Magyar Nemzet, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

eGUKd i­ci ivó r» i » i* l­ÉKÉS CSALA , , ‘ ff.: H. : , Sét­ * Magyar Nemzet §g~ A HAZAFIAS NÉ­PF­RONT LAPJA • Jabbízi a szándék ki A Hazafias Népfront két hét múlva kezdődő kong­resszusa előkészítésének je­gyében tanácskozott pénte­ken az Országos Tanács. Ezen az ülésen tájékoztató is elhangzott a népfrontbi­zottságok újjávál­asztásának tapasztalatairól, azokról a javaslatokról, kritikai észre­vételekről, amelyekre a mozgalom újjáválasztott tes­tületei már ma is támasz­kodhatnak munkájukban. A kongresszuson minden bi­zonnyal alapos elemzések­nek vetik majd alá a ta­pasztalatokat, néhány jelen­ségről, új momentumról azonban már most is érde­mes szólni. Általános érvényűnek mondható, hogy a választási népfront fórumok problé-­ maérzékenyek voltak: az eredmények elismerése és bemutatása mellett minde­nütt nagy teret szenteltek a megoldásra váró feladatok­nak. Ez a jobbító szándék hatotta át azokat a felsoro­lásokat is, amelyek a moz­galom tennivalóit vették számba, munkastílusát tet­ték nagyító alá. Utalt erre beszámolójában az Országos Tanács titkára is: „A nép­front fórumrendszerétől azt várják — hangoztatta —, hogy ne csak bővüljön, ha­nem az ott elhangzott köz­érdekű észrevételeket az il­letékesek gyorsan el is bí­rálják és intézkedjenek.” Abban a vonatkozásban már nagy előrelépés történt, hogy a népfrontbizottságok­­nál ne rekedjen meg egyet­len észrevétel, javaslat sem, hanem azokat — lekerekítés és kozmetikázás nélkül — azonnal továbbítsák az ille­tékes intézményeknek, vál­lalatoknak. Sőt, hogy az ilyen áttételeket is csök­kentsék, a tanácskozásokra meghívják azoknak a szer­vezeteknek, vállalatoknak a képviselőit, amelyek mun­káját várhatóan bírálatok érik. A továbbított javasla­tok egy része azonban ma még elvesz valahol a bürok­rácia zegzugos útjain, vagy ami ugyancsak hangulatron­tó: a javaslattevő, a kezde­ményező ember vagy cso­port hónapok vagy évek múlva kap csak választ. Ezért ajánlhatjuk megszív­­lelésre az újjáválasztott népfrontbizottságoknak: legalább annyi erőfeszítést fordítsanak az észrevételek sorsára, a bírálatok hatásá­nak figyelemmel kísérésére, mint amennyit összegyűjté­sükre szenteltek. Ebben az időszakban a gyűléseket, a fórumokat az őszinte szókimondás, a fele­lősség jellemezte. Reális ál­láspontot elfoglalni, helye­sen cselekedni viszont csak az az ember tud, aki jól tá­jékozott, aki ismeri mind az országos, mind a helyi célo­kat. A mozgalomnak főleg az utóbbival kapcsolatban vannak fontos tennivalói, annál is inkább, mivel a he­lyi elképzelések, tervek ki­munkálása nem egy helyen még mindig csak szűkebb szakembergárda feladata. A lakosság véleményét formá­lisan kikérik ugyan, de nem abban a stádiumban, ami­kor még mód van a változ­tatásra, az igényekkel és a lehetőségekkel jobban össz­hangban álló rangsorolásra. Féloldalasnak mondható ugyanis a demokrácia ott, ahol a dolgozók szélesebb rétegeire csak a feladat megoldása marad, de a dön­tés, a határozat kimunkálá­sában már nem, vagy ke­vésbé tartják szükségesnek a részvételüket. A közéleti nyíltság, a közös gondolko­dás elősegítése nemcsak a lakóterületen fontos, hanem a gazdasági életben is. Csak az az üzem, szövetkezet tud jobban, gyorsabban alkal­mazkodni a változó körül­ményekhez, ahol a gazda­sági vezetés lehetőséget te­remt a szakemberek eltérő véleményének a kifejtésére is. Ha ugyanis nem a tekin­télyelv alapján születik a döntés, akkor az emberek jobban magukénak érzik a feladatokat, és munkaköri kötelességükön túlmenően is segítik megoldásukat. ,,A népfrontválasztások legfőbb politikai tapasztala­ta — hangsúlyozták a pén­teki ülésen —, hogy a moz­galom a nemzeti egység erő­sítésén akkor tud eredmé­nyesen munkálkodni, ha kellő figyelmet fordít a mindennapi életet meghatá­rozó tervekre, tényezőkre és a gondok megoldásán fára­dozik.” A napi élettel kap­csolatos ügyek, tennivalók pedig ezerszámra vannak. Az egyik településen a köz­lekedést, a másikon az út­építést, a harmadikon a jobb vízellátást vagy éppen kereskedelmi ellátást teszik az első helyre, és a sort még hosszan folytathatnánk. A népfronttestületek az igé­nyek jelzésével, a társadal­mi munkák szervezésével igen sok területen elősegít­hetik a gyarapodást, a jobb közhangulatot, de leggyor­sabban ott tudják a célokat megközelíteni, ahol nem kü­lön utakon járva, elszigetel­ten látnak a szervezéshez, a mozgósításhoz, hanem a többi társadalmi szervezet­tel — a pártszervezetekkel, a szakszervezettel, a KISZ- szel, az MTESZ-szel, a TOT- tal, a Vöröskereszttel, a né­pi ellenőrzéssel — együtt­működve, jó munkamegosz­tásban tevékenykednek. Pél­dák sokaságát, lehetne fel­hozni, hogy ezzel az erő­­egyesítéssel értek el figye­lemre méltó sikereket olyan területeken, mint az idős, magukra maradt öregek se­gítése, a környezetvédelem, a magánlakás-építés támo­gatása, a fiatalok családi életre való nevelése. A mozgalom előtt álló sok feladat máris körvonalazha­tó — legtöbb helyen az új­jáválasztott bizottságok nyomban munkához is lát­tak — a kongresszus azon­ban minden bizonnyal még pontosabban kijelöli a leg­égetőbb tennivalókat, gaz­dag munícióval látja el a­­népfronttestületeket, útmu­tatást kapnak módszereik tökéletesítéséhez. S hogy a rájuk váró nagyobb köve­telményeknek meg is tud­nak felelni, friss lendülettel látnak megbízatásuk teljesí­téséhez, arra — egyebek kö­zött — két figyelemre mél­tó adatból is következtethe­tünk: az újjáválasztott bi­zottságokban a 30 éven aluli fiatalok aránya 24, az új testületi tagok aránya pedig 43 százalék. Keserű Ernő Kádár János és Leonyid Brezsny­ev moszkvai eszmecseréje A XI. ötéves terv vitájával folytatta munkáját az SZKP kongresszusa A külpolitikai írnél­ ­ ÉLÉNK ÍRDRKI.ODI.S kíséri továbbra is a moszkvai párt­­­­kongresszus eseményeit. Az egyik nyugatnémet lapnak adott nyilatkozatában Willy Brandt a többi között arról beszélt, hogy a Moszkvában elhangzó javaslatokra adott amerikai vá­laszok óvatos derűlátásra jogosíthatnak fel. Az SPD elnöke úgy látja, a mostanában tapasztalható politikai aktivitás cáfolja azt a ,,tézist”, hogy elkerülhetetlen a fegyverkezési verseny újabb fordulója a Kelet és a Nyugat között. Brandt egyidejűleg saj­nálkozott afelett, hogy az 1979-es NATO-határozat óta eltért hosszú időt nem használták ki jobban, mivel az ott elhangzot­takra a másik fél — a politikus szerint — nem elég hamar rea­gált. Ugyancsak a moszkvai indítványokkal foglalkozott Ar­­mand Hammer, az ismert amerikai üzletember. A TASZSZ tu­dósítójának nyilatkozva elmondotta: a kongresszusi békekez­­deményezésekkel megkezdhető a szovjet—amerikai kapcsola­tok javítása. Az egyik vezető belga lap összefüggésbe hozta a nemzetközi helyzetértékelést és a gazdasági beszámolót. A La Cité szerint Tyihonov kormányfő beszéde előtt ,­a Kreml ismét aláhúzta, hogy új szakaszt kíván kialakítani a kelet—nyugati kapcsola­tokban”. Ezt a békevágyat komolyan kell venni — írta az új­ság —, mert nagyon szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel. Erről az elemzők főként azt hangsúlyozzák, hogy a népgazdaság intenzív fejlesztése vezető téma Moszkvában. A belgrádi Borba megjegyzi, a kolhozparasztok háztáji gazdasága ezúttal először került be a tervbe olyan kategóriaként, mint amelyre az élet­­színvonal emelése szempontjából komolyan számítanak. A szombati francia lapok a kormányfői beszédből szinte egy­öntetűen azokat a részeket emelték ki, amelyek a fogyasztásra, a mezőgazdasági termelés fontosságára hívták fel a figyelmet. .. AZ EREDETI TERVEKTŐL eltérően Margaret Thatcher szombaton még egyszer találkozott Reagan elnökkel . A so­ron kívüli tanácskozást feltehetően azért iktatták be, hogy tisz­tázzák a megmaradt nézeteltéréseket. A vélemények közelíté­sét igyekeztek szolgálni azzal is, amit Caspar Weinberger had­ügyminiszter a brit miniszterelnökkel való megbeszélésén kö­zölt, hogy a neutronbomba ügye lekerült a napirendről Wa­shingtonban. Szerinte amennyiben az amerikai kormány ismét foglalkozna e fegyverzet nyugat-európai elhelyezésének a gon­dolatával, akkor annak minden részletét megvitatja majd a szö­vetségeseivel. Hozzáfűzte azonban, hogy csupán azért mondanak le az eredeti tervről, mert az Egyesült Államok nem akar olyan pótlólagos bonyodalmakat okozni, amelyek nehezítik a közép­hatótávolságú rakéták Nyugat-Európába telepítésének a prog­ramját. Ez annál is fontosabb — mint a hadügyminiszter sza­vaiból is kiviláglott —, mert Washington ragaszkodik a NATO 1979 decemberében hozott korszerűsítési határozatához, és a megígért új amerikai fegyverkezési elgondolások végrehajtásá­hoz. A Pentagon vezetője egy­ébként ,,megdicsérte” a brit kor­­mányt, amiért az Észak-atlanti Szövetség által előírt három százalékkal növeli a hadikiadásait, és hozzájárul a Perzsa-öböl térségének a „védelméhez”. Az amerikai hadügyminisztérium közlése egyébként az is, hogy döntöttek arról: további katonai tanácsadókat küldenek Salvadorba. A bejelentés röviddel azután hangzott el, hogy Haig külügyminiszter újból támadta Kubát a salvadori baloldalnak nyújtott segítségért, s egyidejűleg Nicaraguát is megfenyegette: ha nem hagy fel a felszabadító erőknek nyújtott állítólagos tá­mogatásával, ellenintézkedéseket hoznak. Az I1SZVN­*­­első titkárának találkozói Moszkvából jelenti az MTI. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton Moszkvában találkozott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökével. Eszmecserét folytattak­­a ma­gyar-szovjet kapcsolatok né­hány vonatkozásáról és fontos nemzetközi kérdésekről. Kádár János melegen üdvö­zölte Leonyid Brezsnyevet abból az alkalomból, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán nagy jelentőségű beszámolót mondott. Teljes egyetértéséről és támogatásáról biztosította a beszámolónak az enyhülés folytatására, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére és a béke megszilárdítására vo­natkozó javaslatait. A Magyar Szocialista Munkáspártnak el­tökélt szándéka — mondotta Kádár János —, hogy hozzá­járul a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához, minden imperialistaellenes erő össze­fogásához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az elkövetkező évek rendkívül, nagy jelentőségűek lesznek a háborús veszély növekedése, a fegyverkezési verseny fokozá­sa ellen vívott küzdelemben. Aláhúzták, hogy a világ bé­kéjének legfőbb biztosítékát a testvéri szocialista országok jelentették s jelentik továbbra is. Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója szívé­lyes.­ elvtársi légkörben ment végbe. Kádár János szombaton ugyancsak megbeszélést foly­tatott Carlos Nunez Tellez­­szel, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front egyesí­tett vezetősége végrehajtó bi­zottságának tagjával, a Nica­raguai Köztársaság államtaná­csának elnökével. A baráti légkörű találkozón áttekintették a két ország fej­lődő kapcsolatait, a nemzet­közi helyzet néhány időszerű kérdését, különös tekintettel Közép-Amerika és a karib­­tengeri térség problémáira. Carlos Nunez tájékoztatást adott a nicaraguai nép ország­építő munkájáról és az or­szág függetlenségét, a sandi­ nista forradalmat fenyegető agresszív imperialista törek­vésekről. Kádár János kifejezte a magyar kommunisták, a ma­gyar nép szolidaritását Nica­ragua népének forradalmi vívmányai és hazája függet­lensége védelmében folytatott harcával. Elítélték azokat az agresz­­szív lépéseket, amelyekkel a nemzetközi imperializmus fe­nyegeti a térség népeinek a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harcát. Ki­fejezték azt a meggyőződésü­ket, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXVI. kong­resszusán meghirdetett béke­kezdeményezések hozzájárul­nak a nemzetközi enyhülés folytatásához, a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, a né­pek biztonságának megerősíté­séhez. Tanácslkozások a szovjet fővárosban ■ Leonyid Brezsnyev szomba­ton Moszkvában találkozott Erich Honeckerrel, az NSZKP főtitkárával, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államta­nácsának elnökével. Honecker az NDK kommunistái, lakos­sága nevében szívből köszön­tötte az SZKP főtitkárát a pártkongresszus alkalmából és kijelentette: teljes mértékben egyetértenek az SZKP KB be­számolójában foglaltakkal. Brezsnyev és Honecker an­nak a szilárd meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a két testvérpárt, a két testvéri ország együttműködése tovább mélyül és erősödik. N­yikolaj Tyihonov, az SZ JKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke szombaton a Kremlben ugyancsak találko­zott Erich Honeckerrel. Esz­mecserét folytattak a két or­szág közötti együttműködés kölcsönös érdeklődésre számot­t­artó néhány időszerű kérdé­séről . A találkozót szívélyes, elv­társi légkör jellemezte. A szomfian­ isi is vikuna «» Az SZKP XXVI. kongresszu­sának szombat délelőtti ülésén Grigorij Romanov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbi­zottság első titkára elnökölt. Az első felszólaló a szarato­­vi területi pártbizottság első titkára, Vlagyimir Guszev volt. Részletesen szólt a terü­let gazdasági fejlődéséről, s elsősorban azt sürgette, hogy gyorsítsák meg az öntöző­­rendszerek építését: mint mondotta, ezáltal biztosíthat­nák a mezőgazdasági termelés jelentős bővítését. A Szovjetunió egyik leg­eredményesebben működő energiatermelő ágazata, a gázipar üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak az ágazat minisztere, Szabit Orudzse­v. Örömmel számolt be a kong­resszusnak arról, hogy a szo­cialista országok összefogásá­val létrejött Európa legna­gyobb gázvezetéke, a Szövet­ség gázvezeték, amely a KGST tagállamaiba juttatja el a szovjet földgázt. A délelőtti ülésen több kül­földi vendég is felszólalt. Az algériai elnök ü­­­vözlete Mohamed Szaid­­Mazuzi,­­az Algériai Nemzeti Felszabadí­tási Front pártja Politikai Bi­zottságának tagja tolmácsolta Bendzsedid Sadli elnök és a front egész vezetésének üdvöz­letét. Hangsúlyozta: az algériai nép figyelemmel kíséri a Szovjetunió népeinek sikereit. A Szovjetunió az emberiség haladásának élén jár, az Októ­beri Forradalom a nemzeti ön­rendelkezésért küzdő népek stratégiai szövetségese lett — mondotta a többi között. Méltatta azokat az eredmé­nyeket, amelyeket Algéria ért el a függetlensége elnyerése óta. Hangsúlyozta: Algéria harcol az imperializmus ellen, küzd a kapitalizmus emberte­len politikai és gazdasági ural­ma ellen, az új, igazságosabb gazdasági világrendért. Rndreo Arism­rmli: L»­in«Amm­erika új komákba lépett A sok ezer börtönben seny­vedő, illegális munkára kény­­szerített vagy száműzetésben élő uruguayi kommunista, az uruguayi nép üdvözletét Rod­­ney Arismendi, a kommunista párt központi bizottságának el­ső titkára tolmácsolta. Hang­súlyozta: Latin-Amerikában az Egyesült Államok ma korlát­lan uralmat akar megvalósí­tani. Fenyegeti Kubát, akció­kat indít Nicaragua ellen, nyomást gyakorol Panamára, összeesküvést szít Grenada el­len. Arismendi széles körű egy­séget sürgetett Latin-Ameri­­kában és az egész világon az amerikai imperializmus ellen. Washingtonnak meg kell érte­nie azt, hogy a világ ma már nem az, ami volt. Ixutin-Ame-­ rika a felszabadulás új korsza­­­­kába lépett — mondotta utal­va Kuba győzelmére, a Nicara­guában bekövetkezett demok­ratikus változásokra, Salvador népének hősi küzdelmére. Gordon McLennan: A Thatch­er-korm­ány naz. amerikai vezetés hk­ kiszolgálója Nagy-Britannia Kommunista Pártjának , főtitkára, Gordon McLennan élesen bírálta a Thatcher-kormány politikáját. Margaret Thatcher konzervatív kormánya az amerikai vezetés hű kiszolgálójaként hozzájárult az új amerikai nukleáris ra­kéták angliai telepítéséhez, tá­mogatja az embertelen neut­ronbomba telepítését Európá­ban. Az angol kommunisták, haladó erők szembe szállnak ezzel a törekvéssel, követelik, hogy Nagy-Britannia lépjen ki a NATO-ból. Ez fontos lépés

Next