Magyar Nemzet, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-21 / 93. szám
Péntek, 1918. április 21- Ez idén is megrendezik a Duna menti folklórfesztivált Kalocsa, Baja, Szekszárd és Decs várja a vendégeket a Vj Duna menti folklórfesztiválra július 25—30. között — mondta tájékoztatójában Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese. A rendezőkhöz ez évben Tolna megye is társul. A fesztivál egy évtized alatt a Duna-völgyi országok nemzetközi találkozójává vált, a népművészet hangján hirdeti és erősíti a béke és barátság, a népek közötti megértés és együttműködés gondolatát. Bemutatja a népi kultúra különböző ágait, a kiállítások és a tudományos tanácskozások sokszínű képet adnak arról, hogy az ősi formák, motívumok miként élnek, hatnak napjainkban. A fesztiválra tíz országból érkeznek énekesek, táncosok, hangszeresek és Kalocsán a vásár utcában a közönség előtt dolgoznak majd a faragó, hímző, pingáló, szövő, korongozó és fonó mesterek. — Tolna megye legnépszerűbb eseménye valószínűleg a Sárközi lakodalmas lesz — folytatta a tájékoztatást István József, a Tolna megyei tanács elnökhelyettese. Ezt július 30-án Decsen rendezik meg, nagy lakodalmi felvonulással, külföldi együttesek részvételével. A korábban meghirdetett pályázatokra beérkezett munkákból több kiállítást rendeznek. Megjutalmazták a szovjet filmek népszerűsítőit A Zala megyei moziüzemi vállalat bizonyult a legjobbnak abban az országos filmforgalmazási versenyben, amelyet a szovjet filmek népszerűsítésére hirdettek meg. Tavaly 11,5 millió látogatója volt a szovjet filmeknek — mondotta Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, csütörtökön, a díjkiosztó ünnepségen. Második lett a Hajdú-Bihar megyei, harmadik pedig a Vas megyei moziüzemi vállalat lett. A díjaikat Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes adta át. A verseny első két helyezettjének Nagy Mária, az MSZBT főtitkára az MSZBT aranykoszorús plakettjét adta át. Heten kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, húsz vállalat pedig az MSZBT kollektív emléklapját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében meghirdetett verseny díjkiosztó ünnepségén jelen volt Iván Favlovics Aboimov nagykövetségi tanácsos. Megnyílt a VIT művészeti pályázat kiállítása A VIT művészeti pályázatain részt vevők műveiből kiállítást nyitott meg Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes csütörtökön a Nemzeti Galériában. Festmények, grafikák, fotók, ipar- és népművészeti alkotások tükrözik a VIT eszméjét, mutatják be a magyar fiatalok életét. A megnyitón Pándi András, a KISZ KB osztályvezetője ismertette a művészeti pályázatok eredményét! A képzőművészeti kategóriában első díjat nyert Dienes Gábor és Nagy Gábor festő, az iparművészeti kategóriában Szabó Verona, Römer Judit és Jankovics Zsuzsa ruhaegyüttese, megosztva Sárvári Katalin és Nádaskai Eleonóra, Rozgonyi Béla bútoregyüttese, Papp Marian bútorterve, az Op-team több lakberendezési tárgya, a fotóművészek közül Fejér Gábor és Apáti Tóth Sándor, a népművészek közül Szittner Andrea szőttese. Első díjat kapott még Golarits Erzsébet zászlója és egy VIT-re szánt ajándéktárgy is. Hyppolite Taine emlékezete Az Ardennek egyik kisvárosában százötven évvel ezelőtt született Hyppolite Taine, történettudós, író és filozófus, akinek „miliő-elmélete" körül a múlt század második felében magasra csaptak a vita hullámai. Tanítását egyesek lelkesen üdvözölték, mások szenvedélyesen bírálták. Most, másfél évszázad távlatából már tárgyilagosabban mérlegelhetjük élete pályáját. Kezdetben Spinoza követője volt, róla írt doktori disszertációját a Sorbonne visszautasította. A másodikban La Fontaine életútját rajzolta meg; ez már átment az egyetem cenzúráján. Később Hegel és Comte hatása alatt kialakította a tizenkilencedik századi francia pozitivizmus egész rendszerét. Hihetetlen szorgalmát és munkabírását bizonyítja, hogy tanári működése mellett egymásután készültek el hatalmas történelmi művei, amelyeket csakhamar a legtöbb európai nyelvre , így magyarra is lefordítottak. Valamennyi tanítása közül legismertebb és legelterjedtebb a már említett miliő-elmélet. Ebben azt hirdeti, hogy az emberek cselekedeteit és alkotásait három tényező együttműködése határozza meg. A faj, amelyből az alkotó származik, az időpont, amelyben él és a környezet, amely körülveszi. Az irodalomra vonatkoztatva tagadja, hogy egy mű önmagában megérthető: figyelembe kell venni az író többi művét, kortársaiéit és elődeiéit, sőt közönségét is. Ez az elmélet tetszetős, de hamarosan ellenvéleményt kelt. Míg Anatole Francé szerint a miliő-elmélet ,,bámulatba ejtett bennünket és csodálatunk széles gyűrűzéssel tovább hullámzik”, mások azt hangoztatták, hogy módszere teljesen háttérbe szorítja az egyéniség szerepét, tehát a nagy emberekben csak azt látja meg, ami bennük átlagos és közös, a rendkívüliségre azonban nem ad feleletet. Az igazán nagy művek létrejöttének magyarázatával ez az elmélet adós marad. Taine tételei hatottak a II. Internacionálé ideológusaira is. Teljes egészükben mégsem fogadhatták el, hiszen ő Marxszal ellentétben a történelmet végső soron pszichológiai problémának tekinti. Ma már világos legnagyobb tévedése: nem vette figyelembe a tömegek történelemformáló szerepét, de a történelmi személyek jelentőségét és egyéni sajátosságait sem, aminthogy értetlenül állt az osztályharc minden területen jelentkező érvényesülése előtt is. Itt található meg politikai állásfoglalásának háttere. Mint maga mondja, 21 éves korában nagy zavarban volt, amikor először az urnák elé lépett.. Nem tudta, kire szavazzon. Ezért „óriási kerülőt” tett meg. Húsz évig kutatott levéltárakban, tíz kötetet megírt, amíg végre megtanulta azt, amiről a legkisebb falu kocsmárosa is azt hiszi, hogy veleszületett ismeret. Valójában sohasem tanulta meg a politika tudományát. Értetlenül nézte tehát, a hazájában végbement nagy forradalmi átalakulásokat. Flaubert megállapította róla: erősen befolyásolta történelmi nézeteit az a rettenetes félelem, amelyet 1871-ben a járadékainak sorsa miatt érzett. Nálunk Magyarországon Taine rendszerével kapcsolatban Riedl Frigyest, a budapesti egyetem felejthetetlen irodalomtörténet-profeszszorát szokták emlegetni. Riedl valóban nagyra becsülte a francia filozófust, akinek előadásait Párizsban maga is hallgatta. A magyar tanítvány azonban sokkal erősebben ragaszkodott a valósághoz, az elméletek útvesztőiben kevésbé merült el, a gyakorlati politikában pedig sokkal haladóbb eszméket hirdetett. Külsőségekben, stílusfordulatokban viszont ragaszkodott a miliő-elmélet szabályaihoz, egyetemi előadásai is megvezően bizonyítják ezt. És Taine dedikált fényként, amely dolgozószobájának féltett dísze volt. Kemény István Magyar Nemzet Jelentés a kereskedelemről 61 milliárd forint vásárlásra Ez év első negyedében a kiskereskedelem árukínálata kiegyensúlyozott volt — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium most megjelent negyedévi jelentése, a negyedéven belül azonban a kiskereskedelem havonkénti forgalma némi ingadozást mutat. Az első három hónapban az átlagosnállényegesen jobban emelkedett a bolti élelmiszerek értékesítése. Végeredményben a kiskereskedelem idei első negyedévi bevétele megközelítette a 61,4 milliárd forintot. A fogyasztásicikk-kereskedelem március végi készletének értéke 46,1 milliárd forint volt, ami 2,7 milliárdos növekedést jelent a tavalyival szemben. A kiskereskedelmi árindex az év első két hónapjában 3,9 százalékkal haladta meg a tavalyi árszínvonalat. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom lendületesen fejlő-dött, az előző év megfelelő időszakához viszonyítva folyóárakon 9,8 százalékkal. A vendéglátás forgalmának alakulásában már érezhető a szeszesital-árusítás korlátozása. A vállalatok igyekeznek a kieső forgalmat reggeli ételek készítésével, tejestermékek forgalmazásával pótolni. Márciusban a ruházati forgalom 9,8 százalékkal volt magasabb, mint tavaly. A szakma a keresletet többségében választékosan elégítette ki. Méterárukból, a jó kínálat ellenére, egyes pamutszövetekből áruellátási problémák jelentkeztek. Az alsóruházati cikkekből az ellátás javult, de hiány jelentkezett a férfipizsamáknál. A vegyes iparcikkek kereskedelmi forgalma márciusban 7,2 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. Televízióból és hűtőszekrényekből választékos készlettel rendelkeztek a vállalatok, javult a kínálat elektromos háztartási kisgépekből, megszűnt a ceruzaelem-hiány. Több — de a szükséghez képest még mindig kevés — mosógép és forróvíz-tároló kerül forgalomba. Az év első negyedében 26 450 személygépkocsi került értékesítésre. Változatlanul magas az előjegyzések számának növekedése. Az év első negyedében 25 400 új előjegyzés történt, úgy hogy március végén 380 ezer gépkocsi-előjegyzés volt nyilvántartva. Javult a kínálat bútorból, ugyanis az ipar többségében pótolta az előző évi szállítás lemaradásait. Az engedményes tüzelőanyag-akció iránt már az első napokban élénk érdeklődés nyilvánult meg. Az építkezési szezonra a TÜZÉP-telepek megfelő áruválasztékkal készültek fel. G. J. Az olasz tudomány napjai Budapesten Három évvel ezelőtt Rómában a magyar tudomány napjait rendezték meg, most az olasz tudomány napjára kerül sor április 22-e és 28-a között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kulturális Kapcsolatok Intézete szervezésében. Ebből az alkalomból az Olasz Nemzeti Kutatási Központ (CNR) mintegy 60 tagú delegációját várják fővárosunkba, ahol április 22-én, szombaton kiállítás nyílik az olasz tudományos és ipari kutatások eredményeiről, tudományos életének fejlődéséről. Április 24-én, az MTA kongresszusi termében plenáris ülést tartanak az olasz és a magyar tudósok, majd zártkörű, szűkebb szakértői csoportokban is megvitatják kutatási eredményeiket, értékelik az eddigi együttműködést, s újabb közös feladatokat fogalmaznak meg, összesen 11 témakörben cserélik ki tapasztalataikat a két ország szakemberei. A tudományos tanácskozás április 27-én ér véget. Eltemették Barta István akadémikust Hozzátartozói, barátai, munkatársai, tanítványai, tisztelői kísérték utolsó útjára csütörtökön a Farkasréti temetőben Barta István Kossuth-díjas akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt. Koszorúkkal borított ravatalánál a Magyar Tudományos Akadémia, a pályatársak, barátok és hozzátartozók nevében Bognár Géza akadémikus méltatta munkásságát, tudományszervezői tevékenységét. A Műszaki Egyetem és a tanítványok nevében Tuschák Róbert, a villamosmérnöki kar dékánja, a Híradástechnikai Elektronika Intézet munkatársai nevében Csibi Sándor, az intézet igazgatója mondott búcsúbeszédet. Szezonnyitás előtti körkép a Balatonról Egy hónap múlva megkezdődik az üdülési idény a Balatonnál. Az irányító, az ellátó és a szolgáltató szervek az idén is számottevően fejlesztették az üdülővidéki hálózatukat. Nagy, látványos beruházások nem kezdődtek, az üdülőtelepeknek azonban csaknem mindegyike tovább fejlődött, gazdagodott. A tó keleti kapujában, Balatonakarattyán, új víkendtelep épül. Balatonkenesén és Fűzfőn feltöltéssel nyertek újabb szárazföldi közterületet sétány, strand és üdülőházak építéséhez. Alsóörsön autóskemping készült el. Az északi part fejlődő gyógyüdülőhelyi városában, Balatonfüreden, látványosan téreb°lvesertik az új Kisfaludy-üdülőtelep. A magánnyaralókon kívül számos több szintes vállalati üdülőház is épül. Balatonarács határában régi gondot oldottak meg az új szabadstrand építésével. Tihanyban a szezon elején újra megnyitják a felújított motelt. A kempinget faházakkal gazdagítják. Az északi parton két helyen — Révfülöpön, továbbá Keszthely és Gyenesdiás között — veszítettek elő új közművesített építési területet. Hévízen a Hotel Thermál svógyüdülőszálló saját fedett fürdővel bővül. A hévízi tó fürdőtelepeinek felújítását, illetve fainsítményeinek kicserélését felerészben már befejeznék. A déli parton 20 millió forintot költenek a kempingek fejlesztésére. Előrehaladtak a siófoki Aranypart előkészítésével. Itt már minden rendelkezésre áll az új nagy üdülő-házak építésére. közületi autóbuszok jobb kihasználtságáért A közületi autóbuszokat jobban igénybe lehetne venni a szociális és kulturális jellegű utazásokra. Segíthetnék a kocsik a helyi és a távolsági tömegközlekedést is — állapította meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési főosztálya a személyforgalom szektorok közötti megoszlásával, hatékonyságával foglalkozó egyik vizsgálata alapján. A vizsgálatból egyértelműen kiderül az is, hogy a közületi autóbuszokat messze nem használják ki úgy, mint a közlekedési vállalatokét. A minisztérium többféle megoldást is javasol az üzemi autóbuszok kapacitásának jobb kihasználására. Lehetővé tenné ezt például, ha több vállalat közösen üzemeltetne kocsit, s a különböző közületek együttműködnének a személyszállításban. Jobban kellene hasznosítani a buszokat az iskolai kirándulásokra is, amelyre egyébként kedvezményeket biztosító rendelet is ösztönöz. A minisztérium vizsgálja azt is, hogy miként segíthetnék az idegenforgalom személyszállítási feladatait az arra alkalmas közületi buszok, amelyeket egyébként még a menetrendszerű személyszállításba is szeretnének bevonni. Tülkölök Az útkereszteződésnél piros a lámpa. Állnak a kocsik, várunk. Aztán piros-sárgára vált a lámpa, ki-ki kapcsol. Lába még a féken. Aki legelöl áll, a záróvonalnál, balra néz. Zöldnél nyugodtan mehet, de beidegzetten, ösztönösen, gépiesen körülnéz. Mondhatjuk így: gondosan és felelősen körülnéz. Ám mire elindulna, mögötte felhörren egy villanykürt, röffen egy villanyt ülök. Eleinte riogatott ez az egyre sürülő szokás. Mi baj? — kaptam föl a fejem, s a lábam máris újra a féken. Városban csak akkor tülkölünk, ha baj van, ha veszély fenyeget. De nem volt baj. Csak nógatott valaki. S ez újabban — észlelem magamon — már ingerel. Jutott már eszembe, hogy azért se indulok el. Kiszállok, és közlöm a mögöttem fülkét dörrentővel, hogy autómon kívül jogosítványom is van, jogosítványomhoz vizsgám is van, vizsgámhoz felelősségtudatom. Személyes felelősségem. NÓGATÁS Hogy csak helytelen-e az egyre sűrűbb tülkölés, vagy veszélyes-e, az a rendőrségre tartozik. A közlekedés pszichológusai, a szabálytalanságok és a belőlük származott balesetek elemzői mondják meg, van-e teendő, és ha van, rendőrök intsék meg, vagy büntessék a tülköt dörrentőket. Az átlagos autóst az érdekli, hogy vajon mit jelent igazán a mögötte röffenő villanytülök hangja, és azon gondolkodik, hogy miért is ingerli őt ez a hang. Azért ingerli, mert nógatják. Gyerünk, börren mozdul valaki mögötte agresszíven. Induljon már. Majdnem parancs a hörrenés, hátulról. Nem a záróvonalról, ahol körül kell nézni, és ha száz zöld lámpa ég, akkor is balra-jobbra kell villannia a felelős szemnek, hanem hátrábbról. És akit ez fölingerel, azt — meglehet — nem is csupán a közúti tülkölő kis agresszivitása érdekli, amelynek közismert oka a motorlóerő-gerjesztette buta oroszlánöntudat. Azt általában érdekelheti a nógatás. A nógatás rejtettebb tartalma. Mindenféle nógatásé, sok-sok magánérdek magánerőszakos megnyilvánulásáé. Közutakon is rossz, de bármely közös utunkon is rossz, bármilyen és bármerre haladó-törekvő kocsioszlopok bármely felelősség helyzetében rossz, ha bárki egy másik bárki kárára-veszélyére tülköt nyomogat, nógat, saját érdeke szolgálatában, költségvetés felelős kalkulátora ellen megindult a fegyelmi eljárás. A fegyelmi tárgyaláson pedig mindenki jelen volt, csak az nem, aki kiutazott. Csak az nem, akinek nagyon sürgős volt kiutaznia, ezért a kalkulátor nyakára járt, nógatta a kalkulátort. Valaki villanytülköt röffentett a hátam mögött, és nekem a megnógatott kalkulátor jutott az eszembe. A felelőssége és a nógató felelőtlensége. Ezek a gondolatok bármely útkeresztezésben, volánnál ülve, tülökhörrenésre ingerülten fölfigyelve, továbbszőhetők. Sokan végeznek hamari munkát, az útkeresztezés egy felelősségre figyelmeztető záróvonala előtt. Nem azért, mert hanyagok. Nem azért, mert későn kezdtek a munkájukhoz. Valaki nógatta őket. Talán mert valahol könnyedén megígért egy határidőt, más számlájára. Utóbb aztán sürgette-nógatta azt a mást, hogy feleljen meg az ő ígéretének, ha másképp nem, hát felelőtlenül. Talán más magánterve volt valamikorra, ezért könnyedén legyintett, amikor egy felelős a felelősségét és a felelős munkához szükséges időt említette. Valaki olcsón volt nagyvonalú. Aztán másnak került sokba a nagyvonalúság. Ha fokozott figyelmet követelő közlekedési helyzetben kürt szól rám a hátam mögül, eszembe jut a közismert lóc-ööntudat túltengése is. De közben továbbszövöm ennek a kis mindennapos agresszivitásnak a háttéri gondolatát, a magánérdekről. És minden magántülkölőnek azt mondanám, hogy ne nógasson, mert az én felelősségem számlájára nógat. MAGÁNÉRDEK Villanytülköt röffentett mögöttem valaki, és meglepőnek tetsző hirtelenséggel az a gépimport-költségvetés jutott eszembe, amelynek hírét hallottam nemrég: sebtében hevenyészték össze, mint hallottam, aztán kiutazott valaki, drágán vett meg külföldi gépeket, és mert olcsóbban is megvehette volna őket (vagy a velük egyenlő értékűeket), a Enyhítik a népfrontbizottságok helyiséggondjait A VII. kerületben csupán egy 100 érdeklődőt befogadó terem van, ahol a Hazafias Népfront — más társadalmi szervekkel „társbérletben” — megtarthatja rendezvényeit Hasonló a helyzet az i„ a IV., a XVI. és a XXII. kerületben, ahol működnek ugyan művelődési házak, de helyiségeik állandóan foglaltak. A fővárosban nemrégiben a körzeti népfrontcsoportok egy részét bizottsággá választották, megnőttek a feladatok, több, gazdagabb program várná az érdeklődőket. De jobbára csak várná, mert a helyhiány miatt a lakóterületi politikai munka szerves részét jelentő kulturális programokat, politikai és kerületfejlesztési vitafórumokat nehéz megszervezni. Mindenyhítő, követésre méltó példa azonban bőven akad: már a közelmúltban sok helyütt építették újjá a népfrontszékházakat, így a III., a IX. és a XVIII. kerületben is, ahol egy-egy nagyterem és több kisebb, barátságosan berendezett helyiség várja az érdeklődőket. A többi kerület helyiséggondjai két-három éven belül ugyancsak szinte mindenütt megoldódnak — mondják a Hazafias Népfront budapesti bizottságánál. A IV. kerületben az újpesti rekonstrukció során a népront is új székházat kap — várhatóan 1980-ig. Ugyancsak új épületbe költözhet majd a XVI., a XVII. és a XII. kerületi bizottság is. A XVII. kerületben a Dózsa Művelődési Ház mellett emelnek új épületet, a XXII. kerületben pedig a Kossuth Lajos utcai OTP helyiségeit építik át. Több helyen — így Zuglóban is — kisebb átalakítással nyernek hasznosítható teret. Ahol sem építkezésre, sem pedig bővítésre nincs mód, ott a művelődési házak, az iskolák, a könyvtárak és a körzeti pártbizottságok helyiségeiben — az eddiginél jobb együttműködés nyomán — rendezhetik meg továbbra is az ünnepségeket, vitafórumokat, irodalmi esteket és munkabizottsági beszámolókat, üléseket. 5 SZÁMLA Haladtam már át, hosszas várakozás után olyan útkeresztezésen, ahol hat kocsi koccant, csúszott egymásba. Már megérkezett az URH- kocsi, már rendőrök terelték át a forgalmat a keresztezésen. Egy keresztezéssel előbb rám tülkölt egy ralitarkára címkézett kocsi vezetője, aztán nagy gázzal elsöpört mellettem. A koccantak közt nem láttam talitarka kocsit. De nem is számítottam erre. Autós gyakorlatom is, élettapasztalatom is azt súgta, hogy a magánérdekből nógatok utóbb, amikorra a közhaj megtörtént, nem szoktak jelen lenni. Nógatásuk hangja elszállt, magánkocsijuk elsuhant vagy nagy gázzal elsöpört az összekoccantak, károsultak, felelősök és felelősségre vonhatók mellett. Közúti közlekedési rendet sértő dolog ez a tülkölés. De általában sérti mindenféle közös közlekedésünket, aki könynyedén, nagyvonalúan agreszszív, magánérdekből és más számlájára. Aki más felelősségébe avatkozik bele. Alighanem e miatt a mögöttes gondolat miatt szemlélném örömmel, ha itt-ott látnám, hogy épp egy tülkölőnek osztja a bírságharcát a rendőr. Bor Ambrus