Magyar Nemzet, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
Kedd, 1980. december 9. Magar Nemzet A gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata Az utóbbi időben fontos szervezeti lépések történtek az államigazgatás korszerűsítésére, a kormányzat gazdaságirányító szervezetének és tevékenységének fejlesztésére. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Gazdasági Bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Irodának az intézkedések céljairól, várható hatásairól. Összehangolt fejlesztés ét tette szükségessé a kormány gazdaságirányító munkájának szervezeti korszerűsítését? — A szervezeti lépések alapvető indítékát gazdasági fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitikai feladatok jellegében találhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági változások, az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás újszerű feladatokat ad a gazdaságirányításnak. Ilyen körülmények között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelményekhez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaságirányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valamennyi eszköznek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. — Önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. — Az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, munkamódszereinek és szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet eddig is, napirenden tartottunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elemzése, a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. A Gazdasági Bizottság 1980 közepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésének tekinthető-e, amit azután az államigazgatás más gazdasági intézményeinek korszerűsítése és a vállalati szervezeti rendszer fejlesztése követ? Összehangolt lépéssorozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással és biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelménynek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását. Ebből következik az, hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folyamatban az időpontot tekintve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a Gazdasági Bizottság létrehozása volt. 1981. január elején megkezdi működését az egységes ipari minisztérium, s ebből következően bizonyos mértékben tehátmódosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugalmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítására is. A Gazdasági Bizottság feladata Mi indokolta a Gazdasági Bizottság létrehozását? — Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kialakítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országos irányító szervekre és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányító szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Minisztertanács az Állami Tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét. Az irányítás folyamatos, operatív feladatainak összehangolására, valamint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányítására pedig létrehozta a Gazdasági Bizottságot. A Minisztertanács a két kormánybizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékenységük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, valamint a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság. A Gazdasági Bizottság létrehozásánál lényeges szempont volt, hogy a kül- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos központi irányítás fogja át. A hatékony gazdasági irányítás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a szervezetileg elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladataikat öszszehangoltan lássák el. Ez az összehangolás jelentős részben közvetlen együttműködésük útján — jogilag szabályozottan — valósul meg, egy része azonban kormányszintű koordinációt, vitás esetekben pedig kormányszintű döntést igényel. Ezt a feladatot a Gazdasági Bizottság végzi. — A Gazdasági Bizottság feladatai ellátásához olyan munkamódszereket alakított ki, amelyek lényege, hogy ha az események természete azt kívánja, a kormányzat gyors döntésekkel reagáljon úgy, hogy a tényleges cselekvést elindító intézkedések késedelem nélkül szülessenek meg. Alapvető, hogy a bizottság csak a valóban kormányzati döntést igénylő kérdésekben, nem pedig a felelős vezetők, miniszterek helyett foglaljon állást. Tevékenységével éppen a miniszterek nagyobb felelősségének gyakorlati érvényesülését kell alátámasztania, és megkövetelnie azt, hogy minden szerv és minden vezető a gyakorlatban éljen a rábízott hatáskörrel és felelőséggel, a megérett döntéseket, intézkedéseket idejében meghozzák. A Gazdasági Bizottság különös súlyt helyez a határozatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Ez nemcsak, a feladatok következetes számonkérése miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy megbizonyosodjon róla, elérte-e célját egy egy adott határozat, azaz a kívánt irányban befolyásolja-e a gazdasági folyamatokat. Az Ipari Minisztérium szerepe Mi indokolja a három ipari minisztérium egy szervezetbe való összevonását? — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése. Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdaságunk vezető ága, egységes, hosszú távú — a hazai szükségletekkel és a külpiaci igényekkel egyaránt számoló — koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezetten, összehangoltan valósuljon meg. E fontos feladat eddiginél magasabb szintű megoldását szolgálja az ipari minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szemszögéből az ipari minisztérium létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a központi irányítást, javítja az iparirányítás egységességét, koordináltságát, s ezáltal az egységes minisztérium tevékenysége szervesebben illeszkedik a kormányzati munkába. Részint pedig növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállalatok abban kapnak több segítséget és iránymutatást a minisztériumtól, amiben eddig is joggal többet és jobbat vártak: fejlesztési koncepciók kialakításához, nemzetközi kapcsolataik fejlesztési irányának megválasztásához. Ugyanakkor nő önállóságuk és felelősségük abban, amihez nekik jobbak a feltételeik: termelési szerkezetük és értékesítési irányaik megválasztásában, a színvonalas gazdálkodásban. — Az Ipari Minisztérium létrehozása nem egyszerűen a három minisztérium egybeolvasztását jelenti — habár ez önmagában is javítja a hatékonyságot pusztán azáltal, hogy egy sor párhuzamos tevékenységet végző osztály öszszevonása jelentős létszám- és költségmegtakarítást eredményez —, hanem új minisztérium létrehozását, új tartalommal, kisebb, de kvalifikáltabb létszámmal. Az új minisztérium körülbelül feleannyi dolgozót foglalkoztat majd, mint a három jelenlegi. Az Ipari Minisztérium változatlanul el fogja látni ágazati, hatósági és vállalatfelügyeleti funkciókat. Ennek megfelelően részt vesz az általa irányított gazdasági ágazatokban érvényesülő gazdaságpolitikai célok kidolgozásában és megvalósításában, öszszehangolja az általa irányított ágazatok fejlesztését egymással, illetve a népgazdaság többi gazdasági ágazatával. Kiemelten foglalkozik a műszálas fejlesztés, a tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés ágazati feladataival. Hatósági jogkörében érvényesíti az ágazati, szakmai követelményeket. Az ipari miniszter gyakorolja a vállalatfelügyeleti jogokat mindazon állami vállalat és gazdálkodó szervezet felett, amelyekre nézve az államot illető tulajdonosi, alapító jogokkal rendelkezik. Az Ipari Minisztérium egyik alapvető feladata, hogy az ipar nemzetközi szakosítási és kooperációs tevékenységét az iparpolitikával összehangoltan irányítsa és szervezze. — Feltétlenül számítunk arra hogy az Ipari Minisztérium a vállalat felügyeleti tevékenységét — beleértve a kádermunkát is — hatékonyabban látja el. Elsősorban azért, mert a vállalatok tevékenységét fokozottabban az iparpolitikai követelmények függvényében, nem pedig a vállalati gazdálkodás rövid távú szempontjai alapján ítéli meg. Nagyrészt mentesül viszont a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági feladatok alól, amelyet az Országos Anyag- és Árhivatal vesz át. Ez nem egyszerű feladatátcsoportosítás, hanem az egész irányítási rendszerünket érintő tartalmi változás. Megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy az ipari termelés és anyagellátás rövid távú egyensúlyáért felelős szerv feladatai megoldása érdekében kénytelen legyen a felügyeleti jogköréből fakadó vállalatvezetői függelmi viszonyt is felhasználni, óhatatlanul keresztezve ezáltal a nyereségérdekeltségen alapuló vállalati önállóság gyakorlati érvényre jutását. Hogyan érinti az Ipari Minisztérium létrehozása a többi irányító szerv munkáját? — Bővül az Országos Anyag- és Árhivatal feladatköre, amivel az ipar területén átveszi a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági funkciókat, amelyeket eddig átruházott hatáskörben az ágazati minisztériumok láttak el. Ehhez a tevékenységhez az Ipari Minisztérium szakmai segítséget nyújt az Országos Anyag- és Árhivatalnak. — A vállalati önállóság gyakorlati kiterjedésével egyidejűleg hatásosabbá tesszük az irányító szervek piacfelügyeleti tevékenységét, hogy minden területen — fogyasztási cikkek, termelőeszközök, külkereskedelmi áruforgalom — rövid távon is kiegyensúlyozott, a népgazdasági tervnek megfelelő keresleti—kínálati viszonyok érvényesüljenek. A piacfelügyelet központi szerve az Országos Anyag- és Árhivatal, de meghatározott felelőssége van igen fontos részterületeken — a belkereskedelemben, a mezőgazdaságban, a külkereskedelemben —, más szerveknek is, amelyek között az Országos Anyag- és Árhivatal koordináló és irányító funkciót is betölt. — Az Ipari Minisztérium fokozottabban részt vesz elsősorban a KGST-együttműködés, az ipar nemzetközi kapcsolatainak alakításában. Ennek megfelelően bizonyos módosulások következnek be a Külkereskedelmi Minisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal kialakított, munkamegosztásban. Ezen túlmenően szükségesnek látszik, hogy a vállalati érdekek közvetítésében, egyeztetésében kibővített feladatot és hatáskört, kapjon a Magyar Kereskedelmi Kamara. Az átszervezés folyamata Hol tartanak az új minisztérium létrehozásának előkészületei? — Részletes, pontos terv szerint halad a szervező munka, miközben még a régi szervezetek is folytatják tevékenységüket. A rövidre tervezett átmeneti időszakban a változatlan keretekben dolgozó funkcionális szervek és a gazdasági kormánybizottságok egyaránt fokozottan részt vállalnak a folyamatok kézben tartásában. Az átmenetet mindenképpen megkönnyíti, hogy a vállalatok már ismerik az 1981. évi népgazdasági tervet, a szabályozó rendszer változásait, s részletesen tájékoztatták őket a hatodik ötéves terv tervezetéről is. Az új minisztérium felállításának előkészületei december végéig, befejeződnek, s az január elsejét hivatalosan is megkezdheti működését. Hogyan történik a szervezeti intézkedésekkel kapcsolatos munkaerőátcsoportosítás ? — Az Ipari Minisztérium vezetői és munkatársai nagyrészt a három ágazati minisztérium káderállományából kerülnek kiválasztásra, szoros összhangban a feladatokkal és a minisztérium szervezeti tagozódásával. A minisztériumok közötti feladatok átcsoportosításának megfelelően az ágazati minisztériumok számos munkatársa más irányító szervekhez kerül. A káderkérdéseket a párt- és a társadalmi szervekkel szoros együttműködésben folyamatosan rendezzük. A három megszűnő minisztérium valamenynyi dolgozójával személy szerint foglalkoznak, hogy képzettségüknek, képességüknek és a népgazdasági érdekeknek megfelelő munkahelyekre kerüljenek. Egzisztenciális gondokkal senki sem kerül szembe, de a változtatások természetszerűleg felszínre hozhatnak egyéni problémákat. Ezeket nagy türelemmel, emberségesen, az érdekek kölcsönös figyelembevételével kell megoldani. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy minden, egyébként helyes intézkedés sikeres végrehajtása döntően függ attól, hogy a dolgozók milyen felelősséggel, áldozatvállalással és eredményesen tudnak, illetve akarnak tevékenykedni. Joggal számítunk ebben az esetben is arra, hogy a minisztérium dolgozói munkájukat a szükséges felelősséggel és odaadással fogják végezni. Űrhármas Készülődés a visszatérésbe Csomagol az „űrhármas”: Leonyid Kizim, Oleg Makarov és Gennagyij Sztrekalov gyakorlatilag befejezte a kijelölt programot, végrehajtotta a Szaljut—6 űrállomás felújítását, a tervezett kísérleteket s készülődik a visszatérésre. Hétfőn a három űrhajós kitakarította a Szajjut—6 helyiségeit, konzerválta a tudományos berendezéseket, és megkezdte azoknak a felszereléseknek az átszállítását a Szojuz—T-3 űrhajóba, amelyeket magukkal hoznak a Földre. Ezek között van jó néhány kísérleti berendezés, anyagminták, az űrutazás részleteit rögzítő feljegyzések. A Moszkva-közeli földi irányító központ szakértői időközben megkezdték a Szaljut-6 űrállomáson végzett munka értékelését. A három űrhajó® teljesítményével a szakemberek rendkívül elégedettek, s úgy vélik, az űrhármas hatékonysága, gyorsasága különös elismerést érdemel. Az első két nap alatt sikerült az űrállomás valamennyi tudományos laboratóriumának munkáját felújítani, s eredményesen végezték el a karbantartási munkálatokat is. Figyelemre méltó teljesítmény, hogy e rövid idő alatt számos megfigyelés és kísérlet is szerepelt a programban. A hétfői nap feladatai közzé tartozott a Szaljut—6 előkészítése az automatikus vezérlésre történő visszaállításra. A délutáni órákban az űrhajósok a Progressz—11 teherszállító űrhajó vezérlőberendezéseit felhasználva végrehajtották az űrkomplexum pályamódosítását. A három űrhajós egészségi állapota kitűnő, amint ezt, az orvosi ellenőrző vizsgálatok adatai, s a földiekkel folytatott beszélgetések egyaránt tanúsítják. Továbbképzés a szovjet ösztöndíjasoknak Hazánkban csaknem ötezer olyan diplomás dolgozik a népgazdaság különböző ágazataiban, aki a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben szerezte magas szintű ismereteit számukra, s az orosz nyelvet jól beszélő más szakemberek számára is 1979 óta vált lehetővé, hogy megszerzett tudásukat szovjet egyetemeken, főiskolákon 2—4 hónapos továbbképzésben felfrissíthessék — hangzott el az MSZBT országos elnöksége mellett működő ösztöndíjas bizottság hétfői ülésén a Barátság Házában. Tivald Miklós, az Országos Ösztöndíjtanács főosztályvezető-helyettese tájékoztatta a bizottságot a magyar szakemberek szovjetunióbeli továbbképzésének eddigi tapasztalatairól, összesen nyolcvanféle továbbképzésben vehetnek részt az érdeklődők. Az Országos Ösztöndíjtanács nemrég megbeszélte a tárcákkal, az országos hatáskörű szervekkel az elkövetkező öt esztendőre szóló továbbképzési igényeket Jövőre várhatóan már száz- nyolcvan magyar diplomás kapcsolódhat be a továbbkép- s zésbe. Jövőre megkezdődhet a kis-balatoni tározórendszer kiépítése Sorra megvalósultak a Balaton zalai partszakaszán és a Zala folyó vízgyűjtő területén a vízvédelmet szolgáló idei tervek, s eredményesek voltak azok az akciók is, amelyeket a helyi tanácsok kezdeményeztek a tópart és az üdülőterületek tisztaságának, kulturáltságának növelésére — állapították meg hétfőn azon a zalaegerszegi tanácskozáson, amelyen a vízügyi és tanácsi vezetők a Balaton védelmében folytatott munkát értékelték. Elkészült többek között a zalalövői szennyvízcsatorna és tisztítómű, a várakozásnak megfelelő hatásfokkal működik Keszthely új szennyvíztisztítója, bővült a hévízi tisztítórendszer, s a keletkező szennyvizek nagyobb részét csatorna gyűjti össze a tópart másik két jelentős üdülőtelepén, Balatongyörökön és Vonyarcvashegyen is. Vízvédelmi szempontból megnyugtató módon oldották meg a nagy élelmiszeripari üzemek hulladékának elhelyezését, s előrelépés történt a mezőgazdasági eredetű szennyvizek visszaszorításában is. A rendszeres vízminőségmérési adatok szerint azonban a Zala folyó alsó szakaszán változatlan mértékű a szennyeződés. Megszüntetése a kis-balatoni tározórendszer kialakításával lehetséges. A vízügyi szakemberek elmondták, hogy az előmunkálatok, a geodéziai és talajmechanikai vizsgálatok megindultak,és lehetőség van arra, hogy 1981 második felében megkezdődjenek a gátépítések. 5 Kedvező jelek az idegenforgalomban Olcsóbb szálláshelyeket a turistáknak A nehezebb feltételek közepette is folytatódtak az idegenforgalomban a múlt évben elkezdődött pozitív tendenciák — állapította meg az Országos Idegenforgalmi Tanács hétfői ülésén Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, az OIT elnöke. Az előzetes számítások szerint ebben az évben 14 millió külföldi vendéget fogadunk, ami nyolc százalékkal kevesebb a tavalyinál. Kedvező viszont, hogy a külföldiek magyarországi tartózkodási ideje növekedett. Idegenforgalmi devizabevételünk 10 százalékkal lesz több a múlt évinél, ezen belül jelentősen növekedett a konvertibilis devizabevételünk. Az idén hétszázzal nőtt a szállodák férőhelye, s a terv szerint osztrák együttműködéssel négy további szálloda épül. A turistaszállások, az üdülőházak, a kempingek és a fizető vendéglátóhelyek száma a tervidőszakban 26 százalékkal növekedett. Jelenleg a szociálturisztikai férőhelyeken kívül 210 ezer viszonylag olcsó kereskedelmi szálláshely áll a hazai lakosság rendelkezésére. Nagy részük egész esztendőben nyitva tart, így alkalmasak a téli sportok kedvelőinek fogadására is. A széles közvélemény előtt általában nem ismert, hogy ilyen sok olcsó szállást vehet igénybe a belföldi turizmus. Az elmúlt időszakban sok szó esett a mintegy 1500 férőhelyes turistaházak sorsáról. A házak új gazdái 37 épület karbantartására 59 millió forintot költöttek, e nélkül legtöbbjük már nem működhetne. A turistaszállások főleg a hétvégeken, illetve az ünnepnapokon zsúfoltak, egyébként, a hét többi napján általában kevés a vendégük, így éves átlagban csupán 39 százalékos a kihasználásuk. Az OIT szükségesnek tartja, hogy a különféle egyéb olcsó szállástípusokat fokozottabban kapcsolják be a természetjárásba, a belföldi turizmusba. Állást foglalt amellett, hogy a szálláshelyek értékesítési rendszerét is korszerűsítsék, a kereskedelmi szálláshely céljára alkalmatlan épületeket úgynevezett kulcsosház formájában üzemeltessék. Az olcsó szálláshelyek további bővítése érdekében az OIT felkérte az érdekelteket, hogy vizsgálják meg, milyen használaton kívüli épületek — erdészház, iskola, gazdasági épület — hasznosíthatók kulcsosházaknak az ifjúsági turizmus és a természetjáró mozgalom céljaira. Az OTT végül megtárgyalta és jóváhagyta az idegenforgalmi fejlesztési alap 1980. évi felhasználásáról készített jelentést