházat valószínűleg pirom­ániás elme­beteg gyújtotta fel, aki már több brüsszeli épületet is láng­ba borított. — Kimentett a lángok közül egy­ másfél éves kisfiút — ifj. Vas Lászlót — a múlt év augusztus 4-én, a XII., Német­völgyi út 69 b. számú ház egyik földszinti lakásából Ge­­dő Márton, a Volántourist Vállalat taxisofőrje. Az Élet­mentő Emlékérem kitüntetést — amelyet önfeláldozó maga­tartásáért kapott — Csehik F­erencné, a fővárosi tanács elnökhelyettese pénteken adta át a bátor fiatalembernek.­­ A 15 ezredik házgyári lakás elemeit pénteken szál­lították ki a Beton- és Vas­betonipari Művek dunaújváro­si gyárából. Az üzemben nagyszabású bővítés folyik. Új kavicsosztályozó és épületszer­kezet üzem építését kezdték meg, s hozzákezdtek az évi 200 ezer köbméter kapacitású betonüzem szereléséhez is. A Pest megye ipari termelé­se nyolc százalékkal gyarapo­dott a múlt évben, s túlnyomó többségében a termelékenység növekedése eredményeként, mondották el a Pest megyei pártbizottság pénteken tartott kibővített ülésén, amelynek napirendjén a múlt évi gaz­daságpolitikai program végre­hajtása és az idei feladatok szerepeltek.­­ Az idén az a cél, hogy a megye ipara nyolc szá­zalékkal, a mezőgazdaság ter­melése pedig 8,9 száza­lékkal növekedjék. Budapest és a megye jobb zöldségellátá­sa érdekében az idén 1100 hektárral növelik a termőte­rületet.­­ Harkány lesz a tsz-üdül­­tetés hazai központja. A „reu­mások Mekkájában” most kez­dődött meg a 200 ágyas gyógy- és pihenőüdülő építése. Létre­hozására közös vállalkozást alapítottak tsz-ek, szakszövet­kezetek, tsz-szövetségek, s ma­ga a TDT is. Az üdülő a tervek szerint 1979 elején nyí­lik meg, s évente százezer üdülőnapot nyújt a tsz-ek dol­gozóinak.­­ A Szovjetunióban 300 la­kosra jut egy orvos, hasonlóan jó arányokkal a világ egyet­len más országa sem büszkél­kedhet. A kórházi ágyak szá­ma meghaladja a hárommil­liót. A megelőzés fejlettségé­nek köszönhető, hogy az or­szágban a rosszindulatú daga­natos megbetegedésekben 30— 25 százalékkal kevesebben halnak meg, mint a világ más fejlett országaiban.­­ A takarm­ányborsó-ter­­mesztés fejlesztéséről tanács­koztak pénteken az érdekelt vállalatok és gazdaságok kép­viselői a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat központjá­ban.­­ Idősebb Choma László, az Athenaeum Nyomda nyug­díjas gépszedője, február 2-án, 90­ éves korában elhunyt. Te­metése február 16-án, 13 óra­kor a Rákoskeresztúri temető halottasházából. — HALÁLOZÁS: Fájdalomtól megtörten tudatjuk, hogy Szomor Kornél hosszújáratú tengerészka­­pítány a Csehszlovák Tátrában, életének 58. évében, január 25-én, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Drága halottunk földi maradvá­nyait hazahozatva a péceli teme­tő halottasházából kísérjük utolsó útjára február 10-én, 13 órakor. A gyászoló család. X — Fájdalomtól megtört szívvel tudatom mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy drága, jó férjem Gajdos Antal túli. szer. kisiparos, folyó év jan. 18-án, életének 53. évében elhunyt. Ham­­vasztás után, 1977. febr. 11-én, de­ 10 órakor helyezzük örök nyu­galomra a Farkasréti temetőben. Gyászolják: felesége és roko­nai. X — Fájdalommal tudatjuk, hogy Keller László ny. tőagronómus, a mezőgazdaság kiváló dolgozója, életének 66. évében. 1977. január 31-én elhunyt. Temetése 1977. február 8-án, 14.30-kor lesz a Ba­­latonboglári temetőben. A gyá­szoló rokonság. X — Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Nagyiványi Zoltánná született Bartal Gitta rövid szen­vedés után, élete 69. évében el­­hunyt. Temetése 1977. február 9- én, fél 2 órakor a Rákoskeresztú­ri temetőben lesz. Gyászolják: Nagynénje és barátai.­­ — Fájdalommal tudatom azok­kal, akik ismerték és szerették, hogy férjem. Palágyi Zoltán ker­tész 81 éves korában, rövid szen­vedés után elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1977. február 8-án, 9.30-kor lesz a Farkasréti temetőben. Minden külön értesí­tés helyett. Palágyi Zoltánná. X — Köszönetnyilvánítás: Köszöne­tet mondunk mindazoknak a ba­rátoknak és ismerősöknek, külön a Délbudai Vendéglátóipari Válla­lat pártszervezetének, szakszerve­zetének, igazgatóságának és dol­gozóinak, akik felejthetetlen gyermekünk, Krisztina halálakor fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. Lukács László és neje Breuer Sári.­­ — Váltsa be, legyen szíves, a fém tízforintosokat, nem bírom cipelni... (Vasvári Anna rajza) Szombat, 1977. február 5. Lublói kísértetek­ r­él. Aki nem látta még ennen szemével, hitelesen el sem tudja képzelni, milyenek a hó­lepte Kárpátok odafönn, és mennyi baj rejlik egy-egy sze­pesi kisvárosban, Lublóban, Gnézdában, Szepesófaluban, például. Nem a tátrai télre gondolok, ama hivalkodó, túl­kulturált, zajos, idegenforgalmas, síppal, dobbal, sileccel és boltbal, uta­zási irodákkal és szállodai ét­termek ételszagával elárasztott hegyi tömkelegre, nem is Kés­márk vagy Lőcse téli évadban is üzletiesen kínálkozó városi voltára, hanem a puha hóval lepett hegygerincekre, irtásos földek fehérszín hullámaira, melyeknek napsütötte kékes­­fehérségét csak fenyők sötét­zöldje, varjak szállongó feke­téje tarkítja, és a völgykatla­nokban megbúvó apró falvacs­­kákra, a középkor óta alig vál­tozott képű városkák­ra, ame­lyeket hóhulláskor-olvadás­kor a szokvány-utas turista mesz­­szire kerül. Mit is keresne ilyenkor a havas utakon, visszhang talán utcákon, mű­emlék templomok hidegében, csatakos padlójú vendéglők párás zsivajában? Az autó is megkeresbedik­ az országuta­kon, olykor lapátolni kell a havat az autóbuszok előtt. Hanem ez a mozdulatlan, hangtalan, megyényi erdőren­­getegre, sziklacsúcsokra, folyó­völgyekre rátelepedő kárpáti hóvilág, a Beszkidek, a Magu­ra, a Pieninek, a lőcsei, lublói hegyvidék roppant fehér taka­rója, a lengyel hegyektől Bárt­­fáig, a Dunajectől Dobsináig, a csecsemő Vág forrásától a Branyiszkóig a maga látszóla­­­gos egyformaságában is annyi­ra változatos, oly szívderítő, Celsius-f­okainak minden mí­nusz volta ellenére is lélek­melegítő, hogy igaz lelki­­ismerettel tanácsolhatjuk an­nak, aki még nem látta volna s alkalma adódik rá: vessen szerető pillantást a Kárpátok felé, f­e ne a Tátrában, hanem va­­lahol ott, ahol a Tapoly ered, vagy a Dunajec sebes vize bujkál a jégpáncél alatt, vagy a Csergő-táj határ menti kicsi falvai körül, ahol a ház­tetők úgy összebújnak a hó­lepel alatt, hogy vélnéd: tava­szig álomba hervadt itt min­den ember... S ez a kisváros is, ez a „például Lubló”! Teljes nevén: Ólubló. Milyen lehet télvíz idején, mikszáthi ráképzelés nélkül? Tudjuk-e Podolint anélkül járni be, hogy Rezeda Kázmérra ne gondoljunk? Lubló városát Kaszparek kí­­sértete nélkül, vagy odafönn a Dunajec partján a Vörös Kolostort a repülésben is javala­­tos Cyprián barát históriája nélkül elképzelhetjük-e? Aligha. Olvasmányainkkal rég összeszövődtek. És bár­mennyire tudjuk is józan eszünkkel, hogy a könyvekben megfogalmazott romantikus képzelet a régmúlt libbenő já­téka csupán, mégis meglepő­dünk, ha az elképzelt város, az álmodott táj, a mesélő em­ber a valósággal valamikép­pen egyezik! Ifjonti hévvel egykoron Podolinban takácso­kat kerestem, vagy legalábbis egy szép takácsáét, ahogy Krúdy írta meg őket. S talál­tam kettőt is, elellenet, csino­sát a két megmaradt takács­­műhelyben, ámde boszorkát is közöttük. S íme, Lublón is felidéződ­­tek a kísértetek s közöttük nem is csak Kaszparek Mihály. Egy-egy táj, ódon városka úgy vonzza magához a meséket, mint mágnes a vasat s aztán csak emberére kell találjon a kósza mese, aki tolla hegyével a vasreszelékből eleven alakot képes formálni. A bűvészre. A dombon épült Ólubló — átellenben a még magasabb dombon álló, félig rommá égett várral, az egykori len­gyel kormányzók lakópalotá­jával — a kárpáti hó alat­t­ fagyott Poprád partján a rá­­hulló kékes fényben maga is valamiféle mesevárosnak hat a távolból. Templomának tor­nya a főtér közepén iránytű­ként nyúlik a magasba. Tíz évvel ezelőtt itt szinte vége is volt a világnak, eddig ért Poprád—Késmárk felől a vas­­úti sínpár. Alig néhány eszten­deje folytatták a vaspályát Orló felé, s míg az autóbuszok­ is fel nem lendítették a for­galmat, L­ublótól keletre, északra csupáncsak gyalog­szerrel, lovas kocsival, csen­­gős szánnal jutott tovább az ember. Hacsak kísérletként, szárnnyal nem repült. isten háta mögötti kisváros volt Lubló, télvíz idején kétszeresen elvágva a világtól. Nem csoda hát, ha a kísérle­tek itt sokkal tovább éltek, mint odalenn, a nagyvilág felé tárulkozó szepesi városokban, Késmárkon vagy Iglón. Lám, jómagam is elsőül az egykori sztarosztai­ hivatal árkádjai alá sietek, hogy ismét megsimo­gathassam az előcsarnok falá­ba épített címeres márvány­­ kezet — illetve töredékét — a „verbunk"-ot. Pedig rég tör­tént már katonai besoroztatá­­som! Az ántivilágban ha egy­­egy katonatoborzáskor befo­gott legény mégis meggondol­ta magát, s menekülni akart a verbunkos őrmester keze közül, csak szusszal kellett, hogy bírja, amíg keresztülfu­­■tott a piacon­­ a márványke­zet megérinthette, katonafog­­dosó nem nyúlhatott hozzá többé. Nem lehetett utolsó látvány az eszeveszett futóverseny a kardos katonákkal, szeszgőzös állapotban. Nem mindenkinek sikerült, olykor maga a város­­bíró kergette el a menekülő legényt a márványkéz mellül. — Így volt? — kérdem a vendéglő párokt káposztás il­latárjában a Sárosból látoga­tóba jött Plaveczky Mátyás barátomat, Lub­lónak és széles vidékének avatott tudósát. — Így, bizony — mosolyog —, a legényekkel midig baj volt, különösen, ha a lányok­nak is tetszett valamelyik. Nyilvánosan húzták deresre a legényt, ha meg­talált csókol­ni egy lányt, de kikapott a lány is, ha nem árulta el ezt az erkölcstelenséget: haját vág­tak le, a templomban a pap cédának szégye­ítette, a piacon az ünneplő nép szeme láttára zárták kalodába. De hát ezt Lőcse is megtette, neki szé­gyenketrece volt. Persze, a pénzes Kaszparek — azaz Gás­párért — Mihályok számára az erkölcs mindig más mértékkel mérődött akkor. És nem is csak egy kísértetünk volt. Van például egy mese a várról, mégpedig az, hogy mikor Zsig­­mond király erre járt, hogy átvegye a lengyel Ulászlótól a szepesi városok zálogpénzét, a tömérdek ezüstgarast, vagy pénzéhségében elkártyázta ma­gát Lubló várát is. — Nem szokatlan történet. Gedő Simon is elkártyázta Várgedét — mondom —, de ő nemcsak Gedő várát, hanem még a feleségét is. — Gedő Simonné vitéz, hű asszony volt, párbajra állt ki elnyerőjével s a párbajba bele is halt. Zsigmond király azon­ban alighanem ingyen is szí­vesen menekült volna rossz szellemétől, Czillei Borbálától. Mert, ha hihetünk az öreg lublói mesemondónak, Zsig­mond király nem tudta kár­tyán elveszíteni Czillei Borbá­lát, s a királyné azóta is itt bolyong a vár folyosóin s ha befagy a Poprád, kisértet­­lovain szánkázik végig rajta. Udvari bolondja kíséri. S ami­kor a házak ereszén csöngve pattan meg a szikrázó jégcsap, azt mondják odafönn a Magu­rában a pásztorok: „Csörög a csengő a királyné lovainak nyakán, s halljátok csak: hen­tereg a bohóc!” A lejtős lublói utcácskák földszintes ereszein pat­tan is a jégcsap. Ezüstös hang­gal pottyan le. Mintha a ki­rályné bolondja seperte volna végig ujjával, szinte orgonái. Pedig csak egy kisgyerek húz­ta el a seprőnyelet az eresz alatt s orgonáltatott magának nagy zenebonával a kísértetek egykori városában. Dehogy kísértetváros már! Tessék csak szétnézni a vá­ros peremén, s eltűnődni azon, hogy miközben a múltba me­revedett piac udvarainak mé­lyén még Borbála királyné csörgős bolondját emlegetik, néhány száz méterrel odább emelkedik már egy modern panelváros. Igaz, nem olyan szép, mint a sztaroszta árkádos hivatali háza, de nem is oly kísérteties. Szeni!Kn­thy Viktor

Next