Magyar Nemzet, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
Szombat, 1980. február 16 Tízmillió vásárló egy év alatt Az áruellátás feltétele: a kereskedelem és a termelő jobb együttműködése A minap tartott országos kereskedelmi tanácskozáson dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a feladatok első csoportjában említette a népgazdaság fejlődésével összhangban a jobb áruellátás fontosságát. A többi között erről is szólt: szorgalmazni kell a lakossági áruigények kielégítését és ennek előfeltétele a piackutatás, a szervezés, a kereskedelem és a termelő jobb együttműködése. Hazánkban az ország legnagyobb élelmiszerellátó szervezete a Csemege Kereskedelmi Vállalat. Üzlethálózatában nagy a zsúfoltság és emiatt gyakran panaszkodnak a vásárlók, különösen a reggeli és az esti vásárlási csúcsidőszakban. A tolongásnak, a zsúfoltságnak több oka van. A fővárosban kevés az áruval kellően ellátott nagy élelmiszerbolt — ez az egyik. A második: a Csemege-boltok alapterülete nem növelhető. Mondják, ezekben az üzletekben jobb a választék, na nincs is mindenféle áru, de általában jobb az ellátás, a vevő jön és tülekedéssel jut a pultokhoz. A lehetőségek Dr. Kun István, a Csemege Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatója az év elején lépett feljebb. Évek óta töltötte be az igazgatóhelyettesi munkakört. Eredeti szakmája kereskedősegéd, az elmúlt időben képezte magát, közgazdász oklevelet és doktori fokozatot szerzett. Vele beszélgettünk a vállalat gondjairól, feladatairól, a kongresszusi irányelvekben szereplő teendőkről. „Az életkörülmények alakításában fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott áruellátás. Az elért színvonal megtartására és a lehetőségeinkhez igazodó javítására s a választék bővítésére kell törekedni” — olvashatók az irányelvekben. — Hogyan teljesülnek ezek a követelmények? — A Csemege Kereskedelmi Vállalat a Belkereskedelmi Minisztérium bizalmából országosan kiemelt szervezet. Négyezerötszáz dolgozónk az ország 160 élelmiszeregységében áll a lakosság szolgálatában. Hozzánk tartozik a Balaton mellett 22 egység, ebből 18 idényjellegű bolt. Az Intertourist bolthálózatunk 86 egységet foglal magába, Moszkvában. Ulánbátorban is működik boltunk. Újabb nyitására most készülünk. Az Intertourist szervezet dollárért árusít a magyar—osztrák határon, Sopronban és más helyeken. Az elmúlt évben ez a szervezet 50 százalékkal növelte dollárbevételét. Vállalkozás, szervezés A vállalat szinte minden évben részesült erkölcsi elismerésben : a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját több ízben vette át, a szakszervezet elnöksége dicsérő oklevelét is elnyerte, a Kiváló vállalat címet is megkapta. Tavaly áruforgalmi tervét 13 százalékkal növelte az előző évhez képest, nyereségtervét pedig 31 százalékkal haladta meg. Igyekszik zavartalan áruellátásról gondoskodni, ebben nem kevés része van annak a vállalkozói készségnek, amely jellemző például a Csemege Áruház — az „éjjel-nappali” — és sok más egység vezetőségére. A termelőszervezetekkel kiépített együttműködés kettős haszonnal jár: a termelőtől közvetlenül beszerzett áru rövidíti a szállítási utat és a vevő is hamarabb megkapja a kívánt árut. Impozáns számot jegyeztünk fel beszélgetésünkben. Az elmúlt évben tízmillió vásárlót szolgáltak ki a Csemege Kereskedelmi Vállalat üzleteiben. Nagyjából tehát annyi vevőt, amennyi az ország lakossága. Gyakori látogatók az „éjjel-nappali” áruházban a külföldi küldöttségek tagjai, akik elismeréssel szólnak a választékról. A vásárló óhaja Gyakran visszatérő gond a szállítás nem kielégítő színvonala, akésések, a kimaradások az áruszállításban. A vevő, ha reggel, a hatórai nyitáskor belép az áruházba, a felvágott mellé friss zsemlét kíván. Ez nem mindig sikerül. Bár az utóbbi időben a szállítás pontossága sokat javult, de előfordult, hogy 8 órakor még nem érkezett meg a szállítmány. A reklamációra a Százados úti kenyérgyár illetékese az előző napi, délutániesti, előszállítás „sáncai” mögé húzódva védekezik: ennyi, meg ennyi árut kapott a bolt, már elfogyott? Nem, mert a vásárló friss árut szeretne, az esti szállítmány éjszaka megszáradt, nem veszi meg. Frisset kér. A vevő óhaját igyekszik teljesíteni a kereskedelem és sokszor nem is kerülne nagy fáradságba, hogy a friss sütemény megérkezzék. A szállító szervezetnek is sorolni kellene, hová vigyék az első ütemben és csak később azokba a boltokba, amelyek hétkor nyitnak. Feladata a termelőnek is a vevő jobb ellátása, a szállítás magasabb színvonalú szervezése. Erre kitűnő példák a vidéki partnerek. A Pápai Húskombinátból hajnali fél négykor indulnak az áruval és nyitás előtt kirakják. A székesfehérvári, a százhalombattai, a hernádi, a salgótarjáni vállalatok is idejében érkeznek a termékeikkel. Nyilván korábban is indulnak. A tanács támogatása Az „éjjel-nappali” Csemege megoldatlan nehézsége a göngyölegek, csomagoló ládák tárolása a körúti járdán. Bár a VII. kerületi tanács vezetősége és kereskedelmi osztálya sokféle megoldást javasolt a városképi és gyalogosforgalmi nehézségek áthidalására, nem sokat javult a helyzet. A Rákóczi úton, a szomszédos házban sikerült — a tanács segítségével — a raktárt bővíteni, de csak enyhítették a gondot. Az érkező áruk döntő mennyiségét rögtön az üzletbe továbbítják. A körúti oldalon az érkező áru nagy mennyisége zavarja a gyalogosok haladását, nemkülönben a sokféle göngyöleg, amelyet az üzletből kihozva, a járdái tárolnak. Volt a kerületi tanácsnak olyan javaslata, hogy az áru érkezését az Osvát utca felől oldják meg, de ez egyelőre kivihetetlen. A vállalat ez évben nyitja meg legnagyobb élelmiszeráruházát az Örs vezér téren. V. I. Mscinr Nemzet Az első magyar ipari folyóirat Emlékezés Joó JánosraNapjainkban az ipari-műszaki folyóiratok tucatjával állnak a magyar szakemberek és érdeklődők rendelkezésére, a múlt század első felében azonban még csak kísérletek történtek abban az irányban, hogy egy, a hazai ipari fejlődést támogató lap létrejöhessen. Az első jelentős próbálkozás Joó János egri rajztanár érdeme, aki 1838-ban alapított rövid életű ipari lapot. Joó 1806-ban született Szegeden. A piaristák iskolájába járt, majd tanulmányai befejeztével is szülővárosában maradt, hogy gyakorlati pályákon képezze tovább magát. Ő maga így írt erről 1831- ben, Széchenyi Istvánhoz írott levelében: „reávettem magamat a Rajzolás tanulására s e mellett az Építés, Asztalos, Lakatos, Esztergályos, Muzsikacsinálás, Képfaragás s több ilyen tehetségekben magamat gyakorlottam, legalább, hogy róluk alapos tudományom legyen, kivált az építésben.” Az asztalos szakmában fel is szabadult. Mivel anyagi okok miatt tanulmányait nem folytathatta külföldön, a „haza több városában” igyekezett rajztudását tökéletesíteni, míg aztán 1829-ben az egri városi tanács az akkor felállított rajziskola tanárává nevezte ki. A reformkor egyik jellegzetes alakja volt, aki írásban és tettben is odaadóan harcolt a magyar nép műveltségének emeléséért. 1831-ben javasolja Széchenyinek egy országos művészeti társaság megalakítását, melynek célja többek között az lett volna, hogy a művészet és az ipar minden ágazatának szaknyelvét magyar nyelven lehessen kifejezni. Javasolta megfelelő rajziskolák felállítását iparosok számára, és egy polytechnikum létrehozását is. Később a Tudományos Akadémia tervezett nagyszótára részére magyarított ipari és műszaki szavakat és kifejezéseket. Joó legjelentősebb vállalkozása azonban a „Hetilapok Műtudomány és Egyéb hasznos ismeretek terjesztésére” című folyóirat megindítása volt. 1837-ben nyújtotta be kérvényét a Helytartótanácshoz egy „műtudományi” lap kiadásának az engedélyezése céljából. Folyamodványában jelezte, hogy folyóiratának tárgya „leend mind az mit kézi mesterség szorgalom előmozdított főleg azonban, mi kézműveseknek mesterségük tökéletesítésére hasznos és szükséges lehet.. . Figyelem leginkább azon új és hasznos tanulmányokra s legújabb divatú kézművekre fog fordíttatni, melyekre honunk és a külföld időnként előmutatni fog. A megjelenő rajzok olly értelmesen és tökéletes mérték szerint készíttetnek, hogy azokról a mesteremberek a tárgyalt műveket tökéletesen elkészíthessék.” A folyóirat cikkeinek nagyobb részét maga Joó János írta. Munkatársai voltak Novák Dániel építész, Makáry György ügyvéd és Udvardy Cserna János mérnök. A közlemények egy része német, francia és angol műszaki és természettudományos lapokból lett átvéve. ■JYéhány cikk címének a pusztáta felsorolása is jól illusztrálhatja, hogy milyen érdekes műszaki, ipari jellegű anyag került be a lapba. Ilyenek például: „A hámorimunka kezeléséről forró levegő és barnára égetett faszén használattal”, vagy „Érdekes gépelyek leírása a sagnerhütteni hámorban Coblenz mellett”. A közleményhez műszaki rajzok is tartoztak. Igen hasznos cikkek jelentek meg a lapban asztalosok, pékek és bognárok számára is. A korszak egyik legfontosabb találmányáról, a gőzmozdonyról is jelent meg cikk: „Gőz- és szállító kocsik, vasutak” címmel. Az Egerben kiadott szaklappal az volt a szerkesztőjének a célja, hogy a hazai ipari és mesterségek fejlődését fellendítse. Sajnos folyóiratának kevés előfizetője volt, ezért a szerkesztő kérte a helytartótanácsot, hogy lapjának előfizetését tegye kötelezővé a céhek számára, ezzel az intézkedéssel mind a céhek, mind a kiadó csak jól jártak volna E kérelem visszautasítása gyakorlatilag a fél évig megjelenő „Hetilapok” megszűnését jelentette. Legfontosabb elképzeléseit a „honi műveltség emelésére, a művészet és ipar felvirágoztatására” vonatkozó elképzeléseit az 1841-ben megjelenő ,.Nézetek a Magyar Nemzet Miveltségi és Technikai Kifejtése Tárgyában” című könyvében fejtette ki. Egy „Magyar Athenaeum” elnevezésű intézmény felállítását javasolta, tovább fejlesztve korábbi elképzeléseit. Ezek magukban foglalták volna a teljes hazai felsőoktatási rendszert, mindezek mellett körülbelül a Magyar Tudományos Akadémia jogkörét is. Az intézmény kiállítási lehetőségeket biztosított volna a művészek és iparosok számára. Nyomda, színház, könyvtár és egyéb művelődési intézetek egészítették volna ki a tervezett szerv működését. Joó mint építész elkészítette a Magyar Athenaeum főépületének a tervét is. A tervrajzokat könyvéhez mellékelte. A negyvenes évek végén ismét kiadott egy lapot „Hetilapok” címmel. Ez a közlöny elsősorban hirdetéseket tartalmazott. A szabadságharc leverése után kezdeményezései szűkebb keretek közé szorultak. Továbbra is írt cikkeket, amelyekben elsősorban Eger város és környékének a fellendítését igyekezett előmozdítani. Munkálkodása ebben az időben terjedt ki a gazdálkodás területére is. Joó János tevékeny életét 1874-ben Egerben fejezte be. Batári Gyula TEA-HÍREK Okos kezdeményezés a Kelet-Pesti Vendéglátó Vállalat tea-akciója Négy egységünkben: a Halló bisztróban, VI., Majakovszkij u. 65. a Halló önkiszolgáló étteremben VI., Majakovszkij u. 65. az Unió önkiszolgáló étteremben VIII., József krt. 8. a Deák önkiszolgáló étteremben VIII., József krt. 55—57, a teát is önkiszolgáló formában fogyaszthatja a vendég A pénztárnál váltott teablokkért (3—4 Ft) 1 db filterteát kap — választéktól függően —, ízesítéssel A forróvizet nagykapacitású vendéglátóipari szamovár szolgáltatja, amit a vendég maga kezelhet Ezzel a módszerrel komoly eredményt értek el a teaforgalom növelésében Érdemes elgondolkozni és talán követni is a Kelet-Pesti Vendéglátó Vállalat példáját A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30 Százféle betegség, hat kutatócsoport Nemzetközi becslés szerint a lakosság öt-tíz százaléka szenved mozgásszervi megbetegedésben. A régebbi feltételezések ezt a betegséget elsősorban a nehéz fizikai munkát végző embereket megtámadó kórnak tekintették, ám ez a hit megdőlt, mert mozgásszervi megbetegedés nemcsak a bányászok, a kohászok vagy a mezőgazdaságban dolgozók között fordul elő, ugyanolyan gyakori az irodai, és más ülőmunkát végzők vagy bizonyos állandósult testtartásban dolgozók körében, de létrejöhet a környezeti ártalmak hatására is. Világszerte egyre nagyobb érdeklődéssel kíséri a tudomány ezt a szinte népbetegségként számontartott megbetegedést, az e téren elért kutatási és gyógyítási eredményeket. Hazánkban az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézetben futnak össze a szálak a szakorvosképzéstől a reumaágyak számáig, a kutatási témák egyeztetéséig. Örökletes tényezők Dr. Bozsóky Sándor profeszszor, az ORFI igazgatója, egyben az Orvostovábbképző Intézet reumatológiai tanszékének a vezetője. Belgyógyászok, általános orvosok diplomájára „épül rá” mai formájában a reumatológiai szak, miután napjainkig nem nyert polgárjogot az egyetemeken. Bozsóky professzortól, aki a reumatológia nemzetközileg elismert kutatója, kértünk felvilágosítást: hogyan alakul hazánkban a mozgásszervi megbetegedések száma, milyen részeredményeket értek el a kutatásokban és a reuma ágyak számának a növelésében. — Elsősorban talán arról beszélnék, amit a köznyelv reumának nevez. Sajnos még szép számmal akad olyan szakorvos is, aki summásan egy kalap alá veszi a különböző okból származó mozgásszervi betegségeket, holott ez több mint százfajta megbetegedés gyűjtőfogalmát takarja! Ez a sok fájdalommal járó betegség, amit leegyszerűsítve reumának neveznek, igen különböző okokra vezethető viszsza; a kutatás feladata, hogy a tüneteiben egymáshoz igen hasonló mozgásszervi betegségek fajtáit, kiváltóokait feltárja. Számos tényező együttes jelenléte járul hozzá a betegség kialakulásához, nemcsak a fertőzés, megfázás, túlerőltetés, hanem bizonyos környezetivagy munkahelyi ártalmak. A nem megfelelő testtartásban végzett munka, a vibrációs ártalmak mellett a tudomány egyre inkább megismeri a genetikai, örökletes tényezők szerepét a mozgásszervi megbetegedések kialakulásában. Konferencia Budapesten Örvendetes, hogy az utolsó három évben háromszáz új reuma ágy létesült az ország kórházaiban, és ezzel együtt az e célra fenntartott kórházi ágyak száma kétezerre növekedett. Az új ötéves terv újabb félezer reumatológiai ággyal számol; a tervezett növekedéssel a legjobban rászorulók számára biztosítani tudjuk a kórházi gyógyítás lehetőségét. Sajnos, ma még csupán harmincezer rászoruló részesülhet három-négy hetes kórházi ápolásban, holott lényegesen többen vannak, akiknek állapota ezt megkívánná. Amellett az ágyak megoszlása is igen rapszodikus: Budapesten van mintegy a fele az említett kétezernek, Balfon, Hévizén és Harkányban, csaknem hétszáz kórházi ágyon folyik a gyógyító munka. Vas megyében, Bács-Kiskun, Szolnok és Hajdú megyében viszont egyetlen kórházi ágy sem áll a betegek gyógyításának a szolgálatában, a megyei kórházak nem rendelkeznek reumaosztállyal vagy ágyakkal ezekben a megyékben. Az országban mindössze háromszáz reumatológus orvos működik, legalább kétszer ennyire lenne szükség, időszerű, hogy a reumatológia önálló tárgyként helyet hardon az orvosképzésben! Hazánkban foglalkoznak-e reumakutatással? Milyen téren értek el eredményeket? — Az ORFI-ban hat kutatócsoport folytat reumakutatást, zömében fiatalokból álló teamben; munkásságuk, részeredményeik számos országban érdeklődésre tartanak számot. A kórokozók keresése, a szervezet immunológiai reakciókészségének és a genetikai tényezők szerepének kutatása terén értek el figyelemreméltó eredményeket. Állandó kapcsolatot tartunk fenn a moszkvai, párizsi, prágai, genfi, glasgowi és pöstyéni reumaklinikákkal és kutatókkal. A több irányú kutatás és információcsere lehetővé teszi, hogy a kutatások legapróbb részeredményei is beépülhessenek a reuma különböző okú megbetegedéseinek a pontosabb meghatározásába és ezzel a felismeréssel a gyógyítás szolgálatába. Ezenkívül a szocialista országok koordinációs bizottsága ugyancsak beszámol háromévenként az új eredményekről, tapasztalatokról. Örömmel jelenthetem, hogy a jövő évre tervezett konferencia színhelyéül Budapestet választotta ez a kiváló szakemberekből álló koordinációs bizottság! Intézetünk egyik kutatócsoportja epidemiológiai vizsgálatot végzett a legkülönbözőbb foglalkozású és területen élő tízezer személyen. Ennek a vizsgálatnak az eredménye adta az első pontos és széles körű felmérést a reumatológia terén. Bízunk benne, hogy ennek a felmérésnek az eredménye segíti azt a törekvést, hogy a reumatológia orvosegyetemi tantárggyá „lépjen elő”, mint az egyik legtömegesebben jelentkező megbetegedés. Könnyebb megelőzni Mivel lehet leghatékonyabban küzdeni a mozgásszervi betegségek visszaszorításáért? — Miután sajnos nem mindegyik kiváltó oka, kórokozója ismert annak a hatalmas területnek, amelyet a mozgásszervi károsodások gyűjtőfogalom takar, kétféle módon tudunk küzdeni ellene. Az első a kutatók feladata, a kiváltó tényezők pontosabb és szélesebb körű felismerésében, a másik az alapellátást végző körzeti és üzemi orvosok szerepe a megelőzés terén, ők tehetik a legtöbbet a betegség leküzdésében, az esetek zömében elejét vehetik korai diagnózisukkal és megfelelő kezeléssel a komolyabb károsodások kialakulásának. Nagyobb befektetést nem igénylő módszerekkel elérhető ez, így a munkaközi torna beiktatásával, üzemi fizikoterápiás kezelési részlegekkel, amelyre néhány jó példa máris akad. A mindennapi munka számos olyan munkamozzanattal járhat, ami egyirányú, statikus vagy kis mozgással való megterhelést jelent és ez túlzottan igénybe veszi az egyes ízületeket, izmokat. Munkaközi tornával, vagy a munkavégzés utáni fizikoterápiás kezeléssel azon melegében lehet ezen javítani, helyrehozni a károsodást a következő napi vagy heti megterhelés előtt. A modern tudomány egyik alappillére a megelőzés: könnyebb egy elváltozást karban tartani, megelőzni, mint később, szenvedés és munkakiesés kíséretében, gyógyítani! A rettegett reumás láznak és némely ízületi gyulladásnak a tudomány már felderítette az okozóját. Általában bakteriális fertőzés következményei, amit a fertőző gócok megszüntetésével, penicillinkúrával meg tudunk gyógyítani. A felső légúti hurutokat követő reumás ízületi megbetegedéseket is zömében sikerült megfékezni. Az országos betegellátási hálózat fejlesztése és kialakítása három éve folyik. Az ORFI munkatársai évente több ízben ellátogatnak a különböző megyékbe, hogy segítséget, tanácsot adjanak a reumatológia területén, „házhoz viszik” kutatási és gyógyítási tapasztalataikat. A következő ötéves tervben szeretnék megvalósulva látni a teljes reumahálózatot, hogy ne akadjon egyetlen megye sem, ahol ezt a gyakori és népgazdasági szempontból is hosszú munkaidőkiesést jelentő betegséget ne tudnák megelőzni vagy korszerűen gyógyítani. Fehér Rózsa 5