Magyar Nemzet, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
s Magyar Nemzet A szentgyörgyi krónikások Kinyíltak a ládafiúk — Ha hiszi, ha nem, nálunk nem történt semmi különös — kezdi a beszélgetést dr. Kiszling Mátyás körzeti orvos, a balatonszentgyörgyi népfront bizottság elnöke —, csendben éltünk. Az elmúlt évtizedben mégis felkutattunk hét kötetre való dokumentumot a település hajdani lakóinak az életéről — mutat a könyvespolcán sorakozó gyűjteményre. Felütjük az első kötet fedelét, amely hírül adja, hogy Balatonszentgyörgy már az időszámításunk előtti XII. században is lakott település volt. 894—96 között a Keszi törzsbéliek éltek ezen a tájon, egy 1303-ban keltezett oklevél pedig egyházas és plébános helyként említi a települést.. Abban, hogy nevezetes esemény nem játszódott le a községben, alighanem a Kis- Balaton játszott közre, hiszen a nád- és a lápvilág megóvta lakóit a betolakodóktól. A törökök, miután nem találtak itt embert, kétszer gyújtották fel a falut. De Balatonszentgyörgyöt a háború is elkerülte. Mégis némán... A helybéli honismerők bő tíz esztendeje nagy fába vágták a fejszéjüket. Sorra járták a házakat, hogy a régi életformát megörökítő képek után kutassanak. Megsárgult képeket másoltak és a régi mellé új képet is adtak. Híre ment ennek, a faluban és kinyíltak a fiókok, a ládafiúk. Hirtelenjében mindenki a múlt emlékeit őrző tárgyak és képek után kutatott. És a hajdani fényképek vallomást tettek az ősök életformájáról. De nem csupán a fiókok, hanem az emberek is kinyíltak. A honismereti kör tagjai biztatást kaptak ehhez a munkához, ígéretet, miszerint egy kötetben láthatják az eleik életéről tanúskodó írásokat és fotográfiákat. Maguk gépelték és szerkesztették, hogy alacsonyabb legyen a kiadási kiötsés". A jó ügy mégis elakadt. Takarékos időket élünk ugyanis . A balatonszentgyörgyi társadalmi munkások az elmúlt években milliókkal járultak hozzá a község és a megye gazdagodásához. Útjaik szilárd burkolatú borítása, óvoda,parkok és felsorolni is sok lenne, hogy mi minden dicséri a helybéliek kezemunkáját. Most, amikor dicsekedhetnének eddigi eredményeikkel, mégis kudarcérzés szegi a kedvüket, így csak sajnálni lehet, hogy a több ezer éves múlttal rendelkező falu, életformák tanúja, mégis néma marad. Ezért most kevéssé költséges munkát végeznek. A község és a kőhajításnyira fekvő nemzeti értékünk, a Balaton napjairól és változásairól írják feljegyzéseiket, szóval, képpel, a szülőföld iránti szerelemmel. Mit hoz a Zala? Köteteket töltenének meg a Balatonért aggódó újságcikkek, a tanácskozásokon elhangzott, jegyzőkönyvekbe foglalt féltő hozzászólások. Gyanítom azonban, hogy a tettek elférnek egy vékony füzetben is. A Balatont nem elég hivatalból szeretni. Nézem a képeket, és most értem meg igazán, hogy nem alaptalan az aggodalom. Mert a Zala sárgás, iszapos vize zavartalanul siet a tóba. Naponta ide cipeli a hátára rakott hulladékát: disznókat, elhullott állatokat, kettétört fákat, sebzett állatok vérét, lyukas fazekakat és az élő szervezet végtermékét... Az újabb képsor az élettelenül partra vetett halakat örökítette meg. A honismereti kör tagjai több kilométeres szakaszon lefényképezték a partot., A látvány mindenütt ugyanaz. Aki látta, megdöbbent, aki csak hallott erről, elképzelni sem tudta. Jószerivel csak a helybéliek jártak itt akkoriban. — Minden alkalmat megragadtunk — emlékezik a népfront elnöke —, hogy bemutassuk az öbölről készült képeket. Érveltünk, veszekedtünk, ha kellett, hát kiabáltünk — a Balatonért. Mindhiába. Azt mondták, túl sötét képet festünk. Erről nem mi tehetünk, naponta látjuk a tó változásait. Ebbe a kiabálásba nem lehet és nem szabad belefáradni. Most végre elkezdődött az öböl kotrása. Igaz, nem a Zala torkolatánál kezdték a munkát, de talán ez is segít valamit. Ha nem jön közbe semmi, két-öt éven belül ismét lesz Kis-Balaton is. Ha arra gondolok, hogy enynyi idő alatt mennyit fertőződik a víz, elfog a félelem. Pedig ehhez ötven kiló robbanóanyag elegendő lenne. Csupán a gátakat kellene felrobbantani, éveket nyernénk ezzel, akkor lenne idő az átgondolt cselekvésre. A Kis-Balaton helyreállítása után ugyanis kétszáz nap alatt kerül a Zala vize a Balatonba, ennyi idő alatt pedig lerakódik a temérdek hulladék, csökkenne a fertőzés. Igaz, néhány téeszistállót le kellene bontani de a néhány istálló fontosabb a Balatonnál? Nem tudom elhinni. Időnként úgy érzem, hogy állandóan falakba ütközünk. Mielőbb meg kellene akadályoznunk a fertőzés továbbterjedését, mert néhány év múlva esetleg már Siófok térségében is ilyen lesz a víz. Akkor pedig már sokkal több pénzre lesz szükség! Megtartotta a motorcsónakját Kivágott újságcikkek tudósítanak arról, hogy kudarcot vallott az amúrtelepítés, alatta az újságíró megjegyzését olvasom, miszerint ez a hal évekkel korábban más országházi sem váltotta be a telepítéséhez fűzött reményeket. A balatoni hínár nem ízlik ennek a halnak, annál jobban eszi viszont az angolna az ikrákat, ezért aztán egyes halfajok kipusztulóban vannak. Az egykori horgászparadicsomba ma is ezrek váltanak horgászengedélyt. Halat viszont egyre kevesebben fognak. Pedig — legalábbis papíron — eldőlt a halászok és horgászok vitája. — Gyakran halljuk a panaszt, hogy amennyiben nem történik változás, értelmetlenné válik az engedélyek kiváltása. Sokan vannak, akik hétvégeken több száz kilométert utaznak ide, hogy hódoljanak a szenvedélyüknek, az utóbbi időben viszont kénytelenek beérni egy-két darab arasznyi nagyságú hallal. Pedig a horgászat százezrekszenvedélye! Sok külföldi ezért töltött itt heteket. A szennyeződés okai ismertek, a megszüntetésükért pedig tenni kell, nem is keveset. A népfrontelnök esete bizonyítja, hogy az egyes ember is talál tennivalót. Dr Kiszling Mátyás önkéntes rendőrnek állt, hogy e tisztségében is tehessen a Balatonért. Sokan mondták, azért tette hogy megtarthassa a motorcsónakját. — Még néhány különleges eset, és magam is kénytelen leszek elhinni — legyint lemondóan. És mesél egy esetet, amikor igazoltatott egy különös horgászt, aki nem a botját, hanem a nádas rezdülését figyelte. Halászott. Az önkéntes rendőr népf frontelnök szabályszerűen eljárt, ám egy hét múlva ismét ott találta a különös horgászt. Utóbb még évődtek is vele, hogy milyen nagy halat fogott... Pedig a törvények azokra is kötelezőek, akiknek a végrehajtásukért felelni kellene. Úgy látszik, a gyakorlat nem mindig ezt igazolja. Csak sejteni lehet, miért van ez így. Az azonban bizonyos, hogy évről évre ki kell elégíteni a Balatonhoz látogató százezrek mind magasabb színvonalú igényeit. A kulturált pihenés feltételeinek megteremtése nem lehet csupán a tó partjait övező három megye feladata. — Két évvel ezelőtt egy tanácskozáson javasoltam — mondja a népfrontelnök —, hogy bocsássunk ki lottóvagy totószelvényeket a Balatonért, és ezek tehermentes bevételét fordítsuk a tó helyreállítására. Nem mondom, nagy volt a meglepetés. Az ötlet sokaknak tetszett, ám ez idáig semmi nem történt. Mi csak javasolgatunk, de egy községi népfrontbizottságnak sem joga, sem lehetősége nincs ilyen nagyszabású akció meghirdetésére. Úgy hiszem, csakúgy, mint sportolóink olimpiai szerepléséhez, a Balaton állapotának javításához is sokan hozzájárulnának. Ez talán meggyorsítaná a megfogalmazott tervek megvalósítását. Tanácsára megállok a Zala torkolatánál, nézem a vizet és tűnődöm. Eszembe jut, hogy számos társadalmi összefogás és rokonszenves felajánlás segítette már közös dolgaink megvalósítását. Napok és műszakok alatt óvodák, játszóterek, parkok ezrei épültek. Vajon hányan vállalnának egy napot a Balatonért? Még csak találgatni sem merek. Császár Nagy László Vegyes tüzelésű kályhák. uljalHong radiátorok, gáztűzhelyek. sRSffitgíjí ; .olajkályhák* olajégők |j|a£|sjí| \ ' egfi árusítással egybekötött ' bemutatója a Kálvin téri é* SEd a Budai Lottó Áruházakban ' | j |íTj SZAKTANACSADAS! ..... Az elbírálás igazságos Óvodai-bölcsődei férőhelyek elosztása a BHG-ban Szeptember közeledtével minden gyárban, üzemben, vállalatnál napirendre tűzik a szakszervezeti bizottságok az óvodai, bölcsődei helyek elosztását. A BHG Híradástechnikai Vállalatnál éppen akkor jártunk, amikor erről a témáról tárgyalt az erre a célra rendszeresített társadalmi bizottság. A hely itt is kevesebb, mint a gyerek, de az elosztást példamutatóan végzik, olyannyira, hogy sokan megjegyezték már: az elbírálás valóban igazságos. A gyermekek felvételének sorrendjében azok a szülők élveznek elsőséget, akik visszajöttek a gyermekgondozási segélyről, illetve egyedül nevelik gyermeküket. Fontos szempont, hogy az anya dolgozzék a vállalatnál, s ezután nézik a szociális körülményeket. Az óvodai, bölcsődei helyek odaítélésének tanácskozásán részt vesz valamennyi érintett szülő szakszervezeti bizalmija is, s érvel mellette vagy ellene. A döntést bárki bármikor megtekintheti a vállalatnál. A BHG saját gyermekintézményeinek bővítésén kívül szerződéseket kötött azoknak a városoknak tanácsaival, ahol gyárai vannak, s jelentős öszszegekért vásárol tanácsi óvodákban, bölcsődékben is helyeket saját dolgozói gyermekeinek. (Az összegek valóban igen magasak, Debrecenben például két férőhelyet 200 ezer forintért tudott megszerezni a BHG.) A nődolgozók aránya 57 százalék a BHG-nál. Jelentős segítség számukra — de természetesen a „kisebbségben” levő férfiaknak is — a tizenhat szakrendeléssel a budapesti gyáron belül működő egészségügyi intézet. Az orvosok táppénzbe vételi jósnál rendelkeznek. Szűrővizsgálatokat rendszeresítettek a fogászaton és a nőgyólvászaton s a fokozott megterhelésnek kitett vezetők részére is. A zajártalmas munkahelyeken dolgozók meghatározott időközönként hallásvizsgálaton vesznek részt. Néhány éve érdekes kezdeményezés született a vállalatnál, rugalmas munkaidőkezdést vezettek be az azt igénylő gyerekes anyák számára Három „léncsőben” — háromnegyed hétkor, negyed amiékor, illetve amiékor — lőhetnek be az ezt kérő asszonyok hogy elláthassáka gyerekeket, s ugyancsak igényük szerint ledolgozhatták a ,,késést” vagy levonták bérükből. Alapos, körültekintő szervezéssel megoldották a nresen levő kismamák foglalkoztatását is. A tatabányai gyárukban olyan sok fiatal asszony ment szülési szabadságra, hogy szinte megoldhatatlanná vált a jelfogó berendezések készítése. így született az ötlet, hogy kialakítják az otthon dolgozói rendszert. Körülbelül ötven asszony dolgozik most ,így, valamennyien a legjobb munkaerők közül valók, akiknek pontos, precíz munkájára mindig számíthat a gyár. Ezek a kismamák felmondták a gyermekgondozási segélyt, viszont a vállalattól kapnak 800 forintot és az elkészített munkadarabok arányában százalékot. Az elkészítendő darabokat kocsival házhoz viszik s a kész munkát szintén a vállalat gépkocsija gyűjti össze. A budapesti gyárban az otthon dolgozó kismamák főként szellemi foglalkozásúak, csak a nélkülözhetetlen munkaerők számára biztosítják ezt a lehetőséget. Szerződésük úgy szól, hogy ezek az asszonyok — van közöttük tervezőmérnök, műszaki rajzoló, számítógép-programozó — hetente egy alkalommal járnak be, s akkor megkapják a következő hétre a feladatukat és a végrehajtásához a szükséges dokumentációt. Keresetük így körülbelül ugyanannyi, mintha dolgoznának. Szívesen emlékeznek vissza az asszonyok azokra az újítási hónapokra, amelyeket kimondottan a nők számára szerveztek. Az első, mindjárt négyhónapos újítási, ésszerűsítési időszakot 1977-ben tartották a Vasas-centenárium tiszteletére. A vállalatnál 1977-ben összesen 94 újítást nyújtottak be, ebből 79-et ebben a négy hónapban. Úgy értékelik ezt az időszakot, hogy — bár a benyújtott újítások értéke nem volt túl magas — igen hasznos volt, mert megmozgatta a nők fantáziáját, s ötleteik közül nagyon sokat alkalmaznak is. 1978- ban megismételték a négyhónapos újítási időszakot, s ebben már a férfiak is helyet kértek. Az asszonyok azonban úgy belejöttek, hogy a szekszárdi gyár egyik nődolgozója aratta a legfényesebb sikert újításával. S emlékezetes marad a BHG kollektívája számára ez a kezdem°nvérés azért is, mert az újítási hónapok keretében a legsikeresebb újítók között értékes tárgyjutalmakat is kisorsoltak. Az egyik sikeres női újító, Szén Jánosné betanított munkás így összegezhette például ezt az időszakot, kapott tízezer forint újítási díjat , és nyert egy hajszárítót, aminek külön is nagyon örült. R. J. • Kedd, 1979. szeptember 4. Készül a velencei-tavi tájegység fejlesztésének III. ütemterve A Velencei-tó környékén a fejlesztés jó ideje nem ötletszerűen, hanem céltudatosan kialakított tervek szerint történik. A Minisztertanács még 1971-ben jóváhagyta a velencei-tavi fejlesztési programot, amelyben meghatározta a fejlesztés irányát és a teendőket. A Minisztertanács a kiemelt üdülőkörzetek között országosan a második helyre sorolta a velencei-tavi üdülőkörzetet. A Velencei-tavi Intéző Bizottság két szakbizottsága a minap értekezleten tárgyalta meg a fejlesztési program II. ütemének várható teljesítésével, ugyanakkor a VI. ötéves tervi (1981 —1985.) előzetes fejlesztési koncepciójával kapcsolatos kérdéseket. Fogarasi Tibor, a Fejér megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével. Tulajdonképpen a VIB mezőgazdasági, valamint környezet- és természetvédelmi szakbizottságának együttes ülése volt ez. A tanácskozáson dr. Springer Ferenc, a VIB főtitkára hangsúlyozta : mindaz, ami a tó körül történik, nem egyszerűen üdülőkörzet-fejlesztés, hanem komplex területrendezés, elsődlegesen az üdülés érdekében, a helyi lakosságért és a nyaralókért. Továbbra is elsőrendű feladat a tó biológiai állapotának javítása, e célt szolgáló vízgazdálkodási és vízrendészeti munkák — iszapeltávolítás, nádszabályozás, parti védőmű építés, stb. elvégzése, különös figyelemmel a tó vízminőségére és a környezetvédelemre. Az alapkérdés a tó megfiatalítása. Gyorsítani kell az üdülőférőhelyek fejlesztését, bővíteni a strandokat. Folytatni kell a közműhálózat építését, fokozni a söszmű és szén -v víztisztító teljesítményét, fejleszteni a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot. Többen is nyomatékkal hangoztatták a tanácskozáson, hogy az előkészítő munkák elsőbbségéből a HI. ütemben sem szabad engedni, tehát a csatornázást, szennyvízlevezetést, az ivóvízellátást eredeti színvonalon kell tartani, mert az eddigi prognózisokon túlnő a velencei-tavi üdülőkörzet forgalma. A megalapozó jellegű infrastrukturális fejlesztésekkel jelentős nagyságrendű üdülőterületek műszaki előkészítése valósul meg, elsősorban a déli parton. Ezek a területek a VI. ötéves tervidőszak végére alkalmassá válnak számos részletfeladat megvalósítására. Ilyenek többek között: éves üzemi vállalati és SZOT nagyüdülő, kiránduló és oktató létesítmények, szövetkezeti szervezésben korszerű üdülő szállásférőhelyek, horgász- és vízisporttelepek, ifjúsági táborok, a Velencei Ifjúsági Üdülő és Kiránduló Központ beruházása II. ütemének folytatásaként, nagy befogadóképességű strandok, termálvizes fürdő és mindehhez kapcsolódóan korszerű, többszintes lakótelepek, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és szórakoztató létesítmények létrehozása, gazdaságos üzemeltetésük feltételeinek biztosítása. A fejlesztési program III. ütemének céljait elsősorban a hasznosítás jegyében kívánják meghatározni. A fejlesztési program III. ütemében tovább gyarapodnak a tanácsi üzemeltetésű létesítmények. A VI. ötéves terv időszakában folytatni kívánják a már kialakított és az északi parton megkezdett „vízisportváros” fejlesztését, hogy a Velenceitó az ország vízisportjának egyik központja legyen,és még jobban részt vegyen a tömegsport, az utánpótlás-nevelés és a versenysport fejlesztésében. Tovább javítják a sporthorgászat feltételeit. Jelentősen fejlesztik a strandterületeket, ami azért is fontos, mert itt mutatkozik a legnagyobb elmaradás. Az aránytalanság és zsúfoltság csökkentéséhez tizenöt—húszezer strandférőhely szükséges. A feltárt 52 Celsius-fokos termálvíz mielőbbi hasznosítására részlegesen téliesített medencék, kiszolgáló létesítmények a későbbiekben pedig korszerű termálfürdő építése szükséges. Az üdülőkörzet előzetes fejlesztési koncepcióját a Velencei-tavi Intéző Bizottság megvitatja, majd az Országos Idegenforgalmi Tanács elé terjesztik. (kdi) Tájékoztató a fővárosi tankönyvellátásról az Általános iskolai tankönyvek szeptember hó 6-ig csak az iskolákban kaphatók! Szeptember 6-tól a hónap végéig az alábbi könyvesboltokban szerezhetők be: II. ker. Mártírok útja 7. tel.: 163-751 III. ker. Flórián tér 5—9. tel.: 888-797 IV. ker. Árpád út 67. tel.: 893-628 VII. kér. Lenin krt. 17. tel.: 229-226 IX. kér. Dési Huber u. 7. tel.: 477-138 X. kér. Körösi Csoma út I. tel.: 775-622 XI. kér. Bartók Béla út 25. tel.: 664-294 XIII. kér. Váci t út 160. tel.: 203-041 XVI. kér. Rákos út 116. tel.: 638-402 XVIII kér. Vöröshadsereg útja 135. tel.: 230-149 XX. kér. Csarnok tér 133. tel.: nincs XXI. kér Rákóczi F u. 107 tel.: 279-216 valamint a Liszt Ferenc tér 1. sz. alatti Könyvklubban (tel.: 424-311) Egész évben árusítanak általános iskolai tankönyveket az alábbi könyvesboltok: IV. ker. Árpád út 67. tel.: 693-628 VII kér Lenin krt. 17. tel.: 229-226 X. kér Körösi Csoma út 1. tel.: 775-622 XX. Csarnok tér 1—3. tel.: nincs A GIMNÁZIUMI TANKÖNYVEK augusztus hó 21-től szeptember hó 22-ig az alábbi boltjainkban kaphatók: I. ker. Krisztina krt. 34. tel.: 155-494 II. ker. Mártírok útja 7. tel.: 163-751 III kér. Bécsi út 225—227. tel.: nincs V. kér. Muzeum krt. 3. tel.: 173-506 csak nappali v. kér. Muzeum krt. 3. tel.: 173-546 v. kér. Kossuth l. u. 4. tel.: 183-603 csak nappali VI. kér Könyvklub, Liszt P. tér 1. tel.: 424-311 VII kér. Baross tér 22. tel.: 425 m VII. kér. Rákóczi út S4. tel.: 221-899 IX kér Ferenc krt. 17—9. tel.: 344-551 esti XI. kér Bartók Béla út 25. tel.: 664-294 esti XIl. kér . Krisztina krt. S4. tel.: 155-494 XIII. kér. Váci út 100. tel.: 203-841 XIV kér. Vll. Baross tér 22. tel.: 425-121 XVI. kér. Rákos út 116. tel.: 638-402 XVII. kér. Ferihegyi út 143. tel.: 483-670 csak nappali XVIII. kér. Vöröshadsereg útja 135 tel.: 280-148 XIX. kér. Vöröshadsereg útja HI. tel.: 470-758 XXI. kér. Kossuth L u. 47—49. tel.: 342-508 XXII. kér. Rózsa Richárd u. 27. tel.: nincs Egész évben árusítanak gimnáziumi tankönyveket az alant felsorolt könyvesboltok. Iv. ker. Árpád út 67. tel.: 693-624 V kér Kecskeméti u. 2. tel.: 173-331 V. ker. Deák Ferenc u. 15. tel.: 172-020 VII. ker. Dohány u 39 tel.: 214-872 IX. kér. Ferenc krt. 17—I®. tel.: 344-553 csak nappali X. ker. Körösi Cs út 1. tel.: 775-622 XI kér Bartók Béla út 25. tel.: 664-294 csak nappal! XV ker. IV., Árpád út 67. tel : 693-628 XX. ker. Csarnok tér 1—3. tel: nincs A SZAKKÖZÉPISKOLAI TANKÖNYVEK a tanév első napjaiban csak a szakközépiskolai ideiglenes árusítóhelyen, illetve az iskola tankönyvellátására kijelölt könyvesboltban kaphatók. TANKÖNYVTAJEKOZTATO SZOLGALAT — telefon: 176-452 BS ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT