Magyar Nemzet, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
Balatoni létszámstopMoszkvai sajtóvélemények Washington fegyverkezési tervei gátolják a szovjet-amerikai kapcsolatokat A külpolitikai helyzet A Balatonról szólva mondhatunk-e nagyobb közhelyet annál, hogy túlzsúfolt. De mint minden közhely, ez is valamilyen sokat hangoztatott, régebbi érvényű igazságot fejez ki. Kifejezvén egyúttal azt is, hogy mindeddig pusztán csak a tények megállapításáig jutottunk el. Felháborodott hangú vitacikkek, tudományos igényű dolgozatok tucatjai jelzik, hogy az ügy nemhogy vesztett volna aktualitásából; ellenkezőleg, most lesz csak igazán „létkérdés”. Nemcsak Siófok riasztó példájára gondolok, hanem arra a fenyegető lehetőségre, amely a többi felkapott helyeket is hasonló sorsra juttathat. Mert a tendencia kétségtelenül erre utal. Évtizedekkel ezelőtt készült el az első balatoni regionális terv, ám az üdülőterületi határvonalakat „túlfeszítették” a fokozódó igények. Jogosak és jogtalanok egyaránt. Még a minimális közművesítést is mellőzve, engedéllyel vagy anélkül; a különféle nyaraló jellegű építmények ezreit emelték zártkertekben és a külterületeken. Újabban divatba jöttek a potom áron megvásárolható régi présházak. És ez csak a „sztenderd” üdülőnépesség. A Balaton varázsa, idegenforgalmunk tőközpontúsága újabb tíz-és százezreket toborzott, s ma már egyes helyeken az ember pontosan úgy érzi magát, mint a Palatínuson vagy a Dagályon. Az első regionális terv még 350 ezer főben határozta meg a teherbíró képességet, ma pedig egy-egy kánikulai hét végén félmillióan özönlik el a partot. De hát meghatározható-e a nyaralólétszám, valamiféle módon korlátozható-e a zsúfoltság? Mert azt ugye senkinek nem lehet megtiltani, hogy odautazzon, miként a „megtelt” táblát is csak elméletben akasztjuk ki. Egyre több embernek lesz kocsija, s autóval ma már igazán nem nagy a távolság. A BIB területfejlesztési szakbizottsága legutóbbi ülésén egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a Balatont nem szabad még zsúfoltabb hellyé tenni, s elsősorban a tartós üdülés bázisait kell tovább fejleszteni. A módosított regionális terv a vízparti sáv zsúfoltságát a kirándulóhelyek gyarapításával és fejlesztésével igyekszik enyhíteni. Elsődleges szerepet kap a tó biológiai egyensúlyának fenntartása és a tájvédelem. Nem akarok aggályoskodni, de aki ide utazik, a víz kedvéért jön. Nincs és nem is fogunk találni ehhez fogható attrakciót, ami szerény igyekezetünkből telik, nem több a rossz időre korlátozódó puszta unaloműzésnél. Légi felvételek százai alapján most elkészítették a vidék új térképét. Ezen nyilván hangsúlyt kapnak majd azok a szakaszok, amelyek eddig jelentéktelennek számítottak, ily módon átcsoportosítva az idegenforgalmat a már felkapott helyekről a legalább olyan hangulatos, szép, de kevésbé látogatott partrészekre. De ez már megint nem pusztán szándék kérdése. A lecke mindenesetre feladatott. Már régen! Szényi Gábor A bővebb választékért NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEK fényében vizsgálja a Pravda Carter elnöknek a szárnyas rakéták tömegméretű gyártását engedélyező döntését. A lap hangsúlyozza, hogy az óceánon túl egyesek figyelmen kívül hagyják a két ország viszonyában felhalmozódott értékes történelmi tapasztalatot, megfeledkeznek azokról a kedvező változásokról, amelyeket oly nagy munkával sikerült elérni. A szárnyas rakéták és a többi új fegyverfajta kérdése — írja a cikkíró — a háttérbe húzódik, hiszen katonai körökben támadásba lendültek a B—1 típusú nehézbombázók gyártását leállító elnöki elhatározás ellen. Ez a légkör azonban egyáltalán nem mozdítja elő a szovjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődését — zárja következtetéseit a Pravda. Ugyancsak e kérdésekkel kapcsolatban Zorin, a szovjet rádió és televízió kommentátora azt fejtegeti, hogy a Pentagon vezetői többször áltatták magukat olyan reményekkel, hogy ha újabb dollármilliókat költenek a fegyverkezési verseny fokozására, akkor katonai fölényt biztosíthatnak maguknak a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió azonban az összes műszaki-tudományos, gazdasági és anyagi lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy előteremtse a saját biztonságához szükséges eszközöket. A tőkés világ egyik legerősebb gazdasági hatalmának, Japánnak a politikai életében fontos esemény volt a háromévenként megrendezendő felsőházi választás. Most a szenátus mandátumainak a felét újították meg. Az eredmények szerint a kormányzó Liberális Demokrata Párt a vártnál jobban szerepelt. Az Egyesült Államok és az OPEC viszonyáról ír a Washington Post. A lap szerint az amerikai vezetés a háttérben szorosan együttműködik az olajtermelő államok szervezetével, és a maga hasznára fordítja a nyersanyag árának az emelkedését. A cikk adatai bebizonyítják, hogy az olajárak megnégyszereződése óta a dollár értéke 11 százalékkal nőtt nyugati versenytársaihoz képest. Az OPEC-tagállamok bevételeinek a többsége az Egyesült Államokba vándorolt, s Szaúd-Arábia például az elmúlt három évben 27 milliárd dollár értékű árut rendelt amerikai vállalatoktól. A Washington Post korábbi kormánytisztviselőket is idéz, akik azon a véleményen vannak, hogy Kissinger, a volt külügyminiszter titokban irányította az olajpolitikát, és többnyire titkos vagy hallgatólagos megállapodásokat kötött. A cikk megemlíti Teherán és Rijad sajátos szerepét az amerikai érdekek képviseletében. Irán Izrael fő olajszállítója, míg Szaúd-Arábia szintén washingtoni megbízásból tevékenykedik Szomáliában, Szudánban, Egyiptomban és Zaire-ban. Angol—amerikai tárgyaló küldöttség járt Salisburyben, ahol az előzetes terveknek megfelelően a hatalom átadásának átmeneti időszakáról folytattak megbeszéléseket. Smith most elfogadni látszik az angol—amerikai elképzeléseket a rhodesiai rendezésre. Kedves színfoltjai a fővárosnak a mintaboltok, amelyek egy-egy hírneves gyárunk termékeit kínálják a vásárlóknak. Egyelőre azonban valóban csak „foltok”, kevés van belőlük. Akik fölfedezték már például a Férfi Fehérneműgyár Aranytulipán nevű üzletét a Belvárosban, szinte menetrendszerűen be-benéznek, mi érkezett, s az új szállítmány jövetelekor néha valóságos ostrom alá kerül az üzlet... Mindig tele van a Dimitrov téri Temaforg-bolt is, kevés kézimunkázni szerető nő van, aki még nem járt itt, hogy megcsodálja a valóban példás választékot. Bár az ipari vállalatok ezeket a boltokat tulajdonképpen igényfelmérő, közvélemény-kutató szerepre szánták — s gyakran nem is tudják teljes termékskálájukat a pultokra tenni — a zsúfoltság, a nagy érdeklődés arra utal, szükség van rájuk. Évekkel ezelőtt vita folyt a kereskedelmi szakemberek között: csak a nagykereskedelem létjogosult-e a kiskereskedelmi partner ellátására, vagy életképesebb a közvetlen beszerzési forma. A növekvő igények, a nagyobb választék szükségének ténye eldöntötte a vitát. A nagykereskedelemre továbbra is szükség van, mint az úgynevezett standard cikkek közvetítőjére, a raktározás megoldására, az árukezelési teendők elvégzésére. A kiskereskedelemnek azonban érdeke, hogy minél több csatornán szerezze meg a nagyobb kínálathoz szükséges árukészletét. A közvetlen beszerzésnek számos előnye van. Mindenekelőtt rövidül az áru útja, s így olcsóbb a szállítás, kevesebb a raktározási költség. Ezért életképes, és a kulturáltabb kereskedési forma megvalósítója a bútorkereskedelemben a Domus-rendszer, ahol minta után választ a vásárló és a raktárból küldik el hozzá a kívánt cikkeket. Hozzá kell tennünk: ez az eladási forma csak akor lesz tökéletes, ha sikerül megszüntetni a ma még fellelhető hiányosságokat, s ha garantáltan korrekt az ütemezés, jók a raktározási lehetőségek, megfelelő a termék előállításának műszaki színvonala. A bútorok esetében, ha sikerül megoldani, hogy a , gyártás” ne a vevő lakásán fejeződjék be. A Belkereskedelmi Minisztérium ösztönzi a kiskereskedelmi vállalatokat a közvetlen beszerzésre. Nemcsak a tartós fogyasztási cikkeknél, hanem például zöldség-gyümölcsnél, s az egyéb áruféléknél is. Jó módja ez a nagyobb választék megteremtésének, az amúgy is szűkös szállítókapacitással és a munkaerővel való takarékosságnak. Rácz Judit A Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyát kedvezőtlenül befolyásolják a Pentagon elképzelései Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Pravda vasárnapi számában a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulását és Carter amerikai elnöknek a szárnyas rakéták tömegméretű gyártását engedélyező döntését vizsgálja. A hivatalos körökhöz közelálló amerikai tömegpropaganda — állapítja meg a Pravda cikkírója — könnyűszerrel téríti le a józan ész útjáról a tájékozatlan amerikaiakat. A legharciasabb militarista körök mintegy jelszóra azonnal támadásba lendültek a B—1 típusú nehézbombázók tömeges gyártását leállító elnöki döntés ellen. A szárnyas rakéták és a többi új fegyverfajta kérdése ily módon a háttérbe húzódik. A washingtoni kormányzat az efféle támadások és saját megnyugtató nyilatkozatai fényében igyekszik úgy feltüntetni magát, mintha lépéseket tenne az enyhülés biztosítására, és megfelelő módon takarékoskodna a nép vagyonával. „Valójában az amerikai imperializmus egyszer már megbukott politikájának felélesztése — zárja következtetéseit a Pravda szemleírója — egyáltalán nem segíti elő a szovjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődését.” A fegyverkezési verseny fokozását — írja Zorin, a szovjet rádió és televízió kommentátora — Washingtonban az állítólagos szovjet veszélylyel indokolják. Ennek ürügyén amerikai adatok szerint az utóbbi harminc évben az Egyesült Államok összesen 1 billió 600 milliárd dollár értékű csillagászati összeget költött katonai célokra. . A Pentagon vezetői többször áltatták magukat olyan reményekkel, hogy ha újabb dollármilliárdokat fordítanak a fegyverkezési verseny fokozására, akkor katonai fölényt biztosíthatnak maguknak a Szovjetunióval szemben. Ismert tény azonban, hogy minden hatás önmagával egyenrangú ellenhatást vált ki, annál is inkább, mivel a Szovjetunió az összes műszaki-tudományos, gazdasági és anyagi lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy előteremtse a saját biztonságához szükséges eszközöket. Ily módon világossá válik, hogy a Pentagonnak a katonai erőfölény biztosítására irányuló kísérletei puszta illúziók — írja végezetül Zorin. A Christian Science Monitor az új amerikai kormányzat fegyverkezési politikáját elemzi. A lap hangsúlyozza, hogy az új kormány hatalomra kerülése után intézkedéseket ígért az atomfegyverek teljes megsemmisítésére. A gyakorlatban azonban a dolgok egészen másként alakultak. „Az utóbbi hat hónapban — állapítja meg a Christian Science Monitor — az amerikai kormány nemcsak ezeket az ígéreteket nem teljesítette, hanem a szárnyas rakéták tömeges gyártása és a neutronbomba kifejlesztése révén tovább fokozza a fegyverkezési versenyt.” Mindez az amerikai lap véleménye szerint kárt okozott a szovjet—amerikai kapcsolatokban és lelassította azt a pozitív folyamatot, amely az utóbbi években bontakozott ki. Az MTI jelentette, hogy az amerikai kormány képviselői hétfőn sürgették a szenátust: iktassa törvénybe a föld alatti atomrobbantások korlátozására vonatkozó megállapodásokat. Warren Christopher külügyminiszter-helyettes a szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette: amennyiben nem ratifikálják a Szovjetunióval a föld alatti nukleáris kísérletek korlátozásáról, illetve a békés célú kísérletekről kötött szerződést, úgy nem nyílhat lehetőség a föld alatti kísérletek teljes eltiltására. A törvénybe iktatás elmaradása ezenkívül akadályozhatja a további amerikai—szovjet fegyverkorlátozási tárgyalásokat is. Warnke, a kormány fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalának igazgatója hangoztatta: ha a szenátus nem iktatja törvénybe a megállapodásokat, a Szovjetunió, amely nagy jelentőséget tulajdonít azoknak, kételkedni fog az Egyesült Államok megbízhatóságában. Szerdán Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői tárgyalásokat kezdenek a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról, amit a Szovjetunió a múltban ismételten javasolt. - , . . . | . 1 x 0 F r ! r-Ccr -Yf< - ;.r 1-1/0 2 .-VI? !••::•«.-.'iőtt. ?.$-.Nemzet ÉS HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA " » Kairó és Tel Aviv üzenetváltása a sínai megállapodás végrehajtásáról Kairóból jelenti az AFP. Husszein jordániai király vasárnap másodszor tárgyalt a Földközi-tenger melletti Alexandriában Anvar Szadat egyiptomi elnökkel. A két államfő először négyszemközt, majd a tanácsadók bevonásával a közel-keleti konfliktussal összefüggő kérdésekről tárgyalt. Mint azt a tárgyalásokról közzétették, a felek elsősorban a Likud-tömb izraeli választási győzelme utáni közel-keleti helyzetről kialakítandó közös álláspontot vitatták meg, tekintettel Cyrus Vance amerikai külügyminiszter jövő hónapban várható körútjára. Ugyancsak központi helyet foglalt el a genfi közel-keleti értekezleten való palesztinrészvétel kérdése. Szadat ismételten szorgalmazta egy Jordániához szorosan kapcsolódó palesztin állam létrehozását a Jordán-folyó nyugati partján és a gházai övezetben. Szóba került a közel-keleti konfliktusban közvetlenül érdekelt arab országok, Egyiptom, Jordánia és Szíria vezetőinek újabb csúcstalálkozója is. Husszein kétnapos tárgyalásai után hazaérkezett Ammanba. Szadat fogadta az egyiptomi látogatáson levő Jacob Javíts szenátort és a vezetése alatt álló küldöttséget. Mose Dajan izraeli külügyminiszter az amerikai cionista szervezetek Tel Avivban ülésező 80. konferenciáján mondott beszédében úgy értékelte a jelenlegi közel-keleti helyzetet, hogy az kedvező a béketárgyalások számára. Kijelentette, hogy Izrael helyzete a jelenlegi szakaszban, éppen a birtokában levő elhódított arab területeknek köszönhetően különösen előnyös, s hogy főként ennek tulajdonítható az arabok tárgyalási hajlandósága. Ködös megfogalmazásban kilátásba helyezte, hogy az esetleges béketárgyalásokon Izrael hajlandó politikai kompromisszumokra, de sietett hangoztatni azt is, hogy országa nem mond le ,,álmai megvalósításáról’’. Az AP jelentette, hogy Izrael és Egyiptom megegyezett, hogy maradéktalanul végrehajtják az 1975-ben született sínai részmegállapodást. Hétfőn izraeli hivatalos forrásból közölték, hogy ilyen értelmű üzenetváltás zajlott le a közelmúltban Abdel Ghani al-Gamazi egyiptomi hadügyminiszter és az izraeli kormányfő, Menahem Begin között. A két ország korábban a volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger által 1975-ben tető alá hozott sínai megállapodás kölcsönös megszegésével vádolta egymást. A mostani üzenetváltás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de az ENSZ szóvivője közölte, hogy „hasznos és gyümölcsöző” üzenetekről van szó. A UPI a hírrel kapcsolatban megjegyzi: Begir most első ízben lépett nyilvánosan érintkezésbe arab vezetővel azóta, hogy az izraeli kormány élére került. Gamazinak is ez az első kapcsolatfelvétele izraeli politikussá, az 1972-as közel-keleti háborút lezáró tűzszüneti tárgyalások óta. Damaszkuszi Reuter-jelentés szerint nagy erejű pokolgép robbant vasárnap egy várakozó gépkocsiban a szíriai belügyminisztérium épülete előtt. A merénylet két halálos és több mint ötven sebesült áldozatot követelt. Nyolc napon belül ez volt a második bombamerénylet Damaszkuszban. A szíriai hatóságok mindkét esetben Irakot vádolták a merénylet szervezésével. Az iraki hírügynökség viszont a robbantás után azt közölte, hogy egy magát „szíriai forradalmi szervezet”-nek nevező csoport hajtotta végre a merényletet. A japán felsőházi választásokon megtartotta mandátumait a Liberális Demokrata Párt Tokióból jelenti az MTI. A vasárnap megtartott japán felsőházi választásokon, amelyeken megújították a ■2,32 tagú szenátus felét, a majdnem negyedszázada kormányzati egyeduralmat élvező Liberális Demokrata Párt megszilárdította helyzetét. A majdnem végleges eredmények szerint a liberális demokraták az előzetes várakozásokkal ellentétben és a közvélemény-kutatások jóslatai ellenére is megszerezték a választásra kiírt 35 képviselői helyüket, s így