Magyar Nemzet, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

u Királyaink ereklyéi és kincsei a Budai Várban Bármily tetszetős látvány, hogy ezrek és ezrek zarándo­kolnak el a Nemzeti Múzeum­ba, a kiskörút klasszicista épü­letébe, egyetértek azzal a tö­rekvéssel, hogy koronázási jel­vényeinknek, a Szent Korona — CORONA SACRA — a pa­lást, az országalma, a jogar és összes királyunk ereklyéje, kincse a Budai Várban legyen elhelyezve. Ez a megoldás len­ne a végleges, mert a mai csu­pán átmenetinek tekinthető. Hiszen környező országaink­ban a királyi koronák és a ko­ronázási ékszerek földrajzilag is kiemelkedő, reprezentatív területen — erődben, várban — urbanisztikai­lag mintegy domináns koronázó, városszer­kezeti­leg eszmei súlypontkép­­ző helyen vannak, így például a cseh—morva uralkodók re­likviái Prágában a Hradzsin­­ban és a lengyel királyok kin­csei Krakkóban a Wawel-he­­gyen találhatók. Az orosz cá­rok horribilis, értékei Moszk­vában, a Kremlben láthatók. Viszont Romániában a királyi gyűjtemények a Báneasa nya­ralókastélyban voltak. A bul­­gár kincsek a Rila-kolostor­­ban, a görögöké Athénban, a jugoszláv népeké Belgrádban, Szarajevóban és Zágrábban vannak, hol magyar királyi ereklyéket is őriz­nek. Auszt­riában, Bocskai erdélyi feje­delem koronájával együtt lát­ható a bécsi Hofburgban a Monarchia történelmi vagyo­na. A mi uralkodóink kincsei­nek, jelvényeinek helye 1945- ig Budán a Várban, az orosz­lános kapu diadalívébe beépí­tett páncélkamra volt. A ka­puhoz csatlakozó, egykori Vár­kápolnában a Szent Jobbot le­hetett megtekinteni. Nézetem szerint a koronázási ékszerek­nek és minden magyar ural­kodó személyéhez kapcsolódó ereklyének ott volna a helye — együttesen elhelyezett mű­emléki múzeumi környezetben — a hajdani Várkápolna lég­terében. E hely azért a leg­megfelelőbb, mert a becses nemzeti kincsek végleges el­helyezésére, őrzésére, bemuta­tására — mind urbanisztikai, mind idegenforgalmi szem­pontból — önmagát kínáló megoldás. Művészeti értékei­nek birtokában a Nemzeti Ga­léria, mint szomszédos házi­gazda hivatott a legnagyobb kincseink befogadására. Eb­ben az épületszárnyban biz­tonságos és esztétikus az­ elhe­lyezés. A tárgyak egyirányú folyamatos körüljárása közle­kedési, műszaki és építőmű­vészeti szempontból is kifo­gástalanul megoldható. Ugyan­akkor, egy hagyományos öltö­zetű őrgárda felállítása és szá­mukra megfelelő helyiség ki­alakítása szükséges és lehet­séges. A Budai Várban történő el­helyezést, a nyugati szárny­­rész épületalaprajza megold­hatóvá teszi. Az északnyugat­ra néző Mátyás Kútja felől az Oroszlános Kapun át a Vár­udvarba jutunk. Itt a balra levő második ablaktengelyben nyitható a kiállítás bejárata. Az alsó emeleti födém eltávo­lítása után az 50X14 m-es ki­állítócsarnok 12 m belmagas­sággal fog rendelkezni. A Nemzeti Galéria földszintjén, derékszögben csatlakozó két keresztszárny van, tengelyében egy-egy összeköttetéssel. Ezek­kel szemben ugyancsak egy­­egy kapu nyitható a szabad­ba. Az Oroszlános Kapu ke­reszttengelyében a látogatók távoznak, a másik kapu az őr­ség külön bejáratára szolgál. A két szinten elhelyezett őr­ség, a bemutató csarnoktér el­választó falán kívül esik. A vitrinek üvegei és a stílusos csillárok fényei a 13X3­1 m-es kiállítási tér áttekinthetőségét modern eszközökkel biztosít­ják. A bemutatócsarnok enteriőr képe már a bejárat felőli üveg­falon át feltűnik. A terem kö­zepén, kétfokú lépcsős emel­vényen egy 12. századi relik­viatartó — hordozható oltár — emlékét idéző, és mai esz­közökkel megkomponált bronz üvegszekrény áll. Ebben, rej­tett megvilágítással, a királyi családokra (történelmi , kor­szakokra) tagoltan, a kétol­­dalról is megtekinthető kirá­lyi relikviák, ékszerek nyer­hetnek elhelyezést. A csarnok főfalának tengelyében — a bronz üvegszekrény stílusával összhangban megalkotott — ívzáródású magas vitrinben, centrálisan a királyi korona, körülötte a koronázási jelvé­nyek szerepelhetnek. A terem közepén az Árpád-házi Kirá­lyok korának relikviái lenné­nek láthatók. A tere­nben pa­­lástos alabárdosok teljesítenek felügyeletet, állnak díszőrsé­get. Az őrszemélyzet helyisé­geibe a főfal egy-egy díszajtó­ja vezet. A közlekedési tér bordó ünnepi szőnyege az egy irányú körbejárást szabja meg. A színes ablakokkal szemben, 25 m hosszú mozaikfal alkot­ható, a magyar történelem apoteozisaként. A csarnok mo­dern eszközökkel, de közép­kori hangulatban egységes ar­chitektúrában fogalmazott. A kiállítás világítási effektusa csillogó­ diffúz fényeivel, stí­lusban tartott csillárok sorai­val ünnepélyes. Az oldalfalon fáklyák, a színes diófa kazet­tás mennyezetről koronaimitá­­ciójú csillársor, középen át­tört bronz baldachin tértago­lás függ. Mindez, a hangulat és a fennköltség fokozottan modern művészeti egységét biztosítja. Buda, az ország történelmé­nek mindig egyik gyújtópont­ja, a főváros uralkodó helye és a Várheggyel kiemelkedő városképe volt. A várbeli pol­gári épületek és a Vár együt­tese természetes történelmi légkört áraszt. A felvezető Hu­nyadi János út városképi él­ménysora Mátyás Katja, az Oroszlános Kapu és végül a Várudvar ünnepi hangulata impozáns bevezetés és méltó környezet a királyi kincsek bemutatására. Vákár Tibor építészmérnök Újabb Marx-fordító: Gyöm­rei Sándor Dr. Szilágyi Lilla leveléből, melyet lapjuk június 5-i szá­mában közöltek, kitűnik, hogy ,,A Tőke" 1919. évi fordítói­nak egyike édesapja, Szilágyi Géza volt. .Jómagam időközben tele­fonértesítést­ kaptam egyik volt kollegáimtól (nem óhajtja magát megnevezni), mely sze­riint az általam ismertetett Marx-fordítástöredék szerzője minden bizonnyal G­yömrői Sándor volt. Mint a Kamara k­ül­k­eresk­ed­elmi segédfoga­l­­mazója, továbbá mint polgár, radikális már 1918. október 31-én aláírta tisztviselőtársai­va­­ együtt a Magyar Nemzeti Tanácshoz intézett, és e nagy fontosságú érdekvédelmi szerv csatlakozását bejelentő bead­ványt. (Magyar Országos Le­véltár IV. Osztály, 7 194 Bu­dapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara. Főtitkárság 2. csomó, 19. tétel.) Ez­t követően pedig a Ta­nácsköztársaság uralma ide­jén szívese­n vállalt fordítói munkákat, ide számítva a ,,Marx-fordító bizottság” ál­tal részére biztosított, a ké­szülő kötet kiszer ezer nyom­tatott oldalnyi terjedelmét és az 50 főnyi szerzői gárdát fi­gyelembe véve, arányosnak mondható részt. ,,A Tőké”-vel különben még németországi egyetemi évei alatt, valamikor 1912 és 1918 között megismer­kedett. Egyik volt professzora, az akkor még „szociálliberá­­lis”-nak mondható Werner Lombart­ — állítólag — azok­ra a közgazdaságtudományi karokra is felhívta figyelmét, melyek e hatalmas marxi al­kotás megfelelő magyar for­dításának hiányából Magyar­­országra nézve származnak. Mindezt a felszabadulás utá­ni években mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara K. főtitkára mesélte el a Fő­városi Levéltár munkatársai­nak akiknek iratanyagában gyakran kutatott. 1955-ben „Budapest gazdaságtörténete a manufaktúrák korszakában” e dolgozatéval elnyerte a kandi­dátusi fokozatot. 1957-be­n, vi­szonylag fiatalon, hirtelen halt meg. Mindezek után újra elővet­tem a Marx-fordítás kéziratát és összehasonlítottam Gyöm­­rei Sándornak a Kamara irat­anyagában elszórtan fennma­radt aláírásaival és a tőle származó kéziratos feljegyzé­sekkel. A tüzetes grafológiai vizsgálat eredményeképpen egészen biztosra vehető, hogy a fordítás valóban az ő mun­kája. Dr. Sárközi Zoltán osztályvezető Magyar Országos Levéltár Ill.West X­­VraumsT Budapesti Idegenforgalmi Vállalat külföldi és hazai turisták részére BUDAPEST BELTERÜLETÉN KERES FIZETŐ VENDÉG-SZOLGÁ­LATI CÉLRA szobákat, vagy üres lakásokat és 8—4 szobás vill­alak­ást is. Jelentkezni lehet? írásban, telefonon, vagy személyesen. Gtam*. BUDAPEST TOUHIST SZERVEZÉSI CSOPORT V., Roosevelt tér 8. Telefon: 186-003 vagy 173-555 9—18 óráig // / Masiar Nemzet £ $?/'//lá/rjfA rz/wA 1. Az Alföld egyik legnagyobb fazekasközpontja. Mezőtúr hajdan élt népművészeinek 300 alkotását mutatja be a Damjanich János Múzeumban nyílt kiállítás. A tár­lat a híres túri fazekasság törté­netének 1813-tól 1914-ig terjedő szakaszát, ismerteti. Hol van a Damjanich János Múzeum? a) Mezőtúron b) Szolnokon c) Túrkevén 2. A Bagdadban megtartott Szí­riai­ iraki csúcstalálkozó során Hafez Asszad szíriai és Hasszán Al-Bakr iraki elnök megállapo­dott a két ország egyesülésének és egyetlen állam megteremtésének alapelveiben, ön szerint megköze­lítőleg mennyi lakosa lesz az egyesítés után a hazánk területé­nél több mint ötször nagyobb új államnak? a) kb. 17 millió b) kb. 57 millió c) kb. 97 millió 3. Az UNESCO egyik különleges bizottsága két lengyel műemléket vett fel világ jelentőségű kultúr­­kincseinek jegyzékébe: a krakkói óvárost és a wieliczkai sóbányát. Melyik lengyel város közelében van a sószobrokkal díszített, föld alatti term­eiről híres wieliczkai sóbánya? a) S odz b) Torun c) Krakkó 4. A természeti szépségeiről és történelmi nevezetességeiről is­mert sümogyi tájakra kalauzolja el az olvasót ,,A szép fájó So­mogy" címmel megjelent, gazda­gon illusztrált kötet. A könyv a többi között bemutatja a szennai falumúzeumot, a niklai Berzsenyi­kúriát, a zalai Zich­y-parkot és a Rippl-Rónai József szülővárosában a kiváló festőművész egykori vil­láját is. Hol született Rippl-Rónai József? a» Siófokon b­ Kaposváron c) Nagyatádon A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos, a Szivárvány Áruház Vállalat üz­leteiben beváltható vásárlási utal­ványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1979. július 1. Beküldési határidő: július 9. Reklámszerkesztőség. Bp., Lenin krt. 9—11., 1073. A címzésnél kér­jük ráírni: a Magyar Nemzet pá­lyázata. A megfejtést és a nyer­tesek névsorát július 16-i, keddi számunkban közöljük. .Vasárnap, IP­P, július 1. Rövid haj, új frizura! Minden évben tavasszal a híres fodrászmesterek kiadják a jelszót: rövid haj a divat! Érdekes, fiatalos a rövid fri­zura, szépít, is, mert teljesen szabadon hagyja az arcot, így indokolják az utóbbi idők di­vatjában egészen a kontyig növesztett haj lenyírását. Min­denesetre nyáron rendkívül kényelmes, könnyen fésülhető, az úszás, a sportolás nem so­kat árt sima vonalainak. A rajz néhány „újvonalú”­ frizurát mutat. Az­ első: fiúfej! De a férfiak is csak régebben viseltek ilyen szabályosan, tel­jesen simán fésült, féloldalt választott, hátul kissé hosz­­szabb hajat. Amit látnak: olasz modell. A második kölyökf­rigura. Sima, laza, elöl néhány rövid, frufrusan vágott hajszállal. Fontos tudnivaló: a kikészítés csakis a szemet hangsúlyozza ki. A harmadik: minden kor­osztálynak tervezett hajvise­let, elöl a homloktól lépcsőze­tesen vágott, a fület szabadon hagyja, hátul pedig a tarkó közepéig ér. Puhán sima. Ez fontos! Negyedik rajzunk a még mindig divatos rövid, sűrűn gyűrűzött Angéla Daris-haj­­viseletet mutatja. Főleg sötét hajból mutatós, de láttam már búzaszőkéből is. Romantikus modell követi a rajzon. Rövid, de nem túl rö­­vid hajból féloldalasan, simán hátrafésülték. Szinte az egész haj az arc másik oldalára ke­rül, lazán kifésülve. Aki a divat ellenére sem akarja levágatni a haját, fé­sülje nagyon simán hátra és a tarkó fölött összecsavarva vagy összefonogatva csattal tűzze fel, úgy ahogyan a raj­zon látja. Hosszú hajból rövid­­hatású frizura a divatos pici konty is simán a fejtetőre fé­sülve. A rövid hajhoz remek a „hab-dauer”. Az előmosott hajat vékony kis csavarokra tekerik és üvegből vékony gu­mi csövön ráfújják — mint­ ahogyan valamikor a szappan­­buborékot fújtuk — a tojás­­habhoz hasonló dauerhabot. A türelmi idő a haj természeté­től függően 25—30 perc. Az­után lehet mosni és berakni. A habosan dauerolt haj laza, könnyed, tartóssága a hagyo­mányos dauerhez hasonló. A divatos hajszínek: a gesz­tenyebarna, a búzaszőke, a koromfekete, a barnásszőke, s végre egy kis öröm az időseb­beknek: az ősz haj is divatos, persze mindenki az egyénisé­géhez valót válassza. Mint már mondtam, az új frizurákhoz az arc kifestése természetes, vagyis legalább nyáron nem festett, hanem napsütött barna. A szemet vi­szont sokféle színnel hangsú­lyozzák ki: a felső szemhéjra lehet halványkék, halvány­zöld vagy halványszürke, sőt mi több, halványpiros szem­festéket is finoman rákenni, de szépen hangsúlyozható a szem a már megszokott alapozó­­krémmel is. (f. b.) ECEIRISZTIRiJTVilNlY A tér- és időmozzanatok napló­­szerű, hiányos mondatokkal való rögzítése, mint az impresszionista stílusirány sajátsága, a magyar irodalomban a Nyugat stílusforra­dalma után terjedt el. Példakép­pen a rejtvény vízszintes l., a függőleges 31. és a 61., valamint a vízszintes H. számú sorában Ba­bits Mihály­tól idézünk egy érde­kes verssza­kaszt. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: LO. FG. ER.­SSZ, SI. NA). 16. Olasz férfinév. 17. Ilyen vagy ha­sonló. 18. Eg­y jugoszláviai város­ból való. 19. A vegytanban: pi­petta. 20.............. vndi. vndi. Julius Caesarnak tulajdonított mondás (jöttem, láttam, győztem). 21. Bányászközség a Bakonyban. 22. Megviselt. 23. Idegen férfinév. 24. Pénzügy­miniszterünk volt (Ká­roly). 26. Tartó. 28. Szemlélheti. 21­. Modern városi közlekedési esz­köz. 31. Zuhanok 33. Nyakvédő. 34 Belefog valamibe. 36. Faragat­lan, bumfordi ember. 37. . . , vi­telek. 38. Hely­határozó. 39 Pest megyei nagyközség. 41. Kicsinye­sen szűkmarkú. 43. Külszínről nyi­tott vízszintes bányai vágat.. 43. Az első milliomos am­erika c­salád. 47. Hibázik a másolásban. 49. To­vábbítandó szövegnek a rejtjeles ábécé jelrendszerének szabályai szerinti átírása.* 51. Francia író (Émile). 53. Filmvígjátékokban Hufu párja. 54. Arany­alak. 56. Kellemes bódulatba ringat. 58. Válogatott labdarúgónk. 39. Férfi­név. 60. Az olajexportáló országok érdekképviseleti szervezete (röv.). 62. Község a Gric­cse-hegységben. 64 Ünnepi öltözék 66. ökör. 68. Amit feltesznek, s ami rendszerint elvész, névelővel. 70. Tartósan, több ízben mázol. 72. Baranya megyei község. 74. Becézel­ női név. 75. Neves flamand festő (Cor­nelius, 1385 -1651). 77. Tréfás be­mondás, ötlet, névelővel. 79. Ékes olasz este, kb. Csíkos ruhájú, zár­kózott egyén. 32. Tudomány, mun­katérül el valamely aga. 83. . . . tud? Népszerű televíziós műsor­szám. 84. A fejlődése a befejezés­hez közeledik. 86. Bekukkant. 38. Nagy bagoly fajtánk. 89. Férfinév. 91. Bárgyú, ügy efogyott. 92. Gyen­géden hozzátapad. 93. Hangosko­dik a kutya. 95. Franciaországban , Napóleon császársága idején keletkezett stílus (bútor­. 98. Zárt csoportosulás eg­y nagyobb közös­ségen belül. 97. Szállodatípus. 98. Női név, függőlegesen (kétbetűsök: TO. AS. N­. SA. MC, KK). I. Színvonal. 2. Menü. 3. Angol szi­get az Ír-tengerben. 4. Válogatott, előkelő társaság. 5. . . asszony a neved! 6. A könyv részei. 7. Test­rész. 8. Bántalmaz. 9. Szovjet­unióban a Kaukázus északi lej­tőin élő nép 10. Vörösmarty egyik leghíresebb költeménye. 11. H.KA. 12. Folyó Csehszlovákiában. Ko­­marno közelében ömlik a Nyitrá­­ba. 13. Tolna megyei község. 14. Még ökör is lehet belőle. 15. Volt budai sportegyesei­let. 18. Görög évezred. 21. Az egyik német név­elő 22. A menyész­es rokon, bo­zontos szőrű ragadozó állat. 23. Férfinév. 25. Tíz, angolul. 27. A televízió és a rádió egyik igéje.. 29. Spanyolországot a középkor­ban meghódított arabok és utó­daik. Becézett férfinév (lab­darúgócsillag). 32. Pa­mu­tszövet. 34 Kemény fém. 35. Idegen női név 38. Fejrész, névelővel. 40. Énekes madár 42. Tréfás Petőfi­­vers címe. 44. Norvég férfinév. 46. Meggondolatlan, kapkodó. 47. Olasz város Salerno közelében. 48 Zöldségféle 50 Ez a had ga­rázdálkodó, élősködő hadsereg. 52. Menyasszonyok 54. Dél-Ameriká­ban élő rágcsáló (aranynyúl). 35. Az állam, franciául (ék. h.). 57. Fordított drágakő. 03. Valaminek a szélei. 65. Sivatag. 67. Neves karmester (1895—1971), az utolsó négyzetben utóneve — Vilmos — első betűjével. Kártyajáték. 71. Diák 73. Perceg a fában. 75. Igen kemény fém, amelyet for­gácsoló szerszámok éléül használ­nak. 76. Az angol férfiak megszó­lítása. 78. Női név. 81. Neves föld­rajztudós (Mátyás, 1634—1749). 33. Német fej. 85. Lak betűi. 86. Akasztófa. 87. a bantuk egyik törzse. 90. Ritka női név. 91. TZZ. 92. Tengeri segélyjel. 94. Akadály. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1., a függ. 31. és a 61 . valamint a víz. sz. 11. számú sor m­egfejtése. Határidő: július 11. * Június­­7-i számunk keresztrejt­vényének megfejtése: Én is akit megtalálok / pántolok rá arany­pántot / úgy szeretem úgy szorí­tom / én soha se számolnom. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Földi Tibor Gye­nis Rózsa, Harth Géza, Kramer Ádám. László Sándor. Máj­ercsik Eszter. Mészáros­ Ferencné, dr. Repetzky Balázs. Tóth Mária, Ullmann Sándorné Vidékiek: Andó Béláné. Ti­sza­roni: dr. Czikailó Gyuláné. Szé­kesfehérvár: Czoborczy Ben­ce. Miskolc: Kiss Jenőné. Kemenes­i Mirályfa: Kovács Elemér. Szom­bathely: Kőhalmi György, Bony­hádi Marsovszk: József. Békés­csaba: Nagy Sára. Naevkáló: Szabó János. Pécs: Szalay Fe­rencné. Vác. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. MESSZE . .. MESSZE

Next