Magyar Nemzet, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

Csütörtök, 1977. szeptember 1 Két hónap a kereskedelem tükrében Kínálat, forgalom, készlet, hiányok Megjelent a Belkereskedelmi Minisztérium jelentése ez év elmúlt hét hónapjának keres­kedelmi forgalmáról. Július végéig bezárólag a kiskereske­delem bevétele 141,6 milliárd forint volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma 9,6, az iparcikkeké 10,7 százalék­kal növekedett. A boltokban 44,7 milliárd forintért adtak el hét hónap alatt élelmiszereket és élvezeti cikkeket, több mint 20,5 milliárd forint volt a ven­déglátás bevétele. A ruházati szakma 18,7 milliárd, a vegyes­­iparcikk-üzletek 57,6 milliárd forintot forgalmaztak. A kereskedelmi forgalom nö­vekedéséből a szövetkezeti üz­letek fejlődése dinamikusabb volt, mint az állami kiskeres­kedelemé. A nagykereskedelmi válla­latok 6,2 százalékkal több árut szereztek be és 7,8 százalékkal többet értékesítettek, mint ta­valy. Az import elsősorban a ruházati termékekben, a Vas­árukban, a vegyi cikkekben emelkedett a legjelentősebben. A kereskedelem árukészleté­nek értéke július végén 45,3 milliárd forint volt. Egy év alatt a készletek értéke 2,5 milliárd forinttal emelkedett. Ami az áruellátás helyzetét illeti, júliusban a kiskereske­delmi forgalom továbbra is élénk volt. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 7, iparcik­kekből 8,2 százalékkal volt na­gyobb az eladás a tavalyinál. Egyes szezonális cikkekből a kereslet meghaladta a kínála­tot. Hús- és húskészítmények­ből növekedett a kínálat, noha főleg a füstölt és főtt árukból készletproblémák voltak. A húskészítmények forgalma a tavalyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva 15 százalékkal na­gyobb volt. Az üdülési szezon igényei miatt szalámiból és gyulai kolbászból az ellátás nem volt folyamatos. Halból a forgalom 26 százalékkal növe­kedett, ennek ellenére az igé­nyeket nem lehetett teljes mértékben kielégíteni. A zöldség- és gyümölcsfélék kínálata júliusban kielégítette a lakosság szükségleteit. Gyü­mölcsfélékből egy év alatt több mint 60 százalékkal növekedett a kiskereskedelem forgalma, annak ellenére, hogy egyes gyümölcsökből kevesebb volt a termés. Élénk volt a terme­lők budapesti árufelhozatala. A háztartási vegyi árukból az ellátás egyes cikkek kivéte­lével megfelelően alakult A vendéglátóipari üzletek júliusi forgalma 6,2 százalék­kal emelkedett. Erőteljesebb volt az ételforgalom növeke­dése. A sör iránt változatla­nul élénkül a kereslet és sem a boltokban, sem a vendéglá­tó helyeken nem lehetett az igényeket kielégíteni. Az üdí­tőital-ellátás megfelelő volt A ruházati szakma javuló­­ kínálatról és közepes kerestet­­s­ről számol be. Annak ellené­re, hogy a nyári jellegű ter­mékekből több ruhaszövet állt a kereskedelem rendelkezé­sére, egyes fajtákból mégis választék- és színhiány je­lentkezett. Erősödött a kon­fekcionált cikkek iránti ér­deklődés. Továbbra is kevés a márkás farmernadrág. A vá­sárlók kedvezően fogadták a lengyel farmeröltönyöket. Hiány mutatkozott férfiingek­ben. Megfelelőnek minősíthe­tő az ellátás cipőkben. Ennek ellenére gyermekszandálokból, kismama-vászoncipőkből, bé­bitipegőkből többre lett vol­na szükség. A vas­ műszaki árukban a hiánycikkek köre némileg szűkült. Választékhiány volt kézi szerszámokból, zárból, la­katból. Kevés a tűzhely és kályha, a kazán és a radiátor, javult az utasiszilás- hűtő­szekrényekből, keverőtárcsás­­­lanybojlerből. Hordozható te­­mpsógépekből, de továbbra revízió sincs elegendő, sem elegendő a választék vil- I G. I. Nagygyűlés Szombathelyen a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából A Hazafias Népfront, a Ma­gyar Partizán Szövetség, az Országos Béketanács és az MSZMP szombathelyi városi bizottsága a nemzetközi anti­fasiszta nap alkalmából nagy­gyűlést rendezett szerdán Szombathelyen, a Pamutipa­ri Vállalat nagytermében. A nagygyűlésen, melyen a me­gyeszékhely többi üzemének, vállalatának és intézményé­nek dolgozói is képviseltették magukat, dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség fő­titkára mondott beszédet. A fasizmus borzalmainak felidé­zése, a felette aratott győze­lem méltatása után részlete­sen beszélt azokról az erőfe­szítésekről, amelyeket a Szov­jetunió vezetésével folytatunk nap mint nap a béke megőr­zése, a szörnyű tömegpusztító fegyverek betiltása érdeké-­­ben. Dr. Jókai Loránd beszéde után a nagygyűlés résztvevői, Horváth Ferencné fonónő elő­­terjesztése alapján nyilatkoza­tot fogadtak el. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a fasiz­mus ma is jelenlevő reális ve­szélye ellen valamennyi becsü­letes, józan gondolkodású em­bernek a leghatározottabban harcolnia kell. A fasizmus bű­neit soha nem lehet megbo­csátani, nem lehet kegyelem a Hesseknek, a Kapplereknek, Mengeléknek és másoknak. A nyilatkozatot a nagygyű­lés résztvevői eljuttatják az Országos Béketanácsnak. 700 millió forint hűségjutalom Bányászati ünnepség a NIM-ben A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapolyi László miniszterhe­lyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányá­szat 120 ezer dolgozójának si­kerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését. Az ün­nepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyette­se, valamint az érdekelt álla­mi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes az ünnepségen bányász szolgálati érdemérmet adott át 68 bányaipari dolgo­zónak, közülük 52-nek az ér­demérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a bányászat kiváló dolgozója ki­tüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fogadást adott a kitüntetettek tisztele­tére.­ Ezekben a napokban osztják ki a bányászok hűségjutalmát, együttvéve mintegy 700 millió forintot. Az országszerte sorra kerülő bányásznapi ünnepsé­geken két-két dolgozó kapja meg a Munka Érdemrend ezüst-, illetve bronz fokozatát, 10 680-an a bányász szolgálati érdemérmet, 250-en pedig a bányászat kiváló dolgozója ki­tüntetésben részesülnek. Mar Nemzet Megújították a népfront és a TOT együttműködési megállapodását Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülé­sen részt vett Szlameniczky István, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese. Megújították a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének és a TDT elnök­ségének együttműködési meg­állapodását, amely — amint megállapították — az elmúlt években jól segítette a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Az együttműködő partnerek a jövőben az eddi­ginél nagyobb gondot fordí­tanak a helyi tanácsok fej­lesztési, szociális, kulturális és környezetvédelmi tevékenysé­gének támogatására, és haté­kony segítséget adnak a he­lyi művelődés, valamint a la­kóhelyi tömegsport kibonta­koztatására. Segítik a szövet­kezetek és az iskolák kapcso­latainak elmélyítését, közre­működnek honismereti, hely­­történeti szakkörök szervezé­sében és támogatják az „Ol­vasó népért” mozgalmat. A népfrontfórumok napirenden tartják és a szövetkezettel együtt kezdeményezik majd a nagyüzemi művelésre alkal­matlan területek kerti műve­lését, és kertbarát köröket hoz­nak létre. Döntött az elnökség a TOT- ösztöndíjak adományozásáról. A TÓT és a Magyar Írók Szövetsége együttműködési megállapodása alapján a TÓT elnöksége 1974 óta rendszere­sen ad irodalmi ösztöndíjat íróknak, költőknek, hogy job­ban megismerkedhessenek a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésével, közvetlenebb él­ményeket szerezhessenek a szövetkezeti parasztság mai életéről, munkájáról, és ta­pasztalataikat irodalmi tevé­kenységük során hasznosít­hassák. A TDT elnöksége most a következő írók és költők ré­szére ad irodalmi ösztöndíjat: Fábián Zoltán író, Ratkó Jó­zsef költő, Balázs József író, Pintér Lajos költő és kriti­kus, Kampis Péter író, Szalay Csaba költő és Sz. Lukács Im­re író. Ezen túl a Magyar Rajz­pedagógus Szövetség által ki­jelölendő festőművészeknek — rajztanároknak — szavazott meg alkotói ösztöndíjat a TÓT elnöksége. Szentágothai János a magyar—csehszlovák tudományos kapcsolatokról Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán befejezte Cseh­szlovákiában tett egyhetes hi­vatalos látogatását Hazauta­zása előtt többek között az alábbiakat mondta a csehszlo­vák—magyar tudományos együttműködés fejlődéséről. — A két akadémia közötti megállapodás 1979-ig érvény­ben van, így megbeszélésein­ken értékeltük az utóbbi évek­ben elért eredményeket. Je­lenleg mintegy 30 tudományos intézet 50 témában működik együtt. Elsősorban a tudomá­nyos mérések automatizálásá­val, továbbá a speciális tudo­mányos műszerek fejlesztésé­vel összefüggő munkák terüle­tén kívánjuk még szorosabbá tenni összefogásunkat csehszlo­vák partnereinkkel. Nagyobb együttműködésre nyílik lehe­tőség a társadalomtudomá­nyokban, a félvezető-kutatás­ban, az orvostudomány bioló­giai területein. Az utóbbihoz két olyan témakör is tartozik, amelyekben mi is érdekeltek vagyunk.­­ Tárgyaltunk arról is, hogy a szocialista országok Interz­­mog elnevezésű közös agyku­tatási programjának megvaló­sítását fokozottabban segíthet­jük. Megbeszéléseinkben nagy figyelmet fordítottunk az eddi­gi jó együttműködés módsze­reinek javítására is — mon­dotta az MTA elnöke. Biszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB székházában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Stanis­­law Kaniát, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást a szocialista építőmun­ka eredményeiről, és véle­ményt cseréltek a két testvér­párt kapcsolatainak alakulá­sáról, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. Gáspár Sándor a főváros XVIII. kerületében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára szerdán látogatást tett a fő­város XVIII. kerületében. Részt vett a látogatáson Gittner László, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője. A kerületi pártszékházban Peták Emil, a pártbizottság el­ső titkára és dr. Ambrus Já­nos tanácselnök fogadta. Gáspár Sándor tájékozódott a városrész politikai, gazdasá­gi és kulturális helyzetéről, majd megtekintette a kerület­ben társadalmi munkával fel­épített sportcsarnokot. Elláto­gatott a Ferihegyi repülőtérre is, ahol a MALÉV és a KPM légiforgalmi és repülőtéri igazgatósága párt-, állami és társadalmi szervezeteinek ve­zetői fogadták. Tájékoztatták a MALÉV tevékenységéről, a KPM LRI repülőtérfejleszté­si munkáiról. Gáspár Sándor ezután megtekintette a légi­kikötőben az átépített indulá­si csarnokot, az automata te­lexközpontot, a hangárépüle­tet, a hajózó bázist és a repü­lésoktatási központot. A pest­­lőrinci látogatás munkásgyű­léssel ért véget, amelyen Gás­pár Sándor tájékoztatást adott időszerű társadalompolitikai kérdésekről. Maróthy László Bács-Kiskun megyében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára szerdán Bács-Kis­kun megyébe látogatott. Kecs­keméten Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye életéről. Látogatása Baján folytatódott. Találkozott a Duna-parti város vezetőivel, majd a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyáregységében fogadták a Politikai Bizottság tagját. A részére tartott beszámoló ki­emelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére kezdemé­nyezett munkaversenyben az üzem dolgozói becsülettel tel­jesítik a vállalásaikat. Dragoljub Sztavrev Gyenes Andrásnál Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán fogadta Dragoljub Sztavrevet, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága elnöksége végrehaj­tó bizottságának tagját, aki pi­henésre érkezett hazánkba. Az elvtársi légkörben lezajlott ta­lálkozón kölcsönös tájékozta­tásra került sor a szocialista építőmunka eredményeiről. Megkoszorúzták Révész Géza sírját Ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással, születésének 75. évfordulója alkalmából szerdán megkoszo­rúzták Révész Gézának, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének sírját a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Az MSZMP Központti Bi­zottsága nevében Veres József és Horák Pálné, a Honvédel­mi Minisztérium nevében Ko­vács Pál vezérőrnagy és Bokor József vezérőrnagy, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ne­vében Regös Gábor és Kakukk József­né, a Partizán Szövetség nevében Dékán Sándor és Markó Imre koszorúzott. * Utógondozás A börtön kapuja kinyílik. Rövid hajú férfi lép ki, kezé­ben sportszatyor. Tétovázva vág neki az utcának, tesz né­hány lépést, azután megáll. Körülnéz. A szürke, rácsos épületet a háta mögött jól is­meri, túl jól. Távolabb a vá­ros házai látszanak, odébb a gyártelepen kémények füstölik szürkére az eget. Arrafelé in­dul. Tegnap még „elítélt” volt a neve, ma a szabad ember. A börtön a múlt. A város, a szabad élet a jelen. És a jövő? BEILLESZKEDÉS A rideg tényeket ismerve a jövő nem sok jót ígér. A bűn­ügyi statisztikák szerint a bí­róság elé kerülő vádlottak kö­zül minden harmadik bűnis­­métlő. Másodszor, harmadszor, sokadszor vonják felelősségre a törvények megszegése miatt. Ez a tény látszólag megerősíti azt a véleményt, hogy a bűnö­zők többsége elvetemült, meg­átalkodott, javíthatatlan. A tu­dományos kutatások persze már bebizonyították, hogy a bűnözővé válás szubjektív és objektív okokra vezethető visz­­sza, s a genetikai tényezőkkel szemben a szűkebb és tágabb környezet játszik döntő szere­pet A társadalmi feltételek fontosságát igazolja egy másik adat. Egy felmérés szerint a rabok hetven százaléka azzal a szándékkal szabadul, hogy tisztességes életet kezd és soha többé nem kerül összeütkö­zésbe a törvénnyel. E tervek, fogadkozások komolyságát ne­héz megbízhatóan, egzakt mó­don mérni, ám ez az arány akkor is magas és figyelemre méltó, ha feltételezzük, hogy néhányan félrevezették a vizs­gálókat. A visszaesők nagy száma pe­dig nem a válaszok hihetősé­gét kérdőjelezi meg, inkább a társadalomba való visszatérés nehézségeire hívja fel a figyel­met. Az elhatározás meghiúsu­lása nemcsak az egyik félen múlik, a beilleszkedésért a tár­sadalom is sokat tesz. Kell is a gondoskodást mivel sajnos, a szándékra és a valóságra vo­natkozó két adat között ma még fordított az arányosság. Gyakori eset, hogy a szaba­duló hamarosan ismét a bör­tönben találja magát. Első út­ja régi társaihoz vezetett — hangzik ilyenkor a sablon­mondat. Holott jó néhányszor az a kérdés lenne jogos: hova vezetett volna? Az ember me­legségre vágyik — idézhetjük Örkény egypercesét. Ki több­re, ki kevesebbre, mélyebb vagy felszínesebb emberi kap­csolatra, de vágyik. Hogy a közösség melegét dologtalan ivócimborák, züllött csavar­gók avagy becsületes állampol­gárok nyújtják neki, abban az egyén akarata mellett döntő szerepe van a körülmények­nek, a családnak, a munka­helynek, a környezetnek. Van, persze, akit a múlt már any­­nyira átformált, hogy élet­módja a szabadulás után sem változik, jogi nyelven mond­va: konokul szembe helyezke­dik a társadalmi együttélés szabályaival. Ám, akiben erős és komoly a változás akarása, az is nehezen tud kiszakadni régi környezetéből, főként ha közeledését a tisztességes em­berek csoportja visszautasítja, bizalmatlanul fogadja. TÖRŐDÉS Jogos óvatosság és előítélet keveredése sokszor kuszálja össze a szálakat és akadályoz­za a helyes cselekvést. De a beilleszkedéshez, a tisztességes élethez nemcsak emberséges támogatásra, hanem megfelelő életkörülményekre is szükség van. Ezt a segítséget hivatott nyújtani az utógondozás intéz­ménye. A büntetés fő célja az egyén visszatartása és megne­velése, s ez nem fejeződik be — már csak börtönben töltött idő­tartama miatt sem fejeződ­het be — a szabadságvesztés végrehajtásával. Az utógondo­zás legfőbb feladata a szaba­dulás utáni időszak nehézsé­geinek megoldása, segíteni az átmenetet a börtönből a sza­bad életbe. A büntetésvégrehajtási inté­zetek ugyanis munkahelyet még csak-csak találnak a sza­­badulóknak, de a megfelelő szállás, lakás szerzése, a beil­leszkedést segítő környezet megteremtése­­ meghaladja az intézetek lehetőségeit. Az utógondozó itt, a folyamat eme pontján lép be. Nemcsak mun­kahelyet, munkásszállást vagy albérletet szerez a nemrég sza­badultnak, de figyelemmel kí­séri munkáját, magánéletét, s gondjával, bajával, problémái­val bizalommal fordulhat hoz­zá a pártfogolt. S talán ez utóbbi a legfontosabb, hogy van valaki, aki meghallgatja, segít, ha kell — törődik vele. Jó néhányan visszaélnek, per­sze, ezzel a bizalommal, de aki erre a munkára vállalkozik, az ismeri a buktatókat, a „vissza­fordulás” sokáig fennálló ve­szélyét. Az utógondozás a felsza­badulás óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Legutóbb két évvel ezelőtt szabályozta tör­vényerejű rendelet, és az ad­digi szervezeti szétszórtságot megszüntetve a megyei bírósá­gokat tette e terület gazdáivá. A bíróságok mellett működő hivatásos pártfogók irányítják a társadalmi pártfogók mun­káját, amelynek két formája a pártfogó felügyelet és a segítő támogatás. A társadalmi aktí­vak többnyire az üzemből, vagy a lakóhelyről kerülnek ki, s eddig a vártnál jóval töb­ben vállalkoztak erre a sok fá­radságot, utánajárást kívánó és nem ritkán kudarccal, fél­sikerrel járó feladatra. FŐÁLLÁSBAN A biztató eredmények elle­nére az utógondozás helyzete korántsem mondható meg­nyugtatónak. Az utógondozás ugyanis egyre több szakértel­met, hozzáértést követel, olyan pedagógiai, pszichológiai, jogi felkészültséget, amely a társa­dalmi pártfogók lehetőségeit meghaladja. Az utógondozás egyre inkább a bűnüldözés, illetve a bűnmegelőzés fontos részévé, szakterületévé válik, s így az itt jelentkező feladato­kat is csak szakképzett, főállá­sú utógondozók tudják ered­ményesen ellátni. Külföldön már régóta ilyen hivatásos ap­parátusok végzik ezt a munn­­kát, felkészült szakemberek igyekeznek segíteni, hogy a bűnöző visszataláljon a társa­dalomba. Persze, fáradozásuk sokszor hatástalan marad, ám ez csupán azt a tételt bizo­nyítja, hogy az utógondozás önmagában kevés, csak akkor érheti el célját, ha megfelelő ítélkezés és eredményes bün­tetésvégrehajtás előzi meg. Ahogy szerte a világban, ná­lunk sem találták meg azokat a „büntetési formákat”, ame­lyek a büntetés fontos cél­jának megvalósulását, a nevelést si­kerrel szolgálják. (Természete­sen­ a bűnözés és a társadalmi viszonyok közötti kapcsolatból következik, hogy ez a siker csak viszonylagos és korláto­zott lehet.) De a jelenlegi bör­tönrendszerre eredményesebb utógondozói hálózat épülhetne. Kriminológusok számítása sze­rint 2—300 hivatásos pártfogó el tudná látni a szándékos bűncselekményeik elkövetőinek utógondozását. Munkájukban természetesen továbbra is tá­maszkodnának a társadalmi aktívák népes csoportjára, a szocialista brigádok, a szak­­szervezeti tisztségviselők segít­ségére. Javorniczky István Szovjet—amerikai meteorológiai együttműködés Az Egyesült Államok Orszá­gos Űrhajózási Hivatalának képviselői Virginia államban sajtóértekezletet rendeztek ab­ból az alkalomból, hogy sike­resen befejeződött az a közös szovjet—amerikai űrprogram, amelynek keretei között a két ország tudósai együttesen vizs­gálták a légkör felső rétegeit. Az együttes kísérletek nemcsak a tudomány sikeres fejlődését és az eredmények globális mé­retekben való alkalmazását te­szik lehetővé, hanem kedve­zőbb feltételeket is teremtenek a két ország békés célú együtt­működése számára. A kozmikus meteorológia te­rületén a szovjet—amerikai in­formációcsere révén fokozni lehet az időjárási prognózisok pontosságát, ami világszerte kedvezően befolyásolja majd a meteorológiai szolgálatok mun­kájának megbízhatóságát.

Next