Magyar Nemzet, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
Iierii, 1171 Június L. A vaskohászat fejlesztéséről , tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága Tájékoztató az állami vállalatokról szóló törvény megalkotásának előkészületeiről A hosszú távú fejlesztési koncepció valóra váltásával a vaskohászatban fokozódik a munkavédelem, kedvezően változik a gyártmányok minősége és választéka, javul a termelés struktúrája, megszüntetik, illetve minimálisra csökkentik a gazdaságtalan termékek termelését — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A Gorjanc Ignác elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes és Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese — a képviselők a 80 ezer embert foglalkoztató, a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékkal hozzájáruló vaskohászat helyzetét, hosszú távú fejlesztési koncepcióját elemezték. Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy az acéltermelő országok sorában a huszonötödik helyen állunk. Tény: a feldolgozott vasércek 85—87 százalékát, a koksz 70 százalékát, az ötvöző anyagoknak pedig 80—82 százalékát határainkon túlról kell beszereznünk. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatára alapozva az V. ötéves tervtörvény megszabta: a nyersacél-termelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára, a hengereltacéltermelést pedig 3,1—3,3 millió tonnára kell növelni. A szükségletek jobb kielégítése, valamint a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása érdekében az értékesebb áruk, elsősorban az ötvözött és nemesacél-gyártmányok, az acéllemezek, a betonacélok, valamint a kohászati másodtermékek arányát kell növelni. Bővíteni és korszerűsíteni szükséges az acélgyártó és koksztermelő kapacitásokat, oxigénbefúvásos technológiával kell növelni az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének termelését. Meg kell építeni a Dunai Vasmű új konverteres acélüzemét, s meg kell kezdeni a Dunai Vasmű új kokszoló blokkjának építését, a Lenin Kohászati Művek acélgyártásának fejlesztését és a csepeli csőgyártás korszerűsítését. A vaskohászati vállalatok az V. ötéves terv első évében legfontosabb feladataikat túlteljesítették, idei feladataikat pedig várhatóan túlteljesítik. Az elhatározott metallurgiai fejlesztéseket figyelembe véve, a vaskohászat hosszú távú fejlesztési programja szerint a hazai nyersacéltermelés — körülbelül a VII. ötéves tervidőszakban — évi 4,7—4,8 millió tonnára emelhető. A feldolgozó hengerműveket alkalmassá kell tenni a több acél fogadására — a Dunai Vasmű folytatólagos meleghengerművének teljes rekonstrukciója után ez teljesíthetőnek tűnik. Az előterjesztést követő vitában a képviselők felhívták a figyelmet: a korszerű technológiák megkövetelik, hogy az ágazat vezetői idejekorán gondoskodjanak az új, nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal, berendezésekkel dolgozó szakemberek felkészítéséről, továbbképzéséről. Elhangzott az is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az úgynevezett béröntödék gazdasági helyzetére, jövedelmezőségére. A bizottsági ülés másik napirendi pontjaként Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket az állami vállalatokról szóló törvény megalkotásának előkészületeiről. Elmondotta egyebek között, hogy az állami vállalatok szervezetét, gazdálkodását, irányításuk alapvető kérdéseit jelenleg egy 1967- ben kiadott kormányrendelet szabályozza. Az azóta eltelt tíz év elegendő általánosítható tapasztalatokat hozott a törvényi szabályozáshoz. A törvény megalkotása eleget tesz az alkotmány követelményeinek is, alaptörvényünk szerint ugyanis az állami vállalatok külön törvényben meghatározott módon és felelősséggel, önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. Az előkészítésben nagy gondot fordítanak arra, hogy a gazdasági és jogi követelményeket hosszabb távon is kielégítő rugalmas szabályozás készüljön, amely kifejezi az állam vállalatainak a társadalom anyagi gyarapításában, a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében betöltött meghatározó szerepét. A képviselők örvendetes tényként nyugtázták, hogy a törvénytervezetet számos budapesti és vidéki nagyüzemben is vitára bocsátják, s az ott elhangzott, hasznosítható indítványokkal, javaslatokkal gyarapítva terjesztik majd a törvényalkotók, az országgyűlés elé. A bizottság tagjai mélyrehatóan elemezték a készülő törvényt, s főként a központi irányítás hatékonyságával, a vállalati önállósággal kapcsolatban kértek és kaptak választ az igazságügyminiszter-helyettestől. A két téma vitájában felszólalt Méhes Lajos, Jazbinsek Vilmos, Novák Béla, Vida Miklós, Kangyalka Antal, Karkus Sándor, Bálint Istvánné, Bodnár Ferenc, Csapó Jánosné, Szigethy Dezső és Nics János országgyűlési képviselő. KGST-értekezlet Nyíregyházán és Békéscsabán KGST-munkaértekezlet kezdődött kedden Nyíregyházán és Békéscsabán. Szabolcs-Szatmár megye székhelyén hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — szakemberei tanácskoznak. Valamennyien olyan kutatóintézetben dolgoznak, amely részt vesz a tagországok egységes növényvédelmi előrejelzési rendszerének kidolgozásában. A tanácskozáson három napirenddel foglalkoznak: az előrejelzési adat felvételezés és az előrejelzési információ rendszerével, a távészlelési módszerekkel, valamint a kártételek felmérésének és a kártételi veszélyhelyzetek megállapításának módozataival. Békéscsabán a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága referencia laboratóriumokkal foglalkozó megbízottai ültek össze háromnapos eszmecserére. A bolgár, a csehszlovák, a magyar, a mongol, az NDK- beli, a lengyel, a román és a szovjet meghatalmazottak megtárgyalják, hogyan lehet kiszélesíteni a tagországok együttműködését azzal a céllal, hogy elősegítsék az állatbetegségeik eddiginél megbízhatóbb karjelzését, illetve az állatbetegségek elleni hatékonyabb védekezést. Segítség a lakásépítő szövetkezeteknek A SZÖVOSZ elnökségének ülése A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének dr. Molnár Frigyes elnökletével tartott keddi ülésén többek között megvitatták a lakásépítő szövetkezetek biztonsági alapjának létrehozásáról szóló előterjesztést. Az alap célja a lakásépítő szövetkezeti beruházások folyamatos, tervszerű előkészítésének és biztonságos megvalósításának elősegítése. Az alap forrása a lakásépítő szövetkezetek tagjainak önkéntes hozzájárulása; ez az egy tagra eső lakásépítési kölcsönösszeg egy százalékát nem haladhatja meg. Az alapot a SZÖVOSZ kezeli, a tagok által befizetett hozzájárulást a lakóházak használatba vételét követő 90 napon belül vissza kell fizetni. Az elnökség elemezte az ÁFÉSZ-ek munkavédelmi és szociális tevékenységét is. 1976 és 1980 között az ÁFÉSZ-ekben munkavédelemre 32,9, szociális juttatásokra pedig 77 százalékkal fordítanak többet, mint az előző tervidőszakban. Július 1-től kötelező a biztonsági öv Július 1-től hazánkban is általánosan kötelező lesz a biztonsági öv használata a gépkocsiforgalomban. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács e téma kapcsán tudományos ülést rendezett kedden Budapesten. Dr. Somogyi Endre professzor, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója megnyitójában felhívta a figyelmet arra hogy Magyarországon az utóbbi években 26— 28 ezer olyan közúti közlekedési baleset történt, amely személyi sérüléssel járt. Évenként mintegy 1400 ember hal meg e balesetek következtében. Mindenképpen társadalmi jelentőségű tehát, hogy a biztonsági öv kötelezővé tételével is igyekezzünk megelőzni a közlekedési baleseteket. Tudományos felmérésekre alapozva kimutatták, hogy a balesetek száma az öv általános használatával körülbelül felére — a halálos kimenetelű sérüléseké még ennél is nagyobb mértékben — csökkenthető. A biztonsági öv használatától valójában csak akkor várható pozitív eredmény, ha mindenki betartja a jogszabályt, s mindenki megérti : nemcsak saját életét, hanem a mellette és a mögötte ülőét is védi az öv becsatolásával. Kétnapos tanácskozás Sopronban a szarvasmarhatartás gépesítéséről A hazai szarvasmarha-istállóknak mindössze húsz százaléka felel meg az új technológia igényeinek. A többi elavult, s egy részüket alapos rekonstrukcióval sem lehet megfelelően átalakítani. Az állatállomány túlnyomó részét ezeken a korszerűtlen telepeken tartják, ahol a gépesítés foka minimális, a tehenészekre pedig igen nehéz munka hárul. A tenyésztés ma új utakon jár, új szarvasmarha-fajták népesítik be a nagyüzemi telepeket s ezzel párhuzamosan többféle gépesített tartási mód alakult ki. Június 7-én és 8-án Sopronban tartja meg a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága a XVII. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozást, amelyet ezúttal teljesen a szarvasmarhatartáso ,nak szentelnek. Mintegy ezer szakembert várnak a városba. A tanácskozás előtt a MAE gépesítési társasága kedden sajtótájékoztatót rendezett, ahol dr. Mikecz István, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára ismertette a szarvasmarhatartás gépesítésének helyzetét, jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi tenyésztés egyik fő útja az úgynevezett kötetlen tartás. Véleménye szerint indokolatlan olyan telepek építése, ahol egy férőhely beruházási költsége meghaladja a 70—100 ezer forintot. A tanácskozás egyik fontos feladata, hogy mérlegelje a lehetséges megoldásokat, hiszen a nagy értékű, nagy teljesítőképességű állomány nem tartható akármilyen feltételek között. Masar Nemzet A nemzetközi Lenin Békedíj-bizottság elnöke hazánkban Budapestre érkezett tegnap Nyikolaj Blohin szovjet akadémikus, a nemzetközi Lenin Békedíj-bizottság elnöke és Alekszandr Gurjanov, a bizottság titkára. A szovjet vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és Márta Ferenc, az MTA főtitkára, az MSZMP KB tagjai fogadták; jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Budapestre érkezett a JDNSZSZ küldöttsége Dr. Dusán Icsevicsnek, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége szövetségi választmánya tömegszervezeti, ideológiai és társadalompolitikai koordinációs bizottsága elnökének vezetésével a szocialista demokrácia kérdésének tanulmányozására, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Magyarországra érkezett a JDNSZSZ háromtagú küldöttsége. 53 építőtábor nyílik A Parlamentben dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, valamint a felügyeleti minisztériumok képviseletében dr. Kovács Imre, Sárosi János és Urbán Lajos miniszterhelyettesek tegnap aláírták a KISZ központi bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság illetve a felügyeletet ellátó minisztériumok közötti 1977. évi megállapodásokat az önkéntes ifjúsági építőtáborozásra vonatkozóan. Eszerint a KISZ 53 építőtábor számára 39 700 fiatal mozgósítását vállalja, akik segítik majd a mezőgazdasági, út- és vasútépítési és egyéb népgazdasági feladatok megoldását. A megállapodás tartalmazza az állami szervek, a vállalatok s gazdaságok kötelezettségeit a tervszerű munkaszervezésre, a táborok előírás szerinti működésére, a munka- és életkörülmények, a szabad idő eltöltése megfelelő feltételeknek biztosítására vonatkozóan. Magyar vállalatok termékei az INCHEBA nemzetközi vegyipari kiállításon Kilencedik alkalommal rendezik meg június 25. és július 1. között Pozsonyban az INCHEBA nemzetközi vegyipari kiállítást. Ludovit Priecel csehszlovák kereskedelmi tanácsos és dr. Imrich Minár, az INCHEBA külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója a kiállítás előkészületeiről adott tegnap tájékoztatást. Szlovákia fővárosában három helyen tartják a bemutatót, összesen 35 000 négyzetméter területen. A kiállítás a csehszlovák vásárok sorában előkelő helyet foglal el és a szocialista országok vállalatain kívül mind több nyugati ország cégei hozzák el ide termékeiket. Az idén 22 országból 600 kiállító vállalat érkezését várják. A hat szakcsoportból állító nemzetközi árubemutató közeli ötben szerepelnek magyar gyárak, vállalatok: vegyipari termékeket, gépeket, műszereket mutatnak be. Jelenleg az árucsere Csehszlovákia és hazánk közötti külkereskedelmi forgalomban több mint 16 százalékot képvisel. Statisztikatörténeti konferencia Salgótarjánban Salgótarjánban rendezte meg XV. vándorgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikatörténeti szakosztálya. A tegnap kezdődött háromnapos konferencia részvevőit Illés Miklós, a Nógrád megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. A konferencián előadások hangzottak el Nógrád szénbányászatáról, kohászatáról, a magyar kereskedelmi és iparkamarák XIX. századbeli iparstatisztikai adatfelvételeiről és az ipartörténeti, iparstatisztikai kutatások más új eredményeiről. Ifjúság és közvélemény Noha a KISZ a négy és fél milliót számláló magyar ifjúságnak csupán egyötödét fogja össze, mégis jelentős szerepet töltött be abban, hogy társadalmunk képe a fiatalokról az utóbbi esztendőkben alaposan átformálódott. Ifjúsági szövetségünk betölti hivatását, eredményesen végzi az ifjúság neveléséből, szervezéséből, politikai érdekképviseletéből reá háruló feladatokat — szögezte le a XI. pártkongresszus. FÖLMÉRÉS Figyelemre méltó adatok sora bizonyítja a magyar ifjúság növekvő szerepét és súlyát társadalmunkban. Fiatalok teszik ki ma már az aktív keresők egy harmadát (szám szerint egy és háromnegyed millió dolgozó), ezen belül minden negyedik tudományos kutató, minden harmadik szocialista brigádtag, fiatal. Ott vannak az ifjúság legtöbbet dolgozó képviselői a párttagság soraiban, és számarányuk a szakszervezetekben nemcsak a tagság, hanem a tisztségviselők között is csaknem eléri az egyharmadot Egyre nagyobb arányban vonják be hazánkban a fiatalokat a különböző politikai, tudományos és szakmai szervezetek, egyesületek munkájába. A Hazafias Népfront különböző szintű vezető testületei is megfiatalodóban vannak, és éppen a népfront jelöléseinek nyomán az országgyűlés padsoraiban is egyre több 30 éven aluli képviselővel találkozhatunk. Ennek a korosztálynak a közéleti aktivitását és az iránta megnyilvánuló bizalmat fejezi ki az a tény is, hogy legutóbb több mint tízezer fiatalt választottak tanácstaggá. „Ifjúságpolitikai párthatározat”, „ifjúsági törvény”, „ifjúsági parlament”, „üzemi négyszög” — vajon csak állandóan ismételt kifejezések ezek, avagy tartalommal megtöltött formát is jelentenek társadalmunk számára? Vajon mit tudnak a harminc éven túliak ifjúságunkról, az ifjúsági szövetségről? Az imént fölsorolt eredmények, impozáns tények megérdemlik, hogy társadalmunk odafigyeljen rájuk. Ezzel összefüggő kérdésekre kerestek választ egy közvélemény-kutatás során. A középkorú felnőttek képe a KISZ-ről — ez volt a címe a felmérésnek, amely tanulságos válaszokat sejtetett INFORMÁCIÓK Az 548 megkérdezett nagy része KISZ-tag gyermeket nevel, így tehát az informálódás náluk jóformán „házhoz jött”, másik részük pedig munkahelyén találkozik naponta az ifjúsági szövetséggel. Főként a párttagokra jellemző az ismeretek megszerzésének ez utóbbi forrása. A legnagyobb mértékben a nagyüzemekben dolgozó értelmiségiek informálódnak a fiatal munkatársakról, a KISZ-ről; ennek oka az, hogy elsősorban ezeken a munkahelyeken fejlett a fiatalok szervezettsége, a szervezett politikai élet és a politika iránti érdeklődés. Meglepő — de tény —, hogy a középkorúaknak tulajdonképpen magáról a magyar politikai fölépítményről sincs határozott képük. Abból lehet erre következtetni, hogy a magyar politikai rendszer két alapvető elemének — MSZMP, országgyűlés, Elnöki Tanács, Minisztertanács, Hazafias Népfront, SZOT, KISZ — szerepét nem tudják megfelelően rangsorolni. Minél inkább tájékozottnak tűnik azonban valaki, annál inkább hajlik arra, hogy a KISZ szerepét kisebbre értékelje. Természetesen nem várható el a középkorú felnőttektől, hogy részletesen és konkrétan ismerjék a KISZ-szervezetek feladatait. De a véleményük tanulságos. A párttagok némileg jobban hangsúlyozzák a politikai jellegű, a pártonkívüliek pedig a gyakorlati feladatokat; hasonló eltolódás mutatkozik az értelmiségiek és a munkások, valamint a munkások és a mezőgazdaságban dolgozók között is. A fontossági sorrend jobbára így alakult: „a fiatalok politikai nevelése”, „előkészítés a pártba való fölvételre”, „ösztönzés a jobb munkára”, „a megfelelő bánásmód biztosítása a munkahelyeken”, „segítség a szabad idő eltöltéséhez”, „segítség a lakásprobléma megoldásához”. Vitathatatlan, hogy az ifjúsági törvény életbe lépésével a KISZ-szervezetek szerepe igencsak megnőtt a munkahelyi döntések meghozatalában, annak ellenére, hogy a törvény ebben a vonatkozásban alapvető változásokat nem hozott, de néhány addigi lehetőséget joggá formált át. Szinte mindenki tudja, érti, hogy a KISZ- vezető tagja az adott munkahelyi vezetőségnek, a közkeletűen „üzemi négyszögnek” nevezett testületnek. Az értelmiségiek jóformán kivétel nélkül helyes választ adtak az ezzel kapcsolatos kérdésre, a munkások viszont már csak 48 százalékban. A társadalmi rétegek véleménye azonban megegyezik abban, hogy a munkahelyi döntések meghozatalakor a KISZ elsősorban a továbbtanulásban, illetve az ehhez kapcsolódó társadalmi ösztöndíjak odaítélésében tölt be lényeges szerepet. Utána a sorrend: a házépítési kölcsönök szétosztása, a kiváló dolgozó kitüntetések adományozása, vezető beosztásba helyezés. HATÁSOK A KISZ-tagok szülei úgy vélekednek, hogy a KISZ nevelőszerepe közvetlenül a családé után következik — a többiek azonban többre becsülik a barátok, a munkatársak befolyásoló hatását. Éppen ezért fontos, hogy a társadalom miként gondolkodik a KISZ-tagságról és a KISZ-en kívüliségről. Eltérőek a vélemények. A legtöbben úgy tartják, hogy a fiatalok azért nem lépnek be az ifjúsági szövetségbe, mert: annak munkája, tevékenysége nem felel meg a fiatalok várakozásának, igényeinek; a KISZ és a KISZ-vezetők nem törődnek a szervezeten kívüliekkel, nem aktivizálják őket; a fiatalok tartanak a KISZ-munkával járó kötöttségektől; a fiatalok nem érdeklődnek a KISZ tevékenysége iránt; nem értenek egyet céljaival, általános tevékenységével. A legkevesebben azt mondják, hogy néhol a szülők vagy a barátok ellenzik a belépést a KISZ-be. Tanulságos válaszokat sejtetett a fölmérés, s valóban azok is. Nem a fölmérést végzőkön múlott azonban, hogy az így nyert körkép nem a legbiztatóbb. Jóllehet alig hatszáz ember csakugyan nem a teljes társadalom, de véleményük arra világít rá, hogy az ő környezetükben melyek a problémák. Az emberek így vagy úgy, munkában vagy pihenés közben találkoznak a fiatalokkal, a KISZ-szel, és e találkozások, személyes tapasztalatok alapján alakítják ki véleményüket. Márpedig az ifjúság és az ifjúsági szövetség állami, „szervezett” megítélése az utóbbi esztendők során igencsak átformálódott. A szocialista társadalom és a részét képező ifjúság alapvető céljai és érdekei azonosak: nemcsak a jövő az ifjúságé, hanem fiatalságunk már a jelennek is aktív részvevője, formálója. Hazánk minden második állampolgára harminc éven aluli, vagy csak éppen hogy betöltötte a harmincadik életévét. A fölmérés során a KISZ-ről kialakult általános képben a szervezet politikai jellege dominál — de ez nem elég. Szükség van arra, hogy társadalmunk ne csak általánosságban, hanem részletesen is megismerje ifjúságunk tevékenységét, a KISZ munkáját. A közéletiséghez ez is hozzátartozik. Spiby Zoltán