Magyar Nemzet, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

6 Az év sportolói Wladár Sándor, Rakuss Éva ás a kardválogatot­t A huszonnegyedik alkalom­mal összesítette az idén a KI­­OSZ sportújságíró szakosz­tálya az év legjobbjaira beér­kezett szavazatokat. Az 1981. évi végeredmény: Férfiak: 1. Wladár Sándor úszó, 2. Tóth István birkózó, 3. Székely Zoltán vívó és Vaskuti István ke­nus. Nők: 1. Rakuss Éva kajakozó, 2. Temesvári Andrea teniszező, 3. Fó­rián Éva sportlövő. Csapatok: 1. kard válogatott, 2. labdarúgó-válogatott, 3. fogathajtó válogatott. ★ Az év vége világszerte ha­­gyományszerűen a ranglisták készítésének az ideje. Miért volna kivétel ez alól a magyar sport, amelynek a teljesítmé­nyei meglehetősen hullámzóak ugyan — bizonyítja ezt pél­dául az is, hogy az év sportolói között ritka a bérelt hely —, mégis büszkélkedhetünk oly­kor-olykor kiugró teljesítmé­nyekkel, amelyek megérdemlik az ilyesfajta elismerést. A név­sorra feliratkozott egyéni ver­senyzők mellesleg az év leg­jobbjainak a sportági szakszö­vetségek által összeállított névsorában is szerepelnek, és ez bizonyítja, hogy nemcsak a közvéleményt képviselő újság­írók számára értékelendő a szóban forgó sportolók teljesít­ménye, hanem a szakma szá­mára is. Persze, a körtet nehéz ösz­­szevetni az almával, az egyik a maga műfajában lehet a leg­jobb, a másik a sajátjában, anélkül, hogy a kettő között igazságot lehetne szolgáltatni, így van ez a­ sportban is, ahol többféle munkát kell egymás­sal összehasonlítani, megtalál­ni a közös nevezőt, a közös ösz­­szetevőket. Nem titok, hogy a sportversenyek krónikásai a legtöbbre az emberi tulajdon­ságokat becsülik, s ha ezek szerencsés módon még kiugró — vagy legalábbis kiemelkedő — eredményekkel párosulnak, akkor már mégsem oly nehéz a választás. Az első helyezettek ilyesfaj­ta tulajdonságokról tesznek ta­núbizonyságot. Wladár Sándor szerény fiatalember, aki a ta­valyi olimpiai és az idei két Európa­-bajnoki érme mellett 300 m hátúszásban világ­ranglista-vezető, a Swimming World című szaklap szerint idén Európa legjobb úszója. A kajakozó Rakusz Éva ugyan „csupán" második lett a kajak VB-n, de éppenséggel olyan sportágban, amelyben magyar szíveket képviselő versenyzőnő ritkán végez a dobogón. Rakusz Éva húszesztendős. Tóth Istvánnak volt ereje és ideje a moszkvai bírói sérel­mek elfeledésére, s az idén be­bizonyította, hogy a súlycso­portjában ő a legjobb a vilá­gon. Temesvári Andrea mind­össze tizenhat esztendős, s máris a magyar teniszssport üdvöskéjének számít, hiszen korosztályában egyike a világ legjobbjainak, és a világ te­niszsportjának a fellegvárá­ban, az Egyesült Államokban is sikerült versenyt nyernie. Székely Zoltán szívósan küzdve, egymás után véve a lépcsőfokokat jutott el párbajtőrvívásban a VB -ara­nyig. Olyan világbajnokságon, amelynek egyéni versenyeiben egyedül ő lett a magyarok kö­zül első. Vaskuti István két­szeres világbajnok, egyazon napon vívta ki mind a két ara­nyat, nem is akármilyen tel­jesítménnyel. Fórián Éva a kissé háttérbe szorult sport­ágakat képviseli. Csapatban a kardozók éve­ken át mulatott egyenletes tel­jesítményének szól az első he­lyezés; a labdarúgók a szerep­lésüket a VB-továbbjutásnak köszönhetik; a fogathajtók Ugiancsak hosszú idő óta gyűj-­ölgetik az EB- és a VB-ara- írjakat.­­ Gyulay Zoltán NÉGYEN BESZÉLGET­TÜNK: Szepesi György, az MLSZ elnöke, Kiss László, a Ferencváros labdarúgó szak­osztályának elnöke és dr. Éry József, a szakosztály elnökhe­lyettese volt a beszélgető partnerem. A kis összejövetel apropóját az adta, hogy előző­leg Kiss László az FTC nevé­ben meghívta az MLSZ elnö­két, főtitkárát, főtitkárhelyet­tesét, szövetségi kapitányát és segítőjét. A ferencvárosiak, élükön Losonczi Tibor klubel­nökkel, baráti gesztusnak szánták ezt az invitálást. Gra­tuláltak a labdarúgó vezetők­nek a válogatott csapat to­vábbjutásához, tárgyaltak a világbajnokság adta újabb feladatokról, de a legtöbb szó a klub(ok) és az MLSZ kap­csolatáról esett. A jóról is, a rosszról is. A résztvevők any­­nyira jelentősnek tartották ezt a témát, hogy az ott elhang­zottak lényegét a nyilvánosság számára is meg kívánták is­mételni. Az érdekek ugyanis közö­sek. A klubvezető — és nem­csak a ferencvárosi — azt mondja, hogy az egész magyar futball, tehát minden egyesü­let számára is nagyjelentőségű a válogatott együttes csoport­­elsősége. Labdarúgásunknak szinte létfeltétele volt a siker. Az MLSZ a továbbjutás érde­kében igénybe vett minden szokásos és szokástól eltérő eszközt. Az egyesületek zokszó nélkül vették tudomásul, hogy a szövetség nem egyszer be­lenyúlt az életükbe és hogy sok kérdésben egymaga — né­ha a klubok megkérdezése nélkül — döntött. Vállalta a kockázatot és nyert! A KÖZVÉLEMÉNY ezek után a szövetség számlájára írja a sikert: úgy látja, hogy van a magyar futballnak bát­ran kezdeményező, a modern igényeknek megfelelő vezeté­se és van egy visszahúzó erő, amit úgy hívnak, hogy sport­­egyesület. .A megnyilatkozások zömének olyan a hangneme, mintha a klubok ellenére ju­tott volna tovább a válogatott, csak azért, mert a játékosokat kiemelték a fejlődésüket gátló egyesületi környezetből. A klub viszont bizonyítani tudja, hogy áldozatokat vállalt a válogatottért. Saját érdekei elé állította a továbbjutás ér­dekeit. Nem hibáztatta a já­tékosát, ha úgy látta, hogy az illető nem a bajnokságra, ha­nem a válogatott mérkőzések­re koncentrál, sőt — mint tet­ték ezt a ferencvárosiak — még segítették is játékosuk ráhangolását a nemzetközi fel­adatokra, látogatták őket Ta­tán, fogadták a repülőtéren. De ami ennél lényegesebb: vajon mitől bírta végigfutni a játékos a selejtezők 90 per­ceit? Hiszen a meccsek előtti egyhetes közös felkészülés nem a kondicionálást, hanem a taktikai gyakorlást, a fizikai és szellemi pihenést szolgálta! Vajon idén tanultak meg fut­ballozni azok a labdarúgók, akik a válogatottban szerepel­tek? Nem merném állítani, hogy világszínvonalú a magyar klu­bokban folyó edzésmunka, az egyesületi szakvezetőknek mégis teljes mértékben iga­zuk van, ők adják a játéko­sokat."A kapitány csak azok­kal gazdálkodhat, akiket edző­kollégáitól kap. Szepesi György ezt úgy fogalmazta meg, hogy nincsenek külön érdemek, kö­zös a siker, de közösen kell vállalni a balsikert is. Valamire azonban felfigyel­hetnének a klubok: úgy tet­szik, a válogatott keretben kü­lönbül gazdálkodnak a magyar futball értékeivel, mint az egyesületekben. Többet hoz­nak ki belőlük. Morálisan, szakmailag egyaránt. Csak Nyilasi példáját említem. Ő a válogatottban meghatározó személyiség. Csapatkapitány­ként összekötő kapocs a szak­vezetés és a válogatott keret között, a felkészülés idején ő a játékostársak szóvivője, s igényli véleményét a szövetsé­gi kapitány, a mérkőzésen pe­dig Mészölyök elképzeléseinek szellemében ő irányítja játé­kostársait. Nyilasi valóban csapatkapitánnyá, szellemi vezérré nőtte ki magát a Veze­tők segítségével, az FTC-ben viszont nem tölt(het)i be ugyanezt a funkciót; csapat­kapitányi tiszte jobbára csak abból áll, hogy ő választ a meccs elején. A FERENCVÁROS Nyilasi nélkül volt kénytelen végig­játszani jó néhány őszi mérkő­zést. A játékos a norvégok el­leni válogatott meccsen sérült meg, a ferencvárosi vezetők nem egészen értettek egyet az­zal, hogy Nyilasit sérülten is tovább játszatták a VB selej­tezőn. De hangsúlyozzák: az FTC gyenge szerepléséért nem hárítják a válogatottra a fele­lősséget. Tavasszal is voltak válogatott meccsek, mégis jól ment a Ferencvárosnak. Viszont — és ez már az MLSZ és a klubok jó együtt­működéséhez tartozik — se­gíteni kellene az egyesületek­nek abban, hogy a válogatott játékos ne váljék a klubtól anyagilag függetlenné. Okkal és joggal magasan premizálta az MLSZ a világbajnoki selej­tezőket, még inkább a tovább­jutást és a válogatott labdarú­gó emiatt nem sokra értékelte a bajnoki meccseken kifizetett pontonkénti nyolcszáz forinto­kat. Ez a pénz nem őszi, nem szoroz az ő költségvetésében. Természetesen az a helyes, ha érződik a különbség a váloga­tott és a bajnoki mérkőzések prémiuma között, de az már nem jó, ha valóságos szaka­dék keletkezik a kétfajta juta­lom között.. Kiss Lászlónak, a Vasas labdarúgójának a baj­noki meccsen odamondta egy fiatal: „Te szeded le a nagy dohányt, szedd tehát a lába­dat is!" A jelenlegi meccsprémiu­mok nagyságát 1976-ben ha­tározták meg. Azóta változott a nyolcszáz forint vásárlóér- hétee.­­ A jutalmak ráadásul nem igazodnak a mérkőzések, fontosságához. Ha az FTC például tavasszal az Üllői úton „kiharcol"’ egy döntetlent a SZEOL AK ellen, ugyanúgy 800 forintot kap a játékos, mintha a Megyeri úton szer­zett volna egy pontot az V. Dózsától. Mikor az ősszel a Ferencváros Szegeden veresé­get szenvedett, a vezetőség úgy határozott, hogy figyel­meztetésként visszafogja a kö­vetkező mérkőzések prémiu­mát és csak akkor fizeti ki visszamenőlegesen is a pénzt, ha a sorozatban játszott há­rom meccsen legalább 9 pon­tot szerez a csapat. A harma­dik mérkőzésen tehát, már négyezer forintos lett volna a tét! Az elhatározásból mégsem lett semmi, mert a rendelke­zések értelmében csak egy al­ternatíva áll a vezetők előtt: vagy kifizeti a pénzt az adott meccs után, vagy visszajuttat­ja az összeget a Sporthivatal pénztárába. Tilos halmozni a prémiumokat. Tudok egyéb­ként olyan egyesületről, amelynek szakosztályvezetése a jó cél érdekében szabályta­lanságot vállal: aláíratja az elismervényt a játékosokkal, de gyenge teljesítményeket követően a pontokért járó pénzt nem fizeti ki, hanem ez­zel tetézi meg a nagyobb je­lentőségű meccsre kitűzött ju­talmat. Miért ne lehetne tör­vényesíteni ezt a rendet? EZT A PÉLDÁT csupán azért vettem elő, hogy a klu­bok és az MLSZ együttműkö­désében nem az a lényeg, hogy szépeket mondjanak egymásnak és egymásról, ha­nem az, hogy kölcsönösen megértsék a másik gondjait és igyekezzenek segíteni a meg­oldásban. Február végén foly­tatódik az a tavaszi bajnoki idény, amelynek színvonala alapvetően befolyásolja majd válogatott csapatunk világbaj­noki szereplését. Vajon ele­gendő-e a több száz NB I-es játékos moráljára, tennivágyá­­sára apellálni, nem kellene-e anyagiak reményét is felcsil­lantani? Az ML­SZ azt várja a klub­­együttesektől, hogy a magyar futball fennállása óta először kiírt szerda—szombati rit­musban két hónapot maximá­lis erőbedobással futballozza­nak végig. Szükségszerű ez a követelmény, de szükségszerű, hogy az egyesületek minden támogatást megkapjanak en­nek a nálunk szokatlanul nagy megterhelés elviselésé­hez. Nemcsak anyagi, vagy szervezeti segítségre gondolok, hanem tökéletes összmunkára. Tudjon minden jóról, minden gondról az MLSZ, a szövetségi kapitány, a labdarúgó szövet­ség pedig mindenről tájékoz­tassa az egyesületeket, velük konzultálva hozza meg a dön­téseit. Ne várjon egymásra a szövetségi kapitány és az ed­ző. Emeljék fel akár naponta a telefont, tartsanak rá igényt, hogy a másik elmondja a vé­leményét. Ha Mészöly Kál­mán kimegy egy klubedzésre, nem azt várja, hogy ott meg­­süvegeljék, az ellenőrt lássák benne, hanem azt az edzőkol­légát, aki információt kér és információt ad. A szövetség és a klubok kö­zött már kialakult bizonyos fajta egészséges munkakap­csolat. Csak az a baj, hogy ez a kapcsolat sokszor eléggé in­gatag. A Rába ETO erősen el­távolodott a szövetségtől, ami­kor megszületett a döntés a Pölöskei ügyben, hirtelen megjavult a viszony, amikor Burcsa és Szentes győri játé­kos lett. Ne egy döntés feletti felháborodás, vagy öröm ha­tározza meg a kapcsolatok mi­lyenségét — mondják az MLSZ-ben —, hanem az a tény, hogy a klub és szövetség csak egymásra utaltan dolgoz­hat, hiszen a cél közös. A két egyesület közti vitát eldöntő szövetségi határozat csak az egyik fél számára tehet ked­vező, de ez nem befolyásolhat­ja a kapcsolatok milyenségét, hiszen legközelebb a másik lehet a kedvezményezett. Szepesi György azt szeretné, ha élőbbé alakulna a kapcso­lat a klubok és az MLSZ kö­zött. Javasolni fogja, hogy évente­ titkos választással be­kerüljön az MLSZ elnökségé­be az NB I-es egyesületek két-két képviselője. Ők ketten szószólói és védelmezői lehet­nének a jogos klubérdekeknek és egyúttal elsőkézből értesül­nének nemcsak a döntésekről, hanem mindarról, ami törté­nik a futball vezérkarában. NINCSENEK TEHÁT vala­mi vészes ellentétek; ami van, az­ természetszerűen adódik abból, hogy máshonnan nézik a futballt a klubokban, más­honnan az MLSZ-ben. Az egyesületi edzőtől, a szakosz­tályelnökségtől azt várja el a klubvezetés, hogy a csapat mi­nél különb eredményt érjen el a bajnokságban. Nem is akár­milyen mértékű nagyvonalú­ság kell ahhoz, hogy a klub napirendre térjen a vártnál gyengébb bajnoki szereplés felett, mondván, hogy sebaj szerepeljen jól a válogatott.. A ferencvárosiak erősen állítot­ták, hogy a visszaesésükben nincs szerepe a világbajnoki selejtezőnek, de közben szó esett arról, hogy Nyilasi a vá­logatottban sérült meg, hogy Kakas és Szántó gyengébb teljesítménye összefügg a vá­logatott keretben történtekkel. Nyilvánvalóan más egyesület­nek is vannak hasonló gond­jai és nem biztos, hogy ezeken hajlandók felülemelkedni. Az MLSZ pedig többször tapasz­talja, hogy kéréseit, igényeit nem veszik figyelembe. A szö­vetség nehezen éli magát be­le a klub helyzetébe, neki ugyanis édes mindegy, ki lesz a bajnok, ki a harmadik, szá­mára egy a fontos: a váloga­tott sikere. Ezt a kétféle nézőpontot csak úgy lehet összeegyeztet­ni, ha az egyik fél enged és hajlandó másodrendűnek te­kinteni a saját érdekeit. Ezt az MLSZ nem teheti meg, mert nemzeti szempontból va­lóban a válogatott csapat sze­replése az elsőrendű és mióta futball nálunk a futball, a vá­logatott érdekében mindig háttérbe kellett szorítani a klubszempontokat. Ha ezt az MLSZ tapintatosan teszi, ha csak józan határokig megy el akkor segítőtársakra talál az egyesületekben. Zsolt Róbert Az egyesületek és az MLSZ MdWNomzat Csütörtök, 1981. december 24. A TELEVÍZIÓ MŰSORA Csütörtök 1. műsor 8.03 Műsorismertetés 8.05 Tévétorna 8.10 Csak gyerekeknek! 8.45 Bábok világában 8.55 A nagyeszű sündisznócska 9.25 Fanfár Angol filmsorozat. VI/1. 9.50 A varázsdoboz titkai 10.20 Minden egér szereti a sajtot. Bábfilm 11.20 A fény hegyei. VI/3. 11.50— 12.55 Álarcban 15.17 Műsorismertetés 15.30 „Életet az éveknek" 16.40 Süsü, a sárkány kalandjai. V 2. 17.10 Bors néni. Zenés játék gyerekeknek 18.15 Beethoven: IX. szimfónia 19.40 Tévétorna 19 45 Esti mese 20.00 Hírek 20.05 Tündér Lala. Mesejáték 21.35 Karácsony képekben (FF) 21.50— 0.05 Rómeó és Júlia Angol—olasz film 2. műsor 19.58 Műsorismertetés 20.00 Hírek 20.05 J. S. Bach: Karácsonyi oratórium 21.35 XX. század Mensáros László irodalmi estje. I—II. rész 22.35—23.35 Lu­cius Danielis Misztériumjáték a XII. századból Péntek 1. műsor 9.03 Műsorismertetés 9.05 Tévétorna 9.10 Óvodások filmműsora 930 A nagyeszű sündisznócska. IV/2. 10.00 Fanfár. VI2.. 10.25 Szervusz, Szergej! 11.00—12.25 A hétpettyes lovag Zenés mesejáték 14.42 Műsorismertetés 14.45 Cirkusz-gála 15.50 Süsü, a sárkány kalandjai. V 3. 16.20 Keresztkérdés 16.50 Csali. Horgász.tíz perc 17.00 MAFILM-magazin. (FF) 17.10 Sport, 1981. 1. rész 17.50 Delta 18.20 Szülőföldem Illyés Gyula műsora 19.40 Tévétorna 19.45 Esti mese 20.00 Hírek 20.05 Vers — mindenkinek 20­10 A névtelen vár. VI 6. 31.30 Operetthangverseny 22.15— 0.30 A Sakál napja Angol—francia film 2. műsor 19.58 Műsorismertetés 20.00 Hírek 20.05 Vers — mindenkinek 20.10 J. S. Bach: Karácsonyi oratórium.. II. rész 21.30 XX. század Mensáros László irodalmi estje. II. rész 22.15— 23.45 Spartacus Szovjet balettfilm Szombat 1. műsor 8.28 Műsorismertetés 8.30 Tévétorna 8.35 Ferdinánd bohóc és a futball NDK-kisfilm 9.05 Az egerek gyűlése Bábjáték 9.20 Terült asztalkám! Svéd mesejáték. 10.00 Zsebtévé 10.30 A nagyeszű sündisznócska. IV/3. 11.00 tanjar. VI/3. 11.25 Egészségünkért 11.30 Az Onedin család XIII/12. (ism.) 12.20—12.50 Keresztkérdés (ism.) 13.42 Műsorismertetés 13.45 Varázsgömb 14.15 Süsü, a sárkány. V/4. 14.45 Műsorainkat ajánljuk 15.15 Humphrey Bogart­­sorozat. A máltai sólyom 16.55 Sport, 1981. II. rész 17.35 Fele-fele Szeged—Újvidék-show 18.40 Tévétorna 18.45 Esti mese 19.00 A HÉT 20.00 Hírek 20.05 Magyar népmesék XIII/12. 20.15 Mi van, doki? Amerikai filmvígjáték 21.45 Kapcsoltam... Társasjáték 22.25—23.40 A férfi NSZK-tévéfilm (FF) 2. műsor 16.23 Műsorismertetés 16.25 Idősebb Pieter Bruegel (Ism.) 17.10 A király pantallója (Ism.) 18.15 Másfél millió lépés Magyarországon 19.00 Debreceni dzsessznapok 19.125 A Szépművészeti Múzeum (Ism.) 19.50 Az Alekszander Novszki székesegyház (Ism.) 20.00 Hírek 20.05 Az ember felemelkedése XIII/9. 20.55 Yehudi Menuhin Bartókról (Ism.) 21.35 Balthazár professzor (Ism.) 21.45—23.10 Egy perc volt az életünk A Madách Színház előadása, felvételről (FF) Vasárnap 1. műsor 7.58 Műsorismertetés 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 8.20 Szülök iskolája (Ism.) 8.50 Szünidei matiné 10.15 Játékszüret. I. rész 10.55 A nagyeszű sündisznócska. IV 4. 11.25 Magyar népmesék XIII/12. (Ism.) 11.35— 12.35 „Életet az éveknek’’ (Ism.) 15.30—16.00 Iskolatévé (FF) 16.12 Műsorismertetés 16.15 Hírek 16.20 Süsü, a sárkány kalandjai. V 5. 16.55 Beszélgetés a néptáncról I. rész 17.30 Az ismeretlen Gaál Gábor (FF) 18.15 Sport, 1981. 111. rész 19.10 Tévétorna 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 28.00 Jogi esetek (FF) 20.40 Montand tegnap és ma 21.40 Ballada fekete-fehérben (FF) 22.20 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Trau. Portréműsor. 20.45 Fókusz 21.15 Tv-hiradó 2. 21.35— 23.05 Solness építőmester NSZK-tévéfilm FELVESZÜNK MOST INDULÓ EGYSÉGBE, ÖNÁLLÓ MUNKAKÖRBE, KÉPESÍTÉSSEL: munkaügyi előadót, árelőadót, mérlegképes könyvelőt, bér-, SZTK-ügy­intézőt, szám­lázót, hol felszámol­tatót, általános adminisztrátort, valamint­ kézbesítőt, portásokat, raktári dolgozókat, takarítót Jelentkezés: 838-785 telefonon, munkaidőben !

Next