Magyar Nemzet, 1979. december (35. évfolyam, 281-304. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Csütörtök, 1979. december 20.! Madar Nemzet Kádár János látogatása a Paksi Atomerőmű építkezésén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Paksra, az atomerőmű építkezésére látogatott. Útjára elkísérte Havasi Ferenc a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket a Paksi Atomerőmű Vállalat központi épületének bejáratánál meleg szeretettel köszöntötték, a munkáskollektíva képviselői, valamint fiz érdekelt tárcák, a megye és a város vezetői, köztük Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Rigóczky István, a paksi pártbizottság első titkára. Nemzetközi összefogással Az irodaház tanácstermében Szabó Benjámin, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről. A hatalmas jelző joggal illeti a beruházást: a Duna partján jelenleg ötven vállalat csaknem tízezer dolgozója tevékenykedik, s még vagy további száz vállalat szállítja termékeit Paksra, dolgozik közvetve az atomerőműnek. A Magyarországon páratlan méretű beruházás létesítésére a Szovjetunióval 1966-ban kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A helyszíni munkák 1973 végén kezdődtek meg, a mintegy félezer hektárnyi területen vagy hárommillió köbméternyi földet kellett megmozgatni. S csak címszavakban az elmúlt hat esztendő eredményei: áll az üzemi főépület, a gépház, a reaktorcsarnok, az országos elektromos főhálózat része már az atomerőmű 120 kilovoltos alállomása, üzembe helyezték a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szivattyúját, fölépült az erőműhöz csatlakozó új lakótelep. Impozáns az elvégzett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a következő néhány esztendő sem: 1985-ben az 1760 magawatt összteljesítményű Paksi Atomerőműnek kell kielégítenie a növekvő hazai villamosenergia-szükséglet mintegy 25 százalékát. S hogy így lesz, arra nemcsak a magyar vállalatok jó munkája a garancia. Az építkezés a szocialista összefogásnak is szép példája: szovjet tervek és berendezések teszik lehetővé megépítését és üzembe helyezését, számos alkatrészt, részegységet Csehszlovákia készít el, s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. Gyorsított ütemben Hegedűs György, a pártbizottság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés: párttagok és pártonkívüliek, idős és fiatal munkások segítették-segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a folyamatos, több műszakos munkarend bevezetése érdekében; a szakmai vezetők számítanak is a kommunisták lendületére, kezdeményező készségére. A pártbizottság titkára arról is tájékoztatta Kádár Jánost, hogy az atomerőmű építkezésén dolgozó kommunisták hozzáláttak a kongresszusi irányelvek megvalósulásához. A tájékoztatókat követően — a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói társaságában megtekintette az építkezés legfontosabb színhelyeit. A körvonalaiban már látványosan kirajzolódó gépházépület tetejéről vették szemügyre az elektromos aléomásokat, a Dunától húzódó csatornát, a rekatirblokkokat. Az atomerőmű leendő szívénél, a reaktornál, majd a gépháznál s a turbináknál hosszabban is elidőztek, nac' é-ceklődéssel figvették a szeretők munkáját. (A gépház turbináit a Szovjetunió szállította, a generátorokat azonban már a Ganz Villamossági Művektől kapják — az első érkezését éppen a közeli napokban várják.) A munkaterületen szembeötlő volt az igyekezet. Szükség is van rá, hiszen az itt dolgozók teendőit már nem is olyan távoli határidők szorítják: a jövő év végén meg kell kezdeni az atomerőmű üzembe helyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es „téli csúcsban" már biztonságosan termeljen villamos energiát az erőmű első, 440 megawattos blokkja. Érthető tehát, hogy az idén meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlenebb téli időszakban is tartani, sőt fokozni kívánják. Úgy tervezik — és erre megtették a kellő előkészületeket —, hogy bármilyen zord időjárás köszöntsön is Paks térségére, éjjel-nappal, ünnepekkel sem számolva, folyamatosan haladnak majd a munkával. Kötetlen beszélgetés Ezt követően — már a kora délutáni órákban a munkáskollektíva képviselőivel, szocialista brigádvezetőkkel, a munkában élenjáró dolgozókkal, termelésirányítókkal, politikai és társadalmi aktivistákkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. A kötetlen beszélgetés során szó esett az építkezés életének hétköznapjairól, az eredményekről és gondokról egyaránt. Dombi Imre alapszervezeti párttitkár például a 22. számú ÁÉV ifjúsági szocialista brigádjainak nevében is nyugtázta: már kialakult, gyümölcsöző együttműködésük a helybéliekkel, s a Pakson dolgozó társvállalatok munkásaival. Szigeti József, a turbinaszerelők csoportvezetője ugyancsak az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Varga László hegesztő a szakmabelieknek is címezte mondandóját: a kitűnően képzett, felkészült fiatal hegesztők Pakson megtalálják, megtalálhatják szakmai, emberi boldogulásukat. Kertész András vezető szerelő szerint is keményen meg kell dolgozni a jó fizetésért, s ugyanígy vélekedett Láng Ferenc csőszerelő, aki büszkén adott számot arról: vállalatának Pakson dolgozó brigádjai közül már öten nyerték el a rangot adó arany koszorút. Erejük, tudásuk legjavát ígérte társai nevében Jók János ácsbrigád vezető, csakúgy, mint Szabó Péter művezető és Molnár József hegesztő. Bimbó Attila lakatos szóvá tette: az üzletek nyitvatartási ideje nem igazodik a beruházáson dolgozók munkarendjéhez. Petrovics Béla vezető szerelő az anyagellátás még folyamatosabbá tételét, a szervezés jobbítását sürgette. Kravjánszki Imre főmérnök arról számolt be, hogy sikeres esztendőt tudhatnak majd maguk mögött, hiszen a 22-es építők az idén kétmilliárd forint értékű munkát végeztek. Káldi Zsigmond alezredes és Rákóczki János honvéd hangsúlyozták: az építkezést segítő katonák is szívügyüknek tekintik a Paksi Atomerőmű mielőbbi átadását. Lovas Gyula főmérnök örömmel említette: kapcsolatuk az építkezés szovjet szakértőivé szoros barátsággá fejlődött. Szabó József pártvezetőségi titkár a kongresszusi irányelvek kedvező fogadtatásáról számolt be. Halmos Sándor igazgatóságvezető pedig vállalata nevében is kijelentette: a szigorít követelmények ellenére határidőre, jó minőségű munkával készülnek el feladataikkal. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta a Pakson dolgozóknak az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Nagy elismeréssel szólt látogatásánál, tapasztalatairól, az országos fontosságú létesítmény építésének eredményeiről. Ha- zá-*l b első atomerőművét noevszmű néldáigizént proiítatta a ízna’i alí sta naszprogaeva,r a Sl-mvnot, in * o ca arlasáo, co''ít,p'’árpl," a gOST arsanank parírtműködésének. Az atomerőmű — húzta alá — legnagyobb vállalkozásunk, s jóllehet ma épül, a jövőnek, a holnap nemzedékének is szánjuk. Az energiaellátás fejlesztése népünk jobb létének záloga, gazdasági építőmunkánk kulcskérdése. Éppen ezért fontos, hogy az erőmű — amelyre egész népünk büszke lehet, s amely energiaszükségletünk számottevő részét elégíti majd ki — határidőre elkészüljön. Az építkezés nem gond, nem probléma nélküli. De meggyőződésem — fűzte hozzá —, hogy erőink összpontosításával áthidaljuk a nehézségeket; a Központi Bizottság és a kormány minden segítséget megad a beruházás időre történő megvalósításához. A dinamikus építési ütem azonban csak akkor tartható, ha a munkában részt vevők mindegyike — minisztériumi és helyi vezető, irányító és beosztott — tudása legjavát adja, felelősséggel, becsülettel, tisztességgel végzi dolgát, kiki saját területén tesz eleget gyakran nem is könnyű feladatának. A Központi Bizottság első titkára szólt belpolitikai életünk közelgő nagy eseményéről, a párt 1980 márciusában összeülő XII. kongresszusáról. Már napvilágot láttak e nagyfontosságú tanácskozás irányelvei: párttagok és pártonkívüliek vitatják meg a dokumentumot, vonják meg a legutóbbi kongresszus óta végzett munka mérlegét. A készülődés számos teendője közepette azonban — hangsúlyozta Kádár János — nem szabad megfeledkeznünk mindennapi feladatainkról, hiszen ezek elvégzésében gyökereznek további sikereink. A találkozó záróakkordjaként a Központi Bizottság első titkára emléksorokat jegyzett a 22. számú ÁÉV Killián György, a 26. számú ÁÉV Zrínyi, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat Salvador Allende szocialista brigádjának naplójába. Kádár János távirata Leonyid Brezsnyevhez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Központi Bizottság nevében jókívánságait fejezte ki Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének 73. születésnapja alkalmából. A Magyar Tudományos Akadémia jubileuma Szerdán ünnepélyes külsőségek között emlékeztek a magyar tudományos élet szervezője, a Magyar Tudományos Akadémia újjáalakulásának 30. évfordulójáról. Az akadémiai tagok díszteremben megtartott együttes ülésének elnökségében a meghívott vendégek között ott volt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője is. Szentágothai János akadémikus elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a tudományos intézményt. Tájékoztatót adott időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, majd áttekintette a soron levő tudománypolitikai feladatokat. Fock Jenő az MTESZ tanácskozásán Az MTESZ tagegyesületeinek és a területi szervezeteinek főtitkárai és titkárai szerdán értekezleten vitatták meg a műszaki és természettudományos értelmiséget tömörítő társadalmi szervezet előtt álló legfontosabb feladatokat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. 18 ezer lakás, 1200 új kórházi ágy A fővárosi tanács elfogadta Budapest 1980. évi költségvetését Szerda délelőtt ülést tartott a fővárosi tanács Szépvölgyi Zoltán elnökletével. A napirend első pontjaként Budapest jövő esztendei terve és költségvetése szerepelt. A témát előadó dr. Békesi László tanácselnök-helyettes elmondta, hogy Budapest jövő éves fejlődése továbbra is kiemelkedő jelentőségű. Erre 1980- ban minden korábbinál nagyobb összeg áll a tanács rendelkezésére, amely több mint 35 milliárd forinttal gazdálkodhat. Hangsúlyozták a jövő esztendő tervének ismeretében, hogy az V. éves tervidőszak a főváros fejlődésének egyik legkiemelkedőbb időszaka lesz mind a fejlődés ütemét, mind a városfejlesztés abszolút méreteit illetően. A dinamikus városfejlesztés eredményeként az elmúlt évtizedben alapvetően átalakult, korszerűsödött a főváros. A jelenlegi tervidőszak során több mint negyedmillió fővárosi lakos költözik új otthonba, és a felépülő városrészekben a kapcsolódó létesítmények ma már biztosítják az igények kielégítését. Továbbra is a lakásépítés áll az első helyen. A jövő esztendei lakásépítési terv 17,3—18,2 ezer lakás felépítését irányozza elő. Ebből 11—11,5 ezer a tanácsi célcsoportos, 400 az egyéb állami és ■5,9—6,3 ezer a magánerős lakások száma. A kapcsolódó létesítmények közül 12 általános iskolai tanterem, 250 óvodai férőhely és 2.140 négyzetméter ellátólétesítmény átadását tervezik. Tovább folytatják a tatarozásokat. IORQ-ben összesen 10 ezer bérlemény felújítását, mintegy ezer lakás korszerűsítését irányozza elő a terv. Tovább javul a főváros vízellátása, fejlődik az energiaellátása. 28 km új gázvezet’'”'" korszerűsítik a közvilágítást. A másik fontos nagy feladat a közlekedés javítása. Jövőre átadják a metró észak -déli vonalának új szakaszát. Jelentős fejlődés várható a felszíni tömegközlekedésben, elsősorban a gépjárműpark korszerűsítésével. 132 csehszlovák villamost 188 autóbuszt, 10 HÉV-szerelvényt és 25 trolibuszt szereznek be és állítanak forgalomba. Tovább építik az M3 autópálya bevezető szakaszát. Kiemelkedő jelentőségű feladat a Boráros tér rendezése. Javul a főváros egészségügyi ellátása. Jövőre üzembe helyezik a Dél-pesti Kórházat. A Margit-kórház 313 ágyas pavilonjának műszaki átadására várhatóan szintén sor kerül majd, de az üzembe helyezés áthúzódik 1981-re. Budapesten összesen mintegy 1290 új kórházi ággyal fejlődik a fekvőbeteg-ellátás. A szociális otthonok férőhelye 425-tel emelkedik, ebből 200 férőhely Kamaraerdőn, 255 pedig szervezési úton valósul meg. A bölcsődei férőhelyek száma 1460-nal növekszik. Tovább bővül az óvodai hálózat, a jövő évi terv 2 750 új férőhely megépítését irányozza elő, így az V. ötéves tervidőszakra előirányzott 14,5 ezer óvodai férőhelynél 1,4 ezerrel több valósul meg. Építik a Sportcsarnokot. Javítják a tömegsport feltételeit. Fejlesztik a kereskedelmi hálózatot, az Örs vezér téren megnyílik az ország legnagyobb kereskedelmi és szolgáltató központja, felavatják a kőbányai Centrum Áruházat is. Növekszik a fővárosi parkterületek nagysága, ez a növekedés várhatóan 500 ezer négyzetmétert tesz majd ki. A főváros fejlesztési tervét és költségvetését a tanácsülés elfogadta. Sarlós István előadása a jogászszövetség választmányának ülésén Szerdán kibővített ülést tartott a Magyar Jogász Szövetség választmánya. A tanácskozásom részt vett és az MSZMP kongresszusi irányelveiből adódó tennivalókról előadást tartott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Ugyancsak jelen volt az ülésem: dr. Markója Imre igazságügyi miniszter, dr. Szakács Ödön, a legfelsőbb bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly, a népköztársaság legfőbb ügyésze. A szövetség idei tevékenységéről, jövő évi feladatairól dr. Jókai Loránd, az MJSZ főtitkára tájékoztatta a választmányt. Jövő év decemberére hívják össze a tervek szerint a szövetség tizedik küldöttközgyűlését, amelyen beszámolnak majd az 1975 és az 1980 között végzett munkáról, s meghatározzák az MSZMP XII. kongresszusának határozatából adódó szövetségi feladatokat. A küldöttközgyűlés előkészítéséül a szövetség vezetősége egyebek között értékeli majd a szövetség szerepét a szocialista jogrend fejlesztésében, a jogásztovábbképzés időszerű kérdéseit, s megvizsgálják azt is, hogy miként áll a jogi ismeretterjesztés ügye a közép- és felsőfokú oktatásban. A választmányi ülésen adták át — a szövetségben végzett eredményes munkája elismeréséül — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát dr. Gödöny Józsefnek, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatójának. Ketten a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehették át. A szövetség két évvel ezelőtt alapított S Szalay László-emlékérmet három kiváló jogásznak, a szövetség aranykoszorús kitüntető jelvényét pedig nyolc szövetségi tagnak nyújtották át. TÖT A kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 140 milliárd forint értéket termeltek 1979- ben a mezőgazdasági szövetkezetek — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szerdai ülésén. . Az erőfeszítések ellenére — hangsúlyozta beszámolójában Czimbalmos Béla főtitkár — kevesebb búzát sikerült betakarítani. A szövetkezetek a terméskiesést másodvetésekkel ellensúlyozták. Az állattenyésztés jó évet zárt. A növénytermesztés és állattenyésztés termelése együttesen várhatóan eléri vagy megközelíti az előző évit, de elmarad az 1979. évre tervezettől. Előzetes felmérések szerint az idén több mint 200 termelőszövetkezet zárja az évet pénzügyi hiánnyal. A termelés folyamatosságát biztosító pénzügyi egyensúly feltételei mintegy száz termelőszövetkezetben csak költségvetési dotációval rendezhetők. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megvitatta a gazdasági szabályozórendszer várható következményeit, valamint az 1980. évi feladatokat. A vitában felszólalt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. A jövő év feladatai Munkaerőgazdálkodás Eszmecsere a budapesti pártbizottságon A munkaerő-gazdálkodásnak a korábbinál szigorúbb, ésszerűbb gyakorlata már meghozta Budapesten is az első eredményeket: lassult az indokolatlan munkaerőmozgás. Ez év végéig várhatóan 28 -30 ezer fővel csökken a fővárosban az ipari termelésben és az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ezek az adatok abban a tájékoztatóban hangzottak el, amelyet Bozsó László, a budapesti pártbizottság titkára adott szerdán a főváros munkaerő-gazdálkodásának fejlesztéséről rendezett tanácskozáson. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter is felszólalt a téma többrétű vitájában. Hangsúlyozta: a munkaerő-gazdálkodás várható változásai semmiképpen sem a radikális létszámcsökkentéssel — még kevésbé elbocsátásokkal — prognosztizálhatók, sokkal inkább azzal, hogy mind ésszerűbbé váljék a létszámgazdálkodás. Szó volt a vitában az ingázók helyzetének javításáról, a munkaidő teljes kihasználásáról, s arról, hogy a fővárosban szélesíteni kell a bedolgozói rendszert. Bozsó László vitaösszefoglalója zárta a tanácskozást. A Szojuz—T-t összekapcsolták a Szaljut—6-tal összekapcsolták szerdán, moszkvai idő szerint 17.05 órakor a pilóta nélküli szállítóűrhajót a Szaljut—6 űrállomással. Mint a földi irányító központban közölték, az öszszekapcsolás földi parancsra történt, a Szojuz—T irányító berendezéseinek bekapcsolásával Az űrhajó a mellső átszálló fülke felől kapcsolódott össze az űrállomással, amely immár két és egynegyed évnél is többet töltött a világűrben és számos űrhajót fogadott. Az első közlés szerint az összekapcsolás célja az, hogy kipróbálják az új szállító űrhajót, berendezéseit a kozmikus komplexum részeként. OBT-állásfoglalás Az atomfegyverkezés új veszélyéről Az Országos Béketanács leszerelési bizottsága szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában áttekintette az őszi leszerelési akciók eredményeit, megvitatta és elfogadta az 1980. évi programját. A résztvevők elemezték a NATO miniszteri tanácsának múlt heti döntését, és ■ állásfoglalást fogadtak el. — ,A békeszerető magyar közvéleményt aggodalommal tölti el az új atomfegyverkezési tervről hozott NATO-határozat — szögezi le többi között a dokumentum. E döntéssel az Észak-Atlanti Szövetség olyan lépést tett, amely Európában kiindulópontja az atomfegyverkezés újabb, súlyos veszélyekkel fenyegető szakaszának. A terv megvalósítása felborítaná kontinensünkön a katonai erők jelenlegi egyensúlyát, s — a szembenállás növelésével — veszélybe sodorhatná az enyhülésben, az európai biztonság erősítésében eddig elért eddigi eredményeket. Az európai államok békemozgalmainak fontos feladata és nagy felelőssége, hogy az atomfegyverkezés új fordulójában rejlő veszélyekre felhívja a közvélemény, minden békeszerető ember figyelmét és — cselekvő támogatásukkal — fellépjen a kontinensünk biztonságát veszélyeztető tervek végrehajtása ellen, előmozdítva a katonai enyhülést — fejeződik be az OBT leszerelési bizottságának állásfoglalása.