Magyar Nemzet, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

Ára : 1,20 forint Tajcsán: 12-92'? 61 Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPF­RONT L­APJA ratta:­..... 9-93/33-043­ Csütörtök 1979. május 3 XXXV. évfolyaja 0 101. szám Iránytű a kutatásban Mit, • hogyan és meny­nyiért? E három szóval le­hetne összegezni azt a gon­dolatkört, amelyik mosta­nában igencsak foglalkoz­tatja a tudósokat, kutató­kat, fejlesztőket. Most­, ami­kor a gazdaságos termék­­szerkezet kialakítása, az ex­portképesség fokozása, a ku­tatási eredmények gyor­sabb, tervszerűbb gyakor­lati hasznosítása még in­kább megkívánja a tudo­mány művelőitől a társa­dalmi, gazdasági problémák iránti érzékenységet. Az ér­dekeltek egyetértenek ab­ban, hogy a folyamatot elő­segíthetik a gazdasági egy­ségek és kutatóintézetek egyre szaporodó társulásai, a kutatóbázisok munkakap­csolatai, a kutatási felada­­­tok súlyozása és differen­ciált támogatása. Nem tel­jes­­ viszont a nézetazonos­ság abban, hogy mi is való­jában a kutatás célja: a meglevő igények kielégíté­se, vagy az új igények fel­keltése. De ellentétek adód­nak a kutatók szabad téma­­választása és a felsőbb szin­ten megfogalmazott koncep­ciók szerinti témaválasztás, valamint az egyes tudo­mányágak aránytalan fej­lesztése miatt . Az ellentétes igények kö­zött nem könnyű megtalál­ni azt az optimális összhan­got, amelyik leginkább se­gíti a társadalom, a gazda­ság fejlődését. Ez a felada­ta a tudománypolitikának, amelynek irányelveit közel tíz évvel ezelőtt az MSZMP KB határozata rögzítette. A ma is iránytűként használ­ható hosszú távú programot — véglegesítése előtt — a magyar tudományos élet vezető tudósai széles körben megvitatták és elfogadták. Ekkor fogalmazódott meg az igény, hogy a kutatóbázisok extenzív fejlesztése helyett a már meglevő szellemi erők céltudatosabb foglal­koztatásával kell a feladato­kat megoldani. Ezt követően készült el a jelenleg is ér­vényes Országos Távlati Tu­dományos Kutatási Terv, amelyik hét kutatási fő irányt és 11 célprogramot jelölt meg. Ezeknek a terv­szerű művelése megoldott. De a többi — évi 15—18 ezer kutatás — sikere már nemcsak a tervezéstől, ha­­n­em a gazdasági szabályo­zástól, a kutatók és felhasz­nálók felelősségétől, a szer­ződéses kutatási megbízatá­sok megalapozottságától, a valóságos igények felméré­sétől és figyelembevételétől függ. Mindezek mellett az ed­diginél több figyelmet kell fordítani a külföldi kutatási eredmények átvételére, al­kalmazására, továbbfejlesz­tésére és a nemzetközi tu­dományos kapcsolatok kibő­vítésére. Mert a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése és a rendelkezés­re álló korlátozott anyagi eszközök határt szabnak a hazai kutatásnak. A tudo­mánypolitika is állást fog­lalt a nemzetközi tudomá­nyos kapcsolatok átfogó, el­vi kérdéseiben, az irányel­vek pedig a szellemi import hazai hasznosítását a tudo­mányos élet egyik nagy bel­ső tartalékaként fogalmaz­ták meg. A tíz évvel ezelőtt meg­fogalmazott és a jövőt is figyelembe vevő gondola­tok ma talán még aktuáli­sabbak, mint valaha. . László Ágnes Böszörményi út A Rákóczi úti munka oly sikert aratott, min­t a tata­rozás még soha. Aztán a Mártírok útja, illetve Mar­­git-híd következett, és osz­tatlan volt az elismerés. A Böszörményi útnak és az 59-es villamos vonalának már senki nem csapott nagy hírverést, akinek semmi dolga nem volt azon a kör­nyéken. tán nem is tudott róla, hogy átépítik.. Pedig megtörtént­, s nem is akár­hogyan: határidőre, szemre tetszetősen, s bizonyára hi­bátlanul is. A budapesti út­építő munkások ismét dere­kasan dolgoztak. Bátran állíthatjuk, hogy ez a három nagyszabású éritkezés már-már kezd jel­képpé nemesedni, hiszen mindannyiunkban rossz em­lékként keseredett meg pél­dául a Soroksári út korsze­rűsítése. Kereken tíz eszten­deig húzódott el. S a rossz példákért egyáltalán nem kell a múltba tekintenünk, hiszen jócskán találkozha­tunk ma is velük. Itt van például Óbuda, amely jóformán megközelít­­b°tetlenné vált. Az ezt elő­idéző okokra számos magya­rázatot hallottunk. Megle­het, valóban számos vis maior történt, mégsem le­het szó nélkül hagyni az ilyesmit. Különösen akkor nem, ha az imént fölsorolt valamennyi példánkat ösz­­szehasonlítjuk, s így, együt­tesen szűrjük le a tapaszta­latokat. S különösen azok után nehéz a közbejött gon­dokra, az előre nem látott problémákra hivatkozni, amikor már kiderült: lehet nagy munkákat jól és gyor­san is elvégezni. Hiszen a Rákóczi út, a Mártírok út­ja, a Margit-híd, a Böször­ményi út átépítése igazán jól és gyorsan zajlott le. A legfontosabb következ­tetés tehát az, hogy csakis az alaposan meggondolt, átfontolt­, jól megszervezett,, koncentrált munkák vezet­hetnek sikerre. A fegyelem mindennél fontosabb, a ter­vezésben, a szervezésben, az­­ anyagszállításban, a munkavégzésben egyaránt. • Persze, ezek a megállapí­tások nemcsak a (fővárosi) útépítésekre vonatkoznak, hanem népgazdaságunk egé­szére is. Jól ismertek mind­annyiunk számára azok a „munkanélküliek”, akik esetleg a partnervállalat jó­voltából kényszerülnek vá­rakozni. Ismerősek az át­adott, majd az ünnepség után gyorsan ismét bezáró, javításokra szoruló intézmé­nyek, és így tovább. Most azonban maradjunk csak kizárólag az útépítéseknél, annál is inkább, mert az építkezésben részt vett mun­kások az így megszerzett ta­pasztalataikat máris haszno­­síthatják. A Petőfi-híd ma elkezdő­dő — és előreláthatólag két évig eltartó — rekonstruk­ciója során. Gyulay Zoltán Munkáspártiak vagy konzervatívok Két és fél ezer jelölt küzdelme az angol parlament 635 mandátumáért A külpolitikai helyzet A MAI ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOK előtt a brit politiku­sok mélsó felhívásaikat intézték a­­szavazókhoz. A közvéle­mény-kutató intézetek adatai szerint a konzervatívoknak még mindig van előnyük, de a választás nyílt lesz és a kis pártok könnyen elvehetik bármelyik nagytól az abszolút többséget. Callaghan miniszterelnök Cardiffban szilárdabb árakat és na­gyobb létbiztonságot ígért­­ ,munkáspárti­­ győzelem esetén. A toryk diadala után, szerinte, káosz fenyegetné az országot. Thatcher asszony londoni sajtóértekezletén a „változtatás” jel­szavát hangoztatta, míg a liberálisok vezére, David Steel arra szólította fel a választókat, hogy pártja előretörésével váltsák fel a kudarcot vallott kétpárti rendszert. Koalíciós felajánlko­zását Callaghan elfogadta, igaz, nem nagy lelkesedéssel, vi­szont Thatcher asszony­ szerdán ismét elutasította. A polgári lapok egyöntetűen borúlátással tekintenek a választások elé. Mint írják, egyik nagy párt programja sem alkalmas Nagy- Britannia viszonylagos hanyatlásának a megfordítására. A The Economist hosszú mérlegelés után a konzervatívok mellé állt, a The Observer és a The Guardian viszont azzal érvelt, hogy Angliát éppen a tory reformok fenyegetik, s ezért a Munkás­pártra szavazott. A Financial Times nem hajlott sem erre, sem arra, csu­pán az északi-tengeri olaj kiaknázását hangsú­lyozta, mint a gazdaság megerősítésének a legjobb eszközét. Az amerikai elnök hétfői sajtóértekezletén ismét arról be­szélt, hogy szeretné mielőbb megkötni a új SALT-egyezmén­yt. Carter cáfolni kívánta, hogy előbb a lakosság körében akart támogatást szerezni a SALT-nak, mert fél a szenátusi elutasí­tástól. Az elnök ezúttal sem mondta meg pontosan, hogy mi­­. orra . untéi. *­­r­a.I*. n,...ras .«rio se.n .utal., m. lehet a késedelem oka. A szerződés amerikai ellenfeleivel vitázva ismét kifejtette, hogy a szerződés aláírásának a napjá­tól megfelelően ellenőrizhető lesz. Kedden egyébként Vance külügyminiszter és Dobrinyin szovjet, nagykövet újabb tanács­kozást tartott a SALT kérdéseiről. Közel álló körök szerint a találkozó további haladást hozott, és remény van rá, hogy a jövő héten lezárhatják a megbeszéléseket. Ezután jelentik be a szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontját, egyes források szerint június első félére. Brzezinski, az elnök nemzetbizton­sági tanácsadója New Yorkban azt fejtegette, hogy a készülő egyezmény nem oldja meg ugyan,a fegyverkezési verseny min­den kérdését, de csökkenti a tömegpusztító fegyverekből eredő veszélyt. Az új SALT-egyez­mény mellett foglalt­ állást George Seignious, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igaz­gatója is. Figyelmeztetett rá, hogy ha a szenátus nem ratifi­kálná az új megállapodást, akkor ez komolyan veszélyeztetné a fegyverkezés csökkentését célzó egyéb erőfeszítéseket is.. Említett sajtóértekezletén Carter a Közel-Keletről szólva elismerte, hogy a megszállt területeken létrehozott újabb izraeli települések ellentétesek a nemzetközi joggal és fenyegetik a békét, de azzal védekezett, hogy az Egyesült Államok lehető­ségeinek is megvannak a korlátai. Segíti izraeli kormányfő Szadat egyiptomi elnök beleegyezésével meghívta Vance-t, hogy május 27-én El Arisában vegyen részt azon a csúcstalálko­zón, amely az izraeli kivonulást teszi emlékezetessé a Sínai­­félszigetről. A ciszjordániai helyzetet említve Regip megint arról beszélt, hogy a tervezett palesztin önkormányzat korláto­zott lesz. Púja Frigyes thaiföldi látogatása Bangkokból jelenti az MTI. Púja Frigyes külügyminiszter Uppadit Pancsarijangkhun thaiföldi k­ülügymiiniszter meghívására hivatalos látoga­tásra hétfőn Bangkokba ér­kezett. Hétfőn délután a külügy­minisztérium épületében meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások. Paja Frigyes és Uppa­dit Pancsarijangkhun hasz­nos, konstruktív szellemű tárgyalásokat folytatott. Ma­gyar részről rámutattak az általános enyhülés folytatódá­sának, a különböző társadal­mi rendszerű országok közti békés egymás mellett élés­nek, a szomszédokkal való jó kapcsolatok ápolásának, a dél­kelet-ázsiai térség békéje és biztonsága megszilárdításának fontosságára. A kérdésekben a felek álláspontja találko­zott. Kedden reggel Kh­angszak Csamanand miniszterelnök a kormány házában szívélyes légkörben fogadta a magyar külügyminisztert, aki ezt kö­vetően Narin Phunvathu ke­reskedelmi minisztereinél tett látogatást. Délután Púja Frigyes Veres Jánosnak, a Magyar Népköz­­társaság bangkoki nagyköve­tének kíséretében különgépen Hua Hinbe repült, ahol a Klai Kangvol palotában Bhumiból Aduljadedzs király fogadta. Púja Frigyes szerdán kísé­retével együtt vidéki látoga­táson vett részt és megtekin­tett egy halkutató állomást, egy zárótelepet, valamint egy takarmánygyárat. Púja Frigyes ma délelőtt utazik tovább Indonézia fő­városába, Dzsakartába. Anglia az urnáknál Londonból jelenti az MTI. Az Egyesült Királyságiban ma országos parlamenti választá­sokat tartanak az alsóház 635 mandátumának betöltésére. Véletlen egybeesés folytán Angliában, Walesiben és Lon­don egy kerületében ugyanek­kor újítják meg a helyi taná­csokat is, tehát a brit szavazók jó része egy helyen egy idő­ben két választáson vesz részt. A szavazóhelyiségek reggel 7-től este 10-ig fogadják a vá­lasztókat. A parlament feloszlatásakor, április elején az alsóház ösz­­szetétele a következő volt: Munkáspárt 307, Konzervatív Párt 282, Liberális Párt 14 Skót Nacionalista Párt 11. Walesi Nacionalista Párt 3. S Skót Munkáspárt 2. északír unionisták 10. SDLP 1. függet­len katolikus 1. betöltetlen 4. A 635 alsóházi mandátumért most minden eddiginél több. 2571 jelölt vetélkedik, tehát minden választókerületben át­lag négy, de van olyan kerü­let, ahol 9-en is vannak, má­sutt meg legfeljebb ketten. Az a jelölt lesz a kerület parla­menti képviselője, aki az in­dulók közül a legtöbb szavaza­tot kapja, a többi jelöltre adott szavazatok elvesznek. Ez az egyszerű többségi rendszer a nagy pártoknak kedvez, mert lehetővé teszi, hogy az orszá­gos szavazatoknak akár csak 30 százalékát megszerezve ké­nyelmes, kormányképes több­séghez jussanak az alsóház­ban. A választásokon a 18. élet­évüket betöltött közrendűek vehetnek részt. A született fő­nemesek származásuknál fog­va a felsőház tagjai, így az alsóház választásain nem ve­hetnek részt. A három legnagyobb párt a Munkáspárt, a Konzervatív Párt és a Liberális Párt csak­nem minden brit választóke­kednek a mandátumokért. A nemzeti pártok most is saját területükön indulnak. 300 je­lölttel indul országosan az új­fasiszta Nemzeti Front — nem reménykedik mandátumokban, csak a színesek ellen uszító propagandájához akar fórumot nyerni. Több választási gyű­lésük véres összetűzésekbe fulladt. Viszonylag nagyszámú jelöltet állítanak a hasonlóan esélytelen trockista pártok és a környezetvédelmi párt. Nagy- Britannia Kommunista Pártja józanul felmérve erőit, befo­lyását csak olyan kerületek­ben indul, ahol régi gyökerei vannak a közösségben, szám szerint 38 jelöltet nevezett be. A brit pártvezérek és a la­pok szerdán utolsó felhívásai­kat intézték a választókhoz a mai szavazás előtt. A legtöbb vélemény szerint a mérleg nyelve a konzervatívok felé billen, de a választás nyílt és a kis pártok könnyen meg­foszthatják bármelyik nagyot az abszolút többségtől. A vá­lasztások kimenetelét 6­1—70 ingadozó kerület eredménye döntheti e, és belelol­hat a rendkívül mostoha, hideg idő­járás. rületben állít jelöltet, csupán Észak-Írországban nem vetél­ttetnek­ gyásznap Iránban Meggyilkolták K­h­omei­ni tanácsadóját Teheránból jelenti a Reuter. Kedden este Teheránban meg­gyilkolták Morteza Motahari ajatollahot, Khomeini egyik vezető tanácsadóját. A me­rényletet­­ egy ismeretlen telefonáló szerint — a Forghan nevű szélsőjobboldali szerve­zet hajtotta végre, ugyanaz a csoport, amely felelős Moha­med Vali Gharántnak, a for­radalmi hadsereg első vezér­kari főnökének meggyilkolá­sáért is. Szemtanúk szerint Motaha­ri,­ két fegyveres pisztollyal fejbelőtte, amikor egy barát­jánál tett látogatás után haza­indult. A síita főpap kórházba szállítás után belehalt sérülé­seibe. A teheráni rádió a merény­letet kommentálva megállapí­totta, hogy Motahari mártír­halált halt, külföldi össze­esküvésnek esett áldozatul. A rádió Motahari tisztségéről nem közölt részleteket, csak a gumi főiskola egyik vezető teológusának nevezte az aja­tollahot. Az Ajandegan című lap szerkesztőségénél a me­rényletet elkövető szervezet nevében jelentkező telefonáló szerint Motahari a legfelsőbb irányító testület, az ismeretlen összetételű iszlám forradalmi tanács vezetője volt. Más érte­sülések szerint Motahari ve­zette a forradalmi bíróságokat. A teheráni rendőrfőnöktől származó értesülések szerint a négy évvel ezelőtt alakult szélsőséges csoport, amelyet egy volt mulliah, vezet, listát állított össze a kivégzendő sze­mélyekről. Motahari barátai szerint a­­Forghan valószínűleg azért gyilkolta meg az ajatol­­lahot, mert két évvel ezelőtt bírálta Alii Safiatit, a csoport állítólagos teoretikusát, és azóta sem változtatta meg ál­láspontját. Az iráni forrada­lom kirobbanása óta elköve­tett második jelentős politikai gyilkosság máris nagy megráz­kódtatást okozott Teheránban mind a vezetők, mind a nép körében. Entezam miniszter­­­­elnök-helyettes, a kormány­­ szóvivője kijelentette, hogy a merénylet „mélyen megdöb­bentette”. Motahari meggyilkolása miatt az ideiglenes kormány mára nemzeti gyásznapot hirdetett. A teheráni rádióban beolva­sott kormányközlemény sze­rint ma zárva lesznek a köz­hivatalok, a vállalatok és az üzletek. A gyászszertartást Teherán központi mecsetjében tartják majd meg. Közlemé­nyében a kormány mély fáj­dalmának adott hangot a me­rénylet miatt, elítélve az ellen­­forradalmárok terrorját és gyilkosságait. Khomeini rádióbeszédben bélyegezte meg a gyilkosokat. Hangsúlyozta, hogy a terro­rizmus nem törheti meg az isz­lám forradalom lendületét, sőt, növeli a korrupció, a diktatú­ra és az imperializmus ellen küzdő iráni­ nép elszántságát és erejét. Az Iráni Néppárt, a Tudeh az imperializmus és a reakció összeesküvéseként ítélte el Mo­tahari meggyilkolását, és vala­mennyi forradalmi erő egy­ségének megszilárdítására szó­lított fel. A merényletet magára vál­laló Forghan szélsőjobboldali szervezet közben a UPI-nak adott telefonnyilatkozatában további merényletek elköve­tésével fenyegetőzött. Közöl­te, hogy a két általuk elkövetett gyilkosságot „csak első figyel­­mezetésnek” szánta. Más ve­zető iráni politikusok között halállal fenyegették meg Ib­rahim Jazdi külügyminisztert, Entezam miniszterelnök-he­lyettest, Sadegh Ghotbzadehet, az országos rádió és televízió vezetőjét, valamint az iszlám forradalmi tanács minden tag­ját. Az iráni újságoknak el­juttatott nyilatkozatában egy libanoni síita gerillaszervezet bejelentette, hogy a teheráni kormány hozzájárulása esetén kézrekeríti­ az izraeli titkos­­szolgálattal és a CIA-val együttműködő Forghan tagjait. Entezam elutasította a javas­latot.

Next