Magyar Nemzet, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
6 Az év sportolói Wladár Sándor, Rakuss Éva ás a kardválogatott A huszonnegyedik alkalommal összesítette az idén a KIOSZ sportújságíró szakosztálya az év legjobbjaira beérkezett szavazatokat. Az 1981. évi végeredmény: Férfiak: 1. Wladár Sándor úszó, 2. Tóth István birkózó, 3. Székely Zoltán vívó és Vaskuti István kenus. Nők: 1. Rakuss Éva kajakozó, 2. Temesvári Andrea teniszező, 3. Fórián Éva sportlövő. Csapatok: 1. kard válogatott, 2. labdarúgó-válogatott, 3. fogathajtó válogatott. ★ Az év vége világszerte hagyományszerűen a ranglisták készítésének az ideje. Miért volna kivétel ez alól a magyar sport, amelynek a teljesítményei meglehetősen hullámzóak ugyan — bizonyítja ezt például az is, hogy az év sportolói között ritka a bérelt hely —, mégis büszkélkedhetünk olykor-olykor kiugró teljesítményekkel, amelyek megérdemlik az ilyesfajta elismerést. A névsorra feliratkozott egyéni versenyzők mellesleg az év legjobbjainak a sportági szakszövetségek által összeállított névsorában is szerepelnek, és ez bizonyítja, hogy nemcsak a közvéleményt képviselő újságírók számára értékelendő a szóban forgó sportolók teljesítménye, hanem a szakma számára is. Persze, a körtet nehéz öszszevetni az almával, az egyik a maga műfajában lehet a legjobb, a másik a sajátjában, anélkül, hogy a kettő között igazságot lehetne szolgáltatni, így van ez a sportban is, ahol többféle munkát kell egymással összehasonlítani, megtalálni a közös nevezőt, a közös öszszetevőket. Nem titok, hogy a sportversenyek krónikásai a legtöbbre az emberi tulajdonságokat becsülik, s ha ezek szerencsés módon még kiugró — vagy legalábbis kiemelkedő — eredményekkel párosulnak, akkor már mégsem oly nehéz a választás. Az első helyezettek ilyesfajta tulajdonságokról tesznek tanúbizonyságot. Wladár Sándor szerény fiatalember, aki a tavalyi olimpiai és az idei két Európa-bajnoki érme mellett 300 m hátúszásban világranglista-vezető, a Swimming World című szaklap szerint idén Európa legjobb úszója. A kajakozó Rakusz Éva ugyan „csupán" második lett a kajak VB-n, de éppenséggel olyan sportágban, amelyben magyar szíveket képviselő versenyzőnő ritkán végez a dobogón. Rakusz Éva húszesztendős. Tóth Istvánnak volt ereje és ideje a moszkvai bírói sérelmek elfeledésére, s az idén bebizonyította, hogy a súlycsoportjában ő a legjobb a világon. Temesvári Andrea mindössze tizenhat esztendős, s máris a magyar teniszssport üdvöskéjének számít, hiszen korosztályában egyike a világ legjobbjainak, és a világ teniszsportjának a fellegvárában, az Egyesült Államokban is sikerült versenyt nyernie. Székely Zoltán szívósan küzdve, egymás után véve a lépcsőfokokat jutott el párbajtőrvívásban a VB -aranyig. Olyan világbajnokságon, amelynek egyéni versenyeiben egyedül ő lett a magyarok közül első. Vaskuti István kétszeres világbajnok, egyazon napon vívta ki mind a két aranyat, nem is akármilyen teljesítménnyel. Fórián Éva a kissé háttérbe szorult sportágakat képviseli. Csapatban a kardozók éveken át mulatott egyenletes teljesítményének szól az első helyezés; a labdarúgók a szereplésüket a VB-továbbjutásnak köszönhetik; a fogathajtók Ugiancsak hosszú idő óta gyűj-ölgetik az EB- és a VB-ara- írjakat. Gyulay Zoltán NÉGYEN BESZÉLGETTÜNK: Szepesi György, az MLSZ elnöke, Kiss László, a Ferencváros labdarúgó szakosztályának elnöke és dr. Éry József, a szakosztály elnökhelyettese volt a beszélgető partnerem. A kis összejövetel apropóját az adta, hogy előzőleg Kiss László az FTC nevében meghívta az MLSZ elnökét, főtitkárát, főtitkárhelyettesét, szövetségi kapitányát és segítőjét. A ferencvárosiak, élükön Losonczi Tibor klubelnökkel, baráti gesztusnak szánták ezt az invitálást. Gratuláltak a labdarúgó vezetőknek a válogatott csapat továbbjutásához, tárgyaltak a világbajnokság adta újabb feladatokról, de a legtöbb szó a klub(ok) és az MLSZ kapcsolatáról esett. A jóról is, a rosszról is. A résztvevők anynyira jelentősnek tartották ezt a témát, hogy az ott elhangzottak lényegét a nyilvánosság számára is meg kívánták ismételni. Az érdekek ugyanis közösek. A klubvezető — és nemcsak a ferencvárosi — azt mondja, hogy az egész magyar futball, tehát minden egyesület számára is nagyjelentőségű a válogatott együttes csoportelsősége. Labdarúgásunknak szinte létfeltétele volt a siker. Az MLSZ a továbbjutás érdekében igénybe vett minden szokásos és szokástól eltérő eszközt. Az egyesületek zokszó nélkül vették tudomásul, hogy a szövetség nem egyszer belenyúlt az életükbe és hogy sok kérdésben egymaga — néha a klubok megkérdezése nélkül — döntött. Vállalta a kockázatot és nyert! A KÖZVÉLEMÉNY ezek után a szövetség számlájára írja a sikert: úgy látja, hogy van a magyar futballnak bátran kezdeményező, a modern igényeknek megfelelő vezetése és van egy visszahúzó erő, amit úgy hívnak, hogy sportegyesület. .A megnyilatkozások zömének olyan a hangneme, mintha a klubok ellenére jutott volna tovább a válogatott, csak azért, mert a játékosokat kiemelték a fejlődésüket gátló egyesületi környezetből. A klub viszont bizonyítani tudja, hogy áldozatokat vállalt a válogatottért. Saját érdekei elé állította a továbbjutás érdekeit. Nem hibáztatta a játékosát, ha úgy látta, hogy az illető nem a bajnokságra, hanem a válogatott mérkőzésekre koncentrál, sőt — mint tették ezt a ferencvárosiak — még segítették is játékosuk ráhangolását a nemzetközi feladatokra, látogatták őket Tatán, fogadták a repülőtéren. De ami ennél lényegesebb: vajon mitől bírta végigfutni a játékos a selejtezők 90 perceit? Hiszen a meccsek előtti egyhetes közös felkészülés nem a kondicionálást, hanem a taktikai gyakorlást, a fizikai és szellemi pihenést szolgálta! Vajon idén tanultak meg futballozni azok a labdarúgók, akik a válogatottban szerepeltek? Nem merném állítani, hogy világszínvonalú a magyar klubokban folyó edzésmunka, az egyesületi szakvezetőknek mégis teljes mértékben igazuk van, ők adják a játékosokat."A kapitány csak azokkal gazdálkodhat, akiket edzőkollégáitól kap. Szepesi György ezt úgy fogalmazta meg, hogy nincsenek külön érdemek, közös a siker, de közösen kell vállalni a balsikert is. Valamire azonban felfigyelhetnének a klubok: úgy tetszik, a válogatott keretben különbül gazdálkodnak a magyar futball értékeivel, mint az egyesületekben. Többet hoznak ki belőlük. Morálisan, szakmailag egyaránt. Csak Nyilasi példáját említem. Ő a válogatottban meghatározó személyiség. Csapatkapitányként összekötő kapocs a szakvezetés és a válogatott keret között, a felkészülés idején ő a játékostársak szóvivője, s igényli véleményét a szövetségi kapitány, a mérkőzésen pedig Mészölyök elképzeléseinek szellemében ő irányítja játékostársait. Nyilasi valóban csapatkapitánnyá, szellemi vezérré nőtte ki magát a Vezetők segítségével, az FTC-ben viszont nem tölt(het)i be ugyanezt a funkciót; csapatkapitányi tiszte jobbára csak abból áll, hogy ő választ a meccs elején. A FERENCVÁROS Nyilasi nélkül volt kénytelen végigjátszani jó néhány őszi mérkőzést. A játékos a norvégok elleni válogatott meccsen sérült meg, a ferencvárosi vezetők nem egészen értettek egyet azzal, hogy Nyilasit sérülten is tovább játszatták a VB selejtezőn. De hangsúlyozzák: az FTC gyenge szerepléséért nem hárítják a válogatottra a felelősséget. Tavasszal is voltak válogatott meccsek, mégis jól ment a Ferencvárosnak. Viszont — és ez már az MLSZ és a klubok jó együttműködéséhez tartozik — segíteni kellene az egyesületeknek abban, hogy a válogatott játékos ne váljék a klubtól anyagilag függetlenné. Okkal és joggal magasan premizálta az MLSZ a világbajnoki selejtezőket, még inkább a továbbjutást és a válogatott labdarúgó emiatt nem sokra értékelte a bajnoki meccseken kifizetett pontonkénti nyolcszáz forintokat. Ez a pénz nem őszi, nem szoroz az ő költségvetésében. Természetesen az a helyes, ha érződik a különbség a válogatott és a bajnoki mérkőzések prémiuma között, de az már nem jó, ha valóságos szakadék keletkezik a kétfajta jutalom között.. Kiss Lászlónak, a Vasas labdarúgójának a bajnoki meccsen odamondta egy fiatal: „Te szeded le a nagy dohányt, szedd tehát a lábadat is!" A jelenlegi meccsprémiumok nagyságát 1976-ben határozták meg. Azóta változott a nyolcszáz forint vásárlóér- hétee. A jutalmak ráadásul nem igazodnak a mérkőzések, fontosságához. Ha az FTC például tavasszal az Üllői úton „kiharcol"’ egy döntetlent a SZEOL AK ellen, ugyanúgy 800 forintot kap a játékos, mintha a Megyeri úton szerzett volna egy pontot az V. Dózsától. Mikor az ősszel a Ferencváros Szegeden vereséget szenvedett, a vezetőség úgy határozott, hogy figyelmeztetésként visszafogja a következő mérkőzések prémiumát és csak akkor fizeti ki visszamenőlegesen is a pénzt, ha a sorozatban játszott három meccsen legalább 9 pontot szerez a csapat. A harmadik mérkőzésen tehát, már négyezer forintos lett volna a tét! Az elhatározásból mégsem lett semmi, mert a rendelkezések értelmében csak egy alternatíva áll a vezetők előtt: vagy kifizeti a pénzt az adott meccs után, vagy visszajuttatja az összeget a Sporthivatal pénztárába. Tilos halmozni a prémiumokat. Tudok egyébként olyan egyesületről, amelynek szakosztályvezetése a jó cél érdekében szabálytalanságot vállal: aláíratja az elismervényt a játékosokkal, de gyenge teljesítményeket követően a pontokért járó pénzt nem fizeti ki, hanem ezzel tetézi meg a nagyobb jelentőségű meccsre kitűzött jutalmat. Miért ne lehetne törvényesíteni ezt a rendet? EZT A PÉLDÁT csupán azért vettem elő, hogy a klubok és az MLSZ együttműködésében nem az a lényeg, hogy szépeket mondjanak egymásnak és egymásról, hanem az, hogy kölcsönösen megértsék a másik gondjait és igyekezzenek segíteni a megoldásban. Február végén folytatódik az a tavaszi bajnoki idény, amelynek színvonala alapvetően befolyásolja majd válogatott csapatunk világbajnoki szereplését. Vajon elegendő-e a több száz NB I-es játékos moráljára, tennivágyására apellálni, nem kellene-e anyagiak reményét is felcsillantani? Az MLSZ azt várja a klubegyüttesektől, hogy a magyar futball fennállása óta először kiírt szerda—szombati ritmusban két hónapot maximális erőbedobással futballozzanak végig. Szükségszerű ez a követelmény, de szükségszerű, hogy az egyesületek minden támogatást megkapjanak ennek a nálunk szokatlanul nagy megterhelés elviseléséhez. Nemcsak anyagi, vagy szervezeti segítségre gondolok, hanem tökéletes összmunkára. Tudjon minden jóról, minden gondról az MLSZ, a szövetségi kapitány, a labdarúgó szövetség pedig mindenről tájékoztassa az egyesületeket, velük konzultálva hozza meg a döntéseit. Ne várjon egymásra a szövetségi kapitány és az edző. Emeljék fel akár naponta a telefont, tartsanak rá igényt, hogy a másik elmondja a véleményét. Ha Mészöly Kálmán kimegy egy klubedzésre, nem azt várja, hogy ott megsüvegeljék, az ellenőrt lássák benne, hanem azt az edzőkollégát, aki információt kér és információt ad. A szövetség és a klubok között már kialakult bizonyos fajta egészséges munkakapcsolat. Csak az a baj, hogy ez a kapcsolat sokszor eléggé ingatag. A Rába ETO erősen eltávolodott a szövetségtől, amikor megszületett a döntés a Pölöskei ügyben, hirtelen megjavult a viszony, amikor Burcsa és Szentes győri játékos lett. Ne egy döntés feletti felháborodás, vagy öröm határozza meg a kapcsolatok milyenségét — mondják az MLSZ-ben —, hanem az a tény, hogy a klub és szövetség csak egymásra utaltan dolgozhat, hiszen a cél közös. A két egyesület közti vitát eldöntő szövetségi határozat csak az egyik fél számára tehet kedvező, de ez nem befolyásolhatja a kapcsolatok milyenségét, hiszen legközelebb a másik lehet a kedvezményezett. Szepesi György azt szeretné, ha élőbbé alakulna a kapcsolat a klubok és az MLSZ között. Javasolni fogja, hogy évente titkos választással bekerüljön az MLSZ elnökségébe az NB I-es egyesületek két-két képviselője. Ők ketten szószólói és védelmezői lehetnének a jogos klubérdekeknek és egyúttal elsőkézből értesülnének nemcsak a döntésekről, hanem mindarról, ami történik a futball vezérkarában. NINCSENEK TEHÁT valami vészes ellentétek; ami van, az természetszerűen adódik abból, hogy máshonnan nézik a futballt a klubokban, máshonnan az MLSZ-ben. Az egyesületi edzőtől, a szakosztályelnökségtől azt várja el a klubvezetés, hogy a csapat minél különb eredményt érjen el a bajnokságban. Nem is akármilyen mértékű nagyvonalúság kell ahhoz, hogy a klub napirendre térjen a vártnál gyengébb bajnoki szereplés felett, mondván, hogy sebaj szerepeljen jól a válogatott.. A ferencvárosiak erősen állították, hogy a visszaesésükben nincs szerepe a világbajnoki selejtezőnek, de közben szó esett arról, hogy Nyilasi a válogatottban sérült meg, hogy Kakas és Szántó gyengébb teljesítménye összefügg a válogatott keretben történtekkel. Nyilvánvalóan más egyesületnek is vannak hasonló gondjai és nem biztos, hogy ezeken hajlandók felülemelkedni. Az MLSZ pedig többször tapasztalja, hogy kéréseit, igényeit nem veszik figyelembe. A szövetség nehezen éli magát bele a klub helyzetébe, neki ugyanis édes mindegy, ki lesz a bajnok, ki a harmadik, számára egy a fontos: a válogatott sikere. Ezt a kétféle nézőpontot csak úgy lehet összeegyeztetni, ha az egyik fél enged és hajlandó másodrendűnek tekinteni a saját érdekeit. Ezt az MLSZ nem teheti meg, mert nemzeti szempontból valóban a válogatott csapat szereplése az elsőrendű és mióta futball nálunk a futball, a válogatott érdekében mindig háttérbe kellett szorítani a klubszempontokat. Ha ezt az MLSZ tapintatosan teszi, ha csak józan határokig megy el akkor segítőtársakra talál az egyesületekben. Zsolt Róbert Az egyesületek és az MLSZ MdWNomzat Csütörtök, 1981. december 24. A TELEVÍZIÓ MŰSORA Csütörtök 1. műsor 8.03 Műsorismertetés 8.05 Tévétorna 8.10 Csak gyerekeknek! 8.45 Bábok világában 8.55 A nagyeszű sündisznócska 9.25 Fanfár Angol filmsorozat. VI/1. 9.50 A varázsdoboz titkai 10.20 Minden egér szereti a sajtot. Bábfilm 11.20 A fény hegyei. VI/3. 11.50— 12.55 Álarcban 15.17 Műsorismertetés 15.30 „Életet az éveknek" 16.40 Süsü, a sárkány kalandjai. V 2. 17.10 Bors néni. Zenés játék gyerekeknek 18.15 Beethoven: IX. szimfónia 19.40 Tévétorna 19 45 Esti mese 20.00 Hírek 20.05 Tündér Lala. Mesejáték 21.35 Karácsony képekben (FF) 21.50— 0.05 Rómeó és Júlia Angol—olasz film 2. műsor 19.58 Műsorismertetés 20.00 Hírek 20.05 J. S. Bach: Karácsonyi oratórium 21.35 XX. század Mensáros László irodalmi estje. I—II. rész 22.35—23.35 Lucius Danielis Misztériumjáték a XII. századból Péntek 1. műsor 9.03 Műsorismertetés 9.05 Tévétorna 9.10 Óvodások filmműsora 930 A nagyeszű sündisznócska. IV/2. 10.00 Fanfár. VI2.. 10.25 Szervusz, Szergej! 11.00—12.25 A hétpettyes lovag Zenés mesejáték 14.42 Műsorismertetés 14.45 Cirkusz-gála 15.50 Süsü, a sárkány kalandjai. V 3. 16.20 Keresztkérdés 16.50 Csali. Horgász.tíz perc 17.00 MAFILM-magazin. (FF) 17.10 Sport, 1981. 1. rész 17.50 Delta 18.20 Szülőföldem Illyés Gyula műsora 19.40 Tévétorna 19.45 Esti mese 20.00 Hírek 20.05 Vers — mindenkinek 2010 A névtelen vár. VI 6. 31.30 Operetthangverseny 22.15— 0.30 A Sakál napja Angol—francia film 2. műsor 19.58 Műsorismertetés 20.00 Hírek 20.05 Vers — mindenkinek 20.10 J. S. Bach: Karácsonyi oratórium.. II. rész 21.30 XX. század Mensáros László irodalmi estje. II. rész 22.15— 23.45 Spartacus Szovjet balettfilm Szombat 1. műsor 8.28 Műsorismertetés 8.30 Tévétorna 8.35 Ferdinánd bohóc és a futball NDK-kisfilm 9.05 Az egerek gyűlése Bábjáték 9.20 Terült asztalkám! Svéd mesejáték. 10.00 Zsebtévé 10.30 A nagyeszű sündisznócska. IV/3. 11.00 tanjar. VI/3. 11.25 Egészségünkért 11.30 Az Onedin család XIII/12. (ism.) 12.20—12.50 Keresztkérdés (ism.) 13.42 Műsorismertetés 13.45 Varázsgömb 14.15 Süsü, a sárkány. V/4. 14.45 Műsorainkat ajánljuk 15.15 Humphrey Bogartsorozat. A máltai sólyom 16.55 Sport, 1981. II. rész 17.35 Fele-fele Szeged—Újvidék-show 18.40 Tévétorna 18.45 Esti mese 19.00 A HÉT 20.00 Hírek 20.05 Magyar népmesék XIII/12. 20.15 Mi van, doki? Amerikai filmvígjáték 21.45 Kapcsoltam... Társasjáték 22.25—23.40 A férfi NSZK-tévéfilm (FF) 2. műsor 16.23 Műsorismertetés 16.25 Idősebb Pieter Bruegel (Ism.) 17.10 A király pantallója (Ism.) 18.15 Másfél millió lépés Magyarországon 19.00 Debreceni dzsessznapok 19.125 A Szépművészeti Múzeum (Ism.) 19.50 Az Alekszander Novszki székesegyház (Ism.) 20.00 Hírek 20.05 Az ember felemelkedése XIII/9. 20.55 Yehudi Menuhin Bartókról (Ism.) 21.35 Balthazár professzor (Ism.) 21.45—23.10 Egy perc volt az életünk A Madách Színház előadása, felvételről (FF) Vasárnap 1. műsor 7.58 Műsorismertetés 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 8.20 Szülök iskolája (Ism.) 8.50 Szünidei matiné 10.15 Játékszüret. I. rész 10.55 A nagyeszű sündisznócska. IV 4. 11.25 Magyar népmesék XIII/12. (Ism.) 11.35— 12.35 „Életet az éveknek’’ (Ism.) 15.30—16.00 Iskolatévé (FF) 16.12 Műsorismertetés 16.15 Hírek 16.20 Süsü, a sárkány kalandjai. V 5. 16.55 Beszélgetés a néptáncról I. rész 17.30 Az ismeretlen Gaál Gábor (FF) 18.15 Sport, 1981. 111. rész 19.10 Tévétorna 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 28.00 Jogi esetek (FF) 20.40 Montand tegnap és ma 21.40 Ballada fekete-fehérben (FF) 22.20 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Trau. Portréműsor. 20.45 Fókusz 21.15 Tv-hiradó 2. 21.35— 23.05 Solness építőmester NSZK-tévéfilm FELVESZÜNK MOST INDULÓ EGYSÉGBE, ÖNÁLLÓ MUNKAKÖRBE, KÉPESÍTÉSSEL: munkaügyi előadót, árelőadót, mérlegképes könyvelőt, bér-, SZTK-ügyintézőt, számlázót, hol felszámoltatót, általános adminisztrátort, valamint kézbesítőt, portásokat, raktári dolgozókat, takarítót Jelentkezés: 838-785 telefonon, munkaidőben !