Magyar Nemzet, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

14 JOGÁSZSZEMMEL Titokvédelem Nemcsak a büntetőjogsza­bály, nemcsak, az emberi jó érzés elleni vét az, aki felbont egy nem neki szóló levelet. Nemcsak az etika, szabályait veszi semmibe az, akit egy tit­kot közszájra ad, hanem az új Pt­k. szabályai sz­erint, a polgári jog sajátos eszközeivel is el lehet járni a sértővel szemben. A sérelem orvoslása . A személyihez fűződő jogo­ké­t is sérti az, aki fel­bon­tja a más levelét, akit magántitkot terjesztget, aki a birtokában levő titokkal visszaél. De az nemcsak ránk, embereikre vo­natkozik. Nemcsak­ személye­ket sérthet ez a ttokkal, le­véltitokkal való visszaélés, hanem üzemeket, jogi szemé­lyeket is, mert a Ptk. 81. sza­kasza ezt egyértelműen ki­mondja, amikor az üzemi vagy üzleti titokról is beszél. Hogyan lehet a sérelmet or­vosolni? A Ptk. 84. § adja meg a választ. A megsértett követelheti, hogy a bíróság ál­lapítsa meg a jogsértést, kö­vetelheti, hogy a jogsértést hagyják abba, követelheti, hogy a jogsértő tegyen meg­felelő nyilvánosság előtt nyi­latkozatot a sértésre vonat­kozóan, adjon elégtételt, kö­vetelheti az eredeti állapot visszaállítását, a jogsértő do­log megsemmisítését — és ami teljesen új a Ptk-ban — „kártérítést követelhet a pol­gári jogi felelősség szabályai szerint”. Magyarán: pénzbeli kártérítést, kérhet egy felbon­tott nevet, egy titok kikürtö­lése mia­tt. Ez annyit jelenten­e, hogy egy erkölcsi hátrányt, melybe a sértett került, készpénzben is fel lehet merni, ki lehet fi­zetni ? .A becsület nem áru, de tit­kát sem lehet adná-venni. Emellett a becsületen esett sérelem anyagi hátránnyal is járhat. Gondoljuk csak el, ha valakiről a­­munkahelyén sut­tognak valamit, olyat, amit titkolni akarna. Am­i csak fé­lig igaz. Mi történtik ? ELma­­ffb .az előléptetés*,­­ hiába vár agy fizető fizetésemelést és a premizáltak listájából is rendre kimarad Mérhető ez pénzben ? De mennyire! Valaki levelet kapott, érte­sítik, hogy a bíróság a bünte­tett előélettel kapcsolatos h­á­trányok , al­ól mentést tette. Magyarul: megbűn­hödött tet­téért, azóta becsületesen élt; államunk teljes jogú állam­polgárnak tekinti ezután. A levelet fellbontották, előéletét közhírré tették — akkor ami­kor már senkinek nem kelle­ne beszélnie erről. A suttogás elindul útjára és lehetetlenné válik az illető élete Esetleg el kell hagyatni a helyet, ahol élt és dolgozott. Ferde szem­mel néznek rá. Mérhető ez pénzben? Már hogyne lenne mérhető. A pletykafészek pe­dig ússza meg azzal, hogy bo­csánatot kér?­­ Nem lenne igazságos! A számítógép Amikor az elő­ző Polgári Törvénykönyvet törvényerőre emelte az országgyűlés, akkor még nem vo­lt olyannyira el­terjedt a számítógépek, alkal­mazása hazánkban, hogy kü­lön kellett volna foglalkozni vele. A műszaki fejlődés, a technikai haladás az elmúlt tizennyolc évben nagyobb volt, mint az azt megelőző évtizedekben együttvéve. A számítógépek széles körű al­kalmazása ma már természe­tes. Szükség volt tehát, hogy a személyiséghez­­ fűződő jo­gokat e területen is védelmé­be vegye a polgári jog, Ptk. 83. § (1) ,.A számítógépivel történő adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fűződő jogokat." Ezzel a szakasszal az új Ptk. elsősorban a népessé­g­­nyilvá­tartásban szereplő sze­mélyek számára biztosít vé­delmet. „A védelem — emeli ki a miniszteri indoklás — kétirányú: egyrészt a nyilván­tartott, feldolgozott adatokról illetéktelen személyeknek nem adható tájékoztatás, másrészt a valótlan adatok és tények helyesbítését lehet kérni.” Ez ■szorosam kapcsolódik a levél-, magán-, üzleti titok megsér­tésének tilalmához és repará­­ciós igény jogosultsághoz. A számítógépükben, a tokinek tá­rolt adatok végső soron a ma­gántitkunk­­is lehet; olyan, melynek közkézen forgása hátrányt jelenthet szá­munnk­­­ra. A számítógépből pedig — szakavatott kézzel —, előhív­ható a zárott információ. De a számítógéppel is ösz­­szefügg­tek az új Ptk. Ütt. § (4) bekezdésében megfog­al­­mazottaik: „A személyeket vé­delem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteik és ta­pasztalataik tekintetében is.” Tulajdon­képpen, itt arról is szó van, hogy a software is védelmet kíván, mert ez is szellemi termék, olyan, mint a találmány, az újítás, vagy a tanulmány. Mit is jelent a bű­vös számítógépes szakszó, hogy software? A számítógé­peknek a változtatható, a szel­lemileg előállított része, a tu­lajdonképpeni program. Egy bizonyos feladat megoldásá­hoz igen sok információra kell „megtanítani” a gépet ahhoz, hogy bizonyos műve­leteket elvégezzen. Ez az in­formáció számítógépre lefor­dított nyelv, ezzel azután ma­tematikai képletek segítségé­vel előhívhatók azok a cso­portosított információk, ame­lyek a kutatóknak kellenek. Ha elkészült ez­ a program, akkor birtokában bármely hasonló nagyságrendű számí­tógéppel - el lehet végezni ugyanazt a műveletet. Lehet az a gép IBM, vagy más már­ka. Ez a program: szellemi termék. Eleddig nem kapott védelmet. Az új Ptk. 86 § (3) és (4) bekezdése védelmet nyújt. A védelem helye sem mellékes: a szellemi a­lkotá­­­­­sokhoz fűződő jogok között kapott helyet. Szellemi alkotás „A szellemi alkotás a tör­vény védelme alatt áll.” (Ptk. 86. § 1. bek.) A védett szel­lemi alkotásokat a törvény nem sorolja fel, de meghat­á­­rozza azokat a külön,. Jogsza­bályokat (szerzői, iparjogvé­delmi, szabadalmi, újítói jog, a védjegy-, eredet- és szár­mazásmegjelölés és mintaol­talom, valamint a hangfelvé­telek előállítóit védő szabá­lyok), melyeket a szellemi al­kotások védelmében alkal­mazni kell. De a 3. bekezdés értelmében védelem illeti meg azokat a szellemi alkotásokat is, melyeket a kü­lön jogsza­bályok nem rendeznek (pél­dául a software), de amelyek széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem vál­tak. A védelmet a polgári jo­gunk még tovább is bővíti a 4. bekezdésben, amikor ki­mond­ja, hogy a személyeket védelem illeti meg a ranyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteik és ta­pasztalataik tekintetében is. A védelem jogos, de nem je­lentheti az átvétel tilalmát, nem jelentheti azt, hogy egy jó szervezési megoldást félté­kenyen őrizzen egy-egy gaz­dasági egység. Csak hazánk polgári joga intézkedik erről. Felmer­ül a kérdés, hogy ez­zel nem élnek-e majd vissza mások. A Pt­k. életbe lépteté­sét szabályozó — majdan ki­adásra kerülő — jogszabály (az új Ptk.) úgy intézkedik majd ebben a kérdésben, hogy külföldi megoldásokkal szemben a viszonosság érvé­nyesül majd. Ha ők is, mi is, ha ők nem, mi sem. Akiknek a szellemi alko­táshoz fűződő jogát megsér­tik, polgári jogi elégtételt kö­vetelhetnek. És most visszakanyarodva: erkölcsi kárért hogyan lehet kiszámítani, hogy az mennyi­be ker­ült? A Polgári Tör­vénykönyv' 84. § (2) — telje­sen új — bekezdése: „Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyos­ságával, a bíróság a jogsértő­re közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat." Ez új, büntető elem a Polgári Tör­vénykönyvünkben. Joób F. Tamás Magyar Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma Adalékok a szárszói tragédiához ÖTVEN ÉVVEL ezelőtt Jó­­zsef Attila szegedi, bécsi és pá­rizsi tanévei után Budapesten volt hetedik féléves bölcsész­hallgató. Főleg Horváth János professzort hallgatta, aki elő­adásait akkor még a Múzeum körúton működő „Bölcsészet­tudományi Kar” épületé­ben tartotta. Későbbi kezelőorvosa, a há­rom évvel ezelőtt meghalt Ba­k Róbert­ ugyancsak 1927-ben, de mint első féléves hallgató iratkozott be az „Orvostudo­mányi Kar” tagjai sorába. Te­hát mindketten a „Pázmány Péter­ Tudományegyetem” diák­jai voltak. József Attila — ez köztudott — tanára vizsgát nem tett, bár joga lett volna. Bak Róbert pedig időveszteség nélkül, gondolom, 1933-ban kapta meg orvosi oklevelét. Valamennyi időt ő is töltött a bécsi egye­temen. Erre enged következ­tetni a Gyógyászat című or­­vostudományi közlönyben 1934. február 18-án megjelent cikke, melynek címe: Schizophreniá­nál alkalmazott insulinthera­­piáról. Az először publikáló orvos így kezeti: „Azt hiszem, hogy e magyar orvostársadalom érdeklődését szolgálom, amikor röviden be­számolok azokról a gyógy­­kísérletekről, amelyeket a Prof. Pötzl vezetése alatt álló wieni elmeklinikán folytatnak insu­­linnal schizophreniás megbe­tegedéseknél. Körülbelül három hónap előtt kezdőd­tek meg ezen kí­sérletek s minthogy hamar nyilvánosságra jutottak, orvo­si és laikus körök nagyfokú érdeklődését egyaránt maguk­ra vonták. Az insulinkezelés tulajdon­képpen seholtherápia. (A ke­zelés elveire és technikájára nem térhetek ki ezen keretek között, érdeklődőknek Sakel idevonatkozóan részletes ta­bellát küld.) Bevezetését nem sok egyéb meggondolás tá­masztotta alá, mint azon majdnem mindennapos tapasz­talat, amelynél a testi vagy lelki shock időlegesen jóté­kony hatásét észlelték schitte­phreniás kórképeknél. A wieni klinikán az eddig kezelt esetek száma 11, ezekből 3 kezelést a klinikától függet­len okokból megszakítottak. A 8 eset közül a klinika hatot szkizophrenia, kettőt melan­­cholia kór.jelzéssel látott el. Az eredménnyel kezelt, ese­tek rövid kivonatát az aláb­biakban közlöm: I. 29 éves férfibeteg. II. 16 éves fiatal­ember . »III. 27 éves férfi­beteg.'..'; IV.­­25 éves férfibe­teg .... akinél »A harmadik napon... beállt az exitus. A sértiés letetet nem volt mó­domban látni."” Bak dr. ezeken kívül ..meg három kezelt esetet, észlelt”. Ezek azonban a klinika és az ő saját véleménye szerint ..a kezeléssel szemben nem vmi­tatkoztak befolyásolhatónak”. Tudományos cikkének záró­sorai pedig ezek voltak három évvel József Attila „gyógyke­zelése” előtt:­­ „A kezölt eseteknél . . . mér­­legelendők az alábbi körül­mények: 1. a megfigyelési idő rövidsége.. ., 2. a kezelt ese­tek ... enyhébb lefolyásé 3. A kezelt esetek csekély szá­ma ... 4 a kezelés életveszé­lyes volta. Mindezeket megfontolva, nem volna helyes ezen eljá­ráshoz túlzott reményeket fűz­ni, de tekintve a schizophre­­nia problémájának nyomasztó voltát, minden gyógyítási kí­sérlettel — ha fenntartással is — foglalkoznunk kell.” A Jogállam című folyóirat 1937 folyamán kétezer közölt hosszú beszámolót arról a vi­táról, amely jogászok, orvosok és pedagógusok részvételével folyt annak eldöntésére, hogy büntethető-e skizofrén­iások által elkövetett bűncselek­mény. Az első közlemény ta­vasszal jelent meg, amikor József Attila még nem került a Siesta Szanatóriumba, ahol őt skizofréniásna­k ítélték és Bak Róbert dr. utasításai szerint insulintherápiával ,­gyó­­gyították. A vita második ré­széről József Attila legföljebb csak hallhatott. Ez ugyanis 1937. október­­27-én zajlott amikor a költi­ még mindig a Siesta lakóia v­otó írásban csak halála után jelent meg az 1937. november—decemberi kettes számban. Kétségtelen, hogy 1937. no­vember 4-étől volt Balaton­szárszón és feltehetően figyelte a Népszava és más lapok köz­leményeit. Ez a lap 1937. no­vember 30-án a napihírek kö­zött hozta nyilvánosságra Ho­­rányi és Szatmári elmegyógyá­­szok előadását, ismertetve, hogy a­­Sakel-féle gyógymód nem hasznos a cikizofréniá­­sok gyógyításánál. Három nappal később — negyven éve — követke­zett be a tragédia. Feltehetően éppen azért december 3-án, mert december 4-e, Borbála­nap a „mamának” születés­napja is volt, s ekkor a kor­szak által üldözött költő túl akart lenni földi gondjain. Kitti László dr. volt az egyetlen, aki már 1941-ben hirdette, hogy József Attila nem volt elmebeteg, közelebb­ről schisophren. József Attila tíz év előtt, megjelent összes Művei. IV. kötetének 39. oldalán olvas­hatjuk . ..Tisztában voltam azzal hogy egy téveszméiből rend­szert­ építő paranoid lényhez hasonlítok, s hogy mégsem vagyok elmebeteg.” Ezt is fontolóra kell vennünk a ha­laszthatatlan vitában. FELVETŐDIK a kérdés: szükség volt-e egyáltalán Jó­zsef Attila „gyógykezelésére­’, hiszen valójában nem volt skizofrén, s hogy nem éppen a Bak doktor által veszélyesnek ítélt gyógykezelés tette-e be­teggé és járult hozzá végül is halálához? Pejtsik Árpád Vasárnap, 1977. december 4. Ajándéknéző Blokkal, tollal felszerelve in­dultam neki az ajándéknéze­­getésnek­­ a Belváros egyik kis kirakatában fedeztem fel a rendkívül csinos kötött sapkát karmantyúval. Színösszeállítá­sa: lila-nyersfehér és fekete. A mintázott rész lila-fekete, a prémszerű, rövidre nyírt rojt nyersfehér. A csavart kantár fekete (lásd a rajzon). Divat­siker a valódi bőr övtáska és a nyakba akasztható kis tarsoly. Áruházi kirakatból választot­tam a rajzra a nyersszíű tás­kával felszerelt keskeny övét, meg a bőrfonással, bőrrojttal díszített bőrvörös kis tarsolyt. Az öv nagy divat, egy másik kirakatban megtetszett a kes­keny ezüst és arany fonott öv, s a nagy csatos, széles, puhán redőzhető öv mohazöld finom bőrből. A Csók Galéria kiraka­ta becsábított az üzletbe. Ipar­művészek remeke a sokféle fémmel kombinált bőr divat­ékszer. Tessék csak a rajzot nézni. A jobb sarokban fenn: aranydsíszes valódi barna bőr karkötő és „nyakörv”, mellet­te: barna bőr szíjon, különle­ges formájú antikírozott, ezüs­tös fém medál függ. E témá­ban sok változat kapható, egyik szebb mint a másik. S most rajz nélkül mondom to­vább: a Galériában láttam a több soros modern, színes, csak­­zöld-piros és barna fagyöngy nyakéket is. A kékfestő még mindig nagyon divatos. Okos ajándék például Bódi Irén iparművész bordárös kékfestő­­ből készült kantáros és félkö­tény modellje. Aki szereti a konyháját, örömmel fogadja a nyeles, könnyű, burgonyasütő rostélyt, a falra szerelhető konyhai nini mérleget, avagy a különleges ételek főzésére való „Schlem­­mer topf” nevű fedeles agyag­­edényt. Kedves ajándék a konyha falára való, fából ké­szült fűszerpolc is, színes, vá­­roslődi kerámia fűszertartók­­kal. A férfiaknak való finom mí­vű ajándékot írtam fel­ a Nyír­fácska boltban: egyszemélyes krómozott acél feketés készlet, csésze kistány­érral, kiskanál­­lal, parányi spirituszkocka égetővel és nyeles gömbölyű kávékiöntővel. Az edénykében törökkávét, neszkávét lehet főzni, vagy belecsurgatni a gépben főzött kávét. Kerámiaboltban tűnt fel a német származású, vízzöld, barna és sötétkék majolika kel füles levescsésze tányérral „előkelő” ajándék. Jó vásárlást kiván az aján­déknéző. (f. b.) KH&ISZTREJTVÉINIY New York egyik sötét külvárosá­ban két­ bandita megtámad egy ma­gányos férfit, és annak rendje­­módja szerint kezdik kizsebelni. — Legalább a zsebórámat ne vigyék el, — rimánkodik a szerencsétlen, nincs annak semmi értéke, pusztán kegyeletből tartom. A nagyapámé volt. — Na és! — nyúl az órazsebbe az egyik bandita, majd felháborodva igy szól — víz­szintes 1. és a függőleges 17. Vízszintesen (kétbetűsök: KT. KN). 17. Páros’ ütemű román népi lánc. 18. A helyét változtatja. 19. A te tulajdonod. 20. Dörzsölve meg­mos valakit. 21. A jelzett időtől kezdve (mostanáig). 22. A fest­ményre vékony rétegben fel­rakott áttetsző festék, amely az alatta levő alapszíneknek más á­rnyalatot ad. 2.2 1. Sportlövő (Károly) , az önműködő sport­pisztoly kétszeres olimpiai baj­noka. 23. Divatjamúlt bútordarab. 26. Drágám bal fele. 27. A tejből származó műanyag. 29. Díszesen kivarrott. SO. Költemény, költői el­beszélés, idegen szóval. St. Hold, angolul (moon). 32. Eldöntetlen sakkparti. 33. Néhány szál pálma­fa, kevés víz és rengeteg homok. 34. Kertben tenyésző. 33. Égbe­ hullott eledel 3­1. Kossuth Lajos szülőhelye. 37. Angol női név. 38. Asztalkü­épre­­ helyezett kézimun­ka. 39. József Attila-díjas író (Sán­dor). 40. Ebben az esztendőben. 41. Bőséges, gazdag. 42. Szép szál férfi. 43. Fogolytábor. . 43. Bizony. 46. Közép-afrikai állam. Fővárosa: Libreville. 48. Tévedés, hiba, latin szóval. 48. Fordított mértani test. 50. Hangos kesergés, panasz. 51. Alsóbb rendű növények tömeges együttélésének helye. 52. Iparkodj! 33. Furfangos fickó. .34. Modern építőanyag. 55. Duzzogva neheztel. 56. Hágom magyar királyné ke­resztneve volt. 57. Becsíp, beiszik. 38. Újdonság, valami új, latin szó­val. 59. Kagyló, angolul. Egyben egy monopolista olajvállalat röv. elnevezése és emblémája (jelvé­nye) is. 80. . . .­daróc, Szabolcs-Szatmár megyei község. 81. Ház­hely. 82. Nincsen benne semmi. 63. Az USA egyik állama, fővárosa Augusta. 64. ... az igazság! 63. A zene múzsája a görög mitológiá­ban (régies írással). 67. A neodi­­mium és a nitrogén vegyjele. 68. Alsó-ausztriai város. A X. század­ban egy ideig a magyarok határ­vára volt. 89. Neves koreográfus és táncpedagógus (Valéria). 71. Eljár egy táncot. 72. Az egyik oldal. 73. Szattyánbőr. 74. Neves orosz költő (1830—1921). 75. A földkéreg szilí­ciumban és alumíniumban gazdag felső rétege. 76. Kosztolányi Kor­nélia. Függőlegesen (kétbetűsök: Z.G, LC, GK, RN, NS, SK). 2. A görög i betű. 3. Fordított áborozat. 4. Ko­mikus (Béla); kabaréműsorokban a pesti kispolgár típusának nép­szerű alakítója volt (1385—1965). 5. Gyógyszeradag. 6. Cooper, híres amerikai regényíró regénye. 7. Giéda. 8. Laza beállítású, egyszerű vászonkötésű sz­övet, szitaszövet. 9. A Fejedelem íródeákja. 10. Csé­sze­ jelző. 11. EDC. 12. Szovjet film (1963), Lavrov szovjet operatőr egyik legjobb filmje. 13. világhírű finn távfutó (Paavo, 1897—1973), többszörös olimpiai bajnok. ..14. Csarnok, görögül (szoa). 15. ÉAM. 16. Kiemelkedő építmény. 18. Szov­jet diplomata (Jakov), a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője. 23. Számrendszerünk jelzője. 24. Neves francia kommunista író (Georges). 26. A mennydörgés és zivatar ősger­mán istene. 28. Lebecsül, semmibe vesz. 29. Jószívvel emleget. 30. Elin­. . . (1878—1949), neves bolgár író. 31. Latin anya. 32. Francia impresszionista szobrász (Auguste, 1840—1917). 34. Kimenekít valakit. 35. Kiváló asztalitenisz-bajnoknőnk (Judit). 37. Molyirtó szer. 38. Angol női név. 39. Bajának, szerencséjé­nek részese. 41. All,at. 42. Énekel. 44. A pipa fedele. 46. A táncosok védőszentje (és" egy kellemetlen ..tánc”). 47. Búgó madár. 48. Mo­dern osztrák zeneszerző (Gott­­fried): a zenei neoklasszicizmus egyik képviselőjeként tűnt fel. 49. Hazárd kártyajáték. 59. Hét, ango­­lul (seven). 31. Közgazdaságban:­ változás tartósan érvényesülő fi íranya. 52. Némely kisgyermek jel­­zője. 53. Hangoskodik a gólya. 34 Ez a lé a rézgálic és a mész old­a­lából készített permetezőszer. 56 A magyar labdarúgó-válogatot csapat egyik erőssége. Egyébkén egy Somogy megyei község neve is. 37. Benyom. 39. Régi római üd­vözlőszó. 60. Nagyon sajnálom­ (hogy megtörtént). 61. Szinésznő (Ida). 63. A vállalati minőségellen­­őrző szerv egyik dolgozója. 64 Német színésznő (Briginél, a ti­tokzatos, végzetes asszonyok lé­gies, könnyed, megszemélyesítő­je volt. 66. A döntetlen ered­mény egyik formája a sakkjáték­­ban. 63. Római számokkal: ezer­hatszáz. 70. Fordított békaporonty (. . . hal). 71. Tényleg ez? 72. Fő­városi sportegyesület: Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és­­ függőleges 17. számú sor megfejté­se. Határidő: december 14. ★ November 20-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: De jön jön az If­ju, szilaj — szivek új s új nemzedéke­­­s bizonyságot tesz ró­la,­­ hogy nem hiába tört meg. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Diószegi Lajos, Fazekas József, Józan Dezső, Ko­­máromy László, László Erzsébet, Liska Izabella, Lőrincz Jánosné,­­Mátrai Ferenc, Száky Béláné, özv. Szűcs Béláné. Vidékiek: Barna Elekné. Cibak­háza: Bartha Piroska. Nyíregyhá­­za: Bárdics Imre. Szombathely: dr. Esze István. Kaposvár: Háló Jenőné. Debrecen: Orbán Ferenc. Celldömölk: Lábas Béla. Debre­cen: Selmeczy Pálné. Göd: dr. Tassy Irén. Érd: dr. Zétényi End­re. Eger. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. amerikai történet

Next