Magyar Nemzet, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Szerda, 1974. június 21.. József Attila Bécsben Bécsben az egyetem száza­dok óta igen előkelő helyet töltött be, de szomszédaink mégsem érezték szükségét, hogy a magyar nyelv, iroda­lom, vagy a történelem szá­mára tanszéket állítsanak. Ez az egyetem a német egyetemek közül a legenciklopédikusabb és különösen erősen volt kép­viselve ott a szlavisztika, a ro­­manisztika, a magyar történe­lem legfeljebb a kelet-európai történeti tanszéken, irodal­munk pedig az összehasonlító nyelvészeti tanszéken került szóba. Fordulat következett be, mi­dőn 1929 júliusában az osztrák közoktatási minisztérium meg­erősítette a bécsi egyetem első magyar docensének, dr. Lábán Antalnak habilitálá­­sát magyar irodalomból. Így ő volt az első magántanár a régi császárvárosban. Számos fiatal hallgató fordult hozzá szaktu­dományi tanácsért. Valóságos missziós munka volt ez, a tu­dományos kutatók figyelmének ráirányítása az eddig szinte hozzáférhetetlen magyar anyagra. Erről szerzett tudo­mást József Attila is és ezért is igyekezett ide az egyetem­re. Bécs egyik leggyönyörűbb barokk palotája, a több mint 250 évvel ezelőtt Fischer von Erlach — a barokk művészet egyik legkitűnőbb mestere — építette. 170 helyiséggel bíró kastély, a nemesi testőrök egy­kori hajléka. Ez a „Gárda Pa­lota” adott otthont 1924-ben az akkor alapított Collegium Hungaricumnak. A Collegium Hungaricum szervezésével és majd az igaz­gatásával is dr. Lábán Antalt bízták meg. A humanista, ki­váló filológus, a költészet hoz­záértő rajongója az akkori idők, a „kurzus" emberei kö­zül kimagasló egyéniség. Ne­vét nemcsak a művelődéstör­ténelem, de az irodalomtörté­net is megőrizte, már csak Jó­zsef Attilához fűződő szemé­lyes kapcsolata révén is. A járdapalota hajlékot adott a Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesületének is, ez a kollé­giumon kívül Bécsben diákos­­kodó magyar főiskolások klub­ja volt. József Attila 1925—26-os bé­csi tartózkodása alatt itt vál­lalt szerény díjazásért takarí­tó munkát. A továbbiakat így mondja el ő maga: „Lábán Antal igazgató mikor tudomást szerzett rólam, ezt a munkát megszüntette, ebédet adott a Collegium Hungaricumban és tanítványokhoz juttatott — így Hajdú Zoltánnak, az Angol— Osztrák Bank vezérigazgatójá­nak két fiát tanítottam.” Az igazgató és a szegénysor­ban élő, küszködő költő szívé­lyes kapcsolatának beszédes bizonyítéka az igazgató hagya­tékából előkerült hét eredeti kézírási­ vers, melyet hálájának kifejezése­képpen, vagy talán mintegy bemutatkozásképpen ajánlott fel József Attila az igazgató­nak. A költő ugyanis több al­kalommal az igazgató kedves vendége is volt. Az emlékét őrző Lábán-család ma is szí­vesen gondol vissza a kissé előrehajlott testtartással járó, nagy égő szemekkel szomorúan néző költőre. Az igazgató öz­vegye a sok viszontagság — világháború, kibombázás­a közepette is becses ereklyeként híven megőrizte és a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alap­jának adományozta a kézira­tot. Az egyik költemény kü­lönben teljesen ismeretlen volt. A kéziratokról az Irodalomtör­téneti Közlemények 1960. évi 23. számában Kunszery Gyula tanulmányt írt, József Attila ismeretlen verskéziratai cím­mel. Bokor László ugyanezen folyóirat 1963. évi 6. számában a költő bécsi tartózkodásáról ír. A tragikus sorsú költő há­nyatott életének egyik fontos állomása Bécs volt, az első idegen város, hol kinyílott a szeme a világ felé. Sokat nyo­morgott, de ezt szemérmesen leplezte. Sok élményanyagot gyűjtött, ami az alkotás édes izgalmában tartotta. József Attila 1925 szeptem­berében utazott Bécsbe, hogy szegedi egyetemi eltanácsolása után egyetemi tanulmányait befejezze. Igen nagy szegény­ségben élt, pénze nem volt. Újságárusítással és alkalmi ta­karításokkal igyekezett magán segíteni. Szellemi szomjúsága és tudásvágya igen gyakran a Collegium Hungaricum falai közé vezette, ahol a történel­mi múltú, gyönyörű épületben igen jól érezte magát és a gazdag könyvtárban kedvére búvárkodhatott. Lá­bán igazgató szobája is min­dig nyitva állott előtte és örö­mét találta, hogy vele, a tudós professzorral irodalomról be­szélgethetett. Az igazgató a szerény és jómodorú fiatalem­bert nagyra értékelte és fel­ismert tehetségét jó tanácsok­kal is igyekezett előmozdítani. Ez meg is érződik József Atti­la ott írt versei­ben. Az ősz szakállú Fényes Sa­mu, aki laudongasse-i lakásán szerkesztette a Diogenes című szerény lapocskát, 1926-ban, a még ismeretlen költőnek 4 versét jelentette meg. Ezek: Az oroszlán idézése, Fiatal éle­tek indulója. Pernyetáncra. Ülni, állni, ölni, halni. Marék Antal a Híd 1940. évi októberi számában közli, hogy József Attila legnagyobb élmé­nye Bécsben Juhász Gyula látogatása volt. Miről beszél­­gethetett a két azonos sorsú és végzetű nagy magyar költő? Bizonyára jól megérthették egymást. Ez­ alkalommal közli is Marék Antal az eddig isme­retlen 3 versét, melyek a bécsi évek termékei: A Csapat 1926. február. Hívogató, Vers — mind 1926 márciusától. Közli a költő arcképét 20 éves korá­ban 1925-ben Bécsijén, majd az utolsó képét 1937-ből. Egy véletlen folytán Bécs­ben ismerkedett meg Hatvany Lajossal, aki meghívta magá­hoz lakni, míg ott tartózkodik, majd nővére, Hirsch Albertné hívta meg a nyárra hatvani kastélyukba. Hirschné nagyra értékelte József Attila költői tehetségét és rávette, hogy menjen Párizsba a Sorbonne­­ra és útját elő is készítette Utazását a költő Bécsben né­hány napra megszakította, fel­kereste régi ismerőseit, örömé­ben ekkor írja Isten című szép versét, melyről maga jegyzi meg, hogy ebbe fogta, felemel­te az egész mindenséget. Lábán igazgatóval folytatott beszélgetései során meghitt, bizalmas, őszinte barátság szálai szövődtek. Ennek kifejezésére adta emlékül az igazgatónak Nem én kiáltok című, s Szege­den 1924 karácsony szombat­ján kiadott könyvét, saját kezű dedikálásával: „Lábán Antal igazgató úr­nak, több szeretettel, mint amennyi 1926-ban megenged­hető annak a fiatalembernek, aki a világért kell, hogy a vi­lág ellen küzdjön, és ez a sze­retet legyen imitt szemérmet­lenül teljes megnyilatkozása, hogy akinek szól, bármiféle jövő nekiindulásom — és meg­állásomkor eddig való szívével fogadja belőlem a mai tisztát­­lanságtól kerest és mégis su­garas embert. Bécs, 1926. április József Attila” Nővérének 1926 őszén már Párizsból írt levelében József Attila a bécsi Collegium Hun­­garicumra emlékezve elisme­rően ír az ottani ,,külön be­csületes emberekről”, kiemel­ve Lábán igazgatót, ezzel a megfogalmazásával találó jel­lemzését adta a szívébe zárt professzorának. Várday György dr. Balatonfüreden a Balatoni Galériában kedden nyílt meg R. Kiss Lenke szobrászművész kiállítása. Ugyanezen a na­­pon este a balatonfüredi SZOT Szanatórium nagytermében a veszprémi zongoraötös adott hangversenyt. Tihanyban szer­dán kezdődik az orgonahang­­verseny-sorozat. A július 2-ig tartó balatonfüredi kőszínházi napok után Siófokon rendez­nek színházi estéket, ahol a kecskeméti Katona József Színház szerepel két egyfelvo­­násos magyarországi bemuta­tójával, Dürrenmatt Pör a szamár árnyékáért és Karel Capek A végzetes szerelem című darabjával. A Balaton környéki múzeumok és tájhá­zak 77 képzőművészeti nép­rajzi, irodalmi és helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar Nemzet A budapesti pártbizottság ülése A budapesti pártbizottság Méhes Lajos első titkár el­nökletével kedden kibővített ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB tit­kára. Az ülésen a főváros fej­lesztésével kapcsolatos felada­­tokról Molnár Endre, a párt­­bizottság titkára adott tájé­koztatást. Ezt követően So­mogyi Sándor titkár, a buda­pesti párt-végrehajtó bizottság idei második féléves munka­tervét ismertette. A szíriai békemozgalmi küldöttség Trautmann Rezsőnél Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke kedden az Országházban fo­gadta a szíriai békeerők moz­galma nemzeti tanácsának küldöttségét , amelyet George Saddikni elnök, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének tagja vezet­i, majd ebédet adott a delegáció tiszteletére. Nagy Miklós, az országgyű­lés külügyi bizottságának tit­kára és Darvasi István, a kül­ügyi bizottság tagja a Parla­mentben a magyar országgyű­lés tevékenységéről tájékoz­tatta a küldöttséget. A prog­ramokon részt vett Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Gonda György kinevezése A Vas megyei Tanács ked­den dr. Gonda Györgyöt — érdemei elismerése mellett — megyei tanácselnöki tisztsé­géből felmentette és dr. Bors Zoltánt, a megyei tanács el­nökhelyettesét a megyei ta­nács elnökévé megválasztotta. A Minisztertanács dr. Gonda Györgyöt azt. Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökévé. Ra­­konczay Zoltánt a hivatal ál­­talános elnökhelyettesévé, dr. Tőkés Ottót elnökhelyettesévé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gonda Györgyöt, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét állam­titkárrá kinevezte. A DÍVSZ európai tagszervezeteinek ülése Június 19—20-án Budapes­ten ülést tartottak a DÍVSZ európai tagszervezetei. Meg­vitatták a DÍVSZ X. közgyű­lése óta végzett munka ered­ményeit, valamint az össz­európai ifjúsági együttműkö­dés továbbfejlesztésével kap­csolatos feladatokat. A kül­döttek beszámoltak a XI. VIT előkészületeiről a különböző európai országokban. Az ülés részvevői a NATO-hoz távira­tot intéztek, amelyben elítélik az atlanti paktum legutóbbi, washingtoni csúcstalálkozóján hozott határozatot. Új búzafajtákat mutattak be Szombathely határában Tojás nélkül készíthetők kü­lönböző finomtészták a Du­­rum, vagy más néven maka­róni búzából őrölt lisztből. A kitűnő beltartalmú, sikergaz­­dag búzafajta világszerte az érdeklődés központjában áll. Nem véletlen, ugyanis a leg­kényesebb száraztészták is elő­állíthatók lisztjéből „tojásmen­tesen”, tehát hosszú ideig el­tarthatók és nem áll fenn a szalmonella veszély. Hazánkban is megszülettek az első ígéretes makaróni bú­­zafajtajelöltek: a GK Basa és a GK Minaret. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet szombathelyi állomá­sán kedden rendezett tapasz­talatcsere részvevői mindkét fajtából láthattak kísérleti parcellákat. Megyei képviselőcsoportok tanácskozása Két megyei képviselőcso­port tartott ülést kedden. Az országgyűlés Hajdú-Bi­­har megyei képviselőinek csoportja Debrecenben ülése­zett. Az országgyűlés legköze­lebbi ülésszakának előkészíté­séről szóló tájékoztatás után a képviselők beszámolót hall­gattak meg a megye 1977. évi költségvetésének és fejleszté­si alapjának felhasználásáról. A vitában elsősorban a fej­lesztésre szánt összegek terv­szerű felhasználására vonat­kozó kérdések hangzottak el. A megye vezetői válaszukban elmondták, hogy a tanácsok 1977. évi költségvetési gazdál­kodása tervszerűbb volt a ko­rábbinál. Ennek megfelelően csökkent az év végi pénz- és fedezetmarosadvány. A kiemelt fejlesztési célok közül sikere­sen teljesítették az óvoda- és bölcsődeépítést, a lakásépí­tést, a közműves víztermelés és hálózatfejlesztés előirány­zatait. Lemaradás volt viszont az általános iskolai tantermek építésénél, a szakmunkáskép­zési célú beruházásoknál és a szennyvíztisztításban. A la­kosság a múlt évben 215 mil­lió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a fej­lesztési célok eléréséhez. A Szolnok megyei képvise­lők csoportja Mezőtúron tar­totta ülését. A múlt évi taná­csi fejlesztési feladatok telje­sítéséről szóló beszámoló utá­ni vitában a képviselők hangsúlyozták, hogy az erő­forrásokat a jövőben még jobban, hatékonyabban kell felhasználni. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a lakosság község- és városfejlesztési társadalmi munkájának érté­ke a múlt évben 356 millió forint volt, több mint eddig bármikor. A képviselők meg­hallgatták az országgyűlés so­ron következő ülésének elő­készítéséről szóló beszámolót, tájékozódtak az idén 600 esz­tendős Mezőtúr várospolitikai terveinek végrehajtásáról, majd megtekintették a város új létesítményeit. A nagyüzem és a háztáji gazdaságok együttműködése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ankét­ja a környei mezőgazdasági kombinátban Hogyan segíti elő egy me­zőgazdasági nagyüzem ered­ményességét a háztáji gazda­ságok támogatása, a velük való sokoldalú együttműködés — ezzel ismerkedhettek meg a részvevők kedden a kör­­nyei mezőgazdasági kombi­nátban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által rende­zett ankéton. Dr. Csikvári Lászlónak, a Kertbarátok és Kisállattenyésztők Országos Társadalmi Szövetsége alel­­nökének megnyitója után Scherer Mihály, a kombinát vezérigazgatója ismertette az üzem tevékenységét. A kombinát viszonylag kis területen, 4 ezer hektáron, gyenge minőségű földeken gazdálkodik, s teljes termelé­si értékének mindössze 20 szá­zaléka származik a növény­termesztésből és az állatte­nyésztésből. Mégis az egy fő­re jutó termelési érték és át­lagkereset tekintetében évek óta az ország legjobb állami gazdaságai között vannak. Ezt főként annak köszönhetik, hogy vertikális termelésre rendezkedtek be: az állatte­nyésztés termelését csaknem teljes egészében maguk dol­gozzák fel. Megkeresték ugyanakkor, hogyan lehet ösz­­szekapcsolni a háztáji terme­lők és a nagyüzem érdekelt­ségét. Sertés- és nyúlvágóshíd­­juk például jóval nagyobb mennyiségű árut fogadhat, amennyit a kombinát meg­termel. A vágóhídon feldol­gozott nyíllak 92, a sertések 50 százalékát a kistermelőktől vásárolják fel. A tenyészanya­­got viszont a kombinát adja számukra. Mintegy 100 ÁFÉSZ-en és termelőszövet­kezeten keresztül több ezer háztáji gazdaságba jutnak el a könnyes kocák és anyanyu­­lak. Szaktanácsadással, ta­karmánnyal és az állatte­nyésztéshez szükséges eszkö­zökkel is segítik a háztáji termelőket. A nyúlketreceket például 3—5 évi hitelre ad­ják a kistermelőknek. Ennek az együttműködésnek köszön­hetően tavaly mintegy 800 vagon hízott sertést dolgoztak fel, az idén pedig 1 800 000 da­rab két és fél kilós nyúl vá­gására készülnek. A nyulakat hetenként három kamionnal szállítják Olaszországba. ­ Új műszerek, berendezések a Szaljut—6 űrállomáson Ötnapos munkahetet vezet­nek be a Szaljut űrállomáson, Kovaljonok és Ivancsenkov számára. A döntést Roma­­nyenko és Grecsko tapasztala­taira alapozták, s így az űr­állomás személyzetét még kö­zelebb hozzák a megszokott földi életformához. Az első munkahéten az űr­hajósok már átálltak a moszk­vai időszámítás szerinti mun­kanapra: az ébresztő számuk­ra reggel nyolc órakor van, a takarodó este 11-kor. Ezt az időt nem folyamatos munkára kell fordítaniuk: bőven van idő a tisztálkodásra, az étke­zésre és az aktív pihenésre. Egyébként a kétnapos hétvég sem lesz munkát­lan: Ro­manyenkónál és Grecskónál igen jól bevált az „aktív pi­henő”, így Kovaljonok és Ivan­­csenkov is sportolással, jegy­zetei rendezésével, hasznos és szórakoztató időtöltéssel fog­lalkozik majd szombaton és vasárnap, a hosszúnak ígérke­ző űrutazás alatt. Az űrhajósok az első expe-­­­díció tapasztalatai alapján új­ műszereket, berendezéseket vittek magukkal. Kicserélik például a Szplav „minikohó” ventillátorát. Ez zajosnak bi­zonyult, és mivel a berendezés hosszú időn át működik, za­varta az előző expedíciók tag­jainak pihenését. Olyan fel­szerelést is vittek magukkal, amely lehetővé teszi, hogy az űrállomás bármely pontjáról kapcsolatba tudjanak lépni a földi irányító központtal. Ezentúl nem kell mindig visz­­szatérniük ezért a „hírköz­pontba”. A berendezések cse­réjét azonban nem kell végre­hajtaniuk: egyelőre a Szal­jut—6 valamennyi fontosabb berendezése kifogástalanul működik, a tartalékokat sem kellett üzembe helyezni, hol­ott az űrállomás — személy­zettel vagy üresen — immár szeptember óta kering a Föld körül. Kovaljonok és Ivancsenkov fokozatosan alkalmazkodik az új helyzethez. Az első napok­ban nincs szorosan vett mun­kamegosztás közöttük: a bo­nyolultabb feladatokat első­sorban az végzi, aki pillanat­nyilag jobban előrejutott az adaptációban, az átállásban a tartós súlytalansághoz. Az első munkahét nagyobb feladata változatlanul az űr­állomás reaktivizálása, így például gondosan felülvizsgál­ják az akkumulátorok műkö­dését. „Üresjáratban”, amikor a Szaljut személyzet nélkül keringett, kisebb volt az elekt­­romosenergia-igénye, s az űr­hajó napelemes „szárnyai” ál­landóan feltöltötték az akku­mulátorokat. A kisebb terhe­lés azonban esetleg „öregíti” a telepeket, így a Földről idő­ről időre rendszeresen bekap­csoltak számos, nagy fogyasz­tású készüléket. Most az űr­hajósok gondosan ellenőrzik az akkumulátorok állapotát. Fogadás az angol nemzeti ünnep alkalmából 11. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából Ri­­chard Parsons, Nagy-Britan­­nia és Észak-Írország Egye­sült Királyság budapesti nagy­követe kedden fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Pul­­lai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Lő­rinc Tamás, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökhe­lyettese, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más veze­tő személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplo­máciai képviseletek sok ve­zetője és tagja is. Szakszervezeti küldöttség utazott Spanyolországba A munkásbizottságok szak­­szervezeti szövetségének meg­hívására Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának vezetésé­vel kedden SZOT-küldöttség utazott Spanyolországba. A magyar szakszervezeti mozga­lom képviselői a munkabizott­ságok szerdán Madridban megnyíló I. kongresszusán vesznek részt. Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Sopronban Magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődik kedden Sopronban. A megbe­szélések­­ napirendjén a határ menti folyókon — a Dunán, az Ipolyon, Hernádon és a Sajón — végzett és tervezett közös érdekű munkák szere­pelnek. A Duna szigetközi és csalló­közi szakaszán hosszú évek óta , összehangolt terv alap­on végzik a hajózás biztonsága érdekében szükséges folyam­szabályozási munkákat. Már az idei szabályozási progra­mot, s azt követően a követ­kező éveket is a gabcikovói nagymarosi erőmű és vízlép­csőrendszer megépítésének függvényében tervezik és va­lósítják meg. A vízszennyeződés csökken­tését célzó elképzeléseket is megvitatják Sopronban a két ország vízügyi szakemberei. Végső búcsú Bartos Istvántól Szerettei, egykori harcostár­sai, munkatársai és tisztelői kedden kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Bar­tos Istvánt, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság nyugállományú elnökhelyette­sét, a fővárosi tanács tagját. Az OMFB elnöksége, plénu­ma és valamennyi munkatár­sa nevében Sebestyén János elnökhelyettes búcsúzott Bar­tos Istvántól. A fővárosi tanács végrehaj­­­tó bizottsága nevében Gittner Andor elnökhelyettes köszönt el Bartos Istvántól, aki életé­nek legszebb időszakát áldozta Budapest fejlesztésének, nevé­hez fűződik a főváros első ál­talános rendezési tervének, közmű-, és közlekedésfejlesz­tési koncepciójának kidolgozá­sa, a hosszú ideig szünetelte­­tett metróépítés folytatásának megkezdése. A hozzátartozók, a barátok és a közvetlen munkatársak nevében Kvassay Tibor, az OMFB főosztályvezetője mon­dott búcsúszavakat a sírnál, amelyet beborítottak a meg­emlékezés virágaival.

Next