Magyar Nemzet, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Ára: 1,40 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1981. augusztus­­ XXXVII. évfolyam 179. szám Kisebb iaytjus&ic'tssa l Nemrég a televízióban sugárzott egyik riport­­filmből megtudhattuk, hogy az athéni utcákon közlekedő Ikarus autóbu­szok milyen kemény üzleti versenyben és milyen ma­gas szakmai előírások vál­lalásával, teljesítésével bo­nyolíthatják le az otta­ni tömegközlekedést. Az egyik görög szakember el­mondta, hogy az autóbu­szok fogyasztása (ami­­ egyébként a versenytár­gyalások leglényegesebb­­ pontja és feltétele) há-­­­rom esztendő eltelte után­­ is az előírt határok között­­ mozog. Ezek után a pesti utcán gyakran nem lát és nem­­ érez mást az ember, mint­­ az autóbuszokból áradó bűzös gázt és hatalmas fe­kete jelleget. Itt azután gondolkodóba esik, hogy persze, Athén és még egy tucat város környezetvé­delme is fontos, de mi lesz a miénkkel? Arról az una­lomig koptatott közhely­ről már nem beszélve, hogy ugyebár az energiatakaré­kosság ... Márpedig ez nemcsak a Budapesti Közlekedési Vállalat feladata lenne, hanem a gyártóé és a kar­bantartó szervizhálózaté is, hiszen a pesti forgalmat — az autóbuszokat is be­számítva — 3100 jármű bonyolítja le, naponta több mint 1,6 millió forint értékű energia felhaszná­lásával. Éppen ezért a BKV-nak létkérdés a gazdaságosabb üzemeltetés. Így az ener­giatakarékosság jegyében tértek át például a cse­pel-ráckevei helyiérdekű vonalon a villamos vonta­tásra, ezért indították be újra a trolibuszprogramot és arra törekszenek, hogy még több helyen és nö­vekvő mértékben haszno­síthassák a villamos ener­giát. A megtakarítások együttesen így ugyanis évente 13 millió forintot jelentenek a vállalatnak. Az autóbuszok tömeg­­közlekedésünk hibáinak és eredményeinek jelképei. És mert szem előtt vannak, könnyebben is általánosít az ember, jót és rosszat vegyesen, hiszen az ener­giaválság és a növekvő üzemanyagárak legkézzel­foghatóbban az autóbusz­közlekedésben érzékelhe­tők. Persze a helyzet rom­lásában szerepet játszik például a forgalmi körül­mények rosszabbodása is. De az már a szakemberek által tisztázásra szoruló körülmény, hogy miért ja­vult a kéttengelyes buszok fogyasztása, míg a csuk­lósoké rosszabbodott, s va­jon minek az eredménye, hogy a korszerűbb jármű­­vek (?) több üzemanyagot fogyasztanak. A gyári elő­írások garantálását csak megfelelő üzemeltetési kö­rülmények között lehet biztosítani, de mielőtt bár­ki is a másikra mutogatna, nem árt a fejünkbe vésni, hogy a Budapesten meg­forduló szakembereket sem szabad elriasztani a gáz­olaj szabad cirkuláltatásá­­val, hiszen a legjobb és a legolcsóbb reklámot az itt­honi tömegközlekedés ered­ményei jelentik. Boros István Természetismeret Megszokott kép, hogy nyaranta, a múzeumok tárlóin át turisták pillan­tanak vissza régi korok történetére. Arra, hogy napjaink eleven valósága is visszatükrözhető a kiál­lításokon, most a Mező­­gazdasági Múzeum mutat példát. Az oktatási szünet idején a hazai kisiskolá­sokat várják és kísérik avatott múzeu­m-pedagó­­gusok — s ami nem elha­nyagolható : belépődíj nél­küli, szívesen látott ven­dégként — termek hosszú során át, így mintegy tíz­féle témakörben bővíthe­tik biológiához kapcsolódó ismeretanyagukat a gye­rekek. Lakótelepeken cse­peredő, urbanizált életfor­mát élő fiataloknak a ma­kettek, a képek, a szobrok, a kitömött állatfigurák vagy a konzervált vadvi­rágok adhatnak élményt, ismerkedési lehetőséget erdők-mezők flórájával, faunájával. Ám a múzeum­pedagógusok jól tudják: az élet így rögzített pilla­natképei csak jelzések, ha mégoly figyelemfelkeltők is. Ezért kilépve a hűvös falak árnyékából, sétákra, kirándulásokra kalauzol­ják a nyári napközi ottho­nok csoportjait csakúgy, mint az alkalmanként egy-egy programra össze­hívott fiatalokat. S hogy nagy az érdeklődés, szá­mok bizonyítják: évente több mint harmincezer ta­nuló látogatja ezeket a természettel kapcsolatot teremtő rendezvényeket. Hol madárhangok nyomá­ban járva a pilisi parker­dőt, hol pákászladikkal nyomozva kócsagok után a Velencei-tavon, vagy is­merkedve a Sas-hegy do­lomit szikláival, olykor még „barlangászra” is — a Pálvölgyi barlang mélyen tett túrákon. Népművészeti, fafaragó, textilmegmunkáló és raj­zos szakkörök, ismeretter­jesztő és mesefilmek, ter­mészetvédelmi előadások teszik színessé a múzeum nyári programját. Céljuk — a Természetvédelmi Hi­vatallal és a Pedagógiai Intézettel karöltve —– úgy alakítani a követke­ző nemzedék szemléletét, hogy az élő természetet, az eleven környezet védel­mét ne „muszájfeladat­nak”, hanem „szívügy­nek” tekintsék. A ma még olykor mostohán kezelt közterek, városi parkok fáinak árnyékában csak­úgy, mint a tavak part­ján, az élővizek meneté­ben, a vadrezervátumok ösvényein vagy az erdők mélyének évszázados lomb­koronái alatt. Ahol ugyan a természet önmagát újít­ja esztendőnként, ám em­beri segítség híjával — az idejében szerzett ismeret­­anyag nélkül ■ —, egyre ne­hezebben. Bedő Ildikó Teherán és Párizs viszálya Irán tiltakozik, Baniszadr nyilatkozik A külpolitikai helyzet MÉRSÉKELT SIKERT aratott, sőt helyenként vitákat is ki­váltott a nyugatnémet kormány jövő évi költségvetési keret­terve. Az NSZK vezető lapjainak a többsége azt a véleményt fogalmazta meg, hogy csak szeptemberben lehet teljes képet kialakítani, mert akkorra dől el, miből fedezi a kabinet a még hiányzó négymilliárd márkát. A terv éppen a nagytőke és az ellenzéki uniópártok köreiben talált a legkedvezőtlenebb fogad­tatásra. Az országos ipari szövetség például kevésnek tartja a szociális kiadások csökkentését. Időközben olyan értesülések is napvilágra kerültek, amelyek szerint a vállalkozói érdekeket is képviselő Szabaddemokrata Párt ellenállásán hiúsult meg egyelőre az SPD-nek az az indítványa, hogy a szükséges ösz­­szeget a­ bér- és jövedelemadó emelésével teremtsék elő. Így most a pénzügyminiszter azt a megbízást kapta, hogy az egyes minisztériumok kiadásaiból faragjon le a cél érdekében. Csak a kormány szeptember elejére összehívandó ülésén derül majd ki, végül is melyik változat valósul meg. Nemzetközi gazdasági összefüggésben vizsgálva egyébként bizonyos hasonlóság fi­gyelhető meg Washington és Bonn pénzügyi lépései között, miután mindkét fővárosban a társadalmi juttatásokat próbál­ják mérsékelni egy viszonylagos egyensúly megteremtésére. TOVÁBB ÉLEZŐDTEK az emigrációba kényszerült Bani­szadr befogadásával a francia—iráni kapcsolatok, amelyek az elnök Párizsba meneküléséig sem voltak felhőtlenek. Noha Baniszadr csak azzal a feltétellel kaphatott menedékjogot, hogy tartózkodik a politikai szerepléstől, ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, sorozatos nyilatkozatokban támadja a teheráni vezetést. A Corriere della Serának, adott interjújában például azt fejtegette: az iszlám forradalommal szembenállók vezéré­nek tekinti magát, s egyben lehetőséget is remél Mitterrand államfőtől ahhoz, hogy szabadon kifejthesse a nézeteit. AZ EGYIPTOMI ELNÖK jövő héten kezdi meg washingtoni látogatását, de az amerikai külügyminisztérium egyes köreiben már eleve tartózkodással tekintenek a­­megbeszéléseire.• Kiszi­várgott hírek szerint Anvár Szádat feltehetően nem tudja majd előbbre vinni az Izrael által megszállt palesztin területek ön­­kormányzatáról tavaly megakadt tárgyalások ügyét. Amerikai kezdeményezésre ugyanis e tárgyban aligha számíthat Begin szeptemberi tengeren túli útja előtt. A State Department ber­keiből származó feltételezés mindazonáltal ellentmond Haig korábbi kijelentésének, aki éppen az „áttörés” szükségességét hangsúlyozta a Camp David-i megegyezési folyamatban. Közvetve kapcsolódik az izraeli—palesztin viszály kérdésé­hez az a moszkvai sajtóértekezlet, amelyen Irán nagykövete fejtette ki a véleményét. A magas rangú diplomata hangsú­lyozta, hogy Teherán minden segítséget megad a palesztin nép­nek Tel Avivval szemben vívott harcához. Brezsnyev és Ceausescu megbeszélései a Krímben Bukarestből jelenti az MTI. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Leg­felső Tanács Elnöksége elnöké­nek meghívására pénteken dél­előtt a Szovjetunióba utazott Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ceausescut szovjetunióbeli útjára elkísérte Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter és Constantin Mitea, az RKP Központi Bi­zottságának tagja, az államfő tanácsadója. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Pénteken a Krímben Leonyid Brezsnyev megbeszélést folyta­tott Nicolae Ceausescuval. Leonyid Brezsnyev és Nico­lae Ceausescu megbeszélései során jelentős figyelmet szen­telt a szovjet—román együtt­működés legfontosabb irányai­nak. Megvitatták a nemzetközi politikai élet legidőszerűbb kérdéseit is. Hangsúlyozták, hogy a helyzet jelenlegi kiéle­ződése a világban valamennyi kontinens minden országának érdekeit érinti. Tenni kell a nemzetközi helyzet romlása el­len, el kell érni a béke, az enyhülés, az együttműködés politikájának, az államok kö­zötti vitás kérdések békés úton történő rendezésének felújulá­­sát és folytatását. A NATO azon­­ döntése, hogy újabb közép-hatótávolsá­gú atomfegyvereket helyez el Európában, a fegyverkezési hajsza további fokozását ered­ményezi. Mindez súlyos teher­ként nehezedik a népek vál­lára, zavarja alkotó erőfeszíté­seiket, a legégetőbb problémák megoldását. Napjainkban a külpolitikai tevékenységnek mindenekelőtt arra kell irá­nyulnia, hogy az országok megfontoltan és felelősen fog­laljanak állást a fegyverkezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési­­ hajsza korlá­tozására és megszüntetésére vonatkozó kérdésekben, továb­bá hozzanak bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket ka­tonai­­ téren. Egyetlen olyan kezdeményezést sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, amely a katonai szembenállás enyhí­téséhez vezet az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. A Szovjetunió és Románia szilárd híve annak, hogy tel­jes mértékben és feltétel nél­kül megvalósuljanak mindazok az elvek és megállapodások, amelyek a történelmi jelentő­ségű helsinki tanácskozáson jöttek létre. A felek kifejezik reményüket: a záróokmányt aláíró államok mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a madridi találkozó munkájá­nak felújításakor megállapodás jöjjön létre a részt vevő álla­mok kapcsolatainak fejleszté­séről, az európai bizalomerősí­tő és leszerelési intézkedések­kel foglalkozó értekezlet ösz­­szehívásáról, a Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvi­telének biztosításáról. A különböző társadalmi rend­szerű országok számára gazdag és gyümölcsöző eredményeket hozhatnak a tudományos-mű­szaki és más lehetőségek egye­sítése az energetikai probléma megoldására. Ez lehetővé ten­né a meglevő potenciál még ésszerűbb kihasználását és az új energiaforrások feltárására irányuló munka meggyorsítá­sát. Ezzel összefüggésben a felek figyelmet fordítottak a szocia- lista országok ama javaslatá­nak időszerűségére, amely összeurópai tanácskozás össze­hívását szorgalmazza energeti­kai kérdésekről, ahol áttekin­tenék a térség energetikai problémáit a közeli és távoli jövőre nézve. A Szovjetunió és Románia készek hozzájárulni egy ilyen konferencia sikeré­nek biztosításához. Leonyid Brezsnyev és Nico­lae Ceausescu találkozója ba­ráti és nyílt légkörben folyt le. llafszandzsani „hazugsággal** vádolta Franciaországot Rómából jelenti az MTI. Irán Párizsba emigrált volt köztársasági elnöke, Bani­szadr interjút adott a Corrie­re della Sera című olasz pol­gári lap párizsi tudósítójának. A lap pénteki számában kö­zölt interjújával Baniszadr megsértette a francia hatósá­gokkal szemben vállalt köte­lezettségét, miszerint ha poli­tikai menedékjogot kap, nem fejt ki politikai tevékenysé­get és nem ad nyilatkozatokat francia földön. Irán volt elnöke úgy nyi­latkozott, hogy a világ közvé­leménye „hamarosan megtud­ja majd menekülésének igazi okát”. Közvetve értésre adta, hogy az iszlám forradalommal szemben álló ellenzék vezéré­nek tartja magát, és e­nnek megfelelően olyan irányító szerepre törekszik, amilyent a hazai ellenzék a baloldallal szemben elvár tőle. Reményét fejezte ki, hogy Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök lehetőséget bizto­sít számára, hogy szabadon­­ kifejthesse politikai nézeteit és vezethesse az iráni polgári ellenzéket. Hozzáfűzte, ha Franciaország megtagadná tő­le kérésének teljesítését, eset­leg másutt keresné érvényesü­lését Khomeinivel szemben. Felvetette, hogy talán Olasz­országba költözne. Baniszadr magabiztosan közölte, hogy számíthat az iráni nép oda­adására, hiszem „mindenki szereti őt”. Párizsból jelenti az AFP: A teheráni francia nagykövetség előtt tovább folytatódik az ülősztrájk és a tüntetés, Ha­se­mi Rafszandzsani, a medzs­­lisz elnöke pedig arra szólí­totta fel az egyetem területén a péntek déli imán részt ve­vő tömeget, hogy folytassák a tiltakozást. A tüntetőket rend­re intette és felszólította őket: semmilyen körülmények kö­zött ne közelítsék meg a kö­vetség kertjének falát. Raf­szandzsani „hazugsággal” vá­dolta Franciaországot, mert az iráni exelnök Párizsba érkez­­te óta — a francia feltételeket megszegve — már több nyi­latkozatot is adhatott. Franciaország teheráni nagy­követét bekérették a külügy­minisztéri­umba és közölték vele: Irán Franciaország ré­széről ellenséges cselekmény­nek tekinti a volt államfő be­fogadását. A külügyminiszté­rium a teheráni nagykövetség útján hivatalosan kérte a francia hatóságoktól Masszud Radzsavinak, a modzshedin khalk vezetőjének letartózta­tását is, aki Baniszatírral együtt érkezett Franciaország­ba. A kiadatási kérelemhez szükséges okmányokat egy későbbi időpontban szándé­koznak eljuttatni Párizsba. A volt elnök kiadatását még a szökés napján kérte Irán. A nap folyamán több helyen került sor lövöldö­ésekre az „iszlám favadalmi őrség” és az ellenzéki csoportok tagjai kö­zött. Ismeretlen tettesek me­rényletet kíséreltek meg a mi­niszterelnök egyik közvetlen munkatársa ellen, a­ki megse­besült.­­ Hivatalos teheráni források szerint július hónapban Irán­ban összesen 260 halálos íté­letet hajtottak végre. A VPI bejrúti keltezésű hí­re: Irak pénteken felszólítot­ta az Egyesült Államokat: akadályozza meg az amerikai fegyverek és alkatrészek Iz­raelből Irán­ba áramlását. Mi­vel Washington és Bagdad között nincs hivatalos diplo­máciai kapcsolat, azt az ame­rikai diplomatát kérették a külügyminisztériumba, aki a belga nagykövetség köteléké­ben az amerikai érdekeket képviseli Bagdadban. Irak szerint Washington annyi fegyvert szállít Izrael­nek, hogy azok eljuthatnak Iránba is. Ez sérti Irak biz­tonságát és ellenkezik az ame­rikai törvényekkel is — kö­zölték az amerikai diplomatá­val. Bírálják a nyugatnémet kormány költségvetési tervét Bonnból jelenti az MTI. Bí­rálatok érik a nyugatnémet kormány csütörtökön bejelen­tett, s pénteken részletesen is­merteti 1982-es költségvetési és takarékossági programját. A Nyugatnémet Szakszerve­zeti Szövetség (DGB) nem tartja „kielégítőnek” a progra­mot. A DGB pénteken, Düs­seldorfban nyilvánosságra ho­zott állásfoglalása rámutat: az SPD és az FDP által tervezett takarékossági intézkedések nem vették kellően figyelem­be az NSZK foglalkoztatottsá­gi helyzetével összefüggő kö­vetelményeket, s így nem csökkentik a munkanélküliség fokozódásának veszélyét. A szakszervezeti szövetség első­sorban a szövetségi munka­ügyi hivatal szociális költség­­vetésének megkurtítását hely­teleníti, s nem veszi tudomá­sul azt a kormánypolitikát, amely aktív intézkedések he­lyett „csupán a munkanélküli­ség igazgatásával” foglalkozik. A szakszervezeti szövetség szerint a kormány takarékos­­sági programja nem valósítja meg a terhek igazságos elosz­tását. Ezért a DGB nyomaté­kosan megismétli azt a köve­telését, hogy elsősorban a na­gyobb jövedelműeket kellene megadóztatni. Ugyanakkor a nagytőke ér­dekvédelmi szervezetei és az ellenzéki uniópártok azért tá­madják a kormányt, mert a drasztikus takarékossági prog­ram ellenére nem tartják „ele­gendőnek” a szociális kiadá­sok csökkentését Tekintettel az ellenzéki pár­toknak a szövetségi tanácsban meglevő többségére. Hans- Dietrich Genscher, az FDP el­nöke, arra szólította fel a CDU—CSU-t, hogy működje­nek közre a program megva­lósításában. A nyugatnémet pénzügymi­nisztérium pénteken nyilvá­nosságra hozta a kormány hivatalos 1982-es költségvetési és takarékossági javaslatait. A pontos — az előző nap is­­mertettektől részben eltérő — adatok a következők. A költségvetés összege 240,1 milliárd márka. Megvalósítá­sához 26,5 milliárd márka áll

Next