Magyar Nemzet, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

14 ­ A Magyar Nemzet vitafóruma Föl nem ismert Petőfi-kézirat az Akadémia birtokában HATVANY LAJOS & Die­­nes András halála után, 1964- ben jelent meg Petőfi összes művei kritikai kiadásának VII.­­kötete, amely az Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében készült. Ekkor kerültek ismer­tetésre a költő teljes levelezé­sen kívül azok az apróbb írá­sai, amelyek az előző kötetek egyikébe sem voltak beil­leszthetők. Mindezt „a betőf­i­­kutatások legújabb eredmé­nyeit is értékesítő jegyzetappa­rátus kíséretében” tartalmaz­za a vaskos kötet. — A szer­kesztők jegyzete így ismerteti a Vajdahunyadi emléklap tar­talmát: „Az 1849-es harcok közepett, Karánsebes elfoglalása előtt, április 14-én tisztjei — köztük Petőfi — kíséretében Bem meglátogatta a vajdahunyadi várat. Az ott lakó László Jó­zsef, a kincstári vasművek igazgatója megvendégelte őket; felesége kérésére ebéd után a jelenvoltak egy emlék- 4 lapra írták rá nevüket. E lá­togatás emlékét őrzi a költő Vajda-Hunyadon című verse is.” 1849. május 2-án újságban jelent meg először a ..VAJDA­­HUNYADON. (Április 14. 1849.)” című költemény. A sza­badságharc korabeli hivatalos „Közlöny” 348. oldalán került a vers nyilvánosságra. Bizo­nyosra vehető, hogy Petőfi nemcsak ennek kéziratát nem kapta vissza, hanem igen való­színű, hogy az említett újsá­got nem láthatta meg. Ezért kellett emlékezetből újra leír­ni. Erre mutat, az a néhány betűnyi eltérés, amely a ceru­zával írt első, és a tintával írt második­­kézirat között ész­lelhető — akkor is, ha az első VITATHATATLAN, hogy ez Petőfi kéziratának reproduk­ciója, tehát feltétlenül Petőfi írta a 9. sor elejére azt, hogy „Itten lakott”. Erre a szóra a föl nem ismert kéziratra vo­natkozó bizonyítás miatt kell előre felhívnom a figyelmet. Előbb azonban meg kell emlí­tenem azt a sajtóhibát, amely azokban az izgalmas napok­ban a debreceni szedő tévedé­se volt, és a korrektúra sem vette észre. Az „Itten” helyhatározó he­lyett az „Isten” neve kapott a Közlöny 92. számában nyom­dafestéket. — Ez a kis hiba a legnagyobb érv azon felte­vésem bizonyítására, hogy nem is kerülhetett a költő szeme elé a Hátszegen, 1849. április 15-én hajnalban ceruzával írt első fogalmazvány alapján ki­nyomtatott variáns. A ..Vajdahunyadi emléklap” kéziratára vonatkozó jegyzetek további­­része így található a VII. kötetben: özv. Hatvany Lajosné tulaj­donában. Egy fólió. A cím és keltezés is Petőfi írása. — A tisztek aláírása ily sorrendben követik egymást: „General Bem Alezredes Herkulovits Alezredes Károlyi őrnagy Arányi Károly őrn­agy törzsorvos Gesztessy László Petőfi Sándor százados Anton Kurz secretar Lőrincz Jósef százados se­gédtiszt Szentimrei százados Veress János főhadnagy Borza János főhadnagy Orbán Károly hadnagy Zajzon Áron hadnagy Meiszlinger főhadnagy.A kézirat máig nem került elő. Bizonyítékul elég a Közlöny­ben megjelent vers harmadik sorát betűhíven idéznem: „Légy „üdvözölve .... hol a’ hős lakott,” stb. — Máshol is találunk egy-két betűnyi elté­rést attól a változattól, ame­lyet Havas Adolf: Petőfi ösz­­szes költeményei végleges, teljes kiadása óta minden kiadású nyomtatvány közölt. Ezekben a 9. versszak 1. so­ra: „És megjövés... légy hév­vel üdvözölve” — ez a­ két­ségtelenül első kinyomtatás­ban: „És megjövés ... légy hévvel üdvözölve,”’ volt. — Az utolsó versszak első sora pedig mai kiadványaink mind­egyikében: „Nem a nevedről, hanem szellemedről” szedéssel olvasható, de a Közlöny kivá­ló betűszedője, Szűcs Lajo­s ezt így szedte ki valamikor 1849. április 16-a és május 2-a kö­zött: „Nem a’ nevedről, ha­nem szellemedről / ’S annak művéről ismerek reád”. Lényeges különbséget talá­lunk ,a költemény legelső ki­nyomtatott szövege és az 1867 utániak között az 5. versszak 3. sorának elején, amely 1849- ben így kapott nyomdafesté­ket: „Alant a’ vár; nem éri a’ vihar” — ma pedig: „Itt lenn a vár; nem éri a vihar” vál­tozatban közismert. Ennek ért­hető oka van. Petőfi Sándor összes művei­nek III. kötete „eredeti” kéz­iratnak azt tartja, amelyet a Széchényi Könyvtár Kézirat­tárának Petőfi­ Ereklyetára egy „nagy negyedrét alakú autográf kéziratos füzet” 14— 15. oldalain őriz. Ennek egy részét láthatják itt az olva­sók. A­­ részben olvashatatlan aláírásokat — mondja a jegy­zetapparátus — első közlőjük, Kéry Gyula nem olvasta ki minden esetben hibátlanul. A helyes névalakokat lásd Die­nes: Petőfi a szabadságharc­ban című könyve 499. lapján, 111. még pontosabban itt. — Az emléklapot 1908-ban még a László-nővérek őrizték Vajda­­hunyadon, de a Petőfi-Ház megnyitásakor rendezett kiál­lítás számára ideiglenesen át­engedték (lásd Kéry Gyula: Friss nyomon. 100—106. lap­jain.) — Utóbb, Dienes András közlése szerint. Hatvany Lajos mentette meg a kéziratot a biztos elkallódástól. — Meg­jelent: Kéry Gyula: Friss nyo­mon. Bp. 1908. 102. lapján autotipiában is. Az Emléklap szót Petőfi aláhúzta. Érthetetlen, hogy akik meg tudták állapítani, hogy az Emléklap címét Petőfi húz­ta alá, ugyanazok nem vet­ték észre, hogy Petőfi Sándor százados aláírása nem az 5„ hanem a 6. a tiszteké között. A hosszú szerkesztői jegy­zetek a könyv 590. oldalán ar­ra a két rövid mondatra vo­natkoznak, amelyet az 526. ol­dalról pontosan idézek: Az el­ső: „Emléklap V Hunyad áp­rilis 14 1849”. — A másik (a kötetben szögletes zárójelbe téve): E címet követő 5. alá­írás: „Petőfi Sándor százados”. Nem állja meg helyét az az állítás sem, hogy az Akadé­miai Kiadó részére pontosab­ban közölték a tisztek névso­rát, mint 1958-ban Dienes András könyvében jelent meg. Sőt azon a vaskos tévedésen kívül, amit Petőfi rangsorolá­sánál tettek, további hibát csi­náltak. Főhadnaggyá léptették elő Borra Jánost, aki Dienes és Hatvany könyvében az em­léklapon megmaradt aláírása szerint „Borra János hadnagy” volt, és nem helyesbítették a 4. aláíró tévesen nyomtatott nevét, aki saját kezével azt, ír­ta : Arany és nem azt, hogy Arányi. (Eredeti neve Gold­­mann volt.) Ezzel szemben tökéletesen megfelel az igazságnak az az állítás, hogy a Vajdahunyadi emléklap címe­ keltezése és a 14 tiszt aláírása 1908 óta ismert reprodukáltam — Petőfi halá­lának 100. évfordulója után először Békés István: Petőfi nyomában című munkája újí­totta fel 1959-ben. ..A költő születésének 150. évfordulójá­ra” pedig két kötet is, 1972- ben. 1. Martinkó András: Pe­tőfi életútja, 2. Fekete Sán­dor: így élt a szabadságharc költője. — Azt hiszem, az ér­deklődők csak ezt szerezhetik meg, mivel néhány hónapja 60 000 példányt­ nyomattak be­lőle második kiadásként. Mindhárom könyv illusztrá­ciója alkalmas a nevek olva­sására. Minthogy „a Petőfi-kutatá­sok legújabb eredményeit is értékesítő” VII. kötet egyetlen szóval sem utal arra, hogy a végleges elkallódástól meg­óvott dokumentumon más is van, mint 14 szabadságharcos főtiszt aláírása, idézem, amit Meiszlineer főhadnagy alá­írása után találtam az eredeti kéziraton. Itt állanak a nagy Hunyadi vár tö­bb százados hős falai között e’­hon megmentői, mind­anyian vértanúi a szabadságnak, kereszt­be font karokkal bámulá a hős bajnokokat e nép, mely szinte kétségbe esetten nyögött az oszt­rák rablánczaira fűzve, míg meg mentői nem levélik. Ezen várt lá­­togatá a nagy vezér, ezen várt, mely büszkén tekint le mée mosl­­is, az öt környező vidék és szirt alapját szünetlen mosó kis fo­lyamra, — ’s mely ’s mely viharok és fergeteg da­­czára is szilárdul át a kőszikla tetején. — ... Itten evék rövid táborias ebédeket e h­alh­atlan em­lékű hősei a hazának. Hol a nagy Hunyadi ülé számtalan diadal ün­nepeit. Valami meg­ható vala ez rám. Látni a nagy nemzet virágait, kik mind eczélért — a szabadsá­gért — egybe seregelve a nagy lengyelt Bemet követék. És ki jön a boldog, ki a lény aposto­lait elfogadá a várba? Egy szé­kely ivadék László Jósef és ne­je Szerecsek Anna! — Éljenek önök, hogy nevelhessenek hason­ló fiakat a hazának — és nőket kik-kik méltó utódokat szülhes­senek. — ... A NYOMTATOTT szöveget látva, könnyebb kibetűzni az emléklap hátoldalának felső harmadáról készült reproduk­ciót, amely itt jelenik meg először. Ebben két fontos bi­zonyíték van arra vonatko­zóan, hogy valóban Petőfi­­kézirat maradt fölismeretlen 1907 óta, amikor Kéry Gyula megkapta „ideiglenesen” Lász­­lóéktól. Aligha lehet kétséges, hogy ez a kis rész a második sor közepén: „— .. . Itten evék” ugyanazon kézből került az emléklapra, amelyik a Vajda- Hunyadon című vers 9. sorá­nak elejére azt írta: „Itten lakott”. — A másik bizonyí­ték a szöveg végződésénél al­kalmazott jellegzetes négy pont: „szülhessenek. ” Kéry Gyula valóban téve­dett, amikor a kérdőjel után megrövidítette és „kijavította” Petőfi kezeírását a „Friss nyo­mon” című munkája számá­ra, ahol így végződik a nyom­tatott szöveg. ..Egy székely ivadék: László József és neje Szerecsek Anna. Éljenek önök, hogy nevelhessenek hasonló fiúkat a hazának! Fehér Já­nos főkapitány.” Kéry Gyula szerezte meg ideiglenesen az emléklapot. Hatvany Lajos mentette meg a biztos elkallódástól és Hat­­vanyné Somogyi Jolántól ke­rült a páratlan dokumentum az Akadémia tulajdonába. Fehér János, helyesen Fe­jér János főkapitány volt. Ez jól­ látható a klisén. Ha való­ban ő írta volna ezt a húsz sort, akkor miért van ott az elválasztó vonal? — És miért páratlan ez a dokumentum? Mert, aki ezt írta, annak jobb keze hüvelykujjáról igen szép lenyomatot őrzött meg a pa­piros. Ezt újságpapíron nem lehet reprodukálni, de a betűk azonossága alkalmas arra, hogy mások is foglalkozzanak annak megállapításával, ki le­hetett az, aki e sorokat írta, ha nem Petőfi Sándor volt. Pejtsik Árpád Magyar Nemzet Vasárnap, 1991. július 18. A divat nyomában A bemutatókon ámulunk a divat újdonságain. Van, ami nagyon tetszik, akad olyan is, ami bizony nem tetszik. Most, amikor utánajárunk a meg­valósult divatnak, örömmel ta­lálkozunk egy-egy ismerős mo­dellel. Ilyen a rajzon szereplő fekete mintás, fehér lenvászon világjáró kis kosztüm. Világ­járó, mert fekete betűs mintá­ja egy-egy nagyváros nevét idézi fel. A kosztüm egyenes szoknyája oldalt hasított, kis kabátja klasszikus vonalú. A másik nyári divatsiker a libegő lepkeruha. Anyaga bati­kolt Indiai karton. A lerajzolt modell szilvakék-zöld-rozsda­­barna-sárga színösszeállítású. A földig érő ruha — nevét repkeszárnyszerű bő ujjáról kapta — könnyű és hűvös. Nemcsak az ujja bő, szoknya­része is lefelé erősen bővülő és magasan hasított, kivágása a nyakat szabadon hagyja. Sokf­­éle változata van, viselik pon­gyolának, strandruhának, sőt nyári esti ruhának is. A lepke­­m­odell igazán csinos, de —■ legfeljebb 40—45 éves korig előnyös. Az ingruháról már elmond­tuk, hogy továbbra is a divat egyik sztárja. Egy kirakatban érdekes változatát láttam fehér gyolcsból (zsugorított anyag). A spárgaövtől az aranyövig, meg a saját anyagából fonott övvel is viselik. Egy másik ingruha, amire az utcán figyel­tem fel, fekete-fehér tyúkláb­­mintás selyemből készült, klasszikus inggalérral, ingkeze­­lős hosszú ujjal, gumiházba fű­zött, sálszerűen megkötött, a saját anyagából való övvel. A nadrágkosztüm, bár szin­te minden divatbemutatón el­siratták, mégis divatos ma­radt. Különösen tetszett a fe­kete shantung nadrágkosztüm, (vajon hol vehette a gyönyörű tiszta selyem shantungot a tu­lajdonosa?) kabátja klasszikus vonalú, a nadrág szára egye­nes. A farmer. Nincs vetélytársa. Találkozási sorrendben soro­lom fel: piros tűzéssel díszített fehér farmervászon kötényru­ha; eredeti, koptatott farmer­kék nadrágkosztüm rövid ujjú kabáttal, hosszú ujjú pamut­trikóval; farmer ingruha sok­sok tűzéssel, zsebbel és gomb­bal; trapéz vonalú farmerszok­nya, ujjatlan mellénykével; önálló farmerszoknya (a régi nadrágból alakult át, egyenes, sok-sok tűzéssel díszített szok­nyává). És végezetül — külföl­di vendégen láttam — fekete jersey-nad­rághoz és fekete se­lyem ingblúzhoz — a színpom­pás kalocsai csipke mellényt. (f. b.) UCIBUSZmiJTVÉINIY Marcel Prévost francia író (1862 —1941), a Francia Akadémia tag­ja elsősorban a női lélek rajzával foglalkozó regényeket irt. Későbbi műveiben aztán a családi erköl­csök védelmezője volt. Tulai rejt­vényünk vízszintes 1. és a függő­leges 18. számú sorában az egyik érdekes mondását idézzük. Vízszintesen (kétbetűsök: ET. AL). 18. Baranya megyei község. 19. Későbbre halasztani a döntése­ket. 20. Tudományos tétel. 21. Ima­­végződés. 22. Lendület, régi iro­dalmi szavunkkal. 24. Főpap vala­hova kinevezett állandó helyette­se. 23. Átlagos emberek sokasága vagy összessége. 27. Szovjet atléta (Vlagyimir): az 1936-os mel­bourne-i olimpián az öt- és tízezer méteres futás győztese. 28. Női név. 29. Idegen művészet. 31. A kutyával rokon dögevő ragadozó. 32. A férjes asszonyok, s általában asszonykorban levő nők megszó­lítása Franciaországban. 34. Vey dolog, latinul trés). 35. Dér betűi. 36. Gyermekié­pszer. 38. Rag­­tói párja. 39 Madár, a kisgyermek nyelvén. 40. Házhely. 42. Nagy dí­szes, karos lámpa- vagy gyertya­tartó. 43. Régi férfi ruhadarab, szalonkabát. 45. Lenből készült ba­­tiszt szövet. 47. Ritka férfinév. 48 Más lábbelire húzva viselt ormót­lanul nagy csizma. 49. Színtelen, vízben kevéssé oldódó kristályos vegyület. Fontos gyógyszer a tü­dőgyógyászatban. 51 Harckocsi. 52. Konyhakerti növény. .54. Latin szigor. 35. Neves vivőnőnk volt (Erna). 56. Szeszes italok. .38. Féreg. 59 Divatjamúlt bútordarab. 61. Két­­dimenziójú térbeli alakzat. Küzdő­tér, csatatér. 62. Idegen férfinév. 53. Egymás után említ. 65. Ritka férfinév (a naptárban mindössze hétszer található). 67. Bizonyos irányban változik, fejlődik. 69 örök, soha nem múló idő. 71. Elő­­kelősködő üvegle. 73. A sor ele­jén. 74. A holland légforgalmi tár­saság nevének rövidítése. 76. Napi, angolul (az angol hírlapok címé­ben gyakori szó). 77. Rag­­ben pár­ja. 78. Fohász. 80. Ugyanaz, mint a 22. számú sor. 81. A távbeszélő egyik rövidítése. 83. Az injekció eleje. 84. Angol író és irodalom­­történész (1773—1834), egyike azoknak, akik Shakespeare nagy­ságára felhívták a figyelmet. 83. Vízi növény. 87. Mely személynek? 88. Az ólom legfontosabb érce. 90 Dumas: A három testőr c. regé­nyének egyik alakja. 92. Mon . . . (francia felkiáltás). 93. Esetleg. 94. Rendkívüli. 95. Kákaszerü növény. Függőlegesen (kétbetűsök: EH. ES. ÖN. ES. ED. TO. KO. ST). „ Amikor ..véget vetnek a zenének és hazamennek a legények”. 3. Iskolai foglalkozásokról készített kimutatás. 4. Európai főváros 5. Komárom megyei község. 6. Iráni uralkodó. 7. Katonatiszti rangrö­vidítés. 8 Nagyon iparkodik va­lahová. 9 Valamely hivatali sze­mély feladatkörébe tartozó dolgok csoportja. 10. Minden lében le­gyen. 11. ...­hatol, kertelve be­szél. 12. Az állatvilág szabója. 13. Ez a hadoszlop a hátországban az ellenséggel összejátszókból áll. 14. Finom íz és illat együtt. 15. A szö­vetkezet gazdáiból m­egy. 16. Terv­szerű megelőző karbantartás (röv.). 17 Auss . . . (újból, újra). 23. Önmagában is kerek, de tár­gyánál fogva egymással szervesen összefüggő irodalmi mű. 25. Tipor. 26. Magasabbra vesz. 29. Eldöntet­len sakkparti, névelővel. 30. Zsák alakú halászhálók. 32. Román fér­finév. 33. Különlegesen rangos, előkelő. 34. Francia irodalomtörté­nész (Ernest, 1823—1892). 36. Szé­­napadlás (szag. illat, latinul). 37. Gárdonyi Géza egyik regénye. 39. Férfinév. 41. Neves fizikus, egyete­mi tanár, akadémikus, volt okta­­tásügyi miniszterünk (Albert). 43. Kitűnő orosz kritikai realista író (1809—1832). 44. Női név. 46. Az ember teste a fej és a végtagok nélkül. 48. Enyhén kábul, szédül. 49. Levelezőlap-jelző. 50. Neves francia színész (az első négyzet­ben utóneve — Jean — első be­tűje). 53 Kóbor, bolyongó. 53. He­lyére illesztve rögzít valamit. 56. Ostoba, buta. 57. Győr-Sopron me­gyei község. 60. Idősebb asszony. 62. A házak részei 64. Különlege­sen finom étel. 66. Becézett női név. 68. . . a nap­ kezdődik az es­te. 69. Meg nem nevezett személy 70. Francia származású amerikai filmcsillag (Lili). 72. Trópusi gyü­mölcs. 74. Vas megyei község. 75. Mozgó emberoszlop. 79. A mostani napig. 81. ...­­kagyló: iszapos víz­fenéken élő kagylófajta. 82. Moz­gófénykép. 04 ... (bút) net least (angol kifejezés: utoljára, de nem utolsósorban). 86. Latin istennő 87. Mértani test. 88. Félhanggal emelt hang. 89. TEU. 91. Arc betűi. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorok megfej­tése. Határidő: július 20. * Június 26-i számunk keresztrejt­vényének megfejtése. Hát maguk aztán csakugyan élhetetlenek. S ha ilyesmijük van, miért hagyták kialudni? Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Deák Ervin, Gilion Gabriella, Halta Kálmán, Holes Ist­ván, dr. Iván Béla Lelkes József, Nagy Gyuláné, Szigeti Andrea, Tóth Miklósné, Ungermann József­­né. Vidékiek: dr. Bándy Györgyné, Szekszárdi Dobozy János. Szeged: Dukai Péter. Kőszeg: Fábián Zol­tánná. Salgótarján: Gulyás István. Gyömrő: H­irányi Irén. Mátrade­­recske: Pásztor Lajosné. Nyerges­­újfalu: Szigethy Béla. Jászapáti: Tamási László. Zalaegerszeg; Var­ga Éva, Hajdúszoboszló. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. MÚLIK AZ IDŐ

Next