Magyar Nemzet, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

-- Magyar Nemzet •­A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Derkovits '<*•'■ í'3 , p JVdaffék: 3f Lakás, alapszabállyal !-senki se tehet semmiről. A jog ártatlan. Nem tett többet, mint formát adott, lehetőséget­ teremtett rá, hog­y a szabályozott kerete­ket kitöltsék a tartalom hí­vei. Az állampolgárokat se érh­eti szemrehányás. Nekik lak­ás kellett, kerestek-kutat­­tak, s megtalálták a formát. La­kásszövetkezetet alapítot­tak.­­ Lassan már tíz esztendeje, apogy sorra alakultak meg s ezek a társulások. Majd’egy­­ évtized tapasztalatai elegen­dőek a mérlegkészítéshez. A vizsgálódások eredményezte összkép pedig mindennek nevezhető, csak éppen ró­zsásnak nem. Gazdasági hetilapunk nem­régiben a lakásszövetkeze­tek ellenőrzéséről írt, s mi­közben közölte a tényt — változott a lakásszövetkezeti kontroll rendszere —, elem­zéséből kiderült: nem állunk valami jól. A forma for­málissá vált. Az elmúlt esztendőben csaknem háromszázötven la­kásépítő szövetkezetet ellen­őrzött az arra illetékes hiva­tal, s kénytelen-kelletlen megállapította: egyelőre igen kevés az előírások szerint gazdálkodó szövetkezet. Az „előírások szerint gazdálko­dó” kitétel persze túl általá­nos. A megállapítást sugalló tények többről beszélnek, így például arról, hogy nem kevés az olyan lakásszövet­kezet, amelynél ismeretlen dolog az ügyrend és a szer­vezeti szabályzat. Az alap hiányzik tehát, amelyre fel­épülhetne a tulajdonképpe­ni lényeg: a szövetkezeti gaz­dálkodás, a működés. A témában talán leglénye­gesebbnek számító okirat hiánya nem jelez mást, csak alátámasztja a már leírta­kat: a tagság nem szövetke­zetre vágyott, amikor belé­pett, hanem lakásra. És ha már a tagság volt a feltéte­le az otthonnak, nem tehe­tett mást: aláírt, vállalva lá­tatlanban is az előre nem látható terheket. Mert terhekkel számolnia kell annak, aki lakásszövet­kezeti tag lesz. A megalaku­láskor a belépőknek úgyne­vezett „Engedményezési nyi­latkozatot” kell adniuk, amely dokumentum arra szolgál, hogy biztosítsa a tagra háruló pénzbeli kötele­zettségek behajtását. A tag­ság egy része nem viselke­dett másképpen a szövetke­zetek alapításakor, mint ahogyan viselkednie kell an­nak, akinek csak a lakás fontos. Megtagadta a nyi­latkozat aláírását.­­A nemle­ges választ hallván senki se tehetett semmit. A vezető­ségnek csak a meggyőzés jo­ga adatott meg, ez pedig a nem különösen makacs em­bereknél is édeskevés. És, ha aláírt a lakáshoz jutott, több­nyire abban se volt köszö­net, hiszen fizetni már nem volt hajlandó. A jog pedig, amely életre keltette a for­mát, csak nehézkesen moz­dul. A fizetés megtagadása­kor ugyanis a szövetkezet vezetősége csak a bíróság­hoz fordulhat. Végrehajtást kér, ami lehet eredményes vagy eredménytelen, ám mindenképpen hosszadal­mas folyamat. Alapszabály nincs vagy­­hiányos, a kötelezettségek teljesítése sem megy simán. A szövetkezetek mégis lé­teznek. Sőt. Számuk egyre növekszik. A növekedésnek az az egyik oka, hogy néme­lyik lakótelepen jóformán valamennyi ház egy-egy kü­lön szövetkezet. A megoldás kézenfekvő­­ lenne. Ilyen esetben az egyesülés lehet a kivezető út, aminek persze — a témáról szólva nem meglepetés — akadályai vannak. A leglényegesebb, hogy még a társulásra leg­inkább hajlamosak sem is­merik a módját az egyesü­lésnek; a tagságnak tudo­mása sincs róla, hogy a köz­gyűlés minden különösebb teketória nélkül dönthet ebben a számukra fontos kérdésben. Hogy a többől egy legyen, korántsem azért fontos, hogy ne a szétaprózódás le­gyen a jellemző erre a for­mára. A szövetkezetek gaz­dálkodnak, s ez a ténykedés sok helyütt azért nem jel­lemezhető a minőség szócs­kával, mert nagyságuk igen­csak behatárolja az anyagi erőforrásokat. Az egyesülés lehetővé tenné hozzáértő, megfelelő felkészültségű szakemberek alkalmazását, s egy esetleges gondnokság, javító-karbantartó műhely léte a leglényegesebbet is szolgálná: a lakást. A javítás, a karbantartás egyébként sem egyszerű do­log a szövetkezeti formában otthont nyújtó házaknál. A szolgáltatásra hivatott gaz­dasági szervezetek ugyanis vonakodnak a munka elvál­lalásától. Nekik a lakossági szolgáltatás az előnyös, mert az ott érvényesülő kedvez­mények nem terjednek ki a szövetkezeti formára. A kis­kapu persze ezúttal is meg­­találtatik. A közös helyisé­gekben elkerülhetetlen munkákat a lakók, a szövet­kezeti tagok szétbontják ki­sebb tételekre, magyarán: felosztják egymás között, s névre szólóan rendelik meg a munkát. A kivitelezők így már nem ódzkodnak elvál­lalni a karbantartást, a ja­vítást, hiszen lakossági szol­gáltatásként számolhatják el azt. Nincsenek könnyű hely­zetben tehát a lakásszövet­kezetek. Még az se mozdítja előre a szekerüket, hogy van érdekvédelmi szervezetük is. Ez a fórum ugyanis — szakemberhiány miatt — képtelen rá, hogy megfelel­jen a szövetkezetek diktál­ta elvárásoknak. Már azoké­nak, akiknek van egyálta­lán. Mert a lakásszövetkeze­tek közül sokan nem tagjai az érdekvédelmi céllal ala­kult szervezetnek. Egyrészt mert ismeretlen előttük ez a lehetőség, másrészt pedig­­ takarékoskodnak. A lakásszövetkezetek ko­rántsem azért alakultak, mert a tagságnak régi álma volt ez a forma. A résztve­vők egyszerűen nem tehet­tek mást. Ez a keret jutott nekik, hogy a lakáshoz jus­sanak. Otthonhoz. És a for­ma lehetőségeit kihasználva inkább egyenként­ igyekez­nek érvényesülni. Lakóként és nem tagként. Hogy ez mennyire jogosult, s meny­nyire nem, az már másutt döntendő el. Ami innen is megállapítható, az a való­sághoz igazodó egyértelmű szabályozás sürgető szüksé­gessége. Malonyai Péter Befejeződött a prágai tanácskozás Fontos döntéseket hozott a KGST ülésszaka A külpolitikai helyzet­ ­ AZ OLASZ FŐVÁROS VENDÉGE Carter elnök, aki Brze- A­­zinski nemzetbiztonsági főtanácsadó, Muskie külügymi­niszter, Duncan energiaügyi, valamint Miller pénzügyminisz­ter társaságában érkezett Rómába. A Fehér Ház vezetője Pertini államfővel és Cossiga miniszterelnökkel tanácskozik a nyugati szövetségesek közötti érdekellentétek áthidalásának a lehetőségéről, valamint a NATO katonai és politikai helyze­tének a megszilárdításáról. Az olasz polgári sajtó a nemzetközi politikai élet kiemel­kedő fontosságú eseményeként ír a látogatásról, valamint a hetek június 22—23-i velencei megbeszéléseiről. Az 1l Tempo cikkírója, Roberto Gaja — az olasz külügyminisztérium volt főtitkára, egykori washingtoni nagykövet — szerint Carter és itáliai tárgyalópartnerei egyebek között megvizsgálják a Föld­közi-tenger menti országok helyzetét is a világesemények tük­rében. Gaia „természetesnek” tartja a két ország barátságát és „egyezőnek” az érdekeiket. A szocialista párti Avanti vi­szont azt tekinti lényegesnek, hogy miként léphet tovább Nyu­gat-Európa saját önálló útján követve az érdekeit, de úgy, hogy továbbra is szolidáris maradjon Washingtonnal, s ne vonja kétségbe a nyugati szövetségi rendszer összetartását A lap egyben rávilágít azokra az Egyesült Államokétól különböző megfontolásokra, amelyek ezt a térséget a közel-keleti kőolaj­hoz és az enyhüléshez is kapcsolják. A La Repubblica római amerikai diplomáciai forrásokra hivatkozva kifejti: az ameri­kai elnök és Brzezinski arra számít hogy teljes támogatást­ kaphat valamennyi fontos nemzetközi kérdésben. Washington és nyugati szövetségeseinek a kapcsolatára utal az a Bonnból érkezett — csak a tény közlésére szorítkozó — hír, miszerint Schmidt nyugatnémet kancellár válaszolt Carter elnöknek arra a levelére, amelyben — a feltételezések sze­rint — a Fehér Ház vezetője figyelmeztette őt moszkvai útja előtt. Az intelmek, amelyeket a Szem című hetilap ismerni vél,­ arra vonatkoztak, hogy Schmidt a szovjet fővárosban ragasz­kodjék az észak-atlanti szövetség új típusú atomrakéták nyu­gat-európai telepítésére vonatkozó döntéséhez.­­ A SZOVJET—IRÁNI KAPCSOLATOK fejlődését célza­­­tosan lassítani igyekvő tényezőket foglalja össze a Pravdá­ban Jurij Komyilov, ismert hírelemző. Úgy véli és ezt bizo­nyítja is, hogy Washington Irán-ellenes cselekedeteit egyfajta „propagandabiztosítással” támasztja alá. Ennek lényege: „a Szovjetunió irányából fenyegető veszély” hangoztatásával iga­zolni, hogy az Egyesült Államoknak „joga van saját és a NATO-országok életbevágó érdekeinek a védelmére”. Kornyi­lov megjegyzi, hogy mintegy a sors iróniájaként Ghotbzadeh­ nyilatkozataiban többször szót ejt az iráni forradalom elleni állítólagos „szovjet cselszövésekről”, s ezzel tulajdonképpen az amerikai rágalmakat ismétli. Mi ennek a célja? — teszi fel a kérdést a Pravda szemleírója. Lehetséges, hogy a választ az iráni külügyminiszternek azon kijelentéseiben kell keresnünk, amelyek szerint bizonyos teheráni körök „olyan táborok létre­hozását tervezik, amilyeneket Pakisztánban állítottak fel a lázadók számára”, azaz az afganisztáni belügyekbe történő beavatkozás céljaira. A szovjetellenes híresztelések nyilván­valóan nem szolgálják sem Teherán, sem az iráni forradalom érdekeit, csak azokét, akik a régi idők visszatérése után áhí­toznak, amikor az ország sorsáról külső erők határoztak — hangsúlyozza a szerző. Plenáris záróm­egbeszélés a C­ernin­-palotában­ Prágából jelenti az MTI. Prágában csütörtökön délelőtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIV. ülésszakának utolsó plenáris munkaülését Ezen a résztvevők — köztük a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség — megtár­gyalták és jóváhagyták a ter­vezett záróokmányokat, az ülésszak határozatát és a prá­gai tanácskozásról kiadandó részletes közlemény szövegét A XXXIV. ülésszak csütör­tök délelőtti plenáris tanács­kozása után megtartotta ese­dékes, 96. ülését a KGST Vég­rehajtó Bizottsága. Ezen részt vettek a tagállamok állandó KGST-képviselői, továbbá Ju­goszlávia képviselője. A tes­tület megbeszélte a prágai ülésszak határozatát és intéz­kedéseket fogadott­ el annak eredményes megvalósítására. Jóváhagyta továbbá a­z KGST tit­kárságának tavalyi költségve­tési zárszámadását. Az ülésen a Végrehajtó Bizottság elnöki tisztségét Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyet­tes vette át, akinek hazájá­ban a KGST következő, XXXV. ülésszaka lezajlik majd. ■ Ugyancsak ülést tartott a prágai KGST-ülésszak színhe­lyén a szervezet tervezési együttműködési bizottsága a tíz tagállam és Jugoszlávia képviselőjének részvételével. Elnökének, Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyet­tesnek vezetésével a bizottság intézkedéseket dolgozott ki a XXXIV. KGST-ülésszak hatá­rozatának végrehajtására, to­vábbá megtárgyalta azokat a kérdéseket, amelyek a tagál­lamok következő ötéves nép­­gazdasági terveinek egyezteté­sére irányuló munka befeje­zésével és a hosszú távú együtt­működési célprogramok gyor­sabb megvalósításával függ­nek össze. A résztvevők meg­vitatták annak a megállapo­dásnak tervezetét, amely a kubai mezőgazdaságnak és a citrusfélék kubai ipari feldol­gozásának fejlesztésében való együttműködésre vonatkozik, foglalkoztak továbbá a szov­jetunióbeli vasércüzemek épí­tésében való együttműködés és ezzel kapcsolatban az érde­kelt államokba történő szovjet vasércszállítások kérdéseivel. A KGST XXXIV. ülésszaká­nak délután megtartott záró­ülésén a tagállamok és Ju­goszlávia képviselői aláírták a prágai ülésszak jegyzőkönyvét és azt a megállapodást, amely a korszerű számítástechnikai eszközök kifejlesztésében és gyártásában való nemzetközi szakosításról és kooperációról szól. Az ülésszakon részt vett ál­lamok illetékes képviselői szintén a záróülésen írták alá a KGST-tagállamoknak a kő­olaj hatékony felhasználásá­ba és feldolgozásában való együttműködésére vonatkozó keret-megállapodást, a kubai műszaki és tudományos fejlő­dés meggyorsításáról kötött együttműködési keret-megálla­podásukat, valamint a KGST Végreh­ajtó Bizottságának 96. és a tervezési együttműködési bizottság 23. üléséről készített jegyzőkönyvet Az okmányok aláírása után a vendéglátó ország kül­döttségének vezetője, Lubomir Strougal csehszlovák minisz­terelnök záróbeszéde hangzott el, majd Sztanko Todorov bol­gár kormányfő emelkedett szó­lásra. A küldöttségek nevében köszönetet mondott a csehszlo­vák párt- és állami vezetésnek az ülésszak részére teremtett kedvező munkakörülményekért, és kifejezte meggyőződését, hogy a jövőre Szófiában meg­rendezendő XXXV. jubileumi KGST-ülésszak is eredménye­sen fogja szolgálni a tagálla­mok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődését. Este a CSKP Központi Bi­zottsága, Csehszlovákia köz­­társasági elnöke és az ország szövetségi kormánya a prágai vár spanyol­ termében foga­dást adott az ülésszak részt­vevőinek tiszteletére. A foga­dáson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának­­tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke mondott pohárkö­szöntőt Közlemény az együttműködés fejlesztéséről Prágából jelenti az MTI. 1980. június 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság fővárosában, Prágá­ban megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron levő, XXXIV. ülés­szakát. Az ülésszak munkájá­ban részt vettek a KGST-tag­­államok küldöttségei, amelye­ket Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Edward Ba­­biuch, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Zsambin Bat­­mond, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, Willi Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, Ilie Verdet, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsának elnöke és Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke vezetett. A KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormá­nya közötti megállapodás ér­telmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége Braniszlav Ikonicsnak, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács al­­elnökének vezetésével. Az ülésszak munkájában meghívottként részt vett az Angolai Népi Köztársaság képviseletében Lopo do Nasci­­mento, az MPLA Munkapárt KB tagja, külkereskedelmi miniszter; az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság kép­viseletében Szultán Ali Kest­­mand, az Afganisztáni Egysé­ges Népi Demokratikus Párt PB tagja, miniszterelnök-he­lyettes, tervezési miniszter; a Jemeni NDK képviseletében dr. Faradzs Ghanem tervezési miniszter; a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság kép­viseletében Khambu Sumis, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB tagja, a munkabizottság elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság képviseletében Marcelino dos Santos, a FRE­­LIMO Párt KB gazdaságpoli­tikai titkára, valamint Etiópia képviseletében Tekola Dehene, a központi tervezés és fejlesz­tés forradalmi mozgalma leg­felső tanácsa titkárának a he­lyettese által vezetett küldött­ség. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együtt­működési bizottságának elnö­ke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, valamint a szocialista országok nemzet­közi gazdasági szervezeteinek képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lu­bomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­döttségének vezetője, a CSSZSZK kormányának elnö­ke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Rohliceknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak a tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka között vég­zett tevékenységéről és a KGST-tagállamok közötti sok­oldalú együttműködés szerve­zetének és a tanács tevékeny­ségének továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek gyakor­lati megvalósításáról; Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST terve­zési együttműködési bizottsága elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koor­dinálásának, továbbá a hosszú távú együttműködési célprog­ramok teljesítésének helyzeté­ről és a terület további fel­adatairól. Nyikolaj Faggyejen­nek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a tanács követ­kező, XXXV. ülésszakának összehívásával kapcsolatos kérdésekről. Történelmi események Az ülésszak olyan időszak­ban ült össze, amikor a KGST- tagállamok befejezik 1976— 1980. évi társadalmi-gazdasági fejlesztési ötéves terveik telje­sítését. Több országban meg­tartották a kommunista és munkáspártok kongresszusait, amelyek kijelölték a társadal­mi-gazdasági fejlesztés fő irá­nyait a következő öt évre és ennél hosszabb távra, a többi országban pedig tevékenyen készülnek a pártkongresszusok megtartására, és meghatároz­zák a szocializmus és a kom­munizmus építésének további feladatait. A KGST XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakot fontos tör­ténelmi események tették ne­vezetessé. Az ülésszakon megállapítot­ták, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség részvevő országai a többi országgal, minden békeszerető erővel együttműködve határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladato­kat, mint az, hogy ne engedje­nek háborút kitörni Európá­ban, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását, a nem­zetközi feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejleszté­sét Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfoga­dott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttműködés megszig

Next