Magyar Nemzet, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

X4 Masar nemzet A Magyar Nemzet vitaf­óruma A játék infrastruktúrája v­ALÓBAN, ahogy a Szülőst fóruma a múlt hónapban kö­zölte, a gyerek játékával töb­bet kellene törődnünk. Furcsa ellentmondás: játék­szerekre szívesen költünk, de közben valahogy megfeledke­zünk arról, hogy a játék ön­magában­ nem ér semmit: a jó játszáshoz a gyereknek min­denekelőtt helyre, körülmé­nyekre van szüksége. Állandó, saját játékkuck­óra, ahol nin­csen láb alatt, ahol zavartala­nul működhet, építkezhet, ahol kedvére szétrámolhat — de ahol természetesen neki is kell rendet tartania. A jó, elmélyült játszáshoz mindenekelőtt meg kell teremteni — divatos szó­val élve — a játék „infra­struktúráját”. Tudom, a legtöbb lakásban kevés a hely. Nincs időnk, fáradtak, idegesek vagyunk. Mennyi ismétlődő bosszúságot okoznak a szétdobált játéksze­rek. Ilyenkor röpködnek az ingerült szavak: százszor mond­tam, ne csinálj ilyen rendet­lenséget. Vigyázz a holmid­ra... Te mindent tönkreteszel. Neked semmit sem érdemes venni... És evvel máris visz­­szájára fordul az ajándékozás öröme, a játék szemre­hányá­sok forrásává válik. A JÁTÉKKUCKÓ nélkülöz­hetetlen. Kialakításában bár­milyen szűk helyen segítsé­günkre vannak a térelválasztó­ként is felhasználható szekré­nyek, polcok. A játékszereknek hely kell, mégpedig annyi és olyan, hogy a gyerek rendesen gazdálkodhasson a holmijával. Ennek a megteremtése, folya­matos kiépítése családunkban minden egyéb „lakberendezé­si” beszerzést megelőzött. Előbb kaptak a gyerekek pol­cokat, szekrényeket, mint a szülője „ülőgarnitúrát”. Ma is úgy látom, ez volt a helyes sor­rend. Nem azért, mintha feti­sizáltuk volna valaha is a gye­rekek érdekét, vagy elkényez­tettük volna őket, egyszerűen csak azért, mert ily módon idejében s egyszer és minden­korra hozzászoktak, hogy a csalóban kinek-kinek megvan a saját kis „felségterülete” és természetes módon belenőttek egyfajta rendbe. Azóta rengeteg kitűnő prak­tikus megoldással találkoztam. Barkácsoló kedvű szülők lele­ményesen felhasználnak szinte minden négyzetmétert. A falon, szekrényoldalakon, polcokkal, filcből, vászonból készült zse­bekkel szaporítják a tárolóhe­lyet. Játékgarázs lesz az ablak­mélyedés, a gyerekágy alá ki­húzható játékláda kerül. Ha nincs gyerekszoba, térelválasz­tó szekrénnyel, polccal különí­tik el a játék „birodalmát”. OKOSAN jár el, aki a kuc­kót, a tárolóhely terveit a gye­rekekkel együtt készíti, és ve­lük együtt valósítja meg. Hogy ez némi időtöbblett­el, fárad­ságtöbblettel jár, az bizonyos, de sokszorta kevesebbel, mint a mindennapos meddő küzde­lem a „haszontalan”, „rendet­len” kölykökkel. Ha a kuckója kialakításába maga is beleszól­hat, és maga is dolgozik (ere­jéhez képest) a megvalósítá­sán, akkor méginkább érzi, ez az övé, a sajátja s rendszerint jobban is vigyáz rá. Még a na­gyon „megátalkodottan” ren­detlen — azaz félrenevelt — nagyobb gyerekek esetében is nemegyszer kedvező fordulat áll be. (Őket lehet ugyan a legnehezebben rendre kaparni, de ezért feltehetően saját szülői mulasztásainkat, lazasá­gunkat, olykor merevségünket okolhatjuk.­ Természetesen az a legjobb, ha a játszás körülményeit, szo­kásait mindjárt kezdettől, cse­csemőkortól, tipegő kortól tu­datosan, következetesen ala­kítjuk. Szenvedélyesen gyűj­töm a jó példákat, úgy­ vélem, a mindennapokban jelentkező jó szülői gyakorlat megérdem­li a nyilvánosságot. A szerep­lők : egy másfél esztendős lány, hároméves fiú és az édesany­juk, aki türelmes, békés, pe­dig millió dolga van. „Nem voltam mindig az, a gyerekek tanítottak meg rá, egyszóval a tapasztalat... Ha veszek­szem, csak rosszabb. De kü­lönben sincs rá szükség, fi­gyeld meg: a gyerekek tulaj­­donképpen szeretnek »együtt­­működni­'' a felnőttekkel” — mondja. Közeledik a vacsora, a fürdés, „Dani, kezdheted le­fektetni a macit” — szól oda az anya a nagyobbik gyerek­nek, majd ismét felém fordul: „Sose kívánom, hogy egyik percről a másikra, váratlanul, hirtelen hagyja abba a játszást. Okvetlen kell neki egy kis »ki­futás­«, ezután mindenre haj­landó.” Dani most is tovább tolja az autóját: „Ezt még el­szállítom.” „Helyes, vidd be a garázsba” — egyezik bele az anyja, és hozzákezd a másfél éves Zsuzsi játékainak össze­gyűjtéséhez. Derűsen, szinte gyengéd mozdulatokkal rakos­gat: „Gyere, nyuszi, gyere te baba aludniA kicsi vele együtt dolgozik, szuszogva és láthatólag elégedetten, hogy segíthet, részt vehet abban, amit az édesanyja csinál. EZ A MAMA nem umlít, nem prédikál, nem korhol. Sokkal hatásosabb a módszere: példát mutat! „Azt tapasztal­,­tam — mondja —, hogy a ki­csik szinte játéknak tekintik, és szeretik ezt az együttes, megszokott munkát. Később pedig a »magam csinálom, ma­gam intézem«lehetőségét. Dani fiam már mindennek tudja a helyét, nem is engedi, hogy én rakjam el, ami az övé.” Elnézem, ahogy az anya és a gyerekek tesznek-vesznek. „Aludj, Füles, aludj, Maci” — halatszik közben és: „Nézd, anyu a dömpernek lejött a ke­reke, beteszem a lábába, hogy el ne vesszen. Apu majd meg­javítja vasárnap.” Erre a két gyerekre később se lesz panasz, hogy nem vi­gyáznak a holmijukra, nem kímélik a játékaikat, rendet­lenek. Ez a mindennapos kis szertartás nemcsak a rendsze­­retetüket alapozza meg, meg­hittségéből, ismétlődéséből az otthon biztonsága, a családi összetartozás, együttműködés melege árad. Tíz perc se telt el, és már rend van, minden a helyén. Ez szép volt, de mit csinálsz, ha nagyon lármásak, napközben, játék közben? — kérdezem az anyát. — „Egy kis autóberre­gés nem zavar, még szeretem is hallgatni. Ha mégis sok, meg­kérem. Danit: Kedves sofőr bá­csi, állítsa kicsit halkabbra a motorját! Hálás az ilyen fogal­­mazásért, érti a benne rejlő tréfát és azt is, hogy nem aka­rom kizökkenteni a játék han­gulatából, beleélem magam az ő fantáziavilágába, elfogadom és megerősítem az ő sofőrsze­repét, és egyenrangú félként tárgyalok vele. Persze, mond­hatnám ilyenkor azt is: édes fiam, muszáj ekkora lármát csapni ? De azt hiszem, nem lenne nagy sikerem. Egyébként a kisfiam csakugyan nagyon élénk, egészséges kölyök, sze­ret mozogni, ficánkolni. Mint­hogy a lakásunk sajnos na­gyon kicsi, úgy intézem, hogy legyen a gyerekeknek elég al­kalmuk szaladgálni, mászni, kalandozni a játszótéren. Va­sárnap is sokat vagyunk a szabadban, szinte egész nap, és Dani már nagyon jól tudja, hogy a lakásban kötöttebb a rend, kötöttebbek a szabá­lyok.” Türelmes szoktatással, előre­látással, szervezéssel sok-sok szidásnak, büntetésnek, gye­reksírásnak és szülői bosszú­ságnak lehet elejét venni. Mindez nem is kerül pénzbe, az időráfordítás is bőven meg­térül a jobb családi közérzet­ben, a gyerek nyugodt hangu­latában. S a játék is jobban betöltheti örömteli, személyi­ségformáló, fejlesztő szerepét. Erdős Éva A borravalóról, mint olyanról JÓ PÁR HETE két olvasóle­­vél is jelent meg lapjukban, amelyekben — mint örökzöld téma — a borravaló kérdése vetődött fel. Érdemes a bennefoglaltak felett elgondolkozni. A borra­való létjogosultságát egyik írás sem tette szóvá. Valami­kor egyik kezünkön megszá­molhattuk a borravalós szak­mákat. Olyan kisebb becsű foglalkozások, gyengébb kere­setű szakmák zárhattak rá szá­mot, ahol nem annyira a ki­érdemelt munkateljesítmény, hanem a megszokott hagyo­mány folytatása vált „illendő­vé”, a megszabott bér túldíja­­zása. Komoly, tisztes iparosok, ön­tudatos dolgozók talán szé­gyellték volna elfogadni a bor­ravalót, mint a rászorultság lealázó igazolását. Egy idő óta megváltozott a helyzet. A borravaló kinőtt eddigi megtűrt állapotából. Fejlődés­nek indult, elterjedt, nőttön­­nőtt. A nyakunkra nőtt, s ma már nem átall bizonyos mér­tékben a csúszó- és hálapénz álarcában tetszelegni. Szinte polgárjogot követel magának. Ma már minden valamire való foglalkozás, minden épkézláb szakma igyekszik a borravaló berkeihez közelebb férkőzni. Kialakultak a kimondottan borravalós vagy hálapénzes szakmák, pályák. A TÁRSADALOMBAN fel­­ébredt a hálaérzés, tobzódik a jutalom, a túldíjazás, a bor­ravaló összes válfajával egye­temben. Hálásak vagyunk, ha megjavították vízcsapunkat, villanyvasalónkat, megcsinál­ták ajtózárainkat. Hálásak va­gyunk a rádió-tévészerelőknek, a háztartási gépek karbantar­tóinak. S különösen hálásak vagyunk azért, hogy becsüle­tes, lelkiismeretes munkavég­zés után nem számolnak lelki­­ismereti pótdíjat. Hálával adó­zunk az egészségügyi dolgo­zóknak születésünk pillanatá­tól minden betegségünkből va­ló kigyógyulásunk alkalmával. S ha tovább merünk gondol­kodni, töprengeni: mit takar ez a járványszerű kórtünet, mi váltotta ki, mi a kézenfek­vő oka, mi húzódik meg hát­terében, rádöbbenünk: itt olyan egyéni kórokozókkal ta­lálkozunk, amelyek társadalmi méretekben fertőznek, társa­dalmi rétegeket betegítenek meg. Támad az emberi kap­zsiság, a mindenáron való gazdagodás vágya. Minden védekezési igyeke­zetünket kaján mosollyal há­rítja el útjából. Dr. Oláh Mihály Eger Megjelent a a tartalomból: — Részletes tájékoztató a CONSTRUMA és AGROMASEXPO nemzetközi kiállításról — Képes és „képtelen” hírek a Képes Krónikában — Híres emberek, ismert színészek véleménye kedvenc képeslapjukról — Százötvenszer a Föld körül — bemutatjuk a csillaghegyi nyugdíjas klubot — Rejtvények, pályázatok 64 oldal­­ra: 1,60 Ft a/’o/é Krakkóval kapcsolatosak e heti kérdéseink. 1. A főváros után az ország má­sodik legnagyobb kulturális-tudo­mányos centruma Krakkó. Felső­­oktatási intézményei, kutatóinté­zetei, színházai, operaháza, filhar­monikus zenekara alkotó, pezsgő szellemi életet teremtettek ebben az épen megmaradt műemlék vá­rosban. Ön szerint hány egyetem és főiskola működik jelenleg Krakkóban? a) hét b) tizenegy e) tizennyolc 2. A híres krakkói Jagelló Egye­tem központi épülete, a neogóti­kus stílusú Collegium Novum előtt Mik­olaj Koperniknek (Koperni­kusz), a helikocentrikus elmélet megalkotójának szobrát láthatjuk. Miért állították fel itt a szobrot? a) az egyetem közelében szüle­tett Kopernikusz b) itt tanult c) itt tanított 3. Az ulica Pisarska 15. számú házban, az egykori főúri palotá­ban a ttzartoryski Múzeum rend­kívül értékes műgyűjteményét csodálhatja meg a látogató. A nagyszerű kerámia- és fegyver­gyűjtemény mellett a képtár egyik híres, értékes darabja, a Hölgy menyéttel című festmény. Ki a festmény alkotója? a) Leonardo da Vinci b) Velazquez c) Rubens 4. Az ősi krakkói vár, a Wa­­wel székesegyházában tekinthetjük meg a lengyelek körében igen tisztelt Hedvig királynőnek fehér márvány síremlékét, s mellette a királynői jelvényeket: a fából ké­szült jogart és az országalmát. Mivel Hedvig minden ékszerét — így királyi jelvényeit is — a Ja­gelló Egyetem építésére adomá­nyozta, így sírját csak ezeknek másolatai díszítik. Melyik magyar király lánya volt Hedvig? a) Róbert Károly b) Nagy Lajos c) IV. Béla A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos vá­sárlási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1978. április 9. Beküldési határidő: április 17. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklám­szerkesztősége, 1073 Bp., Lenin krt. 9—11. A levelezőlapra szíves­kedjék ráírni: a Magyar Nemzet pályázata. A megfejtést és a nyer­tesek nevét április 18-i, keddi számunkban közöljük. Vasárnap, 1998. április 9. Tavasz a konyhában A tavaszi étrend változa­tos. Az ötletesség segíti a há­ziasszonyt, hogy minél több zöldféle kerüljön az asztalra. (Azt írja az újság, hogy csök­ken a primőrök ára.) Néhány recepttel segítünk mi is. Hideg sóskakrém: 75 deka megtisztított és jól megmo­sott sóskát apróra vágunk. Ráma margarinon megpárol­juk és szitán áttörjük. Négy tojás sárgáját négy evőkanál porcukorral elkeverünk és hozzáadjuk a sóskához, vé­gül gyengéden átkeverjük a négy tojás fehérjéből ke­ményre vert habbal. Lehűtve tálaljuk. Rakott karalábé: A friss ka­ralábékat enyhén sós vízben megfőzzük. Amíg fő, tűzálló­tálat vajjal kikenünk és zsemlemorzsával meghintünk. Beleteszünk egy sor vékonyra szeletelt karalábét, meghint­jük zsemlemorzsával, és ap­róra vágott petrezselyemzöld­­jével. * Ráteszünk egy kanál tejfelt meg egy darabka va­jat. Ismét egy sor karalábé, petrezselyem, vaj, tejfel, kö­vetkezik. Ismételjük, amíg a tál megtelik. Tetejére vajat teszünk, meglocsoljuk tejfel­lel és a sütőben kissé átsüt­jük. Tavaszi vegyesfőzelék. Két fej megtisztított és kockára vágott karalábét, két kis cso­mag felszeletelt friss sárga­répát, 50 deka zöldborsót, egy csomag zeller felaprított zöldjét pici cukorral, enyhén sózott vízben puhára főzünk. Behabarjuk. A kész főzelékre egy csomó egészben hagyott, jól megmosott petrezselyem­zöldjét dobunk. Ezt a főzelé­ket más módon is elkészíthet­jük­, a zöldféléket sós vízben megfőzzük, leszűrjük, 5—6 deka kis kockára vágott va­jat adunk hozzá és csak any­­nyi időre tesszük a sütőbe, amíg a vaj megolvad. Tetejét meghintjük reszelt sajttal. Tavaszi saláta: A friss zöld­salátát jól megmossuk és le­veleire szedjük. Ecetes-cukros (vagy citromos) salátalében jól megforgatjuk. Két tojás­­sárgáját egy kávéskanál mus­tárral, egy deci tejföllel elke­verünk; kávéskanálnyi por­cukrot és pici sót adunk hoz­zá. Az ecetes lében megázta­tott salátát villával tálba szedjük és a tejfeles keverék­kel leöntjük. Karikára vágott keménytojással díszítjük. A rajzon megjelenik a mo­dern háziöltözék, az otthon­­kablúz, nadrággal. A blúz uj­ja mélyített denevér szabású. Csinos és újszerű. (f. b.) KERESZTREJTVÉNY Mai rejtvényünk vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 25. és az 50. számú sorában TÓTH ENDRE Új miniatűrök c. versso­rozatának egyik négysorosát idéz­zük. Vízszintesen (kétbetűsök: EÉ, ÓR). 17. Örökség-jelző. 18. Az USA tagállama, az Atlanti-óceán mellett. 19. Sokak számára izga­­tóan érdekes, nagyszerű és rend­kívüli. 20. ... és Magóg. 21. Bűn­cselekmény. 22. Régi vármegye. 23. Üres, beépítetlen telek. 24. Francia birtokos névmás. 25. Euró­pai nép. 27. Híres francia—német csatahely. 28. A ló patáját védi. 29. Kérdőnévmás. 30. Kecskebak formájú, emberhez hasonló erdei félistenek. 32. IV. László király udvari papja, krónika író (Simon). 33. Szép szál férfi. 34. Állam Bra­zíliában (fővárosa: Sao Salvador). 35. Az emberiség történetének írá­sos emlékek nélküli, legrégibb ko­ra. 36. Bűvészmutatványokat végző Indiai koldus és aszkéta. 37. Kony­hakerti növény. 38. Mintás, plüss­­szerű bútorszövet. 39. Kémked utána. 40. Valamely különleges hivatali feladatkör ellátására fel­esküdött. 41. Földhányás. 42. Ki­tűnő osztrák szoprán operaéne­­kes­nő (Mária). 44. Utol. . . (be­fogja). 45. Valaminek a vége fe­lőli részén. 48. Hátrálva megy. 47. Régi nyelvtani képző. 48. Fordítva sem lát. 49. Szakképzett iparos. 51. Heves megyei község, régi vár­romokkal. 52. Tehetős, jómódú polgár, vagy gazda (latin szóval). 53. Tűzhányó-termék. 54. Barázdát vág az öreg föld testébe. 56. Ma­gas hegység. 57. A Dél-afrikai Köz­társaság egyik tartománya. 58. Nyi­tott veranda, nagyobb erkély. 59. Pest megyei község. 60. Még van számára hely. 61. Az amerikai időjáráskutató mesterséges holdak egyik típusa (televíziós és­ infra­vörös megfigyelő műhold). 62. A mesebeli bába híressége. 63. Ide­gen hármas. 64. Baj, kellemetlen­ség, baleset, idegen szóval. 65. Há­ziállatok. 66. Város Olaszország­ban. 66. ...­­beat, haladó politikai szöveg beat hangszerelésű zené­vel. 69. ... sikerül (rosszul sike­rül). 70. Sós pénksütemény. 71. Na­gyon igyekszik valahová. 72. Ma­ró folyadék. 73. Nadragulya; ter­méséből nyerik az atropin nevű gyógyszert. 74. Európai főváros. 75. Termékeny síkság Csehszlová­kiában. Függőlegesen (kétbetűsök: ES, BF). 1. Homokból formázott szi­lárd tömb öntvény belső felületé­nek kialakítására. 2. Beteget gon­doz. 3. Szótoldalék. 4. Finom hen­tesáru. 5. Hétfő, kedd, szerda ... 6. Nebuló. 7. Létező, latin szóval (ens). 8. A bosszúálló sors, a büntető igazság. 9. ... Kőbánya, hazánk egyik legkorszerűbb gépe­sített bazaltbányája, Lesenceist­­vánd határában. 10. Rabszolga­­sorsban tartott mezőgazdasági munkás, főleg a latin-amerikai ál­lamokban és az USA déli részén. 11. Idegen női név. 12. Valamiért sok áldozatot hozó ember. 13. Be­cézett női név. 14. Olasz férfinév. 15. DÖD. 16. ... -kor, a kőkor­szak második szakasza. 18. Pest megyei nagyközség. 19. Füstölt disznóhús. 24. Tessék, szabad az út! 26. Nagy, boglyas fej. 27. Ókori zsidó pénz- és súlyegység. 28. Fölöslegesen beszél. 29. Majom­fajta, főleg Madagaszkár szigetén. 31. Ókori istennő, a termékenység megszemélyesítője, akinek kultu­sza féktelen kicsapongásokkal járt. 32. Becézett női név. 33. Éne­kek. 34. Nálunk becézett női név, más országokban férfinév. 36. Kedves orrforma 37. Székfajta. 38. ...­­alkohol (faszesz). 40. Paripa­jelző. 41. Etiópiai város, melyről mostanában sokat olvashattunk. 42. ... asszony. 43. Valamely rend­ellenesség. 45. Francia félhivatalos hírszolgálati iroda. 46. Hímnemű testvér. 47. Amiről csak én tud­hatok. 48. Vészt jósolva beszél. 50. Büszke testrész. 52. Dél-­amerikai főváros. 53. Dél-afrikai állam, el­maradott agrárország­i királlyal. 55. Mindig kéznél van, és mutat­ja az időt. 56. Egyiptomi gyógy­fürdő és üdülőhely Kairó közelé­ben. 57. Piperecikkek márkája. 58. Fosztóképző. 60. Antwerpeni ma­gyar nyomdász (1599-ben megje­lent flam­and nyelvű röpiratát a Nemzeti Múzeum őrzi). 61. Sport­ág. 62. Teniszben, asztaliteniszben: röpte. 64. Ütő, verő, angolul (mail). 65. AluL. 66. Nobel-díjas dán fizikus (Nüls, 1885—1962), a modern atom­elmélet egyik meg­alapozója. 67. Eldöntendő kérdésre adott fölényes igenlő felelet. 69. Becézett női név. 70. Nagy ameri­­kai költő (Edgar Allan). ZL TTE. 72. ...school, mondd már! Valló Ernő Beküldendő a vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 25. és az 5­1. számú sorok megfejtése. Határidő: április 19. * A március 26-i számunk kereszt­rejtvényének megfejtése: A férfiú­nak, e világ urának — más dolga is van, mint — hiú enyelgés: a nő azt — nem érti, s nyűgül van csupán. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: özv. dr Bartók Ferencné, Berkes László, Des­­sewffy Éva, Donaberger Oszkár, Erdős László, Józan Dezső, dr. Marikovszky Gyuláné Orosin Andrásné, Országh Kamilla, Szarvas Ferenc. Vidékiek: Baraczka József, Öt­­tevény: Gaál Zoltán, Győr: Her­­tendi Józsefné. Bicske: Jártás Kál­­mánné. Tatabánya: dr. Kőibe La­jos­né. Pápa: Laczfy Emil. Pécs: Marczel Elvira, Gyöngyös: Mar­­tinszky László. Újszeged: Nagyrő­­cze? Ottóné, Isaszeg: Puszta Zénó, Miskolc. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg.­­ TAVASZ ELŐTT

Next