Magyar Nemzet, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

2 cialista Köztársaságban tett látogatásának befejeztével hétfőn Teheránba érkezett. Az elnök és a kíséretében levő Fahmi külügyminiszter a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről tájékoztatja egynaposra tervezett látogatásán Reza Pahlavi, iráni sahot, regionális és nemzetközi kérdésekről tárgyal az iráni vezetőkkel. Az AP jelenti: Khaddam szíriai külügyminiszter Bejrútban tárgyalásokat kezdett Szarkisz libanoni elnökkel a dél-libanoni helyzetről. Ugyanez a téma szerepelt El- Hosz kormányfővel és Butrosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein is. Bejrúti látogatására Khaddamot elkísérte a Szíriai vezérkari főnök és a légierők főparancsnoka is. A TASZSZ és a UPI jelenti : A postások vasárnapi sztrájkját követően hétfőn beszüntették a munkát az izraeli kikötői munkások és a légi közlekedés alkalmazottai is. A sztrájkolók a kormány által pénteken bejelentett gazdasági intézkedések, az izraeli font „lebegtetése” és az áremelések ellen tiltakoznak. Az El-Al légitársaság személyzetének sztrájkja miatt két és fél ezer utas rekedt a Ben Gurion repülőtéren. Jeruzsálemben a parlament megkezdte a kormányintézkedések vitáját; megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a baloldal bizalmatlansági indítványt nyújt be Begin kabinetje ellen. A UPI szerint a Tel Aviv-i rádió bejelentette, hogy hamarosan szabadon bocsátják Capucci érseket, akit 1974- ben tizenkét évi börtönre ítéltek, azzal a váddal, hogy fegyvereket csempészett Palesztinai gerillák számára. Mint a rádió közölte, Capuccát a Vatikánnal folytatott tárgyalások következményeként, a pápa kérésére bocsátják szabadon. Diplomáciai erőfeszítések a nyugat-szaharai feszültség csökkentésére Algírból jelenti az AFP. A Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polsario Front azzal vádolta Franciaországot, hogy Marokkó és Mauritánia oldalán — e két ország osztozkodott a volt Spanyol Sza-ahara területén. — katonai beavatkozást készít elő a Polisario gerillái ellen. A hét végén egy hivatalos francia nyilatkozat nem zárta le annak lehetőségét, hogy a francia csaljatok katonai hadművelettel kiszabadítják azt a nyolc francia állampolgárt, akiket Mauritániában elraboltak — állítólag a nyugat-szaharai harcosok. Időközben ismertté vált, hogy Dél-Franciaországban több deszantegységet riadóztattak, és jelentős eszközöket, szállító-repülőgépeket, hadifelszereléseket vontak össze. A térségben ugyancsak érdekelt Algéria külügyminisztériuma vasárnap bekérette az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak algíri nagyköveteit — Franciaország képviselője kivételével —, hogy „felhívja a figyelmet Párizs legutóbbi intervenciós fenyegetőzéseire”. Ezt követően Bumedien algériai elnök — saját kérésére — fogadta az algíri francia nagykövetet, aki átadta Giscard d’Estaing francia államfő üzenetét. A DPA szerint a Nyugatszaharai Felszabadítási Front levélben fordult Kurt Waldheimhez, s abban felhívja a világszervezet főtitkárának figyelmét azokra a kockázatokra, amelyekkel francia katonai intervenció esetén a nyugat-szaidarai konfliktus „nemzetközivé tétele” jár. A Polisario hétfőn nyilvánosságra hozott másik nyilatkozatában arról számol be, hogy harcosai októberben több mint négyszáz marokkói és mauritániai katonát megsemmisítettek, nyolcvanat pedig foglyul ejtettek. Súlyos összecsapások kísérték Indira Gandhi dél-indiai körútját Új Delhiből jelenti a Reuter. Jaana, Nadu indiai szövetségi állam kormányzója hivatalos vizsgálatot rendelt el azoknak az incidenseknek kivizsgálására, amelyek Indira Gandhi volt miniszterelnök dél-indiai körútját megzavarták a hét végén. Indira Gandhi Tamil Nadu államban tett látogatásakor hat városban tüntettek ellene, és erőszakos akciókat követtek el Ezek végül rendőri beavatkozásihoz vezettek. Az összecsapások Madrasban voltak a leghevesebbek, ahol két személy meghalt. A hét végi incidenssorozat mérlege: két halálos áldozat, több száz sebesült (köztük mintegy 60 rendőr) és több mint 600 ter tartóztatás.. . ’A tüntetéseket a Dravida Munnetra Kazhagam (DMK) elnevezésű reakciós szeparatista párt szervezte szélsőséges csoportosulások támogatásával. A DMK elnöke, Karmanidhi vezetésével kilenc évig kormányozta Tamil Nadu államot, mígnem 1976-ban Indira Gandhi a rendkívüli állapot bevezetésével egyidejűleg Karmanidhit lemondatta, pártját pedig megfosztotta addigi vezető szerepétől. Karmanidhit a vasárnapi madrasi tüntetést követően letartóztatták, de röviddel később szabadlábra helyezték. Szingapúrba terítettek egy vietnami repülőgépet Győri Sándor, az MTI hanoi tudósítója jelenti: Négy fegyveres személy szombaton útirányának megváltoztatására kényszerítette a vietnami légitársaság Ho Si Minh-város és Phu Quoc-sziget között menetrendszerűen közlekedő belföldi járatának egyik DC— 3-as típusú repülőgépét. Tíz perccel a Saigonból történt felszállás után négy fegyveres személy behatolt a pilótafülkébe és arra kényszerítette a személyzetet, hogy Thaiföldnek vegye az irányt. A légikalózok agyonlőtték a repülőgép műszaki tisztjét és rádiósát, s életveszélyesen megsebesítették az egyik utaskísérőt A gép fedélzetén, mint a hivatalos vietnami jelentésből kitűnik, 40 személy tartózkodott A thaiföldi hatóságok kizárólag technikai leszállásra adtak engedélyt. Uta Pao egykori amerikai légitámaszponton a gép üzemanyagot vett fel, majd folytatta útját Szingapúr felé. A városállam hatóságai megadták az engedélyt az eltérített gépnek a leszállásra. A négy fegyveres merénylő politikai menedékjogot kért. Az eltérített DC—3-as gép egyébként vasárnap visszaérkezett Ho Si Minh-városba. Tisztogatások Kínában Pekingből jelenti a TASZSZ. A helyi sajtóból származó értesülések szerint Kínában egyre nagyobb méreteket öltenek a tisztogatások. A Zsenmin Zsipao legutóbbi cikke utólag követeli: „Komolyan hozzá kell látni az ellenőrzéshez”. (A hivatalos kínai propaganda nyelvén ez tisztogatást jelent a káderek körében). Ezt be kell fejezni még ebben az évben, vagy legkésőbb a jövő év elején.” Két hónappal a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusra. követően — írja a Financial Times — két kínai vezető, Vu Te és Csen Hszi-lien, a Kínai KP KB PB tagja ellen támadást intéztek. A kínai tartományi rádióállomások adásai szerint Vu Tét azzal vádolják, hogy „antidemokratikus álláspontot” képvisel. Az Humanité megjegyzi, hogy a külföldi hírügynökségek Pekingből keltezett jelentéseikben újabb halálos ítéletek végrehajtásáról számolnak be. A lap ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az ítéleteket „politikai bűncselekmények” elkövetésének vádjával hozták. A Le Matin hangsúlyozza, hogy Kínában a kivégzések számának növekedése „minden esetben a Kínai Kommunista Párt vezetésén belüli újabb válságot tükrözi”. Magyar Nemzet Dokumentum Helsinki eredményeiről Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az európai biztonságért és együttműködésért küzdő nemzetközi bizottság „Helsinkitől Belgrádig” címmel beszámolót terjesztett a belgrádi tanácskozáson részt vevő küldöttségek elé. A kiadványformában terjesztett dokumentum elemzi az európai biztonsági értekezlet záróokmányában foglalt elvek megvalósításának menetét. A dokumentum beszámol az európai biztonsági értekezlet befejezése óta létrejött legfontosabb megállapodásokról, elemzi a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális téren megvalósuló együttműködés fejlődését, ismerteti a különféle politikai és társadalmi szervezetek kezdeményezéseit, amelyeknek célja az európai együttműködés bővítése. A beszámoló szerzői jelentős tényanyag alapján kedvezően értékelik a helsinki értekezlet óta elért eredményeket és felszólítják a belgrádi talákozó részvevőit, hogy adjanak újabb ösztönzést a nemzetközi kapcsolatok javulási folyamatának. A belgrádi biztonsági és együttműködési találkozó hétfőn délelőtt plenáris ülésen, délután pedig bizottságokban folytatta munkáját. A tanácskozás zárt ajtók mögött folyt. Délután az európai biztonságról tárgyaló 1. számú, továbbá a gazdasági, tudományos-műszaki és környezetvédelmi együttműködéssel foglalkozó 2. sz., s a humanitárius és egyéb területeken való együttműködés témakörét elemző 3. számú bizottság ülésezett. A délelőtti plenáris ülésen Svájc küldöttsége javaslatot terjesztett elő a külföldi újságírók munkájának megkönnyítéséről, valamint a tájékoztatáscsere további javításáról. A brüsszeli szolidaritási konferencián nemzetközi Ciprus-értekezlet összehívását sürgették Brüsszelből jeleníti az MTI. Hívjanak össze az ENSZ keretében nemzetközi konferenciát a ciprusi válság megoldására — ez annak a nyilatkozatnak a központi követelése, amelyet vasárnap fogadott el a Ciprussal foglalkozó nemzetközi szolidaritási konferencia Brüsszelben. A tanácskozáson nem zárkóztak el a török vélemény meghallgatásától: felolvasták Denktas ciprusi török vezető üzenetét, amely természetesen saját érvelését tartalmazza. Denktas érveit Bornes Chandra cáfolta meg. A konferencia a brüsszeli nyilatkozaton kívül üzenetet intézett az ENSZ-hez, Kiprianu ciprusi elnökhöz és a ciprusi néphez, a megvitatott és elfogadott dokumentumokat pedig eljuttatja a belgrádi tanácskozáson részt vevő 35 állam kormányához és az Európa Tanácshoz. A meghozott határozatok között szerepel egy 15 pontból álló akcióprogram kidolgozása és egy felhívás, hogy a jövő év júliusában, a ciprusi válságkirobbanásának negyedik évfordulóján világszerte rendezzenek ciprusi szolidaritási hetet. Módosították a vámrendelkezéseket Ausztriában Bécsből jelenti az MTI. Ausztriában ma reggel új vámrendelkezések lépnek életbe, amelyek mindenekelőtt a mezőgazdasági jellegű behozatalt, kisebb mértékben a textil- illetve konfekcióipar, valamint a szórakoztató jellegű elektronikai ipari termékeinek behozatalát sújtják. A kereskedelmi minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott közleménye szerint a rendelkezés az említett területeken, megszünteti a korábban érvényben léptetett sámkedvezményeket. A pénzügyi tárca számítása szerint az intézkedés évi 200 millió schilling bevételt . lélekt Aárttríthták. ,"Az új vámelőírások az egész agrárimportot érintik, míg az elektronikai eszközökre vonatkozóan csupán a harmadikvilágból származó behozatalra érvényesek. Felértékelték az angol fontot Londonból jelenti az MTI. Az angol pénzügyminisztérium hétfőn reggel a tőzsde megnyitása előtt bejelentette, hogy lehetővé teszi a font sterling lebegő árfolyamának bizonyos emelkedését. A font árfolyama a pénteki záráskor 1,7775 dollár volt, a burkolt felértékelés mértékét nem közölték, de sajtóértesülések szerint a kormány öt százaléknál tovább nem akar menni. A felértékelés növeli majd az angol árakat és drágítja a szolgáltatásokat, és így nehezíti az angol export helyzetét, ezért a kormányon belül az utolsó pillanatig kemény harc folyt az árfolyam kérdésében. Healey pénzügyminiszter még a múlt szerdai pótköltségvetésben is kizárta a felértékelés lehetőségét. Úgy vélte, hogy a kamatláb, az árfolyam és a pénzpolitika még nincs konfliktusban egymással. A londoni valutatőzsdén a font árfolyama órák alatt átlag három százalékkal emelkedett a fő nyugati valutákhoz — dollár, márka, francia frank — viszonyítva, és délben 1,83 dollárt ért. Az üzleti élet azonban inkább rossz hírként fogadta a font erősödését: az értéktőzsdén a 30 vezető vállalati részvény átlagárfolyama délig 12 ponttal zuhant. A terrorizmus ürügyén a nyugatnémet CSU újabb offenzívát indított Bonnból jelenti az MTI. Franz Josef Strauss a nyugatnémet Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a hét végén új politikai offenzívát indított mind a kormány, mind ellenzéki szövetségese, a CDU ellen. Bonni politikai körökben és bírálatot váltott ki, hogy Strausl nyilvánosságra hozta a terroristák álltal elrabolt Hamis Martin Schleyer egyik magnószalagra vett üzenetét, amelynek címzettje Helmut Kohl, a Kereszténydemokrata Párt elnöke. Egy héttel elrablása után Schleyer élesen bírálta a bonni SPD—FDP kormányt és a szövetségi bűnügyi rendőrséget a terroristákkal szembeni nem kielégítő biztonsági intézkedések miatt. A hangszalag szövegét a kormány felvette az e héten nyilvánosságra hozandó dokumentumgyűjteményébe, amely a Schleyer-üggyel kapcsolatos anyagokat tartalmazza. A CSU-elnök — elébevágva az események menetének — a hangszalag ismertetését arra használta fel, hogy ismét elhatárolja magát a válságos napok idején kialakult „demokraták szövetségétől” és a történtekért a teljes felelősséget a szociálliberális koalícióra hárítsa. O (Vatikánváros, AFP) Vatikánvárosban vasárnap befejezte munkáját az V. püspöki szánodás. Jugoszláv cáfolat Belgrádból jelenti a TASZSZ. Mikulics, a JKSZ Központi Bizottsága elnökségének tagja újságírók kérdésére válaszolva, határozottan cáfolta azt az állítást, hogy Tito elnök feleségét, Jovanka Brozt egy különleges vizsgáló bizottság állítólag kihallgatásnak vetné alá. A cáfolatra az szolgáltatott okot, hogy a közelmúltban nyugati hírügynökségek olyan híreket terjesztettek, miszerint Jovanka Brozt „nacionalista tevékenység miatt” üldözik és „gyakorlatilag házi őrizetben tartják”. Mikulics kijelentette, hogy ezek a hírek „légből kapottak és rosszindulatúak”. Kedd, 1977. november 1. Moszkvai tudósítónk hírmagyarázata Ami maradt és ami módosult Pekingben Moszkva, október 31. A szovjet-kínai viszony rezdülését nyomom, követő nyugati szakértők, sokéves gyakorlatuktól eltérően, most októberben nem szenteltek különösebb figyelmet a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepére küldött szovjet üdvözleteknek. Még a Pravda cikke is lényegében visszhang nélkül maradt. Nincs demotizálás Nem meglepő a kommentárok hiánya. Igaz, egy esztendeje a világsajtó egyik központi témája éppen annak a találgatása volt, hogy megkezdődik-e a két ország viszonyának a rendezési folyamata. Csakhogy a Mao Cetung halálát követő spekulációkra azóta Peking világos választ adott. S ha a kínai belpolitikában kitapinthatók is a módosulás jelei, a külpolitika fő iránya, s ezen belül mindenekelőtt a szovjetellenesség meghatározó maradt. Még ha ez a viszony változatlan is, érdemes tallózni a témakörrel foglalkozó legújabb szovjet publikációkban. Már csak azért is, mert néhány hónapig, gyakorlatilag májusig, a szovjet sajtó tartózkodott a pekingi politika nyílt bírálatától. Azóta viszont valamennyi tekintélyes folyóirat közölt elemző írást. A cikkek egy része polemikus jellegű, a kínai propaganda állításaira adott válasznak tekinthető. Néhány szerző viszont, így mindenekelőtt a Problemi Dalnyevo Vosztoka folyóirat cikke, mélyebben is tanulmányozza a Mao utáni szakasz fejleményeit. Ugyancsak figyelmet érdemel a moszkvai könyvpiac újdonsága, a Boriszov és Komszkov szerzőpáros műnk „A szovjet—kínai viszo Minthogy második, bővített kiadásról van szó, ezúttal csak a legutóbbi időszakra vonatkozó megállapításaikra hivatkodunk. . .. . . Akár a tézismondatokra korlátozódó cikkeket, akár az elemző tanulmányokat vizsgáljuk, a szerzők véleménye egyben teljesen megegyezik; az új kínai vezetés semmit sem módosított a maoista nagyhatalmi, nacionalista irányvonalon. A politika egyik meghatározó elemeként megmaradt a szovjetellenesség. Sőt, ha lehet, szerepe még tovább fokozódott. Moszkvában így tehát elutasítják a belpolitikai fejleményeknek olyan nyugati interpretálását, mintha Kínában dematizálási folyamat menne végbe. Ugyanakkor árnyalati különbségek tapasztalhatók a szovjet cikkekben a tekintetben, hogy a fő tendencia változatlansága mellett, mekkora fontosságot lehet és kell tulajdonítani bizonyos módszerbeli módosulásoknak, amelyek fokozatosan körvonalazódnak. Katonai vezetők A legtöbb szovjet szerző szerint eleve helytelen „új vezetőségről” beszélni, hiszen mindazok, akiknek a funkcióját a júliusi pekingi központi bizottsági plénum megerősítette, illetve vezető tisztségbe emelte, vagy egy korábbi időszakban, vagy Mao életének utolsó szakaszában már vezető szerepet játszottak. A Távol-Kelet kérdéseivel foglalkozó folyóirat szerint a „négyek” eltávolytása a hatalomból ezért nem eredményezhetett alapvető változást, mert „a hatalomért a maoista vezetés két olyan szárnya csapott össze, amely valójában egyetértett a szovjetellenesség és a nagyhatalmi nacionalista irányvonal folytatásában”. Különbséget a két szárny között „a hegemonista és a soviniszta célok eléréséhez vezető út néhány módszerében” lehet csak kimutatni. A folyóirat a „négyek bandájának” félreállítása óta előállott új helyzetet tehát nem lényegi változásnak minősíti, hanem „a belpolitikai fejlődés soron levő szakasza kezdetének”, amikor is az alapvető cél változatlan, csupán a megvalósításához vezető módszerek változnak. Kompromisszumosnak nevezi a folyóirat a mostani vezetés politikáját, amely lehetővé teszi a maoista irányvonal alapvető elemeinek a megőrzését, másrészt viszont pragmatista alapon jobban figyelembe veszi az ország reális viszonyait. Újnak azonban ez a politika sem nevezhető, hiszen már Mao életében körvonalazódott, az állami és pártapparátus idősebb nemzedékének, mindenekelőtt Csou En-lajnak és Teng Hsziaopingnek a nézeteit tükrözi. Moszkvai megítélés szerint a hatalmi átcsoportosulás egyik lényeges mozzanata, hogy Hua Kuo-feng vonalát egyelőre igen határozottan támogatja az ugyancsak idősebb nemzedékben katonai vezető szárny. Sőt a négyek félreállítását kísérő nagyszabású tisztogatás — így az úgynevezett párhuzamos katonai „népfelkelő” alakulatok és az elméletosztagok szerepének a visszaszorítása — egyértelműen a hivatalos hadsereg pozícióinak megerősödésével járt. Kimutatható az érdekegyezés: a „kulturális forradalom” taktikája a gazdasági termelés visszaesését okozta, s ez ellentmond a hadsereg és általában a katonai célú iparosítás követelményeinek. A javaslatok értelme Kínában tehát — szögezi le a Problemi Dalnyevo Vosztoka folyóirat — a politikai erők bonyolult átrendeződése van folyamatban. Az új vezetés pozícióinak a megszilárdításához elengedhetetlennek tartja a gazdálkodás ésszerűbb módszereinek az elterjesztését. A fegyelem jelszavának a meghirdetésével egy időben törekednek egyrészt az ifjúság, másrészt az értelmiség megnyerésére is. A pekingi sajtó évek óta először ír pozitív előjellel a lakosság életviszonyainak a megjavításáról. Mindez azonban egyelőre vajmi kevés konkrétumban realizálódik,""állapítja meg a folyóirat. S tekintettel arra, hogy „a négyhatalmi stratégiai célok” semmiben sem módosultak, a háborúra való készülődés jelszava változatlanul érvényben marad, és nem is igen valószínű, hogy az életszínvonal emelésében változás következhetne be. „A szovjet—kínai viszony” című könyv utolsó fejezete részletekbe menően is felsorolja, hogy Mao Ce-tung halála óta hány politikai kezdeményező nyilatkozatot tett a Szovjetunió. Időközben azonban a kínai fél a nyugati hírügynökségeken keresztül azt az indokot szellőztette, hogy úgymond, Moszkva „nem őszinte” javaslatainak az előterjesztésekor. A könyv szerzői végül megválaszolják azt a kérdést, hogy mi értelme van a szovjet kezdeményezéseknek, amikor Peking nyilvánvalóan fokozza szovjetellenes irányvonalát, s megválaszolatlanul hagyja a javaslatokat. A szerzők véleménye szerint a kapcsolatok rendezésére irányuló kezdeményezéseknek mégis rendkívüli jelentőségük van: egyrészt a világ közvéleménye előtt leplezik le a kínai párt provokációs terveit, bizonyítják Moszkva őszinte érdekeltségét a viszony javítására, másrészt tudomására hozzák a kínai népnek is, hogy a szovjet fél mindent elkövet a két ország egykori jószomszédi kapcsolatainak a helyreállításáért. D. Gy. o (Párizs, AFP) Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Callaghan brit kormányfő december 12—13-án Londonban találkozik. O (Berlin, MTI) Az NDK és az NSZK között egyes gyakorlati kérdések rendezését célzó, a múlt héten megkezdett tárgyalások részeként hétfőn hivatalos megbeszélések kezdődtek Berlinben a két német állam állategészségügyi egyezményének megkötésére. (Madrid, MTI) Madridban hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy Spanyolország párizsi konzulátusa megadta a spanyol útlevelet Enrique Listernek, a Spanyol Kommunista Munkáspárt főtitkárának, a polgárháború legendás hírű köztársasági tábornokának.