Magyar Nemzet, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

s - Masin Nemzet. A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Gépháttér Nemcsak mindennapi ke­nyerünknek, de a hozzá­való húsnak, főzeléknek, gyümölcsnek, vagyis az élelmicikkek teljes skálájá­nak előállításában részt vesz a gyakorló nagyüze­mek mellett az agrárkuta­tás is. Osztozva a gondok­ban, részeseként az ered­ményeknek, hathatós szel­lemi partnerként a felada­tok megoldásában, ötletek­kel és újításokkal, találmá­nyokkal és szabadalmak­kal, alap- és fejlesztő ku­tatások sokaságával segít­ve a termelést, jobbítva a minőséget, csökkentve az előállítás árait. S ez utóbbi már csak azért is jelentős, mivel az ágazat ez évi ex­portját 2,6 százalékkal akarja növelni. Tudjuk, hogy a modern gépek, géprendszerek so­kasága e területen is erős segítője, ha nem meghatá­rozója lehet a munka haté­konyságának. Gyakori pa­nasz azonban, hogy olykor filléres alkatrészhiányok akadályozzák munkacsú­csok idején a betakarítást: örökzöld kabarétéma a gyümölcsszüret, amely ma még zömmel kézi erővel történik, s nem ritka há­borgások tárgya egy-egy automatizált állattenyészté­si telep sem. Nemcsak a kí­vülállók, de olykor a szak­emberek is nehezen tudják eldönteni, hogy ez mely ha­tárig rentábilis, s mely ha­táron túl fényűző, felesle­ges. Nos, éppen a mezőgaz­daság gépesítésének tárgy­körében zajlik ma és hol­nap az a minden évben ese­dékes kutatási tanácskozás Gödöllőn, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia és a MÉM rendez. Ahol az ország minden szegleté­ből összegyűlt tudományos kutatók, a vendégül hívott külföldi tudóstársakkal együtt vitatják: hogyan oldható meg a gépalkat­rész-felújítás ésszerűen, s melyek a racionális ener­giagazdálkodás feleletet váró kérdései? Egyebek közt tapasztalatot és véle­ményt cserélnek a mellék­­termékek hasznosításáról, a talajerő-visszapótlás módo­zatairól, az alkalmazott számítástechnika szerepé­ről, a műszerfejlesztésről. Hazánkban tavaly 47 szárítóegység állt át a ha­gyományos tüzelőanyagról a melléktermékek hőener­giává való átalakítására. Az Agroker Vállalatok na­gyobb önállóságot, ezzel a nagyüzemek több csatornás gépbeszerzési lehetőséget kaptak, rövidült az út gép­gyártó és gépfelhasználó között. Az üzemek egyre­­másra keresik és találják a könnyebb, korszerűbb, gaz­daságosabb megoldásokat. Ebbéli igyekezetüket segí­tendő — s hogy mezőgaz­daságunk termelési ered­ményeit ez idén valóban sikerüljön négy, illetve négy és fél százalékkal emelni — most a vonatko­zó tudományág művelői is leteszik a közösség aszta­lára legújabb vizsgálati eredményeiket. Tudva azt, hogy az agrárterme­lés munkamozgalatainak mindegyike mögött erős háttérbázis a műszaki fej­lesztés. Bedő Ildikó Jhösös játék Rajzban válaszoltak a gyermekek Baján arra a kérdésre, hogy mit szeret­nének csinálni az ötnapos tanítási hét bevezetése után szombat-vasárnap. Többsé­gük a szülőkkel való közös játékot ábrázolta, ami intő jelzés mindazoknak, akik azon meditálnak, lesz-e iga­zi haszna a hét végén a két szabad napnak. Azok a beszélgetések azonban, amelyeket a Ha­zafias Népfront megyei bizottságai az ötnapos taní­tási hetet kipróbáló isko­lákban folytattak, távolról sem csupán ilyen felhő­­mentes tapasztalatokról ta­núskodnak. Mert a gyer­mekek többsége őszintén áhí­tja ugyan a gyakoribb együ­ttlétet a családdal, ám nagy kérdés­, hogy a szü­lők egy része is hasonló­képpen vélekedik-e. Néme­lyek — főképpen a váro­sokban — elsősorban az iskolától és a közművelő­dés intézményeitől várnák el, hogy megfelelő progra­mokkal gondoskodjanak gyermekeik szórakoztatásá­ról a hét végén. Tévedés ne essék: a vilá­gért nem kárhoztatjuk azo­kat a szülőket, akik a gyer­meknevelés gondjainak egy részét a szocialista társa­dalom e fontos központjai­ba hárítanák át, hiszen ez s egyben a bizalom jele is, végtére is ezek az intéz­mények — ha jól töltik be hivatásukat és megfelelő feltételekkel rendelkeznek is —, kiválóan alkalmasak arra, hogy a gyermekek számára kellemes elfoglalt­ságról gondoskodjanak. Egyet azonban sem a hét végén, sem más napokon nem biztosíthat az iskola és a művelődési intézmény: a szülői ház meghittségét, melegét. Mert bármilyen gyermekszerető legyen is a pedagógus, a könyvtáros, a muzeológus, az előadó­­művész, a legjobb prog­rammal sem pótolhatja az apát és az anyát. Ehelyütt nem szükséges ismét fölsorakoztatni az érveket az ötnapos­ tanítási hét előnyei mellett, de mind között talán az egyik legfontosabb, hogy megte­remtődhetnek az alapok a virágzóbb családi élet, a szebb emberi kapcsolatok kibontakoztatására. A szülő helyett ezt senki sem vál­lalhatja át, de nem is kell átvállalnia. A Hazafias Népfront különböző bizott­ságai is csak azt tehetik, hogy ráébresztik nevelési felelősségére a családot. És akkor nemcsak a ba­jai gyerekek, hanem a töb­biek is egy idő elteltével már azt rajzolhatják le, hogy miképpen töltötték el a szombatot és a vasárna­pot a családdal együtt szé­pen, élményszerűen, kelle­mesen. Gábor István Jasszer Arafat hazánkban Befejeződött az indiai-pakisztáni tárgyalások első fordulója A külpolitikai helyzet AZ ENSZ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁN kívánja Szíria a vi­lág közvéleménye elé tárni azt a hárompontos béketervét, amelynek lényegét a damaszkuszi tájékoztatásügyi miniszter foglalta össze egy libanoni hetilapnak adott nyilatkozatában. Mint elmondta, a közel-keleti béke megvalósításához vezető út egyik legfontosabb eleme, hogy Izrael vonuljon ki az 1967 óta megszállás alatt levő területekről. A második lényeges pont, hogy meg kell erősíteni a palesztin nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre, s harmadszor: fel kell számolni a hadiállapotot az arab országok és Izrael között. Kifejtette azt is a miniszter, hogy az erőszakos úton elfoglalt Golan-fennsíkot csak erővel lehet visszaszerezni, de nem szükségképpen kato­nailag, hanem gazdasági és politikai nyomással. Ehhez a nyilatkozathoz kapcsolódik az a hír, amely szerint Irán iraki hadifoglyokból és menekültekből Golan­ zászlóaljat szervez, amelyet a Szíriai kormány rendelkezésére bocsát. A zászlóaljat az alapkiképzés után a szíriai—izraeli határhoz küldik. Damaszkusz közben elítélte a jordániai uralkodó dön­tését. Husszein ugyanis önkéntesekből csapatokat szándékozik küldeni Irakba, az iráni frontokra. A Damaszkuszban kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy ez az akció eltereli a figyelmet az arab—izraeli konfliktusról. Az amerikai külügyminiszter izraeli látogatását követően Tel Aviv hozzájárult ahhoz, hogy négy nyugat-európai ország részt vegyen a Sinai-félszigeten felállítandó békefenntartó erők egységeiben, amelyek április 25-e után, vagyis a térség izraeli kiürítését követően kezdenék meg működésüket. Az izraeli kor­mányszóvivő kifejtette, hogy a washingtoni diplomácia veze­tője biztosította Tel Avivot: a sínai erőket csakis a Camp Da­­vid-i megállapodások alapján hozzák létre. Rómában már be is jelentették, hogy Olaszország aknaszedő hajókkal járul hozzá az izraeli—egyiptomi különbéke ellenőrzéséhez. Ez máris bel­politikai bonyodalmakra vezetett, mert egy szocialista párti képviselő amellett kardoskodott, hogy inkább a Szicíliai-szorost kellene felügyelni, s így sincs elegendő hajó a halászok bizton­ságának megvédésére. AZ EGYIPTOMI ELNÖK ma érkezik Washingtonba és szer­dán találkozik Heagannel. Mubarak államfői minőségében elő­ször utazik az Egyesült Államokba. A The New York Times hétfői értesülése szerint a Camp David-i folyamat megőrzése jegyében Washington a katonai segélyek növelésével akarja ismét magához láncolni két legfontosabb közel-keleti partne­rét, Egyiptomot és Izraelt.", Várható, hogy Mubaraknak felajánl­ják a hadi támogatás összegének 400 millió dolláros emelését. Az egyiptomi külügyminiszter hétfői nyilatkozatában azt hang­súlyozta, hogy Kairó változatlanul felkínálja az Egyesült Álla­moknak a területén levő támaszpontok használatát. Egy kér­désre válaszolva Kamal Hasszán Ali elhárította a Szovjetunió részvételét a közel-keleti rendezésben, s azt hangoztatta, az Egyesült Államoktól várja a megoldást. Megfigyelők rámutat­nak, hogy ez ellentmond Mubarak legfrissebb megnyilatkozá­sának, amely szerint hosszú távon bevonná a Szovjetuniót a tár­gyalásokba. A kairói külügyminiszter szorgalmazta a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet és az Egyesült Államok párbeszé­dét és megemlítette Izrael és a PFSZ kölcsönös elismerésére vonatkozó egyiptomi javaslatot. Sarlós István és Gyenes András megbeszélése a PFSZ vezetőjével Az MTI jelenti: A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Ara­fát, a PFSZ végrehajtó bizott­ságának elnöke. A palesztin delegáció tagja: Abdel Mohszin Abu Maszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának veze­tője, a szervezet szóvivője. Sza­­har Abu Nizar, a PFSZ Köz­ponti Tanácsának tagja, az El- Fatah forradalmi tanácsának titkára. Mohammad D­zsihad ezredes, a PFSZ Központi Ta­nácsának tagja, katonai vezető a PFSZ-ben. Ibrahim Ammuri, a PFSZ Központi Tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Haiazi, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zet budapesti irodájának veze­tője. A megérkezést követően Sar­lós István megbeszélést foly­tatott a palesztinai delegáció­val. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt külcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgya­láson véleménycserére került sor a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttmű­ködésről. Sarlós István tájé­koztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének idősze­rű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenysé­gét, a palesztinai arab nép har­cának helyzetét. A megbeszlésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára. Délután az MSZMP Közpon­ti Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jász­­szer Arafattal. A baráti lég­körben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nem­zetközi kérdéseket, különös te­kintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggo­dalmukat fejezték ki az impe­rialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszív poli­tikája miatt, amelynek követ­keztében változatlanul feszült a helyzet a Közel-Keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyege­ti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szolidaritá­sáról biztosította a palesztinai arab népnek a PFSZ vezetésé­vel folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzetről, a Pa­lesztinai problémáról, és me­leg szavakkal köszönetet mon­dott a palesztinai arab nép ne­héz küzdelméhez nyújtott ma­gyar támogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vence. Este a palesztin küldöttség megtekintette a KISZ Közpon­ti Művészegyüttesének műso­rát az együttes budapesti szék­házában. Íl-Delhi és Islamabad rendezni próbálja kapcsolatait Új-Delhiből jelenti az AP. Az India és Pakisztán között külügyminiszteri szinten meg­tartott négynapos tárgyalások — amelyek hosszú idő óta az első komoly kísérletet jelentet­ték a két ország közötti ha­gyományos ellentétek feloldá­sára — a párbeszéd folytatását előirányzó közleménnyel értek véget. Ez kiindulási alapot szol­gáltathat a két ország közötti ellentétek csökkentéséhez. Naraszimha Rao indiai, va­lamint Agha Sálif pakisztáni külügyminiszter megállapodott, hogy a két állam képviselői még februárban további meg­beszélésekre ülnek össze a pa­kisztáni fővárosban a két or­szág közötti megnemtámadási szerződésről szóló pakisztáni javaslat megvitatására. A kö­zös közlemény a továbbiakban hangsúlyozza: a felek állás­pontja a megnemtámadási szerződés ügyében több kér­désben megegyezett. A vitás kérdéseket s°m pakisztáni, sem indiai részről nem vol­tak h­jlandók közelebbről meghatározni. Pakisztán a közlemény sze­rint kedvezően fogadta Indira Gandhi indiai miniszterelnök­asszonynak egy vegyes bizott­ság létrehozására tett javasla­tát, amelynek távlati célja a két ország közötti viszony új alapokra való helyezése és a kapcsolatok fejlesztése lenne. A két külügyminiszter az af­gán kérdés tárgyalások útján történő rendezése mellett szállt síkra, és hangoztatta, hogy mind Islamabad, mind Új- Delh­i Afganisztánra vonatkozó nézetei megegyeznek azzal az állásponttal, amelyet az el nem kötelezett országok külügymi­nisztereinek 1981 februárjában Új-Delhiben megtartott tanács­kozásáról kiadott közlemény tartalmazott. A közös sajtókonferencián mindkét külügyminiszter rá­mutatott: a tárgyalások szí­vélyes légkörben zajlottak le, a két állam korábban sok problémával terhes kapcsola­tában sikerült megtenni az el­ső lépéseket viszonyuk norma­lizálásának útján. Mubarak párizsi látogatása Párizsból jelenti az MTI­ Mitterrand francia elnök hét­főn délben ebédet adott az Elysée-palotában Mubarak egyiptomi elnök tiszteletére, aki nyugat-európai körútja so­rán rövid hivatalos látogatást tesz a francia fővárosban. Az Elysée-palotából távozva az egyiptomi elnök kijelentette, hogy a Mitterrand elnökkel folytatott eszmecserén elsősor­ban a kétoldalú kapcsolatok­ról és a közel-keleti helyzet­ről, valamint a palesztin auto­nómia kérdéséről volt szó. Az Elysée-palota szóvivője kiegészítésképpen közölte, hogy a két államfő megbeszélésén a Közel-Keleten kívül szó v­olt az Irán és Irak közötti hábo­rúról, a líbiai és a szudáni helyzetről, valamint a két el­nök tervezett izraeli látogatá­sáról is, továbbá „az észak— déli és kelet—nyugati kapcso­latokról”. Mubarak meghívta Egyip­tomba a francia elnököt, aki elfogadta a meghívást, s az év második felében látogat majd el Kairóba. A Le Monde vezércikkében rámutat, hogy messzemenő egyetértés van a két­­kormány között a legtöbb nemzetközi kérdésben. Az egyiptomi elnök már több alkalommal üdvözöl­te azt hogy a francia kormány támogatja a Camp David-i egyezményt, s Kairónak azt a tézisét is, hogy „e folyamat­nak egy palesztin haza, sőt egy palesztin állam létrehozásában kell kiteljesednie”. Mubarak elnök — a legtöbb arab állammal ellentétben — nem emelt kifogást Mitterrand elnök tervezett izraeli látoga­tása ellen sem. Ugyanakkor a francia vezetők tetszésével ta­lálkozik Mubaraknak az a tö­rekvése, hogy jobban kiegyen­súlyozza nemzetközi kapcsola­tait, így a nyugat-európai or­szágokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésével ellensúlyozza az Egyesült Államok Egyiptomra gyakorolt túlságosan nagy be­folyását. Mubarak ma érkezik körútjának következő állomá­sára, Washingtonba, Jeruzsálemből jelenti a UPI. Az izraeli kormány vasárnapi ülésén­ be­leegyezett, hogy négy nyugat-európai ország — Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország és Hollandia — részt vegyen a Sínai-félszi­­geten felállítandó „békefenn­tartó erők” egységeiben. Az egységeket, április 25-e után állítanák fel, amikor Izrael ki­üríti a félszigetet, s az Egyip­tom fennhatósága alá kerül. Franciaország 14 milliárd frank értékben fegyvereket szállít Szaúd-Arábiának, és se­gítséget nyújt a szaúdi hadi­tengerészeti erők kiképzéséhez — jelentette hétfői francia saj­­tójelentésekre hivatkozva a DPA. Az erről szóló egyez­ményt Charles Hernu francia és Szultán ibn Abdul Aziz szaúdi hadügyminiszter írta alá. Az egyezmény azt az 1980 végén kötött megállapodást egészíti ki, amelynek értelmé­ben Franciaország nagyszabá­sú fegyverszállításokkal járul hozzá a szaúdi haditengerészet kiépítéséhez. Kairói MTI-hír szerint az egyiptomi és a líbiai hatóságok megállapodása értelmében hét­főtől megnyitják a három év­vel ezelőtt lezárt közös határt — jelentette a kairói Al Ah­­ram. Izraeli csapatmozgások a dél-libanoni határövezetben Bejrútból jelenti az MTI:­zén levő dél-libanoni határ- Folytatódnak az izraeli csa-­övezetbe. A tüzérségi és harc­­patösszevonások, és tart az iz­­kocsiállásokat a palesztin is­­raeli nehézfegyverzet beáram- lenállási mozgalom és a k­ba­­lása a jobboldali milíciák ke- nem nemzeti-hazafias erők tá­

Next