Magyar Nemzet, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

14 Malív Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma A Nagy Sportcsarnok és a jégpályája A BUDAPESTI NAGY SPORTCSARNOK jeges edzőpályájának méretei közül a Magyar Nemzet hasábjain kialakult vita annak a széles körű társadalmi érdeklődésnek a bizonyítéka, amelynek az új sportcsarnok létét köszönheti. Mint ismeretes, a budapesti üzemek csaknem félmilliárd forinttal járulnak hozzá az építkezés költségeihez, válaszképpen a párt- és állami szerveknek a sportcsarnok létesítését elhatározó kezdeményező lépésére. A Középülettervező Vállalatnak jutott a feladat, hogy a sportcsarnok generáltervezői tevékenységét ellássa, azaz elvégezze a sportcsarnok építészeti, belsőépítészeti, szerkezettervezési és épületgépészeti tervezését,, és koordinálja a szovjet tervezésben készülő szerkezetek, berendezések illeszkedését a magyar tervekkel, valamint irányítsa a több mint húsz hazai áttervező szaktervezői tevékenységét, amelynek keretében a Testnevelési Főiskola a sporttechnológiai tervezést végzi. Az elmondottak alapján a generáltervezői tevékenység meglehetősen széles körű, de sportnyelven szólva megvannak a maga „játékszabályai”. A beruházási és tervezési „játékszabályok” legfontosabbika, hogy csak azt lehet megtervezni, amit a beruházás költségeinek jóváhagyásakor engedélyeztek, tehát a jóváhagyott tervezési programban is szerepel. HOGY MILYEN LEGYEN ma egy kórház, azt az Egészségügyi Minisztérium, hogy milyen legyen egy iskola, azt az Oktatásügyi Minisztérium, és hogy milyen legyen egy sportlétesítmény, azt végső soron az OTSH határozza meg. E szervek döntését a tervező nem bírálhatja felül, hiszen a módosításoknak rendszerint anyagi kihatásai is vannak, és a döntések hátterében a tervező látókörein kívül eső szempontok lehetnek. A tervező, aki az épület térrendszereit, fő méreteit és tömegét meghatározza, csak anynyit tehet, hogy nem az adott pillanat igényei szerint tervezi meg az épületet, hanem számol azzal, hogy az igények változhatnak, módosulhatnak az épület élettartama során, és ennek a változásnak eléje megy. A rádió, a film, de főleg a televízió jóvoltából az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a jégsport és fedettpályás atlétikai versenyek iránti érdeklődés hazánkban. Várható, hogy ennek hatására a sportág művelőinek a száma is ugrásszerűen megnő majd, és ezek a mai tizenéves nézőkből fognak rekrutálódni. őket már nem fogja érdekelni, hogy milyen pillanatnyi személyi érdekeltség vagy sportpolitikai erőviszony ítélte elsorvasztásra a 70-es évek elején a jégsportot. Ők a sportág űzéséhez szükséges feltételeket számon fogják kérni a sportcsarnok ügyében ma döntő szervektől és a tervezőktől. Zsolt Róbert sportszerűen és tárgyilagosan vizsgálta a tervező szerepét a pályaméret meghatározásában, a Magyar Nemzet 1978. április 16-i számában. A tervező dilemmája azonban nem az volt, hogy a Magyar Jégsport Szövetség által megadott 20X30 méter helyett milyen nagyobb méret mellett döntsön, hanem az, hogy mi legyen egy nagy kapacitású jégkészítő központtal akkor, amikor a nagy csarnoktér 30X61 méteres (nem 30X60 méteres!) pályán nincs jég. Az OTSH ugyanis két alkalommal — a fejlesztési cél és a beruházási javaslat — jóváhagyási eljárása során úgy rögzítette főhatósági álláspontját, hogy nincs szükség jeges edzőpályára. Ezt az álláspontot sportszakmai szempontból nem volt joga senkinek vitatni. A tervező csak annyit tehetett, hogy javaslatot tett a jégkészítő gépek jobb kihasználására a kisgyermekek korcsolyázni tanulását s a nagyközönség szórakozását szolgáló, egész évben működő és bevételt hozó jégfelület létesítésére. Annak méretét azonban nem sporttechnológiai szempontok, hanem a hely adta lehetőségek szabták meg, figyelembe véve más sportágak edzőteremigényeit is. Ilyen előzmények után kapott a leningrádi tervező intézet megbízást 24X51 méter méretű jégfelület tervezésére. A 26X56 méteres jégfelület kialakításának megvannak a műszaki lehetőségei — éppen a korábban említett tervezői előretekintésnek köszönhetően. AZ ÁTTERVEZÉS azonban csak akkor hajtható végre, ha az illetékes szervek így döntenek. A döntés meghozatalakor pedig figyelembe kell venni, hogy a jégfelület megnagyobbítása miatt az eddigi négy kosárlabdapályás edzőcsarnok három pályásra csökken, és a kézilabdapálya az eddigi 50X25 méter helyett csak 40X25 méter méretű lehet. E változások sportszakmai következményeit mi nem tudjuk felmérni. Jelentkezik természetesen bizonyos költségtöbblet is, ami elhanyagolható az egész beruházás nagyságrendjéhez képest. Sokkal nagyobb gondot okoz, hogy a szovjet tervezésű és szállítású jégtech-OLVASTAM a Magyar Nemzetben a ,,Hideghegy jövője” című cikket. Több mint öt éve dolgozom külföldön, de minden esztendőben legalább egy hetet töltök hazánk egyik legszebb pontján, a Nagy-Hideghegyen, amely Magyarország legjobb, leghosszabb és felvonóval legolcsóbban gépesíthető lesiklópályája. A Természetbarát Szövetség síbizottságának vezetője voltam 11 évig, együtt dolgozhattam Tolnai Józseffel, aki sajnos viszonylag fiatalon hagyott el bennünket, igyekeztünk a tőle látott lelkesedéssel elősegíteni Nagy-Hideghegy fejlesztését. Ennek a csaknem egy évtizedes harcnak az eredménye a már öt éve működő bolgár gyártmányú sífelvonó az északi lesiklópálya mentén. Sőt már villanyvilágítás is van néhanapján a turistaház előtti lejtőn, a sízők lelkesedésének és ügyességének eredményeképpen. A Nagy-Hideghegyen a meteorológiai mérések szerint évente 112—115 olyan nap van, amikor 10 cm-nél vastagabb hótakaróval számolhatunk. Ez kedvezőbb a Kékestető 110— 112 napos hasonló hóviszonyainál. (Dobogókőn is kedvezőbb a havas napok száma, mint magasságából következtetni lehetne, évente 70—80.) Míg azonban Dobogókő korszerűnek mondható üdülőterület, Hideghegy még csak a kezdet kezdetén tart. Sokan már féltik is hazánk természeti kincseinek eme gyöngyszemét a turisták tömegeitől, de megfelelő szervezéssel és jó kiépítés után a tömegek eloszthatók különböző pályákon. Mi hát a teendő? Elsősorban a terepet kell rendezni, s elsőrendű feladat a régi felvonó nyomvonalának felhasználásával korszerű, olcsó vonszolós, úgynevezett csákányos felvonó építése, amely óránként 1500—2000 fős teljesítőképességgel működhet, s az északi pálya ma használt 300 méteres szakaszát 1235 m-re nyújthatná meg! Havassy László készített egy tervet jó néhány évvel ezelőtt, amelynek lényege a szóbanforgó felvonó aljába vezető síturistaút, amelyen gyengébb képességű sízők is lejuthatnának a felvonóhoz. Ha ezt a feladatot teljesítettük, akkor másodsorban a déli enyhébb lejtésű tanulópályát kell gépesíteni. Ennek költsége bolgár vagy csehszlovák gyártmányú felvonóval még az áremelkedést számítva sem kerül többe 500 000 forintnál. Harmadik feladat a szálláshelyek bővítése, de ekkor már szükséges az útvonal kiépítése is. Több lehetőség kínálkozik a Taxi-rétig történológiát a szovjet partnernek külkereskedelmi szerződés alapján kell áttervezni és a szállítandó csőmennyiségeket megnövelni. A gépek kapacitása ugyanis számításaink szerint a megnövelt jégfelületet is el tudja látni. A Budapesti Nagy Sportcsarnok létesítésére hozott jóváhagyó határozat megszületése óta rövid félév alatt a jeges edzőpálya méretének növelése iránti igény mellett korábban már a 200 méteres futópályát is az eredetileg kért négysávosról hatsávosra kellett módosítani. A tervezői előrelátás itt is lehetővé tette a méretnövelést nagyobb áldozatok nélkül Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy az acélból és betonból készült épület átalakíthatósága korlátozott, és a tervező sem gondolhat minden később felmerülő igényre. Azt sem lehet várni, hogy a Budapesti Nagy Sportcsarnok egy csapásra megoldja egy csomó hiányzó középület (kongresszusi palota, hangversenyterem, háromporondos cirkusz stb.) hiányát. Helyes lenne, ha a sportcsarnok terveit az eredeti jóváhagyás szerint véglegesíthetnénk, mert a sok módosítás a tervszerű kivitelezés akadályává válhat és a befejezési határidőt késleltetheti. Mányoky László igazgató Középülettervező Vállalat nő vonalvezetésre. Síző szempontból nézve engedtessék meg a következő javaslat: A felvezető utat az úgynevezett grófi út módosításával építsék ki. Az egykori farakodóig közlekedő kisvasút nyomvonalát részben fel lehetne használni, bekötni a grófi útba, majd Taxtól kizárólag ellátóútvonalnak egy gyengébb alépítményű utat építhetnének a felső turistaházig. De talán még egyszerűbb lenne a kisvasút újbóli kiépítése a régi nyomvonalán a rakodóig. Gépkocsikat legfeljebb a Nagyvasfazék-völgybe szabadna beengedni. SZÓLNI KELL még a Hideghegy egészségügyi helyzetéről. Azt már elértük, hogy férfi és női WC korszerű körülmények között üzemképes. Húsz évig tartott a küzdelem! A hatvanas években jól működő, zömében fiatalokból álló hegyi mentőszolgálatot viszont sikerült szétzülleszteni. Sajnos még a Vöröskereszt is elfogadta a megszüntetését Nos néhány külföldi példa. Az NDK-ban szervezett mentőszolgálat van, URH készülékekkel a középhegységekben, hazai hegyeinkhez hasonló körülmények között A jelzett turistautakon és esőházakban mentőládák, kötszerrel és sínekkel, némi gyógyszerrel. Csodálatos módon nem pusztítják el ezeket! Csehszlovákiában a Horska Sluzba szervezetten, URH-val felszerelve működik. Az NDK-ban a Vöröskereszt keretében történik a mentőszolgálat ellátása, elsősorban kiképzett diákok közreműködésével. Magyarországon a hegyi mentőszolgálatot fiatalokból és idősebbekből keverten szerveztük meg. 1967-től a Hideghegyen működött az állomásunk két fővel, hét végén négy fővel. Érdemes volna megkérdezni azokat, akiknek segítséget nyújtottunk, az elszökött és eltévedt diák hazavezetésétől a combnyaktöréses sérült lány leszállításáig, szükség volt-e a mentőszolgálatra! Mindenesetre 1973-tól megvonták a szállást, és a gyógyszert a mentőszolgálattól, a mentőszánokat pedig kiránduló diákoknak adta a gondnok, azok gyorsan össze is törték. Embertelen intézkedés volt az évenként 100—110 esetet bizonyító mentőállomás felszámolása. Orvos 14 km-re található a közlekedési lehetőségek nélküli Hideghegytől. Követelni kell a mentőszolgálat újjászervezését, ha a Vöröskereszt nem akarja, tartozzon az Országos Mentőszolgálathoz. Szebényi Géza Haldensleben Mit kell tenni a Nagy-Hideghegyért? Kérdéseink ez alkalommal az európai művelődés és művészet egyik bölcsőjével, Firenzével kapcsolatosak. 1. Nemcsak a város, de talán az egész világ legismertebb hídja a XIV. században épült Ponte Vecchio — az Öreg-híd. A híd legfőbb jellegzetessége a fecskefészekként oldalához tapadó sok kis házacska, melyeknek apró üzletei a turisták kedvelt nézelődőhelyei is. Hogy hívják a folyót, melynek egyik szép hídja a Ponte Vecchio? a) Adige, b) Arno, c) Pp. 2. „ ... tudtam, hogy Te vagy a világon a legjobb aranyműves, most már azt is tudom, szobrásznak ugyanilyen jó vagy.” Michelangelo írta ezeket a szavakat egy kitűnő olasz szobrásznak, miután a firenzei Loggia dei Lanzi-ban meglátta annak a Medúza levágott fejét tartó „Perszeusz” szobrát. Hogy hívják a szobrászt, akinek ma is ugyanitt látható fő műve ilyen elragadtatott szavakra késztette Michelangelót? a) Benvenuto Cellini, b) Andrea Pisano, c) Verrocchio. 3. Firenze főtemploma, a lenyűgöző méretű Santa Maria del Fiore, nevében a várost jelképező virágra és arra a legendára utal, hogy Firenze egy virágos mezőn épült. Melyik virág Firenze jelképe? a) szegfű, b) a liliom, c) a tulipán. 4. Firenze egyik legszebb reneszánsz palotája a Palazzo Strozzi. Az épület különösen a budapestiek számára tűnhet érdekesnek és ismerősnek, hiszen ennek a palotának a mintájára Hauszmann Alajos tervei szerint fővárosunkban is készült egy hasonló épület. Budapest melyik részén áll ez a Strozzi-palotához hasonló épület? a) A Felszabadulás téren, b) a Lenin körúton, c) a Népköztársaság útján. A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1978. április 30. Beküldési határidő: május 8. Cím: Lapkiadó Vállalat, reklámszerkesztősége, 1073 Bp., Lenin krt. 9—11. A levelezőlapra kérjük ráírni: a Magyar Nemzet pályázata. A rengő lomb virágban ég, és készül a gyümölcsre, a nyílt utcára lép a nép, hogy végzetét betöltse. A fenti sorokkal kezdődő József Attila-vers utolsó sorait a rejtvény vízszintes 2. és a 14., valamint a függőleges 1. és a 63. számú sorában idézzük. Vízszintesen (kétbetűsök: RP, VL). 17. Feltűnően nagy. 18. Kitűnő francia naturalista író (1840— 1902). 20. Kedvelt típus; valakinek ízlése szerinti személy. 21. A bajból szabaditás. 22. Állati hím. 23. ...alkohol, borszesz, spiritusz. 24. Tudtára adja (véleményét, utasításait). 25. Átlátszó, vetíthető fénykép. 27. Görbölyded. 28. A belső fejlődésben való segítés, nevelés. 30. A kőműves igéje. 31. Terjedelmes (két szó). 33. ... West, amerikai filmcsillag. 34. Többféle hangos zörejek egybefolyó kellemetlen vegyülékei. 30. Megbecsülésre méltó, jóra való. 37. Becsléssel megállapított átlagos díj. 38. Adnak neki. 39. Volt közel-keleti államférfi, külügyminiszter. 40. Kétéves parlagi növény (ebből nemesített sárgarépa). 41. A holland légiforgalmi társaság nevének rövidítése. 43. Mona___44. A kutya igéje acsonttal. 45. Baráti állam. 46. Csésze jelző. 47. Kietlen, zord erdő, vidék. 49. Két különböző telítettségű oldat kiegyenlítődése átáramlás útján az oldott anyagot nem, de az oldószert áteresztő hártyán keresztül. 51. Bútorgyári hulladék. 53. Gonosz, ártó szellemek. 54. Egymást merőlegesen metsző két rövid vonal. 56. Szembogár. 58. Spanyol férfinév. 59. Felőlem. 6. Német szorzóképző. 61. ... Garbó, kiváló svéd filmszínésznő. 62. Becézett női név 64. A puska egyik része. 65. Nagy szilárdságú építőanyag. 66. Becézett vadnyugati férfinév. 67. Élénk eszmecsere. 68. A nappal kapcsolatos, a napra vonatkozó (Idegen kifejezés). 70. A római mitológiában az elhunyt elődök lelkei, a családi tűzhely védelmezői. 71. ...hely: Győr-Sopron megyei község. 72. Kellemes ital, fordítva. 73. Hosszú, lándzsaszerű szúrófegyverrel felszerelt régi lovaskatona. 74. Szálkátlanított halszelet. 75. Vállra vethető szíj, kard, tarsoly stáb. ráakasztására. 77. Női név. 79. Csekély kiterjedésű. 80. Modern osztrák zeneszerző (Gottfried). 81. Muzsika. 82. Német tó, tenger. 83. Eltávolít valami szemetet. 84. Hibássá tesz valamit. 85. A tea izgató anyaga. 86. Leplez, titkol valamit. Függőlegesen (Kétbetűsök: ÉE, ÁK, RE, LM). 2. Fundamentum. 3. Japán váltópénz. 4. Játékpénz. 5. Mexikó nagy műveltségű, a spanyol gyarmatosítók által jórészt kiirtott lakossága volt. 6. ... de Boulogne, Párizs híres parkja. 7. Mind, minden, angolul (all). 8. „... előnyben”, amerikai film, Marilyn Monroe-val a főszerepben. Egyik szereplője a magyar Gyergyai István (Steve Geray) volt. 9. Pincékben a hordók alá helyezett talapzat. 10. Nemrégiben Kossuthdíjjal is kitüntetett József Attiladíjas írónk (István). 11. Szabásminta. 12. Milliószor billiók. 13. Zenei rövidítés (lassítva adandó elő). 14. A térnek meghatározott célra használt része. 15. Folyat. 16. Fáradságos, kimerítő. 19. Székjelző, névelővel. 25. ...-izmus, két egyenjogú állam állandó kapcsolata (az Osztrák—Magyar Monarchia az 1867-i kiegyezés után). 26. Esküvő, névelővel. 29. Régen fegyverek, ma sporteszközök. 30. Madár. 32. Román női név. 33. Becézett női nevünk. 35. Község a Kisalföldön. 36. Francia munkásforradalmár, a párizsi kommün egyik vezetője (Emile Victor, 1841— 1871). 37. Megállapodást megpecsételő írás. 38. Itt a ... (csapjál bele.*). 40. Női név. 41. A kölcsönösszeg használati díja. 42. Pest megyei nagyközség. 44. Olasz filmszínésznő. 46. A cipészek „fája”. 47. Értékes folyadék. 48. Idegen tagadás. 50. Fizikai munkás, a bizalmas szóhasználatban. 32. Két énekes együttes szereplése. 53. Francia politikus, volt miniszterelnök (Edouard). Az 1938-as hírhedt müncheni egyezmény egyik aláírója. 54. Egységbe foglalt írásművek gyűjteménye. 55. Férfikabát. 56. Kitűnő színésznő (Kornélia, 1826—1906). 57. A vadlibához hasonló, nálunk átvonuló madár. 59. Létrehoz valamit. 60. A lábszár közepéig érő, félhosszú női kabát vagy szoknya. 62. Német biztatószó (gyerünk!). 63. Olvasnivaló. 65. Színpadi tánc. 66. Korszerű. 69. A Rhone bal oldali mellékfolyója. 70. Svéd természettudós, az élővilág modern rendszerének kidolgozója (Karl, 1707—1778). 71. Francia gyermekgondozónő. 73. Német három. 74. Asztal- vagy szekrényrész. 75. Papírra vet (valamely szöveget). 76. Felesége. 77. Német segédige. 73. Kiváló basszus operaénekesünk volt (Dávid). 81. A kukorica tudományos elnevezése. 82. Latin kötőszó (séd): Valló Emil Beküldendő a vízszintes 2. és a 14., valamint a függőleges 1. és a 68. számú sor megfejtése. Határidő: május 10. * Április 16-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Ne kezdjen ki azzal a ragyogó nővel, aki tőlünk — kilép, mert könnyen lehet, — hogy éppen az anyósa. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Brézics Viktória, Egresi Nándorné, Gálit Istvánné, Király Gyula, Kiss László Tibor, Matók István, Payer Lajosné, Ruszinyák Józsefné, Szabó Vince, Takács Zoltán. Vidékiek: Almássy Lászlóné, Gödöllő: Dr. Bándy Györgyné. Szekszárdi Bocsor Istvánné, Sátoraljaújhely; Gábor József, Mór: Győre László. Szentendre: Kele Károly, Törökbálint; Kovácsy István, Szilasliget; Ladjánszky Mihály, Budaörs; Ságvári Ferencné, Sopron; Simig Tamásné, Harta. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. MÁJUS Vasárnap, 1978. április 31. A fiatalok szeretik a modern, meglepő divatot. Gyakran saját maguk varrják, kombinálják valóban egyéni öltözéküket Eleinte idegenkedve nézzük, sajátos áttöltésükben, a manapság divatos réteges, avantgarde, klasszikus, fantázia és romantikus stílust. Később felfedezzük az egyéni bájt, az ötletességet és főleg a fantáziát, s már tetszik is, amit csinálnak. Rajzunkon egyszerűen megvalósítható ötleteket mutatunk be. Az első a réteges öltözködést példázza, Julika stílusában. A kék farmernadrághoz kék simakötésű, hosszúujjú pulóvert visel, arra ráveszi a téglapiros vászon ingblúzt (az ing ujját divatosan felgyűri) és végül az ingblúz fölé kerül a pulcsival egyező színű ujjatlan, hosszított vonalú mellény. Igazán kedves látvány s ha évszámaink nem óvnának, biztosan mi is szívesen viselnénk. A másik rajz eredetije Évike kedves ötlete: mohazöld kordbársony szoknya, ujjatlan kis mellény, borsózöld csíkos pamut pulóver, fölötte nyersfehér rusztikus kötésű mellény. Tetszik Irénke vidám ötlete is. Nyersfehér nadrághoz és azonos színű kámzsagalléros bordásán kötött pulóverhez a derékra köthető, kék alapon fehér pettyes, bő húzott szoknya. Igazán fiatalos modell a parasztingekre emlékeztető, dúsan kézimunkázott (csipkehorgolás) lilásrózsaszín vászonblúz, lila igen bő, pliszírozott parasztszoknyával. Egy régi, toledóval gazdagon díszített nyers vászon abroszból készült Marika ujjatlan — a két vállon gombolt — modern, lebernyeg ruhája. Vastag pamutból bojtos övet is font hozzá. Minden divatos: a vászon, a nyersszín, a kézimunka, a lebernyeg. Amit elmondtam, egytől egyig a fiatal lányok divattervezői fantáziáját dicséri: szinte minden stílust megvalósítanak, de kedvencük, amint a rajz is mutatja — a réteges öltözködés. Talán azért, mert sok minden — ahogyan ők mondják — „cuccot”, blúzt, mellényt, pulóvert, inget, ingblúzt, trikót — fel lehet használni hozzá. Alig van olyan régi holmi, ami ne válna divatossá a réteges öltözködés szinte kimeríthetetlen változataiban. (f. b.)