Magyar Nemzet, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Csütörtök, 1979. február 1.­ Ma^r Nemzet----------------------------------------------------------------------­ Marjai József és Konsztantyin Katujev vezetésével megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Moszkvában, a KGST szék­házában szerdán megkezdő­dött a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a szovjet kül­döttséget Konsztantyin Katu­sev, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke­­ve­zeti. Az együttműködés bővítése és elmélyítése Konsztantyin Katusev üd­vözlő beszédében hangsúlyoz­ta : " A két ország népe az SZKP és az MSZMP vezeté­sével megvalósítja a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fej­lesztési terveket. Ebben jelen­tős szerepe van országaink gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködésének. Ál­landóan növekszik­ a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság árucsere-forgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek aránya, fejlődik a termelési kooperá­ció.­­ Bár a sikerek vitat­hatat­­lanok, azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz, az együttmű­ködés bővítését és elmélyíté­sét igényli. Az ülésszak napi­rendjén szereplő kérdések ép­pen az ebből származó teen­dőik megvalósítására irányul­nak — hangoztatta a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, s utalt rá, hogy az együttműködés továbbfej­lesztésének feladatait a két párt vezetői, Leonyid Brezs­­nyev és Kádár János az el­múlt évben a Krím-félszige­­ten megtartott találkozóján jelölték meg, s az egyes szer­vezetek, intézmények ennek megfelelően dolgozták ki ter­veiket. Katusev méltatta annak a javaslatnak a fontosságát, amelyet a magyar küldöttség előterjesztésére fogadott el legutóbbi ülésén a KGST vég­rehajtó bizottsága: a felesle­ges és gazdaságtalan tőkés im­port csökkentése érdekében fokozni kell a tagállamok együttműködését, a termelés szakosítását egyes berendezé­sek, gépalkatrészek gyártásá­ban. Ennek a kérdésnek a kor­mányközi együttműködési bi­zottság­ ülésén is nagy fi­gyelmet kívánnak szentelni. Ugyancsak nagy figyelmet szentelnek a kölcsönös szállí­tások műszaki színvonalának és minőségének javítására, a szabványosításra. Válaszbeszédében Marjai Jó­zsef hangsúlyozta: — A magyar—szovjet gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés az egyik meg­határozó tényező szocialista fejlődésünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége nem­­ csökken, hanem állan­dóan növekszik. A világgazdaságban betöltött szerep — Ebből a tényből kiindul­va, különleges jelentőséget tu­lajdonítunk a bizottság ülésé­nek,­­amely meghatározza és irányítja az együttműködést ezen a számunkra igen fontos területen. Népgazdaságunk je­lenlegi helyzetében még na­gyobb jelentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen — han­goztatta a kormány elnökhe­lyettese, s rámutatott: — A gyakorlati együttműködés elő­segíti az előttünk álló felada­tok sikeresebb megvalósítását. Ez a biztosítéka annak, hogy teljesítsük ötéves tervünk alapvető célkitűzéseit s meg­felelő módon készítsük elő a következő ötéves terveket. — Nemcsak népgazdaságunk egyensúlya, hanem a világ­­gazdaságban betöltött szerepe szempontjából is alapvető fontosságú, hogy teljesítsük a fév­csór­ kisen vállalt kötele­zettségeket. Már a jelenlegi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni a kö­vetkező időszak szükségleteit. Marjai József megállapította: Alekszej Koszigin és Lázár György múlt évi megbeszélése rend­kívüli jelentőségű volt ezen a téren, s most az a fel­adat, hogy konkrétan kidol­gozzák az együttműködési ter­veket az 1980 utáni időszak­ra is. A kormány elnökhelyettese külön aláhúzta a hosszú távú együttműködési, szakosítási tervek jelentőségét, majd ki­jelentette: — Mindaz, amit a magyar—szovjet együttmű­ködés fejlesztése érdekében teszünk, egyúttal a szocialista közösség együttműködése meg­erősítésének is fontos ténye­zője, elősegíti a közös felada­tok megoldását, a szocialista gazdasági integráció fejlődését, a két- és több­oldalú együtt­működés célkitűzéseivel össz­hangban. A bizottság eddigi tevékenysége biztosítéka an­nak, hogy a jelenlegi felada­tokat is sikerrel oldják meg. — Meggyőződésem, hogy ta­nácskozásunkat az internacio­nalizmus, a kölcsönös segít­ségnyújtás, az elvtársi együtt­működés szelleme hatja át — mondotta válaszbeszédében Marjai József. Újabb gyártási programok A bizottság a beszédek el­hangzása után megkezdte a napirenden szereplő előter­jesztések megvitatását. A töb­bi között áttekintik a két or­szág között megkötött szab­ványügyi együttműködési meg­állapodás teljesítését, a tudo­mányos és műszaki fejleszté­si tervek összehangolásának egyes­­kérdéseit. Szerepel a napirenden a két ország együttműködése a Dunai Vas­mű kokszoló blokkjának és dúsítóüzemének építésében, a Paksi Atomerőmű, építésében. Szó lesz a szakosítási és a ter­melési kooperációs tervek tel­jesítéséről, újabb programok kidolgozásáról, így például az orvosi berendezések gyártásá­ban és más területeken. Befejeződött az Országos Béketanács és a Tudományos Akadémia szemináriuma Szekciőülésekkel folytatódott szerdán az Országos Béketa­nács és­­ a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szemináriuma a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. A megbeszélés részvevői két szekcióban az imperializmus új stratégiájának főbb voná­sait és az anti­imperialista­­összefogás feladatait, illetve a nemzetközi gazdasági együtt­működés új demokratikus al­ternatívájának kér­déseit vi­tatták meg. A tanácskozás — amely­en részt vettek a Béke-világta­­nács fejlődési munkabizottsá­gának budapesti alakuló ülé­sén részt vett küldöttek — délután plenáris üléssel zá­rult. A szeminárium munkájáról több részvevő rövid nyilatko­­zatot adott az MTI-nek. Ger­­hard Rade közgazdász pro­fesszor, a Bécsi Nemzetközi Béke Intézet alelnöke hang­súlyozta: döntő fontosságú, hogy a nemzetközi békemoz­­galom, a világ népei a már meglevő nemzetközi megálla­­podások betartására, s a poli­tikai, a gazdasági és a társa­dalmi haladást szolgáló újabb egyezmények megkötésére szo­rítsák a tőkés országok veze­tőit. Bassambra Camara, a Gui­nea vezető erejét jelentő For­radalmi Demokratikus­­ Párt nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetője egyebek kö­zött rámutatott: " A fejlődő világhoz tarto­zó országok politikai, gazdasá­gi, és társadalmi helyzete igen eltérő,­­ezért gondjaik is na­gyon összetettek. Mi nem fo­gadhatjuk el az észak-dél el­méletet, s nem érthetünk egyet azzal, hogy a fejlődő világ se­gítésében egyformán kell sze­repet vállalniuk a kapitalista és a­ szocialista országoknak. A gyarmatosítás következmé­nyeit elsősorban a gyarmato­sítóknak kell felszámolniuk! Glerij Shirokov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja Keletkutató Intézetének igazgatóhelyettese kiemelte:­­ A BVT Fejlődési Munka­­bizottságának budapesti ala­kuló ülése, s a kétnapos tudo­mányos szeminárium várha­tóan újabb lendületet ad a bé­ke és a fejlődés ügyének együttes vizsgálatához. A Szovjetunióban a békemozgal­mon belül már évek óta külön bizottság foglalkozik e két, a világ jövője szempontjából oly fontos kérdés elemzésével. Az idén minden bizonnyal újabb fejlődési munkacsoportok ala­kulnak a BVT tagszervezetei­ben. Mindez azért is fontos, mert a különböző érdekeket figyelembe­ vevő javaslatok megtételéhez széles körű, ösz­­szehangolt nemzetközi munká­ra lesz szükség. Reméljük, hogy programunk végrehajtá­sában a fejlett országok béké­éről is részt vesznek. A külkereskedelmi törvény végrehajtásának négyéves tapasztalatai — A külkereskedelmi tör­vény meghozatala óta annak végrehajtását minisztertanácsi határozat, több külkereskedel­mi miniszteri rendelet és több más jogszabály segítette elő —■ mondotta el Szálár Béla külkereskedelmi államtitkár szerdán a Parlamentben, az országgyűlés kereskedelmi bi­zottságának ülésén. A képvi­selők Palkó Sándor elnökleté­vel megvitatták a törvény vég­rehajtásának négyesztendős tapasztalatait. A törvény jó alapot ad nem­zetközi fórumokon irányítási rendszerünk bemutatására, törvényességének, áttekinthe­tőségének hangsúlyozására, s tájékoztatást ad aról is, me­lyek azok az­­ alapvető tör­vényben lefektetett elvek, amelyeket szerződő partne­reinknek is tudomásul kell vennniük a kapcsolatok kiala­kításánál. — Amit négy esztendeje még — a törvényjavaslat bi­zottsági vitájában, — a néhány képviselő e magas szintű jog­szabály fogyatékosságának vélt, vagyis a szabályok keret­jellegét, az végül is a törvény erősségének bizonyult — han­goztatta az ülésen elnöklő Palkó Sándor. Hozzáfűztem a gazdasági élet, s különösen a nemzetközi piaci igények gya­­­kori változásai a követelmé­nyekhez való rugalmas alkal­mazkodást igénylik, s a Kül­kereskedelmi Minisztérium jól élt a törvényadta irányítási le­hetőségekkel. A szocialista or­szágokkal ki­alakított külkereskedelmi kap­csolatainkban meghatározó az állami együttműködés. A tő­kés országokkal kialakított két- és több­oldalú megállapo­dások területén is előrelép­tünk.­­ Fontos eredmény az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás, amely a diszkrimináció meg­szüntetésével módot ad gaz­dasági kapcsolataink bővítésé­re. A jogszabály alapján sike­rült kiküszöbölni a vállalatok külkereskedelmi jogával kap­csolatos vitákat. Az ülésen felszólalt Komó­csin Mihály, Novák Pálné, Szabó József, Saruoi Sándor, Udvardi Károlyné, Nagypataki Imre, Mráz Tibor országgyű­lési képviselő. Eskütétel Szerdán L­osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett Dobos István, a Központi­­Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettese. Letet­te az esküt dr. Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság megválasztott tagja is. Az eskütételen jelen volt Borbányi János, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Hoós János, az­ MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának veze­tője és Szakali József, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke. Budapestre érkezett a Bolgár Állami Tervbizottság elnöke Huszár István miniszterel­nök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének meghí­vására szerdán Budapestre ér­kezett Kiril Zarev, a Bolgár­­ Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese, a Bolgár Álla­mi Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország tervezési együttműkö­désének fejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Vladimír Videnov, a bu­dapesti bolgár nagykövet is. Maróthy László fogadta Enache Radut Maróthy László, az MSZMP­­Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságá­nak első titkára szerdán fo­gadta Enache Radut, a Román Kommunista Ifjúsági Szövet­ség (UTC) központi bizottsá­gának­­ titkárát, aki a KISZ KB meghívására tartózkodik hazánkban. A találkozón —­­ amelyen részt vett Kovács Jenő, a KISZ KB titkára is — a KISZ és az UTC kapcsola­tainak továbbfejlesztéséről, valamint a nemzetközi ifjúsá­gi mozgalom időszerű kérdé­seiről volt szó. Magyar delegáció utazott a Béke-világtanács berlini ülésére A magyar békemozgalom képviseletében Sebestyén Nán­­d­ornénak,­­ az Országos Béke­­tanács elnökének, a Béke-vi­­lágtanács elnöksége tag­jának vezetésével öttagú küldöttség utazott szerdán Berlinbe, a Béke-világtanács február 2—6.­­között tartandó ülésére. A ta­nácskozás­ napirendjén olyan fontos kérdések megvitatása szerepel, mint a leszerelés, az enyhülés, a nemzetközi szoli­­daritás erősítése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, a nemzeti felszabadító moz­galmakkal, a társadalmi ha­ladásért küzdő erőkkel. A ple­náris és a szekcióülésekkel párhuzamosa­n tanácskoznak a Béke-világtanács bizottságai is, hogy­­ végleges formába­­öntsék a nemzetközi békemoz­­galom 1979. évi akcióprog­ramját. Sebestyén Nándorné­­bevezető előadást tart az in­dokínai népekkel vállalt szo­lidaritást,­t megvitató plenáris ülésen, és javaslatokat ter­jeszt elő a BVT-akcióprog­­ramhoz.­­ A Béke-világtanács ve­zetői, élükön Romesh Chandra elnökkel má­r valamennyien az NDK fővárosában tartózkod­nak. Közlekedési kutatóbázis Győrött Szerdá­n a győri Közlekedé­si és Távközlési Műszaki Fő­iskolán megtartotta idéi első­­ülését, az országgyűlési képvi­selők Győr-Sopron megyei cso­portja. Hegedűs Gyula főigaz­gató tájékoztatta őket a főis­kola életéről, s a­­következő évek fejlesztési terveiről. Mint elmondta, megszervezik az üzemmérnökök továbbképzé­sét és közlekedési kutatóbázist hoznak létre. Érdekes az az elképzelés is, hogy a főiskola könyvtárat észak- és nyugat­­dunántúli regionális könyvtár­rá fejlesztik azzal a feladattal, hogy kiszolgálja az országrész összes­ műszaki oktatási intéz­ményét. A zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás tapasztalatai Népfront-üzemlátogatás”&Natíyvásártelpen Hazánkban a zöld­ség-gyü­­mölcsellátás színvonala válto­zatos és kielégítő. A vásárlók és a termelők részéről mégis elhangzanak bíráló megjegy­zések. A termelők legtöbbször azt teszik szóvá, hogy sokszor indokolatlanul akadozik az áruát­vétel, a fogyasztóiknak pe­dig elsősorban az árakkal és a minőséggel szemben vannak jogos kifogásaik. Többek kö­zött erről is szó esett a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa szövetkezeti és agrárpo­litikai, valamint gazdaságpoli­tikai bizottságának szerdai együttes ülésén, amelyen a zöldség-gyümölcsellátás ta­pasztalatait, a javításával kap­csolatos feladatokat vitatták meg. A Nagyvasértelepen tartott, üzemlátogatással egybekötött tanácskozáson L. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Nép­front Országos Tanács titká­rának vitaindítója után Pu­rnák László, a Zöldker és Föl­desi Mihály, a Budapesti Zöl­dért Vállalat vezérigazgatója számolt be a főváros és az or­szág ellátásában kulcsszerepet betöltő egységek munkájáról. A beszámolókat követő vi­i­tában felszólalt Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem­­rektor­­helyettese, a Kertbarátok Tár­sadalmi Szövetségének elnöke a kistermelők, valamint , a ke­­­resked­etem kapcsolatának ja­vítását sürgette. Kürti Endré­­né, a HNF budapesti bizott­ságának munkatársa ugyan­csak a kiskerttulajdonosok ér­dekében szólt, akik kellő in­formáció hiányában gyakran nem tudják hol értékesíteni áruikat. Budai János, a szent­endrei Kék Duna Szakszövet­kezet tagja arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy ha időben nem gondoskodnak facsemete-után­pótlásról, a dió és a meggy végleg eltűnik a piacokról. Az elhangzottakra válaszol­va Lakatos Tibor mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes a tervszerű forg­al­­­ mazás meghatározó szerepet hangsúlyozna. A gazdaságos termelés szakszervezeti támogatása A Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa szerdán ülést tartott.. Napirenden az 1979-es év budapesti szakszervezeti feladatai szerepeltek. Mivel a dolgozók életkörül­ményei további­­ javításának, a jövedelmek növelésének egyetlen módja a termelés gazdaságosságának fokozása, ezért a szakszervezetek is tá­mogatják e fontos törekvést — hangsúlyozták az ülésen. A részvevők ugyanakkor el­mondták, hogy a gazdasági ve­zetők egy része még mindig nem veszi eléggé komolyan az ország kedvezőtlen gazdasági helyzetét, a szigorúbb feltéte­ket, s van olyan véglet is, hogy teljesíthetetlennek íté­lik a feladatokat. A szakszer­vezeteknek mindkét hangu­lati szélsőség ellen fel kell lépniük, mert bért növelni, nyereségrészesedést fizetni csak akkor tudnak a­­vállala­tok, ha „kiskapuk" keresése helyett hatá­rozott intézkedé­seket tesznek a jó minőségű, gazdaságosa­n értékesíthető áruk előállítására, a takaré­kos gazdálkodásra. A tanácsülésen elhangzott: megkülönböztetett figyelmet fordítanak­­a szakszervezetek arra, hogy azok, akik a nép­gazdaság, a vállalat érdeké­ben munkakört változtatnak, minél hamarabb megtalálják számításukat új munkakörük­ben és gyorsan beilleszkedő­nek az ú­i kollektívába. Töb­ben felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a szocialista munka­verseny jó eredményeket ho­zott, bár még nem mindenütt sikerült visszaszorítanni a mennyiségi szemléletet és megszüntetni a helyenként meglevő formális vonásokat. A­­SZOT és a KISZ KB is­mert felhívásának megfele­lően ma nagyobb szükség van a munkaversenyben rejlő va­lódi értékekre s kevésbé tűr­­hetők a formális vonások, mint valaha. ­ Tanácsülések a fővárosban és országszerte Új gyermekintézmények épí­tése, a régiek korszerűsítése, valamint, az egészségügyi és kommunális ellátás javítása a legfontosabb helyi feladat — állapította meg a IV., a VIII., IX., a X., a XVIII., a XXI. és a XXII. kerületi tanács szerdai ülésén, amelyen az idei fejlesztési tervet vitatták meg. Kőbányán öt, Újpesten egy bölcsőde felszerelését korsze­rűsítik, Lőrincen pedig két újat építenek. Csepelen, a Ki­rálymajor lakótelepen befeje­ződik, a megújuló városköz­pontban pedig folytatódik egy­­egy — százszemélyes­­ böl­csőde építése. A Királymajor­ban kétszáz gyermeket befo­gadó óvodát is átadnak. A Józsefvárosban egy új óvodát építenek, hármat pedig bőví­tenek. A IX. kerületben foly­tatják a Vágóhíd utcai gyer­mekintézmény építését és új bölcsődét adnak át a Ráday utcában. Csepelen négy új ál­talános iskolát építenek. Új­pesten és a XXII. kerületben két-két általános iskolát bőví­tenek. Az egészségügyi ellátás ja­vítására Csepelen megkezdő­dik a kórház szülészeti és nő­­gyógyászati pavilonjának az építése. Kőbányán ú­i kétmű­­szakos gyermekfogászati ren­delőt alakítanak ki és elké­szülnek a Pongrácz úti felnőtt körzeti rendelő tervei. • A különböző városrészekben több mint hétezer lakás épül célcsoportos beruházásként. A nyíregyházi városi tanács szerdai ülésén Benkei András belügyminiszter átadta a Szo­cialista Magyarországért, ér­demrendet Bíró Lászlónak, a városi tanács nyugállományba vonult elnökének. Jelen volt Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első tit­kára és Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke is. Tegnap tartotta ülését a bé­késcsabai, a dunaújvárosi, a komlói, a körmendi, a moson­magyaróvári és a szarvasi vá­rosi tanács is. Mind a hét tes­tület az idei fejlesztési és költ­ségvetési tervet vitatta meg, rangsorolva a feladatokat, csaknem mindenütt a lakás­­­építés került az első helyre. Emellett jelentős összegeket fordítanak az iskolahálózat fejlesztésére és a kulturális ágazatra. Komlón ebben az esztendőben megkezdik a szín­ház és a hangversenyterem építését, Körmenden egy régi épület felújításával hoznak létre négyszáz személyes szín­háztermet. Dunaújvárosban pedig az idén nyitják meg a művész hagyatékát bemutató Domanovszky Endre-emlék­­múzeumot. Szinte valamennyi városban bővítik az óvodai, bölcsődei helyeket, növelik a kereske­delmi és szolgáltató hálózat boltjainak­­alapterületét, javít­ják a közvilágítást és új víz­vezetékeket fektetnek le. Mind a hét városban válto­­­zatlanul számítanak a lakos­ság társadalmi munkájára is. A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jog­­tanácsadás: Hétfőn 14—I6 Szerdán 14—16 Pénteken 13—11.30 Építkezők tanácsadója: Minden, hó első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30_

Next