Magyar Nemzet, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
X4 Masar nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma A játék infrastruktúrája vALÓBAN, ahogy a Szülőst fóruma a múlt hónapban közölte, a gyerek játékával többet kellene törődnünk. Furcsa ellentmondás: játékszerekre szívesen költünk, de közben valahogy megfeledkezünk arról, hogy a játék önmagában nem ér semmit: a jó játszáshoz a gyereknek mindenekelőtt helyre, körülményekre van szüksége. Állandó, saját játékkuckóra, ahol nincsen láb alatt, ahol zavartalanul működhet, építkezhet, ahol kedvére szétrámolhat — de ahol természetesen neki is kell rendet tartania. A jó, elmélyült játszáshoz mindenekelőtt meg kell teremteni — divatos szóval élve — a játék „infrastruktúráját”. Tudom, a legtöbb lakásban kevés a hely. Nincs időnk, fáradtak, idegesek vagyunk. Mennyi ismétlődő bosszúságot okoznak a szétdobált játékszerek. Ilyenkor röpködnek az ingerült szavak: százszor mondtam, ne csinálj ilyen rendetlenséget. Vigyázz a holmidra... Te mindent tönkreteszel. Neked semmit sem érdemes venni... És evvel máris viszszájára fordul az ajándékozás öröme, a játék szemrehányások forrásává válik. A JÁTÉKKUCKÓ nélkülözhetetlen. Kialakításában bármilyen szűk helyen segítségünkre vannak a térelválasztóként is felhasználható szekrények, polcok. A játékszereknek hely kell, mégpedig annyi és olyan, hogy a gyerek rendesen gazdálkodhasson a holmijával. Ennek a megteremtése, folyamatos kiépítése családunkban minden egyéb „lakberendezési” beszerzést megelőzött. Előbb kaptak a gyerekek polcokat, szekrényeket, mint a szülője „ülőgarnitúrát”. Ma is úgy látom, ez volt a helyes sorrend. Nem azért, mintha fetisizáltuk volna valaha is a gyerekek érdekét, vagy elkényeztettük volna őket, egyszerűen csak azért, mert ily módon idejében s egyszer és mindenkorra hozzászoktak, hogy a csalóban kinek-kinek megvan a saját kis „felségterülete” és természetes módon belenőttek egyfajta rendbe. Azóta rengeteg kitűnő praktikus megoldással találkoztam. Barkácsoló kedvű szülők leleményesen felhasználnak szinte minden négyzetmétert. A falon, szekrényoldalakon, polcokkal, filcből, vászonból készült zsebekkel szaporítják a tárolóhelyet. Játékgarázs lesz az ablakmélyedés, a gyerekágy alá kihúzható játékláda kerül. Ha nincs gyerekszoba, térelválasztó szekrénnyel, polccal különítik el a játék „birodalmát”. OKOSAN jár el, aki a kuckót, a tárolóhely terveit a gyerekekkel együtt készíti, és velük együtt valósítja meg. Hogy ez némi időtöbblettel, fáradságtöbblettel jár, az bizonyos, de sokszorta kevesebbel, mint a mindennapos meddő küzdelem a „haszontalan”, „rendetlen” kölykökkel. Ha a kuckója kialakításába maga is beleszólhat, és maga is dolgozik (erejéhez képest) a megvalósításán, akkor méginkább érzi, ez az övé, a sajátja s rendszerint jobban is vigyáz rá. Még a nagyon „megátalkodottan” rendetlen — azaz félrenevelt — nagyobb gyerekek esetében is nemegyszer kedvező fordulat áll be. (Őket lehet ugyan a legnehezebben rendre kaparni, de ezért feltehetően saját szülői mulasztásainkat, lazaságunkat, olykor merevségünket okolhatjuk. Természetesen az a legjobb, ha a játszás körülményeit, szokásait mindjárt kezdettől, csecsemőkortól, tipegő kortól tudatosan, következetesen alakítjuk. Szenvedélyesen gyűjtöm a jó példákat, úgy vélem, a mindennapokban jelentkező jó szülői gyakorlat megérdemli a nyilvánosságot. A szereplők : egy másfél esztendős lány, hároméves fiú és az édesanyjuk, aki türelmes, békés, pedig millió dolga van. „Nem voltam mindig az, a gyerekek tanítottak meg rá, egyszóval a tapasztalat... Ha veszekszem, csak rosszabb. De különben sincs rá szükség, figyeld meg: a gyerekek tulajdonképpen szeretnek »együttműködni'' a felnőttekkel” — mondja. Közeledik a vacsora, a fürdés, „Dani, kezdheted lefektetni a macit” — szól oda az anya a nagyobbik gyereknek, majd ismét felém fordul: „Sose kívánom, hogy egyik percről a másikra, váratlanul, hirtelen hagyja abba a játszást. Okvetlen kell neki egy kis »kifutás«, ezután mindenre hajlandó.” Dani most is tovább tolja az autóját: „Ezt még elszállítom.” „Helyes, vidd be a garázsba” — egyezik bele az anyja, és hozzákezd a másfél éves Zsuzsi játékainak összegyűjtéséhez. Derűsen, szinte gyengéd mozdulatokkal rakosgat: „Gyere, nyuszi, gyere te baba aludniA kicsi vele együtt dolgozik, szuszogva és láthatólag elégedetten, hogy segíthet, részt vehet abban, amit az édesanyja csinál. EZ A MAMA nem umlít, nem prédikál, nem korhol. Sokkal hatásosabb a módszere: példát mutat! „Azt tapasztal,tam — mondja —, hogy a kicsik szinte játéknak tekintik, és szeretik ezt az együttes, megszokott munkát. Később pedig a »magam csinálom, magam intézem«lehetőségét. Dani fiam már mindennek tudja a helyét, nem is engedi, hogy én rakjam el, ami az övé.” Elnézem, ahogy az anya és a gyerekek tesznek-vesznek. „Aludj, Füles, aludj, Maci” — halatszik közben és: „Nézd, anyu a dömpernek lejött a kereke, beteszem a lábába, hogy el ne vesszen. Apu majd megjavítja vasárnap.” Erre a két gyerekre később se lesz panasz, hogy nem vigyáznak a holmijukra, nem kímélik a játékaikat, rendetlenek. Ez a mindennapos kis szertartás nemcsak a rendszeretetüket alapozza meg, meghittségéből, ismétlődéséből az otthon biztonsága, a családi összetartozás, együttműködés melege árad. Tíz perc se telt el, és már rend van, minden a helyén. Ez szép volt, de mit csinálsz, ha nagyon lármásak, napközben, játék közben? — kérdezem az anyát. — „Egy kis autóberregés nem zavar, még szeretem is hallgatni. Ha mégis sok, megkérem. Danit: Kedves sofőr bácsi, állítsa kicsit halkabbra a motorját! Hálás az ilyen fogalmazásért, érti a benne rejlő tréfát és azt is, hogy nem akarom kizökkenteni a játék hangulatából, beleélem magam az ő fantáziavilágába, elfogadom és megerősítem az ő sofőrszerepét, és egyenrangú félként tárgyalok vele. Persze, mondhatnám ilyenkor azt is: édes fiam, muszáj ekkora lármát csapni ? De azt hiszem, nem lenne nagy sikerem. Egyébként a kisfiam csakugyan nagyon élénk, egészséges kölyök, szeret mozogni, ficánkolni. Minthogy a lakásunk sajnos nagyon kicsi, úgy intézem, hogy legyen a gyerekeknek elég alkalmuk szaladgálni, mászni, kalandozni a játszótéren. Vasárnap is sokat vagyunk a szabadban, szinte egész nap, és Dani már nagyon jól tudja, hogy a lakásban kötöttebb a rend, kötöttebbek a szabályok.” Türelmes szoktatással, előrelátással, szervezéssel sok-sok szidásnak, büntetésnek, gyereksírásnak és szülői bosszúságnak lehet elejét venni. Mindez nem is kerül pénzbe, az időráfordítás is bőven megtérül a jobb családi közérzetben, a gyerek nyugodt hangulatában. S a játék is jobban betöltheti örömteli, személyiségformáló, fejlesztő szerepét. Erdős Éva A borravalóról, mint olyanról JÓ PÁR HETE két olvasólevél is jelent meg lapjukban, amelyekben — mint örökzöld téma — a borravaló kérdése vetődött fel. Érdemes a bennefoglaltak felett elgondolkozni. A borravaló létjogosultságát egyik írás sem tette szóvá. Valamikor egyik kezünkön megszámolhattuk a borravalós szakmákat. Olyan kisebb becsű foglalkozások, gyengébb keresetű szakmák zárhattak rá számot, ahol nem annyira a kiérdemelt munkateljesítmény, hanem a megszokott hagyomány folytatása vált „illendővé”, a megszabott bér túldíjazása. Komoly, tisztes iparosok, öntudatos dolgozók talán szégyellték volna elfogadni a borravalót, mint a rászorultság lealázó igazolását. Egy idő óta megváltozott a helyzet. A borravaló kinőtt eddigi megtűrt állapotából. Fejlődésnek indult, elterjedt, nőttönnőtt. A nyakunkra nőtt, s ma már nem átall bizonyos mértékben a csúszó- és hálapénz álarcában tetszelegni. Szinte polgárjogot követel magának. Ma már minden valamire való foglalkozás, minden épkézláb szakma igyekszik a borravaló berkeihez közelebb férkőzni. Kialakultak a kimondottan borravalós vagy hálapénzes szakmák, pályák. A TÁRSADALOMBAN felébredt a hálaérzés, tobzódik a jutalom, a túldíjazás, a borravaló összes válfajával egyetemben. Hálásak vagyunk, ha megjavították vízcsapunkat, villanyvasalónkat, megcsinálták ajtózárainkat. Hálásak vagyunk a rádió-tévészerelőknek, a háztartási gépek karbantartóinak. S különösen hálásak vagyunk azért, hogy becsületes, lelkiismeretes munkavégzés után nem számolnak lelkiismereti pótdíjat. Hálával adózunk az egészségügyi dolgozóknak születésünk pillanatától minden betegségünkből való kigyógyulásunk alkalmával. S ha tovább merünk gondolkodni, töprengeni: mit takar ez a járványszerű kórtünet, mi váltotta ki, mi a kézenfekvő oka, mi húzódik meg hátterében, rádöbbenünk: itt olyan egyéni kórokozókkal találkozunk, amelyek társadalmi méretekben fertőznek, társadalmi rétegeket betegítenek meg. Támad az emberi kapzsiság, a mindenáron való gazdagodás vágya. Minden védekezési igyekezetünket kaján mosollyal hárítja el útjából. Dr. Oláh Mihály Eger Megjelent a a tartalomból: — Részletes tájékoztató a CONSTRUMA és AGROMASEXPO nemzetközi kiállításról — Képes és „képtelen” hírek a Képes Krónikában — Híres emberek, ismert színészek véleménye kedvenc képeslapjukról — Százötvenszer a Föld körül — bemutatjuk a csillaghegyi nyugdíjas klubot — Rejtvények, pályázatok 64 oldalra: 1,60 Ft a/’o/é Krakkóval kapcsolatosak e heti kérdéseink. 1. A főváros után az ország második legnagyobb kulturális-tudományos centruma Krakkó. Felsőoktatási intézményei, kutatóintézetei, színházai, operaháza, filharmonikus zenekara alkotó, pezsgő szellemi életet teremtettek ebben az épen megmaradt műemlék városban. Ön szerint hány egyetem és főiskola működik jelenleg Krakkóban? a) hét b) tizenegy e) tizennyolc 2. A híres krakkói Jagelló Egyetem központi épülete, a neogótikus stílusú Collegium Novum előtt Mikolaj Koperniknek (Kopernikusz), a helikocentrikus elmélet megalkotójának szobrát láthatjuk. Miért állították fel itt a szobrot? a) az egyetem közelében született Kopernikusz b) itt tanult c) itt tanított 3. Az ulica Pisarska 15. számú házban, az egykori főúri palotában a ttzartoryski Múzeum rendkívül értékes műgyűjteményét csodálhatja meg a látogató. A nagyszerű kerámia- és fegyvergyűjtemény mellett a képtár egyik híres, értékes darabja, a Hölgy menyéttel című festmény. Ki a festmény alkotója? a) Leonardo da Vinci b) Velazquez c) Rubens 4. Az ősi krakkói vár, a Wawel székesegyházában tekinthetjük meg a lengyelek körében igen tisztelt Hedvig királynőnek fehér márvány síremlékét, s mellette a királynői jelvényeket: a fából készült jogart és az országalmát. Mivel Hedvig minden ékszerét — így királyi jelvényeit is — a Jagelló Egyetem építésére adományozta, így sírját csak ezeknek másolatai díszítik. Melyik magyar király lánya volt Hedvig? a) Róbert Károly b) Nagy Lajos c) IV. Béla A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1978. április 9. Beküldési határidő: április 17. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklámszerkesztősége, 1073 Bp., Lenin krt. 9—11. A levelezőlapra szíveskedjék ráírni: a Magyar Nemzet pályázata. A megfejtést és a nyertesek nevét április 18-i, keddi számunkban közöljük. Vasárnap, 1998. április 9. Tavasz a konyhában A tavaszi étrend változatos. Az ötletesség segíti a háziasszonyt, hogy minél több zöldféle kerüljön az asztalra. (Azt írja az újság, hogy csökken a primőrök ára.) Néhány recepttel segítünk mi is. Hideg sóskakrém: 75 deka megtisztított és jól megmosott sóskát apróra vágunk. Ráma margarinon megpároljuk és szitán áttörjük. Négy tojás sárgáját négy evőkanál porcukorral elkeverünk és hozzáadjuk a sóskához, végül gyengéden átkeverjük a négy tojás fehérjéből keményre vert habbal. Lehűtve tálaljuk. Rakott karalábé: A friss karalábékat enyhén sós vízben megfőzzük. Amíg fő, tűzállótálat vajjal kikenünk és zsemlemorzsával meghintünk. Beleteszünk egy sor vékonyra szeletelt karalábét, meghintjük zsemlemorzsával, és apróra vágott petrezselyemzöldjével. * Ráteszünk egy kanál tejfelt meg egy darabka vajat. Ismét egy sor karalábé, petrezselyem, vaj, tejfel, következik. Ismételjük, amíg a tál megtelik. Tetejére vajat teszünk, meglocsoljuk tejfellel és a sütőben kissé átsütjük. Tavaszi vegyesfőzelék. Két fej megtisztított és kockára vágott karalábét, két kis csomag felszeletelt friss sárgarépát, 50 deka zöldborsót, egy csomag zeller felaprított zöldjét pici cukorral, enyhén sózott vízben puhára főzünk. Behabarjuk. A kész főzelékre egy csomó egészben hagyott, jól megmosott petrezselyemzöldjét dobunk. Ezt a főzeléket más módon is elkészíthetjük, a zöldféléket sós vízben megfőzzük, leszűrjük, 5—6 deka kis kockára vágott vajat adunk hozzá és csak anynyi időre tesszük a sütőbe, amíg a vaj megolvad. Tetejét meghintjük reszelt sajttal. Tavaszi saláta: A friss zöldsalátát jól megmossuk és leveleire szedjük. Ecetes-cukros (vagy citromos) salátalében jól megforgatjuk. Két tojássárgáját egy kávéskanál mustárral, egy deci tejföllel elkeverünk; kávéskanálnyi porcukrot és pici sót adunk hozzá. Az ecetes lében megáztatott salátát villával tálba szedjük és a tejfeles keverékkel leöntjük. Karikára vágott keménytojással díszítjük. A rajzon megjelenik a modern háziöltözék, az otthonkablúz, nadrággal. A blúz ujja mélyített denevér szabású. Csinos és újszerű. (f. b.) KERESZTREJTVÉNY Mai rejtvényünk vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 25. és az 50. számú sorában TÓTH ENDRE Új miniatűrök c. verssorozatának egyik négysorosát idézzük. Vízszintesen (kétbetűsök: EÉ, ÓR). 17. Örökség-jelző. 18. Az USA tagállama, az Atlanti-óceán mellett. 19. Sokak számára izgatóan érdekes, nagyszerű és rendkívüli. 20. ... és Magóg. 21. Bűncselekmény. 22. Régi vármegye. 23. Üres, beépítetlen telek. 24. Francia birtokos névmás. 25. Európai nép. 27. Híres francia—német csatahely. 28. A ló patáját védi. 29. Kérdőnévmás. 30. Kecskebak formájú, emberhez hasonló erdei félistenek. 32. IV. László király udvari papja, krónika író (Simon). 33. Szép szál férfi. 34. Állam Brazíliában (fővárosa: Sao Salvador). 35. Az emberiség történetének írásos emlékek nélküli, legrégibb kora. 36. Bűvészmutatványokat végző Indiai koldus és aszkéta. 37. Konyhakerti növény. 38. Mintás, plüssszerű bútorszövet. 39. Kémked utána. 40. Valamely különleges hivatali feladatkör ellátására felesküdött. 41. Földhányás. 42. Kitűnő osztrák szoprán operaénekesnő (Mária). 44. Utol. . . (befogja). 45. Valaminek a vége felőli részén. 48. Hátrálva megy. 47. Régi nyelvtani képző. 48. Fordítva sem lát. 49. Szakképzett iparos. 51. Heves megyei község, régi várromokkal. 52. Tehetős, jómódú polgár, vagy gazda (latin szóval). 53. Tűzhányó-termék. 54. Barázdát vág az öreg föld testébe. 56. Magas hegység. 57. A Dél-afrikai Köztársaság egyik tartománya. 58. Nyitott veranda, nagyobb erkély. 59. Pest megyei község. 60. Még van számára hely. 61. Az amerikai időjáráskutató mesterséges holdak egyik típusa (televíziós és infravörös megfigyelő műhold). 62. A mesebeli bába híressége. 63. Idegen hármas. 64. Baj, kellemetlenség, baleset, idegen szóval. 65. Háziállatok. 66. Város Olaszországban. 66. ...beat, haladó politikai szöveg beat hangszerelésű zenével. 69. ... sikerül (rosszul sikerül). 70. Sós pénksütemény. 71. Nagyon igyekszik valahová. 72. Maró folyadék. 73. Nadragulya; terméséből nyerik az atropin nevű gyógyszert. 74. Európai főváros. 75. Termékeny síkság Csehszlovákiában. Függőlegesen (kétbetűsök: ES, BF). 1. Homokból formázott szilárd tömb öntvény belső felületének kialakítására. 2. Beteget gondoz. 3. Szótoldalék. 4. Finom hentesáru. 5. Hétfő, kedd, szerda ... 6. Nebuló. 7. Létező, latin szóval (ens). 8. A bosszúálló sors, a büntető igazság. 9. ... Kőbánya, hazánk egyik legkorszerűbb gépesített bazaltbányája, Lesenceistvánd határában. 10. Rabszolgasorsban tartott mezőgazdasági munkás, főleg a latin-amerikai államokban és az USA déli részén. 11. Idegen női név. 12. Valamiért sok áldozatot hozó ember. 13. Becézett női név. 14. Olasz férfinév. 15. DÖD. 16. ... -kor, a kőkorszak második szakasza. 18. Pest megyei nagyközség. 19. Füstölt disznóhús. 24. Tessék, szabad az út! 26. Nagy, boglyas fej. 27. Ókori zsidó pénz- és súlyegység. 28. Fölöslegesen beszél. 29. Majomfajta, főleg Madagaszkár szigetén. 31. Ókori istennő, a termékenység megszemélyesítője, akinek kultusza féktelen kicsapongásokkal járt. 32. Becézett női név. 33. Énekek. 34. Nálunk becézett női név, más országokban férfinév. 36. Kedves orrforma 37. Székfajta. 38. ...alkohol (faszesz). 40. Paripajelző. 41. Etiópiai város, melyről mostanában sokat olvashattunk. 42. ... asszony. 43. Valamely rendellenesség. 45. Francia félhivatalos hírszolgálati iroda. 46. Hímnemű testvér. 47. Amiről csak én tudhatok. 48. Vészt jósolva beszél. 50. Büszke testrész. 52. Dél-amerikai főváros. 53. Dél-afrikai állam, elmaradott agrárországi királlyal. 55. Mindig kéznél van, és mutatja az időt. 56. Egyiptomi gyógyfürdő és üdülőhely Kairó közelében. 57. Piperecikkek márkája. 58. Fosztóképző. 60. Antwerpeni magyar nyomdász (1599-ben megjelent flamand nyelvű röpiratát a Nemzeti Múzeum őrzi). 61. Sportág. 62. Teniszben, asztaliteniszben: röpte. 64. Ütő, verő, angolul (mail). 65. AluL. 66. Nobel-díjas dán fizikus (Nüls, 1885—1962), a modern atomelmélet egyik megalapozója. 67. Eldöntendő kérdésre adott fölényes igenlő felelet. 69. Becézett női név. 70. Nagy amerikai költő (Edgar Allan). ZL TTE. 72. ...school, mondd már! Valló Ernő Beküldendő a vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 25. és az 51. számú sorok megfejtése. Határidő: április 19. * A március 26-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: A férfiúnak, e világ urának — más dolga is van, mint — hiú enyelgés: a nő azt — nem érti, s nyűgül van csupán. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: özv. dr Bartók Ferencné, Berkes László, Dessewffy Éva, Donaberger Oszkár, Erdős László, Józan Dezső, dr. Marikovszky Gyuláné Orosin Andrásné, Országh Kamilla, Szarvas Ferenc. Vidékiek: Baraczka József, Öttevény: Gaál Zoltán, Győr: Hertendi Józsefné. Bicske: Jártás Kálmánné. Tatabánya: dr. Kőibe Lajosné. Pápa: Laczfy Emil. Pécs: Marczel Elvira, Gyöngyös: Martinszky László. Újszeged: Nagyrőcze? Ottóné, Isaszeg: Puszta Zénó, Miskolc. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. TAVASZ ELŐTT