Magyar Nemzet, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
Szombat, 198#. december 20. Gépcsaládok születnek A kocka jól pörgött Meditáció ez, nem interjú. A Szerszámgépipari Művek megbízott vezérigazgatója, Jakab Mátyás úgy sorolja a múlt eseményeit, a ma problémáit, s a holnap lehetőségeit, hogy szinte magának teszi fel a kérdéseket. Érezhető, hogy századszor, ezredszer gondolja végig a történteket, a teendőket, a jövőt. Azt, amit ma egy nagy vállalat felelős vezetője érez, olyan helyen, ahol mertek újat kezdeni. S most, a korszerű magyar szerszámgép-generáció születése idején átélik a kezdeményezés kínját, s várják, nagyon várják, hogy az erőfeszítések eredményei végre beérjenek. Amiről beszélünk: az ipari nagyvállalat. A három budapesti üzem, az esztergomi, a székesfehérvári, a kecskeméti, a karcagi gyár, két kisebb telep, s a kutatóintézet. Hatezernégyszáz munkás, értelmiségi, alkalmazott teljesítménye. A magyar szerszámgépgyártás jó kétharmadának sorsa. Gyártmányok új generációja Almi volt, a hagyományos profil — esztergák, marók, köszörűgépek — fölött eljárt az idő. S az újak, a tegnap megalkotótok, a ma rajzasztalon levők. Idei adatok: a teljes termelés 65 százaléka a számvezérléses, úgynevezett NC berendezés. A harmadnál alig több a hagyományos, de már ez is korszerűsített, elektronikával szerelt kivitel. Az NC- gépek a világban egy—-másfél évtizede ismeretesek. Ma a magyar gépgyár sorozattermékei. Igaz, bennük 12—40 százalékban még nyugati importalkatrész, vezérlés van. De a kezdet kezdetén szinte mindent a kooperáló tőkés cégtől hoztak be. Évek szívós munkájával teremtik meg a hazai gyártási hátteret, „váltják ki” az importált elemeket. Egy példa ehhez: a szerszámfejet a gép hosszirányában mozgató, úgynevezett golyósorsót eddig a nyugati partner adta. SZIM-nek kell ebből évi ezer méter. Megvették a licencet. Felépítettek egy légkondicionált, precíziós megmunkálásra alkalmas új műhelyt, s megkezdték a golyósorsó hazai gyártását. Most már elkészül évi ezer méter, ami itthon kell a gépekhez. De a műhely a megvásárolt gyártóberendezés teljes kapacitása több mint három és fél kilométer orsó. Jövőre már exportálnak. Talán 1982-re a termelés meghaladja a háromezer métert. Mi leszünk a szállítói ennek a nagyon igényes alkatrésznek. Adjuk azoknak a gépgyáraiknak — tőkés vállalatoknak —, ahol ilyet nem készítenek, s akiknek minden igényét kielégíti a magyar termék. Ami a klasszikus, régi forgácsoló szerszámgépeket illeti: ma már ezek is elektronikus vezérléssel készülnek. Az elektronika forradalmi fejlődése adott módot erre. Tíz éve egy vezérlő ára 2,5—3 millió forint volt. Ma háromnégyszázezer forintba kerül, így gazdaságosan szerelhetők vele az esztergák, maróik. Gyártmánycsaládok új generációja jött létre 1977-1978- ban. A SZIM teljesen átalakult. S közben felnőtt a kiszolgáló háttéripar, a szállítók tábora. A VISZÉK szövetkezet hazai vezérléseket készít. Jövőre az ÉVIG szállítja már a meghajtó mellékmotorokat. Az eredmény: a gyártmányoknak ötöde hazai gyárakba kerül, nyolcvan százaléka exportra. Fele-fele arányban tőkés és szocialista vásárlókhoz. Műszaki és gazdasági gondok De milyen erőfeszítések vannak e számok mögött! Teljesen át kellett értékelni az eddigi ismereteket, teljesítményeket, minőséget. Ez az új gépcsalád, az elektronikusan vezérelt „hagyományos”, és a számvezérelt NC automata más alapanyagot, megmunkálást, szerelést kíván, mint a néhány éve gyártott berendezések. Az ötödik ötéves tervidőszakban beruháztak másfél milliárd forintot — zömében hitelből. Felépült az öntöde, mert az országban olyan öntvényeket nem készítenek, amilyenek ezekhez a gépekhez kellenek. Átalakult, nagyot lépett előre az egész forgácsolótechnika. Régen századmilliméterekben mértek. Most már csak mikronokban. Igényesebb szerelést követel minden munkadarab. Megváltoztak a gyártmányok, fejlődött a gyártás, javítani kellett az irányításon, az ellenőrzésen is. Az új technológiák növelték például az anyagellátási gondokat. Léteznek a magyar szabványban olyan anyagok, amik nekik kellenek, csak éppen ezek egy részét,nem gyártja a kohászat. Importengedélyt kell szerezni egy-egy alapanyagra is, bizonyítva, hogy a kész gépben sokszorosan visszajön a behozatalra költött valuta. S ahogy sorra megoldották a műszaki kérdéseket, úgy lett egyre nehezebb a SZIM gazdasági helyzete. Az elképzeléseket, terveket 1975-ben készítették. A hiteleket 1976-1977- ben vették fel, az akkori feltételek szerint. Úgy számították például, hogy öt év alatt 1,8 milliárd forint lesz a gyár haszna. Az időközi szabályozómódosítások, a gazdasági helyzet változása ebből elvitt nyolcszázmilliót. A gyártás is lassabban állt át a kifogástalan, magasabb színvonalú termékekre, mint tervezték. Mos értelmében bezárhatnák valamennyi gyárukat, hiszen ami tíz éve készült, ma eladhatatlan ócskaság a szakmában. Egyértelmű, hogy a SZIM mai produktumai keresettek a világon mindenütt. A jövő tehát biztató. A jelen — a gyár saját erejéből — megoldhatatlan. De az egész gazdaságirányítás új szellemét tükrözi, ami az ügyben az elmúlt fél évben történt, s ami most történik. Egyenként vizsgálják a problémás üzemeket, egyedileg születnek a megoldások. A SZIM egész tevékenységét az Állami Tervbizottság júliusban értékelte. A gyár vezetése ismertette a programot, a lehetőségeket. Ilyesmik jelzik a fejlődést: 1978-ban, amikor NSZK-kooperációban elkezdték a legfejlettebb numerikus vezérlésű automaták, a CNC-gépek gyártását, a partner egyetlen darabot se vett át, olyan volt a magyar termék. Az idén kiszállítottak — minőségi kifogás nélkül — 105 darabot. Az 1981-es megrendelés: 200 CNC. Szállítanak a Technoimpex közvetítésével magyar szerszámgépet az USA- ba is. A külkereskedelmi vállalattal újípusú kapcsolat jött létre: a SZIM és a Techtoimpex osztozik a hasznon, de közös a ráfizetés is, ha akadozik az üzlet. Amikor a Tervbizottság megismerkedett azokkal az elképzelésekkel, amelyek a kibontakozás összes feltételét tartalmazzák, úgy döntött: 1980-ban és 1981-ben nem kell megfizetni az esedékes hiteltörlesztéseket. Sőt, a módosított pénzügyi programban további összegeket kaptak forgóalap-feltöltésre. Alapjában különbözik ez az állami segítség a régen megszokott „nem megy neki, nyúljunk a hóna alá” felfogástól. Itt a határozat alapja a SZIM akcióprogramja. S a külkereskedő garanciája arra, hogy amint beérik a beruházás, ahogy felfut a szerszámgépgyártás, úgy adja el jó áron, gazdaságosan a gyár termékeit. Tovább lépett tehát a SZIM. Termékszelekcióval, a jobban fizetők nagysorozatos gyártásával teszik még eredményesebbé a munkát. Október végén átszervezték a vezérigazgatóságot. Megállapították: eddig a felső vezetésben 52 „döntési hely” volt, elaprózódott az ügyek irányítása. Ma érdemi határozatot, utasítást csaknem feleannyi, 28 vezető ad az egész üzemóriásnak. A vezérigazgatóság létszáma 12 százalékkal csökkent. Az idén elérnek 40—50 milliós nyereséget. A mai szabályozók szerint számolva 1985-re ez 510 millió forintra emelkedik! Most, ezekben a napokban ismert felső vezető szervek előtt van a magyar szerszámgépexport ügye. A Gazdasági Bizottság tárgyalja azt az anyagot, ami az NC-gépek további értékesítési lehetőségeivel foglalkozik. A külkereskedők úgy látják, keresi a piac, fokozni kellene a gyártást. Valószínűnek látszik, hogy a vázolt anyagi helyzet ellenére a SZIM még további forrásokat kap a termelés gyorsabb bővítésére. Faludi András A kibontakozás útján Amit ma termelnek, eladnak, nem elég a kötelezettségek teljesítésére. Kár volt kockáztatni, újat kezdeni? A kérdést maguk is számtalanszor megfogalmazták. De a válasz mindig ugyanaz. A kocka jól pörgött , azt jól pörgették. Mert ha nem állnak át, nem kerülnek nehéz gazdasági helyzetbe, nincsenek a mai anyagi gondok, de a szó szó. 1981 jjgjk és öltözékkiegészítői MODELLBOLTJÁBAN ’Ijj Bp. V, Kecskeméti u. 4. ] MaM Nemzet A tudományos-technikai haladás társadalmi és ideológiai kérdései Országos elméleti konferencia Szolnokon Az MSZMP Szolnok megyei bizottságának oktatási igazgatóságán pénteken kétnapos országos elméleti konferencia kezdődött a tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági és ideológiai kérdéseiről. A tanácskozást Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője nyitotta meg, majd Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi fél évszázadot a tudományos és a technikai forradalom rohamos előrehaladása fémjelzi. A társadalmilag szükséges munkában jelentősen csökkent az élőmunka részaránya, tért hódított a gépesítés, az automatizáció, elterjedtek a számítógépek, fokozódott a termelés eszközigényessége. Hangsúlyozta, napjainkban kiemelten fontos szerepet kapott az újfajta energiahordozók és anyagok kiterjedt felhasználása. Sokrétűen elemezte, milyen nagymértékben előtérbe kerültek a szénhidrogének új feltárási és feldolgozási módszerei és az új erőforrások, a bioenergetikai, a geotermikus energia, a hulladékok hasznosítása. A természeti erőforrások között megkülönböztetett figyelemben kell részesíteni a termőföld, a víz és a levegő védelmét és hasznosítását. Az előadást követően korreferátumok hangzottak el. Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára a tudományostechnikai haladás és a magyar népgazdaság fejlődésének öszszefüggéseit vázolta. A felgyorsult tudományos és műszaki fejlődés folyamatának hatásaként a magyar népgazdaság műszaki színvonala nemzetközileg jó közepes szintet ért el. Szólt arról, hogy nőtt és korszerűsödött a gépállomány, az automatizáció. Komoly eredményeket ért el a tudományos alap- és alkalmazott kutatás, többek között a gyógyszer és biológiai, valamint a mezőgazdasági kutatások területén, annak ellenére, hogy a ráfordítások nem minden területen hozták meg a kívánt eredményt. A gyorsabb ütemű előrehaladásnak egyik gátja a vállalati szervezés alacsony szintje. A pénteki tanácskozás további részében Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese és Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartott korreferátumot. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR által gyártott, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatok által forgalmazott GLUTÉNMENTES TÉSZTÁK a megyeszékhelyeken a kijelölt boltokban kaphatók BUDAPEST (budapesti közért üzletei) batthány téri abc, marka, ubánia, CSUDAJÓ, KÖRTÉRI ÉLELMISZER ÁRUHÁZAK (a Csemege Kereskedelmi Vállalat üzletei) CSEMEGE ÁRUHÁZ, FLÓRIÁN TÉRI ÁRUHÁZ, 47. SZ. ÁRUHÁZ, —_ 40. sz. Áruház, SUGÁR CSEMEGE ÁRUHÁZ , (Szövetkezeti áruházak) SKÁLA ÁRUHÁZ, BHI DÉLI ABC NAGYKERESKEDELMI ÉLELMISZER ÁRUHÁZ VÁLLALATOK Felavatták a villamosított Cegléd-Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas vasútvonalat Kevéssel dél után a ceglédi vasútállomásról kigördült a 772. számú, V43-as mozdony vontatta, negyven kocsiból álló, száztengelyes, kétezer tonnás teherszerelvény, és ezzel pénteken megindult a villamosított vasútforgalom a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas vonalon. A szovjet árut Jugoszlávia felé szállító vonat a legolcsóbbb vontatási módon egészen Kelebiáig folytatta útját. A most felavatott vonalszakasz száznégy kilométer hosszú, nagyjából a hazai törzshálózat egyharmadát teszi ki, és ilyen mennyiségű villamosítás ritka a magyar vasút történetében. A beruházás eredményeként nemcsak a menetidő rövidül meg, hanem egyúttal tízezer tonna gázolaj is megtakarítható évente; pénzben ez jelenlegi áron nyolcvanmillió forint. Emellett a vonalon fölszabaduló dízelmozdonyok fölválthatják más vonalakon a gőzösöket is. A ceglédi ünnepségen Jaráz Béla, a MÁV vezérigazgatóság szakosztályvezetője tett jelentést a beruházás elkészültéről, majd Szűcs Zoltán vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. Többek között hangsúlyozta az építkezésben résztvevők helytállását: — Nem jelentett számukra elháríthatatlan akadályt a közelmúltban bekövetkezett zord időjárás sem. Dacolva a gyakran tíz-tizenöt fokos hideggel is, nagy lelkiismerettel végezték a munkájukat. A köszöntő szavak után kitüntetéseket adtak át, majd Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter megadta az engedélyt Gregus Sándornak, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség dolgozójának, hogy átvágja a nemzetiszínű szalagot, s végül a földíszített szerelvény a Rákóczi-induló hangjaira kigördült az állomásról. Az ünnepség utáni fogadáson a miniszter elmondta, hogy a hatodik ötéves tervben háromszáz kilométernyi vonal villamosítása szerepel, de remélik, hogy az ésszerű vontatási módok elterjesztésére újabb hitellel hosszabb távolságot sikerül korszerűsíteni. fejr. 7.) Eltűnt egy kislány... Befejezetlen történet Ez a riport folyamatosan, napról napra íródik. Talán inkább naplónak nevezhetnénk. Főszereplője az a kétéves kislány, akit december 15-én délután négy óra körül egy ismeretlen nő elvitt a bölcsődéből. Ma 19-e van. Csapánszki Orsolyát négy napja keresik a szülők, a kollégák, de mindenekelőtt a rendőrség. December 16-a, délelőtt fél tíz. Csörög a szerkesztőségi telefon. Ismeretlen férfihang a vonalban csak annyit árul el magáról, hogy taxis. — A kollégám kislányát ellopták! — mondja. Gondoltam, jó, ha maguk is tudnak róla. Mi taxisok mindenesetre nyomozunk. Már kaptunk személyleírást, ráálltunk az utcákra. A csaj nem ússza meg szárazon! Ha akar, jöjjön velünk... Mit tegyünk? A rendőrséggel mindenképpen beszélnünk kell. De a taxisok „magánakciójában” is jó lenne részt venni. Mindegy, próbáljuk meg! Beülök az első URH-s kocsiba. Utas vagyok, kérésem csak annyi: mehessek egy darabig. A fiatalember kicsit felerősíti az URH-t és kérés nélkül kommentálni kezd: — Egész délelőtt ez megy! Keresik a kislányt. Rendesek! Hallott már róla? Az egyik havernak ellopták a gyerekét. Tegnap este óta megállás nélkül nyomozunk. Először azt mondták, keressünk egy zöld Opelt, abban volt az Orsika. A Jókai téren találtunk is egy ilyen autót, aztán kiderült, szó sincs kocsiról. De megkaptuk már a körözés szövegét. Tudja, a taxisra mindig leselkedik veszély: leüthetik, elvehetik a pénzét, és lám még a gyerekét is... Ez persze túlzás, de az embernek ilyenkor minden az eszébe jut — talán ezért kergültünk meg. Szóval a kölyköt meg kell találnunk__ Sipos, csipog az URH. Taxisok üzennek egymásnak. Leállnak a műszakból, aztán átülnek a saját kocsijukba és pásztázzák újra az utcákat. Hátha... Fizetek, aztán újabb kocsihoz szaladok. Itt is csipog a rádió, itt is jönnek-mennek az üzenetek, ki mikor végez, ki mikor veheti fel gyalogos kollégáját. Az "akció, bár nem szervezte meg senki, tökéletes. Mégiscsak elmondom, miért ültem a kocsijába. — Nekem is van két gyerekem — mondja a vezető. — Mindent el kell követnünk, hogy a kislány épen, egészségesen előkerüljön. Tegnap egyébként még egy furcsa eset történt. Miközben kerestük Orsikát, találtunk este egy kisfiút az utcán, mert az anyja egyszerűen kitette! Mi van manapság az emberekkel, mondja!? December 16-a van, délután fél három, a Főtaxi Vállalat diszpécserszolgálatának a vendége vagyok. A diszpécserteremben bábeli hangzavar. Minden harmadik hívás Csapánszki Orsika sorsával kapcsolatos. Taxisok jelzései az utcáról, taxisok kérdései a központtól. A rendőrség körözési iratát olvasom: Csapánszki Orsolya kétéves kislányt december 15-én délután négy óra körül a XVIII. kerületi bölcsődéből ismeretlen személy elvitte. A nő személyleírása: 30—32 éves, közepesen molett, vörösbarna, festett hajú, szeplős arcú ... Hadarva beszélj kis akcentussal, sötétbarna hosszú bőrkabátot, sötétbarna csizmát visel. Cigányos, virágos kendőt hord a kabátja fölött...■ Csapánszki Orsolya aznap reggel piros orkánoverallba, sárgapomponos sapkába öltözött, kis bordó csizmát húzott a lábára, és kezébe vette kék műanyag kosárkáját, amelybe az orkánkesztyűjét tette. A központban még megtudom: édesanyja ugyancsak a Főtaxi dolgozója, nevezetesen diszpécser. A történet pedig a következő: Orsiért aznap a papa ment a bölcsődébe. Orsi azonban már nem volt ott, ezért a papa felhívta a mamát a munkahelyén, mert azt hitte, hogy ő vitte el. Kiderült, Orsi egy teljesen idegen asszonnyal indult „haza” . .. De idegen volt-e ez az asszony valóban? Ilyen pontos személyleírást csak egy többször látott arcról-alakról lehet adni. Ki lehetett tehát a nő? Másnap felhívom a bölcsődét... December 17-e, délelőtt 11 óra: a főnökasszony éppenhogy csak bemutatkozik, majd leteszi a kagylót. Kérdésem mögött vádat érez, s úgy tűnik, az eset idegileg is megviselte. Mégis újra tárcsázok. Most már a bölcsőde orvosa veszi fel a kagylót. Először igen udvariasan, de határozottan elutasít, majd mégis beszélni kezd. Tisztában van-' nak a bölcsődék működési szabályzatával — mondja. És még hozzáteszi: ebben a szabályzatban nincs arra konkrét utalás, hogy ki viheti haza a gyermeket. Nyilvánvaló azonban, hogy a felelősség egyaránt terheli a szülőt és a bölcsődét is. Orsikáért ismerős nő jött, érthető tehát, hogy a kislányt kiadták ... December 17-e, délután: zöld Opel, tökéletes személyleírás, ismeretlen, ám mégis „ismerős” nő. A rendőrség már „elvetette” a zöld Opelt. A taxisok segítségét azonban többször is megköszönik. Számítanak rájuk. Csapánszki Orsolya kétéves kislány egy ismeretlen nénivel „haza” indult. Kezében kék műanyag táskával még látták őt a közeli utcában. A rendőrség folytatja a nyomozást. Gaál Piroska 5