Magyar Nemzet, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

Magyar Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma Nyugdíjas pedagógusok problémái SZERETNÉK a lapjuk május 19-i számában „A nyugdíjas pedagógusok helyzete” című cikkhez néhány — bár szemé­lyesnek tűnő, de nyugodtan általánosítható — adattal hoz­zászólni. 1969 februárjában töl­töttem be az 55. életévemet és akkor megkérdeztem a műve­lődésügyi osztály vezetőjét (Sárospatakon voltam közép­iskolai kollégiumi igazgató, de óraadóként dolgoztam a sátor­aljaújhelyi Közgazdasági Tech­nikumban is), hogy mi a szán­dékuk velem, munkámmal ed­dig meg voltak elégedve, kellő tetterőt érzek magamban ah­hoz, hogy hivatásnak érzett pedagógiai pályámon tovább is dolgozzam. A megyei osztály­­vezető megnyugtatott, hogy to­vábbra is számítanak mun­kámra. Erre május 22-én meg­kaptam a nyugdíjazással kap­csolatos felmondást október 22-ére. Fellebbeztem, hivatkoz­va az előbb elmondottakra. A döntőbizottsági tárgyaláson a szakszervezetet képviselő kol­légiumi nevelő (másik kollé­giumban dolgozott!) a szak­­szervezet és a kollégiumi ne­velők nevében is azt javasolta, hogy legalább egy esztendőre tartsanak vissza, hiszen a kol­légiumi nevelők hasznát vet­ték eddig is, és vehetnék to­vábbra is nagy pedagógiai gyakorlatoknak. A megyei tanácsot képviselő főelőadó azonban úgy nyilatkozott, hogy az utódként oda kerülő kor­társnőt családi okok miatt kell Sárospatakra helyezniük. A szakszervezet képviselője jó­nak látta volna, ha egy évig visszatartanának, hogy a kol­légiumi munkával nem isme­rős kolléganőt ebbe a munka- szörü­s, bevezessem. Ezt a ké­­rést­­ elutasította a megyei kiküldött. UGYANEZ évben nyugdí­jazták az említett újhelyi is­kola egyetlen, A, szakos taná­rát is, nyugdíjkorhatár eléré­se címén. Az iskola felkért, hogy szeptembertől vállaljak heti 13 órában szaktárgyaim­ból óraadást. Ezt el is vállal­tam és végeztem október 22-ig, amikor is a megyei tanács úgy rendelkezett, hogy két osztály­ban (heti 7 óra) adjam át az órákat az előzőleg nyugdíja­zott, kollégának. Átadtam, de ugyanakkor lemondtam a heti 6 óra ellátásáról is, mert az akkori rendelkezések értelmé­ben nyugdíjas pedagógus csak heti 10 órában való tanítás esetén kaphatta meg a besoro­lásának megfelelő 24 forintos óradíjat, ennél kevesebb órai tanítás esetén 12 forint óradíj­ban részesülhetett. Nemcsak az anyagi rész volt számomra sérelmes, hanem maga az el­­látás! Hogy mennyire ez volt a helyzet, bizonyítja az, hogy a sátoraljaújhelyi Kossuth Kollégium igazgatójának felké­résére heti 2­ 2 alkalommal bejártam pataki lakásomról szakkört vezetni­­a kollégis­táknak, hogy az ottani nevelő­tanárokat betanítsam. És ezért a munkáért egyetlen fillér dí­jazást nem fogadtam el! El­ismerem, ez az eset az akkor szokásos heti ,,kiskirályosko­­dás” következménye volt, de érthetően elvette kedvemet a további pedagógiai munkától. 1971-ben — családi okok miatt — Makóra költöztem. Átjelentkeztem a Pedagógus Szakszervezet közgazdasági szakközépiskolai szervezetéhez, és egyidejűleg felajánlottam, hogy mi iskolánál levő betöl­­tetlen A. szakos órákból szíve­sen vállalnék heti néhány órát. AZT VÁLASZOLTÁK, hogy nincs ellátatlan A. szakos óra az iskolánál Holott volt és ezeket túlórában még magyar —német szakos pedagógusok­ra­­ ráterhelték, így­ egy má­sik kedves pedagógiai ággal kezdtem foglalkozni: magán­tanítványokat­ vállaltam angol ni­elvből, akiket a középfokú vizsgára készítettem elő. Az egyik ajánlotta a másikat, így Makón tartózkodásom alatt nem volt hiány óraadásban! Ez év március elsejével — ugyancsak családi okok miatt — Budapestre költöztem, és szerettem volna valamilyen ’­’él'vórás munkát vállalni, hyoy csekélynek mondható d trogéria­mat látolam. A Ma­gyar Nemzet néhány hirdeté­sére (oktatási intézménynél kerestek adminisztrációs mun­kaerőt) válaszoltam, telefonon érdeklődtem stb. Eredmény nélkül, így maradt a kézira­tok gépelése — ezt egyik kiadóvállalatnál kaptam és igen jó tevékenységnek is ta­lálom, de messze áll a peda­gógiai munkától! Szeptember­től kezdve majd ismét lesznek tanítványaim: angol nyelvből, kezdők. De nem iskolák aján­lották, hanem személyes is­meretség révén kerestek meg. A fentiekkel csak alátá­masztani kívántam a jelzett cikknek azt a részét, amely szerint „a pedagógusok nagy többsége az öregségi korhatár betöltése után néhány évig még szívesen tanítana”. Való­ban. De miért nem adnak­ erre lehetőséget az oktatási intéz­mények? Szakmai irigység a LAPUNK május 21-i számá­ban Szalai Sándor akadémikus a Magyar Szociológiai Társa­ság megalakulása kapcsán a hazai szociológia múltjáról, kezdeteiről is szólt. Hadd em­lékezzünk meg ez alkalomból a két világháború közötti években tevékenykedett Szir­tes Andorról, a­­mártírhalált halt dr. Jahn Ferenc, Bálint György, Földes Ferenc sors- és kortársáról. Noha nagy hatása volt abban a mikrokörnyezet­­ben, amelyben a harmincas évek haladó magyar értelmisé­ge küszködött, 1939 után nem jelentkezett írásaival. Szirtes Andor sokoldalúan művelt férfi volt, járatos a társadalomtudomány minden ágában. Ezúttal a szociológus­ról szólunk. Braun Róbertet vallotta tanítójának. Halála­kor a hű és értő tanítvány írta a Századunk 1937 április—má­jusi számában a méltatást „a magyar szociográfia úttörőjé­ről, bátor és eredeti kezdemé­nyezőjéről”. Néhányan — Szir­tes is — egy munkás-bérház szociográfiájának tervét ve­tették fel és ő ügyüket azon­nal felkarolta. „Minden moz­dulatán, minden kérdésen­, az egyes kérdések közötti hosz­­szas mérlegelő szüneteken lát­szott, hogy már egészen benne élt a vállalkozásban, hogy szív­ügye és szeretné, ha minél jobban sikerülne ... ma is em­lékszem egy csatakos novem­ber végi estére, amikor a szo­kásos kávéházi összejövetel után másfél óra hosszat jár­káltunk a Tisztviselőtelep kör­nyékén és Braun e sorok író­ját a szociográfus a mesterség apró fortélyaira oktatta. Már beillesztette a zárda kapukul­csát és az ő kedves és jóaka­­ratú, oldalra billentett fejtar­tásával így búcsúzott el: „Úgy látom, hogy munkájuk kedve­ző feltételek között indul.” A MEGKEZDETT munkás_ bérház szociográfiáról — egy Szabolcs utcai bérházról volt szó — csak töredék maradt fenn. Címe: A proletariátus még dolgozó vezetők részéről? Szűklátókörűség, amely nem akarja elismerni, hogy a hosz­­szú pedagógiai gyakorlattal rendelkező „öregekétől még lehet tanulni? Egyáltalában: miért öregségi korhatárról be­szél a cikk? Tudomásom sze­rint a nyugdíjtörvény is „nyugdíj­korhatárt” elért dol­gozókról beszél. Nem esik az jól egyetlen magamkorú em­bernek sem, ha kifejezetten „öreg”-nek minősítik anélkül, hogy­ szellemi frisseségéről meggyőződtek volna! AZ ÍRÁS utolsó bekezdése váratlanul mellbe vágja az embert: mint jótéteményt tün­teti föl, hogy Debrecenben egy nyolcvanszemélyes peda­gógusotthont építenek. Ez szép törekvés. De a nyugdíjazás és a gondozást is nyújtó otthon között még jó néhány értékes esztendő van sok-sok nyugdí­jazott pedagógus erőtartalé­kéban. Nem pocsékolás az, ha ezt kihasználatlanul hagyjuk? Jászay Miklósné dr. változásai. Szociológiai kísér­let. Azt szerették volna fel­mérni : a város mely részein helyezkedik el tömegeiben a proletariátus, melyek létének ismérvei, tömegeiben — az egyéni felemelkedés az osztály sorsváltozásának szempontjá­ból nem jön figyelembe — sorsa milyen feltételek esetén változhat meg? A válasz: csak a társadalom egész szerkezeté­nek átalakulásával. Egyebek közt vizsgálja, mi a különbség aközött, ahogy a proletariátus saját maga, és ahogy külső szemlélő látja életének válto­zásait. Vulnera Hungáriáé címen a Századunk 1937. 4—5. számá­ban felmérte korának — mai szemmel is igen gazdag — szo­ciológiai irodalmát. Szól Dar­vas József, Erdei Ferenc, Féja Géza, Kovács Imre, dr. Kun Lajos, Remenyik Zsi­gmond munkáiról és a dr. Jahn Fe­renc rendezte kispesti szo­ciográfiai kiállításról. Ponto­san meghatározza a fogalma­kat: hogyan viszonyult egy­máshoz szociográfia és szocio­lógia és méltatja a szerzők munkásságát. Ki miben, a szo­ciológia mely ágában vitte előre a kutatásokat. Ismertet külföldi szerzőket is. A Száza­dunk 1938. 6. számában „a hajdani frankfurti társadalom­kutató intézet tudósai és mun­katársai” közreműködésével megjelent Studien über Auto­­rität und Familie című mun­kát. (A szerzők között nem ki­sebb és napjainkig sokat vita­tott nevek szerepelnek, mint például Erich Fromm vagy Herbert Marcuse.) Megragad­ja a felmérések alapelve, a nagyfokú tárgyilagosságra tö­rekvés, a felmérő szubjektív hangulatainak és állásfoglalá­sainak lehető kikapcsolása, a típus- és magatartás-kutatás módszere. Szirtes Andor emlékét az MSZMP XI. kerületi párt­székházban, a kerület mártír­jai között őrzik. Köves Rózsa Egy elfeledett „navigátor" HNGAIOSOH HANGLEMEZ újdonságok_____________ MÁTYÁS KIRÁLY UDVARÁNAK ZENÉJE Jacques Barbireau, Pietro Bono, Johannes Stockem és Johannes Tinctoris szerzeményei Camerata Hungarica Művészeti vezető: Czidra László HUNGAROTON SLPX 11844 ÁRA: 70 Ft__________________________________ KURTÁG GYÖRGY: Vonósnégyes Op. 1 Fúvósötös Op.2 Nyolc zongoradarab Op.3 Nyolc duó hegedűre és cimbalomra Op.4 Játékok /válogatás/ Éder Vonósnégyes, Jeunesses fúvósötös Kocsis Zoltán, Kurtág Márta, Kurtág György/zongora/ Hevesi Judit /hegedű/ Szalay József /cimbalom/ HUNGAROTON SLPX 11846 ÁRA: 70 Ft a­’ojé Kérdéseink az NDK második legnagyobb városával, Lipcsével kapcsolatosak. 1. Az NDK jelentős gazdasági és kultúrcentrumának számító Lipcse 1965-ben ünnepelte város­sá válásának, s egyben a ma már világhírű vásár alapításának jubileumát. Lipcse város- és vá­sárjogának hányadik évfordulóját ünnepelték 1365-ben? a) 150. b) 60(k c) 800. 2. Érdekes látnivaló a Lipcsébe érkező turisták számára Johann Sebastian Bach működésének egykori színhelye, a Thomas­­kirche (Tamás-templom). Halálá­nak 200. évfordulója alkalmából korábbi nyugvóhelyéről ide, a vá­ros legszebb templomának padló­zatában helyezték el a nagy ze­neszerző hamvait. Mikor volt ez az esemény? a) 1950-ben b) 1958-ban­­c) 1965-ben 3. Az egykori tőzsdeépülettel és Goethe szobrával szemben talál­juk a város legnépszerűbb, 1530 óta működő vendéglőjét. Mi a ne­ve a Goethe Faustjában is sze­replő nagyhírű vendéglőnek? a) Thüringer Hof b) Auerbachs Keller c) Itastkeller 4. A szőrmeüzleteiről híres lip­csei utca, a Brühl végén egy hi­permodern Konsum-áruházat talá­lunk. Helyén a múlt században a Zum Roten und Weissen Löwen (A fehér és vörös oroszlánhoz) nevű ház állt. Ki a német mű­vészetnek az a kiválósága, aki 1813. május 22-én ebben a ház­ban született? a) Heinrich Heine b) Richard Wagner c) Johannes Brahms A helyes megfejtett beküldők között öt darab 300 forintos vá­sárlási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1978 június 4. Beküldési határidő: júlnius 12. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklám­szerkesztősége, 1073 Bp., Lenmn krt. 9—11. A levelezőlapra írják rá: a Magyar Nemzet pályázata. A megfejtést és a nyertesek ne­vét június 13-i, keddi számunk­ban közöljük. &CIRUS2 - REI NÉGY AKAD A DERECENI TEMETŐBEN Rejtvényünk vízszintes 4. és a 13., valamint a függőleges 1. és a 46. számú sorában KÁROLYI AMY költőnő egyik érdekes négysorosát idézzük. Vízszintesen (kétbetűsök: KO, OH, NE,* SE, TS, VÁ). 1. A na­rancssárgához közelálló, barnás árnyalatú szín, narancsbarna. 17. A betyárok híres Jóskája. 18. Afrikai főváros. 19. Női név (Pet­rarca szerelme volt). 26. A­­Szov­jetunió egyik népe. 21. Ketyegve jár. 22. Spionok, névelővel. 24. Német fizikus (1357—94), a fizi­katörténet kiemelkedő alakja. A frekvencia mértékegysége viseli nevét. 25. A lantén és az anti­­món vegyjele. 27. Kecskebak for­májú mitológiai félisten. 28. Nagy városunk. 29. Régi kedvelt tisztí­tószer. 1­0. Spanyol város. A Ba­­leárok szigetcsoportjához tartozó Minorca legnagyobb városa. 32. Pocsék, vacak. 33. Használt hol­mik adásvételével foglalkozó régi házaló kereskedő. 34. Hullámfo­­dor. 36. Hegység Ázsiában. A Himalája után a Föld legmaga­sabb hegysége. 40. Német kötő­szó. 41. ... publico (latin kife­jezés: nyilvánosan). 43. Tréfás és bizalmas megszólítás. 45. Minden, németül (ailes). 46. Orvosság­­jelző. 48. Olcsó, silány és ízlés­telen (portéka). 49. JOR. 50. Ke­let-nigériai nép. A nigériai pol­gárháborúban a biafrai felkelés és elszakadási törekvések hordo­zója volt. 51. Ünnepelt színésznő. 53. Neves francia tájképfestő (1796—-11175). 55. Kitűnő színé­szünk volt (Domokos). 56. Moha­medán templom. 57. Létezik. 58. Az ígéretet, adott szót valóra vált. 60. Francia költő és dráma­író (Paul). 62. Mohó tápl­álkozás. 63. Pusztítóan viharos, zivataros időjárás. 65. Bégi kereskedelmi folyószámla. 66. Tanítja. 68. Szí­nésziig megjeleníteni a szerepet. 70. Angol kereskedelmi rövidítés (korlátolt felelősségű társaság). 71. Sokat ad enni. 73. ÉAB. 75. Fej­lődő román nehézipari központ a Szörényi Érc­hegységben. 71. Szép, franciául (bék­e). 78. Fekete da­­róc felsőkabát. 79. Lármás fel­fordulások. 81. Vonat közepe. 82. Az igazgyöngy hatását keltő, mesterséges gyöngy. 33. Kerget, hajszol. 84. A nemzetközi forga­lomban meghatározott vámszabá­lyok szerint közlekedő kamionok jelzése. 85. Nem ment el. 86. Ré­gi udvarház. 87. Szinyei . . . Pál (kiváló festő). 83. Kis sebességű. Függőlegesen (kétbetűsök: UR, EK, DA, AS, DY, KE, EK, AC). 2. A következő. 3. Durva, festet­­len erdélyi posztó. 4. Eredmé­nyes. 5. Angol férfinév. 6. A te tulajdonod. 7. Heves megyei köz­ség. 8. Kiváló hangmérnök (Fe­renc), a magyar h­angosfilmgyár­tás egyik úttörője. Neves szak­író. 9. Őseik. 10. Szovjet-orosz költő (Szamuil Jakovlevics). 11. Sakkfigura. 12. Német érc (Erz). 14. MZF. 15. Inni ad. 16. Szóösz­­szetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak az idegrend­szerrel való kapcsolatát jelöli. 22. Kutyák, névelővel. 2­3. Vizek­ part­ján élő nyitfaféle fa. 25. A lakás bérbeadója. 26. ...derű! 28. Arany János szülőhelye (Nagy­­. . . ). 29. A Felső-Tisza mellékvi­ze. 30. Kisgyermek egyik jelzője. 31...........esz-Szaid, imponál Istabarát iraki politikus (1888—1958). 34. Haza. 35. Suta, balkezes. 37. Ro­vat, röviden. 38. Díszített, ragyo­góan fényes felületű fajansz. 39. Egy német folyóról elnevezett. 41. Az áriához hasonló, de kisebb igényű, ismétlés nélküli szólódal (olasz). 42. Amennyi behajlított tenyerünkbe belefér. 44. Házi­munka. 47. Egymás után mond. 51. Roosevelt, amerikai elnök egyik keresztneve. 5­2. Világhírű porcelánjáról ismert japán falu. 54. Idegen nagynéni. 56. Osztrák festő (Hans, 1340—84); a XIX. század második felében Bécs leg­híresebb festője volt. 53. Férfi­név. 59. TDA. 61. Ugyanaz, mint a 70. számú sor. 62. Ide teszik, akit eltemetnek. 64. Az ő részük­re. 66. A zászló ide-oda lobog. 67. Idegen női név. 69. Tovatűnik.­ 71. Sava­. . . (valaminek ,a legja­va). 72. Kereskedelmi értesítés, idegen szóval. 74. Tulajdonában tartó. 76. Svájci város. 77. Arany­­v. ezüstszálak­kal átszőtt női ru­hakelme. 78. Neves angol—ír pró­zaíró (Joyce, 1838—1­957– 86. Ka­lória, röviden: 82. TUÁ. 83. Zug ikerszava, 84. Testnevelési és Sport Bizottság. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 4 és a 13., valamint a függőleges 1. és a 46. számú sor megfejtése. Határ­idő: június 14. .Vasárnap, 1978. június Vitaminkozmetika A nyári arcápolás alapja a természetes vitamin.­­ A pri­mőrök ára szelídül, így hát egy kis ügyességgel házilag is készíthetünk élővitaminos pa­kolást. Az előzőleg jól meg­mosott arcra feltett pakoláso­kat általában 20—30 perc után hideg vagy langyos vizes vat­tával mossuk le. Eperpakolás: 5 dkg epret átnyomunk, s a levét kis tál­ban kávéskanálnyi tejszínnel, kevés babahintőporral krém­szerűre keverjük, és az arcot gyengéden átkenjük vele. Sárgarépa-pakolás: a friss sárgarépát megtisztítjuk, lere­szeljük, kávéskanálnyi jog­hurttal elkeverjük. A-vita­­mint tartalmaz, frissít, üdít. Uborkapakolás: a meghá­mozott uborkát vékonyan fel­szeletelve óvatosan az arcra helyezzük. Fél órán keresztül pihenünk, azután leszedjük s az arcot langyos vízzel le­mossuk. Ugyanígy bánunk a friss paradicsommal is. • A nyári kozmetikánál fon­tos tudnivaló, hogy az arcot strandoláshoz nem szabad ki­festeni. Napozás előtt arcun­kat bekrémezzük vagy beola­­j­ózzuk. Strandolás után min­dig, tiszta vízzel jól leöblö­­getjük. Ha az arcbőr minden elővigyázatosság ellenére na­gyon lesül, az érzékeny része­ket tojásfehérjével bekenjük Amikor a tojásfehérje a bő­rön már teljesen megszáradt, babaolajba mártott kis vattá­val nagyon óvatosan szedjük le. Nem­ hizlal és nagyon finom a francia vitamintól (önálló ebéd- vagy vacsoraétel). A recept két személyre szól. 20 dkg sárgarépát, egy kis kar­fiolt, két kis karalábét, 20 dkg spárgát sós vízben külön­­külön megfőzünk. Amikor megfőtt, a sárgarépát szeletel­ve, a karfiolt rózsáira szedve, a karalábét kockákra, a spár­gát kis darabokra vágva tál­ba szedjük, s 5 dkg olvasz­tott vajjal leöntjük. A tetejét két-három felszeletelt kis nyers paradicsommal és egy kevés gyalult uborkával dí­szítjük. És a rajzon egy szép strand összeállítás: fehér pasz­pallal díszített vállpánt nélkü­li sötétkék jersey fürdőruha és sötétkékkel cakkozott fehér frottír strandkabát. (f. b.) Május 21-i számunk kereszt­rejtvényének megfejtése: Mennél Lassabban / jár botra hajolva az ember, / annál gyorsabban / vág­tat a délceg idő. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Bánhegyi Frigyes, Beszeda Erzsébet, Erdősi József, Földi Tibor, Hömöstrei István, Muck Jánosné, Molnár Tünde, Raczky Jánosné, Bényei Béláné, Szöghy József. Vidékiek: Bene Sándor, Máté­szalka; Bogya Józsefné, Dévavá­­nya; Felföldi István, Hatvan; dr. Forinyák László, Miskolc; Hídvé­gi Gyula, Kenderes; Incze István­­né, Kisbér; Kerék László, Kapos­vár; Ordasi Margit, Budaörs; Tóth Gyula­né, Sárvár; Varga Margit, Szeged. A lottószelvényeket a nyertesek postán kapják meg.

Next