Magyar Nemzet, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

u A Magyar Nemzet vitafóruma Művészet a pszichiátriában A MAGYi­AR pa­­­­.pedagógus Szövetség Vasv­ári József elnök javaslatára célul tűzte ki, hogy az élet esztétikai színvonalát emelje, figyelemmel a környe­zet nevelő hatására. Most „Esztétikum­m­al az egész­ségért” címmel mozgalmat in­dítottak azzal a céllal, hogy egyes egészségügyi intézetek sivár légkörét otthonosabbá te­gyék. Van azonban ennek a moz­galomnak egy ki nem mondott célja is. A színek fel­használása a gyógyítás szolgálatában. Ro­main Rolland szerint a műal­kotás: rend a káoszban. Két­ségtelen ugyanis, hogy az esz­tétikai élvezet hatására az erek kitágulnak, csökken a vérnyo­más, és bizonyos fokú gondta­lanság uralkodik el az embe­ren. Az állandó idegfeszült­ségben élő ember számára ez az állapot feltétlenül hasznos­nak mondható. Nos, aki elvetődik az István­­kórház G-pavillonjába, alapo­san meglepődik. A kórház fo­lyosóján, a kórtermekben íz­lésesen összeválogatott nagy­méretű reprodukciók láthatók. Nem véletlen, hogy az ideg­osztály falaira kerültek ezek a képek, mert megvalósítójuk szerint az alapgyógykezelést kiegészíti az esztétikai terápia. A képzőművészet hatása az emberi lélekre nem olyan lát­ványos, mint a zenéé. [ A­­.KN­E jótékony hatását már az ókorban felismerték, és ezért kisebb zenekarokat, éne­keseket, táncosokat hoztak a beteghez. A középkorban tömeges táncjárványt (tarantella) oko­zott a zene, amellyel igyekez­tek elűzni a félelmet a gyak­ran fellépő pestisjárványoktól. A magyar történelemből tud­juk, hogy Rabutin tábornok a búskomor Apor István gyógyí­tására saját doktorát küldte el, aki a beteg megháborodott el­méjének csendesítésére hege­dűsöket hozatott, akik a beteg fejénél muzsikáltak. Ma már kétségtelen, hogy a zene élettani elváltozásokat okoz a központi idegrendszer­ben. Szovjet fiziológusoknak sikerült elektronikus mérőesz­közökkel rögzíteni ezeket az elváltozásokat. Megállapítot­ták, hogy különösen az izmok „hallgatják” figyelmesen a ze­nét. Egyik zene csökkenti az izomtónust, a másik fokozza. Utóbbit igazolja a fáradtan me­netelő katonák esete, akik az induló hangjaira csodálatos­képpen felfrissülnek és elfe­lejtik fáradtságukat. Kimutat­ták továbbá, hogy a zene ha­tására a pulzusszám csökken, a szívösszehúzódás erősödik, az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken. Természetesen ez csak akkor következik be, ha a zene esztétikai élvezetet szerez. A zenének az a célja, hogy fel­oldja a beteg túlzott idegfe­szültségét, és segíti egyes sú­lyos idegrendszeri rendellenes­ségben szenvedők gyógyulását. A bautzeni Fehér Szarvas kórházban nagyrészt betegek­ből kórust szerveztek, akik együtt énekeltek. Az­ eredmény az lett, hogy a betegek felsza­badultan daloltak és megsza­badultak szorongásaiktól. HA A MŰVÉSZETEK és az idegbetegek viszonyáról esik szó, önkéntelenül is felmerül a feledés homályából egy külö­nös kiállítás emléke. Színhely: a Budapest szálló, idő: 1971. A pszichiáterek még a múlt század végén gyűjteni kezdték az ideg- és elmebetegek raj­zait, festményeit, szobrait és iparművészeti alkotásait. A képek bizarr témájúak. Itt-ott harsogó színkompozí­ciók, a szemek démoni villogá­sa árulkodott arról, hogy az alkotóik betegek. A pomázi munkaterápiás intézet lakói készítették a kiállítás anyagát. A képeken csupán az alkotók neveinek kezdőbetűit tüntették fel. Az intézet vezetője akkor elmondta, hogy az alkotásban elmerült betegek könnyebben kiépítik kapcsolatukat a világ­gal, hiszen a gyógyító munka­­lehetőségek mellett teljes sza­badságot élveznek. Az orvosok ezekben a mű­vekben alkotójuk betegségére utaló jelek után kutattak Rá­jöttek arra, hogy a betegek fel­fokozott érzelmi állapotukban erős színeket használnak. A valóságos világtól elszakadva régi élményeiket valószí­nűtle­nül keverik az újakkal. Ha a beteg alkotásaiban közeledik a reális élethez, ez gyógyulást jelent. De bármilyen is az al­kotás, amit a beteg orvosának megmutat, a gyógyuláshoz nélkülözhetetlen kapcsolat el­mélyülését szolgálja. Az biztos, hogy az alkotó­kedv jótékonyan hat a beteg állapotára, jelzi vagy éppen a javulásra hívja fel a figyelmet. És ami a legfontosabb, min­den alkotás, de hozzátehetjük, a képekben való gyönyörködés közelítő, lépés , a megtagadón világ felé. NEM VÉDETLEK, hogy a kí­sérlet színhelyéül az idegosz­tályt választották A mozga­lom elindítói tudják, hogy bi­zonyos környezeti feltételek meghatározzák az ember lelki magatartását, és lehetővé te­szik tervszerű, irányítását. A szellemi fejlettség bizonyos fo­kára jutott emberi lélek meg­nyílik a szellemi értékek, a jó és a szép iránt. A képek szemlélése nem vált­ ki a betegben azonnali hatást, de visszahozhatja a régi em­lékképeket abból az időből, amikor egészséges volt. Naivitás volna feltételezni, hogy az esztétikai­ terápia­ lát­ható eredményeket hoz a pszi­chiátriában. De az a törekvés, hogy az idegbetegek a szép­séggel találkozzanak a folyo­sókon és a kórtermekben, fel­tétlenül figyelemre méltó. A képeket természetesen időnként cserélni kell, nehogy a bete­gek megszokják, s elképzelhe­tő, hogy nincs rájuk olyan ha­tással, mint amikor először pillantottak meg. Ez szükség­szerűen felveti azt a problé­mát, hogy a várható eredmé­nyek eléréséhez kevés az a né­hány megszállott ember, aki ideje nagy részét a cél eléré­sére szenteli. Szükség lenne a társadalmi szervek, esetleg a fiatalok segítségére. Dr. Marék Antal ■. A leszázalékoltak munkamorálja E ROVATBAN jelin, meg dr. Veress Sándor cikke a „Le­százalékol­tság és munkamorál” címmel. Az ebben leírtakhoz szeretném a magam vélemé­nyét hozzáfűzni, mivel úgy ér­zem, hogy a cikk írója a ha­zánkban tapasztalható munka­morál-romlást rossz helyen ke­resi, amikor éppen a rokkant­sági nyugdíjasok között talál­ja meg „munkamorál-problé­máinkat”. A Magyar Népköztársaság azért hívta életre a rokkant­sági nyugdíj intézményét, hogy azok a dolgozók, akik betegség vagy baleset követ­keztében beállott rokkantságuk miatt nem képesek már mun­kájukkal maguk és családjuk megélhetését biztosítani, mun­ka nélkül is megkapják a kény­szerűen kieső munkabért pótló pénzt, rokkantsági nyugdíj formájában. Ennek pénzügyi fedezetét részben vagy egé­szen a dolgozó még munka­végzésének tartama alatt meg is teremti. NEM KÉTSÉGES, hogy a 67 százalékos rokkanttá nyilvá­nított dolgozó is 100 százalé­kosan beteg, sőt legtöbb eset­ben gyógyíthatatlan beteg, ezért nyilvánította rokkanttá az erre illetékes orvosi bizott­ság, nem pedig — mint a cikk írója írja —: „leszázalékoltatta magát”. Csupán azért sorolták a 07 százalékos, pl. rokkant­sági kategóriába, mert beteg­sége ellenére a saját személyes ellátására még képes, holott egyébként rendszeres munka­végzésre nem. De kétségtelen, hogy minden 67 százalékos rokkant beteg és munkavégzé­si képessége erősen korlátozott, vagy teljesen kizárt. Semmi esetre sem általánosítható a cikkírónak az a megállapítása, hogy a 67 százalékos rokkant még munkavégzésre képes Ez esetben téves a matematikai számítás. Azt a rokkant maga érzi, vagy tudja (meg természe­tesen az orvos), hogy mennyi és milyen természetű munkát végezhet anélkül hogy a be­teg állapota további romlását idézné vele elő. Semmi esetre sem lehetnek alkalmasak ar­ra, hogy a cikkíró által megol­­dandónak vélt t­eveik­ hordó,, 5—6 órás eladói, egészségügyi intézmények és hivatalok ta­karítói teendőit ők végezzék el. A 67 százalékos rokkant is képes lehet még a megmaradt és saját maga által felmérhető munkaerejét munka végzésé­vel hasznosítani. De azt már a betegsége ter­mészete, így tehát a rokkant és orvosa döntheti el, hogy számára mi a még végezhető munka mennyiségi­leg és a munka fajtáját illetően is. Tehát ők állapíthatják meg, hogy a rokkant vállalkozhat-e rendszeresen végzendő, akár­csak rövidített idejű közérdekű munkára. Semmi esetre sem tudok egyetérteni a cikkírónak azzal az ajánlatával, hogy a rokkanttá nyilvánított dolgozó­nak „azonnal felajánljuk a másik munkaterületet, amit el kell foglalnia”. Erre a „kell”­­re még az egészséges dolgozót sem kötelezi a Munka Tör­vénykönyve. úgy érzem, hogy a cikk írója egyébként dicséretes cél­jáért, a munkamorál javításá­ért eredményesebben vehetné fel a harcot, ha először a­,100 százalékosan munkaképes­ dol­gozók munkamorálját igyekez­nék megjavítani. Ehhez meg kellene szüntetni a munkaszer­vezés hiányosságait, a munka­idő-kihasználás „tartalékait”, a munkaidő alatt itt-ott tapasz­talható ivászatokat, lógásokat. Ha ez sikerülne, akkor már ta­lán nem is lenne szükség arra, hogy a 67 százalékos rokkant­sági nyugdíjasokon kérje va­laki számon a munkamorál romlását. A ROKKANTNAK meg egy reménye és célja lehet az élet­ben : az, hogy életmódjával, be­tegségéhez való alkalmazkodá­sával a lehető leghosszabbra nyújtsa meg még hátralevő éle­tét. Ehhez adta meg a lehetősé­get : rokkanttá nyilvánítása. Bízzák rá az érdekeltre, hogy ő válassza meg orvosa segítségé­vel a maga számára az ehhez vezető, legjobbnak vélt utat. Aztán ha ehhez az úthoz éppen egy kis saját hasznára végzett kertészkedés járul hozzá, amit akkor hagyhat abba, amikor egészsége azt megkívánja, en­nek a társadalom sem látja kárát. A rokkant meg talán ez­zel hosszabbíthatja, vagy teheti elviselhetőbbé életét. Molnár Kálmán Zamárdi Néhány érdekesség a f­­ürge!­V ujjak 4­1. számából Kivágott pulóverek karcsúaknak és moletteknek Strandtunikák Divatos modellek tinédzsereknek Kapucnis neceblúz táskával Horgolt hosszú szoknya Makramé nyakdíszek Csipkevirág-kendő , Bébi együttes Keresztszemes hímzések Modern subaminta és még sok minden más a megújult FÜRGE UJJAK 7. számában ­Jamar Ni’imot f. A szovjet Bit­lém ..nyugati kapujában’­ elterülő, közel egy­millió lakosú Ogyetraa nagyszá­mú tudományos intézete­­ közül ki­­emelkedő helyet foglal el az a hí­res szemklinika, ahol úttörő jelen­ Tőségrű műtétekkel ezrek efele ezrek szeme világát adták vissza, illetve mentették meg. Hogy hívják a kiváló szovjet szemészt — a kuta­tóintézet egykori Uf«zgato.iar — akinek nevet idd » szemklinika vu*eli? i a) Pirogot b) Szecsenov • c) Filatof ?. A híres fekete-tengeri üdülő­hely közelében elterült festői kis város, tivodja aut a színhelye a híres „jaltai konferenciának". Itt, a mai is látható Márvány Pálmá­ban uialkozot­t három szövetsé­gesi nagy­hata­lom kormányfője, hogy megtárgyalja a halom utá­ni Európa problémáinak rendelé­sével kapcsolatos kérdéseket. Mi­kor volt ez az esemény? a) 1945. február b) 1945. május 10.­­­) 1946. október 3. A Krím félsziget délnyugati csücskén elterülő Raiaklava a gö­rög mitológia és k­homéroszi köl­­tészet . epizódjainak­­**ínbeivé, a legenda szerin­t itt állt Artemia* temploma. Ezen a helyen játszó­dik az ,­Iphigénia a taur­aszok között”. Ki a tragédia írója? a) Euripidész b) S­ophoklész c) Viszklifilosz 4. .4 magas hegyekkel,, fürú er­dőkkel borított kicsiny területű Abház­ autonóm köztársaság egyik érdekessége, hogy a Szovjetunió­ban itt él a legtöbb IW éven felü­li, gyakran 14 m mifié éves emtver. Vogy hívják m. AMMta ASZSZK fővárosát? al Ratumi b) Szuhunai­­*) Gagra A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos vá­sárlási utalványt sor­olunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1978. július 23. Beküldési határidő: július 11. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklam­szert­esztőség*. ro*, Bp., Bénin krt. S­d­. A levői előlapra írják rá: a Magyar Nemzet pályázata. A megfejtést és a nyertesek név­­sorát augusztus 1-i. keddi szá­munkban kiszöltítk. .Vasárnan, Í'Í'ÍS. július 25. Pesten, nyáron... Ezen a szeszélyes nyáron *• pesti nyári divatot alig-alig láttuk Ez ideig leginkább a sokféle kendő, pulóver és kö­töt­tkabát járta Elmondom a négy legszebb kendőt, amit láttam: Beáé a pasztelrózsa­­szín, csipkemi­ntás, pillekönnyű ás mégis jó meleg moderken­dő; Dusié az elegáns, tojás-héjfehér puhaszövet, duplán összehajtott, háromszögletű, sajátjából rojtozott nagykém­­k­ő; Marikáé a kidomborodó, különleges bogyósmintával kö­tött, gesztenyebarna vállken­dő. S vég­ül a negyedik: szegő­­zött szélű, nagy rózsás, tűzpi­ros, duplára hajtható, igen nagy kásmirkendő. Rendkívül mutatós, minden ruha, sőt az új divat szerint kábát és kosz­tüm fölé is viselik. .4 kötött ka­bátok közül Edit ibolyalila, bordáskötésű, ruha­­hosszúságú nyitott kabátjára, és egy ismeretlen, keresztben igen széles csíkot a lila-rózsa­­szí­n - fekete színösszeállítású vastag, méher kötött kabát­ fára emlékszem. A nyári, „évszaknak megfele­lő idő” két sikeres modellje szerepel a rajzon. Az els­ő, rag­­lánujjú, bovorzalú modern ingruha tejeskávészínű vá­szonból, a felső része a szege­zett teli alatt húzott, a szok­nyát nagy rátett, tűzött zsebek és megkötőt öv díszíti. (Az egyik pesti kis divatbolt mo­dellje.) A másik ra­jz a nyári divat nagy sztárját, a hossszú szok­nyát­ mutatja. Fekete alapon sárga és zöld nagyrózsás kas­mírból varrták Az enyhén trapézvonalú szoknyát alul széles, dúsan húzott fodor dí­szíti, Hajnalka csipkemintás, fekete kis kardigánt visel hoz­zá. És megint az ingruhard­: a pesti utcán megtetszett az elöl végig farmergombokkal Csu­kódó, nagy rátett zsebekkel díszített olajzöld vászonruha. Érdekessége: HZ. egyik székese fehérvári ruhaházban vásárol­tak. A külföldi nők — főleg a kö­zépkorúak — merészebb színe­ket viselnek, mint mi. Mégsem volt feltűnő a széparcú, ám erősen molett nyári vendég a tűzpiros, trapézvonalú vászon kötényruha, fehér alapon, ap­ró piros mintás batisztbluzzal. A ruha vállpántja tenyérnyi széles, hossza 10—15 centivel a térd alá ér, ügyes szabásvo­nala jól takarja az alakot. A legdivatosabb nyári cipő a vászon, fonott talpú papucs­cipő. Állítólag az esőt is bírja. (t. b.) KERESZTREJTVÉNY AZ EGEK EGY ÉJSZAK­ABOL Címünk ellenére, most mégsem valamely , csodás napkeleti mesé­vel szóra­ktoz­tat­j­uk az olvasót, mert fősoraink csak némileg kö­tődnek napkelethez. A­­vízszintes 1. számú sor indítása után a függőleges 21. számú sorban kö­zönséges mindennapjaink, régóta szoros tartozékára, a betétdíjas üvegpalackok örökzöld mezejére térünk át. Hozzátesszük, hogy ez az örökzöld nemcsak nálunk dísz­ül, mert „mesénk'' alapja egy mai szovjet aforizma volt. ' Viztr­imeken (kétbetűsök: SE. ZZ. NO. TV. Kö. ZAJ. 18. Zivatar. 19. Tékozló. 20. Szerény személye* raet. 21. Dög, németül (aas). 22. Tornaeszköz. 20. Cicero­­ haragja.. 16. Folyadékkal dúsít*.­­8. A t­o­­hácsi sokácok farsangi játékai­nak allatbörbe öltözött trefacsi­­nájó alakja.­Nem ezek. 20. Az Olasz Köztársaság — nemrégiben emondásra kényszerült — elnöke (Giovanni). 38. Régi címzésrövidi­­tés­ (ford.). 31. a hajnal istennője a görög mitológiában. 32. A tyúk­­artya egyik „szava”. 33. Elrugasz­kodva a levegőbe veti magát. 3. Neves budapesti étterem. •­♦.. . a fülebe mondasz valamit. 38. Gya­kori magyar családnév. 39. A ke­zében cor. 40. Az­ északi ném­et kereskedő- és kikötővárosok szö­vets­ége a XIII—XVII. században. 41.­ Csavarok jelzője. ihj. Tengeri betyár. 42. Baranya megyei köz­ség 44. Francia festő Jiki nagy h^Já9®fl volt az egész európai tá­jképf­estés­zetre (1788—1875). 43. Német ,rzőösszetételekben gyorsat jelent. 47. SZ­omjat d­t.­­48. Az epe jellegzetessége. 49. Különleges máz, amely a kerámiás tárgyakat színjátszóvá, fémes-aranyos fé­nyűvé teszi. 50 Fokozatosan meg­szűnik, véget ér. 51. Némely c­seb jelzője. 53. Belgiumban £ 53 Fran­ciaországban élő népcsoport. 53. Becézett női név. 36. Jutalom 57. Angol napilap (The­). 58. HOE. 59. Bolond ... (Petőfi). 60. Hatá­rozott talpraesett és szókimondó. 82.­ Ar­,egy ték. 63. Koporsó, néme­tül (Larg). 64 Ujjas, de rendsze­rint vállra vetett köpenyszerü né­pi férfi felsőruha. 65. Rácsszerü eszköz, amely megakadályozza, hogy tárgyak a vízben úszva a turbinákba kerülve kárt okozhas­sanak. 67. Pénzünk, névelővel. 68. Barátságtalanul eltávolít. 69. Út, idegen rövidítéssel. 70. Bele­zett férfinév. 71. Vékony boldog­­lemez. 73. Mezőgazdi. szerszám, névelővel. 74. Heves megye egyik községéből való. 75. Skót férfiak rövid szoknyához hasonló nemze­ti viselete. 76. Szolgálatba szegő­dik. 78. Mesterséges nyelv. 79. Dal. 80. Mind, minden, angolul (all). 81. Másnéven, latin szóval. 82. Angol csillagász (William, 1798—1888). Felfedezte a Neptun­­és a Saturn­ud holdját stb. 83. Aho­gyan az em­­berek testi, szellemi­­erkölcsi és anyagi vonatkozásban élnek. Függőlegesen (kétbetűsök: KE. NH. EP. SÖ. LA. LR. ÖE. KE). 2. Intézmény, vállalat felelős vezető dolgozója. 3. Bécsi fagylalt. 4. A fizika egyik fejezete. 5. Kutyu­­sok. 6. Ókori görög törzs. 7. Vá­ros az Iszma­a-fél­szigeten. 8. A görög mitológia egyik kedves tör­ténete (Zeusz és a föníciai király­lány szerelme), mely a képzőmű­vészetek kedvenc témája volt. Paolo Veronese híres falfestmé­nye a velencei Doge-palotában.). 9. Régi­­súlymértek 10. Erdei ál­latok. 11. Társadalombiztosítási szolgáltatás. 12. Angol. 13. A leg­mélyebb női énekhang 14. Görög főisten 15. Világszervezet. 16. Gól betűi. 17. Valamit leránt. 22. Tü­zet éleszt. 24. Régi nag­y örmény, romváros. 26 Helyi pártvezető az USA-ban (főnök). 27. Abba az­ irányba. 28. Lenből­ készült baj­u­szt. 29. A keserűség pénaképe. 31. Nagyon forró 32. Kikémlel. 34. Svéd nő? név. 35. A szerves vegyipar egyik legfontosabb alap­anyaga. 37. Járunk rajtuk. 38. Népszerű sportegyesí­tet. 40 Ide cipelek (valamit) 41 Arcjáték. 42. Sárga ,­ pilangos virágú r­éti takarmánynövény. 44. ... Star (színes televíziós készülék). 46. Liba. 48. A pénzkölcsön haszná­lati díja. 49. Némán elszenved va­lamit. .50. Írország nevének rövi­dítése. 51. A Litván SZSZK fő­városa. 52. Betegség. 54. Étkezés­hez használt bor. 55. Névérték, egyenlő érték (id. szóval). 57. Észak-afrikai főváros. 58. Hábo­rús. rtft Háztáji ..kisgazdaság”. 81. APA. 63. Keilem. báj a megjele­nésben. 65. T­aia megyei község. 67. " Országos­ Közegészségi Intézet. 68. Moszkvai várpalota és várne­gyed. Ma­tes/scen museum. rész­ben a legfelső szovjet vezető szervek hivatalai vannnak benne. 70. Olasz gépkocsimárka. 71. Fő­városunk része. 72. Nagyon vág. 74. Két kitűnő zoológus, egyetemi tanár, akadémikus (Géza, idősebb és­ ifjabb). 75. Mely személyt? 76. Egyik megyénk nevének rövidí­tése. 77. Allain közepe. 79. Életmű egynemű betűi. 40 ADT. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 21. szám­­a­sor megfej­tése. Határidő: augusztus 2. * Július 9-i számunk keresztrejt­vényének megfejtése. Sok detek­­tívregény-író — sa­ját hőseit utá­nozza. — semmiféle nyomot nem hagy — re­aga után az irodalom­ban. Tíz-tíz forrós­ felvényt nyertek. Budapestiek: Dobál Jenő, Gerő Tiborné, Honái Imréné Kiss Ká­­rolyné, Montányi Imre, Oberna Károly, Orosz. Tóth Gyula, Rassy Tiborné, Tritler László,­­ Turcsá­­nyi Gyuláné. Vidékiek: Bérczes Ferenc. Sal­gótarján: Sralmágyi­ Antal. Sekss­­csaba; Hargita­y György, Pécs; Hoduiszy Miklós­, Gyöngyös; Lagzi Mária. Szeged Mendlik Béláné, Gödöllő; Pelikán Mihályné, Kis­kunhalas: Szabados Ján­osné. Nagyszénás: Szírbó János. Oroshá­za; Szili­ Antalné, sződítget. A­ nyertesek a listtoszel­vény­eket portan kapják meg.

Next