Magyar Nemzet, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

Szombat, 1981. november 7. Elutazott a bolgár nemzetgyűlés tanulmányi küldött­sége Pénteken elutazott Buda­pestről a bolgár nemzetgyű­lés tanulmányi küldöttsége, melyet Zseljazko Kolev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pót­tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottságok osztályának veze­tője vezetett. A küldöttség ta­pasztalatcserét folytatott az országgyűlés irodája és az El­nöki Tanács titkárságának ve­zetőivel és munkatársaival. Szolnok megyei látogatásukon tanulmányozták a megyei képviselőcsoport munkáját, s Jászberényben megtekintették a Lehel Hűtőgépgyárat. A küldöttséget fogadta Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. Az el­utazásnál jelen volt Vaszil Bnev, a Bolgár Népköztársa­ság követtanácsosa. Búza Márton kitüntetése A Magyar­­ Népköztársaság Elnöki Tanácsa Búza Márton­nak, a Szakszervezetek Elmé­leti Kutató Intézete igazgató­jának több évtizedes eredmé­nyes munkássága elismerése­ként, 60. születésnapja alkal­mából a Szocialista Magyar­­országért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa főtitkára. A Kárpáti Könyvkiadó tervei kilencven irodalmi alkotást több mint, másfél millió pél­dányban jelentet meg jövőre az ungvári Kárpáti Könyv­kiadó. A művek közel huszon­négyet, összesen 700 ezer pél­dányban magyar nyelven ad­nak ki, együttműködve hazánk könyvkiadóival — erről adott tájékoztatót Borisz Gvargyio­­nov, a Kárpáti Könyvkiadó igazgatója, aki a Szovjet könyv ünnepe című esemény­re Szabolcs-Szatmár megyébe látogató kulturális delegáció tagjaként tartózkodott Nyír­egyházán. Az igazgató elmondta, hogy a Kossuth Könyvkiadóval kö­zösen jelentetik meg M. I. Trust Lenin és a szovjet, kül­politika című munkáját. Ugyancsak a Kossuth Kiadó­val együttműködve jelenteti meg a Kárpáti Kiadó a jövő esztendő első negyedében Gri­­gorij Baklanov Ör­ökre tizen­kilenc évesek című megrendí­tő erejű kisregényét, A Mórával közös kiadásuk lesz az ungváriaknak immá­ron sokadik alkalommal Gaj­­dar örökzöld ifjúsági regénye, a „Timur és csapata. A Mag­vető és a Kárpáti gondozásá­ban lát napvilágot Katajev kisregénye is, a Szkuljánai te­mető. Elhunyt dr. Gombos László A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közli: hatvanhét éves korában elhunyt dr. Gombos László újságíró, mű­fordító, a Magyar Távirati Iroda szerkesztője. A szőkébb szakterületéül a nyelvtudomá­nyok ápolását tekintő Gombos László több mint három évti­zedet töltött a magyar sajtó elismert, megbecsült munká­saként. A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn II —16 ’ Szerdán 14—16 ! Pénteken 13—14.3­1 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekűi bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30­­ Maew Vomzot A Magyar Nemzet galériája Kiss György rajztr A Dominikai Kommunista Párt küldöttségének látogatásáról Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 30. és november 6. kö­zött látogatást tett hazánkban és Dominikai Kommunista Párt­ küldöttsége José Cuellónak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A delegáció, amelyet foga-­­­dott Gye­nes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, megbeszélést foly­tatott a KB külügyi és gaz­­­­daságpolitikai osztályán, lá­togatást tett a Népszabadság szerkesztőségében, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsánál és Bács-Kiskun megyében. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken az MSZMP és Dominikai Kommunista Párt képviselői­ kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik,­ pártjaik helyzetéről és az elő­térben álló feladataikról. Vé­leményt cseréltek­­ az időszeli­ nemzetközi kérdésekről, amely­nek során különös figyelmet fordítottak a Karib-térség helyzetére. Megerősítették pártjaik szolidaritását a Ku­bai Köztársasággal, s az impe­rialista beavatkozási kísérle­tek, a fasiszta diktatúrák ellen szabadságuk visszaszerzéséért küzdő más latin-amerikai né­pekkel. Támogatásukról bizto­sították a nicaraguai népet, amely országa függetlenségét, forradalmi vívmányait védel­mezi, valamint a Duvalier-dik­­tatúra ellen fellépő haiti haza­fias erőket. Követelték Anto­­nio­­ Maidana, a Paraguayi Kommunista Párt KB első tit­kára szabadon bocsátását. Áttekintették a pártközi kapcsolatok kérdéseit, és kife­jezték készségüket az együtt­működés elmélyítésére. A dominikai vendégek­­ pén­teken elutaztak hazánkból. Új intézmények, üzletek a főváros kerületeiben A forradalmi évforduló al­kalmából több fővárosi kerület gazdagodott az ünnepet meg­előző napokban új oktatási intézményekkel, üzletekkel. Zugló 31. óvodáját a Rózsa­völgyi téren adták át. A 100 személyes új gyermekintéz­mény határidő előtt két hó­nappal, egy év alatt, készült el. Az óvoda udvarán a XVI. kerületi lakosság mintegy 5 millió forint értékű társadal­mi munkát végzett. A XIII. kerületben az Or­szágbíró úti lakótelepen 20 tantermes iskolát adtak át, amelyben hétfőn kezdik a ta­nítást Az alig több mint egy év alatt megépült intézmény a telepen felépülő 2050 lakás­ból fogadja az iskoláskorúa­ka­­­. Kőbányán a Vasgyár utcá­ban 13 üzem társadalmi mun­kájával 30 személyes ifjúsági szociális foglalkoztatót adtak át. A 16—26 év közötti fiata­lokkal napi 8 órát foglalkoz­nak a gyógypedagógusok, akik a munkára felkészítés mellett a társadalmi beilleszkedés megkönnyítésében is segéd­keznek. Ugyancsak Kőbányán a Harmat utca 200. alatti párt­körzet egyik helyiségében egy 4500 kötetes felnőtt könyvtár nyílt. A XVII. kerületben a Pesti úti lakás­óvoda mellett jelen­tős társadalmi munkával ké­szült el egy játszópark, ame­lyet a Dózsa művelődési köz­pont nyári fafaragó táborában részt vettek játékos fafigurái díszítik. A kispesti lakótelep mint­egy 5000 lakásának kiszolgálá­sára új 1100 négyzetméteres ABC-áruházat nyitottak meg az Ötvös utcában. A telep har­madik ilyen jellegű intézmé­nye mellett 140 négyzetméte­ren delicates­ bolt is nyílt. Békás névvel nyílt meg Bé­kásmegyeren a III. kerület új, modern vendéglátóipari komp­lexuma étteremmel, sörözővel, valamint presszóhelyiséggel. Kézikönyv a mindennapokra az új 1982-es EZ A DIVAT ÉVKÖNYV! Mit vegyünk fel hidegben melegben? Hogyan tehetjük szebbé otthonunkat?­­ Miben jártak elődeink? ! Mivel kínáljuk vendégeinket? ! ! Mivel tepjük meg családunkat? Mi lesz az új divat? Ehhez és még sok fontos kérdéshez kínál ezernyi választ az EZ A DIVAT ÉVKÖNYV '82.­­Már kapható! Jó szórakozást! Bartók-emlékérmek átadása Párizsban Dr. Bényi József párizsi ma­gyar nagykövet csütörtökön este a Párizsi Magyar Intézet­ben ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Bartók-emlék­érmet azoknak a francia sze­mélyiségeknek, akik különö­sen sokat tettek a nagy zene­szerző népszerűsítése, művei­nek tolmácsolása terén. A következő francia szemé­lyiségek kapták meg a Bar­tók-emlékérmet: Philippe Autexier zenetudós, Daniel Barenboim karnagy és zongo­raművész, az Orchestre de Pa­ris igazgatója, Pierre Boulez zeneszerző, Jacques Charpen­­tier, a kulturális minisztérium főosztályvezetője, Pierre Cit­­ron zenetudós, Egon Kenton, Bartók kortársa és barátja, a Bartók kamaraműveit előadó vonósnégyes tagja, Claude Sá­muel zenekritikus, a francia­­országi Bartók-ciklus kor­mánybiztosa, Albert Richard, a Revue Musicale igazgatója, számos Bartókról szóló mű ki­adója. Jean Gergely egyetemi ta­nár, a franciaországi Bartók­­emlékbizottság elnöke és Jean Robin, a Festival Internatio­nal de Danse de Paris főigaz­gatója Budapesten vette át­ a Bartók-emlékérmet. Az emlékérmek átnyújtása után hangverseny következett, amelyen Csengery Adrienné, Bakki József zeneszerző és zongoraművész kíséretével. Bartók- és Kodály-dalokat énekelt és Bakki József egyik szerzeményét is előadta. Szerdán és csütörtökön két­napos Bartók-szemináriumot rendeztek a magyar intézet­ben. ­ Munka a földeken Az ország minden tájáról arról érkeznek hírek, hogy a gazdaságok a búzának kijelölt terület utolsó hektárjain ve­tik a jövő évi kenyérnek va­lót. Csongrádból jelzik: nyolc­vanezer­ hektáron földben van a gabona. Hajdú-Bihar megyé­ben 93 ezer hektárnyi kenyér­­gabona vetését tervezték, ezzel szemben a kiválóan előkészí­tett talajba 95 ezer hektáron került a mag. Több búzát ve­tettek a tervezettnél­­ a Heves megyei termelőszövetkezetek és a Somogy megyei gazdasá­gok is. Zalában, ahol a kalá­szosok vetésével már végez­tek, az utolsó táblákon dol­goznak a kukoricabetakarítók, a felszabadult erőgépeket mindenütt az őszi mélyszán­tás munkáira vezényelték. A végéhez közeledik a cu­korrépa szedése is. A Rábai Cukorgyár körzetében levő hajdúszovátk­i nádudvari és hajdúszoboszlói nagy cukor­­répatermelő gazdaságok már kiszedték a földből a termést. Folyamatosan szállítják a ré­pát a kaposvári gyárba is a gazdaságok. Itt eddig 190 ezer tonnányit — a várt termés kétharmadát — dolgozták fel. Október érvénye HŐSEI az orosz Októbernek úgy gondolták, forradalmuk­kal megkezdődött a proleta­riátus világforradalma, amely egyetlen, hatalmas lendülettel borítja el egész Európát, majd az egész világot, s az­ orosz proletariátus feladata nem más, mint megtartani a ha­talmat addig is, míg a fejlet­tebb tőkés országok proletariá­tusa megvívja a maga forra­dalmát. Lenin még 1920-ban, a harmadik évfordulót ünne­p­elve is ezt mondotta: „Mi mindig tudtuk és nem felejt­jük el, hogy ügyünk nemzet­közi ügy, és amíg minden ál­lamban — a­ leggazdagabb és a legcivilizáltabb államokat is beleértve — nem megy vég­be a forradalom, addig győ­zelmünk csak félgyőzelem vagy talán még kevesebb.” Az egyetlen hatalmas len­dület nem úgy alakult, ahogy elképzelték; az imperialista kapitalizmus még sokkal erő­sebbnek bizonyult. Oroszor­szág népeinek erejéből arra futotta, hogy egy országban fenntartsa a szovjethatalmat, rést ütve ez­zel a kapitalizmus világuralmán. S a szovjethata­­lom kemény sziklának bizo­nyult­: a második imperialista világháborúban a német fa­sizmus szenvedett hajótörést rajta, majd az amerikai világ­uralom. Találóan mon­dotta Lukács György, hogy a Szovjetunió eddig kétszer mentette meg a világot: elő­ször a fasizmustól, másodszor az ,,amerikai életforma” egyeduralmától. Ugyanakkor a fölemelkedő szocialista nagy­hatalomra — közvetlenül vagy közvetve — minden későbbi forradalom bizton támaszkod­hatott. Ily módon az orosz Októberrel valóban megkez­dődött a proletár világforra­dalom győzelmeinek korszaka: az orosz Októberrel megnyí­lott­ az emberiség reális útja a szocializmus felé. NEM „MODELL”-SZERŰ­­SÉGÉVEL, lemásolhatóságával volt és maradt tehát nemzet­közi érvényű az Októberi For­radalom, hanem éppen megis­mételhetetlenül egyedi saját­­szerűségével, azzal, hogy egy nagyhatalmat szakított ki az imperialista tőkés országok so­rából. Egész sor dologban persze példaképül is szolgál a világ népeinek, anélkül, hogy példáját egyszerűen lemásol­ni lehetne. Példaszerűségének is Oroszország különös kelet­európai jellegében van , az alapja: abban, hogy forradal­­mi parasztsága volt. Németor­szágról mondotta Marx, ott ..minden attól függ majd, hogy lehetséges-e a proletárforra­dalmat a parasztháborúnak valamiféle második kiadásá­val támogatni”. Lenin szerint, ezt a maradi tézist nem ér­tették meg azok a vaskalapos reformisták, akik október je­lentőségét metafizikus sémáik­hoz ragaszkodva vonták két­ségbe. ..Még csak eszükbe sem jut például az — mondotta róluk egyik utolsó művében Lenin —, hogy Oroszország, amely a határvonalon áll egy­felől a civilizált országok, másfelől olyan keleti, nem európai országok közt, ame­lyeket­ ez a háború vont be először véglegesen a civilizá­ció körébe, hogy Oroszország éppen ennélfogva bizonyos sajátszerűséget mutathatott fel és kellett hogy felmutasson, amelyek természetesen a vi­­lágfejlődés általános vonalán fekszenek, de mégis megkü­lönböztetik Oroszország forra­dalmát a nyugat-európai or­szágok minden előző forradal­mától és néhány részleges új vonást visznek a forradalom­ba a keleti országokra való át­terjedés során.” LENIN nem hagy kétséget afelől, mire gondol: Oroszor­szág egy olyan háborúba sod­ródott, amelybe „minden va­lamennyire is befolyásos nyu­gat-európai ország belekevere­dett”, s „a helyzetnek ez a sajátszerűsége Oroszország fejlődése számára a Kelet kezdődő és részben már meg is kezdődött forradalmainak határán olyan viszonyokat te­remtett, hogy módunkban volt megvalósítani a­­paraszthábo­rúnak­ éppen azt a szövetsé­gét a munkásmozgalommal, amelyről mint egyik lehetsé­ges perspektíváról nem­­kisebb­­marxista’ írt, mint Marx, 1856-ban Poroszországgal kap­csolatban”. S Lenin tudta, hogy a Kelet forradalmai még sajátosabb és még bonyolultabb problémá­kat vetnek majd fel: „A mi európai nyárspolgáraink még csak nem is sejtik, hogy a to­vábbi forradalmak a Kelet or­szágaiban, amelyek mérhetet­lenül nagyobb népességűek, s amelyeket a társadalmi vi­szonyok mérhetetlenül na­gyobb változatossága jellemez, kétségkívül még több sajátsze­rűséget fognak elébük tárni, mint az orosz forradalom.” . Az idézett mondatokban Oroszország októberét a vi­lágtörténelem szempontjából ítéli meg a nagybeteg Lenin, s jobban ma sem tehetné sen­ki. A nagy Október európai tett volt, mert a proletariátus vezette, s kelet-európai forra­dalom volt, mert nagy szere­pet játszott benne a forradal­mi parasztság is. Ezzel Októ­ber példaszerűsége nem csök­kent, hanem növekedett: még napjainkban is a forradalom közvetlen tanulságokban gaz­dag példája minden olyan or­szág számára, ahol a kommu­nistáknak parasztforradalom élére kell állniuk. Október igazi érvénye azonban egészen napjainkig abban van, hogy a szocializmusnak általa van olyan hatalmi bázisa, amely elbírja a legnagyobb terheket is. Ma is főleg a szocializmus nagyhatalma tartja nyitva és szélesíti azt az utat, amelyen az emberiség a kommunizmus felé haladhat előre. Tőkei Ferenc akadémikus Megú­jult a Hősök tere Átadás előtt a Marx téri felüljáró Befejeződött Budapest egyik legszebb, legreprezentatívabb díszterének, a Hősök terének rekonstrukciója. A fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat irányításával, csaknem húsz vállalat együttműködésének eredményeként fél év alatt elkészült a százmillió forin­tos beruházás. Felújították a tér körüli utakat, az Állatker­ti út, és a Népstadion út, va­lamint a külső Népköztársa­ság útja teret szegélyező ré­szeit, s új pompájában íveli át a városligeti tavat a mil­­lenniumi híd is. Korszerűsí­tették a tér közműveit, köz- és díszvilágítását. Nemeskö­vek őrleményéből állították össze a cementkötésű burkoló­lapot; sötét színű részét szarvaskői diakózból, a vilá­gos árnyalatot pedig ruskicai fehérmárvány őrleményből készítették. Fontos állomásához érkezett a Marx téri csomópont kiala­kítása is: várhatóan kedden délután megindul a forgalom az új közúti felüljárón. A 420 méter hosszú hídon kétszer egy sávon közlekedhetnek a járművek. Dél felől a Bajcsy- Zsilinszky út irányából, észak felől a Váci útról lehet majd felhajtani. Ugyancsak elkészült a Váci útnak a Marx téri és az Él­­munkás-híd közötti kétszer két forgalmi sávos szakasza. A környék forgalmi rendje a Csanády utca és az Élmun­­kás-híd között változatlan marad; a Marx téri híd felől érkezők a Csanády utcában, illetve az Élmunkás-híd felé folytathatják útjukat. A Váci út új szakaszára a Csanády utca irányából lehet rákanya­rodni. Az Élmunkás-híd felől érkezők azonban változatlanul csak a Csanádi utca felé ha­ladhatnak tovább. A Marx téri felüljáró át­adásával egy időben ismét bir­tokba vehetik az autósok a Bajcsy-Zsilinszky út—Marx téri felüljáró—belső Váci út— Csanády utca—Hegedűs Gyu­la utca, illetve Rajk László utca útvonalat. 5

Next