Magyar Nemzet, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

Szerda, 1980. január 16.. Masar Nemzet Egészséges életvitel Rossz szokások rabságában A parlament őszi ülés­szakán az egészségügyi tör­vény végrehajtásáról tanács­kozva több képviselő szólt a helyes életmód, az egészséges életvitel fontosságáról. A Ko­márom megyei képviselő, dr. Lakatos Pál igazgató-főorvos például hangsúlyozta: „Száz beteg közül nagyjából 70 a túlzott táplálkozás, italozás, dohányzás, a helytelen élet­mód okozta ártalmak miatt fekszik gyógyintézetben... A helytelen életvitel is közreját­szik abban, hogy már a 45—50 évesek között is megszaporo­dott a halálozás. Indokolt te­hát, hogy a szűrővizsgálatokat egészségneveléssel egészítsük ki.” Felelősség önmagunk iránt Dr. Schultheisz Emil min­­ter pedig ezeket mondotta: felnőttek körében nemesíti gyógyító és megelőző tevé­kenységre van szükség, hanem olyan egészségkultúra kialakí­tására is, amely ébren tartja a saját testük és szellemük iránti felvilágosult felelőssé­get és nem tereli az öngyógyí­tás, öngyógyszerezés veszélyes útjára az embereket. .. Az egészségkultúrának szerves ré­sze a helyes életmód, a helyes táplálkozás, a káros szokások elhagyása. Komolyan kell ven­ni azokat a rossz szokásokat, szenvedélyeket, amelyek meg­határozóan befolyásolják az embert, s rajta keresztül a társadalom egészségét.”­­ Lapunk hasábjain az egész­ségneveléssel foglalkozva nem először írjuk le, hogy „ az egyes ember mintha egyálta­lán nem érezné a felelősséget önmaga egészsége iránt. Egy­re inkább mindent a nagy ha­tású gyógyszerektől, a roham­léptekkel fejlődő orvostudo­mánytól vár. Jókai Mór is megfogalmazta már a maga idejében: „Azért, hogy egy nyavalyától megszabaduljunk készek vagyunk a tengerekig s a tengeren túl is elutazni. De azért, hogy egészségünket megtartsuk, sajnálunk egy délutáni sétát. A betegségünk­re nem sajnálunk százakat és ezreket költeni, de az egészsé­günkért sajnáljuk a rézfillért.” Rizikótényezők Sok tényező figyelmeztet. A civilizálódás, iparosodás és vá­rosiasodás egyik nyomasztó árnya és ára például a neuro­­tizálódás. Földünkön — ha­zánkban is — a magas vér­nyomás és az érrendszer ártal­mai a leggyakoribb betegsé­gek. Az infarktusok és az agy­vérzés megelőzésében rendkí­vül fontos lenne, ha két vagy több erre veszélyeztető ténye­ző a köztudatban i£ kellő fi­gyelmet kapna és a túltáplált, dohányzó, sok izgalommal járó életet folytató egyének ismer­nék a reájuk váró veszélyeket illetve nemcsak ismernék, tudatosulna is bennük. Ennek alapján a negyed-félévenkénti vérnyomásmérést, gondozásu­kat önként, jószántukból elvé­geztetnék. A rizikótényezők megszüntetése a 35—74 év kö­zötti korosztályban a szív­­infarktus és agyvérzés miatti halálozás jelentős csökkenésé­vel járna. A technicizálódás és váro­siasodás csökkentette ugyan a nehéz fizikai munkát, ám fo­kozta az idegrendszer igény­­bevételét, terheltségét. Ez az egyensúlymegbomlás váltja ki az alkalmazkodó képesség be­szűkülését, az inadekvát pszi­chés reakciókat, a neuróziso­kat. A gyógyszeres kezelés természetesen csak tüneti és másodlagos. A stresszhelyze­teket, a szorongást, fé­lelmet, elégtelenségi érzést kiváltó szituációkat kell fel­oldani. A szabadtéri spor­tolás, a testmozgás hasznossá­gának tudatosítása hozzájárul­na ahhoz, hogy hathatósabb legyen az orvosok betegség­megelőző munkája, hiszen a testmozgás segíti a teljes ki­­kapcsolódást, az idegrendszer regenerálódását. Az egészségnevelés — mint­­ megelőzés tudománya — ugyanolyan fontos ma, mint csak előtte a fertőző beteg­­ségek kórokozóinak felderítése volt. A gyógyító-megelőző or­­vosi munka, és az egészségne­velés közvetlen összekapcsolá­­sa a hazai gyakorlatban csak most van születőben. Dr. Bágyoni Attila, a Fővárosi Egészségnevelési Központ igaz­gatója mondotta a minap: „Sajnálatos, hogy még új do­lognak számít, ha az orvos, vagy ápolónő nem pusztán az egyik betegségről beszél, nem­csak annak tüneteit vagy a szükséges terápiát említi, ha­nem az egészséges életmódhoz is tanácsokat ad. A főváros­ban — minthogy a reális fel­tételei megteremtődtek — na­pirendre tűztük az egészség­­nevelés integrálását a gyógyí­tó, a megelőző és a gondozó tevékenységben. Ma már ugyanis minden gyakorló or­vos világosan látja, hogy az adott utasítások csak akkor lehetnek igazán, hasznosak, ha a beteg nemcsak egyszerűen megtartja, de valóban meg is érti azokat. Ehhez viszont nél­külözhetetlen az orvos felvilá­gosító, sőt nevelő munkája.” Megelőzés A felvilágosító, egészségne­velő munkának sokféle módja, formája, útja, lehetősége van. Kapcsolódhat az iskolai ok­tató-nevelő munkához, de vé­gezhető úgy is, hogy a körzeti orvosi rendelők, különösen a gyermekgyógyászati szakren­delők nagy forgalmú helyisé­geit az eddiginél jobban ki­használják az egészségi isme­retterjesztésre. A gyógyszertá­rak dolgozói hasznos felvilá­gosító, egészség­nevelő tevé­kenységet fejthetnek ki egy­két perces egyéni beszélgeté­seik alkalmával. Hiszen az új gyógyszer-ellátási rendszer — mely szerint nem kell min­den orvosságot receptre fel­íratni — növelte az öngyógyí­tás lehetőségét is, így a bete­geket vagy a gyógyszert át­vevő hozzátartozókat fokozot­tabban kell tájékoztatni azok helyes használatáról, adagolá­sáról, biztonságos és megfe­lelő tárolásáról. Érdekes egészségnevelési munka folyik Budapesten a XVII. kerületben. Az Orszá­gos Kardiológiai Intézet szak­mai irányításával a XVII. ke­rület körzeti orvosok — a Bajcsy-Zsilinszky kórház bel­gyógyász szakfőorvosa és más szakemberek közreműködésé­vel — a Fővárosi Egészség­­nevelési Központ munkatár­saival komplex egészségneve­lési módszert dolgoztak ki a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, illetve a beteg­ségen átesettek rehabilitáció­jára. A megelőzés, a korai fel­ismerés, a kezelés, és az egész­ségnevelés kapcsolatának új típusáról van itt szó. Más nemzetközi szervekhez hason­lóan ugyanis — és az Egész­ségügyi Világszervezet egyik jelentésével megegyezően — az Országos Kardiológiai Inté­zet állásfoglalása is leszögezte, hogy a klinikai tudományok önmagukban nem képesek megoldani a szív- és keringési betegségek kezelését, rehabili­tációját. Szükséges a beteg­­ellátási rendszer jobb meg­szervezése, a veszélyeztetettek kiszűrése, kezelése, életmód­juk befolyásolása, hatékony felvilágosításuk, az egészség­nevelés intenzívvé tétele, még­pedig összhangban, szoros egy­ségben a gyógyító, megelőző orvosi tevékenységgel. Az egészségnevelési munka változatos, sokféle módjával, fajtájával nem kívánunk ezút­tal részletesen foglalkozni. Az alapellátás és az egészségneve­lés kapcsolatával, a körzeti orvosok egészségnevelési tevé­kenységével azonban igen Minthogy valamennyi orvos közül a körzeti orvos van olyan sajátos helyzetben, hogy az egészségre, a természetes, helyes életmódra is neveljen — és az országgyűlésen, de más fórumokon is az utóbbi időben sok szó esik az alap­ellátás minőségi fejlesztéséről, s az orvos—beteg személyes kapcsolatról. Ezért megszólal­tatunk majd szakembereket például arról, hogy vajon a körzeti orvosnak a rendelés alatt van-e ideje az egészség­­nevelésre? És mivel az egész­ségügyi alapellátás egyik kulcsembere a gyógyszerész, beszélgetünk arról is, hogy ne­kik milyen módjuk és lehető­ségük van arra, hogy az em­bereket az egészségesebb élet­re neveljék? S hogyan élnek a budapesti és vidéki gyógy­szerészek e lehetőségekkel? Csákváry Margit Az elsőt már lebontották... Úttörőház-avatás — évfordulón A közelmúltban egy puri­tán meghívó házavatóra invi­tált bennünket a főváros XV. kerületébe. Az örömteli alka­lom résztvevői közül bizonyá­ra kevesen tudták, hogy ép­pen harminc éve avatták fel az ország első úttörőházát a közeli Kispesten. Az úttö­rőmozgalom első jelentős ob­jektumát, az idő viselte, régi, földszintes épületet 1978-ban bontották le, hogy a helyére — 1980-ban — emlékparkot készítsenek a XIX. kerületi gyerekek, a szocialista brigá­dok, az önzetlen, gyermeksze­rető felnőttek, a Hazafias Népfront társadalmi munká­sai. A vadonatúj „összkom­fortos” úttörő- és ifjúsági ház a 75. gyermekpalota hazánk­ban. Napjainkban pontosan egymillió 276 ezer 520 kék- és vörösnyakkendős pajtás, ifivezető és felnőtt irányító tagja van a magyar gyermek­szövetségnek; jóval több, mint azon a három évtizeddel ez­előtti karácsonyon... A het­venöt úttörőház bizony édes­kevés számukra, hiszen egy­­egy ilyen intézményre ma még több mint 17 ezer (!) gyermek és felnőtt, csoport- és szakkörvezető jut, s ezzel az aránnyal egyelőre nem előzünk meg egyetlen testvér­országot sem... A Magyar Úttörők Szövetsé­ge fővárosi és megyei gyer­mek vezetőinek tavalyi kecs­keméti országos konferenciá­ján kiadásan foglalkoztak az úttörőházak életének tartal­masabbá, vonzóbbá formálá­sával, a sokszínű gyermekvá­gyak, -kérések teljesítésével is. Ott hallottuk — és ezt a tényt Fejt Bence, a szövetség országos titkára megerősítette beszélgetésünkkor —, hogy sajnos, a mai „gyermekpalo­ták” közül ötvennyolcnak a nagysága (pontosabban: szű­kössége) aggasztó, egy na­gyobb méretű csapatotthon­nak felelnek meg. Ennek ellenére ezek a házak nyáron is, télen is, különösen a fővárosi és nagyvárosi új lakótelepeken élettől, vidám­ságtól hangosak. Művészeti és technikai-műszaki, természet- és társadalomismereti, sport- és hobbiszakköreiben na­ponta legkevesebb 25 ezren köthetik össze a hasznosat a kellemessel, az ismerethalmo­zást a játékos együttléttel, a gyermekélet melegével. Emel­lett ezekben a házakban hét­ről hétre huszonötezer kisdo­bos és úttörő raj- és őrsveze­tő, „reszortos” pajtás képzé­séről, felkészítéséről gondos­kodnak Ezek a házak jelentik a felnőtt úttörővezetők mód­szertani továbbképzésének „műhelyeit’’ is. A művelődési központokban, közterületi sza­badidős centrumokban, nép­front-helyiségekben egyre gyakrabban szorítanak helyet a gyerekeknek és vezetőiknek, de még mindig kevesen élvez­hetik a tágasság örömét, a le­hetőségek bőségének zava­rát ... Hogy az úttörőmozgalmi összlétszámhoz képest a fenti tízezrek nagyon kevésnek tűn­nek? Igen, napjainkban még kevés nálunk az úttörőház, a szabadidős gyermekcentrum, egyáltalán a mozgalmi össze­jövetelekre alkalmas helyiség. A gyermekév elteltével állít­juk ezt, „lelkiismeret-borzoló­­ként”. Társadalmunknak, az ország minden vezető intéz­ményének, kerületi és megyei vezetőjének, s a szülők mil­lióinak­­ bőven van adóssá­ga, tennivalója a gyermeke­kért. Az egykori, vasútindítást oly lelkesen üdvözlő Petőfi után szabadon valljuk: „úttö­rőházat, ezeret” kellene épí­tenünk, kialakítanunk az ez­redfordulóig, s utána — szer­te az országban. Gyermekeink, unokáink, dédunokáink — jövőnk — érdekében . .. (pallag) 1980. január 20-án 9—14 óráig TÉLI MODELLVÁSÁR A kupolateremben: Divattervező iparművészek, szövetkezetek, szabók, cipészek, kalaposok, népművészek, kézművesek kirakodó vására A színházteremben: 9 órakor: Rajzfilmvetítés gyermekeknek 10 órakor: „Mazsola meséi” bábjáték 11 órakor: Folklór műsor 13 órakor: Magyar tájak és városok — filmvetítés A kiállít­óteremben: Péli Ildikó grafikai kiállítása A játszóteremben: Gyékényezés, rajzolás, festés, szövés, művészek vezetésével Vásárbelépő ára: 20.— Ft Katonáknak és szülővel érkező gyermekeknek díjtalan n^^U­vASARNAP | IVASARNAPF^U/n J '[l­j, t]rl*B.vMUll. I ilw.i N­B *r.'1 e U P / ­ Mennyi olaj­kályha kell? Milliárdos ugrás a Mechanikai Micsod­a élmény lesz a tele­­fonrongálóknak a Mechanikai Művek új készülékeit kibelez­ni! Új szerkezeti elemek töl­tik meg az utcai távbeszélők gyomrát. És nincs messze az idő, ami­kor a gép „hegye” drugig lesz pénzérmékkel, mert a távhívásihoz is igénybe ve­heti majd a lakosság a kor­szerű nyilvános állomásokat. A Posta vallja: az új eszkö­zök már nem lehetnek prédái a remtópároknak, sőt a há­mig érméket is felismeri a nép. A Mechanikai Művek vajon nem ennyire optimista? Talán a megtépázott nyilvános tele­fonok, gyakori pótlása miatt sorolta e gyártmánycsaládját a pensipektiiviscus termékei közé? Új termékek, új profilok — kategóriáink a gazdasá­gossági elemzéseket szolgálják — mondja a Mechanikai Mű­vek műszaki igazgatója, Hen­­rich János. — Gyártmányain­kat négy csoportba soroljuk. Az elsőben, a perspektivikus­ban kapnak helyet az asztali és a pénzbedobós készülékek, s egyhamar a főn­ök-titkári telefonok is. Hosszú ideig lát­s­zanak kelendőknek a festő aggregátok és a kondenzátorok. A második kategóriába a kon­junkturális termékek soroltat­nak. Rövidebb ideig számít­hatunk jövedelmezőségükre, a kereslet milyenségétől tesszük függővé gyártásukat. A szer­­számos fémládák pár évig bi­zonyára nagy tételben expor­tál­hatók a tőkés piacra. A har­madik családot csa­k módjával fejlesztjük, mert mérsékelten gazdaságosak, hiányuk azon­ban ellátási gondokat okozna. Az olajkályha például nem hoz nyereséget, mégis gyárt­juk. V­issza­f­ej­l­esztendő termé­keinké a negyedik kategória. Különös. A termékekről aligha mondhatók el hogy rokonságban lennének egy­mással. Van, amelyiket az épí­tőiparban használnak. Mást a villamosenergia-ipar, az elekt­ronika, vagy a hírközlés mond magáénak. Az olaj­kályhára a lakosság tart igényt, a szer­számos láda belföldön nem is látható. Mi ennek az oka, miért ennyire heterogén a gyár profilja? A válasz lát­szólag egyszerű. Olyan termé­keket honosított meg a válla­lat, amilyenek, a jelenlegi és a majdani gazdasági környe­zetben is nyereségesek, érté­kesíthetők, gyártásukhoz a „jogosítvány” a dolgozók fel­­készültsége, szakértelme. Az adatok, melyeket Ondrejovics Jenő gazdasági igazgatótól hallottunk, az iméntieket iga­zolják . — Két esztendő a­latt 1 mil­liárd forintról 2 milliárdra nőtt a vállalat termelési érté­ke, gyártmányaink nyereség­­tartalma 1977-b­en 5—6 száza­lék, 1979-ben 10—12 százalék volt. Termékeink 70 szá­zaléka új, ezen belül 50 szá­zalék új profilt is képvisel. A bevezetett technológiákat tel­jes mértékben saját erőiből — fejlesztési alapból és hitelből — vásárolták. Két év alatt megtérül Az MM újdonságai között „sláger” a festékszóró aggregét. 1985-ig szóló szállítási szerző­dést kötött a vállalat szovjet megrendelőivel. A svájci li­­cenc szerint készülő építőipari eszközöket szovjet és magyar kutatók közösen fejlesztik to­vább, új alkalmazási területe­ket is keresnek. 1978-­ban 200, az idén 500 millió forint érté­kű a Mechanikai Művek szov­jet exportja festékszóró aggre­­gátok­ból. A kondenzátorgyártás nem új profil ebben a gyárban. Évekkel ezelőtt azonban még nem is álmodhatott a hazai gyár a General Electric ipari fázisjavító kondenzátorainak használatáról. Szakasztott má­sai ma már idehaza is vásá­rolhatók. A Mechanikai Mű­vek megvette az amerikai cég licencét, s az idei évtől kezdve egészében ellátja a hazai pia­cot. Miért oly kedves ez a ter­mék a vevőknek? Azért, mert teljesítménye megkétszerező­dött, illetve ugyanakkora tel­jesítményre fele méretű kon­denzátor képes, mint hajda­nán. A Mechanikai Művek azonban nem exportálja por­tékáját. Vajon így hogyan té­rül meg a licencvásárlás? A gyár válasza: a hagyományos fázisjavító kondenzátorok tő­kés import igényével szemben az újaké fele mennyiségű. S hozzáteszik: két év alatt meg­takarítják a vételárat. Fejlesz­tőik nemrégiben kidolgozták a mart­ oxidált fóliát, azt az újfajta alapanyagot, ami a kondenzátorok teljesítményét jelentősen növeli. Tőkés devi­zát takarítanak meg így is, akárcsak a Szovjetuniótól vá­sárolt speciális kondenzátor papírral, hiszen ezeknek előd­jeit is a tőkés piacon szerezték be korábban. Tervezés számítógéppel... A Belkereskedelmi Minisz­tériumból gyakorta postáztak megrovó leveleket a Mecha­nikai Művek címére. Kevés az olajkályha — írták. Volt egy időszak amikor valóban ko­moly hiánycikknek számított ez a hőszolgáltató eszköz. — A hetvenes évek közepén — mondja a gazdasági igaz­gató — az olajválság hatására mérsékelni kívánta a nép­gazdaság ennek az energia­­hordozónak a felhasználását. Bennünket pedig arra ösztö­nöztek, hogy csökkentsük a kályhagyártást évi 50—70 ezer­re. Az élet azonban mást dik­tált. A lakosság továbbra is kereste az olaj­kályhákat, s idővel a két érdekelt tárca vezetője az ellátás javítása mellett foglalt állást. Elég nagy nehézségek árán növel­tük termelésünket, tavalyelőtt 130 ezret szállítottunk a meg­rendelésekre. Tavaly is 130 ezer volt a terv, s 20 ezer­nek megfelelő alkatrészt is előállítunk. A belkereskede­lem ezt is kevesli, sőt, java­solj®, hogy a VI. ötéves terv­ben évi 150—200 ezret gyárt­sunk. A kályha­vita margójára ír­ható, hogy 1980 végétől kor­szerű típusokat hoz forgalom­ba a Mechanikai Művek. Az alkatrészek 30 százaléka mind a négy új változatnál azonos lesz, típuspáronként pedig 90 százalékban egyeznek majd meg. A Műegyetem vizsgála­tainak adatai szerint a kály­hák előnye, hogy jobb hatás­­fok­úak, mint például a kül­földön gyártottak, széles hu­zatértékek mellett képesek a kiváló teljesítményre, s taka­rékosan, a környezetet mini­málisan szennyezve fűthetünk majd velük. Ha ilyen jót sike­rül gyártaniuk, akkor megle­het, mégis kevés lesz a 130 ezer darabos széria. — Korszerű gyártmány­­szerkezettel rendelkezünk — mondja a műszaki igazgató. — De hogy holnap és holnap­után is elmondhassuk ezt, már most tennünk kell érte. A termékváltást eddig is és ezután is műszaki -gazdasági szemléletű tervezéssel igye­keztünk, illetve igyekszünk véghez vinni. Már a rajztáb­lánál elemezzük a készülő ter­mékek gazdaságosságát, vizs­gáljuk nyersanyagszükségle­tüket, beszerezhetőségüket és a várható piacot. A gazdasá­gosságot minden sorozatnál elemezzük. Részben e célra használjuk újonnan vásárolt R 10-es számítógépünket is. Az idei tervünket hat variá­cióban dolgoztuk ki, s így szü­letett meg a végleges hetedik, a legoptimálisabb. Igyekszünk gépeinket maximálisan ki­használni. öt-hat olyan nagy értékű, nagy termelékenységű berendezésünk van, amit a normálisnál lényegesen na­gyobb mértékben veszünk igénybe. Gyártásszakosítási lehetőségeket keresünk né­hány termékünk gyártásához. A gazdaságos sorozatok érde­kében például az NDK-beli vállalattal közösen állítjuk elő a telefonokat, a hallgató­­betétekért ők számtárcsákat, hívóművet szállítanak. Piac­képes termékekkel készültünk 1980-ra, a szigorúbb gazdasá­gi környezetben is várhatóan biztosítani tudjuk fejlődésün­ket, a hazai ipar és a lakos­ság színvonalas ellátását Gergely László A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezési tanácsadás: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30

Next