Magyar Nemzet, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

­ Nyugatnémet nyomdászok sztrájkja Bonnból jelenti az MTI. Kedden napilapok nélkül ma­radt az NSZK számos nagyvá­rosa. Az egyik legnagyobb nyugatnémet szakszervezet, a nyomdaipari figyelmeztető sztrájkot tartott: az új nyom­datechnika miatt veszélybe ke­rülő munkahelyek megvédésé­ről van szó. Az új, automatikus szerkesz­tő- és szedőgépek széles körű bevezetésével a lapnyomdák­ban dolgozó szedők „felesle­gessé” válnak. Ráadásul a munkáltatók a most folyó bér­tarifa-tárgyalásokon nem haj­landók tekintettel lenni az új technika bevezetése nyomán megváltozó feltételekre. Ezért a nyomdaipari dolgozók szak­szervezete négy nagy lapkiadó­­központban­­ megszavaztatta tagjait: felvegyék-e a hosszabb távú sztrájkot a bérharc fegy­vertárába. A hétfőn este meg­tartott szavazáson a szervezett dolgozók döntő többsége igent mondott a munkabeszüntetés­re. Egyes körzetekben a nyom­daipari mun­kások 99 százaléka hajlandó hosszabb ideig is sztrájkolni elbocsátással fenye­getett társai­ és saját bérköve­telései támogatására A munkáltatók egyelőre „a szociális béke érdekében” nem akarnak megtorló intézkedé­sekhez folyamodni. Egy szóvi­vőjük azonban kedden hajnal­ban bejelentette: amennyiben a sztrájk hosszabb időre meg­bénulással fenyegetné a nyom­daipart, a munkáltatók „kizár­nák" a sztrájkotokat, vagyis — a további tárgyalásokig — el­bocsátanák a több ezer mun­kást.­­ (Tripoli, UPI) Az Afrikai Egységszervezet miniszteri ta­nácsa egyhangúlag határoza­tot fogadott el, amelyben tel­jes támogatásáról biztosítja a független Namíbiáért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezetet, a SWAPO-t. A tanács egyetértett abban, hogy kizáró­lag fegyveres harccal lehet fel­szabadítani Namíbiát, amelyet Dél-Afrika a nemzetközi jog ellenére megszállás alatt tart. 2 tórium szóvivője — írja az MTI — kedden közvetetten el­ismerte, hogy Alfred Ather­­ton szeretett volna­­ látogatást tenni Damaszikus­zban, de a szír kormány elutasította az amerikai tervet. A jordániai fővárosban úgy tudják, hogy Alberton szom­baton Ammanba látogat és ta­lálkozik Husszein jordániai királlyal. Dr. Dávid Otven brit kül­ügyminiszter — aki hivatalos látogatást tett Jordániában és Izraelben — kedden visszaér­kezett Londonba. A repülőté­ren újságíróknak elmondotta, hogy „hosszú és őszinte"­ véle­ménycserét folytatott Begin­­nel, ak­i — szerinte — „kész rugalmas magatartást tanúsí­tani néhány, az egyiptomiak számára elfogadhatatlan iz­raeli javaslat kérdésében”. A kairói sajtó tájékoztatása szerint már a napokban vár­ható, hogy Mamduh Szelem miniszterelnök hétfői parla­menti bejelentésének megfe­lelően eltörlik az Egyiptom­ban élő mintegy 100 000 Pa­lesztinai eddig élvezett előjo­gait. A lapok szerint így meg­vonják a palesztinoktól az egyiptomi hatóságok által ki­állított útiokmányokat, ame­lyek birtokában korábban munkát vállalhattak az or­szágban, ingyenes oktatásban részesülhettek, kereskedelmi tevékenységet folytathattak, vagy földbirtokot vásárolhat­tak, illetve más országokba utazhattak. Az egyiptomi miniszterel-­ nöknek erről szóló bejelenté­sét — amely a palesztinok, s mindenekelőtt a PFSZ szám­lájára igyekezett írni a véres ciprusi eseményeket — az egyiptomi parlament több képviselője is élesen bírálta A kormány magatartását és érvelését elítélő felszólalók között a bal- és jobboldali pártok törvényhozói egyaránt képviseltették maguikat. Az egyik képviselő a Ciprusom meggyilkolt El Szíriat védel­mének elmulasztását egy má­sik pedig Ciprus szuverenitá­sának megsértését vetette a kormány szemére. A ciprusi államfő beiktatási beszéde Nicosiából jelenti az­­ AFP. Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nök a beiktatása alkalmából kedden, a képviselőházban mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy külpolitikájá­ban hűséges követője lesz elődjének, a néhai Makariosz elnöknek, s hitet tett Ciprus el nem kötelezettsége mellett. A ciprusi problémáról szól­va támogatásáról biztosította azt a szovjet javaslatot, hogy tartsanak nemzetközi konfe­renciát a kérdés rendezésére. Hangoztatta, hogy kormánya az ENSZ határozatainak szel­lemében és világszervezet ke­retein belül kívánja rendezni a problémát. A továbbiakban sürgette az Egyesült Államokat és a nyu­gat-európai NATO-szövetsége­­seket: gyakoroljanak nyomást Törökországra annak érdeké­ben, hogy gyökeresen felül­vizsgálja a ciprusi kérdésben vallott álláspontját. Végezetül a larnacai esemé­nyek kapcsán kijelentette, hogy Ciprus a jövőben is szi­lárdan védelmezni fogja álla­mi szuverenitását. Huu Kuo-feng beszámolójának vitája a kínai parlamenti ülésszakon Pekingből jelenti az MTI. Folytatta munkáját az ötödik kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) vasárnap meg­nyílt első ülésszaka. A kínai sajtó keddi jelentése szerint a képviselők a hétfői napon cso­portokra oszolva vitatták meg Hua Kuo-feng kormánybeszá­molóját, valamint a tízéves gazdaságfejlesztési terv kivo­natának tervezetét. A pekingi televízió szokatlanul bő terjes­delemben számolt be a vasár­napi megnyitó ülésről, illetve Hua Kuo-feng pártelnök és miniszterelnök beszédéről, de a­ hétfői napról már semmit sem közölt. Külföldi megfigye­lők furcsának tataljaik, hogy a Kínában és külföldön egy­aránt tapasztalható nagy ér­deklődés ellenére mindeddig nem hozták nyilvánosságra a kormánybeszámoló teljes szö­vegét. Lapjelentések szerint a cso­portos vitákon a képviselők arra a közös álláspontra jutot­tak, hogy Hua Kuo-feng­­ az egész nyolcszázmilliós kínai nép véleményét juttatta kife­jezésre, amikor a parlament­ben elhangzott beszédében ki­adta a harci felhívást: „Vál­toztassuk Kínát korszerű és hatalmas szocialista állammá.” Ezzel összefüggésben a képvi­selők állást foglaltak a „négy modernizálás” — a mezőgaz­daság, az ipar, a nemzetvé­delem, valamint a tudomány és a technika korszerűsítése — mellett Kambodzsai hadifoglyok vallomása Párizsból jelenti az MTI. Kambodzsában széles körű katonai mozgósítás folyik, s egyre tö­bb embert soroznak be a hadseregbe —­­közölte az AFP francia hírügynökség, Vietnam déli részén fogságba esett kambodzsai katonák be­számolójára hivatkozva. Az AFP tudósítója látogatást tett Vietnam déli tartományaiban Útja során alkalma volt talál­kozni és beszélgetni olya­n kambodzsai katonákkal, akik Vietnam Tay Nanh tartomá­­nyába­n estek fogságba. A foglyok elmondták, hogy a kambodzsai hadsereg szá­mára folyamatosan érkezik a hadianyag- és lőszerutánpót­lás. A múlt év decemberében az egységek új típusú, kínai gyártmányú, páncéltörő raké­ták indítására alkalmas har­ci eszközöket kaptak. Beszámolójuk szerint a viet­nami területek ellen támadó kambodzsai alakulatok kato­náinak parancsba adták, hogy válogatás nélkül öljenek meg mindenkit és pusztítsanak el, gyújtsanak fel mindent, aki és ami az útjukba kerül. A kam­bodzsai foglyok elmondták a francia tudósa­tónak, hogy a vietnami hatóságok embersé­gesen bánnak velük. A viet­nami hadseregben szokásos élelmiszer-fejadagot és zsol­­dot kapják. Madar Nemzet Az indiai helyi választások­­ további eredményei Új-Delhiből jelenti az AP és a Reuter. A még mindig nem végleges választási eredmé­nyek szerint az indiai Nemzeti Kongresszus párt Indira Gan­dhi volt miniszterelnök vezette szárnya I Lamataka és Andhra Pradesh szövetségi államban aratott győzelme után Maha­­rashtrában is előretört: a 286 helyi parlamenti mandátum­ból eddig 62-t szerzett meg, héttel kevesebbet, mint a Gandhi-ellenes Indiai Nemzeti Kongresszus. A Dzsanata Párt 98 képviselőt küldhet a helyi parlamentbe ebben az állam­ban. A Gandhi asszony vezette kongresszussal szemben, álló hivatalos kongresszus párt Ássam szövetségi államban is szavazatokat vesztett Az ed­digi eredmények szerint ott a következőképpen oszlanak meg a mandátumok a pártok kö­zött: a Dzsanata Párt a helyi parlament 126 helyéből 33-at, a Gandhi-ellenes Nemzeti Kongresszus 16-ot, Indira Gandhi pártja nyolcat szerzett meg. Az Indiai Kommunista Párt hat mandátumot mond­hat magáénak Assamban. Indira Gandhi kedden az ausztrál rádiónak­ adott inter­jújában nyilatkozott a vasár­napi választások után kiala­kult politikai helyzetről, vala­mint terveiről. „A legutóbbi országos parlamenti választá­sok után indult propaganda­kampány egy ideig befolyással volt az ember­ekre — hangsú­lyozta —, de amint rádöbben­tek arra, hogy félrevezették őket, természetesen ismét visszatértek eredeti állásfogla­lásukhoz. Az indiai nép most olyan kormányt óhajt, amely képes úrra lenni a fokozódó bűnözésen, a növekvő munka­nélküliségen és gátat tud vet­ni az áremelkedésnek.” Gan­dhi megjegyezte, bár nem tagja az Indiai parlamentnek, még mindig ő az ellenzék vezetője. Arra a kérdésre azonban, va­jon pártjának látványos győ­zelme után visszatér-e a par­lamentbe, a volt miniszterel­nök megjegyezte: ez nem áll szándékában, nem törekszik arra, hogy ismét kormányfő legyen. A Gandhi vezette kongresz­­szus párt főtitkára, Butta Szingh kijelentette, igyekez­nek rábírni a Nemzeti Kong­resszus Párt hivatalos szárnyá­nak tagjait, hogy csatlakozza­nak a Gandhi vezette párt­hoz. A Dzsanata Párt tagjai kö­zül mind többen követelik, hogy Csandra Sekhar főtitkár vállalja a kedvezőtlen válasz­tási eredményekért a felelős­séget és mondjon le. A perui letartóztatások Id­orules Dermudez nyugalomra int Limából jelenti a Reuter és az A 4P. Csaknem száz sebe­sült és 200 tüntető letartózta­tása: ez az első napi mérlege a perui 48 órás általános sztrájknak. A sztrájkot , amely hétfőn kezdődött a Pe­rui Dolgozók Általános Szö­vetsége (CGTP) felhívására — a perui rendőrség haszta­lanul próbálta letörni. A 700 000 tagot számláló balol­dali szakszervezeti szövetség azt követeli a kormánytól, hogy részesítse általános am­nesztiában a politikai foglyo­kat, adjon ismét munkát a tavaly júliusi sztrájkban részt vett és ezért elbocsátott mint­egy 4000 embernek. A CGTP követeli az alapvető közszük­,­ségletű cikkek árának befa­gyasztását és a bérek általá­nos emelését. A sztrájkfelhívás nyomán a fővárosban és néhány vidéki városban az ipari üzemek nagy része beszüntette a munkát. Limában megbénult a közlekedés, az üzletek több­sége azonban nyitva tartott Lima utcáin a főként diá­kokból álló tömeg, amely a sztrájkfelhívás nyoma­téko­sabbá tételére vonult az ut­cákra, összecsapott a kormány által kivezényelt rendfenntar­tó alakulatokkal. Szélsőbalol­dali csoportok buszokat gyúj­togattak, barikádokat­ emeltek. Francisco Morales Bermu­­dez perui elnök békességre és nyugalomra szólította fel ez ország lakosságát. Összetűzések országszerte Somoza-ellenes nyili felkelés jelei­tncaraguáb­an Managuából jelenti a DPA és az AFP. Szemtanúk szerint 25 halálos áldozata volt a ni­­caraguai Malaya városában hétfőn lezajlott összecsapások­nak, amikor a nemzeti gárda egységei megtámadták a So­moza lemondását követelő tüntetőket. A kormánycsapa­tok az egy nappal korábban történt dih­ambai beavatko­zásukhoz hasonlóan repülőgé­pekről és helikopterekről könnygázgránátokat dobtak le, páncélautókat vetettek be és géppuskatüzet nyitottak a tömegre. A La Prensa című ellenzéki lap sz­erint Masaya városában nyílt kormányelle­nes felkelés bontakozott ki. A feszült helyzet­ bizonyítéka az is, hogy a nemzeti gárda fi­gyelmeztette az újságírókat: nem tudja szavatolni szemé­lyes biztonságukat, ha a har­cok körzetébe látogatnak. A január elejeit fellendült kormányellenes tiltakozó moz­galom újabb hullámát Somo­za elnök vasárnapi beszéde korbácsolta fel. A diktátor le­szögezte, hogy nem hajlandó eleget tenni a demokratikus erők követelésének és csak hivatali idejének lejárta, 1981 után hajlandó visszavonulni. A zendülés hétfőn átterjedt az ország fővárosára, Mara­­guána is. A feszültség növe­kedéséhez hozzájárult, hogy a városban rövid áramszünet volt, és ennek ideje alatt szórványos lövöldözések kez­dődtek. A kormánycsapatok megostromolták a nicaraguai főváros önkormányzatot élve­ző egyetemét, ahol a diákok Somoza-ellenes rigmusokat énekeltek. Az összetűzésben három diák meghalt. A külpolitika hívei O (Belgrád, Tanjug) Tito jugoszláv köztársasági elnök az angol kormány meghívásá­ra márciusban kétnapos baráti látogatást tesz Nagy-Britan­­niába­n O (Washington, Agerpres) Vasile Pungan, Ceausescu el­nök tanácsadója, a román hír­ügynökség keddi jelentése szerint február 14. és 25. között látogatást tett Washingtonban, ahol találkozott Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel, Zbigniew Brzezinskivel, az amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadójával, vala­mint az üzleti és tudományos élet képviselőivel. MCO (Berlin, MTI) Az illetékes berlini kerületi bíróság ked­den 10 hónaptól egy évig ter­jedő szabadságvesztésre ítélte annak az iráni csoportnak a 12 tagját, amely hétfőn egy napra szóló vízummal Nyugat- Berlinből érkezett az NDK fő­városába és behatolt az Iráni Császárság berlini nagykövet­ségére.­­­­ (Helsinki, TASZSZ) „Az új kormány megalakításáról tárgyaló pártok képviselői jó­váhagyták az együttműködési programot” — jelentette ki Kalevi Sorsa, Finnország ügy­vivő miniszterelnöke helsinki sajtóértekezletén. „Hamarosan döntenek az előző kabinethez hasonlóan ötpárti alapon létre­hozandó kormány összetételé­ről” — mondta.­­­ (Genf, MTI) Kedden, ülést tartott Genfben a leszerelési bizottság. O (Gaborone, Reuter) Rho­desiai katonák hétfőn Kazan­­gula térségében betörtek a szomszédos Botswana terüle­tére és megöltek 15 botswanai katonát — közölték hivatalo­san kedden a fővárosban, Ga­­boronéban.­­­ (Hanoi, MTI) A beruhá­zások építésének nem megfe­lelő előkészítését bírálja a Nhan Dan, a VKP központi lapja keddi számában. A hiá­nyos felkészülés — írja — jó néhány gondot okoz a végre­hajtás folyamatában. ■Szerda, 1978. március 1. Svédasztal Kubában Prágából a csehszlovák légi­társaság gépe egyenesen Ha­vannába visz. Montreálban b­­­­­széltünk, a több mint hatórai légiút után felváltják­­ a sze­mélyzetet. Holdautó szállít fél­órás pihenésre, nyújtózkodásra a nagyon impozáns, csupa fém és üveg tranzitba. Nem is éreztük meg, hogy a repülőgé­pen 25—25, a szabadban —15 fok a hőmérséklet. Szeren­csénk volt, mert az egyik előt­tünk járt IBUSZ-csoport ép­pen repülőtéri sztrájk idején érkezett. Gyalog kellett a 30 centiméteres havon átvergőd­niük, mesélte az idegenvezető. Csupa jég... Montreál—Havanna: most már csak az út kisebbik fele van hátra, három és fél óra. Viszonylag rövid idő, de annál emlékezetesebb. Versenyre kel­ve a lenyugvó nappal, 20 per­cig az esti New York felett repültünk. A CSA térképe a légvonalt a város mellett mu­tatta — New York fényei tíz­ezer méter magasból ajándék volt, meglepetés. Különböző színű villanykörték alkotta fénykorok, fénynégyzetek, ra­gyogás és tündöklés, jobbra pedig a mélyfekete tenger. Cement, acél és üveglabirintus. Csupa jég. A legmagasabb épületek, a világon a legtöbb ember a­ legkisebb helyen. A beavatottak néhány fénycsomó nevét is mondták: az Empire State Building, Manhattan kör­vonalai, a Brooklyn Bridge, a Szabadság-szobor a tenger­ben. Igaz volt-e, vagy nem? Mindegy. Miami közel esik Kubához. Működésbe lépnek a beidegző­dések. „Itt laknak, pihennek a világ leggazdagabbjai.” Vajon milyennek találjuk majd Kubát, azt a bátor kis népet, amely szembeszállt a szomszédos hatalmas országgal? Ki merte sajátítani a gyárait, a föld­birtokait, a szállodáit, vállalta a „cukorháborút” és mindazt, ami ezzel járt. Az izgalom el­nyomja a hatórás időkülönb­ség — este 11-kor érkezünk, otthon már hajnali 5 óra — okozta fáradtságot. A repülőtéren semmi forma­ság. A Sobieski útikönyv sze­rint a beutazók cipőit fertőtle­nítik, nehogy valamit behur­coljanak: ez elmaradt. Nem panaszkodhattunk, hogy fejbe ütött a hőség, 12 fok körül lehetett éjszaka.­­Az első na­pokban bizony a nappalok is hűvösebbek voltak a vártnál. A kanadai, észak-amerikai fagyhullám Kubában is vagy 10 fokkal csökkentette a hő­mérsékletet Az időjárás trópu­­siasan szeszélyes, végtelennek tűnő esős órák után váratlanul kisüt a nap, a heves széllöké­seket egy-két órán belül nyu­godt, mozdulatlan levegő kö­veti. Tizenöt napos ott-tartóz­­kodásunk alatt a trópusi idő­járás minden változatát kita­pasztaltuk — kivéve az elvi­selhetetlen hőséget. . (Ezzel Kuba adósunk maradt.) Elkényeztetett turisták Autóbuszunk tiszta, nyugodt utcákon robog velünk. Kelle­mes, hogy az osztályon felüli Capri szállodában kötünk ki. A szobakulcsokat névsor sze­rint osztogatták, akinek sze­rencséje volt, kétszintes, tévé­vel, frizsiderrel ellátott lak­osztályba jutott. De a szálloda minden szobája elegáns, fürdő­szobás, légkondicionált. És per­sze szúnyogháló az ablakon. (Később vidéken nagyon jó szállodákban is előfordult, hogy csak szúnyogháló, volt az ablakon és műanyagzsalu. Üveg nem. Trópus: nem a hi­degtől, a tűző naptól félnek.) A Capriban a 18. emeleten fürdőmedence, napozó. Szállodánkat még az ame­rikaiak építették­­ maguknak. A szocialista Kuba a vendég­látás színvonalát minden te­kintetben megőrizte. Sőt. El­kényezteti a turistákat. A fi­gyelem: az IBUSZ jól fel­készült idegenvezetőjén kívül két kubai idegenvezető, két gépkocsivezető, egy pincérnő. A kifogástalan ellátás: Havan­nában és Varaderóban délben és este svédasztal. Meleg és hideg ételek sültek több tucat­nyi választéka. Halak, rákok, frissen tartott vajas néksüte­­mények, sajtok, gyümölcs­levek. Görögdinnye, ananász, guyaba, mangó, papaya, na­rancs. Kettőtől négyig ki, mi­kor kívánt ebédelni. Volt úti­­társunk, aki 12-kor, 2-kor is kívánt. Hogyan számítják ösz­­sze mindezt? Hiszen reklámra nem szorulnak, sok turista­­csoport keresi fel Kubát, szo­cialista és tőkés országokból is. Különösen sokan jönnek a Szovjetunióból és Kanadából. Sürgönystílusban A teljesség igénye nélkül: a hosszú autóbuszutak nem fá­rasztanak. Változatosság: kö­zép-európai szemünk bámulja a számtalan fajta pálmát, em­­bernagyságú, olykor élősö­vényt alkotó kaktuszt, páfrá­nyokat, mahagónitákat, cédru­sokat, óriásira megnőtt fókusz­­fákat, orchideákat. Cienfuegos­­ban egy cukorrakodóról — ez országos program — ömlesztve szállítják a nyers cukor tízezer tonnáit modern szállítószala­gokon a hajókra. Trinidadot 1514-ben alapította Velazquez — a három legnagyobb szent­ség városa. Santa Clarában modern, hatalmas tanító- és óvónőképző — gyorsan kell pótolniuk a forradalom után külföldre távozott­­értelmisé­gieket. Egy­­ dróthálóval elke­rített mesterséges szigeten kro­kodilfarm — óriási és bébi­krokodilok tízezreivel. Ugyan­itt a Zapata-félszigeten a Kin­cses lagúnán át egyórás hajóút a Guama nevű indián falu­múzeumba. Idegenforgalmi lát­ványosság : indián kunyhók, más relikviák a spanyolok által kegyetlenül elpusztított nép emlékének adóznak. Rita Longa kubai szobrászművész­nő indiánokról mintázott alko­tásai. Azután Varaderón a kék tenger végtelenje. Aki bo­káig bemerészkedik, derékig vizes lesz. Aki térdig, nyakig nedvesen menekül, az óriási hullámok szórakoznak velünk. Visszafelé a Dupont család 1 300 000 dollárért épített vil­lája — most műemlék, osztá­lyon felüli vendéglő. A Matanzas tengeröböltől 6 kilométernyi­re a Bellamar cseppkőbarlang a kontinensen a legnagyobb. Álló és függő cseppkőképződ­­ményei helyenként szinte ösz­­szetalálkoznak. Kvarckristá­lyai, korallszerű képződményei fantasztikus formákat öltenek — nagyon emlékezetes például a Kolumbusz palástja nevű. A Matanzas tengeröböl szomo­rú nevezetesség, az őslakos indiánok legnagyobb vesztőhe­lye. Hemingway villája San Francisco de Paula-ban, közel Havannához — múzeum. Ha­talmas kert, vadásztrófeák és könyvek mindenütt, a háló­szobában, a fürdőszobában. Az „Akiért a harang szól” magyar fordítását is felfedezzük. Tankönyvek, iskolások Kubában kötött gazdálkodás folyik. A turisták a beváltott pénzről „bolsillót” kapnak, erre rávezetik, mennyit vásá­roltunk. A lakosság szükségle­teinek a nagy részét — élelmi­szert, textíliát — jegyre veszi, bár szaporodnak a „szabad áruval” foglalkozó boltok. Né­hány üzletbe belátogattunk. A könyvesboltokban a világ min­den ismertebb írójának a köny­ve. Csoportunk „szakmabeli” tagjai mondták, tankönyveik szépek és pedagógiailag ki­tűnőek. Véletlen sétánkon egy étterem ablakán át éppen iskolásokat ebédeltettek. Az ételek mennyisége, minősége, tálalása minden magyar igényt is kielégített volna. A járó­kelők barátságosak az idegen­hez. A második napon pénz nélkül járkáltunk, mert pe­­sóinkhoz csak harmadnap dél­ben jutottunk. Az autóbuszban az útiköltséget az idegen he­lyett magától értetődő gesztus­sal fizették: „Kuba vendégei a mi vendégeink.” A turista számára szinte tapintható, hogy a kreolok, mulattok és négerek együttélése példás. Mindez persze a turista be­nyomása, kíváncsisággal elegy amuldozása. Nem utazunk — sajnos — gyakran az Antillák­ra, szeretnénk megtudni azt is, mi történik a falakon belül, a gyárakban, üzemekben és mi a földeken? Hogyan él, dolgo­zik, gondolkodik, küszködik ez a 8—9 milliós nép. Mik a ter­vei holnapra, holnaputánra? Köves Rózsa

Next