Magyar Nemzet, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Szerda, 197­9­ .január 3. Vészterhes órák Baranyában A vihar villámlások és mennydörgések kíséretében érkezett Dél-Dunántúlra. A januári orkán kártevése miatt 125 ezer lakás maradt Dél- Dunántúlon áram nélkül. A Dél-dunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat terü­letén 42 nagu­ - Mamar Nemzet­e Ítéletidő Európában Országszerte károkat okozott az orkán A rend­kívüli hevességű szél­vihar, amely hétfőn tört be az országba, keddire sem akart szűnni, támadott tovább. Bu­dapesten és környékén 1800 elektromos vezeték vált hi­bássá. A vihar és a lehűlés a közlekedésben is zavarokat okozott. Zuglóban, a Nagy La­jos király útján, a 64-es villa­mos forgalmában 179 perces kiesést okozott a felsővezeték­­szakadás. Fát­ó döntött az or­kán az 56-os villamos vonalá­ra, emiatt a Szilágyi Erzsébet fasorban 85 percig nem köz­lekedtek a járatok. Vezeték­­szakadás miatt autóbusz pó­tolta a 75-ös trolibuszt a Hun­gária körút–Salgótarjáni út környékén. A hideg hatására a Ba­jcsy-Zsilinsz­ky úton is el­szakadt a felsővezeték, a vil­lamosok helyett autóbuszok közlekedtek. A vihar az autó­kat sem kímélte, kedden mintegy 700 gépjárműkárt je­lentettek be: a házakról le­omlott vakolat, a lehullott te­tőcserepek és kéménytéglák megrongálták a parkírozó autók karosszériá­ját, betörték a szélvédő üvegeket Akadozó áramszolgáltatás A Közterületfennta­rtó Vál­lalat munkásai már hétfőn éj­jel nekiláttak a kidőlt fák, a lehullott gallyak eltakarításá­nak. Segítettek a tűzoltóság­nak is a befagyott tűzcsapok kiolvasztá­sában. Halálos kimenetelű balese­tet is okozott a fővárosban hétfőn este a szélvihar. Leom­lott a Majakovszkij utca 18. számú ház tűzfala, s rázuhant a szomszéd ház udvarán levő, a 2. számú Állami Építőipari Vállalat éjjeli­őri bódéjára, maga alá temetve az ott tar­tózkodó 64 éves Kiss János éjjeliőr, budapesti lakost, aki a helyszínen meghalt. Hétfőn éjszaka a távfűtött lakásokban 17—18 fokra csök­kent a hőmérséklet A leg­utóbbi 15 évben január elején ilyen rendkívüli időjárás nem volt hazánkban. Az új év el­ső napja a fővárosban 1888- ban volt a leghidegebb, ak­kor mínusz 18,9 fokot mértek. A mostanihoz hasonlóan sze­szélyes év eleji időjárás 1956- ban alakult ki legutóbb — akkor plusz 3-ról mínusz 22 fokra hűlt le a levegő fél nap alatt. A nyugati országrészb­­en kedden tovább tombolt az íté­letidő. A legerősebb széllö­kést — óránként 140 kilomé­teres sebességűt — Sopronban mérték. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat hiba­elhárító szolgálatának dolgozói egész éjjel talpon voltak. A Szigetközben, Mosonmagyaró­­várott és környékén, valamint Győr és Sopron térségében­­ áramkiesések voltak. Elsza­kadt a 20 kilovoltos távveze­ték is. Több helyen kéménye­ket döntött le, házakat ron­gált és fákat csavart ki a vi­har. Sopron határában kigyul­ladt a Soproni Állami Gazda­ság egyik lucernaliszt tároló­ja. A tűz keletkezését felté­telezhetően­­elektromos zárlat okozta. A viharos erejű szél méte­res magasságú hullámokat korbácsolt a Balatonon. A tó­parti települések utcáin le­dőlt fák, lógó villanyvezetékek jelezték a szél útját, de több énüket ablakait betörte, tető­­szerkezetét megrongálta a tom­­boll vihar. Százhalombattán hétfő este a viharos szél zárlatot okozott a Dunamenti Hőerőmű egy 120 kilovoltos gyűjtősíelének egyik szakaszán. Emiatt mintegy két órára kiesett az elektromos áram­termelésből egy 200 me­gawattos blokk. A Győr-Sopron megyéből érkezett újabb jelentés sze­rint kedden a késő délutáni órákban is teljes erővel foly­tatták a vihar okozta károk helyreállítá­sát. A megyében 80 helyiséget érintett az áram­szünet, de a továbbra is tom­boló viharban újabb vezeté­kek hibásodtak meg. Az­ áram­kiesések érintették a Balaton északi partjának településeit is. A Bakony vidékén és Veszp­rém megye más tájain a he­ves vihar ugyancsak tete­mes károkat okozott az áram­szolgáltatásban, a hírközlés­ben. A kab-hegyi tevetorony az­ áramkimaradások miatt az újév esti műsort nem tudta folyamatosan közvetíteni. Keddre virradóra az áramszü­net miatt víz nélkül maradt a Péti Nitrogénművek. A fűzfői Nitrokémiában viszont kitör­tek a munkacsarnokok abla­kai, az orkán megbontotta a raktárakat, és több kilométer­re is elhurcolták a könnyű ni­­kecellhab lemezeket Hófúvások, járhatatlan utak Fejér megyében különösen Szabadbattyán és Székesfehér­vár környékén okozott káro­kat a száguldó vihar: megté­pázta a háztetőket kéménye­ket döntött le, kitépte az an­tennákat, kitörte az ablakokat. Az utak mentén villanyoszlo­pokat csavart ki a szél. A nyugati országrészen vagy erőfeszítésekkel tartják fenn a vasúti forgalmat. A kidőlt fák megrongálták a MÁV légve­zetékeit megszakadt a vasúti telefonösszeköttetés Zalaeger­szeggel, Péccsel, Tapolcával, Alsóörssel, Sopronnal és Csor­nával A menetirányításban is zavarok keletkeztek, több vo­nalon ugyanis megszakadtak az állomás­közi kapcsolatok. A Szombathely—Budapest fővo­nalon fennakadások keletkez­tek a biztosító berendezések áramellátásában. A hóesés és a hirtelen beköszöntött hideg megzavarta a távolsági autó­buszok közlekedését is. A du­nántúli és a dél-alföldi jára­tok nagy késésekkel érkeztek meg a végállomásokra. A Vo­lán Engels téri ügyeletének URH-adója áramkimaradás miatt üzemképtelenné vált Az ÚTINFORM jelentése szerint a hófúvások miatt több főközlekedési út járhatatlan, így Tolna megyében az 56-os fő­közlekedési út Báta—Báta­­szék—Baranya megyehatár közti szakaszán, Bács-Kiskun megyében az 55. főközlekedési út Baja és Tataháza között, Baranya megyében a lehullott nagy tömegű hó és a hófúvá­sok miatt — valamennyi főút nehezen járható. A 6-os főköz­lekedési út Pécs és Szentlőrinc közötti szakasza egy nyomon járható — itt 40 elhagyott gépkocsi is vesztegel. Síkosság­­gal és hóátfúvásokkal kell szá­molni az ország déli, délnyu­gati részének alsórendű útjain, feszültségű vezeték rongáló­dott meg. A villám belecsa­pott a 35 kilovoltos hálózatba, és emiatt hétfőn 15 óra 38 perckor zárlat keletkezett a Pécsi Hőerőműben. Különbö­ző átkapcsolások segítségével a város keleti szárnyán újév délutánján négy órakor ismét kigyulladt a villany, ám Pécs nagyobbik részében csak este 21 óra után lett világosság. A DÉDÁSZ mozgósított min­den erőt, ám kedden este Pé­csett és Baranya megye más településein még mindig öt­ezer lakás áramszolgáltatását nem sikerült helyreállítani. Az áramszünet következté­ben megbénult a pécsi táv­fűtő rendszer és ezért újév délutánján 16 ezer pécsi, va­lamint négyezer komlói, mo­hácsi, szigetvári otthonban ki­hűltek, a radiátorok. Az áram­szünet következtében a házi hősugárzókat sem tudták használni a lakók, így tízez­rek dideregtek gyertyafény mellett, nagykabátokba és pokrócokba burkolózva újév délutánján. A távfűtés hétfőn csak a késő esti órákban in­dult meg. Pécs vízellátását is megne­hezítette az áramszünet. Sok­helyütt — elsősorban a ma­gas házakban — nem folyt a víz, zörgött a csap, Észak-Me­szesen kedden egyáltalán nem volt víz. Lajtkocsikkal szál­lítottak ivóvizet a gyermekin­tézményekhez. Gépkocsik százai vesztegel­tek újév éjszakáján a bara­nyai utakon. A hófúvással szemben tehetetlenek és ha­tástalanok voltak a KPM pé­csi közúti igazgatóságának, példás gyorsasággal mozgósí­tott gépei. Természetesen a tömegköz­lekedésben is súlyos kiesése­ket okozott a szélsőséges idő­járás. Hétfőn este és kedden hajnalban 70—80 percet kés­tek a vonatok. Kedden reggel a távolsági járatok közül negyvenhatot nem indított el a pécsi Volán. Az érkező já­ratok közül 56 maradt ki. A pécsi viharkárok felméré­se még nem fejeződött be. Háztetőket sodort le, kémé­nyeket döntött ki, kirakatokat zúzott be a hétfőn este tom­boló vihar. Az orkán elsodor­ta a közkedvelt Hullámfürdő sátorkupoláját. A tartóoszlo­pok a medencébe estek, és a kétmillió forint értékű ponyva teljesen használhatatlanná vált. A város péksütemény nélkül maradt, mert a süte­ményüzem kéményét eldön­tötte a szél. A vihar miatt a Pécsi Szikra Nyomda is elektromos energia nélkül maradt. A hiba kijavítása csak kedd hajnalban fejező­dött be, ezért a Hétfői Dunán­túli Napló a szokásos reggeli időpont helyett délután kerül­hetett csak utcára. Kedden Pécsett valamennyi érintett üzem dolgozói és gé­pei megfeszített erővel dol­goztak a károk helyreállítá­sán. Didereg a kontinens Kegyetlen hóviharokkal, jeges sarki széllel folytatódik a páratlan fagyhullám Euró­pa legtöbb országában és Észak­-Amerikában. Sok or­szágban járhatatlanná váltak az utak, fennakadások kelet­keztek az energiaszolgáltatás­ban. Huszonhatan megfagy­tak és sokan eltűntek, vagy súly­os fagysérüléseket szen­vedtek. A lengyel minisztertanács az ország északi és középső részét természeti csapás súj­totta területnek minősítette. Lengyelországban még mindig súlyos a helyzet, a vasútvona­lakon és a kikötőkben, de a néhány fokos enyhülés, vala­mint a szél mérséklődése több útvonal megnyitását lehetővé tette. Az iskolákat, gimnáziu­mokat és felsőoktatási intéz­ményeket január 6-ig bezár­ták. Tízezrek dolgoznak az NDK-ban is a természeti csa­pás méreteit öltő károk elhá­rításán és az óriási hótömeg eltakarításán. A Keleti-tenger partvidékén a hótorlaszok magassága­­sok helyen megha­ladja az öt métert. A közleke­­dési akadályok lehetetlenné tették sok magyar állampol­gár hazatérését az NDK-ból. A magyar nagykövetség érte­sülése szerint magyar állam­polgárokat baleset nem ért. Angliában szintén óriási gondokat okoz a kemény fagy. Skóciában az autópályák nagy része használhatatlanná vált. Párizsban a trópusi esőzés áradással fenyeget, a Szajna jobb partját lezárták a forga­lom elöl. Dániában ugyancsak járhatatlan az utak legna­gyobb része, a rádió felszólí­totta a lakosságot, hogy lehető­leg még gyalog sem merészked­jék az utcára. Az NSZK-ban 80 órája szakadatlanul esik a hó: az elszigetelt falvakban tan­kok próbálnak áramfejlesztő generátorokat szállítani. A szovjet fővárosban 100 év legnagyobb hidegét mérték. Moszkvában mínusz 34—4­0 fokot, a város környékén pe­dig mínusz 45 fokot mértek. Norvégiában mínusz 43 fokra szállt alá a hőmérő higany­szála. Svédországban pedig a lakott települések közelében megjelentek a farkasok. Megkezdődött a nemzetközi gyermekév Hétfőn megkezdődött az ENSZ nemzetközi gyermek­éve. Jövő őszel a közgyűlés külön vitát rendez a világon élő, több mint kétmilliárd gyermek sorsáról és jogairól. Az ünnepségsorozat kezdete alkalmából a világ minden táján nyilatkozatot adtak ki a politikai vezetők. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő hétfőn a szovjet televízióban elhang­zott nyilatkozatában méltatta a nemzetközi gyermekévet: ,,A mi feladatunk gondoskod­ni arról, hogy a világon egyet­len gyermek se ismerje a há­borút, hogy nyugodt és boldog gyermekkora legyen.” Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kijelentette: „A jövő nemzedékei csak úgy bonta­koztathatják ki az emberiség alkotóképeségét és szolgálhat­ják­­a haladás ügyét, ha el­ismerjük gyermekeink jogait és kielégítjük szükségleteiket.” Kitüntetések Az Elnöki Tanács Péteri Istvánt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesét érdemei elismeré­se mellett, nyugállományba vonulására való tekintet­tel, kérésére felmentette tisztségéből. Ezzel egyidejűleg a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára kedden adta át. Jelen volt Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vo­nulásuk alkalmából, eredmé­nyes munkásságukért Kama­rás Sándornak és Fabriczki Imre tervhivatali osztályveze­tő helyetteseknek a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetése­ket Huszár István miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke adta át Átszervezett egészségügyi hálózat Borsodban Az egészségügyi hálózat át­szervezéséről határozott nem­rég a Borsod megyei tanács. Megszüntették az ózdi városi kórház Borsodnádasdon mű­ködött utókezelő részl­egét, amelyet ötvenszemélyes szo­ciális otthonná ala­kítottak át. Keddtől kezdve már itt he­lyezték el többek között a volt bodvarákói szociális ott­­hon lakóit. Ugyancsak szociá­lis otthonként működik most már a volt hejőbábai rende­lő is. Nem fogad betegeket a sze­rencsi, valamint a mezőcsáti húszágyas szülőotthon sem, a kismamákat keddtől a mis­kolci megyei kórház, illetve a laninvánusi rendelőintézet fo­gadja, amelyek magasabb szintű ellátást tudnak bizto­sítani számukra. Mezőcsáton egészségügyi központot, Sze­rencsen bölcsődét létesítenek a megszüntetett egészségügyi intézmények épületében. Emelkedett a kereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium most hozta nyilvános­ságra gyorsjelentését a tavalyi t­izenegyhavi­ kiskereskedelmi forgalomról. Az adatok sze­rint november végéig a kiske­reskedelem bevétele 254 mil­liárd forint volt. Az összfor­galom a tavalyihoz viszonyít­va 9,5 százalékkal növekedett A nagykereskedelem no­vember végéig 103 százalékkal több árut vásárolt és 9,3 szá­zalékkal többet értékesített, mint előző esztendőben. Ha­zai termékekből 9,8, import­ból 12,6 százalékkal nőtt a be­szerzés. A fogyasztási cikk­kereskedelem árukészletének értéke november végén 48,8 milliárd forint volt, ami kö­rülbelül egymilliárddal keve­sebb a tavalyinál. Novemberben a kiskereske­delmi forgalom továbbra is élénk volt, folyó árakon 11,5 százalékkal haladta meg a ta­valyit. Az áruellátás színvona­la összességében kielégítette az­ igényeket, néhány termék­ből azonban a kereslet alatt maradt. Tilos az áru indokolatlan visszatartása Megrendeléses, előjegyzéses vásárlás Az árukínálat­ fokozatos bő­vülése, a fogyasztási cikkek számának választékának nö­vekedése ellenére sem ritka, hogy egyes cikkek beszerzése nehézséget okoz, nem mindig áll akkor a vásárlók rendelke­zésére, amikor keresik. A Belkereskedelmi Minisz­térium ellenőrzései megállapí­tották, hogy bár van raktáron a vásárlók által keresett cik­kekből, azokat azonban, külön­böző okok miatt visszatartják. Ez megengedett, szabályos ak­kor, ha az árut az OTP-hitel­­levél elintézésének idejére, minőségi cserék esetére tarta­lékolják, vagy azért tették fél­re, mert előleggel lefoglalta a vevő. Gyakori azonban, hogy az áru visszatartása a bolti dolgozók jogosulatlan előny­­szerzését szolgálja: „csúszó­pénz” reményében tartalékol­nak különféle cikkeket. A visszaélések megakadá­lyozására a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvet adott ki, amely szerint a kereske­delmi vállalatoknak március 31-ig ki kell jelölniük azokat az üzleteket amelyekben be­vezetik az előjegyzéses, meg­rendeléses értékesítést. Gon­doskodniuk kell a hozzá szük­séges technikai feltételekről, például előjegyzési naplóról, értesítő levélről. A szabályo­zás lényege: a vevőnek — ha nem tudják számára azonnal kiszolgálni a keresett árut — joga van előjegyzést kérni, előleggel megrendelni, ezt az előjegyzési naplóban rögzítik. A napló első példányát a vevő kapja , s amikor az áru a boltba érkezik, a vásárlót le­velezőlapon azonnal értesítik. A minisztérium szerint a megrendeléses, előjegyzéses rendszert főleg a tartós fo­gyasztási cikkeket — bútort és lakásfelszerelési, vas­műsza­ki cikkeket­­ árusító üzletek­ben indokolt bevezetni, alkal­mazása azonban célszerű egyéb keresett termékek, pél­dául ruházati cikkek forgalma­zásánál is. A kijelölt cikkek között csupán olyan áruk rém lehetnek, amelyek beszerzésé­re hosszabb távon sincs kilá­tás. V­isont a Hétmillió tonna szén a terv A Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemé­ben kedden reggel hat órakor megindultak az elektromos vezérlésű gépóriások. A hi­degre­­fordult időjárás próbára tette a külszíni fejtésen dol­gozó visontai bányászokat, akik megfeszített munkával a programnak megfelelően hoz­ták mozgásba a gépeket. Ezzel megkezdődött Visonta minden eddiginél nagyobb éves tervé­nek teljesítése: a Thorez bá­­gyában 1979-ben kereken hét­millió tonna szén felszínre hozatalát tervezik, ezzel egy­idejűleg 43 millió köbméter földet szállítanak el. Minde­nekelőtt arra törekednek, hogy zavartalanul napraké­szen, egyenletesen elégítsék ki a Gagarin Hőerőmű fűtő­anyag igényeit. A Gagarin Hőerőmű szintén megnövekedett tervfeladatok­kal kezdte az évet: több mint négy milliárd kilowattóra vil­lamos energiával járul hozzá az ország ellátásához. Visontán, az ország legna­gyobb és legkorszerűbb kül­­fejtéses bányájában , a vil­­lamosenergia-termelés zavar­talansága érdekében egész évben, összesen 360 napon át éjjel-nappal folyamatosan ter­melnek. Mindössze öt munka­szüneti napot tartanak. Meghalt Miskolczy Dezső akadémikus A Magyar Tudományos Aka­démia gyászhírben tudatja, hogy vasárnap, 84 éves korá­ban elhunyt Miskolczy Dezső akadémikus, a neuropszichiát­­ria és a neuropathológia nem­zetközi hírű kutatója. Teme­tése január 10-én, szerdán, 14 órakor lesz a Farkasréti te­metőben.★ Miskolczy Dezső Baján szü­letett, 1894-ben. Már 36 éves korában a szegedi egyetem elme- és idegkórtani klinikájá­nak igazgató tanára volt. Szé­les látókörű klinikus-kutató­ként jelentős eredményeket ért el az idegrendszer örökle­tes és fertőzéses bánta­lmainak megismerésében. Az idegrendszer belső szer­kezeti összefüggéseinek feltá­rásában végzett morphológiai kutatásai már a 30-as években nemzetközi érdeklődést keltet­tek. 1940-ben a kolozsvári egyetem ideg- és elme­gyógyász tanára lett, s itt ala­pította meg az első magyar agysebészeti klinikai osztályt A második világháborút kö­vetően Romániában — Kolozs­várott és Marosvásárhelyt — dolgozott, tanított tovább. 1964- től Magyarországon az Orvos­­továbbképző Intézet ideg­­gyógyász tanáraként folytatta munkáját. Éveken át az Egész­ségügyi Tudományos Tanács elnöke és a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága elnö­ke volt. Nyugdíjba vonulása után is állandó kapcsolatban állt az orvostudományi élettel, amely­nek olyan széles látókörű, ki­magasló egyéniségeként tar­tották számon, aki kutató, ok­tató és gyógyító munkáját el­kötelezettséggel, történelmi tu­dással és mély társadalmi ér­deklődéssel végezte. Munkás­ságát a többi között az Ál­lami-díjjal és a Magyar Nép­­köztársaság Zászlórendjével, valamint a Román Népköztár­saság több magas kitüntetésé­vel is jutalmazták. A zalai Balaton-partért Az Elnöki Tanács döntése értelmében az új évtől, Keszt­hely város és a keszthelyi já­rás Zala megyéhez tartozik. A közigazgatás korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében egy­idejűleg megszűnt és a keszt­helyi járáshoz került a zala­­szentgróti járás. A terület­átcsatolás eredményeként Zala megye a közepes nagyságú megyék közé került, lakossága 328 000-re, területe pedig 378 000 hektárra nőtt A döntés alapot teremtett arra, hogy megoldják Keszt­hely, Hévíz és a Balaton víz­védelmének sürgető gondjait, meggyorsítsák a terület fejlő­dését. A megye a területi és az országos vízügyi szervekkel együttműködve máris dolgozik egy átfogó vízvédelmi terv megalkotásán, amely a Zala folyó szennyezésének meg­szüntetésével — tisztítóművek és víztárolók létrehozásával — javítja a helyzetet a Keszthe­lyi öbölben. Keszthelyi szék­hellyel létrehozták azt a taná­csi szervezetet, amely a mint­egy 30 kilométeres zalai Bala­­ton-partszakasz építési, közle­kedési és vízügyi munkáit irá­nyítja. • Hévíz további fejlődését is új rendezési terv szolgálja. Meggyorsítják a Tófürdő re­konstrukcióját, kialakítják a termálstrandot újabb szállo­dát kap a nagyközség. Hévíz­zel koordinálva fejlesztik to­vább a zalakarosi gyógyfürdőt is. Újabb tartós űrutazásokra készülnek a Szovjetunióban­ ­ A gyarkor­la­ti űrkutatás több mint két évtizedes ta­pasztalatainak felhasználásá­val újabb tartós űrutazásokra készülnek a szovjet űrhajósok — jelentette ki Vlagyimir Sa­­talov altábornagy, a szovjet űrhajósok felkészítésének ve­zetője, a moszkvai Trudnak adott nyilatkozatában.

Next