Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

Szerda, 1976. október 5.. Nemzeti Múzeumunk Európa legjobbjai között Előadás a jubiláris Széchényi Ferenc adoma- nyomásából 175 éve vetették meg az első magyar, Európában pedig a negyedik, kimondottan múzeumi célokra épült közgyűjtemény alapjait. Az évforduló alkalmából — a múzeumi és műemléki hónap során — tudományos ülést rendeztek a Nemzeti Múzeum dísztermében. A hazai és a múzeummal kapcsolatot tartó belgrádi, berlini, moszkvai, nürnbergi, pozsonyi és prágai társintézmények képviselőit Kövek József főigazgató-helyettes köszöntötte, majd Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója tartott vitaindító előadást. — Társadalmunkban a múzeumok helyének és szerepének kijelölésére a velük szemben támasztott követelmény lehet a mérce. Igénylik-e a társadalom tagjai a múzeumok munkáját,igénybe veszik-e szolgáltatásaikat — tette fel bevezetőjében a kérdést, majd a hagyományos keretek áttörésének, bővítésének fontosságát hangsúlyozta. " Az erre való törekvés: a nyílt napok, a különböző vetélkedők, ifjúsági szakkörök, a munkásművelődést szolgáló rendezvények, a tudományos gyűjtő, rendszerező, feltáró munka mellett ma az egyik legjellemzőbb vonása a nagymúltú intézménynek. A Nemzeti Múzeumot hagyományai is predesztinálják erre a tevékenységre, hiszen élete és munkássága a legszorosabban összefonódott azokkal a társadalmi változásokkal, amelyek hazánkban a múlt század eleje óta lejátszódtak. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc centenáriumára az újjáépített Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítás új korszak kezdetét jelezte a hazai múzeumügy történetében. A szakemberek a rendelkezésre álló anyag alapján először mutatták be a maga teljes valóságában történelmünk e fontos eseménysorozatát, és a múzeum új közönsége — egy év alatt egymillió látogatóval — először reagált tömegesen amarxista történelemszemlélettel megrendezett nagy kiállításra. — Az 1949-ben megjelent 13. számú törvényerejű rendelet megszabta a múzeumok fejlődését és feladatait; az országos regionális és helyi múzeumok rendszerével kialakította intézménytípusaikat — folytatta. — A Nemzeti Múzeum feladata az ország egészére kiterjedő, teljességre törekvő gyűjtemény létrehozása, a komplex bemutatás és a marxista szemléletű történelmi tudatformálás. Az 1951-ben megnyílt első nagy régészeti kiállítás részben már e feladatok megvalósítását tükrözte. A bemutatás módszere olyan modern, didaktikus és közérthető volt, mely rövidesen iskolát teremtett Európában. A kiállítás rendezésekor világossá vált, hogy a régebben megszerzett múzeumi forrásanyag önmagában nem alkalmas komplex tárlatok rendezésére. A hiányok pótlására országos intézkedésekre, a többi között kutatóbázis megteremtésére volt szükség. Ma a Nemzeti Múzeum 50 főnyi tudományos kutató gárdájával Európában a legjelentősebbek közé tartozik. " Időközben rendszeres" gyakorlattá vált egy-egy történeti kert gazdasági, társadalmi alapjával, ideológiai felépítményével, intézményrendszerével együtt bemutató komplex tárlatok rendezése. Jelentős lépés volt ez irányban az 1967-ben megnyitott A magyar nép története a honfoglalástól 1849-ig című kiállítás, amelynek számos tárgyát más intézmények kölcsönözték a Nemzeti Múzeumnak. Jelenleg az új-és legújabb kori gyűjtemény megszervezése, valamint az igen értékes törté- tudományos ülésen neti-festészeti anyag kortársi kiegészítése foglalkoztatja a múzeum munkatársait. Az 1963-as év, a megyei múzeumok hálózatának létrehozásának éve újabb jelentős állomása a szocialista magyar múzeumügynek. A megyei múzeumok csakhamar szervezői és vezetői lettek a helyi hagyományok gyűjtésének, a kibontakozó honismereti mozgalomnak, a néprajzi és régészeti gyűjtésnek. Működési körükbe vonták a helyi műemlékek kutatását, nemegyszer megóvását, sőt a hasznosítását is. A fejlődés harmadik szakasza az 1975-ben megjelent közművelődési törvénnyel kezdődött — hangsúlyozta a főigazgató. — Jóllehet múzeumaink közművelődési munkája természetszerűleg ennél jóval régebbi keletű, mégis a törvény kodifikációja minőségi változást jelentett, mert először szögezte le jogi szabályozás formájában a múzeumok szerepét a tömegek nevelésében. A történeti múzeumok esetében ez azt jelenti, hogy a maguk sajátos eszközeivel részt kell vállalniuk az ifjúság, valamint a felnőtt lakosság iskolán kívüli oktatásában, nevelésében, továbbképzésében és kulturális szórakozásának biztosításában. A jövő múzeumában mind jobban számítani kell a közönség aktív közreműködésére. Ennek kezdetei bontakoznak ki az iskolai klubokban, stúdiókban, szakkörökben és a múzeumi baráti körökben. Ahhoz azonban, hogy a múzeumok alkalmasak legyenek jövendő feladataik megoldására, növelni kell a tudományos információt. Olyan dokumentációs központokat kell létrehozni, amelyek képesek a múzeumok anyagának sokoldalú feldolgozására és azokról felvilágosítást is tudnak adni. Végül az új közönség toborzásáról, a múzeumfejlesztés általános tendenciájáról beszélt a főigazgató, és arról, hogy a kor igényeinek megfelelő múzeum megteremtéséhez igen sok szellemi és anyagi energiára és népi utolsósorban szemléletváltozásra lesz szükség. Meghalt Kun Imre Életének 86. évében meghalt Kun Imre, a Nemzetközi Zenei Versenyek Irodájának igazgatója. Temetéséről később intézkednek. A rádió népszerű Ki nyer ma? című déli zenés játékában a műsorvezető csak nemrégiben köszöntötte 85. születésnapja alkalmából. Ott is elmondták róla, a zenei életben is köztudott, hogy neve sok-sok évtizeden át szorosan összefonódott a magyar hangversenyrendezéssel, és különösen az utóbbi időben, a hazai zenei versenyek szervezésével és irányításával. Hívására világhírű művészek jöttek a két világháború között és azután is koncertet adni Budapest hangversenytermeiben. És amikor Pablo Casals vagy Artur Rubinstein, már hajlott korban, ismét ellátogatott hozzánk, mindkettőjük első kérdése az volt: Hogy van Kun Imre? Szinte mindenkit ismert a világ nagy zeneművészei közül és mindenkiről tévedhetetlenül tudta, milyen értéket képvisel. Kitűnő zenei ízlése, rokonszenves egyénisége, műveltsége, szervezőképessége segítette abban, hogy azok a koncertek, amelyeket ő rendezett, mindig valódi eseményt jelentettek Budapest zenei életében. Gazdag élményeiről, emlékeiről könyvet is, írt ..Harminc év művészek között'' címmel, de a két kiadásban megjelent könyvön túl ő maga volt az élő anekdotatár és memoárgyűjtemény. Halálával olyan műveit zenei szervező és hangversenyrendező távozott, akinek a magyar és a külföldi művészek és a zenekedvelő emberek is sokat köszönhetnek. Elutazott a norvég szakszervezeti delegáció A SZOT meghívására szeptember 30. és október 4. között Tor Halvorsen elnök vezetésével hivatalos látogatást tett hazánkban a norvég szakszervezeti szövetség (LO) küldöttsége. Tárgyaltak Gáspár Sándor főtitkárral és a SZOT más vezetőivel, látogatást tettek Heves megyében, az Egyesült Izzóban, valamint a SZOT központi iskoláján, ahol Tor Halvorsen tájékoztatta a magyar szakszervezeti tisztségviselőket a norvég szakszervezeti mozgalom helyzetéről és az LO célkitűzéseiről. A küldöttség kedden elutazott hazánkból. Búcsúztatásuknál jelen volt Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete is. Magyar vöröskeresztes küldöttség Bukarestben Magyar vöröskeresztes, küldöttség utazott Hantos János főtitkár vezetésével Bukarestbe a Vöröskereszt XXIII. nemzetközi konferenciájára. A tanácskozás napirendjén szerepel a mozgalom jövőbeni feladatainak megvitatása. A magyar küldöttség részt vesz a fejlesztési programmal foglalkozó ülésen, a segélyügyi tanácsadó bizottság, valamint a vöröskereszt társaságok ligája egyidejűleg tartandó közgyűlésén is. Új közúti híd épül a Salgótarjáni úton A századforduló idején épült a Salgótarjáni úton a vasúti vágányok felett átívelő vasszerkezetű híd, amelyen a Kőbánya felé haladó villamosok egy része közlekedik. Többször felújították, ennek ellenére annyira leromlott az állapota, hogy elkerülhetetlen egy új híd építése. Az UVATERV kapott megbízást a terv elkészítésére. A fejlesztési elgondolások szerint 2000 táján ezen a vonalon megszűnik majd a villamosközlekedés. Ezért a tervek szerint két keskeny híd épül egymás mellett egy-egy nyomtávval. Az új felüljárót előre gyártott monolit vasbeton elemekből szerelik majd össze, és a pályalemezeket is előre készítik. A jövő évben kezdik meg az építést, amely előreláthatólag három évet vesz igénybe. A beruházási költségre 50 millió forintot irányoztak elő. Segítség a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságoknak A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a gyakorlati tapasztalatok alapján, a követelményeknek megfelelően módosította, illetve kiegészítette a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támogatásáról szóló múlt évi rendeletét. A rendelkezés mintegy 300 mezőgazdasági üzemet érint. A múlt évi szabályozás csak a szövetkezetekre volt érvényes, a mostani a hasonló adottságú állami gazdaságokra is kiterjed. ______________ Csükkentheő a fiatal házasok lakásépítési kölcsöntöörlesztése A fiatal házaspárok lakásépítési kölcsöntörlesztésének egyedi elbírálás szerinti mérsékléséről adott ki közleményt az Országos Takarékpénztár. Az OTP felhatalmazta a hoszszú lejáratú hitelt engedélyező fiókokat, hogy a fiatal házaspárok részére több szintes lakásépítésre vagy vásárlásra engedélyezett kölcsönök esetén különösen indokolt esetben, egyedi elbírálással, az érdekeltek kérelmére, 30 százalékot meghaladó mértékű törlesztési kedvezmény is adható ötéves időtartamra. Az engedmény akkor engedélyezhető, ha a fiatal házaspár jövedelme alacsony, az anya gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, a fiatal házaspárnak több gyermeke van. A havi törlesztőrészlet mérséklését úgy kell megállapítani, hogy a fizetendő törlesztés havonta háromszáz forintnál ne legyen kevessebb. Nemzet ---------------------------------------------------------------------------- KGST belkereskedelmi tanácskozás Szófiában Szófiában kedden délelőtt megkezdődött a KGST-tagországok belkereskedelmi miniszteri tanácsának kilencedik ülésszaka. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter vezeti. Az ülésszakot Georgi Karamanov bolgár belkereskedelmi és szolgáltatásügyi miniszter nyitotta meg, majd a bolgárkormány nevében Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettes üdvözölte a részvevőket. Georgi Karamanov bevezető előadásában rámutatott, hogy a KGST-tagországok belkereskedelmi minisztériumainak egymás közötti árucsere-forgalma öt év alatt ötven százalékkal emelkedett. A belkereskedelmi miniszterek jelenlegi tanácskozásán a KGST 31. ülésszakán hozott határozatokból adódó feladatokat vitatják meg. Hazaérkeztek a csepeli munkások Moszkvából Kedden hazaérkezett Moszkvából az a tíz csepeli szerszámgépgyári szakmunkás, akik mint a jubileumi munkaversenyt kezdeményező gyár küldöttei, egy hónapig a moszkvai köszörűgépgyárban dolgoztak. Dobos László, a szakszervezeti tanács titkára, a csoport vezetője az ott töltött egy hónap tapasztalatait értékelve elmondta, hogy a magyar munkásokat igaz barátként, elvtársként,, nagy szeretettel fogadták a Szovjetunióban. A tíz szakmunkás komplex brigádja a köszörűgépgyárban hasonló munkában vett részt, mint itthon, hiszen mindkét gyár nagy teljesítmé-nyű menetköszörűket is gyárt. Amíg azonban a Csepeli Szerszámgépgyár kis sorozatban állítja elő ezeket a berendezéseket, addig a moszkvai gyár nagy szériákban, s így a magyar dolgozók bőséges tapasztalatokat gyűjthettek. Mindegyik csepeli munkás hozott haza új ötleteket, sőt saját munkaterületének korszerűsítésére, egyszerűsítésére olyan műszaki dokumentációkat kaptak, amelyeket rövidesen Csepelen is hasznosítanak. A csepeli munkások megismerkedtek vendéglátóik életkörülményeivel, családjaikkal is s közös városnézéseken, kirándulásokon vettek részt. A hétvégeken Moszkva nevezetességein kívül megtekintették Leningrádot és Minszket is. A Lenin Mauzóleumnál koszorút helyeztek el a csepeli dolgozók képviseletében, s a köszörűgépgyár háborúban elesett munkásainak emléktáblájánál is elhelyezték a megemlékezés virágait. A magyar munkások számos baráti találkozón vettek részt, s a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnál elbeszélgettek Iván Zamercev tábornokkal, Budapest első városparancsnokával. Kedden délután Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában találkoztak azzal a tíz szovjet köszörűgépgyári szakmunkással, akik egy hónapig Csepelen dolgoztak, s csütörtökön utaznak haza. A Tisza fölött szerelik a 750 kilovoltos távvezetéket Kedden Tiszavid és Aranyosapáti térségében elérték a Tiszát a 750 kilovoltos távvezeték szerelőbrigádjai. A Vinnyia és Albertirsa között létesülő, a szovjet-magyar energiakapcsolatok újabb jelentős beruházásának munkálatai során az Országos Villamossávvezeték-építő Vállalat munkáskollektívája megkezdte a vezeték Tisza fölötti áthúzását és felszerelését. A Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság hajóit is igénybe vevő munka első fázisában egy előkötél segítségével csörlőkkel vontatják át a víz fölött az 50 milliméter átmérőjű huzalkötegeket. Ezt követően szerelik fel és rögzítik a vezetéket a folyó két partján levő két feszítő, illetve az ártérben álló hat, egyenként 16 emeletnyi magasságú tartóoszlopra. A várhatóan a jövő hét közepéig eltartó munka után 142-re növekszik a vezetékkel ellátott oszlopok száma az OVIT 2. számú építésvezetőségének Szabolcs—szatmári munkaterületén. A vállalatok kollektívájának a megyében 260 oszlop felállítását és vezetékkel való felszerelését kell elvégeznie. Az oszlopokat állító brigádok már Nagykálló környékén dolgoznak, s a tervek szerint még az idén elhagyják Szabolcs- Szatmár megyét. NC-technika Automatizálási Kollokvium Győrött Kedden Győrött négynapos kollokvium kezdődött, amelyen ötven hazai és külföldi szakember tart előadást a számítógépes vezérlésű félautomata szerszámgépek elterjesztéséről. Nemcsak hazai, hanem európai és világviszorylatban is izgalmas témáról van szó. Ezek a gépek — amelyeket szakmai körökben NC-technikának neveznek — a hetvenes évektől kezdtek meghonosodni hazánkban, az alkatrészgyártásban pedig még a legfejlettebb ipari államokban is 75—80 százalékot képvisel az egyedi, a kis- és a középsorozat-gyártás. Magyarországon az év végére már 250 számítógépes vezérlésű félautomata szerszámgép dolgozik. Egy-egy gép értéke 4 és 20 millió forint között változik. Termelékenységük viszont a hagyományos gépeknek a sokszorosa. Egyedül a Ganz- MÁVAG-ban az év végén már 20 ilyen gép dolgozik. A vállalatok ilyen irányú törekvéseit — pályázat alapján — 400 millió forinttal támogatja az V. ötéves tervben a kormány. Ezenkívül a már meglevő korábbi berendezések korszerűsítésére is nagy öszszegeket költenek. A győri kollokviumon nemcsak a korszerű gépek elterjesztésének, hanem azok maximális kihasználásának is nagy figyelmet szentelnek. A hazai és a külföldi szakemberek véleménye szerint ezeket a gépeket három műszakban, továbbá szombaton és vasárnap is célszerű lenne üzemeltetni. 5 Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok találkozója Kedden a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok találkozóját rendezte meg Szolnokon, a Barátság-klubban a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága. A mintegy ötven meghívott előtt Jersov Alekszandr Romanovics, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének munkatársa, a műszaki tudományok kandidátusa tartott előadást a magyarszovjet gazdasági és műszaki együttműködés eredményeiről, távlatairól. A részvevők baráti eszmecserét, folytattak a szocialista építés feladatairól. A szolnoki szakemberek számot adtak arról, hogyan kamatoztatják a szovjet egyetemeken, főiskolákon szerzett ismereteiket a gyakorlati munkában. Együttműködés a búzatermesztésért A bábolnai iparszerű kukoricatermelő — IKR — közös vállalat más szántóföldi növények termelését is bevonta rendszerébe: taggazdaságai most ősszel már 85 000 hektáron vetik el a búzát. Ennek termelését a kukoricához hasonló színvonalra akarják emelni. Ezért sokrétű kapcsolatot építettek ki a hazai és a külföldi kutatóintézetekkel és vetőmag-termeltető vállalatokkal. így került sor arra az együttműködési szerződésre, amelyet most kötöttek meg az Újvidéki Mezőgazdasági Kutató Intézettel és a jugoszláv semenarstvói magtermeltetési egyesüléssel. A szerződésben foglaltak részletes kidolgozására kedden IKR-szakemberküldöttség utazott Jugoszláviába. Kolorisztikai szimpozion A 14. kolorisztikai szimpozion kedden kezdődött meg Sopronban, a Liszt Ferenc művelődési központban. A négynapos eseményre 200 hazai és húsz külföldi szakember érkezett a szocialista és a nyugati országokból. A nemzetközi tanácskozáson feltérképezik azokat a kutatási és gyakorlati alkalmazási területeket, amelyek a legkülönfélébb színezett termékek és tárgyak, textíliák, műanyagok, bőr- és papíráruk, továbbá fal- és fémfelületek előállítását lehetővé teszik. A kolorisztikai kutatások a színezett késztermékek gyártásához a legmegfelelőbb technológiai műveletek kidolgozására irányulnak. Mikroanalizátor Újfajta orvosi műszer gyártását kezdték meg a Radelkis Ipari Szövetkezetben. Az új gyártmány, a biológiai alkáli mikroanalizátor, a kálium- és nátriumionok koncentrációjának közvetlen, gyors, nagy pontosságú meghatározására szolgál. A szövetkezet tudomása szerint ez az első olyan készülék a világon, amely elektrokémiai úton képes egyetlen mikrotérfogatú mintából meghatározni a vér kálium- és nátriumkoncentrációját. A laboratóriumi gyakorlatban ezeket az összetevőket eddig lángfotométerrel határozták meg. Ez a módszer azonban bonyolult és hosszadalmas. Az új berendezés automatikus adatkiviteli rendszere lehetővé teszi például az eredmények számítógépes feldolgozását, vagy önműködő kinyomtatását is. Nemzetközi építész szeminárium A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében kedden megkezdte háromnapos tanácskozását az Építészek Nemzetközi Szövetségének szemináriuma, amelyen a városi környezetbe telepített ipari üzemek építészeti, környezetvédelmi és telepítési tapasztalatait vitatják meg. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár köszöntötte a szeminárium részvevőit, 11 ország több mint 100 szakemberét. Az első napon Jacques Pietri, a párizsi területrendezési és városfejlesztési intézet telepítési főosztályának igazgatója és Kőszegfalvi György, a Városépítési Tudományos, és Tervező Intézet igazgatóhelyettese tartott vitaindító előadást. Hangsúlyozták, hogy az ipari létesítmények helyének kiválasztásában alapvető követelmény a természeti környezet tudatos védelme. A környezeti hatás jellege szabja meg, milyen közel kerülget a városhoz az ipari üzem. Beszámoltak az úgynevezett ipari parkok létesítéséről és hangoztatták az előközművezett ipari területek kialakításának fontosságát a városszerkezet korszerű formálásának eszközeként. A háromnapos tanácskozáson húsz előadás hangzik el.