Magyar Nemzet, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
Csütörtök, 1977. szeptember 1 Két hónap a kereskedelem tükrében Kínálat, forgalom, készlet, hiányok Megjelent a Belkereskedelmi Minisztérium jelentése ez év elmúlt hét hónapjának kereskedelmi forgalmáról. Július végéig bezárólag a kiskereskedelem bevétele 141,6 milliárd forint volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma 9,6, az iparcikkeké 10,7 százalékkal növekedett. A boltokban 44,7 milliárd forintért adtak el hét hónap alatt élelmiszereket és élvezeti cikkeket, több mint 20,5 milliárd forint volt a vendéglátás bevétele. A ruházati szakma 18,7 milliárd, a vegyesiparcikk-üzletek 57,6 milliárd forintot forgalmaztak. A kereskedelmi forgalom növekedéséből a szövetkezeti üzletek fejlődése dinamikusabb volt, mint az állami kiskereskedelemé. A nagykereskedelmi vállalatok 6,2 százalékkal több árut szereztek be és 7,8 százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly. Az import elsősorban a ruházati termékekben, a Vasárukban, a vegyi cikkekben emelkedett a legjelentősebben. A kereskedelem árukészletének értéke július végén 45,3 milliárd forint volt. Egy év alatt a készletek értéke 2,5 milliárd forinttal emelkedett. Ami az áruellátás helyzetét illeti, júliusban a kiskereskedelmi forgalom továbbra is élénk volt. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 7, iparcikkekből 8,2 százalékkal volt nagyobb az eladás a tavalyinál. Egyes szezonális cikkekből a kereslet meghaladta a kínálatot. Hús- és húskészítményekből növekedett a kínálat, noha főleg a füstölt és főtt árukból készletproblémák voltak. A húskészítmények forgalma a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 15 százalékkal nagyobb volt. Az üdülési szezon igényei miatt szalámiból és gyulai kolbászból az ellátás nem volt folyamatos. Halból a forgalom 26 százalékkal növekedett, ennek ellenére az igényeket nem lehetett teljes mértékben kielégíteni. A zöldség- és gyümölcsfélék kínálata júliusban kielégítette a lakosság szükségleteit. Gyümölcsfélékből egy év alatt több mint 60 százalékkal növekedett a kiskereskedelem forgalma, annak ellenére, hogy egyes gyümölcsökből kevesebb volt a termés. Élénk volt a termelők budapesti árufelhozatala. A háztartási vegyi árukból az ellátás egyes cikkek kivételével megfelelően alakult A vendéglátóipari üzletek júliusi forgalma 6,2 százalékkal emelkedett. Erőteljesebb volt az ételforgalom növekedése. A sör iránt változatlanul élénkül a kereslet és sem a boltokban, sem a vendéglátó helyeken nem lehetett az igényeket kielégíteni. Az üdítőital-ellátás megfelelő volt A ruházati szakma javuló kínálatról és közepes kerestetsről számol be. Annak ellenére, hogy a nyári jellegű termékekből több ruhaszövet állt a kereskedelem rendelkezésére, egyes fajtákból mégis választék- és színhiány jelentkezett. Erősödött a konfekcionált cikkek iránti érdeklődés. Továbbra is kevés a márkás farmernadrág. A vásárlók kedvezően fogadták a lengyel farmeröltönyöket. Hiány mutatkozott férfiingekben. Megfelelőnek minősíthető az ellátás cipőkben. Ennek ellenére gyermekszandálokból, kismama-vászoncipőkből, bébitipegőkből többre lett volna szükség. A vas műszaki árukban a hiánycikkek köre némileg szűkült. Választékhiány volt kézi szerszámokból, zárból, lakatból. Kevés a tűzhely és kályha, a kazán és a radiátor, javult az utasiszilás- hűtőszekrényekből, keverőtárcsáslanybojlerből. Hordozható tempsógépekből, de továbbra revízió sincs elegendő, sem elegendő a választék vil- I G. I. Nagygyűlés Szombathelyen a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából A Hazafias Népfront, a Magyar Partizán Szövetség, az Országos Béketanács és az MSZMP szombathelyi városi bizottsága a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából nagygyűlést rendezett szerdán Szombathelyen, a Pamutipari Vállalat nagytermében. A nagygyűlésen, melyen a megyeszékhely többi üzemének, vállalatának és intézményének dolgozói is képviseltették magukat, dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mondott beszédet. A fasizmus borzalmainak felidézése, a felette aratott győzelem méltatása után részletesen beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió vezetésével folytatunk nap mint nap a béke megőrzése, a szörnyű tömegpusztító fegyverek betiltása érdeké-ben. Dr. Jókai Loránd beszéde után a nagygyűlés résztvevői, Horváth Ferencné fonónő előterjesztése alapján nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a fasizmus ma is jelenlevő reális veszélye ellen valamennyi becsületes, józan gondolkodású embernek a leghatározottabban harcolnia kell. A fasizmus bűneit soha nem lehet megbocsátani, nem lehet kegyelem a Hesseknek, a Kapplereknek, Mengeléknek és másoknak. A nyilatkozatot a nagygyűlés résztvevői eljuttatják az Országos Béketanácsnak. 700 millió forint hűségjutalom Bányászati ünnepség a NIM-ben A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapolyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dolgozójának sikerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes az ünnepségen bányász szolgálati érdemérmet adott át 68 bányaipari dolgozónak, közülük 52-nek az érdemérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Ezekben a napokban osztják ki a bányászok hűségjutalmát, együttvéve mintegy 700 millió forintot. Az országszerte sorra kerülő bányásznapi ünnepségeken két-két dolgozó kapja meg a Munka Érdemrend ezüst-, illetve bronz fokozatát, 10 680-an a bányász szolgálati érdemérmet, 250-en pedig a bányászat kiváló dolgozója kitüntetésben részesülnek. Mar Nemzet Megújították a népfront és a TOT együttműködési megállapodását Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülésen részt vett Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Megújították a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének és a TDT elnökségének együttműködési megállapodását, amely — amint megállapították — az elmúlt években jól segítette a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Az együttműködő partnerek a jövőben az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a helyi tanácsok fejlesztési, szociális, kulturális és környezetvédelmi tevékenységének támogatására, és hatékony segítséget adnak a helyi művelődés, valamint a lakóhelyi tömegsport kibontakoztatására. Segítik a szövetkezetek és az iskolák kapcsolatainak elmélyítését, közreműködnek honismereti, helytörténeti szakkörök szervezésében és támogatják az „Olvasó népért” mozgalmat. A népfrontfórumok napirenden tartják és a szövetkezettel együtt kezdeményezik majd a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek kerti művelését, és kertbarát köröket hoznak létre. Döntött az elnökség a TOT- ösztöndíjak adományozásáról. A TÓT és a Magyar Írók Szövetsége együttműködési megállapodása alapján a TÓT elnöksége 1974 óta rendszeresen ad irodalmi ösztöndíjat íróknak, költőknek, hogy jobban megismerkedhessenek a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésével, közvetlenebb élményeket szerezhessenek a szövetkezeti parasztság mai életéről, munkájáról, és tapasztalataikat irodalmi tevékenységük során hasznosíthassák. A TDT elnöksége most a következő írók és költők részére ad irodalmi ösztöndíjat: Fábián Zoltán író, Ratkó József költő, Balázs József író, Pintér Lajos költő és kritikus, Kampis Péter író, Szalay Csaba költő és Sz. Lukács Imre író. Ezen túl a Magyar Rajzpedagógus Szövetség által kijelölendő festőművészeknek — rajztanároknak — szavazott meg alkotói ösztöndíjat a TÓT elnöksége. Szentágothai János a magyar—csehszlovák tudományos kapcsolatokról Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán befejezte Csehszlovákiában tett egyhetes hivatalos látogatását Hazautazása előtt többek között az alábbiakat mondta a csehszlovák—magyar tudományos együttműködés fejlődéséről. — A két akadémia közötti megállapodás 1979-ig érvényben van, így megbeszéléseinken értékeltük az utóbbi években elért eredményeket. Jelenleg mintegy 30 tudományos intézet 50 témában működik együtt. Elsősorban a tudományos mérések automatizálásával, továbbá a speciális tudományos műszerek fejlesztésével összefüggő munkák területén kívánjuk még szorosabbá tenni összefogásunkat csehszlovák partnereinkkel. Nagyobb együttműködésre nyílik lehetőség a társadalomtudományokban, a félvezető-kutatásban, az orvostudomány biológiai területein. Az utóbbihoz két olyan témakör is tartozik, amelyekben mi is érdekeltek vagyunk. Tárgyaltunk arról is, hogy a szocialista országok Interzmog elnevezésű közös agykutatási programjának megvalósítását fokozottabban segíthetjük. Megbeszéléseinkben nagy figyelmet fordítottunk az eddigi jó együttműködés módszereinek javítására is — mondotta az MTA elnöke. Biszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Stanislaw Kaniát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást a szocialista építőmunka eredményeiről, és véleményt cseréltek a két testvérpárt kapcsolatainak alakulásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Gáspár Sándor a főváros XVIII. kerületében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán látogatást tett a főváros XVIII. kerületében. Részt vett a látogatáson Gittner László, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A kerületi pártszékházban Peták Emil, a pártbizottság első titkára és dr. Ambrus János tanácselnök fogadta. Gáspár Sándor tájékozódott a városrész politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, majd megtekintette a kerületben társadalmi munkával felépített sportcsarnokot. Ellátogatott a Ferihegyi repülőtérre is, ahol a MALÉV és a KPM légiforgalmi és repülőtéri igazgatósága párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői fogadták. Tájékoztatták a MALÉV tevékenységéről, a KPM LRI repülőtérfejlesztési munkáiról. Gáspár Sándor ezután megtekintette a légikikötőben az átépített indulási csarnokot, az automata telexközpontot, a hangárépületet, a hajózó bázist és a repülésoktatási központot. A pestlőrinci látogatás munkásgyűléssel ért véget, amelyen Gáspár Sándor tájékoztatást adott időszerű társadalompolitikai kérdésekről. Maróthy László Bács-Kiskun megyében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye életéről. Látogatása Baján folytatódott. Találkozott a Duna-parti város vezetőivel, majd a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyáregységében fogadták a Politikai Bizottság tagját. A részére tartott beszámoló kiemelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben az üzem dolgozói becsülettel teljesítik a vállalásaikat. Dragoljub Sztavrev Gyenes Andrásnál Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Dragoljub Sztavrevet, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnöksége végrehajtó bizottságának tagját, aki pihenésre érkezett hazánkba. Az elvtársi légkörben lezajlott találkozón kölcsönös tájékoztatásra került sor a szocialista építőmunka eredményeiről. Megkoszorúzták Révész Géza sírját Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással, születésének 75. évfordulója alkalmából szerdán megkoszorúzták Révész Gézának, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének sírját a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központti Bizottsága nevében Veres József és Horák Pálné, a Honvédelmi Minisztérium nevében Kovács Pál vezérőrnagy és Bokor József vezérőrnagy, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság nevében Regös Gábor és Kakukk Józsefné, a Partizán Szövetség nevében Dékán Sándor és Markó Imre koszorúzott. * Utógondozás A börtön kapuja kinyílik. Rövid hajú férfi lép ki, kezében sportszatyor. Tétovázva vág neki az utcának, tesz néhány lépést, azután megáll. Körülnéz. A szürke, rácsos épületet a háta mögött jól ismeri, túl jól. Távolabb a város házai látszanak, odébb a gyártelepen kémények füstölik szürkére az eget. Arrafelé indul. Tegnap még „elítélt” volt a neve, ma a szabad ember. A börtön a múlt. A város, a szabad élet a jelen. És a jövő? BEILLESZKEDÉS A rideg tényeket ismerve a jövő nem sok jót ígér. A bűnügyi statisztikák szerint a bíróság elé kerülő vádlottak közül minden harmadik bűnismétlő. Másodszor, harmadszor, sokadszor vonják felelősségre a törvények megszegése miatt. Ez a tény látszólag megerősíti azt a véleményt, hogy a bűnözők többsége elvetemült, megátalkodott, javíthatatlan. A tudományos kutatások persze már bebizonyították, hogy a bűnözővé válás szubjektív és objektív okokra vezethető viszsza, s a genetikai tényezőkkel szemben a szűkebb és tágabb környezet játszik döntő szerepet A társadalmi feltételek fontosságát igazolja egy másik adat. Egy felmérés szerint a rabok hetven százaléka azzal a szándékkal szabadul, hogy tisztességes életet kezd és soha többé nem kerül összeütközésbe a törvénnyel. E tervek, fogadkozások komolyságát nehéz megbízhatóan, egzakt módon mérni, ám ez az arány akkor is magas és figyelemre méltó, ha feltételezzük, hogy néhányan félrevezették a vizsgálókat. A visszaesők nagy száma pedig nem a válaszok hihetőségét kérdőjelezi meg, inkább a társadalomba való visszatérés nehézségeire hívja fel a figyelmet. Az elhatározás meghiúsulása nemcsak az egyik félen múlik, a beilleszkedésért a társadalom is sokat tesz. Kell is a gondoskodást mivel sajnos, a szándékra és a valóságra vonatkozó két adat között ma még fordított az arányosság. Gyakori eset, hogy a szabaduló hamarosan ismét a börtönben találja magát. Első útja régi társaihoz vezetett — hangzik ilyenkor a sablonmondat. Holott jó néhányszor az a kérdés lenne jogos: hova vezetett volna? Az ember melegségre vágyik — idézhetjük Örkény egypercesét. Ki többre, ki kevesebbre, mélyebb vagy felszínesebb emberi kapcsolatra, de vágyik. Hogy a közösség melegét dologtalan ivócimborák, züllött csavargók avagy becsületes állampolgárok nyújtják neki, abban az egyén akarata mellett döntő szerepe van a körülményeknek, a családnak, a munkahelynek, a környezetnek. Van, persze, akit a múlt már anynyira átformált, hogy életmódja a szabadulás után sem változik, jogi nyelven mondva: konokul szembe helyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival. Ám, akiben erős és komoly a változás akarása, az is nehezen tud kiszakadni régi környezetéből, főként ha közeledését a tisztességes emberek csoportja visszautasítja, bizalmatlanul fogadja. TÖRŐDÉS Jogos óvatosság és előítélet keveredése sokszor kuszálja össze a szálakat és akadályozza a helyes cselekvést. De a beilleszkedéshez, a tisztességes élethez nemcsak emberséges támogatásra, hanem megfelelő életkörülményekre is szükség van. Ezt a segítséget hivatott nyújtani az utógondozás intézménye. A büntetés fő célja az egyén visszatartása és megnevelése, s ez nem fejeződik be — már csak börtönben töltött időtartama miatt sem fejeződhet be — a szabadságvesztés végrehajtásával. Az utógondozás legfőbb feladata a szabadulás utáni időszak nehézségeinek megoldása, segíteni az átmenetet a börtönből a szabad életbe. A büntetésvégrehajtási intézetek ugyanis munkahelyet még csak-csak találnak a szabadulóknak, de a megfelelő szállás, lakás szerzése, a beilleszkedést segítő környezet megteremtése meghaladja az intézetek lehetőségeit. Az utógondozó itt, a folyamat eme pontján lép be. Nemcsak munkahelyet, munkásszállást vagy albérletet szerez a nemrég szabadultnak, de figyelemmel kíséri munkáját, magánéletét, s gondjával, bajával, problémáival bizalommal fordulhat hozzá a pártfogolt. S talán ez utóbbi a legfontosabb, hogy van valaki, aki meghallgatja, segít, ha kell — törődik vele. Jó néhányan visszaélnek, persze, ezzel a bizalommal, de aki erre a munkára vállalkozik, az ismeri a buktatókat, a „visszafordulás” sokáig fennálló veszélyét. Az utógondozás a felszabadulás óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Legutóbb két évvel ezelőtt szabályozta törvényerejű rendelet, és az addigi szervezeti szétszórtságot megszüntetve a megyei bíróságokat tette e terület gazdáivá. A bíróságok mellett működő hivatásos pártfogók irányítják a társadalmi pártfogók munkáját, amelynek két formája a pártfogó felügyelet és a segítő támogatás. A társadalmi aktívak többnyire az üzemből, vagy a lakóhelyről kerülnek ki, s eddig a vártnál jóval többen vállalkoztak erre a sok fáradságot, utánajárást kívánó és nem ritkán kudarccal, félsikerrel járó feladatra. FŐÁLLÁSBAN A biztató eredmények ellenére az utógondozás helyzete korántsem mondható megnyugtatónak. Az utógondozás ugyanis egyre több szakértelmet, hozzáértést követel, olyan pedagógiai, pszichológiai, jogi felkészültséget, amely a társadalmi pártfogók lehetőségeit meghaladja. Az utógondozás egyre inkább a bűnüldözés, illetve a bűnmegelőzés fontos részévé, szakterületévé válik, s így az itt jelentkező feladatokat is csak szakképzett, főállású utógondozók tudják eredményesen ellátni. Külföldön már régóta ilyen hivatásos apparátusok végzik ezt a munnkát, felkészült szakemberek igyekeznek segíteni, hogy a bűnöző visszataláljon a társadalomba. Persze, fáradozásuk sokszor hatástalan marad, ám ez csupán azt a tételt bizonyítja, hogy az utógondozás önmagában kevés, csak akkor érheti el célját, ha megfelelő ítélkezés és eredményes büntetésvégrehajtás előzi meg. Ahogy szerte a világban, nálunk sem találták meg azokat a „büntetési formákat”, amelyek a büntetés fontos céljának megvalósulását, a nevelést sikerrel szolgálják. (Természetesen a bűnözés és a társadalmi viszonyok közötti kapcsolatból következik, hogy ez a siker csak viszonylagos és korlátozott lehet.) De a jelenlegi börtönrendszerre eredményesebb utógondozói hálózat épülhetne. Kriminológusok számítása szerint 2—300 hivatásos pártfogó el tudná látni a szándékos bűncselekményeik elkövetőinek utógondozását. Munkájukban természetesen továbbra is támaszkodnának a társadalmi aktívák népes csoportjára, a szocialista brigádok, a szakszervezeti tisztségviselők segítségére. Javorniczky István Szovjet—amerikai meteorológiai együttműködés Az Egyesült Államok Országos Űrhajózási Hivatalának képviselői Virginia államban sajtóértekezletet rendeztek abból az alkalomból, hogy sikeresen befejeződött az a közös szovjet—amerikai űrprogram, amelynek keretei között a két ország tudósai együttesen vizsgálták a légkör felső rétegeit. Az együttes kísérletek nemcsak a tudomány sikeres fejlődését és az eredmények globális méretekben való alkalmazását teszik lehetővé, hanem kedvezőbb feltételeket is teremtenek a két ország békés célú együttműködése számára. A kozmikus meteorológia területén a szovjet—amerikai információcsere révén fokozni lehet az időjárási prognózisok pontosságát, ami világszerte kedvezően befolyásolja majd a meteorológiai szolgálatok munkájának megbízhatóságát.